European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2247

2025.11.11.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2247 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. november 10.)

a Candidatus Liberibacter africanus, a Candidatus Liberibacter americanus és a Candidatus Liberibacter asiaticus Unió területén belüli megtelepedésének és elterjedésének megelőzésére irányuló intézkedésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdése d), e), f), g), h) és i) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének A. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulása az Unió területén nem ismert, az említett melléklet B. része pedig rögzíti az Unió területén előforduló uniós zárlati károsítók jegyzékét.

(2)

A Candidatus Liberibacter africanus, a Candidatus Liberibacter americanus és a Candidatus Liberibacter asiaticus (a továbbiakban: meghatározott károsítók) szerepel az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletének A. részében. Ezek a károsítók jelentős negatív hatást gyakorolnak a citrusfélékre azokban az országokban, ahol jelen vannak.

(3)

A meghatározott károsítókat az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletének A. részében, illetve B. részében felsorolt Diaphorina citri Kuwayama és Trioza erytreae Del Guerci (a továbbiakban: meghatározott vektorok) terjeszti.

(4)

A meghatározott károsítók ezenkívül kiemelt zárlati károsítókként szerepelnek az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3), ugyanis a Candidatus Liberibacter e három faja okozza a Huanglongbing kórt, vagyis a citrusokat sújtó sárga sárkány betegséget.

(5)

A tagállamoknak a meghatározott károsító Unió területén történő korai észlelése, valamint felszámolása érdekében a legújabb tudományos és műszaki információknak megfelelő módszerekkel kellően nagy számú vizuális vizsgálatot, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot magukban foglaló éves felderítéseket kell végezniük.

(6)

Az (EU) 2016/2031 rendelettel összhangban minden tagállamnak készenléti tervet kell készítenie és naprakészen tartania minden egyes kiemelt zárlati károsítóra vonatkozóan. A korábbi járványok tapasztalatai alapján egyedi szabályokat kell elfogadni az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének végrehajtására annak érdekében, hogy a meghatározott károsítóknak az Unió területén való előfordulása esetén átfogó készenléti terv álljon rendelkezésre.

(7)

A meghatározott károsítók megjelenése esetén, valamint felszámolásuk és az Unió területén belüli terjedésük megelőzése érdekében a tagállamoknak a fertőzött körzetből és egy pufferzónából álló körülhatárolt területeket kell kialakítaniuk, amelyekben felszámolási intézkedéseket kell foganatosítaniuk. E körülhatárolt területek méretét a meghatározott vektorok elterjedési képessége alapján kell meghatározni, amennyiben jelenlétüket hatóságilag megerősítették.

(8)

A meghatározott károsítók elszigetelt észlelései esetén ugyanakkor nem szükséges körülhatárolt területet létrehozni, mivel ilyen esetekben a növényegészségügyi kockázat konkrét intézkedésekkel rövid időn belül elfogadható szintre csökkenthető. Ugyanezen okból rögzíteni kell, hogy ez az eltérés akkor alkalmazható, ha bizonyíték van arra, hogy az észlelt meghatározott károsítók nem terjedtek tovább, és a meghatározott vektorok jelenléte nem mutatható ki az elszigetelt észlelés helye körüli, legalább 3 km széles területen, vagy ha az észlelés a meghatározott vektoroktól fizikailag elszigetelt termesztési helyen történt, amely olyan területen található, ahol a meghatározott vektorok a szabadban nem képesek megtelepedni.

(9)

Ezenkívül bizonyos meghatározott növényeket a meghatározott vektoroktól fizikailag elszigetelt termesztési helyeken termesztenek. Amennyiben a meghatározott károsítók az ilyen termesztési helyeken kívül jelennek meg, csekély a valószínűsége annak, hogy a kitörés hatással lesz az adott helyen termesztett meghatározott növényekre. Az illetékes hatóságokat ezért mentesíteni kell az említett meghatározott növényekkel kapcsolatos felszámolási intézkedések alkalmazására vonatkozó kötelezettsége alól, még akkor is, ha azok a körülhatárolt területen belül találhatók.

(10)

A felszámolási intézkedések azonnali alkalmazása és a meghatározott károsító Unió többi részére való átterjedésének megelőzése érdekében a körülhatárolt területeken végzett felderítéseket évente, minden év legmegfelelőbb időszakában, kellő intenzitással kell végrehajtani.

(11)

E rendeletnek a körülhatárolt területeken kívüli, statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítések elvégzésére vonatkozó rendelkezéseit 2029. január 1-jétől kell alkalmazni annak érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen e felderítések megtervezésére, kidolgozására, a szükséges statisztikai adatok összegyűjtésére, valamint az e felderítések elvégzéséhez szükséges erőforrások elkülönítésére.

(12)

E rendeletnek a körülhatárolt területeken végzett, statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítések tervére és mintavételi rendszerére vonatkozó rendelkezéseit 2028. január 1-jétől kell alkalmazni annak érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen a tervezésre és az említett terv elkészítésére, valamint az e felderítések elvégzéséhez szükséges erőforrások elkülönítésére. Ennek az átmeneti időszaknak rövidebbnek kell lennie, mint a körülhatárolt területeken kívüli felderítések esetében, mivel a károsítók körülhatárolt területen való jelenléte a szükséges statisztikai adatok gyorsabb összegyűjtését teszi lehetővé.

(13)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok azonnal kezelni tudják a meghatározott károsítók terjedésének kockázatát, különleges követelményeket kell megállapítani a meghatározott növényeknek és a meghatározott növények terméseinek az Unió területén előforduló kitörés esetén a körülhatárolt területekről történő, valamint a fertőzött körzetekből a pufferzónákba történő szállítására vonatkozóan.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a Candidatus Liberibacter africanus, a Candidatus Liberibacter americanus és a Candidatus Liberibacter asiaticus Unió területén belüli megtelepedésének és elterjedésének megelőzésére, valamint – amennyiben jelenlétüket kimutatják az említett területen – felszámolására irányuló intézkedéseket állapít meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„meghatározott károsítók”: a Candidatus Liberibacter africanus, a Candidatus Liberibacter americanus vagy a Candidatus Liberibacter asiaticus;

2.

„meghatározott növények”: a Citrus L., a Fortunella Swingle, a Poncirus Raf., az Aegle Corrêa, az Aeglopsis Swingle, az Afraegle Engl., az Atalantia Corrêa, a Balsamocitrus Stapf, a Burkillanthus Swingle, a Calodendrum Thunb., a Choisya Kunth, a Clausena Burm. f., a Limonia L., a Microcitrus Swingle, a Murraya J. Koenig ex L., a Pamburus Swingle, a Severinia Ten., a Swinglea Merr., a Triphasia Lour. vagy a Vepris Comm. növényei vagy azok hibridjei, a kocsány- és levélmentes termések kivételével;

3.

„meghatározott vektorok”: a Diaphorina citri Kuwayama vagy a Trioza erytreae Del Guercio;

4.

„károsítófelderítési adatlap”: a Huanglongbing kórra és annak vektoraira vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által kiadott adatlap (4);

5.

„a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatás”: a Hatóság „Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez” című kiadványa (5).

3. cikk

Felderítések az Unió területén

(1)   Az illetékes hatóságok a meghatározott károsítók és a meghatározott vektorok meghatározott növényeken való jelenlétére vonatkozóan évente kockázatalapú felderítéseket végeznek az Unió azon területein, ahol a meghatározott károsítók és a meghatározott vektorok megtelepedhetnek, figyelembe véve a károsítófelderítési adatlapon említett információkat.

(2)   A felderítési tervnek és a felderítési célú mintavételi rendszernek összhangban kell lennie a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatással annak érdekében, hogy kellő megbízhatósággal lehessen kimutatni a meghatározott károsítók alacsony szintű jelenlétét a felderítésnek alávetett területen.

(3)   A felderítéseket az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)

a növényegészségügyi kockázat szintje alapján;

b)

a kockázati területeken, beleértve legalább a szaporítóiskolákat, a kertészeti központokat és a nyilvános területeket, a meghatározott vektoroktól fizikailag elszigetelt vagy el nem szigetelt termesztési helyeket, valamint más olyan területeket, ahol a meghatározott károsítók megjelenése valószínű;

c)

az év megfelelő időszakaiban, tekintettel a meghatározott károsítók és a meghatározott vektorok kimutatásának lehetőségére, figyelembe véve a meghatározott károsítók biológiai jellemzőit, a meghatározott vektorok jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint a meghatározott növények jelenlétét.

(4)   A felderítések adott esetben a következőket foglalják magukban:

a)

a meghatározott növények vizuális vizsgálata a meghatározott károsítóknak, a meghatározott károsítók tüneteinek vagy a meghatározott vektorok jeleinek a kimutatása céljából;

b)

sárga ragacsos csapdák kihelyezése, valamint kopogtatásos vagy hálózásos módszerek alkalmazása a meghatározott vektorok kimutatására;

c)

a meghatározott növények mintavételezése és molekuláris vizsgálata a vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban;

d)

ha a meghatározott vektorok jelen vannak, azok vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban történő mintavételezése és molekuláris vizsgálata a meghatározott károsítók jelenlétének kimutatása céljából.

4. cikk

Készenléti tervek

(1)   Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően minden tagállam meghatározza készenléti tervében a magántulajdonú ingatlanok tulajdonosainak azonosítására szolgáló eljárásokat, amennyiben a meghatározott károsítók és adott esetben a meghatározott vektorok észlelése esetén megfelelő intézkedéseket kell hozni, valamint értesítést küld a növények megsemmisítésének és a magántulajdonban lévő ingatlanokba való belépésnek a rendjéről.

(2)   A tagállamok minden év december 31-ig megfelelően frissítik a készenléti terveiket.

5. cikk

Körülhatárolt területek kijelölése

(1)   Ha a meghatározott károsítók meghatározott növényeken való jelenlétét hatóságilag megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy körülhatárolt területet a meghatározott károsítók felszámolása céljából.

(2)   A körülhatárolt terület a következőkből áll:

a)

a meghatározott károsítókkal fertőzöttnek talált meghatározott növények körüli legalább 50 m sugarú fertőzött körzet; valamint

b)

pufferzóna, amelynek szélessége legalább 3 km-rel túlnyúlik a fertőzött körzet határán.

Amennyiben a kockázati terület kertészeti központ vagy szaporítóiskola, a körülhatárolt terület határainak a fertőzött körzet viszonylatában történő megállapítása során abba bele kell foglalni a teljes kertészeti központot vagy faiskolát. Ez az első albekezdés a) pontjában foglalt, a meghatározott károsítókkal fertőzöttnek talált meghatározott növények körüli legalább 50 m sugarú körön túlmenően alkalmazandó.

6. cikk

A körülhatárolt területek kialakítására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos eltérések

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok a következő feltételek együttes teljesülése esetén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet:

a)

bizonyíték van arra, hogy a meghatározott károsítók elszigetelt észleléséről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsítók megtelepedéshez;

b)

bizonyíték van arra, hogy a meghatározott károsítók nem terjedtek tovább; valamint

c)

ismert, hogy a meghatározott vektorok nem fordulnak elő az észlelés helye körüli, legalább 3 km széles területen, vagy az észlelés fizikailag elszigetelt termesztési helyen történt, és bizonyíték van arra, hogy a meghatározott vektorok a szabadban nem képesek megtelepedni.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:

a)

haladéktalanul eltávolítja és megsemmisíti a fertőzött növényeket, a tüneteket mutató meghatározott növényeket és a velük szomszédos meghatározott növényeket;

b)

haladéktalanul fokozza a meghatározott károsítók tüneteinek vizuális vizsgálatát és a meghatározott növények molekuláris vizsgálatát a vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban;

c)

a fertőzött növény körüli legalább 500 méteres területen intézkedéseket hoz a meghatározott károsítók gyors felszámolásának biztosítása és terjedésük lehetőségének kizárása érdekében;

d)

legalább 3 éven keresztül rendszeres és intenzív felderítéseket végez az azon terület körüli, legalább 500 m széles területen, ahol a meghatározott károsítókat észlelték, kivéve, ha az a) pontban említett fertőzött növények, tüneteket mutató meghatározott növények és szomszédos meghatározott növények eltávolítását követően a meghatározott károsítók észlelésének helye körüli, legalább 500 m-es területen nem található más meghatározott növény;

e)

lehetőség szerint visszaköveti a fertőzés eredetét és útvonalát;

f)

felhívja a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsítók jelentette veszélyre; valamint

g)

meghoz minden egyéb intézkedést, amely segítheti a meghatározott károsítók felszámolását.

(3)   A körülhatárolt terület pontos határainak megállapítása során a tudományos elveket, a meghatározott károsítók biológiai jellemzőit, a meghatározott vektorok jelenlétét, a fertőzöttség mértékét, a meghatározott növényeknek az érintett területen való konkrét megoszlását, a meghatározott károsító megtelepedésére vonatkozó bizonyítékokat, valamint a kockázati terület típusát kell alapul venni.

(4)   Amennyiben a meghatározott károsítók jelenléte a pufferzónán kívül is megerősítést nyer, a 9. cikkel összhangban felszámolási intézkedéseket kell hozni, továbbá a fertőzött körzet és a pufferzóna határait ennek megfelelően felül kell vizsgálni és módosítani kell.

(5)   Amennyiben a meghatározott vektorokban megerősítést nyer a meghatározott károsítók jelenléte, a meghatározott növényekben azonban nem, az illetékes hatóságok intenzívebb felderítéseket végeznek a meghatározott károsítóknak az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikke alapján kijelölt körülhatárolt területen található meghatározott növényeken való jelenlétére vonatkozóan.

(6)   A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok felhívják a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsítók jelentette veszélyre és a károsítók továbbterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedésekre. Biztosítják továbbá, hogy a vállalkozók és a nyilvánosság tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival.

7. cikk

A körülhatárolt területeken végzett felderítések

(1)   Az illetékes hatóságok a körülhatárolt területeken az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerinti intenzív éves felderítéseket végeznek, figyelembe véve a károsítófelderítési adatlapon említett információkat.

(2)   A felderítési terv figyelembe veszi a statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésre vonatkozó általános iránymutatást. A felderítési terv és a felderítési célú mintavételi rendszer lehetővé teszi a meghatározott károsítók 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

(3)   Ezeket a felderítéseket a 3. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban kell elvégezni a meghatározott károsítók meghatározott növényeken és adott esetben a meghatározott vektorokon való jelenlétének kimutatása érdekében.

8. cikk

A körülhatárolás megszüntetése

A körülhatárolás megszüntethető, ha a 7. cikkben említett felderítések alapján legalább három egymást követő évben nem mutatják ki a meghatározott károsítókat a körülhatárolt területen.

9. cikk

Felszámolási intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságok az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett fertőzött körzetben:

a)

hatékony növényegészségügyi kezeléseket alkalmaznak a meghatározott vektoroknak a meghatározott növények eltávolítása előtti felszámolása érdekében;

b)

haladéktalanul eltávolítják és megsemmisítik az összes fertőzött növényt és a velük szomszédos meghatározott növényeket, valamint az egyéb, tüneteket mutató meghatározott növényeket;

c)

a b) pont szerint el nem távolított meghatározott növényeken mintavételt és vizsgálatokat végeznek olyan mintavételi rendszer alkalmazásával, amely legalább 99 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét;

d)

haladéktalanul eltávolítják és megsemmisítik a fertőzött körzetben található összes meghatározott növényt, ha a c) pont szerinti vizsgálat további kimutatást eredményez az adott fertőzött körzetben.

(2)   Amennyiben a meghatározott növényeket a meghatározott vektoroktól fizikailag elszigetelt termesztési helyen termesztik, az (1) bekezdésben leírt intézkedések csak akkor alkalmazandók, ha a meghatározott károsítókat az adott termesztési helyen észlelték.

(3)   Az illetékes hatóságok az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pufferzónában biztosítják a meghatározott vektorok elleni hatékony növényegészségügyi kezelés vagy más hatékony intézkedések, például biológiai védekezés alkalmazását.

10. cikk

A meghatározott károsítóknak az Unió területén való megjelenése esetén a meghatározott károsítók terjedésének megelőzésére irányuló intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságoknak lehetőség szerint vissza kell követniük a kitörés eredetét és útvonalát, beleértve a körülhatárolt terület létrehozása előtt szállított meghatározott növények eredetét is.

(2)   A körülhatárolt területen belül található termesztési helyen termesztett meghatározott növények kizárólag az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén szállíthatók a körülhatárolt területen kívülre, valamint a fertőzött körzetekből a pufferzónákba:

a)

a meghatározott növényeket egész életciklusuk alatt a meghatározott vektoroktól fizikailag elszigetelt, az illetékes hatóságok által nyilvántartásba vett és az említett hatóságok által megfelelő gyakorisággal megvizsgált termesztési helyen termesztették;

b)

a meghatározott növényeket a meghatározott károsítók terjedését megakadályozó módon, például zárt konténerekben szállítják a körülhatárolt területen keresztül vagy azon belül, biztosítva, hogy ne fordulhasson elő a meghatározott károsítókkal vagy a meghatározott vektorokkal való fertőződés;

c)

a meghatározott növényeket a szállítás időpontjához lehető legközelebb eső időpontban a meghatározott károsítók jelenlétének kimutatására irányuló molekuláris vizsgálatnak vetik alá olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 95 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét.

(3)   A körülhatárolt területen kívülről származó meghatározott növények kizárólag akkor szállíthatók a fertőzött körzeteken kívülre vagy azokon keresztül, ha hatékony intézkedéseket hoztak a meghatározott károsítókkal és a meghatározott vektorokkal való megfertőződésük megelőzése érdekében.

(4)   A körülhatárolt területen belül található termesztési helyen termesztett meghatározott növények termések formájában kizárólag akkor szállíthatók a körülhatárolt területen kívülre, valamint a fertőzött körzetekből a pufferzónákba, ha a szóban forgó termések kocsány- és levélmentesek.

(5)   A körülhatárolt területen kívülről származó meghatározott növények termések formájában kizárólag akkor szállíthatók a fertőzött körzeteken kívülre vagy azokon keresztül, ha a szóban forgó termések kocsány- és levélmentesek.

11. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok minden év április 30-ig a mellékletben meghatározott sablonok valamelyikét használva benyújtják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz az előző naptári évben a körülhatárolt területeken a 7. cikknek megfelelően végzett felderítések eredményeit.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3. cikk (2) bekezdését 2029. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 7. cikk (2) bekezdését 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. november 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2072/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/1702/oj).

(4)  EFSA, 2019. Pest survey card on Huanglongbing and its vectors (A Huanglongbing kórra és annak vektoraira vonatkozó károsítófelderítési adatlap), doi:10.2903/sp.efsa.2019.EN-1574.

(5)  EFSA, 2020. Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, doi:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1919.


MELLÉKLET

Sablonok a 7. cikk szerint végzett éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

A. RÉSZ

1.   Sablon az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

1.

A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.

A KT eredeti mérete (ha)

3.

A KT aktualizált mérete (ha)

4.

Intézkedési mód (felszámolás vagy visszaszorítás)

5.

Övezet

6.

A felderítés helyszínei

7.

Azonosított kockázati területek

8.

Vizsgált kockázati területek

9.

Növényi anyag/áru

10.

Gazdanövényfajok jegyzéke

11.

Ütemezés

12.

Felderítési részletek

13.

Tüneteket mutató, elemzett minták száma:

i.

Összesen

ii.

Pozitív

iii.

Negatív

iv.

Meghatározatlan

14.

Tüneteket nem mutató, elemzett minták száma:

i.

Összesen

ii.

Pozitív

iii.

Negatív

iv.

Meghatározatlan

15.

Adott esetben az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet  (1) szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

16.

Megjegyzések

A)

Vizuális vizsgálatok száma

B)

A vett minták teljes száma

C)

Csapdák (vagy más alternatív módszerek [pl. kerítőhálók]) típusa

D)

Csapdák (vagy más befogási módszerek) száma

E)

Csapdázó helyek száma, ha eltér a D) pontban jelentett adatoktól

F)

Vizsgálatok típusa (pl. mikroszkopikus azonosítás, PCR, ELISA stb.)

G)

Vizsgálatok teljes száma

H)

Egyéb intézkedések (pl. keresőkutyák, drónok, helikopterek, figyelemfelkeltő kampányok stb.)

Név

A létrehozás dátuma

Leírás

Szám

I)

Egyéb intézkedések száma

Szám

Dátum:

A

B

C

D

E

F

G

H

I

i.

ii.

iii.

iv.

i.

ii.

iii.

iv.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.   Útmutató a sablon kitöltéséhez

E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.

Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a kitörések számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: Adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire károsítónként a körülhatárolt területek száma és az e területekre irányuló intézkedési módok függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban: adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a PZ-vel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1.

szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.);

3.

fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.

A 9. oszlopban: Adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva.

A 10. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.

A 11. oszlopban: adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban: adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel.

A 13. és 14. oszlopban: adja meg az eredményeket a megfelelő esetben, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.

 

A 15. oszlopban: adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a PZ-re vonatkozó felderítést végezték. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

1.   Sablon a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

1.

A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.

A KT eredeti mérete (ha)

3.

A KT aktualizált mérete (ha)

4.

Intézkedési mód

5.

Övezet

6.

A felderítés helyszínei

7.

Ütemezés

A.

A felderítés meghatározása (RiBESS+ bemeneti paraméterei)

B.

A mintavétel köre

C.

A felderítés eredménye

25.

Megjegyzések

8.

Célpopuláció

9.

Járványügyi egységek

10.

Kimutatási módszerek

11.

Mintavételi hatékonyság

12.

A módszer érzékenysége

13.

Kockázati tényezők (tevékenységek, helyszínek és területek)

14.

Ellenőrzött járványügyi egységek száma

15.

Vizuális vizsgálatok száma

16.

Minták száma

17.

Csapdák száma

18.

Csapdázó helyek száma

19.

Vizsgálatok száma

20.

Egyéb intézkedések száma

21.

Eredmények

22.

Adott esetben az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

23.

Elért megbízhatósági szint

24.

Feltételezett prevalencia

Név

A létrehozás dátuma

Leírás

Szám

Gazdanövényfajok

Terület (hektár vagy más, relevánsabb mértékegység)

Vizsgált egységek

Leírás

Egységek

Vizuális vizsgálatok

Csapdázás

Vizsgálat

Más módszerek

Kockázati tényező

Kockázati szintek

Helyszínek száma

Relatív kockázatok

A gazdapopuláció aránya

Pozitív

Negatív

Meghatározatlan

Szám

Dátum:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.   Útmutató a sablon kitöltéséhez

Kérjük károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltevéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

a célpopuláció, a járványügyi egység és a vizsgált egységek,

a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a kitörések számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: Adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a PZ-vel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1.

szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3.

Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8. oszlopban: Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja meg választását az alapfeltevéseknél. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben a járványügyi egységen egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. A kiválasztott járványügyi egységeket az alapfeltevéseknél indokolni kell.

A 10. oszlopban: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem áll rendelkezésre, az „N/A” betűjelet tüntesse fel.

A 11. oszlopban: Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonyságán a felderítési területen jelen lévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12. oszlopban: A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységén annak valószínűsége értendő, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).

A 13. oszlopban: Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B. oszlopban: Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21. oszlopban: Adja meg a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.

A 22. oszlopban: Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 23. oszlopban: Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24. oszlopban: Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %.


(1)  A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1715/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2247/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)