(1)

Az (EU) 2024/1351 rendelet értelmében a Bizottságnak minden évben meg kell határoznia a migrációs nyomás alatt álló, a migrációs nyomás kockázatának kitett vagy a jelentős migrációs helyzettel szembesülő tagállamokat. A Bizottságnak 2025. október 15-ig, majd azt követően évente el kell fogadnia az európai éves menekültügyi és migrációs jelentést, és határozatot kell elfogadnia az említett tagállamok meghatározásáról.

(2)

Annak megállapítása érdekében, hogy egy adott tagállam migrációs nyomás áll-e, migrációs nyomás kockázatának van-e kitéve vagy jelentős migrációs helyzettel szembesül-e, a Bizottság az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés (2), valamint az említett rendelet 9. és 10. cikkében felsorolt elemek alapján értékelést végzett. E célból a Bizottság olyan módszertant dolgozott ki, amely tekintetbe veszi, hogy a nyomás azzal összefüggésben értékelendő, hogy milyen mértékben keletkeztet – az unióbeli általános migrációs helyzetet figyelembe véve – aránytalan kötelezettségeket valamely tagállamban. Ezt a módszertant alaposan megvitatták a tagállamokkal. Annak meghatározásához, hogy mi minősül aránytalan kötelezettségnek, a módszertan összeveti az egyes tagállamok helyzetét az Unió általános helyzetével (3).

(3)

Az értékelés az (EU) 2024/1351 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével és a migrációs nyomásnak az említett rendelet 2. cikkének 24. pontjában szereplő meghatározásával összhangban a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-ig tartó 12 hónapos időszakot veszi figyelembe ahhoz, hogy azonosítsa a migrációs nyomás alatt álló tagállamokat és a migrációs nyomás kockázatának kitett tagállamokat. A „jelentős migrációs helyzet” (EU) 2024/1351 rendelet 2. cikkének 25. pontjában szereplő meghatározásával összhangban a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek aktuális és korábbi éves érkezéseinek kumulatív hatásának figyelembevétele érdekében a jelentős migrációs helyzet értékelése a 2020. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakot veszi figyelembe.

(4)

A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban 35 %-kal csökkent az illegális határátlépések száma az Unió külső határán, ami azt mutatja, hogy az Unióban összességében tovább javul az általános migrációs helyzet. A nemzetközi védelem iránti kérelmek és a jogellenes továbbutazások száma szintén (21 %-kal, illetve 25 %-kal) csökkenő tendenciát mutat, amely már 2024 óta változatlanul érvényesül.

(5)

A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet 9. és 10. cikkében felsorolt elemek alapján, az összes releváns mennyiségi és minőségi adat és információ összesítését és az Unió általános helyzetével összefüggésben való értékelését követően az értékelés arra a következtetésre jut, hogy Görögország és Ciprus migrációs nyomás alatt áll. Az értékelés azt is megállapítja, hogy Olaszország és Spanyolország migrációs nyomás alatt áll a kutatási-mentési műveleteket követő partra szállítások következtében érkezők nagy száma miatt.

(6)

Bár a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban Görögországban összességében véve változatlanul stabil tendenciák figyelhetők meg az előző 12 hónapos időszakhoz képest, az unióbeli általános helyzethez viszonyítva aránytalan kötelezettségek terhelték az országot, különösen a illegális határátlépések és nemzetközi védelem iránti kérelmek nagy száma miatt. Görögországban volt a legmagasabb az illegális határátlépések bruttó hazai termékhez (a továbbiakban: GDP) és népességhez viszonyított száma. Ezenkívül a GDP-hez és a népességhez viszonyítva uniós szinten Görögországhoz érkezett a legtöbb kérelem, relatív értelemben pedig itt született a legtöbb nemzetközi védelmet megadó határozat, egyúttal ebben a tagállamban bocsátották ki a második legtöbb, a terület elhagyását elrendelő végzést, noha a vizsgált időszakban csak a kötelezettek csekély hányada esetében volt lehetőség visszaküldésre.

(7)

A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban Cipruson az előző időszakhoz képest javult migrációs és menekültügyi helyzet, de az unióbeli általános helyzethez viszonyítva aránytalan kötelezettségek terhelték az országot, különösen az illegális határátlépések, a nemzetközi védelem iránti kérelmek és az átmeneti védelem iránti kérelmek nagy száma miatt. Annak ellenére, hogy az illegális határátlépések száma jelentősen csökkent, a nagyszámú érkező a GDP-hez és a népességhez viszonyítva súlyos terhet ró Ciprus menekültügyi és migrációs rendszerére. A vizsgált időszakban relatív értelemben Ciprushoz érkezett a második legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelem, és emellett Ciprus a GDP-jéhez és népességéhez viszonyítva jelentős számú, átmeneti védelem céljából történő nyilvántartásba vétel iránti új kérelmet is kapott. Továbbá, bár a terület elhagyására kötelezett harmadik országbeli állampolgárok száma nem változott, az előző időszakhoz képest kétszer annyi harmadik országbeli állampolgárt küldtek vissza a kiutasítási határozatot követően.

(8)

A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban a kutatási-mentési műveleteket követően nagyszámú személyt szállítottak partra Olaszországban. A kutatási-mentési műveleteket követő ismétlődő partra szállítások miatt érkezők aránya és abszolút száma olyan nagyságrendű, hogy aránytalan kötelezettségeket keletkeztetett az unióbeli általános helyzethez képest. Az Unióban partra szállított személyek összlétszámának mintegy 40 %-a érkezett Olaszországba.

(9)

A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban Spanyolország nagyszámú érkezéssel szembesült a kutatási-mentési műveleteket követő ismétlődő partra szállítások miatt, amelyek olyan nagyságrendűek voltak, hogy aránytalan kötelezettségeket keletkeztettek az unióbeli általános helyzethez képest. Az Unióban partra szállított személyek összlétszámának ugyancsak mintegy 40 %-a érkezett Spanyolországba.

(10)

A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet 9. és 10. cikkében felsorolt elemek alapján, az összes releváns mennyiségi és minőségi adat és információ összesítését és az Unió általános helyzetével összefüggésben való értékelését követően a Bizottság Belgiumot, Bulgáriát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Hollandiát, Horvátországot, Írországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát és Németországot azonosította migrációs nyomásnak kitett tagállamként.

(11)

Bulgária és Horvátország mint az Unióba történő első belépés helye szerinti tagállamok továbbra is különösen ki vannak téve a Nyugat-Balkánon és a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalakon keresztül irregulárisan érkező menedékkérők számát érintő ingadozásoknak. Az irregulárisan érkezők számának jelentős növekedése az év során ahhoz vezethet, hogy a már amúgy is túlterhelt nemzeti migrációs és menekültügyi rendszereknek aránytalan kötelezettségekkel szembesülnek. Bár a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban Bulgáriában csökkent a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma az előző időszakhoz képest, még mindig jelentős számú nemzetközi védelem iránti kérelmet vett nyilvántartásba, amelyek egyötödét a kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelmek alkották, így az Unióban relatív értelemben Bulgáriához érkezett a második legtöbb kérelem a kísérő nélküli kiskorúaktól. Bulgáriában emellett változatlanul magas volt az átmeneti védelem céljából történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmek száma az ország GDP-jéhez és népességéhez képest. A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban Horvátországot súlyosan érintette a nagyszámú illegális határátlépés és a beléptetés gyakori megtagadása; Horvátországban vették nyilvántartásba a nyugat-balkáni útvonal mentén érkezők 76 %-át, ami uniós szinten a GDP-hez és a népességhez képest második legtöbb illegális határátlépésnek felelt meg, és emellett relatív értelemben Horvátországban volt a legmagasabb az Unióba való beléptetés megtagadásának aránya.

(12)

Számos tagállamot érintett a jogellenes továbbutazások olyan magas száma, ami különösen nagy nyomást gyakorolt menekültügyi, migrációs és befogadási rendszereikre. Az ilyen jogellenes továbbutazásokkal kapcsolatos kihívások kezelése érdekében fennáll annak lehetősége, hogy ezekben az esetekben a szolidaritási hozzájárulások részeként a felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedések alkalmazására kerüljön sor. A 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti jelentéstételi időszakban a Unión belüli jogellenesen továbbutazó, nemzetközi védelmet kérelmező személyeknek igen nagy számban Németország volt a célországa, ami nagyszámú nemzetközi védelem iránti kérelmet eredményezett, és ez súlyosan érintette Németország menekültügyi és befogadási rendszerét; ezt tovább súlyosbította az EU-ban a legtöbb átmeneti védelemben részesülő személy befogadása, továbbá az, hogy az elmúlt tíz évben nagyon magas volt a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma. Franciaországba szintén nagyon nagy számban érkeztek az Unión belül jogellenesen továbbutazó, nemzetközi védelmet kérelmezők, és Franciaországban növekvő számban észleltek az Egyesült Királyságba irányuló illegális határátlépéseket, ami hatással volt a az ország nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére. Hollandiát és Belgiumot is érintette a nemzetközi védelmet kérelmező személyek jogellenes továbbutazása, ami megterhelte befogadási rendszerüket. Írországban is folyamatosan magas volt a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma, és a kérelmezők jelentős hányada szabálytalanul érkezik az országba, elsősorban az Egyesült Királyság szárazföldi határán keresztül. Ez – az átmeneti védelemben részesülő személyek jelentős számú érkezésével együtt – hatással volt a nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerre.

(13)

Az Unió keleti határán, különösen Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Finnországban továbbra is komoly migrációs és biztonsági kockázatokat jelentenek az ahhoz kapcsolódó hibrid fenyegetések, hogy Oroszország és Belarusz eszközként használja fel a migrációt. A migráció eszközként való felhasználására irányuló folyamatos, államilag támogatott törekvésekre válaszul Észtország megerősítette a határigazgatási intézkedéseket az Oroszországgal közös határon; Lettország és Litvánia megerősítette a határőrizeti intézkedéseket a Belarusszal közös határukon; Lengyelország a határán pufferzónát hozott létre, és ideiglenesen korlátozza a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának jogát az adott határszakaszon, kivéve a veszélyeztetett csoportok esetében; Finnország lezárta a határátkelőhelyeit az Oroszországgal közös határon. Az Oroszország és Belarusz által a migráció eszközként való felhasználására tett további kísérletek azonban további terhet róhatnak a nemzeti határvédelmi rendszerekre, ami aránytalan kötelezettségeket keletkeztethet.

(14)

Az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet 9. és 10. cikkében felsorolt elemek alapján a 2020. július 1. és 2025. június 30. közötti ötéves időszakban összesített és értékelt mennyiségi és minőségi adatok és információk kumulatív hatása miatt az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, és Lengyelország jelentős migrációs helyzettel küzd.

(15)

Bulgáriában az elmúlt öt évben – és különösen 2022 óta – az ország GDP-jéhez és népességéhez képest nagy számban érkeznek az átmeneti védelem céljából történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmek, és ez – a nemzetközi védelem iránti kérelmek magas számával együtt – megterhelte a rendszert, különösen mivel Bulgária jelentős számú pozitív határozatot és elutasítást adott ki, ami nagy terhet rótt a visszaküldési rendszerre.

(16)

Az elmúlt öt évben Horvátországban fennálló helyzet értékelése és annak az unióbeli általános helyzettel való összevetése során megállapítást nyert, hogy az ország GDP-jéhez és népességéhez képest a visszaküldési rendszerre nehezedő nyomás – a külső határokon fennálló kötelezettségeken túl – jelentős hatást gyakorolt Horvátország kapacitásaira, különös tekintettel arra, hogy Horvátországban relatív értelemben viszonylag sok esetben került sor a beléptetés megtagadása, és az utóbbi időben viszonylag nagy számú illegális határátlépést tapasztaltak a régióban folytatott migránscsempészési tevékenységek fokozódása miatt.

(17)

Oroszország most is zajló agressziós háborúját és az Ukrajna elleni támadások eszkalálódását követően 2025. június 30. óta 4,3 millió személy részesül átmeneti védelemben az Unióban. A háború kezdete óta Lengyelországban és Csehországban a GDP-hez és a népességhez képest az Unióban a legmagasabbak között volt az átmeneti védelemben részesülőként nyilvántartásba vett személyek száma. Ez 2022 óta jelentős terhet ró e tagállamok migrációs, menekültügyi és határigazgatási rendszereire, és integrációs kihívásokat teremtett. Észtországban a GDP-hez és a népességhez viszonyítva magas az átmeneti védelemben részesülőként nyilvántartásba vett személyek száma, és emellett jelentős számú olyan nemzetközi védelem iránti kérelem érkezett, amely az elmúlt öt évben nagyszámú pozitív határozatot eredményezett.

(18)

A 2020. július 1. és 2025. június 30 közötti ötéves időszakban Ausztriához nagyszámú nemzetközi védelem iránti kérelem érkezett. Bár ez a szám csökkent, az ötéves időszakban benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelem és az ebből eredő pozitív határozatok száma kumulatív hatást gyakorolt az osztrák migrációs, befogadási és menekültügyi rendszer kapacitására.

(19)

Az e határozatban migrációs nyomás alatt állóként meghatározott tagállamok számára hozzáférést kell biztosítani az (EU) 2024/1351 rendelet 57. cikkében említett tanácsi végrehajtási határozat által létrehozott éves szolidaritási vállalásalaphoz, és azoknak az említett rendelet 58. cikkének (1) bekezdése szerint tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a Tanácsot, amennyiben igénybe kívánják venni az éves szolidaritási vállalásalapot, és ennek során arról is tájékoztatást kell nyújtaniuk, hogy milyen típusú és szintű szolidaritási intézkedésekre van szükség. Amennyiben a nyomás alatt álló tagállamok nem veszik igénybe az éves szolidaritási vállalásalapot, vagy nem jelentik be, hogy szükségük van annak igénybevételére, az (EU) 2024/1351 rendelet 61. cikkével összhangban kérhetik az éves szolidaritási vállalásalaphoz felajánlott hozzájárulásuk részleges vagy teljes csökkentését.

(20)

Az e határozatban migrációs nyomás kockázatának kitettként meghatározott tagállamok számára elsőbbségi hozzáférést kell biztosítani az (EU) 2024/1351 rendelet 6. cikkében meghatározott állandó uniós migrációs támogatási eszköztárhoz.

(21)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a migrációs nyomás kockázatának kitett tagállamok számára az állandó uniós migrációs támogatási eszköztár használatát, a Bizottság finanszírozási támogatást fog nyújtani, és egyeztetni fog az érintett uniós ügynökségekkel az operatív támogatás nyújtásának lehetséges rangsorolásáról.

(22)

Az e határozatban jelentős migrációs helyzettel szembesülőként meghatározott tagállamok jogosultak arra, hogy az (EU) 2024/1351 rendelet 62. cikkével összhangban kérelmezzék szolidaritási hozzájárulásaik teljes vagy részleges csökkentését.

(23)

A szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása közötti egyensúly biztosítása, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet működésének garantálása érdekében az említett rendelet 60. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a hozzájáruló tagállamok nem kötelesek a kedvezményezett tagállam felé tett vállalásaik végrehajtására vagy felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedések alkalmazására, amennyiben a Bizottság az (EU) 2024/1351 rendelet III. részében meghatározott felelősségi szabályok tekintetében rendszerszintű, az említett rendelet működésére nézve akár súlyos hátrányos következményekkel is járó hiányosságokat azonosított az említett kedvezményezett tagállamban. Az (EU) 2024/1351 rendelet III. része többek között arra kötelezi a felelős tagállamot, hogy átvegye és visszavegye azokat a kérelmezőket és harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét egy másik tagállamban vették nyilvántartásba, vagy akikkel kapcsolatban az (EU) 2024/1358 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében egy másik tagállam felelős, beleértve e személyek átadásának végrehajtását is, a kérelmezőket megillető, az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett alapvető jogainak teljeskörű tiszteletben tartása mellett, a (87) preambulumbekezdésben és a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. Ezek a szabályok összhangban vannak a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott szabályokkal, és alkalmazásuk megkezdését követően az említett szabályok helyébe lépnek.

(24)

2025. április 4-én a Görögország szárazföldi részén a migrációkezelés helyzetéről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közlemény (6) arra a következtetésre jutott, hogy a Görögországba irányuló átadásokra ugyanúgy kell sort keríteni, mint a többi tagállam esetében, az Európai Unió Bíróságának a 604/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban.

(25)

2022 decemberében Olaszország felfüggesztette az átadások fogadását, kivéve a kísérő nélküli kiskorúak családegyesítésének eseteit. Az Európai Unió Bírósága a C-185/24. és C-189/24. sz. egyesített ügyekben (7) hozott 2024. december 19-i ítéletében megállapította, hogy a 604/2013/EU rendelet III. fejezetében meghatározott feltételek alapján felelősként kijelölt tagállam nem mentesülhet egyoldalúan e felelősség alól.

(26)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell az uniós menekültügyi jog szerinti kötelezettségeiknek való megfelelést. Mindenekelőtt gondoskodniuk kell arról, hogy az országukban a 604/2013/EU rendelettel kapcsolatban már megállapított jelenlegi gyakorlatok az (EU) 2024/1351 rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig ne maradjanak fenn. A folyamatos meg nem felelés rendszerszintű hiányosságokhoz vezetne az (EU) 2024/1351 rendelet III. részében meghatározott szabályok tekintetében, amelyek súlyos hátrányos következményekkel járhatnak az említett rendelet működésére nézve. Ezt a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell, és amennyiben az említett helyzetek továbbra is fennállnak, az (EU) 2024/1351 rendelet 60. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése alkalmazandó. A jelenlegi felelősségi rendszerről az (EU) 2024/1351 rendeletben meghatározott új szabályokra való fenntartható átállás biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a tagállamok közötti operatív együttműködés szintjére, beleértve az átadások megkönnyítésére és a gyakorlati és a gyakorlati és logisztikai kérdésekben való progresszív együttműködésre irányuló aktív szerepvállalást.

(27)

Annak érdekében, hogy a migrációs és menekültügyi paktum – így az (EU) 2024/1351 rendelet – végrehajtásával egyidejűleg uniós szinten átfogó megközelítést alkalmazzanak a migráció kezelésére, prioritásként folytatni kell a jogalkotási munkát, különösen a közös európai visszaküldési rendszerre és a biztonságos származási országok uniós jegyzékére irányuló javaslatok tekintetében. Mindezek együttesen hozzájárulnának a tagállamok menekültügyi rendszereire nehezedő általános nyomás csökkentéséhez, és elősegítenék a migrációs és menekültügyi paktum működését.

(28)

A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében konzultációkra került sor az ezen határozatban migrációs nyomás alatt álló, a migrációs nyomás kockázatának kitett, illetve jelentős migrációs helyzettel szembesülő tagállamokként azonosított tagállamokkal.

(29)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban Írország a 2024. május 14-én kelt levelében értesítést nyújtott be azon szándékáról, hogy elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti az (EU) 2024/1351 rendeletet. Az (EU) 2024/2088 bizottsági határozat (8) megerősítette ezt a részvételt. Ezért Írország részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában.

(30)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,