(1)

2017-ben a Közlekedési Tanács Vallettában tartott nem hivatalos ülésén megállapodás született arról, hogy a halálos kimenetelű közlekedési balesetek, illetve a súlyos közúti közlekedési sérülések tartósan magas száma jelentős társadalmi problémát jelent, továbbá meghatározásra került azon célérték, amely szerint 2030-ra a felére kell csökkenteni az Unióban a súlyos sérülések számát. Az uniós tagállamok közlekedési miniszterei által 2017. március 29-én elfogadott, a közúti közlekedésbiztonságról szóló, 2017. március 29-i vallettai miniszteri nyilatkozat felkérte a Bizottságot, hogy készítse elő a 2020-tól kezdődő évtizedre vonatkozó megerősített uniós közúti biztonsági politikát és jogi keretet, amely magában foglalja azt az ambiciózus hosszú távú célt, hogy 2050-re a közúti balesetekben elhunytak száma közel nullára csökkenjen, javítva a közlekedők, különösen a leggyakrabban közlekedési balesetek áldozatául eső védtelen közlekedők védelmét. A hatóságok által korábban tett erőfeszítések eredményeként a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma a 2001. évi 51 400-ról 2021-re 19 800-ra csökkent. Ugyanakkor e számadatok elmaradnak a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek számának 2001 és 2020 között 75 %-kal való csökkentésére vonatkozó uniós célértéktől, később pedig stagnált az ilyen halálesetek számának az első évtizedben történő felére csökkentésének irányába tett előrehaladás. Az Unió elkötelezett amellett, hogy 2050-re a lehető legközelebb kerüljön ahhoz, hogy a közúti közlekedési balesetek áldozatainak a száma nulla legyen. Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2020. december 9-i, „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című bizottsági közlemény (a továbbiakban: a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia) meghatározza az e célhoz kapcsolódó „zéró-elképzelés”-re vonatkozó stratégiát.

(2)

A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok a közös közlekedéspolitika alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a közúti közlekedésbiztonság javításához, valamint megkönnyítik azon személyek szabad mozgását, akik a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban telepednek le. Tekintettel az egyéni közlekedési eszközök jelentőségére, a fogadó tagállam által hivatalosan elismert vezetői engedély birtoklása előmozdítja és megkönnyíti a személyek szabad mozgását és letelepedését. Hasonlóképpen, az ilyen okmány vagy járművezetési jogosultság jogellenes megszerzése, illetve a jogszerűen megszerzett vezetői engedély jogellenes magatartás miatti elvesztése nemcsak a jogsértések elkövetésének helye szerinti tagállamot, hanem az Unió egészén belüli közúti közlekedésbiztonságot is érinti.

(3)

A 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) által létrehozott keretet aktualizálni kell, hogy megfeleljen az új fenntartható, inkluzív, intelligens és reziliens korszaknak. Figyelembe kell vennie, hogy az uniós gazdaság versenyképességének a megerősítése érdekében csökkenteni kell a közlekedésből származó kibocsátásokat és energiafogyasztást, többek között az alternatív üzemanyaggal működő járművek nagyobb elterjedése, a digitalizáció, a demográfiai trendek és a technológiafejlesztések révén. Különösen egyes alternatív üzemanyaggal működő járművek esetében a hagyományos járművekhez képest nagyobb tömegüknek tükröződnie kell a vezetőiengedély-kategóriák hatályában. Fontos az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és digitalizálása annak érdekében, hogy a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban letelepedni kívánó járművezetők szabad mozgását gátló, fennmaradó akadályok - például az adminisztratív terhek - eltávolításra kerüljenek. A vezetői engedélyekre vonatkozó harmonizált uniós keretnek valamennyi kategóriában egyaránt ki kell terjednie a fizikai vezetői engedélyekre és a digitális vezetői engedélyekre (a továbbiakban: digitális vezetői engedélyek), és rendelkeznie kell azok kölcsönös elismeréséről, amennyiben azokat ezen irányelvvel összhangban, szabályszerűen állították ki.

(4)

Az Európai Közösség 1980. december 4-én vezette be a fizikai vezetői engedély első „közösségi mintáját”. Azóta a közösségi mintára vonatkozó szabályok a világ legfejlettebb vezetőiengedély-struktúráinak sarokkövévé váltak, és több mint 250 millió járművezetőre vonatkoznak. Ennek az irányelvnek ezért az összegyűjtött tapasztalatokra és gyakorlatra kell épülnie, és harmonizált szabályokat kell megállapítania a fizikai vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabványokra vonatkozóan. Az Unióban kiállított fizikai vezetői engedélyeknek különösen a csalás és a hamisítás ellen magas fokú védelmet kell biztosítaniuk hamisítás elleni intézkedések révén, és lehetővé kell tenniük mikrocsipek, illetve QR-kódok beépítését.

(5)

Az ezen irányelv végrehajtása céljából végzett bármely személyesadat-kezelés meg, kell hogy feleljen az Unió adatvédelmi keretének, különösen a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4), az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5), valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6).

(6)

Ez az irányelv – a magas szintű közúti közlekedésbiztonság Unió-szerte történő garantálása érdekében – jogalapot hoz létre a fizikai vezetői engedélyekben és azok mikrocsipjeiben vagy QR-kódjaiban, továbbá a digitális vezetői engedélyekben kötelezően feltüntetendő személyes adatok tárolásához, a személy járművezetési jogosultságának és személyazonosságának igazolása és ellenőrzése céljából. Ezen adatoknak az adott személy járművezetési jogosultságának igazolásához, az adott személy azonosításához, valamint járművezetési jogosultságainak és személyazonosságának ellenőrzéséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az említett adatok tárolása és egyéb kezelése meg kell, hogy feleljen az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának, a biometrikus adatok tekintetében pedig a 9. cikke (2) bekezdése g) pontjának. Ezen irányelv további biztosítékokat is előír az ellenőrzési folyamat során az ellenőrző személlyel közölt és általa megőrzött személyes adatok védelmének a biztosítása érdekében. Konkrétan a hitelesítő csak akkor őrizheti meg az említett adatokat, ha erre az uniós vagy a nemzeti jog felhatalmazást ad; például a rendőrök felhatalmazással rendelkezhetnek arra, hogy a rendőrségi jegyzőkönyvbe felvegyék a vezetői engedélyre vonatkozó adatokat, illetve egy gépjármű-bérbeadással foglalkozó társaság felhatalmazással rendelkezhet arra, hogy a gépjárműbérleti szerződésbe beleírja a vezetői engedélyre vonatkozó adatokat.

(7)

A jogi egyértelműség biztosítása, valamint az ezen irányelv és a 2006/126/EK irányelv közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy mikrocsipen további személyes adatokat tároljanak, amennyiben arról az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelő nemzeti jogszabály rendelkezik. Ez az irányelv azonban önmagában nem szolgáltat jogalapot ilyen kiegészítő adatok felvételére.

(8)

Ezzel szemben az ezen irányelvvel létrehozandó QR-kódnak lehetővé kell tennie a fizikai vezetői engedélyre nyomtatott adatok hitelességének ellenőrzését. A fizikai vezetői engedélyen szereplőkhöz képest kiegészítő adatok tárolását ezen irányelv azonban nem teheti lehetővé.

(9)

Ez az irányelv nem szolgáltat jogalapot a biometrikus adatok tagállamokban történő tárolására szolgáló nemzeti szintű adatbázisok létrehozásához és fenntartásához, amely az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak megfelelni köteles nemzeti jog hatálya alá tartozó kérdés. Ezen túlmenően ez az irányelv nem szolgáltat jogalapot a biometrikus adatok uniós szintű központi adatbázisának létrehozásához vagy fenntartásához.

(10)

A digitális transzformáció az Unió prioritásainak egyike. A közúti közlekedés esetében hozzájárul a személyek szabad mozgását gátló fennmaradó adminisztratív akadályok, például a fizikai vezetői engedélyek kiállításának időbeli hosszúságával kapcsolatos akadályok felszámolásához. Az Unión belül kiállított digitális vezetői engedélyekre vonatkozóan ezért külön uniós szabványt kell létrehozni. A digitalizáció elősegítése érdekében a digitális vezetői engedélyek bevezetéséhez szükséges első végrehajtási jogi aktusok elfogadásának napjától számított 54 hónap elteltével a digitális vezetői engedélyeknek kell a kérelmezők számára alapértelmezés szerint kiállított formátumnak lenniük, a kérelmező azon jogának sérelme nélkül, hogy a vezetői engedélyt fizikai formátumban vagy egyidejűleg, egy és ugyanazon kérelem keretében fizikai és digitális formátumban megszerezhesse. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a digitális formátum alapértelmezett formátummá válásának időpontját megelőzően is kiállítsanak digitális vezetői engedélyeket.

(11)

A digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló, 2023. évi európai nyilatkozatban a digitális transzformációval kapcsolatosan megfogalmazott azon céllal összhangban, hogy egyetlen polgár se maradhasson le, elengedhetetlen az, hogy a polgárok a továbbiakban is jogosultak legyenek – a digitális formátumú vezetői engedély mellett – fizikai formátumú vezetői engedélyt igényelni. A tagállamoknak ezért a kérelmező kérelmére indokolatlan késedelem nélkül és főszabály szerint három héten belül fizikai formátumú vezetői engedélyt kell a rendelkezésére bocsátaniuk, amennyiben a kérelmező már rendelkezik az adott tagállamnak a kérelmező járművezetési jogosultságát igazoló, digitális formátumú vezetői engedélyével. Emellett azokban a sürgős helyzetekben, amikor a fizikai vezetői engedély késedelmes kézhezvétele aránytalan kárt okozna a kérelmező számára, a tagállamokat arra ösztönzik, hogy tegyék lehetővé egy szükséghelyzeti eljárás igénybevételét, amelynek keretében a vonatkozó igazgatási díj arányos megemelése fejében napokon belül sor kerülhet a fizikai vezetői engedély kiállítására.

(12)

A digitális vezetői engedélynek a fizikai vezetői engedélyen feltüntetett információkon kívül az említett adatok hitelességének ellenőrzését lehetővé tevő információkat is tartalmaznia kell. Biztosítani kell azonban, hogy a rendelkezésre bocsátott személyes adatok mennyisége még ellenőrzés esetén is a fizikai vezetői engedélyen feltüntetendő adatmennyiségre és az ilyen adatok hitelességének ellenőrzéséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Az ellenőrzéshez szükséges adatok továbbá az ellenőrzést követően nem őrizhetők meg, kivéve, ha ezt az uniós jog vagy a nemzeti jog lehetővé teszi. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ugyanazon személy részére kiállított fizikai és digitális vezetői engedélyek egyenértékűek legyenek a személyt járművezetésre jogosító jogok és feltételek, valamint az adott vezetői engedélyek igazgatási érvényességének időtartama tekintetében, az ezen irányelvben meghatározottak szerint.

(13)

A tagállamok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy megállapítsák a vezetői engedélyek kiállításáért fizetendő díjakat előíró saját nemzeti szabályaikat. A tagállamoknak ugyanakkor kellő figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne befolyásolják a polgároknak a vezetői engedélyek formátumára vonatkozó szabad választását azáltal, hogy olyan, aránytalan adminisztratív díjakat állapítanak meg, amelyek az egyik formátumot indokolatlanul előnyben részesítik a másikkal szemben.

(14)

A tagállamoknak együtt kell működniük a digitális vezetői engedélyek világszerte történő használata és kölcsönös elismerése érdekében. Ez maga után vonhatja az 1926. április 24-i nemzetközi gépjármű-közlekedési egyezménynek, az 1949. szeptember 19-i genfi Közúti Közlekedési Egyezménynek, valamint az 1968. november 8-i bécsi Közúti Közlekedési Egyezménynek a módosításait. A Bizottság rendelkezik a legjobb lehetőségekkel ahhoz, hogy e tekintetben segítséget nyújtson a tagállamoknak, különösen ami az uniós digitális vezetői engedélyek széles körű elismerését lehetővé tevő interoperabilitási feltételeket illeti. E folyamat első lépéseként a Bizottságnak a digitális vezetői engedélyekről szóló végrehajtási jogi aktusok elfogadása során figyelembe kell vennie a harmadik országokban bekövetkezett releváns fejleményeket.

(15)

A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia meghatározza a mobilitás és a közlekedés fenntarthatóságának jelentős javításához kapcsolódó uniós elképzelést. A közúti közlekedési ágazat kibocsátásai közé tartoznak az üvegházhatásúgáz-kibocsátások, a légköri szennyező anyagok, a zaj, valamint a gumiabroncs- és az útkopásból származó mikroműanyagok. A vezetési stílus befolyásolja ezen kibocsátások mennyiségét, amelyek negatív hatással lehetnek a környezetre és az emberi egészségre. Ezért a járművezetői vizsgának biztosítania kell, hogy a járművezető-képzés lehetővé tegye a járművezetők számára a kibocsátásokat érintő hatásuk csökkentését, többek között a környezetkímélő vezetésen keresztül, valamint fel kell készítenie őket a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek vezetésére.

(16)

Annak érdekében, hogy az állampolgárok és a lakosok – szükségtelen további adminisztratív terhek felmerülése nélkül – közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hozzáférést biztosít a belső piac működése szempontjából releváns online eljárásokhoz, többek között a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében is. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, a vezetői engedélyek megszerzésére és megújítására vonatkozó információk már szerepelnek az említett rendelet I. mellékletében. Az említett rendelet II. mellékletét módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy bármely, a vezetői engedélyekre vonatkozó adminisztratív eljárást igénybe vevő felhasználó igénybe vehessen teljes mértékben online eljárásokat.

(17)

A vezetői engedélyeket aszerint kell kategorizálni, hogy azok milyen típusú járművek esetében jelzik a vezetésre való jogosultságot. E kategorizálást egyértelműen és következetesen, valamint az érintett járművek műszaki jellemzőinek és a vezetésükhöz szükséges készségeknek a maradéktalan figyelembevétele mellett kell végezni.

(18)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-i ENSZ-egyezménnyel összhangban, amelynek az Unió 2011. január 21. óta részes fele, külön rendelkezéseket kell elfogadni a fogyatékossággal élő személyek járművezetésének megkönnyítése érdekében. Ezen túlmenően a tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy a járművezetésre való alkalmasságra és a járművezetési készségekre vonatkozó, ezen irányelvben meghatározott minimumkövetelmények csökkentése nélkül gondoskodjanak a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeinek kielégítéséről, valamint segítsék elő a vezetői engedély megszerzésére és birtoklására vonatkozó lehetőségeiket. Ily módon – a Bizottság előzetes beleegyezésével – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv vezetőiengedély-kategóriákra vonatkozó szabályainak az alkalmazása alól kizárják a gépi meghajtású járművek bizonyos típusait.

(19)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is kizárják ezen irányelv alkalmazásából a fegyveres erők és a polgári védelmi szervek által használt vagy azok ellenőrzése alatt álló járműtípusokat, tekintettel az ilyen erők és szervek által végzett műveleteknek és a használt járműveknek a sajátos jellegére.

(20)

A különböző kategóriájú vezetői engedélyért folyamodó kérelmezők alsó korhatárát uniós szinten kell meghatározni. Lehetővé kell tenni azonban, hogy a tagállamok a közúti közlekedésbiztonság további előmozdítása érdekében magasabb korhatárt határozzanak meg egyes járműkategóriák vezetése esetében. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos kategóriák esetében és kivételes alapon – a nemzeti körülmények figyelembevétele érdekében – alacsonyabb korhatárt határozzanak meg, különös tekintettel a tűzoltósági, polgári védelmi és mentőjárműveknek, valamint a közbiztonság és a közrend fenntartása céljából használt járműveknek a vezetésére.

(21)

A sürgősségi járművek, nevezetesen a közbiztonságnak és a közrendnek – így például a természeti vagy ember okozta vészhelyzetekben való azonnali segítségnyújtás révén történő – fenntartása céljából használt járművek, így például a rendőrségi járművek, a mentőautók, a polgári védelmi és mentőjárművek vagy a tűzoltó járművek különleges jellemzőkkel rendelkezhetnek, például a speciális felszerelés miatt nagyobb tömegűek lehetnek, és esetükben a B kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó általános szabályoktól való bizonyos eltérésekre lehet szükség annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni a válsághelyzetekre és a mentési szükségletekre. Annak érdekében továbbá, hogy el lehessen kerülni az említett járművek határokon átnyúló közlekedése előtt álló esetleges akadályokat, miközben azokat határokon átnyúló beavatkozásokra használják az Unió különböző régióiban, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy átmenetileg vagy határozatlan időre engedélyezzék azt, hogy az említett sürgősségi járműveket a területükön B kategóriájú vezetői engedéllyel lehessen vezetni. A tagállamokat e tekintetben arra ösztönzik, hogy kölcsönösen ismerjék el a nemzeti intézkedéseket annak érdekében, hogy a határokon átnyúló vészhelyzeti műveletek ne ütközzenek akadályokba és ne vonhassanak szankciókat maguk után.

(22)

A tagállamok fiatal lakosai mobilitási szükségleteinek, így például azon szükségletnek a figyelembevétele céljából, hogy az olyan, ritkán lakott területeken, ahol nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív személyes mobilitási eszközök, nagy távolságokat kell levezetni, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy – a Bizottság előzetes hozzájárulását követően – bizonyos B1 kategóriájú járműveknek a saját területeikre korlátozva történő vezetésére jogosító vezetői engedélyek kiállításának az alsó korhatárát 15 évre csökkentsék. Fontos, hogy az alsó korhatár említett csökkentése ne gyakoroljon negatív hatást a közúti közlekedésbiztonságra. A Bizottságnak ezért a csökkentéshez való hozzájárulásának a megadását megelőzően a tagállami szakértők által szolgáltatott releváns információk figyelembe vétele mellett gondosan értékelnie kell, hogy az alsó korhatár említett csökkentése milyen hatást gyakorol a közúti közlekedésbiztonságra.

(23)

A közúti közlekedésbiztonság javulását segítheti elő, ha kombinálják a fiatal járművezetők mobilitási függetlenségét és a hivatásos járművezetéshez való időben történő hozzáférését megkönnyítő, az egyes kategóriákra vonatkozó vezetői engedélyek megfelelő alsó korhatárát a kezdő járművezetőkre vonatkozó szigorúbb, többek között az alkoholfogyasztással, illetve az ittas járművezetéssel kapcsolatos feltételekkel. Az alsó korhatárok nem csökkenthetőek a közúti közlekedésbiztonság hátrányára.

(24)

Létre kell hozni egy fokozatokra épülő rendszert, amely a vezetői engedélyre való jogosultságot állapítja meg annak előfeltételeként, hogy a kérelmező jogosulttá váljon bizonyos egyéb vezetőiengedély-kategóriák birtoklására, továbbá a kategóriák közötti egyenértékűségeket kell megállapítani, beleértve adott esetben a jogosultságot megelőző minimális tapasztalatszerzési időt. Ezen rendszernek kötelező erejűnek kell lennie valamennyi tagállam vonatkozásában, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy a tagállamok a saját területükön egymás között bizonyos egyenértékűségeket alkalmazzanak. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy megállapítsanak egyes olyan egyenértékűségeket, amelyek a saját területükön belülre korlátozódnak.

(25)

Az alternatív üzemanyaggal működő járművek nagyobb jelenléte kulcsfontosságú a zöld átállás szempontjából. Ezen irányelvnek figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy a B vagy a BE kategóriájú vezetői engedélyek esetében új, megnövekedett tömegű modellek állhatnak rendelkezésre. A B vagy a BE kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkezők számára ezért – a megszerzett kategóriájuk keretében felhalmozott járművezetői tapasztalatuk függvényében – lehetővé kell tenni a 3 500 kg-ot meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű, teljes egészében vagy részben alternatív üzemanyaggal hajtott gépjárművek vezetését mind személy-, mind pedig áruszállítás céljából.

(26)

A vezetői engedélyhez való jog a szabad mozgás garanciája, valamint megkönnyíti a gazdasági és társadalmi életben való részvételt, ami különösen fontos a korlátozott tömegközlekedési hálózattal rendelkező vidéki és kevésbé urbanizált területeken. Az idősek, a csökkent mozgásképességű személyek és a fogyatékossággal élők számára az egyéni közlekedés fontos eleme a mobilitásuk elősegítésének. A járművezető biztonságos vezetésre való alkalmasságának értékelését konkrét kritériumok alapján kell elvégezni, figyelembe véve különösen a járművezető egészségi állapotát, mégpedig vizsgálatok és adott esetben tesztek objektív eredményei alapján. A vezetői engedély érvénytelenítésére, visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó döntéseket egyedi alapon kell meghozni, és azok nem vezethetnek hátrányos megkülönböztetéshez, különös tekintettel az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetésre.

(27)

A közúti közlekedésbiztonság érdekében aktualizálni kell azon harmonizált minimumkövetelményeket, amelyeket a kérelmezőnek előbb teljesítenie kell ahhoz, hogy sor kerülhessen a vezetői engedély kiállítására. Ezeknek ki kell terjedniük a következőkre: a gépi meghajtású járművek vezetésével összefüggő ismeretek, készségek és magatartás, a járművezetői vizsga, valamint az említett járművek vezetéséhez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelmények.

(28)

A fejlett vezetéstámogató rendszerek és az automatizált vezetési rendszerek növekvő elérhetőségére és használatára tekintettel az e rendszerekre vonatkozó követelményeket az elméleti vizsgák részévé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a járművezető általános ismeretekkel rendelkezzen az ilyen rendszerekkel összefüggő előnyökről, korlátokról és kockázatokról. Az ismeretekre vonatkozó ezen követelménynek ki kell terjednie különösen az automatizált vezetési rendszerek használatának területére, az automatizált vezetési rendszerek által generált átvételi kérelmek meglétére, valamint a járművezetőnek az automatizált vezetési rendszerek aktivált állapota idején továbbra is fennálló kötelezettségeire.

(29)

A járművezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelést a vezetői engedély kiállításakor, valamint azt követően rendszeres időközönként bizonyítani kell. A minimumkövetelményeknek való megfelelésre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban elvégzett ilyen rendszeres nyomon követés hozzájárul a személyek szabad mozgásához, megelőzi a versenytorzulásokat, valamint figyelembe veszi a járművezetők felelősségét. A minimumkövetelményeknek való megfelelésre vonatkozó nemzeti szabályokban elő kell írni a vezetői engedély kiállításakor és megújításakor elvégzendő orvosi vizsgálatot. E vizsgálatot elvégezheti a háziorvos vagy bármely más illetékes egészségügyi hatóság vagy egészségügyi szakember, az egyes tagállamok jogában megállapítottak szerint.

(30)

A megfelelő látás alapvető feltétele a járművezetésre való fizikai alkalmasságnak. Ennélfogva a vezetői engedély kiállításáért folyamodó valamennyi kérelmezőnek megfelelő vizsgálaton kell átesnie az arról való meggyőződés érdekében, hogy rendelkezik-e kellően éles látással, ideértve szükség esetén a látómező vizsgálatára irányuló további vizsgálatot is, amelyet a nemzeti jog szerint arra felhatalmazással rendelkező, illetékes szemész szakembernek kell elvégeznie. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt, hogy e követelményen túlmenően előírják ugyanezen eljárás alkalmazását a vezetői engedélyek megújításakor. A látásélességre vonatkozó tizedes jelölés nemzetközileg elismert szabványt biztosít a látás élessége megállapításának összehasonlíthatóságához.

(31)

A vezetői engedélyek egyes kategóriájának kiállítása, illetve megújítása esetén lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kötelező orvosi vizsgálat helyett a kérelmező vagy a vezetői engedéllyel rendelkező személy írásban vagy elektronikus úton történő önértékelésének a benyújtását írják elő, amelynek formája kockázatorientált lehet. Mindazonáltal kívánatos lenne, ha a tagállamok legalább a vezetői engedélyek első alkalommal történő kiállítási eljárásának a részeként megkövetelnék az orvosi vizsgálatot annak érdekében, hogy értékelni lehessen az ezen irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott feltételeknek való megfelelést.

(32)

Miután a vezetői engedély kiállításra került, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a megújításkor elvégzendő orvosi vizsgálatnak vagy önértékelés benyújtásának az előírása helyett egy olyan rendszert hozzanak létre, amely biztosítja a vezetői engedéllyel rendelkező személynek fizikai, illetve szellemi alkalmasságában bekövetkezett változásokra való reagálást. Figyelemmel a nemzeti egészségügyi rendszerek megszervezése, valamint azoknak a vezetői engedélyek kiállításáért és megújításáért felelős hatóságokkal való hatékony koordinációjára vonatkozó gyakorlatok terén fennálló eltérésekre, egy ilyen rendszert különböző formákban lehetne létrehozni, azon fő elv alapulvételével, hogy az egészségügyi, illetve a vezetői engedélyekért felelős hatóságok össze kellene, hogy kapcsolják a vezetői engedéllyel rendelkező személyek egészségi állapotát járművezetési képességükkel és járművezetésre való jogosultságukkal. Az egészségügyi, illetve a vezetői engedélyekért felelős hatóságok e reakciója a vezetői engedéllyel rendelkező személyek nyilatkozatának az értékelésén is alapulhatna, amely nyilatkozat megtétele egy, az összes vezetői engedéllyel rendelkező személyre alkalmazandó általános kötelezettségen alapulna, amelynek értelmében nyilatkozniuk kellene a járművezetés szempontjából releváns egészségügyi állapotukról, amely szakorvoshoz való beutaláshoz, orvos által elrendelt vezetéstől való eltiltáshoz, vagy végső esetben a vezetői engedély visszavonásához, felfüggesztéséhez vagy korlátozásához vezethetne.

(33)

Ezenkívül azt is lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy szabadon kombinálják az említett intézkedéseket azok hatékonyságának a növelése érdekében, továbbá hogy a járművezetésre való alkalmasság tekintetében az ezen irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknél szigorúbb követelményeket alkalmazzanak.

(34)

A gyógyászati technológia terén a közelmúltban elért előrelépések fokozták a közúti közlekedésbiztonságot, mégpedig a bizonyos egészségi problémák fennállása esetén történő járművezetéssel kapcsolatos kockázatoknak a kezelése révén. Az olyan innovációk, mint például a cukorbetegek számára kifejlesztett folyamatos glükózfigyelő rendszerek, lehetővé teszik az adott járművezetők állapotának hatékony és valós időben történő kezelését, ami csökkenti a járművezetéssel kapcsolatos kockázatokat. E technológiák gyorsan fejlődnek, ami biztosítja az egészségügyi problémák megfelelőbb kontrollálását és a közúti közlekedésbiztonság további javítását.

(35)

Tekintettel arra, hogy jelenleg is folytatnak olyan tanulmányokat, amelyek a túlzott aluszékonyság és álmosság kockázatát hordozó különböző kórképeket vizsgálják, a Bizottságnak meg kell kezdenie ezen irányelv obstruktív alvási apnoé szindrómára vonatkozó rendelkezéseinek a felülvizsgálatát, amennyiben megfelelő számú tanulmány készül el és áll a tudományos közösség rendelkezésére. Tekintettel a látáskárosodás kezelése terén elért tudományos fejlődésre, a Bizottságnak meg kell kezdenie az irányelv ezen állapotra vonatkozó rendelkezéseinek a felülvizsgálatát is.

(36)

Az Unión belüli egységes jogok biztosítása érdekében – a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos megfontolások sérelme nélkül – az AM, az A1, az A2, az A, a B1, a B és a BE kategóriájú vezetői engedélyek igazgatási érvényességének 15 évnek, míg a C, a CE, a C1, a C1E, a D, a DE, a D1 és a D1E kategóriájú vezetői engedélyek igazgatási érvényességének öt évnek kell lennie. Mindazonáltal lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy amennyiben a vezetői engedély személyazonosító okmányként is használható, 15 év helyett 10 éves érvényességi időszakot alkalmazzanak. A már hatályban lévő keretnek megfelelően – amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az életkor előrehaladtával növeljék a megújítás gyakoriságát – az általános érvényességi idő lerövidíthető olyan objektív tényezők alapján – mint például az életkor –, amelyek általánosságban összefüggésben állnak a járművezetők átlagos fizikai és szellemi állapotával, továbbá lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az ezen irányelvben meghatározott kivételes esetekben az ezen irányelvben előírtaknál rövidebb érvényességi időket határozzanak meg.

(37)

A tapasztalt járművezetők számára szervezett továbbképzések javíthatják a közúti közlekedésbiztonságot azáltal, hogy növelik a tudatosságot, és megkövetelik a járművezetőktől, hogy további tapasztalatokat szerezzenek az új technológiák, így például a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az automatizált vezetési rendszerek terén. Ezzel, valamint a vezetői engedély kiállítását megelőző járművezetői képzéssel összefüggésben a szimulátorok alkalmazása hasznos lehet olyan fontos járművezetői készségek fejlesztése szempontjából, mint például a kedvezőtlen körülményekre és a vészhelyzetekre való reagálás.

(38)

A közúti közlekedés fokozatos digitalizációjára, automatizálására és egyre szigorúbb kibocsátáscsökkentésére vonatkozó követelményekkel, valamint a gépi meghajtású járművek terén tett folyamatos technológiai fejlődéssel összefüggésben biztosítani kell, hogy valamennyi járművezető folyamatosan naprakész legyen az új technológiákkal, a közúti közlekedésbiztonsággal és a fenntarthatósággal kapcsolatosan. A járművezetők egész életen át tartó képzésének a tagállamok általi előmozdítása például oly módon, hogy részvételi lehetőséget kínálnak a járművezetőknek a biztonságos járművezetésről szóló, visszajelzést biztosító tanfolyamokon, hozzájárulhat az inkluzívabb mobilitáshoz. Az említett, egész életen át tartó képzés döntő szerepet tölthet be abban, hogy a tapasztalt járművezetők készségei naprakészek maradjanak egyrészt a közúti közlekedésbiztonság, az új technológiák és a járművek tömegének változása tekintetében, javítva ezáltal az üzemanyag-hatékonyságot és csökkentve a kibocsátásokat, másrészt pedig a sebességszabályozás terén.

(39)

Annak érdekében, hogy a tagállamok és – kellően indokolt esetekben – az Unió egésze reagálni tudjon az olyan válságokra, amelyek megakadályozzák a nemzeti hatóságok számára azon vezetői engedélyek megújítását, amelyek érvényessége egyébként lejárna, lehetővé kell tenni az adott vezetői engedélyek igazgatási érvényességének a meghosszabbítását. Az ilyen meghosszabbítás kizárólag olyan időtartamú lehet, amely feltétlenül szükséges.

(40)

Az „egy jogosult – egy engedély” elvnek biztosítania kell annak kizárását, hogy egy adott személy egynél több vezetői engedéllyel rendelkezhessen. Ezt az elvet a digitális vezetői engedélyek technikai sajátosságainak figyelembevételére való tekintettel is ki kell terjeszteni, mivel a vezetői engedéllyel rendelkező személy – a digitális vezetői engedély helyett vagy azzal együtt – kérheti fizikai vezetői engedély kiállítását, továbbá a digitális vezetői engedélyt adott esetben több elektronikus eszközön is megjelenítheti.

(41)

Közúti közlekedésbiztonsági okokból a tagállamoknak lehetőségük kell legyen a vezetői engedélyek érvénytelenítésére, visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó nemzeti rendelkezéseik alkalmazására valamennyi olyan, vezetői engedéllyel rendelkező személy tekintetében, akik a területükön szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(42)

Azon járművezetőknek, akik valamely harmadik ország által kiállított vezetői engedély cseréjét követően a tartózkodási helyük szerinti tagállam által kiállított vezetői engedéllyel rendelkeznek, jogosultnak kell lenniük arra, hogy úgy vezessenek az Unió egész területén, mintha eredetileg is az Unión belül szerezték volna meg a vezetői engedélyüket. Ez hozzájárul a személyek Unión belüli szabad mozgásához.

(43)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni azon harmadik országok meghatározására vonatkozóan, amelyek az Unióéhoz hasonló szintű közúti közlekedésbiztonságot biztosítanak, ezáltal lehetővé téve az ezen harmadik országok által kiállított vezetői engedélyekkel rendelkezőknek, hogy – valamennyi érintett vezetőiengedély-kategória tekintetében a vonatkozó részletes és pontosan meghatározott feltételekre figyelemmel – vezetői engedélyeiket hasonló feltételekkel cserélhessék le, mintha azokat valamely tagállam állította volna ki. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(44)

Az olyan harmadik országok által kiállított vezetői engedélyek tekintetében, amelyeket valamely végrehajtási jogi aktusban nem határoztak meg olyan harmadik országként, amely az Unióéhoz hasonló szintű közúti közlekedésbiztonságot biztosít, vagy az olyan harmadik országok által kiállított vezetői engedélyek tekintetében amely országok esetében ilyen végrehajtási jogi aktus nem engedélyezi és nem tiltja az ilyen vezetői engedély cseréjét, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a vezetői engedélyeket nemzeti szabályaikkal összhangban cserélhessék le, feltéve, hogy az így kiállított engedélyen a megfelelő uniós kódot, illetve kódokat használják. Abban az esetben, ha az ilyen vezetői engedéllyel rendelkező személy a tartózkodási helyét másik tagállamba helyezi át, ez utóbbi nem kötelezhető arra, hogy az ilyen vezetői engedélyre a kölcsönös elismerés elvét alkalmazza.

(45)

A harmadik országok által kiállított vezetői engedélyek cseréjére vonatkozó új keret olyan eszköznek tekintendő, amely a hivatásos járművezetők hiányának kezelésére szolgál olyan mértékben, amennyire a szabályok rendeltetése a különböző kategóriájú vezetői engedélyekkel rendelkezők szabad mozgásának a megkönnyítése. Tekintettel arra, hogy valamely adott tagállamban letelepedett és Unión belüli közúti fuvarozást végző vállalkozások alkalmazásában álló vagy ilyen vállalkozásnál dolgozó harmadik országbeli állampolgárok járművezetésére további képesítési követelmény vonatkozhat, amelynek teljesítését szakmai képesítési bizonyítvánnyal (SZAB) kell igazolni, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az új kerettől várható pozitív hatásokat milyen módon lehetne még inkább elősegíteni az egyéb járművezetői okmányok tekintetében, az unióbeli közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló általános cél sérelme nélkül.

(46)

A „vezetőiengedély-turizmus” – azaz a tartózkodási hely új vezetői engedély megszerzése végett történő megváltoztatásának gyakorlata többek között a gépimeghajtásújármű-vezetési jogosultságnak, a vezetői engedélynek, annak érvényessége elismerésének egy másik tagállamban elrendelt érvénytelenítése, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása hatályának a megkerülése érdekében – olyan, széles körben elterjedt jelenség, amely negatív hatást gyakorol a közúti közlekedésbiztonságra. A járművezetők pusztán a tartózkodási helyük megváltoztatása által nem kaphatnak mentességet a vezetői engedélyük visszaszerzéséhez, annak érvényessége elismeréséhez, vagy a járművezetési jogosultságuk visszaszerzéséhez számukra előírt követelmények alól. Ezzel egyidejűleg egyértelművé kell tenni, hogy a polgárok részéről tanúsított bármely magatartás, vagy a járművezetésre való fizikai vagy szellemi alkalmasságuk hiánya kizárólag akkor vezethet a járművezetéstől határozatlan időre való eltiltáshoz, ha az kellően indokolt. Meg kell határozni azon feltételeket, amelyek a vezetői engedély érvénytelenítését, visszavonását, felfüggesztését vagy korlátozását elrendelő tagállamtól eltérő tagállamokra vonatkoznak, és amelyeknek e tagállamok számára mindazonáltal lehetővé kell tenniük azt, hogy a szóban forgó tagállamok vezetői engedélyt állítsanak ki az adott személy részére, amennyiben ezt megalapozott döntés alapján megfelelőnek ítélik, és amennyiben az így kiállított vezetői engedély érvényessége azon tagállamok területére korlátozódik, amelyek nem rendeltek el határozatlan időre szóló eltiltást.

(47)

A közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében egyes vezetőiengedély-kategóriák esetében be kell vezetni a kísérővel történő járművezetés uniós szintű rendszerét. E rendszer szabályainak lehetővé kell tenniük a kérelmezők számára, hogy az előírt alsó korhatár elérése előtt vezetői engedélyt szerezhessenek a releváns kategóriákban. Ezek a vezetői engedélyek azonban kizárólag egy tapasztalt járművezető – például valamely családtag – kíséretében használhatók. Ilyen helyzetekben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy közúti közlekedésbiztonsági okokból a területükön szigorúbb feltételeket és szabályokat határozzanak meg az általuk kiállított vezetői engedélyekre vonatkozóan.

(48)

A kísérővel történő járművezetés rendszere – a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló általános céljának sérelme nélkül – hozzájárulhat ahhoz, hogy elérhetőbbé és vonzóbbá váljon a tehergépjármű-vezetői szakma a fiatalabb generációk számára annak érdekében, hogy bővüljenek a foglalkozási lehetőségeik, és a rendszer hozzájáruljon az Unión belüli járművezető-hiány kezeléséhez. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az említett rendszert a B kategóriájú vezetői engedélyek mellett a C1, a C1E és a C kategóriájú vezetői engedélyekre is alkalmazzák, az így kiállított vezetői engedélyeket pedig a rendszer e szélesebb körű hatályát alkalmazó tagállamok egymás között kölcsönösen el kellene, hogy ismerjék.

(49)

A kísérővel történő járművezetés rendszere nem korlátozhatja sem a tagállamoknak a B kategóriára vonatkozó alsó korhatár csökkentésére rendelkezésére álló lehetőségeit, sem pedig azt, hogy nemzeti szinten ehhez kapcsolódó feltételeket alkalmazzanak.

(50)

Az (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) megállapított, a D, illetve a DE kategóriájú autóbuszoknak a szakmai képesítést követően egy bizonyos életkortól történő vezetésére vonatkozó feltételeket és követelményeket a közúti közlekedésbiztonság sérelme nélkül egyszerűsíteni kell.

(51)

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy fokozzák az oktatási és képzési szervek - többek között az egyetemek és a szakképző iskolák-, valamint a közlekedési és logisztikai vállalkozások közötti partnerségeket annak érdekében, hogy kezeljék a hivatásos járművezetők terén jelentkező munkaerőhiányt az Unióban. E partnerségek keretében a tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok és hasonló oktatási ajánlatok fejlesztésének és elősegítésének lehetőséget kell nyújtania a jövőbeli hivatásos járművezetők számára, hogy jobban megismerjék a szakma előnyeit és kihívásait, fejlesszék operatív és szervezési készségeiket, valamint tapasztalatot szerezzenek, miközben fejlett technológiákat és technikákat használnak. A Bizottságot arra ösztönzik, hogy olyan uniós programok, mint például az Erasmus+ igénybevételével támogassa a szakképző iskolák, valamint a logisztikai és közlekedési vállalkozások közötti köz-magán társulásokat, mégpedig a hivatásos járművezetők rendelkezésre állásának és készségeinek javítása érdekében.

(52)

Annak számbavételekor, hogy milyen bevételi források léteznek a közúti közlekedésbiztonság javítására, a tagállamok ajánlást kapnak arra vonatkozóan, hogy használják fel az (EU) 2015/413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) hatálya alá tartozó, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt kiszabott pénzbírságokból származó bevételeket, mégpedig a közúti közlekedésbiztonság fokozása és a közúti közlekedésbiztonsági intézkedések átláthatóságának biztosítása érdekében.

(53)

Biztosítani kell, hogy azok a járművezetők, akik első alkalommal szereznek vezetői engedélyt, ne veszélyeztessék a közúti közlekedésbiztonságot. Az ilyen kezdő járművezetők esetében legalább kétéves próbaidőt kell megállapítani, amelynek során szigorúbb szabályokat vagy szankciókat kell alkalmazni az ittas járművezetésre vonatkozóan, a tagállamok azon hatásköreinek sérelme nélkül, hogy szabályozzák a járművezetők magatartását. Az ilyen szigorúbb szabályok magukban foglalhatják a kezdő járművezetők olyan speciális képzését – illetve ilyen képzésből állhatnak –, amelynek keretében e járművezetők további oktatásban részesülnek a kockázattudatosságra vonatkozóan, és átgondolják magatartásukat. Ezenkívül különleges intézkedéseket kell megállapítani annak biztosítására, hogy a kezdő járművezetők körében csökkenjen a bódult állapotban történő járművezetés gyakorisága, továbbá annak ösztönzésére, hogy a kezdő járművezetők megfelelően használják a szükséges biztonsági rendszereket. Ezek az intézkedések szigorúbb szabályokat vagy szankciókat is magukban foglalhatnak. Szankciók alkalmazása esetén azoknak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, azok magukban foglalhatják a járművezetéstől való eltiltást, valamint a kezdő járművezetőknek szóló, a kockázattudatosságra vonatkozó speciális képzést. Az ilyen különös intézkedések tartalmazhatnak kifejezetten célzott érvényesítési és kampány-erőfeszítéseket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében területükön szabadon alkalmazhassanak további szabályokat a kezdő járművezetők vonatkozásában, így például a további vezetőiengedély-kategóriára vonatkozó második próbaidőt, mégpedig az újabb kategóriához kapcsolódó eltérő kockázatoknak és szükséges készségeknek a figyelembevétele érdekében.

(54)

Az ittas vezetésre vonatkozó, általánosan alkalmazott zérótolerancia-rendszerek – a célzott érvényesítéssel kombinálva – hatékony módszernek bizonyultak a közúti közlekedésbiztonság javítása terén. Az alkoholra vonatkozó nulla határértéket – a véletlenszerű kitettség, illetve a járművezetési teljesítményt nem befolyásoló kitettség figyelmen kívül hagyásával – a halálos kimenetelű közúti balesetek és sérülések csökkentésére irányuló leghatékonyabb intézkedésnek tekintik általában. A zérótolerancia-politikák bevezetése jelenleg folyamatban van a bódult állapotban történő járművezetés tekintetében is. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy nemzeti jogukban fenntartsák és azokba bevezessék az ilyen, általánosan alkalmazott zérótolerancia-rendszereket, amelyekhez képest a próbaidős rendszer olyan kiegészítő intézkedést kell képezzen, amelynek célkeresztjében a kezdő járművezetőknek – főként a fiataloknak – az ittas vezetéssel és a bódult állapotban történő vezetéssel összefüggő közúti közlekedési balesetekben való felülreprezentáltsága áll.

(55)

A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy általános és középiskolai tanterveikbe építsenek be az életkornak megfelelő képzést a közúti közlekedésbiztonsági szabályokról és a közlekedési kockázatok tudatosításáról, tükrözve a személyes mobilitási eszközök, így például az elektromos kerékpárok és elektromos rollerek megnövekedett népszerűségét is. Az alapvető közúti közlekedésbiztonsági szabályok fiatal korban való elsajátítása segíthet a közúti közlekedési balesetek megelőzésében, mégpedig a tudatosság növelése és a felelősségteljes magatartás kialakítása révén, ami fiatal kortól kezdve elősegíti a polgárok felelősségvállalását, hogy a vonatkozó szabályok és kockázatok szilárd ismerete alapján biztonságos döntéseket hozzanak. A Bizottság ösztönzést kap arra, hogy lehetővé tegye és támogassa a legjobb gyakorlatoknak a tagállamok és azok hatóságai közötti cseréjét, többek között pénzügyi támogatás révén.

(56)

A vizsgabiztosok ismereteinek és készségeinek javítása, beleértve a veszélyhelyzetek felismerésére irányuló vizsgálatot is, és ezáltal a vezetői engedélyt kérelmezők objektívebb értékelésének biztosítása, valamint a járművezetői vizsgák egységesebbé tétele érdekében minimumszabályokat kell megállapítani a vizsgabiztosi szakma gyakorlásának megkezdésére és a vizsgabiztosok képzési követelményeire vonatkozóan. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett minimumszabályok módosítása céljából annak érdekében, hogy azokat szükség esetén hozzáigazítsa az e területen bekövetkező műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlődéshez, ideértve többek között a fejlett vezetéstámogató rendszereket és az automatizált vezetési rendszereket.

(57)

A szokásos tartózkodási hely fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az olyan esetekben felmerülő problémák megoldását, amikor a szokásos tartózkodási hely foglalkozási vagy személyes kötelékek alapján nem állapítható meg. Azon szabály, amely szerint a vezetői engedélyeket csak a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam állíthatja ki, egyes esetekben aránytalan nyelvi korlátot jelenthet. Azokban az esetekben tehát, amikor a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam nem teszi lehetővé a vizsgák letételét a kérelmezők állampolgársága szerinti tagállamnak a hivatalos nyelvén, lehetővé kell tenni a kérelmezők számára, hogy az elméleti vagy a gyakorlati vizsgát, vagy mindkettőt az állampolgárságuk szerinti tagállamban tegyék le. Ezen eltérés nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak azon visszaélésekkel vagy csalásokkal szemben, amelyek az új rugalmassági mechanizmussal összefüggésben esetlegesen felmerülhetnek. Külön szabályokat kell megállapítani a diplomatákra és családtagjaikra vonatkozóan, amennyiben az adott diplomata foglalkozásból eredő kötelezettségei miatt hosszabb ideig külföldön kell élniük.

(58)

A tagállamoknak segíteniük kell egymást ezen irányelv végrehajtásában. Az említett segítségnyújtáshoz pedig a lehetséges mértékig igénybe kell venniük a vezetői engedélyeknek a 2006/126/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében említett uniós hálózatát. A vezetői engedélyek uniós hálózatának célja a tagállamokból származó okmányok és szerzett jogok elismerésének biztosítása, az okmányokkal való visszaéléssel és a jogosulatlan járművezetéssel szembeni küzdelem, a párhuzamos vezetői engedélyek kiállításának kiküszöbölése, valamint a járművezetéstől való eltiltások érvényesítésének elősegítése. A tagállamok számára lehetővé kell tenni különösen annak szisztematikus ellenőrzését, hogy a korábban előírt érvénytelenítéshez, visszavonáshoz, felfüggesztéshez vagy korlátozáshoz vezető okok már nem állnak fenn. A vezetői engedélyek uniós hálózatának más uniós jogi aktusok végrehajtásához történő igénybevétele csak annyiban engedélyezhető, amennyiben ezen irányelv kifejezetten rendelkezik az ilyen igénybevételekről.

(59)

Az ezen irányelv végrehajtásáról szóló érdemi jelentések elkészítésének lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak évente tájékoztatást kell kapnia az egyes kategóriákra vonatkozóan kiállított, megújított, pótolt, visszavont és lecserélt fizikai, illetve digitális vezetői engedélyek számáról. A Bizottságnak – a hivatásos járművezetők közúti közlekedési baleseteire vonatkozó szélesebb körű adatgyűjtés keretében – továbbá statisztikákat kell kapnia a 17 éves, kísérővel történő járművezetés rendszerében részt vevő járművezetőket érintő súlyos közúti közlekedési balesetekről. Figyelemmel az említett jelentések elkészítésére, a tagállamok ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtására, valamint általánosságban a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló tagállami közös erőfeszítésekre, a tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy rendszeresen osszák meg egymással és a Bizottsággal azokat az információkat, amelyek a járművezetőkre irányuló közúti közlekedésbiztonsági intézkedésekkel kapcsolatos legjobb gyakorlataikra vonatkoznak, így például a kockázattudatosító képzésekre, a kezdő járművezetői programokra, a védtelen úthasználókra való odafigyelésre, az egész életen át tartó képzésre, illetve a járművezetők járművezetésre való alkalmasságának nyomon követésére. Ezen információcserék projektek, – például az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont, valamint az Uniós közúti közlekedésbiztonsági csereprogram – keretében folyó munkának vagy a szakértői csoportok rendszeres üléseinek is a részét képezhetik. A tagállamok között a módszerek, a gyakorlatok és a nemzeti sajátosságok terén fennálló különbözőségek értékes forrását képezik az egymástól való tanulásnak és a legjobb gyakorlatok cseréjének.

(60)

Az alternatív üzemanyaggal működő járművekkel kapcsolatos technológiai fejlesztések és innovációk, amelyek hatással vannak a járművek tömegére, továbbra is befolyásolják a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályozási keretet. Tekintettel arra, hogy ez a keret technikailag összetett, annak olyan módon kell fejlődnie, amely garantálja a jogbiztonságot, valamint megfelel a technológiasemlegesség elvének, biztosítva, hogy a szabályok ne részesítsenek előnyben és ne hozzanak hátrányba indokolatlanul bizonyos technológiákat, ehelyett pedig méltányos és időtálló keretet biztosítsanak. A Bizottságnak ezért nyomon kell követnie az alternatív üzemanyaggal működő járművek terén bekövetkező technológiai fejlődést, valamint értékelnie kell annak a fokozatokra és a vezetőiengedély-kategóriák közötti egyenértékűségekre gyakorolt hatását, mégpedig egy olyan egyértelmű, kiegyensúlyozott és naprakész szabályozási keret biztosítása érdekében, amely az innováció korlátozása nélkül szavatolja a közúti közlekedésbiztonságot.

(61)

Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése – különösen a mellékleteknek a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása – érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők módosítására vonatkozóan: ezen irányelv mellékleteinek a fizikai vezetői engedélyekre vonatkozó előírásokra irányadó részei; ezen irányelv mellékleteinek a digitális vezetői engedélyekre vonatkozó előírásokat megállapító része; ezen irányelv mellékleteinek az alkalmazandó nemzeti és uniós kódokra vonatkozó szabályokra irányadó része; ezen irányelvnek a vezetői engedélyek kiállítására, érvényességére és megújítására vonatkozó egyes minimumkövetelményeket megállapító mellékletei; valamint a vizsgabiztosokra vonatkozó minimumkövetelményeket megállapító mellékletei. Ezt a felhatalmazást ötéves időtartamra kell megadni, tekintettel arra, hogy az e mellékletek által szabályozott területeket érintően gyakori a műszaki, üzemeltetési és tudományos fejlődés. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (11) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(62)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy, kifejezetten a vezetői engedélyekkel és a kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportot annak érdekében, hogy szükség esetén széles körű releváns szakértelmet vehessen igénybe a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásának gyakorlása során, valamint hogy megkönnyítse és ösztönözze az információcserét uniós szinten az érdekelt felek és a tagállami szakértők között a vezetői engedélyekkel, az engedélymegadási eljárásokkal, a közúti közlekedésbiztonság javításával, valamint a polgárokat, illetve a vállalkozásokat korlátozó adminisztratív akadályok felszámolásával kapcsolatos valamennyi kérdést illetően. A szakértői csoportnak különösen elő kell segítenie a következőkkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét: a vezetői engedélyért folyamadó kérelmezőkre vonatkozó életkori és alkalmassági követelmények, a fokozatos engedélymegadási rendszerek és az egész életen át tartó tanulás előnyei, az új technológiák – így például a digitális vezetői engedély és az automatizált vagy támogatott vezetés – hatásai, a kölcsönösen el nem ismert – például a nem közúti mozgó gépekre vonatkozó – vezetői engedéllyel rendelkező személyek szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolásának megkönnyítése, valamint az új járművezetők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályok.

(63)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozó részletes rendelkezések megállapítása céljából: a fizikai vezetői engedélyekbe beépített QR-kódok interoperabilitási jellemzői és az ilyen QR-kódok által teljesítendő biztonsági intézkedések; a vizuális megjelenés, az interoperabilitás, a tesztelés, az adatok és nyilvántartások frissítésére vonatkozó előírások, valamint digitális vezetői engedélyek biztonsága, a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó szervezési intézkedések, továbbá a digitális vezetői engedélyek cseréjére vonatkozó műszaki és biztonsági előírások és a digitális vezetői engedélyek ellenőrzése céljából a megbízható kiállítók megbízható listái beleértve - a lehetséges mértékig - az ellenőrzési jellemzőket és a nemzeti rendszerekkel való interfészt is, figyelembe véve továbbá az említett vezetői engedélyek harmadik országbeli hatóságok általi el-, illetve felismeréséhez szükséges általános keretet és műszaki előírásokat, valamint a vezetői engedélyek uniós hálózatának működésére irányadó közös szabályok, beleértve a részletes működési, interfész- és műszaki követelményeket is a vezetői engedélyek uniós hálózatához csatlakoztatott nemzeti rendszerek közötti interoperabilitás, a vezetői engedélyek uniós hálózatán keresztül kicserélt személyes adatok védelme, valamint az említett hálózat valamennyi funkciójának megfelelő működése biztosításának érdekében, az uniós és a nemzeti jogban meghatározottak szerint. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(64)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben az a vezetői engedélyek igazgatási érvényességi idejének Unió-szerte történő meghosszabbításával kapcsolatos, kellően indokolt esetekben, a válsághelyzettel összefüggő rendkívül sürgős okokból szükséges.

(65)

A következetesség érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó bizonyos kérdésekről rendelkező (EU) 2018/1724 rendeletet és (EU) 2022/2561 irányelvet módosítani kell.

(66)

A 2006/126/EK irányelvet és a 383/2012/EU bizottsági rendeletet (12) hatályon kívül kell helyezni.

(67)

Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen azt, hogy a járművezetési jogosultságra, valamint a vezetői engedélyek kiállítására és megújítására, valamint azok kölcsönös elismerésére vonatkozó egységes szabályok előírása révén jelentősen csökkenjen a közúti közlekedési balesetek áldozatainak száma az Unióban és elősegítsék a polgárok szabad mozgását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a vezetői engedélyek kiállítására, megújítására, pótlására és cseréjére vonatkozó nemzeti szabályok olyan mértékben eltérő követelményekhez vezetnének, hogy a közúti közlekedésbiztonságnak és a polgárok szabad mozgásának azon szintjét, amelyet a harmonizált szabályok előírnak, nem lehetne megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a közúti közlekedés határokon átnyúló és az Unió egészére kiterjedő jellege, valamint a közös minimumkövetelmények megállapításának a szükségessége miatt – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(68)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. április 25-én véleményt (14) nyilvánított.

(69)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (15) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

1.

„vezetői engedély”: olyan fizikai vagy digitális formátumú, vagy fizikai és digitális formátumú okmány, amely igazolja a gépi meghajtású jármű vezetésére való jogosultságot, és tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett az engedéllyel rendelkező személy vezetésre jogosult;

2.

„fizikai vezetői engedély”: fizikai formátumú vezetői engedély;

3.

„digitális vezetői engedély”: digitális formátumú vezetői engedély;

4.

„gépi meghajtású jármű”: a sínen közlekedő járműtől eltérő önjáró közúti jármű;

5.

„kétkerekű jármű”: a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jármű;

6.

„háromkerekű jármű”: a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett jármű;

7.

„könnyű négykerekű motorkerékpár”: a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett jármű;

8.

„motorkerékpár”: a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett kétkerekű jármű, oldalkocsival vagy anélkül;

9.

„háromkerekű gépjármű”: a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett, három, szimmetrikusan elrendezett kerékkel rendelkező jármű;

10.

„gépjármű”: olyan, gépi meghajtású jármű, amelyet általában közúti személy- vagy áruszállításra, illetve személy- vagy áruszállításra szolgáló járművek közúti vontatására használnak, beleértve a trolibuszokat is;

11.

„trolibusz”: bármely olyan jármű, amely elektromos vezetékhez csatlakoztatható és nem sínen közlekedik;

12.

„nehéz négykerekű motorkerékpár”: a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett jármű;

13.

„lakóautó”: az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkében és I. mellékletének 5.1. pontjában említett, M kategóriájú különleges rendeltetésű jármű;

14.

„válsághelyzet”: kivételes, váratlan és hirtelen, természeti vagy ember által okozott rendkívüli jellegű és mértékű esemény az Unión belül vagy kívül, amely jelentős közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol a közúti közlekedés területére, és amely emellett megakadályozza vagy jelentősen korlátozza a vezetői engedéllyel rendelkező személyek vagy a releváns nemzeti hatóságok azon lehetőségét, hogy lefolytassák a vezetői engedélyek megújításához szükséges eljárásokat.

a)

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/2205 irányelve (2025. október 22.) a vezetői engedélyekről, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 383/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/2205, 2025.11.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/2205/oj).”;"

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

a)

a „Költözés” sor második oszlopa a következő cellával egészül ki: „Vezetői engedély megszerzése és megújítása”;

b)

a „Költözés” sor harmadik oszlopa a következő cellával egészül ki: „Uniós vezetői engedélyek kiállítása, cseréje és pótlása”.