(1)

A 2474/93/EGK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a Tanács 30,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó kerékpárok behozatalára.

(2)

A kijátszás feltárását célzó vizsgálatot követően ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelet (3) kiterjesztette egyes Kínából származó kerékpáralkatrészek behozatalára is. A 88/97/EK bizottsági rendelet (4) mentességi rendszert vezetett be egyes kerékpáralkatrészekre vonatkozóan. 1993 óta a Bizottság 2000-ben, 2011-ben és 2019-ben tett közzé hatályvesztési felülvizsgálatot (5).

(3)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok a 2019. augusztus 28-i (EU) 2019/1379 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) kivetett, 0 % és 48,5 % közötti végleges dömpingellenes vámok (a továbbiakban: hatályos intézkedések). A hatályban lévő intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban a „korábbi felülvizsgálat” vagy a „legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(4)

A hatályos intézkedéseket 2013-ban kiterjesztették az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára (7).

(5)

A hatályos intézkedéseket továbbá 2015-ben kiterjesztették a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár Kambodzsából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára (8).

(6)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (9) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(7)

A felülvizsgálati kérelmet 2024. május 24-én az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (European Bicycle Manufacturers Association, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a kerékpárokkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és/vagy az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(8)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. augusztus 29-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10).

(9)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. július 1. és a 2024. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai gyártókat és hatóságokat, az ismert importőröket, felhasználókat, kereskedőket, valamint az ismert és érintett szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(11)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a végső mintát a termelési és értékesítési mennyiség szempontjából vett reprezentativitás alapján választotta ki. A Bizottság azt is figyelembe vette, hogy számos uniós gyártó a gyártási folyamatot részben vagy egészben bérmunkaszerződések alapján működő vállalatoknak (a továbbiakban: bérgyártók) adta alvállalkozásba. A minta négy uniós gyártóból állt. A Bizottság azt is kérte, hogy a mikrogazdasági mutatókra vonatkozó adatszolgáltatás során működjenek együtt a velük kapcsolatban álló és tőlük független bérgyártókkal. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes becsült uniós termelés 40 %-át tették ki.

(14)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(16)

Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat, ezért nem került sor mintavételre.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes ismert kínai gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Két Kínában működő gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. E két exportáló gyártó teljes behozatala a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló teljes kerékpár-behozatal kevesebb mint 15 %-át tette ki. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a kis volumenű behozatal nem reprezentatív a Kínából érkező teljes kerékpár-behozatal tekintetében.

(19)

A Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az együttműködés alacsony szintje miatt a ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(20)

Az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk szolgáltak.

(21)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártók részére. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (11) is.

(22)

A kérdőívet a mintában szereplő uniós gyártók és azok bérgyártó vállalatai töltötték ki.

(23)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának valószínűségét, a dömpingből eredő kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint ahhoz, hogy meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(24)

A Bizottság 2025. augusztus 27-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(25)

Az érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek.

(26)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, nevezetesen a jelenleg a 8712 00 30 és az ex 8712 00 70 KN-kód (TARIC-kódok: 8712 00 70 91, 8712 00 70 92 és 8712 00 70 99) alá tartozó, motorral nem rendelkező kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de bele nem értve az egykerekűeket) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(27)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(28)

Az intézkedéseket kiterjesztették az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában, valamint Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára.

(29)

Amint az előző hatályvesztési felülvizsgálatok során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(30)

Ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(31)

2024. július 10-én az Oyama Technology (Jiangsu) Co. Ltd. (TARIC (12)-kiegészítő kód: B773, egy 0 %-os egyedi dömpingellenes vámtétel hatálya alá tartozó vállalat) arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy Taicang város önkormányzata úgy határozott, hogy a vállalat által jelenleg Taicangban igénybe vett földterületet maga kívánja használni, és a vállalat névváltoztatást kért.

(32)

Ennek következtében a vállalatnak át kellett költöznie egy másik városba (Nantong), aminek következtében a neve Oyama Technology (Nantong) Co., Ltd.-re változott.

(33)

Ez az Oyama második névváltoztatás iránti kérelme: a Bizottság 2022-ben már engedélyezte az Oyama Bicycles (Taicang) Co., Ltd. névváltoztatását Oyama Technology (Jiangsu) Co. Ltd.-re, amelyet az (EU) 2022/57 bizottsági végrehajtási rendelet (13) léptetett hatályba.

(34)

A vállalat benyújtotta a földhasználati jogok visszavonásáról szóló értesítés (14) másolatát.

(35)

A vállalat nevének megváltoztatását követően (15), 2024. július 10-én kérte a Bizottságtól annak megerősítését, hogy a névváltoztatás nem befolyásolja jogát a korábbi nevéhez rendelt egyedi dömpingellenes vámtétel igénybevételére.

(36)

A Bizottság megvizsgálta az aktában foglalt információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a névváltoztatás bejegyzése 2022. január 6-án megfelelően lezajlott az illetékes hatóságoknál (Nantong City Market Supervision & Administration Bureau), és nem eredményezett új kapcsolatot más vállalatcsoportokkal, sem pedig olyan szervezeti változásokat, amelyeket a Bizottság nem vizsgált meg.

(37)

Ennek megfelelően a névváltoztatás nem befolyásolja az (EU) 2019/1379 bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt ténymegállapításokat, így a vállalatra alkalmazandó dömpingellenes vámtételt sem.

(38)

A fenti preambulumbekezdésben foglalt megfontolásokra tekintettel a Bizottság helyénvalónak ítélte az (EU) 2019/1379 végrehajtási rendelet oly módon történő módosítását, hogy az tükrözze a korábban a B773 TARIC-kiegészítő kódhoz rendelt vállalat megváltozott nevét, és hogy a névmódosítás 2024. július 10-től váljon hatályossá.

(39)

A felülvizsgálati időszak alatt folytatódott a Kínából származó kerékpárok behozatala, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat időszakában. Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó kerékpárok behozatala az uniós piac mintegy 6 %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 30,2 %-os, a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 4,1 %-os volt a piaci részesedés. Az intézkedések 30 éve alatt Kína piaci részesedése folyamatosan csökkent, és a figyelembe vett időszakban 4–6 % körül stabilizálódott.

(40)

A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint csak két kínai gyártótól érkezett válasz a mintavételi eljárásban, amelyeknek a Kínából származó kerékpárok Unióba irányuló teljes behozatalában képviselt összesített részesedése nem tekinthető reprezentatívnak. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az együttműködés nem elégséges szintje miatt a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(41)

Ennélfogva az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak.

(42)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján megindította a vizsgálatot.

(43)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak (a továbbiakban: kínai kormány) a vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(44)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(45)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(46)

A Bizottság 2025. május 16-án feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni (a továbbiakban: a feljegyzés). A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a kerékpárok előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Szerbia megfelelő reprezentatív ország.

(47)

A Bizottság a feljegyzésben ismertette, hogy az Orbis-adatbázisban (16) és más forrásokban végzett kereséseket a kérelmező által reprezentatív országként megjelölt Törökországban kerékpárokat előállító vállalatok könnyen elérhető pénzügyi adataira vonatkozóan. A rendelkezésre álló információk azonban egyetlen török vállalat esetében sem tették lehetővé az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) vagy a nyereség kiszámítását. Törökországot ezért a Bizottság nem vette figyelembe lehetséges reprezentatív országként.

(48)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket számos más, a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országban, például Brazíliában, Mexikóban, Malajziában, Indiában és Thaiföldön gyártják. A Törökország esetében megfigyeltekhez hasonlóan a Bizottság ezen országok egyike esetében sem talált a kerékpárgyártó vállalatokra vonatkozóan könnyen elérhető pénzügyi adatokat.

(49)

A Bizottság csak három Szerbiában – egy szintén a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országban – működő kerékpárgyártó vállalatra vonatkozóan talált könnyen elérhető pénzügyi adatokat.

(50)

A Bizottság ezért megállapította, hogy Szerbia az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett legmegfelelőbb reprezentatív ország. A Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) és a nyereséget három szerb kerékpárgyártó vállalat (a Venera Bike, a Cassini Wheels d.o.o. és a Velo Partner d.o.o. Krusevac) könnyen elérhető, legfrissebb pénzügyi adatai alapján állapítja meg .

(51)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a feljegyzéssel kapcsolatban, kivéve egy, bizonyos termelési tényezők vámkódjainak (KN-kódjainak) elírásával kapcsolatos észrevételt.

(52)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(53)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor abban az esetben, ha „megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(54)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel, amint az a (18) preambulumbekezdésben megállapításra került – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(55)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy Kínában fennállnak-e az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások, amelyek miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Ez az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(56)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok a jelentős torzulások fennállására utaló következő elemeket tartalmazták:

(57)

A kínai gazdaságot – ezen belül a kerékpárágazatot – jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. E szakpolitikák előnyben részesítik a belföldi beszállítókat vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat. A kormányzat minden szintjén léteznek erre vonatkozó tervek. A kínai kormány különösen a következő nemzeti, regionális és helyi eszközökkel támogatja a kínai kerékpárágazatot:

(58)

A kérelem hivatkozott a 2021. szeptember 26-án Pekingben tartott kínai nemzeti könnyűipari innovációs és iparfejlesztési konferenciára is, amelynek során megvitatták a tizenharmadik és tizennegyedik ötéves könnyűipari tervet (26).

(59)

A kormányzati szakpolitikai beavatkozások miatt Kínában a kerékpárok alapvető termelési tényezőinek költségei torzultak. Ezért elmondható, hogy a kínai kormány jelentős befolyást gyakorol az árképzésre és az árak alakulására, és hogy a kínai árakat nem a piaci erők irányítják. A kérelem azzal érvelt, hogy rendszerszintű torzulások állnak fenn a következő ágazatokban: acél- és alumíniumágazat (amelyek a kerékpárágazat alapvető nyersanyagai) (27), a gumiabroncsok (28) és a vegyi anyagok ágazata (29). A kérelem emellett azzal érvelt, hogy az energiaárak torzulnak a kínai kormány által a kínai villamosenergia-piacon végrehajtott jelentős mértékű és rendszerszintű beavatkozás miatt (30). Hasonlóképpen a földhasználati és bérköltségek is jelentős torzulásoknak vannak kitéve a kínai kormány beavatkozásai miatt (31).

(60)

A finanszírozáshoz és a tőkéhez való hozzáférést olyan intézmények biztosítják, amelyek közpolitikai célkitűzéseket valósítanak meg, vagy más módon nem az államtól függetlenül járnak el. A kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, amelyek nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is szorosan kapcsolódnak az államhoz. A bankok közpolitikákat hajtanak végre, és ezáltal üzleti tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteivel összhangban és az állam iparpolitikáinak iránymutatása alapján folytatják (beleértve azokat a szabályokat is, amelyek a kínai kormány által ösztönzöttnek vagy egyéb szempontból fontosnak minősített ágazatokba történő közvetlen finanszírozást biztosítanak). A kötvény- és a hitelminősítések gyakran torzultak; a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartják (32).

(61)

Végezetül a kínai csődjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában, különösen azáltal, hogy életben tartja a fizetésképtelen vállalatokat. A kínai csődjogi rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi és az alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára (33).

(62)

A fentiek fényében a kérelem arra a következtetésre jutott, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kínai kerékpárágazatot érintik a kínai kormány beavatkozásai, amelyek jelentős torzulásokhoz vezettek az ágazatban. Ezért a rendes értéket és a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése helyett ugyanazon rendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján kell megállapítani (34).

(63)

Másodszor, a Bizottság a kínai alumínium- (35) és acélágazat (36) (amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításának fő nyersanyagát jelentik) vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(64)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (37).

(65)

A Bizottság megállapította különösen, hogy az alumínium- és acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése (38) értelmében véve jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen, hanem a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése (39) értelmében vett jelenléte a vállalatokban azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében. A Bizottság azt is megállapította, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (40).

(66)

Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (41). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az alumínium- és acélágazatban torzultak a bérköltségek (42), valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (43).

(67)

Harmadszor, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve különösen az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(68)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja szerint készített, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló jelentésben (44) rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(69)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(70)

A fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(71)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(72)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(73)

A (46) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést adott ki (a továbbiakban: a feljegyzés). A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Szerbiát szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer.

(74)

A feljegyzésben a Bizottság Szerbiát azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján, a Világbank besorolása szerint mindkettő a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik. Az (51) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem érkezett észrevétel.

(75)

A feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy Szerbia esetében könnyen elérhetők a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira vonatkozó pénzügyi adatok, valamint a releváns nyersanyagok behozatalára, az energiára és a munkaerőre vonatkozó adatok.

(76)

A Bizottság ezért a Bureau van Dijk Orbis adatbázisából kereste elő a szerbiai gyártó vállalatok rendelkezésre álló pénzügyi adatait (47). A Kínáéhoz hasonló fejlettségi szintű országok között csak három szerb gyártó – a Venera Bike, a Cassini Wheels d.o.o. és a Velo Partner d.o.o. Krusevac – esetében talált könnyen hozzáférhető és friss adatokat. E vállalatok legutóbbi pénzügyi kimutatásai a 2023-as pénzügyi évre vonatkoznak. Emellett Szerbia esetében rendelkezésére álltak a termelési tényezőkre, a villamosenergia- és a munkaerőköltségekre vonatkozó adatok.

(77)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek beszerzéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésével összhangban Szerbiát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Venera Bike, a Cassini Wheels d.o.o. és a Velo Partner d.o.o. Krusevac vállalatok adatait kívánja felhasználni.

(78)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Szerbia mint reprezentatív ország, valamint a Venera Bike, a Cassini Wheels d.o.o. és a Velo Partner d.o.o. Krusevac mint a reprezentatív országban működő gyártók megfelelőségéről.

(79)

Észrevétel nem érkezett.

(80)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Szerbia az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(81)

A fenti elemzés alapján Szerbia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(82)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket a kérelmező által benyújtott információk alapján az Unióban alkalmazott gyártási folyamatnak megfelelően felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (48) és a MacMap (49) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő, a villamos energia és a gáz torzulástól mentes költségének megállapításához az Eurostatot használja majd.

(83)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulástól mentes értékeire vonatkozó, könnyen elérhető információkra. A Bizottsághoz észrevétel érkezett az EBMA-tól, amely szerint elírás van három termelési tényezőhöz kapcsolódó KN-kódban. A Bizottság ennek megfelelően módosította az 1. táblázatban szereplő listát.

(84)

A termelési tényezőknek a feljegyzésben szereplő jegyzéke a kérelmező és az eljárás megindításakor jelentkező két exportáló gyártó által az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. szakaszában megadott formanyomtatványon (lásd a (18) preambulumbekezdést) szolgáltatott információkon alapult. Az együttműködés nem reprezentatív volta, valamint amiatt, hogy egyetlen vállalat sem nyújtott be válaszokat a kérdőívre, a Bizottság számos anyag esetében nem volt abban a helyzetben, hogy azok felhasználását azonosítsa és ellenőrizze. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a kérelmező által benyújtott anyagjegyzéket használja, amely az egyes termelési tényezők felhasználását is feltüntette.

(85)

A feljegyzésben szereplő anyagjegyzékhez képest az 1. táblázatban szereplő felülvizsgált jegyzék tartalmazza a „kerékagy” tételt, de nem tartalmazza a „kerék”, a „lakat” és a „csomagoláshoz használatos kartonpapír” tételt.

(86)

Ezenkívül a termelési tényezők nagy száma miatt, valamint mert egyes nyersanyagok csak elhanyagolható mértékben befolyásolják a teljes előállítási költséget, a Bizottság ezeket a tételeket a fogyóeszközök kategóriájában, együttesen vette figyelembe. Ezek a fogyóeszközök a feljegyzésben szereplő „egyéb alkatrészeket” is magukban foglalták. A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(87)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a Bizottság által azt követően elemzett információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A kerékpárok termelési tényezői

(88)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisában szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal. Tekintettel a jelenlegi felülvizsgálat jellegére és a megállapított dömping szintjére, a szállítási költségeket a Bizottság nem adta hozzá az árhoz. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(89)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mivel az (55) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(90)

A felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk alapján számos termelési tényező a gyártáshoz használt nyersanyagok teljes költségének elhanyagolható részét tette ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (86) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe.

(91)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel a (107) preambulumbekezdésben bemutatott ténymegállapításra és a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás csak megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(92)

Az Eurostat részletes információkat tesz közzé a Szerbia különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a rendelkezésre álló legfrissebb, 2020. évi adatokat használta fel a szerbiai „Ipar, építőipar és szolgáltatások (a közigazgatás, honvédelem és kötelező társadalombiztosítás kivételével)” ágazat teljes munkaidős egyenértékben kifejezett, óránkénti átlagos munkaerőköltségére vonatkozóan (53). A Bizottság a felülvizsgálati időszak végéig frissítette ezeket az adatokat az Eurostat által közzétett negyedéves munkaerőköltség-index (54) felhasználásával.

(93)

A szerbiai vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árat az Eurostat teszi közzé (55). A Bizottság (az ipari felhasználókat is magában foglaló) nem háztartási felhasználóknak Szerbiában felszámított villamosenergia-árakra (56) vonatkozó adatokat használta fel, amelyek lefedték a felülvizsgálati időszakot.

(94)

A szerbiai vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített földgázárat az Eurostat teszi közzé (57). A Bizottság a nem háztartási felhasználóknak Szerbiában felszámított földgázárakra (58) vonatkozó adatokat használta fel, amelyek lefedték a felülvizsgálati időszakot.

(95)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(96)

A gyártási általános költségek torzulásmentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai exportáló gyártók nem elégséges együttműködésére – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulásmentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség és a munkaerőköltség torzulásmentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal.

(97)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(98)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a kerékpárok gyártásához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta a 4.2.3. szakaszban ismertetett, Szerbiában megfigyelt torzulástól mentes egységköltségekkel.

(99)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (95)–(96) preambulumbekezdésben leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségeket és a nyereséget a Bizottság a Venera Bike, a Velo Partner d.o.o. Krusevac és a Cassini Wheels d.o.o. 2023. évi pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg, amelyeket a vállalatok az auditált beszámolójukban (59) közöltek (lásd az (50) preambulumbekezdést). Az SGA-költségeket és a nyereséget a Bizottság a három vállalat súlyozott átlagaként számította ki.

(100)

A Bizottság a torzulástól mentes gyártási költségeket a következőkkel növelte meg:

(101)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(102)

Jelen ügyben a kínai exportáló gyártók együttműködése nem volt elégséges, a Bizottság ezért az Eurostattól származó CIF-árak alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. A CIF-árat ezért a tengeri árufuvarozás és az exportáló országban megvalósult szárazföldi árufuvarozás díjára tekintettel egy összeggel csökkentette (60).

(103)

Általában a biztosítási díjat is le kell vonni a CIF paritáson számított exportárból. Tekintettel a (107) preambulumbekezdésben bemutatott ténymegállapításra és a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a tengeri fuvarozáshoz kapcsolódó biztosítás miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás csak csökkentené az exportköltségeket, ennek következtében pedig magasabb lenne a dömpingkülönbözet.

(104)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat. A (41) preambulumbekezdésben tárgyalt nem elégséges szintű együttműködés miatt a Bizottság az összehasonlítást nem terméktípusonként végezte el.

(105)

A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében kiigazította. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Ennek megfelelően kiigazításra került sor a tengeri árufuvarozás és az exportáló országban megvalósult szárazföldi árufuvarozás tekintetében (61).

(106)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a rendes értéket a felülvizsgálat tárgyát képező termék átlagos exportárával.

(107)

Ez alapján a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 488 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(108)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. A következő elemek vizsgálatára került sor: Kína termelési és szabad kapacitása, valamint az uniós piac vonzereje.

(109)

A kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást illetően a kínai gyártók nem elégséges szintű együttműködése miatt a Bizottságnak a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkra kellett alapoznia ténymegállapításait.

(110)

A kérelmező bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kínai rendszeres kerékpárgyártási kapacitás 2023-ban mintegy 150 millió darabra becsülhető (62), ami jelentősen meghaladja az előző hatályvesztési felülvizsgálatban becsült termelési kapacitást (117 millió darab) (63). A kérelmező becslése szerint Kínában a belföldi értékesítés évi 11 millió darabot, a kínai export pedig évi 38 millió darabot tesz ki (64). Az ebből eredő szabad kapacitás tehát meghaladja az évi 100 millió darabot.

(111)

Kínában a termelési kapacitás (évi 150 millió darab) több mint 15-ször nagyobb, mint az uniós felhasználás (8,7 millió darab a felülvizsgálati időszakban), és több mint 20-szorosa az uniós termelésnek ugyanebben az időszakban (a felülvizsgálati időszakban 7 millió darab). Hasonlóképpen, a szabad kapacitás (amely kis mértékben meghaladja az évi 100 millió darabot) több mint tízszer nagyobb, mint a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás.

(112)

Továbbá, amint azt az előző hatályvesztési felülvizsgálat már megállapította (65), a vizsgálat pedig megerősítette, a kerékpárgyártás lényegében egy összeszerelési művelet, amely könnyen fokozható a személyzet létszámának növelésével. E tekintetben a kínai gyártók gyorsan új kapacitásokat építhetnek ki új személyzet felvételével, és a kerékpárgyártás gyorsan növekedne.

(113)

Végezetül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy sem a kínai belföldi, sem a világpiaci kereslet nem fogja tudni lekötni a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást.

(114)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gyártók elegendő szabad kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ellássák az uniós piacot.

(115)

Annak érdekében, hogy megállapítsa a behozatal valószínűsíthető alakulását az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzónak tekinthető-e az árak szempontjából. Az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó.

(116)

Ami a méretét illeti, annak ellenére, hogy az uniós piacon csökkent a kerékpárok értékesítése, a kerékpárok iránti uniós kereslet továbbra is jelentős maradt, és a világpiac mintegy 6,5 %-át tette ki, ami évente mintegy 139 millió darabot jelent (66).

(117)

Ezenkívül az olyan fontos piacok, mint az Egyesült Királyság, Argentína vagy Mexikó intézkedéseket vezettek be a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozóan (67). Az uniós piac ezért az intézkedések hatályvesztése esetén még vonzóbb lenne.

(118)

Ami az árakat illeti, a GTA exportadatai alapján a felülvizsgálati időszakban a kínai kerékpárok EU-ba irányuló eladási ára (darabonként 89,06 EUR, FOB paritáson kifejezve) magasabb volt, mint a világ többi része esetében (darabonként 51,87 EUR, FOB paritáson kifejezve).

(119)

Ez azt jelenti, hogy az uniós piac az árak tekintetében továbbra is vonzó a kínai gyártók számára.

(120)

A fentiek alapján, valamint tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére, arra a következtetésre jutottunk, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping folytatódásához vezetne, és a dömpingelt kivitel jelentős mennyiségben lépne be az uniós piacra.

(121)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszak alatt több mint 400 gyártó gyártotta az Unióban. Ahogyan az a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban is említésre került, egyes vállalatok a gyártási folyamat egy részét vagy egészét egy alvállalkozói megállapodás keretében működő harmadik félnek (úgynevezett bérgyártónak) alvállalkozásba adták. A gyártók és a bérgyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(122)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 7 millió darab volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a felülvizsgálati kérelem és az EBMA uniós gyártói szövetségnek küldött kérdőívre adott válaszok – alapján állapította meg.

(123)

A (13) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett uniós gyártók és azok bérgyártó vállalatai együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 40 %-át képviselték.

(124)

A Bizottság az uniós felhasználást az EBMA által benyújtott adatok alapján állapította meg.

(125)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Az uniós felhasználás (darab)

(126)

A figyelembe vett időszak során az uniós felhasználás több mint 40 %-kal csökkent. A felhasználás csökkenése főként az elektromos kerékpárokra való átállásnak tudható be, de a pandémiás időszak vége után bekövetkezett keresletcsökkenést követő visszaesés is szerepet játszott benne.

(127)

A Bizottság a behozatal mennyiségét az Eurostat adatai alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedése a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználási adatok alapján került meghatározásra.

(128)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozott mennyiség (darab) és piaci részesedés

(129)

A Kínából érkező behozatal mennyisége csökkent, mivel az uniós piaci felhasználás is visszaesett. Kína piaci részesedése azonban a figyelembe vett időszakban stabil maradt. Két kínai exportáló gyártó 0 %-os vámtételben részesül, egy harmadik kínai exportáló gyártót pedig a Bizottság kizárt az érvényben levő dömpingellenes vám hatálya alól. E három gyártó kivitele a figyelembe vett időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes behozatalának kevesebb mint felét tette ki. A felülvizsgálat során ez a behozatal az Unióba irányuló, darabszámban kifejezett behozatali mennyiség 46,5 %-át, azaz a piaci részesedés 3,0 %-át tette ki.

(130)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján állapította meg, mivel a kínai gyártók együttműködése a jelen ügyben nem volt elégséges. A behozatal áralákínálását ezen Eurostat szerinti áraknak a mintában szereplő uniós gyártók értékesítési áraival való összehasonlítása alapján állapította meg.

(131)

Az Unióba irányuló kínai behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/darab)

(132)

Az Eurostat behozatali adatai nem teszik lehetővé a Kínából behozott kerékpárok típusainak részletes elemzését, ezért a termékösszetétel (felnőtt kerékpárok, gyermekeknek szánt kerékpárok, hegyi kerékpárok stb.) nem derül ki az adatokból. Az áremelkedés tükrözheti a termékösszetétel változásait, valamint a globális inflációt.

(133)

Látható azonban, hogy a 0 %-os vámtételben részesülő vagy a dömpingellenes vám hatálya alá nem tartozó vállalatok importárai jelentősen magasabbak voltak, mint a vámfizetésre kötelezett vállalatoktól származó behozatal. Meg kell azonban jegyezni, hogy e behozatal esetében sem ismert a termékösszetétel.

(134)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított, súlyozott átlagát és a kínai behozatalnak a dömpingellenes vámot is magában, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, az Eurostatból származó átlagárait.

(135)

Az árak összehasonlítása a kereskedelem azonos szintjén történő ügyleteket vizsgálva történt. A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. A Kínából az uniós piacra érkező behozatal esetében az átlagos alákínálási különbözet 50 %-os volt a megfizetett dömpingellenes vámok mellett is.

(136)

Meg kell jegyezni, hogy a 0 %-os vámtételben részesülő vagy a dömpingellenes vám hatálya alá nem tartozó vállalatok behozatalának árai még mindig jelentősen, 36 %-kal kínáltak alá az uniós gyártók árainak. Ez azt mutatja, hogy a felülvizsgálati időszak alatt valamennyi kínai behozatal alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, és hogy az uniós gazdasági ágazatnak védelemre van szüksége.

(137)

A Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatal főként Kambodzsából, Bangladesből és Tajvanról érkezett.

(138)

Az egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatal mennyisége, valamint piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

A harmadik országokból érkező behozatal

(139)

Az összes egyéb országból érkező behozatal csökkent az érintett időszak alatt. Az egyes országok árszintje azonban jelentős eltéréseket mutatott. Az árak éves alakulása valószínűleg az importált termékek termékösszetételéhez kapcsolódik, mivel az ár a kerékpár típusától függetlenül darabonként alakul. Míg a tajvani és kambodzsai behozatal láthatóan elmozdult a magasabb kategóriás kerékpárok irányába, a Bangladesből és egyéb harmadik országokból érkező behozatal árai viszonylag alacsonyak maradtak, és jobban összhangban voltak a kínai árakkal.

(140)

Tajvan kivételével az összes harmadik országból érkező behozatal árai alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Az ezekből az országokból érkező behozatal árai azonban minden esetben magasabbak, mint a kínai importárak.

(141)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felmérése magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(142)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(143)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az EBMA uniós gyártói szövetségtől származó adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek.

(144)

A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Mind a makrogazdasági, mind a mikrogazdasági adatok reprezentatívnak bizonyultak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(145)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(146)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(147)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(148)

A darabszámban kifejezett uniós termelés az időszak során drasztikusan csökkent. A felülvizsgálati időszakban a termelés közel 40 %-kal volt alacsonyabb, mint 2021-ben. Ez a csökkenés a felhasználás tendenciáját követte, amely az elektromos kerékpárokra való átállásnak és a világjárvány időszakának végét követő keresletcsökkenésnek tudható be, amint azt a (125) preambulumbekezdés kifejti.

(149)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása viszonylag stabil maradt a figyelembe vett időszakban. A 2021-es bázisévhez képest 2022-ben és 2023-ban kismértékben nőtt a termelési kapacitás, majd ezután a felülvizsgálati időszakban visszaesett.

(150)

Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása az időszak alatt 30 százalékponttal csökkent. Mivel az uniós gazdasági ágazat kapacitása stabil maradt, a kapacitáskihasználás visszaesése az uniós termelési mennyiségek csökkenő tendenciájával magyarázható.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési mennyiség (darabszámban kifejezve) és piaci részesedés

(152)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítései a figyelembe vett időszakban 35 %-kal csökkentek, de mivel ugyanebben az időszakban a felhasználás még erőteljesebben visszaesett, piaci részesedésük 13 %-kal növekedett, ami 70 %-os piaci részesedést eredményezett a felülvizsgálati időszakban.

(153)

Tekintettel az uniós felhasználás és az uniós termelés visszaesésére, a Bizottság csak a piaci részesedés tekintetében állapított meg növekedést a figyelembe vett időszakban.

(154)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(155)

Az uniós gazdasági ágazat nem tudta állandó szinten tartani a foglalkoztatást a figyelembe vett időszakban, és termelékenysége is visszaesett. A termékösszetétel azonban jelentős változást idézhet elő a termelékenységben, mivel egy nap alatt sokkal több gyermekkerékpárt lehet gyártani, mint csúcskategóriás hegyi kerékpárt.

(156)

A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal esetében megállapított dömpingkülönbözetek jelentősek voltak. Figyelembe véve a kínai behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(157)

Ezért a kínai exportőrök folytatólagos tisztességtelen árképzése miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes felépülni a korábbi dömpingelési gyakorlat hatásaiból.

(158)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/darab)

(159)

A mintában szereplő uniós gyártók széles termékskálával rendelkeznek, amely szezonról szezonra változik, ezért nehéz volt összehasonlítani az éveket az árak tekintetében. Az adatok azonban azt mutatták, hogy az éves értékesítési árak továbbra is magasabbak voltak, mint ugyanabban az évben a termelési egységköltség. Meg kell jegyezni, hogy a megadott termelési egységköltség a mintában szereplő valamennyi uniós gyártóra vonatkozik, beleértve a bérgyártókat is, míg a Bizottság az értékesítési egységárat csak a mintában szereplő, független vevők részére végrehajtott közvetlen értékesítéssel rendelkező uniós gyártók esetében adta meg.

(160)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(161)

A figyelembe vett időszakban a munkaerőköltségek stabilak maradtak, sőt kismértékben csökkentek a mintában szereplő uniós gyártók esetében.

(162)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(163)

A mintában szereplő uniós gyártóktól származó készkerékpár-készletek nem számítanak megbízható mutatónak, mivel a bérgyártási megállapodás keretében termelő egyes gazdasági szereplők maguk nem rendelkeznek készletekkel. A mutató tehát azokat a vállalatokat tükrözi, amelyek kizárólag saját nevükben értékesítenek. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek szintje azonban megkétszereződött a figyelembe vett időszakban, ami a készletek szintjének emelkedését mutatja.

(164)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(165)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(166)

A mutató azonban a mintában szereplő négy uniós gyártó közül csak azt a kettőt tükrözte, amelyek értékesítettek független felek részére. Azok a mintában szereplő gyártók, amelyek bérgyártási megállapodás keretében gyártanak, nem értékesítettek független feleknek, és az első független értékesítés az egyes kerékpárok végső vevőnek történő kiskereskedelmi értékesítése lenne.

(167)

A jövedelmezőség a felére, 4 %-ról 2 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban. Ez azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban nem tudott egészséges nyereséget elérni, amit tovább súlyosbított a felhasználás és az értékesítések ezen időszak alatti visszaesése.

(168)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom – a 2021. évi nagyon alacsony értékről kiindulva – pozitív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban.

(169)

Bár a mintában szereplő gyártók kezdetben képesek voltak beruházásokat végrehajtani, beleértve a kerékpárok valamennyi típusának összeszereléséhez szükséges, teljesen új gyártólétesítmények létrehozását, a beruházások szintje 2022 után drasztikus visszaesést mutatott.

(170)

A beruházások megtérülése a mintában szereplő uniós gyártók nyereségét mutatja beruházásaik könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezve. A megtérülés a figyelembe vett időszakban mindvégig pozitív maradt, de a jövedelmezőség és az értékesítési mennyiségek negatív tendenciáját követte.

(171)

Bár a Kínából érkező behozatal – a csökkenő piaci felhasználással összefüggésben – 44 %-kal visszaesett, piaci részesedése stabil maradt a figyelembe vett időszakban, és jelentős, 6,5 %-os volt a felülvizsgálati időszak alatt, míg az összes többi harmadik országból érkező behozatal jelentősebb mértékben csökkent, ami a figyelembe vett időszakban 7 százalékpontos visszaesést eredményezett a piaci részesedésükben.

(172)

A Kínából érkező behozatal árai jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak, ami árnyomást eredményezett az uniós piacon.

(173)

Ennek következtében a figyelembe vett időszakban a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott.

(174)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése csökkent. Ez a csökkenés az uniós piaci felhasználás 42 %-os visszaesésének volt betudható. Összességében a termelés 38 %-kal csökkent, míg az értékesítési forgalom 35 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(175)

Mivel a felhasználás csökkenése nagyobb volt, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenése, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban 8 százalékponttal, 70 %-ra tudta növelni piaci részesedését a felülvizsgálati időszakban.

(176)

A mutatók azonban azt is jelezték, hogy a nyereség alacsony szinten, 2 % és 4 % között maradt, mivel az áremelkedéseket költségnövekedés kísérte. A beruházások megtérülése is drámaian visszaesett, csakúgy, mint a termelékenység. Emellett a foglalkoztatás is követte a negatív tendenciát, 14 %-os létszámcsökkenéssel.

(177)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(178)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(179)

A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a kínai dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők közé tartozik a keresletnek a figyelembe vett időszakban tapasztalt visszaesése, valamint az egyéb országokból érkező behozatal.

(180)

A Bizottság megvizsgálta, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(181)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések és az uniós felhasználás jelentős, 42 %-os csökkenése ellenére stabil maradt, nagyjából 3 %-os szinten.

(182)

A Kínából érkező dömpingelt kerékpárok importárai 2021 és 2022 között 48 %-kal emelkedtek, majd a figyelembe vett időszakban a 2021. évi szintre estek vissza, míg az uniós gazdasági ágazat árai 75 %-kal emelkedtek. Ezt azonban az uniós gazdasági ágazat 76 %-os költségnövekedésével kell szembe állítani. Ez azt mutatta, hogy a kínai behozatal még versenyképesebb tudott maradni, mint korábban.

(183)

A kínai dömpingárak rendkívül alacsonyak maradtak, és jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat árai alá tudtak kínálni. Áralákínálás volt jelen mind azon kínai behozatal esetében, amely után dömpingvámot fizettek, mind pedig a 0 %-os vámtételben részesülő vagy az intézkedések hatálya alól kizárt behozatal esetében, ami árnyomást okozott az uniós piacon.

(184)

A kárelemzés azt mutatta, hogy a dömpingelt kínai behozatal és az Unióba irányuló, vám vagy 0 %-os vám hatálya alá nem tartozó behozatal megtartotta piaci részesedését a meglévő dömpingellenes intézkedések és a csökkenő uniós felhasználás ellenére, jelentősen az uniós árak alá kínáló árszintek mellett. Ez időben egybeesett az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménymutatóinak romlásával, például a jövedelmezőség csökkenésével és a beruházások megtérülésének hanyatlásával.

(185)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait.

(186)

Az összes többi harmadik országból érkező behozatal mennyisége jelentős volt, de a figyelembe vett időszakban jelentős, 7 százalékpontos csökkenést mutatott, amint azt a (137) preambulumbekezdés is kifejti.

(187)

Ez a behozatal részben az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon valósult meg, különös tekintettel a bangladesi árakra, amelyek a kínai behozatal árszintjét követték.

(188)

Ezért még ha ez a behozatal, amely a figyelembe vett időszakban csökkent, hozzá is járulhatott az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetéhez, nem gyengítette a kár és a kínai export közötti ok-okozati összefüggést.

(189)

A mintában szereplő uniós gyártók exportmennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(190)

Míg az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye 2023-ig stabil maradt, 2023-tól a felülvizsgálati időszakig jelentős, 17 százalékpontos visszaesés figyelhető meg. Az uniós piacon történő értékesítéshez hasonlóan az exportértékesítések átlagára is nőtt a termelési költségek növekedésével összhangban.

(191)

A mintában szereplő uniós gyártók által kivitelre értékesített mennyiségek azonban korlátozott, és az uniós piacon történő értékesítésük mintegy 2 %-át teszik ki, ezért nem gyakorolhattak jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(192)

A (124) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kerékpárok iránti uniós kereslet egyértelmű és élesen csökkenő tendenciát mutatott. Ezt a csökkenő tendenciát egyrészt az elektromos kerékpárok iránti fokozott érdeklődés, másrészt a pandémiás időszak végét követő keresletcsökkenés okozta. Az uniós piac azonban továbbra is a világ egyik legnagyobb piaca maradt.

(193)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kereslet csökkenése hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt bizonyos piaci részesedést szerezni ezen a hanyatló piacon. Ezért a kereslet csökkenése nem gyengítette az Unióba irányuló kínai kivitel és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(194)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Ugyanakkor más tényezők, különösen a felhasználás és az egyéb harmadik országokból érkező behozatal csökkenése is hatással lehetett az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetére. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy tovább vizsgálja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár valószínűleg folytatódna-e.

(195)

A Bizottságnak a (192) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az ellene irányuló intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódása. A Bizottság megvizsgálta a Kínából érkező behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, az uniós piac vonzerejét, a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatokat.

(196)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagos importárai a felülvizsgálati időszakban jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai. A (134) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a felülvizsgálati időszak alatt a kínai árak 50 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak a dömpingellenes vámok megfizetése mellett.

(197)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az áralákínálás szintje 65 %-ra emelkedne.

(198)

Az árak valószínűsíthetően még alacsonyabbak lennének, figyelembe véve, hogy fokozódna a verseny a jelenleg dömpingellenes vám hatálya alá tartozó kínai behozatal és a jelenleg vámmentes behozatal között.

(199)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piaci árak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések nélkül valószínűsíthetően csökkennének, és ezáltal kárt okoznának az uniós gazdasági ágazatnak.

(200)

A (115)–(119) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportőrök számára, ami arra enged következtetni, hogy vámok hiányában az Unióba irányuló kivitel növekedne, ami további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(201)

A (109)–(114) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy Kína rendelkezik az uniós piac ellátásához szükséges termelési kapacitással és olyan szabad kapacitással, amelyet fel tud használni az Unióba dömpingelt árakon szállított mennyiség növelésére, ami kárt okozna.

(202)

Az intézkedések 1993-as bevezetése óta a Bizottság több kijátszásellenes vizsgálatot lefolytatott az Unióba irányuló kerékpárszállítmányokra vonatkozóan, és kiterjesztette az intézkedéseket az alábbiak szerint:

(203)

A különböző harmadik országokból történő ilyen ismétlődő kijátszás egyértelműen megmutatta, hogy a kínai vállalatok érdeklődnek az uniós piac ellátása iránt.

(204)

A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg folytatódna.

(205)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a nagykereskedők, a kiskereskedők és a felhasználók érdekeit is.

(206)

Az intézkedések 1993 óta vannak hatályban, és a Bizottság minden hatályvesztési felülvizsgálat során megállapította, hogy az intézkedések kiterjesztése nem ellentétes az Unió érdekével.

(207)

Az EBMA az uniós gazdasági ágazat több mint felét képviselte. A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is veszélyeztetett. Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana, rövid távon újból veszteségeket, hosszú távon pedig a teljes gazdasági ágazat fokozatos megszűnését eredményezve.

(208)

Az uniós termelés jelentős részét alvállalkozásba adják olyan bérgyártóknak, akik a figyelembe vett időszakban jelentős beruházásokat hajtottak végre a felülvizsgálat tárgyát képező termékbe. Tekintettel arra, hogy a bérgyártók nagymértékben függnek üzleti partnereik tevékenységi szintjétől, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az ő gazdasági helyzetük is gyorsan romlana.

(209)

Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja, mivel lehetővé tenné számára piaci helyzete stabilizálását és a foglalkoztatás biztosítását.

(210)

A Bizottság valamennyi független importőrt felkért arra, hogy működjenek együtt a vizsgálatban és felvette a kapcsolatot az összes ismert importőrrel. Akárcsak az utolsó felülvizsgálat alkalmával, egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt bármilyen módon a vizsgálatban.

(211)

A dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatal megakadályozása, hanem a tisztességes kereskedelem helyreállítása és annak biztosítása, hogy a behozatal ne dömpingelt és kárt okozó árakon történjen.

(212)

A vizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban 14 %-ot meghaladó piaci részesedést kitevő behozatal dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból származott.

(213)

Az Eurostat statisztikái és az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottságnak benyújtott adatok azt is mutatják, hogy a behozatal olyan vállalatokon keresztül érkezik az Unióba, amelyek mentességet élveznek az intézkedések kiterjesztése alól, lehetővé téve az importőrök számára az ezen országokból származó behozatalhoz való hozzáférést az alábbiak szerint:

14. táblázat

Mentességgel rendelkező vállalatoktól származó behozatal

(214)

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök továbbra is számos országból szerezhetnek be kerékpárokat.

(215)

A Bizottság felkérte a felülvizsgálat tárgyát képező termék valamennyi felhasználóját, hogy ismertessék álláspontjukat. A felhasználók vagy fogyasztói szervezetek egyike sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(216)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre arra utaló bizonyítékok, hogy a hatályban levő intézkedések kedvezőtlenül érintették volna a felhasználókat.

(217)

Ennek alapján megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(218)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(219)

A dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó kerékpárokra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(220)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását, valamint a kijátszásellenes vizsgálatokat követően kiterjesztett intézkedések hatálya alóli felmentés alkalmazását.

(221)

Egyedi dömpingellenes vámok vagy felmentések csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(222)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket és mentességeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel vagy mentesség alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(223)

Amennyiben az érintett intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségnövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(224)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „Kínából származó minden más behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(225)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (69). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(226)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(227)

Az az exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében jelenleg alkalmazandó vám megállapítása történt, kérelmezheti, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek.

(228)

Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(229)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (70) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(230)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,