(1)

Az Unió közlekedéspolitikájának egyik elsődleges célkitűzését képezi a közúti közlekedésbiztonság javítása. A Bizottság a 2021–2030-as időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben ismételten elkötelezte magát azon ambiciózus cél mellett, hogy az uniós utakon a halálesetek és a súlyos sérülések száma 2050-re közelebb kerüljön a nullához („zéró-elképzelés”), és középtávon, azaz 2030-ra pedig 50 %-kal mérséklődjön.

(2)

A közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló cél elérése érdekében a tagállamok közlekedési miniszterei a 2017. március 29-én elfogadott, a közúti közlekedés biztonságáról szóló, 2017. évi vallettai nyilatkozatban szorgalmazták a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályi keret szigorítását, különös tekintettel a külföldi illetőségű járművezetők járművezetéstől való eltiltása tekintetében a tagállamok közötti együttműködés szükségességére.

(3)

A személyek szabad mozgása és a nemzetközi közúti forgalom szintjének növekedése következtében a járművezetéstől való eltiltást gyakran nem az a tagállam rendeli el, ahol a járművezető szokásos tartózkodási helye található, vagy amely a vezetői engedélyt kiállította.

(4)

Jelenleg a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól vagy a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállam (a továbbiakban: a vezetői engedélyt kiállító tagállam) – a nemzeti jogával összhangban és a valamely más tagállamban szerzett vezetői engedéllyel rendelkező személy által a területén tanúsított jogellenes magatartásra válaszul – hozhat intézkedéseket. Az ilyen intézkedések a más tagállamok által kiállított vezetői engedélyek érvényessége elismerésének megtagadásához, és ennélfogva az érintett személy járművezetési jogosultságának korlátozásához vezetnek. Ugyanakkor az ilyen intézkedések hatálya a jogellenes magatartás helye szerinti tagállam területére, joghatásuk pedig a vezetői engedély érvényessége szóban forgó területen belüli elismerésének megtagadására korlátozódik. Ennélfogva a vezetői engedélyt kiállító tagállam intézkedésének hiányában az összes többi tagállam továbbra is elismeri az adott vezetői engedélyt. Ez a helyzet megakadályozza a közúti közlekedésbiztonság magasabb szintre emelését az Unióban. Nem lenne szabad, hogy a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban a járművezetéstől eltiltott járművezetők kivonhassák magukat az ilyen intézkedés joghatásai alól, amikor a jogsértés elkövetésének helye szerinti tagállamtól (a továbbiakban: a jogsértés helye szerinti tagállam) eltérő tagállamban tartózkodnak.

(5)

Az Unióban valamennyi úthasználó magas szintű védelmének biztosítása érdekében különös szabályokat kell megállapítani a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy vezetői engedélyét kiállító tagállamtól eltérő tagállam által elrendelt járművezetéstől való eltiltások végrehajtására vonatkozóan, amennyiben az ilyen eltiltásokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó, járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértések eredményezik.

(6)

Ezen irányelv végrehajtása azonban nem követelheti meg a közúti közlekedési jogsértések meghatározására vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseknek, e rendelkezések jogi jellegének és az ilyen jogsértésekből eredő lehetséges intézkedéseknek a harmonizálását. Konkrétan, erőfeszítéseket kell tenni a járművezetéstől való eltiltásnak a vezetői engedélyt kiállító tagállamban való végrehajtására, függetlenül attól, hogy a nemzeti intézkedések a jogsértés helye szerinti tagállamban közigazgatási vagy büntetőjogi intézkedésnek minősülnek-e. Az eljárási autonómia elvével összhangban a tagállamoknak a nemzeti joguk keretein belül ki kell alakítaniuk belső eljárásaikat ezen irányelv leggyorsabb és leghatékonyabb végrehajtásának megvalósítása érdekében.

(7)

Ezen irányelv nem érintheti a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre, valamint a kapcsolódó bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályokat. Emellett nem érintheti azt a lehetőséget sem, hogy a tagállamok igazságügyi hatóságai végrehajtsák az általuk hozott határozatokat, különösen a büntetőjogi jellegű határozatokat. Konkrétan, ez az irányelv nem érintheti a 2005/214/IB (3) és a 2008/947/IB (4) tanácsi kerethatározatból eredő jogokat és kötelezettségeket, illetve a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak a 2010/64/EU (5), a 2012/13/EU (6), a 2013/48/EU (7), az (EU) 2016/343 (8), az (EU) 2016/800 (9) és az (EU) 2016/1919 (10) európai parlamenti és tanácsi irányelvben biztosított jogait.

(8)

Ezen irányelv célja az, hogy az Unió képes legyen megvalósítani a közúti közlekedésbiztonságnak az Unió egészén belüli javítására irányuló törekvést. Amint azt a Bíróság a C-43/12. sz. ügyben hozott ítéletében (11) kimondta, a közúti közlekedés biztonságának javítását célzó intézkedések a közlekedéspolitika területére tartoznak, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján fogadhatók el, amennyiben azok az említett rendelkezés értelmében vett, „a közlekedés biztonságát javító intézkedések”.

(9)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértések következtében elrendelt járművezetéstől való eltiltások a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy járművezetési jogosultságának, vezetői engedélyének vagy a vezetői engedélye érvényessége elismerésének a visszavonását, felfüggesztését vagy korlátozását foglalhatják magukban. Ezért a járművezetéstől való ilyen eltiltások végrehajtását az Unióban a vezetői engedélyt kiállító tagállam általi visszavonások, korlátozások vagy felfüggesztések alkalmazásával kell megvalósítani.

(10)

Valamely jogsértés elkövetése azonban nem az egyetlen olyan körülmény, amely a járművezetési jogosultság, a vezetői engedély vagy a vezetői engedélye érvényessége elismerésének a visszavonásához, felfüggesztéséhez vagy korlátozásához vezethet. Más körülmények, például az (EU) 2025/2205 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) III. mellékletében meghatározott minimumszabályoknak való meg nem felelés szintén ilyen visszavonáshoz, felfüggesztéshez vagy korlátozáshoz vezethetnek. Mivel e minimumszabályokat az (EU) 2025/2205 irányelv szabályozza, az említett fogalmakhoz kapcsolódó fogalommeghatározásoknak egyértelművé kell tenniük, hogy azok az ilyen visszavonást, felfüggesztést vagy korlátozást eredményező valamennyi esetre kiterjednek, és nem csupán azokra, amelyek valamely jogsértés elkövetésének a következményei.

(11)

Mivel az ittas járművezetés – azaz az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint – , a kábítószer hatása alatt történő járművezetés, valamint a sebességhatár túllépése – azaz az érintett útra vagy járműtípusra a jogsértés helye szerinti tagállamban hatályban lévő sebességkorlátozások túllépése – a közlekedési balesetek és halálesetek vezető okait jelentik az Unióban, a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni az ilyen jogsértésekkel kapcsolatos ügyekben, amely jogsértések ezen irányelv alkalmazása céljából „járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértéseknek” tekintendők. Továbbá – súlyosságukra tekintettel – az áldozat halálával vagy súlyos testi sérülésével járó közúti közlekedési jogsértések is az ezen irányelv hatálya alá tartozó, járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértéseknek tekintendők. A járművezetéstől való eltiltás elrendeléséhez azon járművezető pontos azonosítása szükséges, aki a járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértést elkövette, és az eltiltásról nem lehet az objektív felelősség – így például a jármű üzembentartójának kiléte – alapján dönteni.

(12)

A járművezetéstől való eltiltást csak akkor kell ezen irányelvvel összhangban bejelenteni a kiállító tagállamnak, ha az az ezen irányelvben meghatározott, járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértés elkövetése miatt került elrendelésre.

(13)

Egy adott tagállam által egy másik tagállamban kiállított vezetői engedéllyel rendelkező személy tekintetében elrendelt járművezetéstől való eltiltás hatályának az Unió egész területére ki kell terjednie, méghozzá hasonló feltételekkel, mint amelyek az adott, a járművezetéstől való eltiltást elrendelő tagállam által kiállított vezetői engedéllyel rendelkező személyek tekintetében elrendelt járművezetéstől való eltiltásokra vonatkoznak. Az eljárási autonómia elvére is figyelemmel a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy ez az eredmény nemzeti jogukkal összhangban miként érhető el a legjobban.

(14)

A jogsértés helye szerinti tagállamnak indokolatlan késedelem nélkül bejelentést kell tennie a kiállító tagállam részére az ezen irányelv hatálya alá tartozó bármely olyan járművezetéstől való eltiltásról, amelyet legalább három hónapos időtartamra rendelt el, és amely esetében a bejelentés időpontjában a járművezetéstől való eltiltás szerint fennálló felfüggesztés vagy korlátozás hátralévő időtartama meghaladja az egy hónapot, annak érdekében, hogy meginduljanak az ahhoz szükséges eljárások, hogy biztosítani lehessen a járművezetéstől való eltiltásnak a kiállító tagállamban történő végrehajtását. A tagállamok közötti gördülékeny, megbízható és hatékony információcsere biztosítása érdekében ezt a bejelentést a járművezetéstől való eltiltás bejelentésére szolgáló szabványos tanúsítvány (a továbbiakban: a járművezetéstől való eltiltás szabványos tanúsítványa) útján, elektronikus formátumban kell továbbítani.

(15)

A járművezetéstől való eltiltás szabványos tanúsítványának tartalmaznia kell az ezen irányelv megfelelő végrehajtását lehetővé tevő minimális adatelemeket, és különösen a következő részleteket: a jogsértés helye szerinti tagállamnak a járművezetéstől való eltiltást elrendelő hatósága, az elkövetett, járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértés, az ebből eredő, járművezetéstől való eltiltás és a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy. E célból a Bizottságnak az ezen irányelv szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján naprakésszé kell tennie az (EU) 2025/2205 irányelv I. mellékletének E. részében szereplő kódokat annak érdekében, hogy e kódok jóval az ezen irányelv átültetésére vonatkozó végső határidő előtt rendelkezésre álljanak. A járművezetéstől való eltiltás szabványos tanúsítványának használata anélkül fogja garantálni a hatékony információcserét, hogy aránytalan vagy túlzott mennyiségű információ megosztására kötelezné a tagállamokat.

(16)

A járművezetéstől való eltiltás szabványos tanúsítványát továbbá le kell fordítani az Unió intézményeinek bármely olyan hivatalos nyelvére, amely a kiállító tagállam valamely hivatalos nyelve, vagy az Unió intézményeinek bármely olyan egyéb nyelvére, amelyet a kiállító tagállam elfogadott, annak érdekében, hogy a címzett azt gyorsan feldolgozhassa.

(17)

A járművezetéstől való eltiltás jogellenes magatartás következtében történő elrendelése hozzájárul a magas szintű közúti közlekedésbiztonság garantálásához az Unióban. A tagállamokban kiállított vezetői engedélyek kölcsönös elismerésének elve alapján lehetővé kell tenni, hogy a kiállító tagállam által kiállított vezetői engedély visszavonásával, felfüggesztésével vagy korlátozásával kapcsolatos intézkedéseket az összes többi tagállam is automatikusan érvényesítse, amennyiben a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy nem tud érvényes okmányt felmutatni a járművezetési jogosultságának igazolására. Ezért a járművezetéstől való elrendelt eltiltás bejelentését követően – és mentesülési ok fennállása vagy arra való hivatkozás hiányában – a kiállító tagállamnak meg kell hoznia a járművezetéstől való eltiltás végrehajtását célzó megfelelő intézkedéseket.

(18)

A kiállító tagállam által hozott intézkedéseknek a járművezetéstől való eltiltás sajátos jellegétől függően különbözőeknek kell lenniük. Mivel a visszavonás, a felfüggesztés és a korlátozás szükségszerűen eltérő következményekkel jár, azok végrehajtásához különböző eljárásokra van szükség az érintett tagállamok hatáskörével összhangban. Ami a visszavonást illeti, a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2025/2205 irányelvvel összhangban visszaszerezze a vezetői engedélyét, vagy új vezetői engedélyt kérelmezzen. Amennyiben a kiállító tagállamban nem biztosított a visszavonás lehetősége, a kiállító tagállamnak fel kell függesztenie a vezetői engedélyt, értékelnie kell az adott vezetői engedéllyel rendelkező személy járművezetésre való alkalmasságát vagy jártasságát, és ezen értékelés nyomán meg kell hoznia a megfelelőnek ítélt intézkedéseket. A felfüggesztést és a korlátozást illetően gondoskodni kell arról, hogy az adott intézkedés végrehajtása annak időtartamára korlátozódjon, még akkor is, ha a járművezetéstől való eltiltás kiegészítő feltételeket is előír, mivel az említett felfüggesztés vagy a korlátozás elsődleges célja az, hogy időlegesen vagy részlegesen megakadályozzák, hogy a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy járművet vezessen, és nem az, hogy megállapítsák, hogy az adott személy miként szerezheti vissza a vezetői engedélyét. Ez azonban nem érintheti az annak értékeléséhez való jogot, hogy a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy kockázatot jelent-e a közúti közlekedésbiztonság tekintetében, valamint azt a jogot, hogy a szóban forgó értékelésnek megfelelő intézkedések kerüljenek elfogadásra.

(19)

A kiállító tagállamnak – a nemzeti jog meglévő jogi korlátain belül – törekednie kell annak biztosítására, hogy a járművezetéstől való eltiltás tekintetében hozott intézkedések a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek a jogsértés helye szerinti tagállam által elrendelt intézkedéseknek.

(20)

Amennyiben a jogsértés helye szerinti tagállam olyan személy esetében rendel el járművezetéstől való eltiltást, akinek a szokásos tartózkodási helye az adott tagállamban van, de vezetői engedélyét egy másik tagállam állította ki, a jogsértés helye szerinti tagállam jogosult a járművezetéstől való eltiltás alkalmazása céljából lecserélni a vezetői engedélyt. Amennyiben a jogsértés helye szerinti tagállam visszavonja a kiállító tagállamtól eltérő tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy vezetői engedélyét, a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamnak kell kiállítania az új vezetői engedélyt, figyelembe véve a vezetői engedélyeknek a 2006/126/EK irányelv (13) 15. cikkének (1) bekezdésében említett uniós hálózatában a kiállító tagállam által rendelkezésre bocsátott információkat.

(21)

A jogsértés helye szerinti tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy – nemzeti jogszabályaival összhangban és a területére korlátozódó hatállyal – továbbra is alkalmazza a járművezetéstől való eltiltást és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő feltételeket, amíg a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy nem teljesíti azokat. A jogsértés helye szerinti tagállam számára ezenfelül lehetővé kell tenni, hogy valamely meghatározott időtartam – így például egy olyan időtartam, amely alatt a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy számára tilos a meglévő vezetői engedély visszaszerzése vagy új vezetői engedély kérelmezése (a továbbiakban: tilalmi időszak) – leteltére vonatkozó követelményeket írjon elő, és e követelmények nem tekintendők az ezen irányelv értelmében vett kiegészítő feltételeknek. A jogsértés helye szerinti tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy e tilalmi időszak alatt úgy döntsön, hogy nem ismeri el a kiállító tagállamban visszaszerzett vagy újonnan megszerzett vezetői engedély érvényességét. E tilalmi időszak lejárta után azonban a jogsértés helye szerinti tagállamnak el kell ismernie a kiállító tagállam által kiállított vezetői engedély érvényességét, függetlenül attól, hogy az engedélyt egy ilyen tilalmi időszak alatt állították-e ki.

(22)

Ez az irányelv nem érintheti az (EU) 2025/2205 irányelv azon rendelkezéseit, amelyek értelmében a vezetői engedélyt mindaddig érvénytelennek, visszavontnak, felfüggesztettnek vagy korlátozottnak kell tekinteni, amíg a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy nem teljesíti a kiállító tagállam által a vezetői engedély visszaszerzése vagy új vezetői engedély kérelmezése tekintetében előírt feltételeket. Amennyiben a vezetői engedélyt tévesen olyan kérelmezőnek állítják ki, aki még nem teljesítette ezeket a feltételeket, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a tilalmi időszak lejárta után is megtagadhassák a vezetői engedély érvényességének elismerését.

(23)

Amennyiben a kiállító tagállam intézkedéseket fogadott el a járművezetéstől való eltiltás végrehajtására irányulóan, és ezt követően újraértékelte, hogy a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy alkalmas-e a járművezetési jogosultság vagy a vezetői engedély visszaszerzésére, ezt az értékelést az Unió egészében, és így a jogsértés helye szerinti tagállamban is el kell ismerni, feltéve, hogy letelt a jogsértés helye szerinti tagállam által a járművezetéstől való eltiltás részeként elrendelt meghatározott időtartam.

(24)

Az intézkedések kiállító tagállam általi alkalmazásának azt a célt kell szolgálnia, hogy biztosítsa a járművezetéstől való eltiltás végrehajtását, és ahhoz nem követelhető meg az járművezetéstől való eltiltáshoz vezető tények újbóli értékelése.

(25)

Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetéstől való eltiltás végrehajtása ne legyen ellentétes az arányosság elvével, az alapjogokkal vagy a kiállító tagállam jogszabályaiban előírt kivételekkel, helyénvaló bizonyos okokat meghatározni, amelyek mentesítik a kiállító tagállamot az intézkedések elfogadásának kötelezettsége alól. A nem kötelező mentesülési okok tekintetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy az illetékes hatóságnak szisztematikusan értékelnie kell-e ezeket az okokat, vagy csak abban az esetben, ha alkalmazhatóságuk alapos okkal feltételezhető. A járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személynek minden esetben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kiállító tagállam jogával összhangban jogorvoslatért folyamodjon a mentesülési okoknak az e tagállam általi értékelésével és alkalmazásával kapcsolatban.

(26)

A közúti közlekedési szabályok digitalizációja elősegíti a valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtását, és ezzel megkönnyíti a jogkövető magatartást, lehetővé téve a járművezetők számára, hogy tiszteletben tartsák a nemzeti közlekedési szabályokat, akkor is, ha külföldön vezetnek. A 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti hozzáférési pontokon keresztül 2028. december 31-re elérhetők és hozzáférhetők legyenek a sebességkorlátozásokra vonatkozó statikus és dinamikus adatok a transzeurópai átfogó közúthálózatot, egyéb autópályákat és az elsődleges utak szakaszait, valamint – bizonyos feltételek mellett – a városi csomópontok központjában lévő városokat illetően. A 2010/40/EU irányelv arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék hozzáférhetővé a közúthálózatuk más részeire alkalmazandó sebességkorlátozásokra vonatkozó adatokat is. Az irányelv felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amelynek értelmében a Bizottság 2028. december 31-ig felülvizsgálja többek között az adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége terén tett előrelépést, és javasolhatja bizonyos, kulcsfontosságúnak tekintett adattípusok földrajzi lefedettségének kiigazítását.

(27)

A közúti közlekedésbiztonság érdekében, valamint azért, hogy jogbiztonságot nyújtson úgy a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személynek, mint a jogsértés helye szerinti tagállamnak, a kiállító tagállamnak indokolatlan késedelem nélkül – de mindenképpen az adott esetben a járművezetéstől való eltiltás elrendelésére vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – végre kell hajtania a járművezetéstől való eltiltást, vagy alkalmaznia kell valamely mentesülési okot. A kiállító tagállamnak valamennyi késedelemről tájékoztatnia kell a jogsértés helye szerinti tagállamot.

(28)

Ezen irányelv megfelelő végrehajtása szoros, gyors és hatékony kommunikációt feltételez az érintett illetékes nemzeti hatóságok között. A jogsértés helye szerinti tagállam és a kiállító tagállam között a járművezetéstől való eltiltás végrehajtása céljából folytatott valamennyi kommunikációt a vezetői engedélyeknek a 2006/126/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében említett uniós hálózatán keresztül kell lefolytatni, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az említett hálózat rendelkezzen az e feladat ellátásához szükséges erőforrásokkal. Ezenkívül egyedi, jól meghatározott esetekben mind a kiállító tagállamnak, mind pedig a jogsértés helye szerinti tagállamnak késedelem nélkül meg kell osztania az ezen irányelv alkalmazásához kapcsolódó lényeges információkat. A tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak – amennyiben szükséges – konzultálniuk kell egymással ezen irányelv végrehajtása céljából, többek között a következők kapcsán: a járművezetéstől való eltiltást végrehajtó intézkedések elfogadása; a mentesülési okok alapján hozott határozatok; a járművezetéstől való eltiltás lejárta; valamint az eredetileg elrendelt járművezetéstől való eltiltást érintő körülmények, például a jogsértés helye szerinti tagállam által eredetileg elrendelt járművezetéstől való eltiltás nemzeti hatóságok általi felülvizsgálata vagy a kiegészítő feltételeknek a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személy általi teljesítése a jogsértés helye szerinti tagállamban.

(29)

A kiállító tagállamnak a nemzeti joga szerinti eljárásokkal összhangban, lehetőség szerint legkésőbb a járművezetéstől való elrendelt eltiltásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül tájékoztatnia kell a járművezetéstől való, a jogsértés helye szerinti tagállam által elrendelt eltiltás hatálya alá tartozó személyt.

(30)

A járművezetéstől való eltiltás végrehajtását követően a kiállító tagállamnak – a nemzeti joga értelmében a hasonló határozatokról való értesítés tekintetében meghatározott határidőn belül – tájékoztatnia kell a járművezetéstől való eltiltás hatálya alá tartozó személyt a járművezetéstől való eltiltás végrehajtása érdekében hozott intézkedések elfogadásáról, különösen annak érdekében, hogy lehetővé tegye az alapvető jogok gyakorlását.

(31)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ezen irányelv alapján hozott intézkedésekkel szemben megfelelő jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre, továbbá arról, hogy az ilyen jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás kellő időben elérhető legyen annak biztosításához, hogy ténylegesen élni lehessen ezekkel a jogorvoslati lehetőségekkel. Ugyanakkor a járművezetéstől való, a jogsértés helye szerinti tagállam által elrendelt eltiltás nem lehet megtámadható a kiállító tagállamban benyújtott kereset útján.

(32)

A természetes személyeknek a személyes adataik kezelése tekintetében történő védelme alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdésével és az EUMSZ 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden személynek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. A vonatkozó uniós jogalkotási aktusokat, nevezetesen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15), valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (16) – azok alkalmazási körével összhangban – alkalmazni kell a személyes adatoknak az ezen irányelvvel összefüggésben történő kezelésére.

(33)

Ez az irányelv megteremti a jogalapot a személyes adatoknak a kiállító tagállamtól eltérő tagállam által elrendelt járművezetéstől való eltiltás végrehajtása céljából történő cseréjéhez. Ez a jogalap megfelel az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2016/680 irányelvnek. A kiállító tagállammal megosztandó személyes adatokat az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges adatokra kell korlátozni.

(34)

A gördülékeny, megbízható és hatékony információcsere biztosítása érdekében ezen irányelv alkalmazása céljából mindegyik tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti kapcsolattartó pontot. A tagállamoknak ezenkívül gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti kapcsolattartó pontjaik együttműködjenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó, járművezetéstől való eltiltás érvényesítése tekintetében illetékes hatóságokkal, különösen annak biztosítása érdekében, hogy minden szükséges információ kellő időben megosztásra kerüljön.

(35)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kijelöljenek egy vagy több nemzeti kapcsolattartó pontot és illetékes hatóságot az ezen irányelv végrehajtásához szükséges feladatok ellátására, továbbá hogy ezen irányelv hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében meghatározzák az e nemzeti szervezetek közötti együttműködés szabályait.

(36)

A járművezetéstől való eltiltás hatékony érvényesítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizzék a járművezetési jogosultságot, mindenekelőtt abban az esetben, ha kétség merül fel a tekintetben, hogy az érintett járművezető a járművezetéstől való eltiltás hatálya alatt áll-e, különösen akkor, ha az érintett személy nem adta le a fizikai vezetői engedélyt.

(37)

A tagállamoknak rendszeresen – először négy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően, majd azt követően ötévente – statisztikai adatokat kell gyűjteniük ezen irányelv alkalmazásáról, és azokat meg kell küldeniük a Bizottságnak.

(38)

Ezen irányelv nem foglalkozik azokkal a nemzeti büntetőpont-rendszerekkel, amelyek keretében a vezetői engedéllyel rendelkező személyek bizonyos jogsértések elkövetése nyomán pontokat veszítenek vagy gyűjtenek. A tagállamok különböző megközelítéseket alkalmaznak, például azonnal szigorúbb intézkedéseket rendelnek el, vagy célzott végrehajtási és megelőző kampányokra összpontosítanak. Ezen irányelv felülvizsgálata során a Bizottságnak fel kell mérnie, miként lehetne javítani a közúti közlekedésbiztonságot és megkönnyíteni a tagállamok számára a többszörös kihívások kezelését anélkül, hogy előnyben részesítene bármely konkrét megközelítést.

(39)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra, hogy meghatározza a járművezetéstől való eltiltás szabványos tanúsítványának formátumát és tartalmát. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.

(40)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen az ezen irányelv hatálya alá tartozó, járművezetéstől való eltiltást magával vonó jogsértés elkövetése miatt elrendelt járművezetéstől való eltiltás bejelentése és végrehajtása révén a közúti közlekedésbiztonság szintjének Unió-szerte történő javítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezen irányelv terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41)

Az (EU) 2025/2205 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(42)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. június 14-én véleményt nyilvánított,

1.

Az 1.cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

2.

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének és a kölcsönös segítségnyújtásnak az elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/413/oj).” "

3.

Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki:

4.

A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

5.

A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

6.

A 24. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki: