I. MELLÉKLET

I.A.   A VÁLTOZÓK LISTÁJA ÉS LEÍRÁSA

Az egyes telephelyekre és az egyes munkavállalókra vonatkozó adatokat két adatállományban, mikroadatrekordokkal együtt kell megadni:

A. adatállomány: A telephelyekre vonatkozó adatok

B. adatállomány: A munkavállalókra vonatkozó adatok

A munkavállalók adatait olyan kód segítségével kell a telephely adataihoz kapcsolni, amely nem teszi lehetővé a vállalkozás beazonosítását. Ez lehet sorszám vagy egy már létező, azonosításra nem alkalmas kód, feltéve, hogy azonos kód használatos a telephelyek és a munkavállalók adatai esetében (KEY_L). Az azonosítást megkönnyítendő, a munkavállalókat is olyan kóddal kell jelezni (KEY_E), amely megakadályozza az egyes személyek azonosítását.

A mikroadatrekordokban szereplő valamennyi változóra vonatkozóan teljeskörű információt kell szolgáltatni, kivéve a „ választható” vagy a „választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében” jelöléssel ellátott változókat.

Ha a választható változó adatai rendelkezésre állnak, azokat lehetőség szerint minden telephelyre vagy munkavállalóra meg kell adni.

Az A és B adatállomány minden tételét hiánytalanul meg kell adni. Minden egyedi tételre vonatkozóan – beleértve a választható változókat is – adatot kell szolgáltatni, és egyik tételt sem szabad üresen hagyni. A megfelelő „nincs megadva” kódokat kell használni, lásd az alábbi modalitási kódokat.

A nulla („ 0” ) érték kizárólag ott használható, ahol az érték ténylegesen is felveheti a nulla értéket (pl. ha a munkavállalónak nem volt a referencia-hónapban túlórája).

A pénzben kifejezett értékre vonatkozó változókat (órabér, havi és éves kereset, prémium, adók, társadalombiztosítási járulékok, természetbeni juttatások) az adott ország nemzeti valutájában kell megadni.

A. adatállomány: A telephelyekre vonatkozó adatok

Részletes téma	A változó azonosítója	A változó neve	Modalitási kód vagy érték	Modalitási címke
A felmérés technikai elemei	TABLE	Adatállomány-azonosító	A	A telephelyre vonatkozó adatok
A felmérés technikai elemei	YEAR	Referenciaév	4 számjegy, numerikus	Referenciaév
A felmérés technikai elemei	KEY_L	Egy adott telephelyhez kapcsolódó kód	6 karakter, alfanumerikus	Egy adott telephelyhez kapcsolódó kód (számok vagy betűk, vagy a kettő kombinációja)
A felmérés technikai elemei	A51	Teljeskörűsítési súly a telephely esetében	Numerikus	A telephelyre vonatkozó súly: a telephelyre vonatkozó teljeskörűsítési súly (ponttal elválasztott két tizedesjeggyel)
A felmérés technikai elemei	KEY_B	Egy adott gazdasági egységhez kapcsolódó kód (választható)	6 karakter, alfanumerikus	Egy adott gazdasági egységhez kapcsolódó kód (számok vagy betűk, vagy a kettő kombinációja)
			OPT	Nincs megadva
A munkáltató jellemzői	A11	A telephely földrajzi elhelyezkedése (NUTS-1)	3 karakter, alfanumerikus	NUTS-1 régió
A munkáltató jellemzői	A12	A telephelyet magában foglaló gazdasági egység mérete	E1_9	1–9
			E10_49	10–49
			E50_249	50–249
			E250_499	250–499
			E500_999	500–999
			E1000	1 000 vagy annál több munkavállaló
A munkáltató jellemzői	A13	A telephely fő gazdasági tevékenysége	3 karakter, alfanumerikus	Gazdasági tevékenység NACE nemzetgazdasági ágak szerinti 2 számjegyű kód, amelyet egy karakter előz meg
A munkáltató jellemzői	A14	A telephelyet magában foglaló gazdasági egység gazdasági és pénzügyi ellenőrzésének formája	A	Állami ellenőrzés
			B	Magánkézben lévő ellenőrzés
A munkáltató jellemzői	A15	Kollektív bérmegállapodás	A	Országos szintű vagy szövetségközi megállapodás
			B	Ágazati megállapodás
			C	Egyedi ágazati megállapodások egyedi régiókra vonatkozóan
			D	Gazdasági egységre vonatkozó, azaz egyetlen munkáltatóval kötött megállapodás
			E	Egyetlen telephely alkalmazottaira vonatkozó megállapodás
			F	Bármely más típusú megállapodás
			N	Nincs kollektív bérmegállapodás
A munkáltató jellemzői	A16	A telephelyen a referencia-hónap során foglalkoztatott személyek összlétszáma (választható)	1-9999999	Munkavállalók száma
			-1	Nincs megadva
A munkáltató jellemzői	A17	A telephely gazdasági egységek csoportjához való kapcsolódása (választható)	Y	Igen
			N	Nem
			OPT	Nincs megadva
A munkáltató jellemzői	A18	A gazdasági egység gazdasági szektora (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)	S11	Nem pénzügyi vállalatok
			S12	Pénzügyi vállalatok
			S13	Államháztartás
			S15	Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
			OPT	Nincs megadva

B. adatállomány: A munkavállalókra vonatkozó adatok

Részletes téma	A változó azonosítója	A változó neve	Modalitási kód vagy érték	Modalitási címke
A felmérés technikai elemei	TABLE	Adatállomány-azonosító	B	Az egyes munkavállalókra vonatkozó információk
A felmérés technikai elemei	YEAR	Referenciaév	4 számjegy, numerikus	Referenciaév
A felmérés technikai elemei	KEY_E	Egy adott munkavállalóhoz kapcsolódó kód	6 karakter, alfanumerikus	Egy adott munkavállalóhoz kapcsolódó kód (számok vagy betűk, vagy a kettő kombinációja)
A felmérés technikai elemei	B52	Teljeskörűsítési súly a munkavállalók esetében	Numerikus	A munkavállalóhoz tartozó teljeskörűsítési súly: a munkavállalóra vonatkozó teljeskörűsítési súly (ponttal elválasztott két tizedesjeggyel)
A felmérés technikai elemei	KEY_L	A munkavállalót foglalkoztató telephelyhez tartozó kód	6 karakter, alfanumerikus	A munkavállalót foglalkoztató telephelyhez kapcsolódó kód (számok vagy betűk, vagy a kettő kombinációja)
A munkavállaló jellemzői	B21	Nem	F	Nő
			M	Férfi
A munkavállaló jellemzői	B22	Születési év	4 számjegy, numerikus	Születési év
A munkavállaló jellemzői	B23	Foglalkozás a referencia-hónap idején	3 karakter (2 karakter az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében), alfanumerikus	Foglalkozás ISCO alcsoportok szerinti 3 számjegyű kód, amelyet két karakter előz meg (Két számjegyű szinten/ISCO csoportok szerint kódolva az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)
A munkavállaló jellemzői	B24	Vezetői / felügyeleti beosztás (választható)	Y	Igen (a munkavállaló betölt valamilyen vezetői munkakört)
			N	Nem
			OPT	Nincs megadva
A munkavállaló jellemzői	B25	Iskolai végzettség	G1	Alacsony iskolai végzettség (Nem vett részt iskolarendszerű oktatásban, vagy a végzettségi szint az ISCED 1 alatt van, ISCED 1 – Általános iskola, ISCED 2 – Alsó középfokú oktatás)
			G2	Középfokú végzettség (ISCED 3 – Felső középfokú oktatás, ISCED 4 – Nem felsőfokú posztszekunder oktatás)
			G3	Felsőoktatás – legfeljebb 4 év (ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás, ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás)
			G4	Felsőoktatás – 4 évet meghaladó (ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás, ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás)
A munkavállaló jellemzői	B26	A gazdasági egységnél munkaviszonyban eltöltött idő hossza (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)	0-60	A gazdasági egységnél munkaviszonyban eltöltött idő hossza (években)
			-1	Nincs megadva
A munkavállaló jellemzői	B27	Szerződés szerinti munkaidő (teljes vagy részmunkaidő)	FT	Teljes munkaidőben foglalkoztatott
			PT	Részmunkaidőben foglalkoztatott
A munkavállaló jellemzői	B271	Munkaidőhányad a szokásos teljes munkaidő arányában	0.01-100.00	% munkaidőhányad a szokásos teljes munkaidő arányában (ponttal elválasztott két tizedesjeggyel)
A munkavállaló jellemzői	B28	A munkaszerződés típusa	A	Határozatlan idejű / állandó
			B	Határozott idejű (kivéve a tanulószerződéses tanulókat, beleértve a fizetett gyakornokokat és a gyakornokokat)
			C	Tanulószerződéses tanuló
A munkavállaló jellemzői	B29	Állampolgárság és lakóhely (választható)	A	Rezidens hazai állampolgár
			B	Rezidens külföldi állampolgár
			C	Nem rezidens (másik országból ingázó) hazai állampolgár
			D	Nem rezidens (másik országból ingázó) külföldi állampolgár
			OPT	Nincs megadva
Munkavégzéssel töltött időszakok	B31	A bruttó éves kereset alapjául szolgáló, a referenciaévben ledolgozott hetek száma	0.01-53.00	A bruttó éves kereset alapjául szolgáló, a referenciaévben ledolgozott hetek száma (ponttal elválasztott két tizedesjeggyel)
Munkavégzéssel töltött időszakok	B32	A referencia-hónapban kifizetett órák száma	1-744	A referencia-hónapban kifizetett órák száma
Munkavégzéssel töltött időszakok	B321	A referencia-hónapban kifizetett túlórák száma (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)	0-744	A referencia-hónapban kifizetett túlórák száma
			-1	Nincs megadva
Munkavégzéssel töltött időszakok	B322	Fizetési ütemezés (választható)	H	Óránként
			D	Naponta
			W	Hetente
			M	Havonta
			O	Egyéb
			OPT	Nincs megadva
Munkavégzéssel töltött időszakok	B33	Éves szabadság (választható)	0-366	Éves szabadság (teljes napokban)
			-1	Nincs megadva
Munkavégzéssel töltött időszakok	B34	Egyéb éves fizetett távollét (választható)	0-366	Egyéb éves fizetett távollét
			-1	Nincs megadva
Kereset	B41	Referenciaévi bruttó kereset	1-99999999	Referenciaévi bruttó kereset
Kereset	B411	Nem minden bérfizetéskor fizetett prémiumok és juttatások évi összege (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)	0-99999999	Nem minden bérfizetéskor fizetett prémiumok és juttatások évi összege
			-1	Nincs megadva
Kereset	B412	Az év során kapott természetbeni juttatások (választható)	0-99999999	Az év során kapott természetbeni juttatások
			-1	Nincs megadva
Kereset	B42	Referenciahavi bruttó kereset	1-99999999	Referenciahavi bruttó kereset
Kereset	B421	A túlmunka díja (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)	0-99999999	A túlmunka díja
			-1	Nincs megadva
Kereset	B422	Műszakpótlék (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)	0-99999999	Műszakpótlék
			-1	Nincs megadva
Kereset	B423	A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok és adók (választható)	0-99999999	A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok és adók
			-1	Nincs megadva
Kereset	B4231	A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok (választható))	0-99999999	A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok és adók
			-1	Nincs megadva
Kereset	B4232	A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett adók (választható)	0-99999999	Adók
			-1	Nincs megadva
Kereset	B43	Referenciahavi bruttó átlagórabér	0,01-999999.99	Referenciahavi bruttó átlagórabér (ponttal elválasztott két tizedesjeggyel)

I.B.   TECHNIKAI SPECIFIKÁCIÓK

1.   Információ a mintában szereplő munkavállalót foglalkoztató telephelyről

1.1.   A telephelyet magában foglaló gazdasági egység gazdasági és pénzügyi ellenőrzésének formája (A14)

Ez a változó az „állami ellenőrzés” és a „magánkézben lévő ellenőrzés” kategóriáit különbözteti meg. Az első kategóriába azok a vállalkozások tartoznak, amely felett állami szervek közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. Meghatározó befolyásról (vagy ellenőrzésről) kell beszélni, amikor a hatóság közvetlen vagy közvetett módon:

—	a jegyzett tőke többségét (> 50 %) birtokolja, vagy

—	a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó szavazatok többségével rendelkezik, vagy kinevezheti az ügyviteli, vezetői vagy felügyelő testület tagjainak több mint felét.

A második kategória meghatározása hasonlóan történik. A gyakorlatban csupán elvétve fordul elő, hogy az állami és a magántulajdon egyensúlyban van (50/50 „vegyes/közös ellenőrzés”). Ezeket az eseteket ezért nem szükséges külön kódolni, és amennyiben előfordulnak, a „magánkézben lévő ellenőrzés” kategóriához sorolandók.

1.2.   Kollektív bérmegállapodás (A15)

Ez a változó az alábbiakban felsorolt olyan kollektív bérmegállapodások fajtáiról nyújt tájékoztatást, amelyek a telephely munkavállalóinak több mint 50 %-át lefedik:

—	országos szintű vagy szövetségközi megállapodás, amely különböző iparágakban foglalkoztatott munkavállalókat érint, és általában egy vagy több szakszervezeti szövetség és egy vagy több országos munkáltatói szervezet között jött létre,

—	ágazati megállapodás, amely egy iparágon vagy gazdasági ágazaton belül dolgozó összes munkavállaló, vagy a munkavállalók többségének munkajogi helyzetét rögzíti,

—	egyes ágazatok megállapodása egyes régiókra vonatkozóan,

—

gazdasági egységgel, azaz egyetlen munkáltatóval kötött megállapodás, amely a gazdasági egység méretétől függetlenül kizárólag a gazdasági egységnél dolgozó munkavállalókra terjed ki. A kollektív bérmegállapodás adott esetben a gazdasági egységen belül csak bizonyos telephelyeket vagy munkavállalói csoportokat érint,

—	egyetlen telephelyen dolgozókra vonatkozó megállapodás,

—	a kollektív bérmegállapodás egyéb, a fentiekben nem részletezett típusa,

—	a telephely munkavállalóinak legalább 50 %-ára nem terjed ki kollektív bérmegállapodás.

A nemzeti hivatalok a kollektív megállapodás típusára történő rákérdezés helyett a kollektív megállapodás rendelkezéseire is rákérdezhetnek, majd a kapott választól függően megállapíthatják a kollektív megállapodás típusát. Még ha egyszerre több kategória is alkalmazható, a fenti kategóriák közül csak egyet kell kiválasztani, nevezetesen azt, amely a telephely munkavállalóinak több mint 50 %-át lefedi.

1.3.   A telephelyen a referencia-hónap során foglalkoztatott személyek összlétszáma (A16) (választható)

A változó tartalma a referencia-hónapban a telephely által foglalkoztatott személyek összlétszáma (pl. október 1-jei vagy 31-i számlálás alapján), ideértve a képzésben részt vevőket, a fizetésben részesülő gyakornokokat és a gyakornokokat (a „munkavállalók” fogalmának meghatározását lásd a 2.1. szakaszban).

1.4.   A telephely kapcsolódása a gazdasági egységek csoportjához (A17) (választható)

A változó annak megjelölésére szolgál, hogy a telephely gazdasági egységek csoportjához tartozik-e. A gazdasági egységek csoportja a 696/93/EGK tanácsi rendelet által meghatározott statisztikai egység (1). A gazdasági egységek csoportját globális szinten kell kezelni. Az esetek többségében a telephely olyan gazdasági egység része, amelyet semmilyen nemzeti vagy külföldi érdekeltségű csoport nem irányít. Ha a telephely valamely gazdaságiegység-csoporthoz tartozik, ez általában jól ismert tény. Gyakorlati segítségként azonban meg lehet kérdezni a válaszadóktól, hogy az érintett gazdasági egység beszámolója teljes mértékben része-e a gazdaságiegység-csoport összevont beszámolójának.

1.5.   A gazdasági egység gazdasági szektora (A18) (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)

Ez a változó a gazdasági egység gazdasági szektorát jelöli az ESA 2010 2.31. pontjában meghatározottak szerint, amelyek közül csak a következők alkalmazandók:

—	S.11. Nem pénzügyi vállalatok,

—	S.12. Pénzügyi vállalatok,

—	S.13. Államháztartás,

—	S.15. Háztartásokat segítő nonprofit intézmények.

1.6.   Teljeskörűsítési súly a telephelyek esetében (A51)

A telephelyre vonatkozó teljeskörűsítési súly azt fejezi ki, hogy a mintában szereplő telephelyek a sokaság ténylegesen hány telephelyét képviselik. A súly alkalmazásával a mintába tartozó telephelyekre vonatkozó változókat a teljes sokaságra extrapolálják.

A teljeskörűsítési súlyok az egyes telephelyek vonatkozásában egyediek, olyan tényezőktől függően, mint a mintavételi arány, a mintavételi terv, a nemválaszolás, az utólagos kalibrálás stb. A telephelyek teljes mintájában szereplő összes teljeskörűsítési súly összege egyenlő a sokaságban lévő telephelyek számával.

2.   A mintában szereplő egyes munkavállalókra vonatkozó személyes adatok a referencia-hónap vonatkozásában

2.1.   Munkavállalók

„Munkavállaló”: a munkáltatóval hivatalos szerződés vagy informális megállapodás alapján közvetlen munkaviszonyban álló és javadalmazásban részesülő személy, függetlenül az ilyen személy állampolgárságától, lakóhelyétől vagy a valamely tagállamban való munkavállalása időtartamától, a végzett munka típusától, a ledolgozott munkaórák számától (a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidős jellegétől) vagy a szerződés vagy megállapodás (állandó vagy határozatlan idejű, beleértve az idényjelleget is) időtartamától; a munkavállaló javadalmazásának formája lehet bér és fizetés, ideértve a prémiumokat, a darabbért, a műszakpótlékot, a juttatásokat, a díjakat, a jutalékot és a természetbeni javadalmazást.

A munkavállaló fogalma magában foglalja a magán- és a közszférában dolgozó fizikai és nem fizikai dolgozókat és vezetőket.

Az alábbi felsorolás néhány kiragadott példán szemlélteti, mely munkavállalói kategóriák tartoznak a mintába:

—	köztisztviselők (2) (beleértve a fegyveres erők tisztviselőit is (3)),

—	értékesítési képviselők, ha szerepelnek a bérlistán, és jutalékon kívül egyéb javadalmazásban is részesülnek,

—	fizetett munkát végző tulajdonosok,

—	képzésben részt vevők,

—	fizetett gyakornokok (ügyvédjelöltek, ápolójelöltek, kutatási vagy tanársegédek, orvostanhallgatók stb.), akik hivatalos kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egység termelési folyamatához javadalmazás ellenében hozzájárulnak,

—	munkaközvetítő iroda által toborzott, foglalkoztatott és díjazott, kölcsönzött vagy ideiglenes munkavállalók (pl. ügyviteli alkalmazottak), akiket a munkaközvetítő iroda helyez ki, gyakran ideiglenes munkára,

—	idénymunkások és alkalmi munkavállalók, amennyiben hivatalos vagy nem hivatalos megállapodást kötöttek a gazdasági egységgel vagy a telephellyel, és előre meghatározott munkaidőben dolgoznak,

—

olyan munkavállalók, akikkel kapcsolatban a referenciaévben végzett munka kapcsán munkaerőköltség merült fel, de akik ideiglenesen kikerültek a munkavégzésből betegség vagy baleset, üdülés, szabadság, sztrájk vagy munkáselbocsátás, oktatási vagy képzési szabadság, szülési szabadság vagy a szülői (4) szabadság, gazdasági tevékenység visszafogása, a munkavégzés időleges szüneteltetése rossz időjárási körülmények, mechanikai meghibásodások, nyersanyag- vagy üzemanyaghiány miatt, illetve egyéb okból voltak ideiglenesen távol engedéllyel vagy anélkül,

—	a külföldön dolgozók, ha a munkáltatótól továbbra is javadalmazásban részesülnek,

—

bedolgozók (5), ideértve az otthonról dolgozókat és a távmunkában dolgozókat, ha kifejezett megállapodás van arra nézve, hogy legalább részben díjazásban részesülnek, az általuk elvégzett munkamennyiség alapján: azaz annak a munkának a mennyisége (ténylegesen ledolgozott órák száma) alapján, amivel ők ráfordításként a termelési folyamathoz hozzájárultak [ESA 2010, 11.13.g) pont].

A következő kategóriákba tartozók nem minősülnek munkavállalónak:

—	értékesítési képviselők és más személyek, ha javadalmazásuk kizárólag jutalékot vagy díjat tartalmaz, ha nincsenek rajta a bérlistán, vagy ha önálló vállalkozók,

—	tulajdonosok, igazgatók és vezetői állományhoz tartozók, ha díjazásuk kizárólag nyereségrészesedés formáját ölti,

—	kisegítő családtagok, ha nem munkavállalók (a fent meghatározott értelemben) a gazdasági egységnél vagy a telephelyen,

—	munkavállaló nélküli önálló vállalkozók,

—	kereskedelmi szerződés alapján (szemben a formális, informális vagy implicit munkaszerződéssel), kizárólag darabbérben fizetett bedolgozók [ESA 2010, 4.07.e) pont],

—	nem fizetett önkéntes munkát végzők (pl. azok, akik nonprofit intézmények, pl. karitatív szervezetek számára végeznek munkát).

A „keresetszerkezeti felmérés” témába olyan munkavállalókat kell választani, akik a munkájukért a referencia-hónap során ténylegesen javadalmazásban részesültek. Nem vehetők figyelembe olyan munkavállalók, akik nem részesültek javadalmazásban.

2.2.   Nem (B21)

A nem olyan biológiai és fiziológiai jellemzők kombinációja, amelyek meghatározzák, hogy egy személy férfi vagy nő. Azokban az esetekben, amikor egy személy biológiai neme nem ismert, az információ helyettesíthető közigazgatási adatokból származó információkkal vagy a saját bevallás szerinti nemmel (felmérési adatok).

2.3.   Születési év (B22)

Ez a változó a felmérésben részt vevő munkavállaló születési évét mutatja.

2.4.   Foglalkozás a referencia-hónap idején (B23)

Ez a változó a foglalkozást a Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCO) szerint kódolva rögzíti. Ezeket az információkat 3 számjegyű szinten gyűjtik, kivéve az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyeket (2 számjegyű szint, egyúttal a 3 számjegyű szint opcionális). A foglalkozás meghatározásakor mindenekelőtt a munkavállaló munkakörének megnevezését és a munkavégzés során elvégzendő legfontosabb feladatait tartalmazó munkaköri leírást kell figyelembe venni.

A fizetett gyakornokokat vagy munkaszerződéssel rendelkező diákokat és a képzésben részt vevőket abba a foglalkozáscsoportba kell sorolni, amelyen belül szakmai gyakorlatukat végzik vagy képzési idejüket töltik.

2.5.   Vezetői / felügyeleti beosztás (B24) (választható)

Ez a változó adja meg, hogy a munkavállaló betölt-e valamilyen vezetői vagy felügyeleti munkakört. A „vezetői” kifejezés nem azonos a „felügyeleti”-vel, mert nem mindegyik vezető felügyel más munkavállalókat. Felügyeleti beosztás az ISCO bármely csoportjában, akár a fizikai dolgozók között is előfordulhat.

A vezetői beosztás a gazdasági egységek vagy intézmények működését szabályozó elvek és az általuk végzett tevékenységek meghatározásához, kialakításához, végrehajtásához, irányításához vagy az ezekkel kapcsolatos tanácsadáshoz kötődik. Gyakran magában foglal felügyeleti feladatköröket is.

Valamely munkavállaló akkor tekinthető felügyeleti beosztásban lévőnek, ha legalább egy személy (a szakképzésben részt vevők, a fizetett gyakornokok és a gyakornokok kivételével) munkáját felügyeli. Foglalkozási megjelölésük mellett rendszerint szerepel a „csoportvezető” vagy „felügyelő” munkaköri megnevezés/leírás is.

2.6.   Iskolai végzettség (B25)

Egy egyén iskolai végzettsége az ISCED (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere) legmagasabb, sikeresen befejezett szintje alapján. Valamely oktatási program sikeres befejezését egy, az érintett nemzeti oktatási hatóságok által hivatalosan elismert képesítés vagy más formális oktatásból eredő képesítéssel egyenértékűnek elismert képesítés tanúsítja. Azokban az országokban, ahol az oktatási programok, különösen az ISCED 1 és 2 szintjéhez tartozó programok nem vezetnek képesítéshez, ehelyett a programban való teljes részvételre és a magasabb szintű oktatáshoz való rendes hozzáférésre vonatkozó kritérium alkalmazható. A legmagasabb szint meghatározásakor az általános és a szakoktatást egyaránt figyelembe kell venni.

2.7.   A gazdasági egységnél munkaviszonyban eltöltött idő hossza (B26) (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)

A referencia-hónapig munkaviszonyban eltöltött időn a jelenlegi munkáltatónál ledolgozott teljes évek számát kell érteni. A referencia-hónap bármely napja használható referenciadátumként (pl. október 1. vagy október 31.). A gazdasági egységnél munkaviszonyban eltöltött időt a belépés napjától kell számítani. Ez jelentheti a gazdasági egység valamely másik telephelyéhez való belépést is. Gazdasági egységek egyesülése vagy tulajdonosváltás esetén a munkaviszonyban eltöltött időt a gazdasági egység nyilvántartásának megfelelően kell tekintetbe venni.

Csak a ledolgozott teljes évek számát kell figyelembe venni. Például a munkaviszonyban eltöltött összesen 5 év és 10 hónap időt 5 évként kell figyelembe venni.

A munkából 12 hónapnál rövidebb ideig tartó kieséseket (pl. szülési vagy betegszabadságon töltött időt) bele kell számítani a munkaviszony idejébe (ellenkező esetben az egy évet meghaladó karriermegszakítás idejét figyelmen kívül kell hagyni).

2.8.   Szerződés szerinti munkaidő (teljes vagy részmunkaidő) (B27)

Teljes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, ha az adott telephelyen szokásos vagy a kollektív szerződésben rögzített munkaidő-beosztás alapján dolgozik, még abban az esetben is, ha munkaszerződése egy évnél rövidebb időszakra szól.

Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló az a munkavállaló, akinek a rendes munkaideje rövidebb a kollektív szerződésben foglaltnál vagy a telephely rendes munkaidejénél, akár napi, akár heti vagy havi alapon (munkaideje a munkanap fele, háromnegyede, négyötöde stb.).

A tanulószerződéses tanulók, fizetett gyakornokok és gyakornokok teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók is lehetnek.

2.9.   Munkaidőhányad a szokásos teljes munkaidő arányában (B271)

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében ennek értéke mindig 100 %. Részmunkaidős munkavállalók esetén a telephelyen szerződés szerint ledolgozott munkaidőt a szokásos teljes munkaidő százalékos arányában kell megadni (a részmunkaidős foglalkoztatott munkakörének megfelelő munkakörrel összehasonlítva).

2.10.   A munkaszerződés típusa (B28)

A munkaszerződések típusával kapcsolatban a következő adatokra van szükség:

—	határozatlan idejű / állandó,

—	határozott idejű (kivéve a tanulószerződéses tanulókat, beleértve a fizetett gyakornokokat és a gyakornokokat),

—	tanulószerződéses tanuló.

A határozatlan időre szóló / állandó munkaszerződés olyan megállapodás a munkaadó és a munkavállaló között, amelynek tartamát előzőleg nem határozták meg, és amely minimális munkaóra-mennyiség ledolgozását írja elő.

A munkaszerződés akkor tekintendő határozott időtartamúnak, ha a munkaadó és munkavállaló úgy állapodott meg, hogy a szerződés tartamát bizonyos feltételekhez, pl. időponthoz, a munka elvégzésének időpontjához, egy bizonyos feladat teljesítéséhez, vagy egy rövid ideig távollevő, helyettesített munkatárs visszatéréséhez köti. A tanulószerződéses tanulók nem tartoznak ide, a fizetett gyakornokok és a gyakornokok viszont igen.

A tanulószerződéses tanulók, fizetett gyakornokok és gyakornokok olyan munkavállalók, akik áruk előállítása vagy mások számára szolgáltatások nyújtása céljából bármilyen tevékenységet végeznek annak érdekében, hogy valamely szakmában vagy üzletágban munkahelyi vagy szakmai tapasztalatot, illetve készségeket szerezzenek, és az elvégzett munkáért díjazásban részesülnek. A munkahelyi tapasztalat vagy készségek megszerzése hagyományos, formális vagy informális módon is történhet, függetlenül attól, hogy ennek révén kapnak-e meghatározott képesítést vagy bizonyítványt. A képzett munkavállalókhoz képest általában csökkentett mértékű javadalmazásban részesülnek. Nem tartoznak ide azok a munkavállalók, akik: a) a munkavégzés megkezdésével összefüggésben próbaidő alatt állnak; b) munkaviszony mellett általános munkahelyi képzésben vagy az egész életen át tartó tanulás keretébe tartozó képzésben vesznek részt.

Ezenkívül a tanulószerződéses tanulóknak a következő feltételeknek is meg kell felelniük:

a)	6 évnél rövidebb ideig tartó formális oktatási programban vesznek részt;

b)	6 hónapnál hosszabb időtartamú tanulószerződéssel rendelkeznek, felváltva vesznek részt munkahelyi gyakorlati képzésben és oktatási intézményben folytatott elméleti képzésben, amely formális képesítést eredményez.

2.11.   Állampolgárság és lakóhely (B29) (választható)

A személy fő állampolgársága szerinti ország; az állampolgárság az egyén és állama közötti sajátos jogi kötelék, amely születés vagy honosítás útján szerezhető, nyilatkozat, döntés, házasságkötés vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb lehetőség révén. A két vagy több állampolgársággal rendelkező személyeket egyetlen országhoz kell besorolni, amelyet a következő fontossági sorrendet követve kell meghatározni: (1) adatszolgáltató ország, (2) ha a személy nem az adatszolgáltató ország állampolgára: más tagállam, (3) ha a személy nem valamely tagállam állampolgára: az Unión kívüli másik ország.

A személyek az alábbi kategóriák egyikébe sorolandók:

—	rezidens hazai állampolgár,

—	rezidens külföldi állampolgár,

—	nem rezidens (másik országból ingázó) hazai állampolgár,

—	nem rezidens (másik országból ingázó) külföldi állampolgár.

3.   A mintában szereplő egyes munkavállalók által ledolgozott munkaidőre vonatkozó információ

3.1.   A bruttó éves kereset alapjául szolgáló, a referenciaévben ledolgozott hetek száma (B31)

Ez a változó az év során kifizetett munkaidőre vonatkozik és összhangban kell lennie a tényleges bruttó évi keresettel (B41 változó). Az adatot a tényleges bruttó évi kereset, valamint az éves prémiumok és hozzájárulások bruttósításához használják abban az esetben, ha a munkavállaló a teljes évnél, azaz 52.14 hétnél rövidebb ideig dolgozott.

A részmunkaidős munkavállalók ugyanúgy kezelendők, mint a teljes munkaidőben dolgozók, függetlenül a ledolgozott munkaórák számától. „52.14”-et kell feltüntetni, ha a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egy teljes évi fizetést kapott, és például „26.07”-et, ha 6 hónapi munkáért járó javadalmazásban részesült.

3.2.   A referencia-hónapban kifizetett órák száma (B32)

A munkáltató által a referencia-hónapban kifizetett teljes óraszám nem lehet azonos a rendes havi munkaóraszámmal.

A ténylegesen kifizetett munkaórák száma tartalmazza a hónap során a munkáltató által kifizetett, ledolgozott rendes munkaórák és túlórák számát. A le nem dolgozott, de mégis kifizetett órákat „fizetett órának” kell tekinteni (pl. éves szabadság, munkaszüneti napok, fizetett betegszabadság, fizetett szakképzés, fizetett külön szabadság, egyéb fizetett órák, beleértve az orvosi vizsgálatokra, születésekre, esküvőkre, temetésekre, költözésre igénybe vett szabadságot). A napidíj alapján fizetett munkavállalók esetében a kifizetett órákat az egy ledolgozott nap után fizetett órák átlagos száma és a referencia-hónapban levő munkanapok számának szorzataként kell kiszámítani.

A hetibérben részesülő munkavállalók esetében a kifizetett órákat az egy ledolgozott hét után fizetett órák átlagos száma és a referencia-hónap heteinek száma (31/7 = 4,43) szorzataként kell kiszámítani. Hasonló számítás végezhető a kéthetente fizetett munkavállalók esetében is (a szorzótényező 2,21).

A havibérben részesülő munkavállalók esetében a kifizetett órák számításának alapja a szerződés alapján kifizetett rendes havi óraszám, amely kiegészül a referencia-hónapban kifizetett túlórák számával.

A B32 változónak összhangban kell lennie a referenciahavi bruttó keresettel (B42 változó). Ez azt is jelenti, hogy a munkától távol töltött és a munkáltató által csökkentett összeggel díjazott idő nem számít bele sem a B32, sem a B42 értékébe. Ezen túlmenően, amennyiben a munkavállaló kifizetett óráit ki nem fizetett távollét módosítja, akkor az előbbi kiigazítandó oly módon, hogy – a B42 változó esetében alkalmazottal megegyező korrekciós tényezővel számolva – teljes hónapra szóló kifizetett óraadat álljon rendelkezésre.

3.3.   A referencia-hónapban kifizetett túlórák száma (B321) (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)

A túlóra magában foglalja a rendes vagy hagyományos havi munkaidőn felül ledolgozott és a rendes munkaidőnél magasabb díjazással elismert időt. Ha például a rendes bér 1,5-szeresét fizetik ki túlórapénzként, akkor 4 óra túlmunkára 4 órát kell feltüntetni, és nem 6-ot. Nem számít túlórának az utazással töltött idő, valamint a ki nem fizetett munkáért járó szabadidő.

A B321 változónak összhangban kell lennie a referenciahavi túlmunkadíjjal (B421 változó). Így csak a túlmunka díjáról szóló B321 változóban nyilvántartott túlórák tartoznak ide.

Ezen túlmenően, amennyiben a munkavállaló kifizetett óráit ki nem fizetett távollét módosítja, akkor az előbbi kiigazítandó oly módon, hogy – a B421 változó esetében alkalmazottal megegyező korrekciós tényezővel számolva – teljes hónapra szóló kifizetett óraadat álljon rendelkezésre.

3.4.   Éves szabadság (B33) (választható)

A munkavállaló éves fizetett szabadnapjainak számát kell megadni, a betegszabadság és munkaszüneti napok kivételével. A rendes éves fizetett szabadnapok számát tartalmazza, az életkor, a teljesítmény, különleges megbízás, a szolgálatban eltöltött évek és más hasonló körülmény után járó pótnapok számával együtt.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos munkaadó nem képes megállapítani a munkavállaló által az év során ténylegesen kivett szabadnapok számát. Ezért a B33 változó az éves rendes szabadnapokkal kapcsolatos jogosultságra vonatkozik, amely az év során ténylegesen kivett szabadnapok számának helyettesítőjeként szolgál.

Nem számít szabadságnak:

—	a betegszabadság,

—	a tanulmányi szabadság,

—	a családi okokból kivett és fizetett pótszabadnap,

—	a csökkentett munkaidőről szóló megállapodás alapján járó pótszabadság.

Az összehasonlítás megkönnyítése végett minden szabadságos hét öt napnak számít. A szombatot és a vasárnapot nem kell feltüntetni. Például, ha a teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló évi 5 heti szabadságra jogosult, ez 25 napnak felel meg.

Ezzel szemben egy, a teljes munkaidő 60 %-ában dolgozó részmunkaidős esetén (B271 változó) 5 hét szabadság csupán 15 „teljes” munkanapnyi szabadságra való jogosultságnak felel meg.

3.5.   Egyéb éves fizetett távollét (B34) (választható)

Ezt a változót ugyancsak napokban kell kifejezni. Idetartozik például:

—	az év során ténylegesen kivett, fizetett betegszabadság,

—	a családi okokból kivett és fizetett pótszabadnap,

—	munkaszüneti napok.

Nem tartozik ide az olyan fizetett távollét, amely a ténylegesen munkával töltött idővel egyenértékűnek számít, például a szakmai képzés ideje.

4.   A mintában szereplő egyes munkavállalók keresetére vonatkozó információ

Az évi és havi kereseti adatokra, valamint az órabéradatokra vonatkozó változók meghatározásához olyan munkavállalókat kell kiválasztani, akik a referencia-hónap során ténylegesen javadalmazásban részesültek. A minta nem tartalmazhat olyan munkavállalókat, akik a referencia-hónap során nem részesültek javadalmazásban.

Továbbá, a munkavállaló akkor sem vehető fel a mintába, ha referenciahavi bruttó keresete (B42 változó) ki nem fizetett távollét (betegség, anyaság, tanulmányi szabadság stb.) miatt változik, és nincs mód a teljes havi kereset kielégítő becslésére a referenciahavi bruttó kereset megfelelő kiigazítására révén.

A munkavállalók esetében használt teljeskörűsítési súlyok (B52 változó) kizárólag azokra a munkavállalókra vonatkozhat, akikkel kapcsolatban rendelkezésre állt megbízható becslés a bruttó havi kereset kiszámítására. A többi alkalmazottat ki kell zárni a mintából, és a súlyokat ennek megfelelően kell korrigálni.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy az alábbiakban meghatározott változók egyikét sem kell ciklikusan kiigazítani.

4.1.   Referenciaévi bruttó kereset (B41)

A bruttó éves kereset tartalma a referenciaév során a munkáltató által a munkavállaló részére a referenciaévben elvégzett munkáért készpénzben és természetben fizetendő díjazás, az adó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtt.

Nem tartalmazza a munkáltató által kifizetett és pl. a társadalombiztosítás keretében teljes egészében visszatérített összegeket.

Az éves és a havi kereset közötti legfontosabb különbség, hogy az éves kereset nem csupán a minden bérelszámoláskor fizetett közvetlen díjazás, prémiumok és juttatások összegét tartalmazza. Ezért az éves kereset rendszerint meghaladja azt az összeget, amelyet a „rendszeres havi járandóságcsomag” 12-vel való felszorzásával kapnánk.

A „rendszeres havi járandóságcsomag” tartalmazza a minden bérfizetéskor kifizetett prémiumokat és juttatásokat, akkor is, ha e „rendszeres” tételek összege változó; nem tartalmazza viszont azokat a prémiumokat és juttatásokat, amelyeket nem fizetnek minden bérfizetéskor. A havi kereset nem tartalmazza a természetbeni juttatásokat sem. Ezzel szemben, az éves keresetnek részét képezi minden „nem rendszeres kifizetés”, azaz a nem minden bérelszámoláskor folyósított kifizetések (B411 változó), valamint a természetbeni juttatások (B412 változó).

A B41 változót azokra a munkavállalókra kell megadni, akikkel kapcsolatban rendelkezésre áll a bruttó havi kereset értéke (B42 változó); ez azt is jelenti, hogy azokra a munkavállalókra, akiknek bruttó havi keresete nem becsülhető, nem adható meg a B41 változó. Ezeket az alkalmazottakat ki kell zárni a mintából, és a súlyokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

Nem kizáró ok, hogy a munkavállaló keresete nem mindig a teljes évre vonatkozik. Lehetnek olyan munkavállalók, akikre fizetés nélküli távollét hosszabb-rövidebb időszaka vonatkozik, vagy akik az év során léptek be a gazdasági egységhez, vagy léptek ki onnan. A referenciaévi tényleges bruttó keresetet kell megadni. Ha a B31 változó (a bruttó éves kereset alapjául szolgáló, a referenciaévben ledolgozott hetek száma) kevesebb 52.14 hétnél, akkor a B41 változót és összetevőit a B31 változó segítségével évesíteni kell.

4.2.   Nem minden bérfizetéskor fizetett prémiumok és juttatások évi összege (B411) (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)

Ez a változó tartalmazza a nem minden bérfizetéskor folyósított tételeket (közvetlen javadalmazás, prémiumok és juttatások), úgymint:

—	13. vagy 14. havi fizetés, karácsonyi és újévi prémiumok [ESA 2010, 4.03.d) pont],

—	ünnepnapi prémiumok,

—	negyedéves vagy éves vállalati jutalmak,

—	célprémiumok, kiváló dolgozói elismerések, új munkavállalóknak nyújtott ösztönzők,

—	végkielégítés, nyugdíjba vonuláskor fizetett prémium, amennyiben ezek a kifizetések nem kapcsolódnak kollektív szerződéshez, és azokat nem jogszabály írja elő [ESA 2010, 4.03.i) pont],

—	hátralékfizetések.

4.3.   Az év során kapott természetbeni juttatások (B412) (választható)

Ez a változó tartalmazza a munkáltató által a referenciaév során díjmentesen vagy kedvezményes áron a munkavállalók rendelkezésére bocsátott javak és szolgáltatások értékének becslését. Idetartozik a rendelkezésre bocsátott vállalati termék, lakástámogatás, a cégautó, a részvényopció és a részvényvásárlási program. Az adatok helyettesítőjeként használható a személyi jövedelemadó bevallásból származó, a természetbeni bérekre és keresetekre vonatkozó információ.

Ha a B31 változó értéke 52.14 hétnél kisebb, a B412 változót nem kell kiigazítani.

4.4.   Referenciahavi bruttó kereset (B42)

A változó tartalma a referencia-hónap során készpénzben fizetett díjazás, az adó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtt. A B42 változónak összhangban kell lennie a referencia-hónapban kifizetett órák számával (B32 változó).

A változó az alábbi tételeket tartalmazza:

—	a referencia-időszakra vonatkozó kifizetések (függetlenül a kifizetés időpontjától), a túlmunka díjával, műszakpótlékkal, jutalmakkal és jutalékkal stb. együtt,

—	túlóradíj, csoportpótlék, éjszakai és hétvégi munka után járó pótlék, jutalékok stb.,

—	minden bérfizetéskor, rendszeresen folyósított prémiumok és juttatások, változó havi összegek esetében is,

—	teljes egészében a munkáltató által fizetett távolléti díj és a munkatevékenység ideiglenes szüneteltetésének idejére fizetett díj,

—	családi támogatások és más, kollektív szerződésben meghatározott vagy külön megállapodás alapján járó, készpénzben fizetett juttatások,

—	a munkavállalói megtakarítási alapokba befizetett összeg.

Nem tartoznak ide a következők:

—	a referencia-időszakban kifizetett, de más időszakra vonatkozó tételek, pl. hátralékok, előlegek, betegségszabadságra vagy rendes szabadságra járó összegek,

—	nem rendszeresített rendkívüli prémiumok és pénzjutalmak,

—	a munkáltató által fizetett csökkentett összegű távolléti díj,

—	a törvényben meghatározott családi támogatások összege,

—	munkaruhára vagy szerszámra fordítandó összegek,

—	utazási és megélhetési költségtérítés, valamint a munkavégzés során felmerülő költségek visszatérítése,

—	természetbeni juttatások.

Amennyiben a munkavállaló referenciahavi bruttó keresete ki nem fizetett távollét miatt változik (betegség, anyaság, tanulmányi szabadság stb. miatt, vagy egyszerűen abból kifolyólag, hogy az illető a referencia-hónap során lépett be a gazdasági egységhez, vagy lépett ki onnan), akkor a teljes havi keresetet megfelelő becsléssel kell megadni. Ha például ismert, hogy a munkavállaló a referencia-hónap 20 %-ában távol volt, és ez az idő ki nem fizetett távollétnek minősül, akkor a munkában töltött időre ténylegesen kifizetett (teljes mértékű) bruttó havi keresetet meg kell szorozni 1.25-ös korrekciós tényezővel [100/(100–20)].

Amennyiben nem lehetséges a munkavállaló bruttó havi keresetének olyan kiigazítása, hogy a becsült érték megfeleljen a teljes havi keresetnek, akkor a munkavállalót ki kell zárni a mintából.

4.5.   A túlmunka díja (B421) (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)

A túlóráért fizetett túlmunka díjának összege. Nem csak a rendes órabéren felül fizetett pótlék összegét, hanem a teljes túlórabért kell számításba venni. A B421 változónak összhangban kell lennie a B321 változóval (referencia-hónapban kifizetett túlórák száma).

4.6.   Műszakpótlék (B422) (választható az 1–9 alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységekhez tartozó telephelyek esetében)

A többműszakos, éjszaka vagy hétvégén végzett munkáért járó kifizetéseket tartalmazza, ha ezek nem számítanak túlmunkának. Csak a rendes béren felül kifizetett többletelemet kell számításba venni, nem pedig az elvégzett munkáért fizetett teljes díjazást.

4.7.   A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok és adók (B423) (választható)

A változó tartalma a referencia-hónapban a munkáltató által a munkavállaló nevében az államnak folyósított kötelező társadalombiztosítási járulékok és adók teljes összege. Erre az információra az egyes munkavállalók havi nettó keresetének megállapításához van szükség.

Amennyiben a munkavállaló havi keresetét ki nem fizetett távollét módosítja, akkor a B423 változó (valamint összetevői, azaz a B4231 és a B4232 változó) kiigazítandó oly módon, hogy a teljes hónapra vonatkozó levonást illető becslés álljon rendelkezésre.

4.8.   A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok (B4231) (választható)

A munkáltató által visszatartott, a kollektív szerződésben vagy törvényben meghatározott munkavállalói társadalombiztosítási járulék összege.

4.9.   A munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett adók (B4232) (választható)

A munkáltató által a referencia-hónap során visszatartott, a munkavállaló nevében az adóhatóságnak folyósított adó összege.

4.10.   Referenciahavi bruttó átlagórabér (B43)

A változó tartalma a referencia-hónap során a munkavállaló számára kifizetett bruttó átlagos órabér. A változó értékének összhangban kell lennie a referenciahavi bruttó kereset (B42 változó) és a referencia-hónapban kifizetett órák száma (B32 változó) hányadosaként számolt bruttó átlagórabérrel.

4.11.   Teljeskörűsítési súly a munkavállalók esetében (B52)

A munkavállalókra vonatkozó teljeskörűsítési súly az adott munkavállalói rekord által képviselt sokaságban foglalkoztatottak száma. A súly alkalmazásával a munkavállalókra vonatkozó változókat a mintából a teljes sokaságra extrapolálják. A teljeskörűsítési súlyok az egyes munkavállalókra vonatkozóan egyediek, olyan tényezőktől függően, mint a mintavételi arány, a mintavételi terv, a nemválaszolás, az utólagos kalibrálás stb. A munkavállalók teljes mintájában szereplő összes súly összege egyenlő a sokaságban lévő munkavállalók számával.

---

(1)  A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1993/696/oj).

(2)  Ebbe a kategóriába tartoznak a „köztisztviselők és egyéb közalkalmazottak, akiknek foglalkoztatási feltételei közjogilag szabályozottak” [ESA 2010, 11.13.b) pont].

(3)   „A fegyveres erők tagjai azok a személyek, akik jelenleg – akár önkéntes, akár kötelező jelleggel – a fegyveres erőknél szolgálnak, beleértve a kisegítő szolgálatokat is, engedély nélkül nem vállalhatnak polgári munkát, és a katonai fegyelem hatálya alá tartoznak. Ide tartoznak a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és egyéb katonai szolgálatok rendes tagjai, valamint a meghatározott időre katonai kiképzésre vagy egyéb szolgálatra beiratkozott besorozott személyek” (Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere – ISCO-08).

(4)  A szülői szabadságon lévő munkavállalókat is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a referencia-hónapban a munkáltató legalább egy órát fizetett a munkavállalónak. Azon munkavállalók esetében, akiket a szülői szabadságuk alatt helyettesítenek, a következőket kell rögzíteni:

a)	a munkavállalói létszámot tekintve csak egy alkalmazott, elkerülve ezzel az állást betöltő személy és helyettese együttes beszámítását;

b)	mind az állást betöltő személy, mind az őt helyettesítő személy referencia-időszak alatti jövedelme;

c)	a referencia-hónapra az állást betöltő személy és helyettese részére kifizetett órák száma.

(5)  A bedolgozó az a személy, aki előzetes megegyezés, vagy szerződés alapján úgy végez munkát egy bizonyos gazdasági egység részére, illetve úgy lát el egy adott gazdasági egységet bizonyos mennyiségű termékkel vagy szolgáltatással, hogy munkahelye nem azon a gazdasági egységen belül található.

II. MELLÉKLET

Precizitási célértékek