(1)

Az (EU) 2023/915 bizottsági rendelet (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok – köztük a több élelmiszerben is jelen lévő szervetlen arzén – felső határértékeit.

(2)

Az arzén a kőzetekben, a talajban és a természetes talajvízben alacsony koncentrációban mindenütt előforduló félfém. Az antropogén tevékenységek – az ipari kibocsátások (a nemvasfémek bányászata, olvasztása, valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése), továbbá az arzén műtrágyában, faanyagvédő, rovarölő vagy gyomirtó szerekben történő felhasználása révén – szintén hozzájárultak a környezet arzénszintjének növekedéséhez. Bár a bőrön át és a belélegzéssel történő expozíció is lehetséges, az arzénnak való expozíció elsősorban az élelmiszereken és az ivóvízen keresztül történik.

(3)

2009. október 12-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló arzénről (3), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a szervetlen arzén tüdő-, hólyag- és bőrrákot, valamint bőrelváltozásokat okozhat, valamint tekintetében a benchmarkdózis alsó megbízhatósági határának (BMDL01) 0,3 és 8 μg/testtömegkilogramm/nap közötti tartományt állapított meg. Mivel a szervetlen arzén Európában átlagosnak, illetve magasnak tekinthető fogyasztása mellett a lakosság becsült étrendi kitettsége az azonosított BMDL01 értéktartományon belül marad, egyes fogyasztók esetében nem zárható ki a kockázat. Ezért az (EU) 2015/1006 bizottsági rendelet (4) megállapította a különböző szárazföldi élelmiszerekben előforduló szervetlen arzén felső határértékeit.

(4)

2021. évi tudományos jelentésében (5) a Hatóság értékelte az európai lakosság szervetlen arzénnak való krónikus étrendi expozícióját, figyelembe véve a szervetlen arzén élelmiszerekben való előfordulására vonatkozó legfrissebb adatokat, és amellett, hogy megerősítette a szárazföldi élelmiszerek relevanciáját az expozíció szempontjából, arra a következtetésre jutott, hogy a felnőtt népességben az olyan élelmiszercsoportok, mint a „hal és más tengeri eredetű élelmiszerek”, egyes országokban a szervetlen arzénnak való expozíció nyilvánvaló forrásai közé tartoznak.

(5)

A legfrissebb előfordulási adatok alapján, valamint a halakban és más tengeri eredetű élelmiszerekben előforduló arzén lehetséges felső határértékeiről folytatott konzultációk függvényében az (EU) 2023/465 bizottsági rendelet (6) csökkentette a fehér rizsben előforduló szervetlen arzén felső határértékét, és felső határértékeket állapított meg egyes szárazföldi élelmiszerekre vonatkozóan.

(6)

2023. november 28-án a Hatóság elfogadta az élelmiszerekben előforduló szervetlen arzén kockázatértékelésének aktualizálásáról szóló tudományos szakvéleményét (7). A Hatóság következtetése szerint az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a szervetlen arzén élelmiszerekkel és/vagy ivóvízzel történő krónikus bevitele számos káros következmény, többek között tüdő-, hólyag- és bőrrák fokozott kockázatával jár. A Hatóság a 0,06 μg/testtömegkilogramm/nap BMDL05 értéket és az „expozíciós tűréshatár” („MoE”) megközelítést alkalmazta. Úgy ítélte meg, hogy felnőtteknél az expozíciós tűréshatár alacsony (2 és 0,4 közötti az átlagos fogyasztók esetében, valamint 0,9 és 0,2 közötti a 95. percentilis értékű expozíciónál), és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szervetlen arzénnek való jelenlegi expozíció a bizonytalanságok ellenére egészségügyi aggályokat vet fel.

(7)

A lakosság szervetlen arzénnak való kitettségének további csökkentése érdekében ezért helyénvaló felső határértékeket megállapítani a halakra és más tengeri eredetű élelmiszerekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak ehhez az expozícióhoz.

(8)

Az (EU) 2023/915 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Tekintettel arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek némelyike hosszú felhasználhatósági időtartamú, valamint az élelmiszer-pazarlás megelőzése érdekében lehetővé kell tenni, hogy azok a halak és egyéb tengeri eredetű élelmiszerek, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen hoztak forgalomba, minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig továbbra is forgalomban maradjanak.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A 10. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.