(1)

A 215/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Tanács ezzel egyidejűleg a 214/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 26,1 % között változik.

(3)

Az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2019. május 2-án az (EU) 2019/688 rendelettel (4) (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) újból bevezette a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámokat. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 13,7 % és 44,7 % között változik.

(4)

A dömpingellenes és kiegyenlítő vámok együttes mértéke 13,7 % és 58,3 % között változik.

(5)

A hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránt (a továbbiakban: kérelem).

(6)

A kérelmet 2024. február 2-án az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: EUROFER vagy a kérelmező) nyújtotta be az alaprendelet 10. cikkének (6) bekezdése értelmében az egyes szerves bevonatú acéltermékekkel foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében; a kérelmező az egyes szerves bevonatú acéltermékek teljes uniós termelésének több mint 70 %-át képviselte. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával és megismétlődésével járna.

(7)

Miután az alaprendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. április 30-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatnak az alaprendelet 18. cikke szerinti megindítását.

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása előtt az alaprendelet 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság értesítette a kínai kormányt, hogy megfelelő módon dokumentált felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációra kérte fel a kínai kormányt. A Bizottsághoz nem érkezett az eljárás megindítását megelőző konzultáció iránti kérelem.

(9)

A Bizottság 2024. április 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) azt is bejelentette, hogy az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindítja a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(10)

A támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat, az Unióban működő, ismert független importőröket, az érintettként ismert független uniós felhasználókat, a Kínában működő ismert gyártókat, valamint Kína hatóságait a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte továbbá, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az eljárás megindítása előtt 14 uniós gyártó bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához kért információkat, és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság ennek alapján ideiglenesen egy három olyan gyártóból álló mintát választott ki, amelyeket a hasonló termék Unióban történő termelésének és értékesítésének volumene tekintetében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan reprezentatívnak ítélt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat becsült teljes termelésének 26 %-át, az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőkre irányuló teljes értékesítési volumenének pedig 28 %-át tették ki a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, és így a Bizottság megerősítette az ideiglenes mintát.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a kérelemben megjelölt tíz független importőrt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Egyikük sem jelentkezett.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel az exportáló gyártók körében, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

A mintavételi űrlapot egyetlen exportáló gyártó sem küldte vissza. Ezt követően a Bizottság 2024. augusztus 2-án tájékoztatta a kínai kormányt, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, ezért a támogatás folytatódására vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 28. cikkének rendelkezéseit fogja alkalmazni.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a kérelmezőnek, valamint a kínai kormánynak. A Bizottság az uniós gyártók, a független importőrök, a felhasználók és a Kínában működő exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (9).

(19)

Kitöltött kérdőív a mintában szereplő három uniós gyártótól és a kérelmezőtől érkezett vissza.

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, továbbá megvizsgálja az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(21)

A Bizottság 2025. június 6-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő kiegyenlítő vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(22)

A felek egyike sem tett észrevételt a végső tájékoztatással kapcsolatban. Meghallgatást egyik fél sem kért.

(23)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálattal érintett termékkel, nevezetesen: a jelenleg az ex 7210 70 80 , az ex 7212 40 80 , az ex 7225 99 00 és az ex 7226 99 70 KN-kód (7210 70 80 11, 7210 70 80 91, 7212 40 80 01, 7212 40 80 21, 7212 40 80 82, 7225 99 00 11, 7225 99 00 91, 7226 99 70 11 és 7226 99 70 91 TARIC-kód) alá tartozó egyes szerves bevonatú acéltermékek, azaz síkhengerelt, ötvözött vagy ötvözetlen acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legalább az egyik oldalon festett, lakkozott vagy műanyaggal bevont termékek, az olyan, úgynevezett „szendvicspanelek” kivételével, amelyeket épületekben alkalmaznak, és két külső fémlemezből állnak, köztük stabilizáló magként szigetelőanyaggal, és kivéve azon termékeket, amelyek hordozófelülete cinkpor tartalmú (olyan, cinkben gazdag festék, amely legalább 70 tömegszázalék cinket tartalmaz), kivéve továbbá a króm vagy ón fémbevonatú termékeket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy szerves bevonatú acéltermék).

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket síkhengerelt acéltermékek szerves bevonattal történő ellátásával állítják elő. A szerves bevonat biztosítja az acéltermékek védelmét, valamint esztétikai és funkcionális jellemzőit.

(25)

A szerves bevonatú acéltermékeket főként az építőiparban alkalmazzák, valamint az építőiparban alkalmazott termékekben való további feldolgozás céljára használják fel. Egyéb alkalmazási területei közé tartoznak a háztartási készülékek.

(26)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék (a továbbiakban: érintett termék).

(27)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megerősítést nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

A Bizottság ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett hasonló termékeknek tekinti.

(28)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően először annak valószínűségét vizsgálta meg, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a támogatás folytatódásához vezetne.

(29)

2024. május 21-én a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak, konkrét függelékekkel együtt, a kínai kormány emellett felkérést kapott arra, hogy továbbítsa ezeket azon bankok és egyéb pénzügyi intézmények részére, amelyek a tudomása szerint hitelt nyújtottak az érintett ágazatnak, valamint a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek azon gyártói és forgalmazói részére, amelyek alapanyagot szállítanak a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához.

(30)

A Bizottsághoz nem érkezett a kínai kormány, sem a pénzügyi intézmények vagy az upstream vállalatok által kitöltött kérdőív.

(31)

A (17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság 2024. augusztus 2-án kelt szóbeli jegyzékében tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy mivel sem a kínai kormány, sem a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a ténymegállapításait. Tájékoztatta továbbá a hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek, mint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködése esetén lennének.

(32)

Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megállapítsa a szerves bevonatú acéltermékek ágazatában Kína támogatási gyakorlatának folytatódását.

(33)

A Fellebbezési Testület a rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikkének (7) bekezdése csak az esetlegesen hiányzó információk pótlása céljából, a támogatás vagy a kár pontos megállapítása érdekében engedi meg a rendelkezésre álló tények felhasználását. A Fellebbezési Testület különösen azt emelte ki, hogy „kapcsolatnak kell fennállnia a hiányzó »szükséges információk« és azon konkrét »rendelkezésre álló tények« között, amelyek alapján a 12. cikk (7) bekezdése szerinti megállapítás tehető.” Ezért „a vizsgálatot végző hatóságnak azokat a »rendelkezésre álló tényeket« kell felhasználnia, amelyek »észszerűen pótolják azokat az információkat, amelyeket az érdekelt fél nem adott meg«, azzal a céllal, hogy pontos megállapításra jusson” . A Fellebbezési Testület kifejtette továbbá, hogy a „rendelkezésre álló tények” olyan tények, amelyek a vizsgálatot végző hatóság birtokában vannak és írásbeli nyilvántartásában szerepelnek. Mivel a 12. cikk (7) bekezdése alapján tett megállapításokat a „rendelkezésre álló tények” alapján kell megtenni, „ezek nem alapulhatnak nem tényszerű feltételezéseken vagy spekuláción.” Továbbá, az érvelés és annak értékelése során, hogy mely rendelkezésre álló tények pótolhatják észszerűen a hiányzó információkat, a vizsgálatot végző hatóságoknak „a rendelkezésre álló minden megalapozott tényt figyelembe kell venniük”. A Fellebbezési Testület kifejtette, hogy „a hiányzó »szükséges információk« észszerű pótlása” a vizsgálatot végző hatóság részéről „érvelési és értékelési eljárás” elvégzésével jár. Amennyiben többféle tény áll a vizsgálatot végző hatóság rendelkezésére, amelyekből választania kell, „természetesen adódik, hogy az érvelés és értékelés folyamata bizonyos fokú összehasonlítást foglal magában”, amelynek célja a pontos megállapítás. A „rendelkezésre álló tények” előírt értékelése, és hogy ez milyen formát ölthet, az adott ügy konkrét körülményeitől függhet, ideértve a rendelkezésre álló bizonyítékok jellegét, minőségét és mennyiségét, valamint a teendő konkrét ténymegállapításokat. Az előírt magyarázat és elemzés jellege és terjedelme megállapításonként szükségszerűen különböző lesz (10).

(34)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló összes tényt felhasználta elemzéséhez, különösen a következőket:

(35)

Mielőtt a Bizottság a konkrét támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte a vélelmezett támogatásnyújtás elemzését (3.4. és azt követő szakaszok), feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek több támogatást, illetve támogatási programot is érintenek. A Bizottság megállapította, hogy az alábbi okokból valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

(36)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálatban megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a fő releváns dokumentum a nyersanyagipar, például az acélipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv. A nyersanyagipar fontos részeként az acélipart kulcsfontosságú, Kína nemzetközi versenyelőnyét alakító, valamint az ipari alap szerkezetátalakításának és a környezetbarát ipar fejlesztésének „fő harcterét” jelentő területnek tekintik. A terv arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ipari láncban vezető, ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vállalkozásokból álló csoportot támogasson.

(37)

A 2021 márciusában közzétett és a felülvizsgálati időszakra vonatkozó tizennegyedik kínai ötéves terv preambuluma megerősíti az acél kínai gazdaságban betöltendő stratégiai szerepét:

„A nyersanyagipar (15) a reálgazdaság alapja, olyan primer ágazat, amely támogatja a nemzetgazdaság fejlesztését, és kulcsfontosságú terület a nemzetközi versenyelőnyök megszerzéséhez. Az ipari bázis átalakításának fő mozgatórugója, és a környezetbarát ipar fejlesztésének fő harctere. »A Kínai Népköztársaság tizennegyedik ötéves nemzeti gazdasági és társadalmi fejlesztési tervének és a 2035-re vonatkozó hosszú távú célok tervezetének« végrehajtása, valamint a nyersanyagipar fejlesztése minőségének és hatékonyságának javítása érdekében kidolgozásra kerül ez a terv.”

(38)

A fentieken túlmenően a Bizottság megvizsgálta a kínai régiók és városok által elfogadott tizennegyedik ötéves terveket, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek a Kína nemzeti tizennegyedik ötéves tervét végrehajtó entitások továbbra is acélspecifikus támogatási politikákat fogadnak el. E dokumentumok egy részének kivonatait az alábbiak idézik, hogy példákkal szemléltessék a következőket:

(39)

Hopej tartomány 2023. évi terve a következőket írja elő: „Az acélipari vállalkozások innovatív kapacitásai kialakításának felgyorsítása, az új iparosítás fejlesztése fontos motorjának létrehozása, az alapvető versenyképesség további fokozása, az »acél anyagokká és a gyártás szolgáltatásokká történő átalakításának« előmozdítása, valamint a tartományunk tényleges helyzetén alapuló csúcskategóriás, intelligens és zöld fejlődés előmozdítása érdekében…”

(40)

Chongqing város terve a következőképpen fogalmaz:

„Korszerű acélanyagok. A kiváló minőségű építőipari acél, a gépjárművekhez és motorkerékpárokhoz használt acél, a kiváló minőségű ötvözött acél és a csúcskategóriás rozsdamentes acél, valamint egy acélhulladék-újrafeldolgozási rendszer erőteljes fejlesztése. A kiváló minőségű építőipari acél [területén] az időjárásálló acél, a nagy méretű idomacél, a tengeri építkezéshez használt acél, valamint a nagy szilárdságú szerkezeti acél fejlesztésére való összpontosítás, továbbá a nagy szilárdságú, földrengésálló acélrudak, a jól alakítható, hidegen hengerelt bordázott acélrudak és egyéb épületszerkezetek fejlesztésének felgyorsítása. Olyan alkalmazások támogatása, mint a tűzihorganyzott krómmentes passzivált lemezek és a krómmentes színezett táblák. A gépjárművekhez és a motorkerékpárokhoz használt acél területén a rendkívül nagy szilárdságú acél és a melegen alakított acél gyorsított kutatása-fejlesztése és iparosítása, a gépjárművekben és motorkerékpárokban alkalmazható rúd és hengerhuzal fejlesztésének támogatása, valamint az energiatakarékos és alternatív energiaforrásokkal működő járművek, a fejlett vasúti tranzitberendezések és egyéb termékek fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítása.

A kiváló minőségű ötvözött acél területén a magas hőmérsékletnek ellenálló acél, a korrózióálló acél, a nem irányított szilíciumacél, a csapágyacél, a nagy teljesítményű szerszám- és a formaacél, a nagy teljesítményű irányított elektromos acél, az alacsony tágulású acél, az amorf ötvözet, a szuperötvözet és egyéb termékek fejlesztésére való összpontosítás. Kiváló minőségű vasalapú ötvözetporok és acél előállítása és fejlesztése a félvezetőgyártásban való alkalmazásra. A csúcskategóriás rozsdamentes acél területén a díszítő csövekben, olvadásos eljárással hegesztett csövekben és varrat nélküli csövekben használt rozsdamentes acéllemezek, szalagok, huzalok, rúd és rozsdamentes acél előállítására összpontosítanak. Az acélhulladék-újrafeldolgozási rendszer kiépítésének támogatása, az intravénás ipar [a hulladékanyagok újrafelhasználására és újrafeldolgozására külön hangsúlyt helyező iparágak] erőteljes fejlesztése, valamint a rövid eljárású olvasztás ösztönzése a kiváló minőségű ötvözött acél és rozsdamentes acél előállítására”.

(41)

Anshan város tizennegyedik ötéves terve 2035-ig hosszú távú célokat tűz ki. A preambulum az alábbiak szerint ünnepli a tizenharmadik ötéves terv eredményeit: „A hagyományos iparágaknak az acél-, magnezit- és berendezésgyártással mint „egyik szárnnyal” történő optimalizálása és korszerűsítése figyelemreméltó eredményeket hozott. Az ipar korszerűsítését előmozdító számos nagyprojektet, például a Kobe Steel nagy szilárdságú gépjárműlemezeit és a Zizhu acélsínt sikeresen megvalósították. […] A kínálati oldal strukturális reformja figyelemreméltó eredményeket ért el. A »ditiaogang« [gyenge minőségű acélt előállító] vállalatokat felszámolták, 4,6 millió tonna ellenirányú termelési kapacitást szüntettek meg, és a »sok, kis méretű, szórványos és kaotikus« bányák fejlesztése terén figyelemreméltó eredmények születtek.

(42)

Anshan régió mostantól 2035-ig a következő acélipari tervet irányozza elő:

„Az acélipar általános versenyképességének fokozása. Az Angang Group (16) termékei optimalizálásának és korszerűsítésének támogatása, valamint az olyan csúcskategóriás termékek nemzetközi és belföldi versenyképességének átfogó fokozása, mint például a hajógyártásban, a nehézvasúthoz használt és a rendkívül nagy szilárdságú gépjárműipari acél. Az anshani acélipari magánvállalkozás támogatási tervének végrehajtása, vállalati szövetség létrehozása, olyan nagyprojektek építésének aktív előmozdítása, mint a Houying Group kapacitáspótlása és a Zizhu Group oszlopokhoz és átviteli tornyokhoz használt időjárásálló acélja. A minőségfejlesztés és a korszerűsítés irányítása, valamint differenciált, jellegzetes és finomított fejlesztés megvalósítása. Az acél- és kohászati vállalatok integrálása a tartományi gazdaságba és az egész északkeleti régió gazdaságába annak érdekében, hogy mély acélipari klasztert építsenek ki az Angang Grouppal mint vezetővel, és a támogató szerepet betöltő, „új és egyedi termékeket előállító szakosodott és kifinomult kkv-k” részvételével. Az acélipari lánc és ellátási lánc bővítése. A könnyűacél-ipar fejlesztése, a helyi specialitások, például a kedvtelésből tartott állatok piaca által igényelt acéltermékekre való összpontosítás, acéltermékekből készült végső fogyasztási termékek fejlesztése, valamint az acéltermékek bővítése a nehéz ömlesztett termékektől a könnyű, kisméretű és finomított termékekig. Az acélhulladék-ágazat aktív fejlesztése, a helyi acélhulladék-termelő vállalatok fejlesztésének erőteljes támogatása Anshan városban, az acélhulladék-feldolgozó vállalkozások aktív bevezetése, az acélhulladék-erőforrások piacai lokalizálásának előmozdítása Északkelet-Kína területén, valamint a lishani gazdasági fejlesztési övezetre támaszkodva egy nemzeti szintű acélhulladék-újrafeldolgozó bázis kiépítése. Az acéllogisztikai piac átalakításának és korszerűsítésének folytatása, valamint modern acélkereskedelmi piac kiépítése, amely integrálja az azonnali kereskedelmet, a raktározási logisztikát, az e-kereskedelmet, a támogató szolgáltatásokat és egyéb funkciókat. Az anshani acélipari fejlesztési lánc befejezése és javítása, a bányászat, a termelés és a kapcsolódó szolgáltatások teljes láncának létrehozása, amely az ország legátfogóbb acélipari ellátási láncának alapja […]. A „kettős Anshan” integráció átfogó elmélyítése. Az Angang Group reformjának és fejlesztésének teljes támogatása, a csoport örökölt problémáinak tevőleges megoldása. 113 átruházott vállalat átvételével az Anshan Metallurgical Industry Chain Group Companyt azzal a céllal hozták létre, hogy segítse az Angang Groupot fő acéltevékenységeinek bővítésében. A helyi vállalkozások és az Angang Group közötti kétirányú tőkediverzifikációs reform vezérlése, a bányászati erőforrások, a tőke, a technológiai szabadalmak, a piaci platformok és egyéb erőforrások elosztásának javítása az előnyök maximalizálása érdekében. A nem acélágazatok közös fejlesztése, ipari parkok közös, aktív építése, valamint a hidrogénenergiával, az acélhulladékkal, a kőszénkátrány-mélyfeldolgozással kapcsolatos és más projektek építésének előmozdítására való összpontosítás. Az Angang Group értékbeszerzési platformja alapján egy csere- és együttműködési platform létrehozása a helyi vállalkozások számára és egy azonnali kereskedésre szolgáló, iparági vezető „harmadik fél” online platform létrehozása, amely platform átfogó szolgáltatásokat kínál a teljes acélipari lánc és ellátási lánc számára. Együttműködés az Angang Grouppal a K+F erőfeszítések, a projektkivitelezés, a mérnöki tervezés, az ellenőrzés és tesztelés, valamint a modern logisztika megerősítése érdekében. Az Angang Group technológiai eredményei helyi szintű átalakításának ösztönzése. Mélyreható beruházásösztönző tevékenységek végzése az Angang Group ipari lánca és ellátási lánca számára a helyi vállalkozások által beszállított termékek választékának növelése érdekében.”

(43)

Az anshani regionális tervet a következőképpen kell végrehajtani támogatás segítéségével:

„A szakpolitikai támogatás növelése. A vállalkozások ösztönzése a K+F-beruházások növelésére és olyan szakpolitikák aktív végrehajtására, mint például a K+F-alapokra vonatkozó kiegészítő levonások, a K+F-re irányuló beruházások utáni támogatások, a csúcstechnológiai vállalkozások jövedelemadó-csökkentése és adómentessége, az inkluzív adókedvezmények, valamint a kis- és mikrovállalkozások mentességei. Az innováció nemzeti támogatásával kapcsolatos reformintézkedések átfogó végrehajtása. A kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos kutatás támogatása, és számos olyan nagyprojekt végrehajtása, amelyek tükrözik a nemzeti stratégiai szándékokat, és rávilágítanak Anshan tudományos és technológiai előnyeire. Törekvés számos kulcsfontosságú technológia és szűk keresztmetszetű technológia meghaladására és számos jelentős innovatív termék fejlesztésére. A vállalati innováció vezető szerepének teljes körű megvalósítása, iránymutatás az Angang Group és a helyi kulcsfontosságú vállalkozások számára a K+F erőfeszítések megkétszerezéséhez, valamint a termékekkel kapcsolatos K+F, folyamatkorszerűsítés és egyéb folyamatok felgyorsításához. Az olyan új fejlesztési pályák aktív feltárása, mint az »enklávéparkok« és a »telephelyen kívüli inkubátorházak«, a telephelyen kívüli termesztésnek és az innovatív erőforrások helyi inkubációjának irányítása, a vállalkozások támogatása K+F bázisok létrehozásában Pekingben, Sanghajban, Nankingban és más régiókban. A pénzügyi támogatási csatornák bővítése. Megbízható tudományos és technológiai pénzügyi szolgáltatások nyújtása, az állami alapok irányító szerepének teljes körű érvényesítése, a pénzügyi tőke és a magánberuházások mozgósítása a tudományos és technológiai eredmények átalakítása érdekében, a tudományos és technológiai vállalkozások finanszírozásának növelése, valamint az új technológiák iparosításának és széles körű alkalmazásának elősegítése. A tudományos és technológiai támogatásra szánt különböző külön alapok integrálása, és a pénzügyi erőforrások összpontosítása a kulcsfontosságú iparágakban és kulcsfontosságú területeken megvalósuló főbb technológiai innovációkra. A technológiaihitel-modell innovatív javítása, a technológiaalapú hitelek kockázatkompenzációs funkciójának teljes körű kihasználása, az olyan pénzügyi termékek megfelelő felhasználása, mint a „technológiai innovációs hitelek”, a szellemi tulajdonra vonatkozó zálogfinanszírozás és a technológiai biztosítás a technológiaorientált vállalkozások hitelének növelése, kockázatainak diverzifikálása és költségeinek csökkentése érdekében. A technológiaalapú vállalkozások tudásalapú értékre adott hitelének előmozdítása, és új adósságfinanszírozási modellek feltárása, amelyek kis eszközigényűek, hitelalapúak és kényelmesek”.

(44)

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság „A vas- és acélipar fejlesztési politikája” című, (2005. évi) 35. sz. rendelete (a továbbiakban: a 35. sz. rendelet) szintén a kínai acélágazatra irányadó szakpolitikai dokumentum. Az Államtanács által elfogadott rendelet rögzíti a kínai kormány ágazati ellenőrző szerepének szempontjait, többek között:

(45)

Az Államtanács 40. sz. határozata beruházási szempontból az ösztönzött, a korlátozott és a megszűnt projektek kategóriái szerint osztályozza az ipari ágazatokat. A határozat kimondja, hogy az „Iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteménye” – amely a 40. sz. határozat egyik végrehajtási intézkedése – fontos támpontot jelent a beruházási utasítások orientációjában. Emellett útmutatóul szolgál a kínai kormány számára a beruházási projektek lebonyolításához, továbbá a költségvetési, adózási, hitel-, föld-, valamint behozatali és kiviteli szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához (17). Az acélipar az iránymutatás-gyűjtemény VIII. fejezetében ösztönzött ágazatként szerepel. Jogi jellegét illetően a Bizottság megállapította, hogy a 40. sz. határozat az Államtanácsnak, azaz Kína legfelsőbb közigazgatási szervének a rendelete. Ebből adódóan tehát a határozat a többi közjogi szerv, valamint a gazdasági szereplők számára jogilag kötelező (18).

(46)

Az acélipar kiigazításáról és revitalizációjáról szóló 2009. évi tervezet az acéliparra vonatkozó cselekvési terv. Célja a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, valamint a kínai kormány által a növekedés fenntartására vonatkozóan előírt követelmények teljesítése. További törekvése „az ágazat stabil működésének biztosítása” arra tekintettel, hogy az „a nemzetgazdaság egyik alappillérét jelentő ágazat”. A dokumentum a következőket rögzíti:

(47)

Az iparszerkezeti kiigazításra vonatkozó iránymutatás-gyűjtemény (2019) VIII. fejezete szerint az acélágazat ösztönzött ágazat.

(48)

A felsorolt dokumentumokat, valamint azok rendelkezéseit figyelembe véve a Bizottság megismételte az eredeti vizsgálat arra vonatkozó következtetését, hogy a kínai acélipar a felülvizsgálati időszak alatt is kulcs-, illetve stratégiai ágazat maradt, amelynek fejlesztése stratégiai szakpolitikai célkitűzésként, a kínai kormány aktív törekvései és irányítása keretében zajlik.

(49)

A kínai kormány, valamint a (17) és a (31) preambulumbekezdésben meghatározott kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság az alábbiak szerint vizsgálta a támogatás folytatódását. A Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy az első hatályvesztési felülvizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának. A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az említett ágazat részesül-e olyan támogatásban, amelyet az első hatályvesztési felülvizsgálatban nem egyenlítettek ki (a továbbiakban: egyéb támogatás), ahogyan azt a kérelem állítja.

(50)

A Bizottság úgy határozott, hogy az első hatályvesztési felülvizsgálatban kiegyenlített legtöbb támogatás folytatódó fennállását megerősítő ténymegállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására. A Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke szerint azt kell megvizsgálnia, hogy van-e bizonyíték a támogatás folytatódására, tekintet nélkül az összegre.

(51)

Az eredeti vizsgálat (20) során a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalatokat melegen hengerelt és hidegen hengerelt acéltermékekkel ellátó állami tulajdonú vállalatok a WTO Fellebbezési Testülete által meghatározott vizsgálat (21) szerint közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati feladatot látnak el, amelynek során kormányzati hatáskört gyakorolnak.

(52)

A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a kínai kormány az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iii. és iv. alpontja értelmében megbízta a melegen hengerelt acéltermékek és a hidegen hengerelt acéltermékek kínai magántulajdonú gyártóit az áruk szállításával és utasította őket erre, és ezek a vállalatok az állami tulajdonú acélipari vállalatokkal azonos piaci magatartást tanúsítottak (22).

(53)

Az ezt követő elemzésben (23) a Bizottság arra a határozott következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acéltermékeket exportáló gyártók esetében az alaprendelet 3. cikke 2. pontjának értelmében vett gazdasági előny áll fenn. A gazdasági előny abból származott, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek gyártói – közjogi szervként eljáró állami tulajdonú vállalatok és a kínai kormány által az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iv. alpontja értelmében megbízott vagy utasított magántulajdonú vállalatok egyaránt – a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítottak nyersanyagot.

(54)

A gazdasági előny mértékének kiszámításához a Bizottság összehasonlította a szerves bevonatú acélterméket exportáló gyártók által a melegen és hidegen hengerelt acéltermékekért fizetett árat a releváns referenciaértékkel. A Fellebbezési Testület jelentése megerősítette, hogy amennyiben a vétel helye szerinti ország piaca a kormányzati szerepvállalás miatt torzult, külső referenciaérték használata megengedett.

(55)

Az eredeti vizsgálat aktájában szereplő információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú vállalatok által Kínában értékesített melegen és hidegen hengerelt acéltermékek árai torzultak. Ez az állami tulajdonú vállalatok melegen és hidegen hengerelt acéltermékek kínai piacán tapasztalható kimagasló erőfölényéből, valamint abból adódott, hogy a magántulajdonban levő beszállítók által a melegen és hidegen hengerelt acéltermékekre alkalmazott árakat az állami tulajdonú vállalatok által felszámított árakhoz igazították.

(56)

A Bizottság erre tekintettel megállapította, hogy Kína esetében nem állnak rendelkezésre a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek megbízható piaci árai, ezért a referenciaértéket számtanilag képezte a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek különféle acélipari szaklapokban – pl. a Steel Business Briefing, a MEPS és a CRU című folyóiratokban – rendszeresen közzétett világpiaci árai alapján.

(57)

A melegen és hidegen hengerelt acéltermékek gyártói által alkalmazott árak külföldi referenciaértékkel való összevetéséből az derült ki, hogy a kínai árak jóval elmaradnak a referenciaáraktól, aminek a következtében a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportáló gyártóinál az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja értelmében vett gazdasági előny keletkezik.

(58)

A szóban forgó támogatási programról megállapítást nyert továbbá, hogy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében véve egyedi, tekintve, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket csak korlátozott számú kínai iparág és vállalkozás használja fel gyártási folyamataiban.

(59)

Az eredeti vizsgálat a szerves bevonatú acéltermékek mintában szereplő exportáló gyártóira vonatkozóan 23,02 % és 27,63 % közötti támogatási mértéket állapított meg, míg a nem együttműködő vállalatokra irányadó mérték 32,44 % volt.

(60)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak azáltal, hogy állami és nem állami tulajdonú vállalatok a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítanak számukra melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket a szerves bevonatú acéltermékek gyártásához.

(61)

Első lépésként a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek beszállítói továbbra is közjogi szervnek minősülnek a WTO Fellebbezési Testülete által meghatározott vizsgálat szerint (lásd az (51) preambulumbekezdést). A kérelmező rámutatott, hogy a kínai kormány különféle eszközökkel ellenőrzi és irányítja az állami tulajdonú vállalatokat.

(62)

Először is az intézményi keret lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy különféle szervek útján szoros ellenőrzése alatt tartsa az állami tulajdonú vállalatokat.

(63)

Kínában minden állami tulajdonú vállalat végső tulajdonosa az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága (a továbbiakban: a SASAC). A SASAC valamennyi igazgatóját és vezetőjét a Kínai Kommunista Párt nevezi ki. A SASAC vezető szerepet tölt be az állami tulajdonú vállalatok irányításában, ideértve a fegyelmező felügyeletet is, és gondoskodik arról, hogy az állami tulajdonú vállalatok szem előtt tartsák a kínai kormány által megfogalmazott célkitűzéseket. Részt vesz továbbá a befektetési döntésekben, valamint a részvény- és üzletrészügyletekben. A SASAC tehát az állami tulajdonú vállalatok állami szabályozó hatóságának tekinthető.

(64)

Az állami tulajdonú vállalatokat ellenőrző további szabályozó hatóság a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság feladata a makrogazdasági és iparfejlesztési stratégiák kidolgozása, valamint annak biztosítása, hogy a helyi szereplők megfelelően végrehajtsák a kínai kormány politikáját. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság iránymutatásokat és irányelveket fogad el, és nagyberuházási projekteket hagy jóvá. A kínai acélgyártóknak minden beruházásukhoz be kell szerezniük a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság jóváhagyását.

(65)

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szorosan együttműködik a Kínai Vas- és Acélipari Szövetséggel (a továbbiakban: CISA). A CISA képviseli az acélipart a kínai kormány és más piaci szereplők előtt. A CISA azonban félig kormányzati szerepet tölt be, amennyiben részt vesz a fejlesztési iránymutatások kidolgozásában és a külföldi gyártókat is magukban foglaló ügyletek jóváhagyásában. A CISA a Fémipari Minisztérium acélipari részlegének jogutódja.

(66)

Másodszor: a kínai kormány jogszabály alapján szigorú ellenőrzést gyakorol az acélipar felett. Besorolása szerint az acélágazat „alapvető pillérágazat”, amelyet az államnak „viszonylag szigorú ellenőrzés alatt kell tartania (24)”. Emellett „ösztönzött ágazat” is, e jogállásának köszönhetően pedig különféle előnyöket élvez például hitelekkel, földhasználati jogokkal, valamint kedvezményes adózási feltételekkel összefüggésben. Az ellenőrzést tovább szigorítja, hogy külföldi tulajdonos nem szerezhet többségi részesedést ezekben a vállalatokban, mivel ez lazítaná a kínai kormány által gyakorolt ellenőrzést.

(67)

Hangsúlyozni szükséges, hogy az összes arra vonatkozó fenti bizonyíték, hogy a kínai kormány utasítja, irányítja és ellenőrzi az állami tulajdonú vállalatokat, ugyanazoknak az eredeti vizsgálatban is figyelembe vett fő dokumentumoknak és jogszabályoknak az elemzésén alapul, amelyek a felülvizsgálati időszak alatt is hatályosak (25). Az egyetlen jelentős módosítás az eredeti vizsgálathoz képest, hogy a 13. ötéves tervet a 14. ötéves terv váltotta fel. A kínai kormány meghatározó szerepe ugyanakkor e módosítást követően sem változott.

(68)

Második lépésként a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú vállalatok számottevő jelenléttel és folytatódó erőfölénnyel rendelkeznek általában az acélágazatban, különösen pedig a szerves bevonatú acéltermékek, valamint a melegen hengerelt acéltermékek ágazatában. A kérelem összefoglalta az ausztrál (26) és az egyesült államokbeli (27) hatóságok által e tekintetben végzett vizsgálatok közelmúltbeli ténymegállapításait.

(69)

Harmadik lépésként a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek magántulajdonú gyártóinak továbbra is a kínai kormány ad az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iii. és iv. alpontja szerinti megbízást és utasítást az áruszállításra, valamint hogy az árazásuk az állami tulajdonú vállalatokéhoz hasonló. A Bizottság eredeti vizsgálat során tett ténymegállapításai ennélfogva a felülvizsgálati időszak alatt is érvényesek.

(70)

Kérelmének alátámasztására a kérelmező rámutatott, hogy a nem állami tulajdonú vállalatok változatlanul a nemzeti és helyi ötéves tervek betartására kényszerülnek, továbbá ki vannak téve annak az erőteljes befolyásának, amelyet a kínai kormány gyakorol a piacra és szervezeti struktúrájukra. Az állami hatóságok, a Kommunista Párt és a nem állami tulajdonú vállalatok között folytatódó erős kölcsönhatások bizonyítása érdekében a kérelmező az Egyesült Államok legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatának ténymegállapításaira (28) , valamint a 14. ötéves terv regionális szintű végrehajtásáról szóló dokumentumokra hivatkozott.

(71)

A fenti bizonyítékok arra utalnak, hogy a hidegen és melegen hengerelt acéltermékek ágazatában az állami tulajdonú vállalatok továbbra is közjogi szervként járnak el, a nem állami tulajdonú vállalatok pedig megbízás vagy utasítás alapján végzik a tevékenységüket. A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által e tekintetben bemutatott bizonyítékok. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói folytatólagos gazdasági előnyre tesznek szert amiatt, hogy az eredeti vizsgálatban megállapított módon a hidegen és melegen hengerelt acéltermékek gyártói a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében szállítanak nyersanyagot a számukra.

(72)

Továbbá a Kínáról szóló jelentés az acélágazat tekintetében általánosságban (29) megerősítette a támogatási program létrehozásával és folytatódásával kapcsolatos kritikus problémákat, többek között azt, hogy az állami tulajdonú vállalatok közjogi szervként járnak el, erőfölényben vannak az érintett ágazatban, a nem állami tulajdonú vállalatok megbízás és utasítás alapján végzik a tevékenységüket, az árak pedig torzultak.

(73)

Az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iii. alpontja értelmében támogatásnak minősül, ha állami szervek a szerves bevonatú acéltermékek gyártói számára a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítanak hidegen hengerelt és melegen hengerelt acéltermékeket. Ugyanezen anyag magánvállalatok általi rendelkezésre bocsátása a 3. cikk 1. pontja a) alpontjának iv. alpontja szerinti támogatást von maga után, mivel ezeket a magánjogi jogalanyokat a kínai kormány azzal bízza meg, vagy arra utasítja, hogy a piaci értéknél alacsonyabb áron bocsássák rendelkezésre ezen anyagokat.

(74)

Ez a program olyan gazdasági előnyt jelent a szerves bevonatú acéltermékek gyártói számára, amely a torzulás miatt nem mérhető a szerves bevonatú acéltermékek kínai belföldi piacán. Ezt az előnyt olyan nemzetközi referenciaérték alkalmazásával kell kiszámítani, amely ugyanazokból az országokból képezhető, mint az eredeti ügyben. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását.

(75)

A szóban forgó támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében véve egyedi, tekintve, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket csak korlátozott számú kínai iparág használja fel a termelésében.

(76)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében a támogatás a szerves bevonatú acéltermékek azon gyártóira vonatkozik, amelyek nem vertikálisan integrált acélgyártók, vagyis i. csak hideghengersorral rendelkeznek, és a melegen hengerelt acélt kiindulási anyagként vásárolják a hidegen hengerelt termékekhez, vagy ii. csak bevonatkészítő sorral rendelkeznek, és hidegen hengerelt acélt kell beszerezniük kiindulási anyagként.

(77)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított melegen és hidegen hengerelt acéltermékek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(78)

Az eredeti vizsgálat során (30) a Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iii. alpontja, valamint 3. cikkének 2. pontja értelmében vett támogatási intézkedésnek kell tekinteni. Mivel a földterületek értékesítésének nincs működő piaca Kínában, a kínai kormány a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosít földhasználati jogokat, ezáltal gazdasági előnyt nyújtva a kedvezményezett vállalatoknak. Az alkalmazott külső referenciaérték azt bizonyította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói által a földhasználati jogokért fizetett összeg jóval a szokásos piaci ár alatt van.

(79)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi jellegű, mivel az ipari földterületekhez való hozzáférés törvényileg csak azokra a vállalatokra korlátozódik, amelyek követik az állam által meghatározott iparpolitikát. Ezenkívül ajánlattételi eljárásra csak egyes ügyletek tekintetében került sor, az árakat gyakran a hatóságok szabták meg, a kormányzati gyakorlat pedig ezen a területen tisztázatlan és nem átlátható.

(80)

A földterületek Tajvanon alkalmazott árát referenciaértékként tekintve az eredeti vizsgálat a szóban forgó intézkedést illetően a szerves bevonatú acéltermékek mintában szereplő exportáló gyártóira vonatkozóan 0,34 % és 1,12 % közötti támogatási mértéket állapított meg, míg a nem együttműködő vállalatokra vonatkozó támogatási mérték 1,36 % volt.

(81)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a földhasználati jogoknak a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő rendelkezésükre bocsátása révén.

(82)

A kérelemben a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a számukra a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén.

(83)

A kérelmező rámutatott, hogy az irányadó jogszabály az eredeti vizsgálat óta nem változott. Kínában tiltott a földmagántulajdon. A földügyi igazgatásról szóló törvény és különösen annak 2. cikke változatlanul úgy rendelkezik, hogy Kínában minden földterület végső tulajdonosa a kínai kormány, mivel a föld a kínai nép közös tulajdona. A tulajdonjogi törvény 45–48. cikkének meghatározása szerint Kínában a földterületek vagy „közös tulajdonban”, vagy „állami tulajdonban” vannak. A földet nem lehet eladni, a földhasználati jogot azonban át lehet ruházni nyilvános ajánlattétel, árajánlat vagy árverés útján.

(84)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem nyújtottak bizonyítékot arra, hogy megszűntek volna azok a gazdasági előnyök, amelyekhez a szerves bevonatú acéltermékek ágazata a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén jutott.

(85)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a Kínáról szóló jelentés vonatkozó következtetései (31), valamint a szerves bevonatú acéltermékeket előállító egyes acélgyártó vállalatokat érintő, a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó vizsgálatok (32), továbbá az akkumulátoros elektromos járművekre és a mobil személyemelőkre vonatkozó legutóbbi vizsgálatok (33) ténymegállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földhasználat ellenében fizetett díjakat továbbra is támogatják, mert a kínai kormány által megszabott rendszer nem piaci elvekhez igazodik.

(86)

Mivel a földterületek értékesítésének nincs piaca Kínában, külső referenciaérték segítségével szükséges megállapítani a megfelelő piaci árat, továbbá az alaprendelet 6. cikke d) pontjának ii. alpontja szerint kiszámítani a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott támogatás összegét. A legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításaira tekintettel a Bizottság aktualizálta és felfelé igazította a fent említett tajvani földárakat, amelyeket rendszerint referenciaértékként vesz figyelembe az ilyen jellegű számításokban.

(87)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ugyanakkor mivel a tajvani referenciaárak magasabbak voltak az eredeti vizsgálatban és az első hatályvesztési felülvizsgálatban figyelembe vett áraknál, valószínű, hogy a támogatás legalább az akkori szinten folytatódott.

(88)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi. Földhasználati jogot csak egy korlátozott vállalati kör kap. Ezenfelül az Államtanács 40. sz. határozata szerinti keretben az ösztönzött kategóriába tartozó acélágazatnak gazdasági előnye származik a földhasználati jogokból. A földhasználati jogok biztosítása emellett továbbra sem átlátható Kínában.

(89)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(90)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította (34), hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság rögzíti a különböző tartományokban alkalmazandó villamosenergia-árakat. A vizsgálat szerint a helyi ármegállapítási hivatalok pusztán a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által központi szinten meghatározott árak végrehajtói. Ezt az is megerősítette, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság értesítéseket adott ki, amelyekben meghatározza az egyes tartományokra megállapított tényleges árakat. Ezeket az értesítéseket ezt követően hivatalosan a helyi ármegállapítási hivatal által elfogadott helyi értesítésekbe ültetik át, és végrehajtják helyi szinten.

(91)

Ezenkívül az eredeti vizsgálat azt is megállapította, hogy bizonyos tényezők – nevezetesen a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok ötéves terveiben és az ágazati tervekben meghatározott iparpolitikai célok követése – szerint egyes ágazatokban, és/vagy tartományi vagy helyi szinten más és más villamosenergia-díjszabást határoznak meg.

(92)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók egyike az ipari nagyfelhasználókra általánosan érvényes díjszabásnál alacsonyabb villamosenergia-díjszabás folytán gazdasági előnyben részesül. Megállapítást nyert, hogy abban a konkrét térségben, ahol ez az exportőr található, egyes ipari felhasználók – beleértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó felhasználókat – ezt az alacsonyabb díjszabást vehetik igénybe. A vállalat ennélfogva az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iii. alpontja szerinti pénzügyi hozzájárulásban részesült azáltal, hogy a kormány a helyi áramszolgáltató vállalaton keresztül villamos energiát biztosított a számára. Ez az alaprendelet értelmében kimerítette az általános infrastruktúra szükségletein kívül egyéb áruk rendelkezésre bocsátásának formájában nyújtott kormányzati támogatás fogalmát.

(93)

Megállapítást nyert, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi. Az alacsonyabb villamosenergia-díjszabást a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság vonatkozó értesítése határozta meg, és a helyi ármegállapítási hivatal által kiadott értesítésben is szerepel. A díjszabást tehát központi hatóság rendelte el, és azt helyi szinten hajtották végre. Ez az alacsonyabb díjszabás egyes meghatározott ágazatok meghatározott vállalataira korlátozódott. A támogatás is csak egy meghatározott régióban volt nyújtható abban az értelemben, hogy csak arra a meghatározott kijelölt földrajzi területre korlátozódott, ahol az exportáló gyártó található.

(94)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megerősítette, hogy a villamos energia árképzéséről szóló törvény nem változott (35), és a szerves bevonatú acéltermékek gyártói továbbra is gazdasági előnyben részesültek az alacsony villamosenergia-árakból.

(95)

A kérelemben a kérelmező rámutatott, hogy az irányadó jogszabály az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat óta nem változott.

(96)

Sem a kínai kormány, sem a kínai exportáló gyártók nem nyújtottak bizonyítékot arra, hogy megszűntek volna azok a gazdasági előnyök, amelyekhez a szerves bevonatú acéltermékek ágazata a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított villamos energia révén jutott.

(97)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a Kínáról szóló jelentés következtetései (36) alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fizetett villamosenergia-díjakban érvényesített kedvezmények az adott vállalkozástól, valamint annak ágazatától és földrajzi elhelyezkedésétől függenek.

(98)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ugyanakkor nincs arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(99)

A (93) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi.

(100)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított villamos energia formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(101)

Az eredeti vizsgálat során (38) a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati feladatot látnak el, amelynek során kormányzati hatáskört gyakorolnak. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az eredeti vizsgálati időszakban az öt legnagyobb állami tulajdonban lévő kereskedelmi bank a kínai bankszektor több mint felét képviselte.

(102)

A szerves bevonatú acéltermékek együttműködő exportáló gyártói részére hitelt folyósító bankok nagy többsége állami tulajdonban volt. A rendelkezésre álló információkból az derült ki, hogy a 17 bejelentett bankból 14 állami tulajdonú, köztük a nagyobb kínai kereskedelmi bankok, mint például a Bank of China, a Kínai Építési Bank és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezek az állami tulajdonú kereskedelmi bankok meghatározó pozícióval rendelkeznek a piacon, közjogi szervként pedig a piaci kamatszintnél alacsonyabb kamat mellett nyújtanak hitelt. Mindebből az a következtetés adódott, hogy a kínai kormány a szerves bevonatú acéltermékek ágazatában kedvezményes hitelnyújtásra irányuló szakpolitikát követ.

(103)

A Bizottság többek között a kereskedelmi bankokról szóló törvény 34. és 38. cikke, valamint a vas- és acélipar fejlesztési politikájáról szóló 35. sz. rendelet 24. és 25. cikke alapján azt is megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontja iv. alpontjának megfelelően a magántulajdonú kereskedelmi bankok a kínai kormány megbízása és utasítása alapján nyújtanak kedvezményes hitelt a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak.

(104)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kormányzat a szerves bevonatú acéltermékek gyártóit az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti közvetlen transzfer formájában pénzügyi hozzájárulásban részesíti, emellett a magántulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iv. alpontja értelmében kormányzati megbízást vagy utasítást kapnak arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak ugyanennek a gyártói körnek.

(105)

A vizsgálat ténymegállapítása szerint a hitelfelvevő olyan mértékben jut az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja és 6. cikkének b) pontja szerinti gazdasági előnyhöz, amennyivel kedvezőbb feltételek mellett veheti fel a kormányhiteleket, mint a piacon megszerezhető kereskedelmi hitelt. Mivel megállapítást nyert, hogy Kínában a nem kormányzati hiteleket nem lehet megfelelő piaci referenciaértéknek tekinteni (minthogy a magántulajdonban lévő bankokat a kínai kormány bízza meg, illetve utasítja), a referenciaértéket a Bizottság a Kínai Központi Bank szokásos hitelezési kamatlába alapján számtanilag képezte. A Bizottság a kamatlábat a szokásos piaci kockázatnak megfelelően kiigazította úgy, hogy ahhoz hozzáadta a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt (BB minősítésű) vállalatok által kibocsátott kötvények várható, indokolt mértékű felárát.

(106)

Az eredeti vizsgálat megállapította (39), hogy a támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel az acélipar a 40. sz. határozat szerint az ösztönzött kategóriába tartozik, továbbá a hitelnyújtás azokra az acélipari vállalkozásokra korlátozódik, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vas- és acélipar 35. sz. határozatban előírt fejlesztési politikájának.

(107)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében egyedi, mivel egyes kormányzati tervek és dokumentumok Kína meghatározott földrajzi régióiban is ösztönzik az acélipar pénzügyi támogatását, illetve erre vonatkozó utasítást tartalmaznak.

(108)

Az eredeti vizsgálat a szerves bevonatú acéltermékek mintában szereplő exportáló gyártóira vonatkozóan 0,25 % és 0,89 % közötti támogatási mértéket állapított meg, míg a nem együttműködő vállalatokra irányadó mérték 0,97 % volt.

(109)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat során a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú bankok továbbra is közjogi szervek voltak, és megőrizték jelentős jelenlétüket és piaci erőfölényüket a kínai bankrendszerben, míg a magánbankokat a kínai kormány továbbra is megbízta és utasította arra, hogy támogatott hiteleket nyújtsanak. Ezenkívül a kérelmező bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a bankszektor követte a különböző kötelező iránymutatásokban és ajánlásokban – többek között az acélágazatra vonatkozó tizenharmadik ötéves tervben – meghatározott nemzeti stratégiai célkitűzéseket. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyben részesülnek a kedvezményes hitelnyújtásból és kamatlábakból.

(110)

A melegen hengerelt sík acéltermékekre, az akkumulátoros elektromos járművekre és a mobil személyemelőkre vonatkozó közelmúltbeli szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításai (40), valamint a Kínáról szóló jelentés vonatkozó következtetései (41) megerősítették, hogy a kínai bankszektorban fennálló, a (109) preambulumbekezdésben említett torzulásokra vonatkozó fenti ténymegállapítások továbbra is érvényesek.

(111)

A kérelemben és annak megfelelő mellékletében (42) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a kínai belföldi bankok kedvezményes, a piacinál alacsonyabb kamatú hitelnyújtása révén. A bizonyítékok összessége a szerves bevonatú acéltermékek gyártói és az állami tulajdonú bankok által közzétett, a szerves bevonatú acéltermékek gyártói részére történő hitelnyújtásáról szóló sajtóközleményeken alapul, amelyekben bejelentik kölcsönös hitelezési ügyleteiket. Ezek a bizonyítékok nemcsak azt mutatják, hogy az állami tulajdonú bankok továbbra is forrásokat biztosítanak a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak, hanem azt is, hogy a finanszírozást úgy biztosítják, hogy megfeleljenek a kínai acélgyártás támogatására irányuló állami politikának.

(112)

2020. február 20-án a Kínai Export-Import Bank sanghaji fiókja bejelentette, hogy 1,5 milliárd RMB összegű hitelt nyújtott a Baoshan Iron and Steel Co. Ltd-nek (43).

„A Kínai Export-Import Bank sanghaji fiókja a közelmúltban 1,5 milliárd RMB összegű hitelt nyújtott a Baoshan Iron and Steel Co., Ltd számára, hogy biztosítsa a világjárvány idején a termelés újraindításához és a kiegészítő termeléshez szükséges likviditást.”

A sajtóközlemény továbbá a következőket állapította meg:

„Az ügyfél pénzügyi szükségleteiről való értesülést követően a Kínai Export-Import Bank sanghaji fiókja zöld csatornát hozott létre, hatékonyan egyeztetett több szervezeti egységgel, felgyorsította a hitelfolyósítás előrehaladását, és viszonylag rövid időn belül 1,5 milliárd RMB összegű hitelt nyújtott a Baosteel Co., Ltd-nek, hogy kielégítse a vállalat termelési tőkeszükségleteit a járvány idején, és biztosítsa, hogy a vállalkozások rendezett módon folytathassák termelésüket. A következő lépésben a Kínai Export-Import Bank sanghaji fiókja tovább fogja erősíteni a pénzügyi intézmények kötelezettségeit a világjárvány idején, növelni fogja a hitelfinanszírozási támogatást, és segíteni fogja a vállalatokat a világjárvány elleni küzdelemben és a termelés újraindításában.”

(113)

2023. január 20-án a Kínai Export-Import Bank feltárta (44), hogy 1,5 billió CNY összegű hitelt nyújtott, 80 %-ban a feldolgozóipar számára. Ezt követően kijelentette, hogy hitelezési politikájának a feldolgozóiparra való összpontosítása a gyártást mind belföldön, mind nemzetközi szinten támogató állami politikán alapul.

„E mögött az áll, hogy a Kínai Export-Import Bank pártbizottsága [azaz a KKP-bizottság, amellyel a vállalatokon belüli valamennyi döntéssel kapcsolatban konzultálni kell] nagy jelentőséget tulajdonít a feldolgozóipar fejlesztése támogatásának. Fulin Wu, az Export-Import Bank elnöke így nyilatkozott: „A feldolgozóipar egy ország alapja, egy erős ország alapfeltétele. Az Export-Import Bank mindig kiemelt pozíciót biztosít a feldolgozóipar magas színvonalú fejlesztésének támogatása számára, és fokozottan erre összpontosít. […] A Kínai Export-Import Bank egy sor szakpolitikai »kombináció« révén – mint például speciális szolgáltatási tervek kidolgozása, speciális hiteltervek kidolgozása, exkluzív hiteltermékek létrehozása és az ágazati politikák finomítása – prioritásként kezelte a hitelforrások elosztását a feldolgozóiparban és más reálgazdasági területeken. Továbbra is stabil és hatékony hitelkínálatot biztosít, segíti a vállalkozásokat nemzetközi terjeszkedési képességük megerősítésében a technológia, a márka, a piac és egyéb szempontok terén, és fokozza nemzetközi versenyképességüket.”

Kétségtelen, hogy ezt a finanszírozást a kínai feldolgozóiparon belül ösztönzött ágazatnak minősülő ágazat, a szerves bevonatú acéltermékek ágazata számára rendelkezésre bocsátották, és az igénybe is vette. A Kínai Export-Import Bank 2023. október 23-án sajtóközleményben szemináriumról számolt be (45):

„Október 20-án a Kínai Export-Import Bank sikeres szemináriumot tartott az acélipar magas színvonalú fejlesztéséről. A rendezvény célja a központi gazdasági munkáról szóló konferencia határozatainak és intézkedéseinek végrehajtása, az acélipar zökkenőmentes működésének támogatása, valamint annak feltárása, hogy miként lehetne előmozdítani az ipar magas színvonalú fejlődését.”

(114)

A Kínai Export-Import Bank által a szerves bevonatú acéltermékek egyik gyártójának, a HBIS-nek nyújtott hitelt a China Metallurgical News 2022. január 5-i cikke erősítette meg (46):

„2022 első munkanapján, január 4-én a HBIS Group székhelyén sor került a HBIS Group, a Kínai Fejlesztési Bank és a Kína Export-Import Bank aláírási ceremóniájára, a HBIS Group átalakítási és korszerűsítési projektjét támogatandó. Ez az aláírás erőteljes lépés a három fél részéről, és az ipar integrációjának elmélyítését, a fejlesztés finanszírozását és összehangolását célozza. A három fél aktívan kiépíti az együttműködésen alapuló kapcsolatok új típusát, és új referenciaértéket és modellt hoz létre a bankok és a vállalkozások közötti, valamint a bankok közötti együttműködéshez. Yong Yu, a HBIS Group pártbizottsági titkára és elnöke, Hongyan Guan, a Kínai Fejlesztési Bank hopeji fiókja pártbizottságának titkára és a fiók elnöke, valamint Xiaoyong Xu, a Kínai Export-Import Bank hopeji fiókja pártbizottságának titkára és a fiók elnöke részt vett az aláírási ünnepségen és beszédet tartott.”

(115)

Végezetül a kérelmező bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kínai hitelminősítési rendszer még mindig nem megbízható (47).

(116)

A Nemzetközi Valutaalap 2016. évi munkadokumentuma (48) szerint Kínában a kínai kötvények több mint 90 %-át AA-tól AAA-ig minősítik a helyi hitelminősítő intézetek. Az IMF megjegyezte, hogy az USA-ban a cégeknek csupán 2 %-a rendelkezik ilyen minősítéssel.

(117)

A Bloomberg 2021-es piackutatási dokumentuma (49) azt mutatta, hogy öt megnevezett helyi hitelminősítő intézet a kötvények 90 %-át AAA-nak minősíti. Az ugyanazon instrumentumokra vonatkozó Standard and Poor’s minősítések A-tól BBB-ig terjednek. A minősítést nem a hitelkockázat határozza meg, hanem a kínai kormány vagy a KKP által tulajdonított stratégiai jelentőség.

(118)

A kérelmező benyújtotta a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártóinak a helyi kínai minősítési rendszer szerinti hitelminősítéseit. 2023-ban e vállalatok legalacsonyabb hitelminősítése AA+ volt, míg a súlyozott átlagos minősítés AAA. A minősítéseket „stabilnak” mondták. Ezen okok miatt a kérelmező úgy ítélte meg, hogy az állami szervtől vagy a megbízott és utasított bankoktól származó hitelekre alkalmazott, megbízhatatlan hitelminősítéseken alapuló kamatlábak nem képezhetik maguk a hitelek piaci költségének az alapját.

(119)

A nem megbízható kínai hitelminősítési rendszer problémáját az akkumulátoros elektromos járművekkel és a mobil személyemelőkkel kapcsolatos közelmúltbeli szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításai is megerősítették (50).

(120)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által a kínai bankrendszer jelenlegi helyzetére vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, és a szerves bevonatú acéltermékek gyártói számára biztosított kedvezményes hitelnyújtási rendelkezések folytatódása.

(121)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(122)

A támogatási program továbbra is egyedinek tekinthető az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, egyrészt mivel a (106) preambulumbekezdésben leírt jogi helyzet változatlanul fennáll, másrészt az új, tizennegyedik ötéves terv alapján, amely megerősíti az acélipar ösztönzött ágazatként való besorolását.

(123)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(124)

Az eredeti vizsgálat során (51) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy több acélgyártó, köztük a szerves bevonatú acéltermékek gyártói négy program keretében kaptak támogatást: a „China World Top Brand” (a világ legjobb kínai márkája) program, a Famous Brands (híres márkák) programja, a kiemelt állami technológiaprojekt-alap, valamint a dömpingellenes eljárás jogi költségeinek visszatérítésére vonatkozó programok. Ezenkívül megállapítást nyert, hogy több esetben a szerves bevonatú acéltermékek gyártói regionális programok keretében, többek között Liaoning, Csiangszu és Hopej tartományban kaptak vissza nem térítendő támogatást.

(125)

Mivel a kínai kormány ezekről a programokról nem nyújtott információt, az eredeti vizsgálat során a programokkal kapcsolatban tett ténymegállapítások a kérelemben foglalt információkon, az Egyesült Államok hatóságai által más szubvencióellenes vizsgálatok (52) során tett ténymegállapításokon, valamint a Bizottság által a bevont finompapírra vonatkozó vizsgálat (53) során tett ténymegállapításokon alapulnak.

(126)

Az eredeti vizsgálat emellett a szóban forgó vállalatok auditált beszámolóinak elemzése alapján arra a határozott következtetésre jutott, hogy a kérelemben felsorolt, egyes szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalatok több ízben eseti támogatásban részesültek. Ezeket a támogatásokat vissza nem térítendő támogatás vagy egyéb adómentesség, illetve adócsökkentés formájában biztosították konkrét projektek vagy eszközök finanszírozásához. A kérelem szerint a támogatásokat az acélipar korszerűsítésére irányuló általános stratégiai politika keretében nyújtották.

(127)

Megállapítást nyert, hogy e vissza nem térítendő és eseti támogatások az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának i. alpontja értelmében közvetlen transzfer formájában nyújtott támogatásnak minősülnek a vissza nem térítendő támogatások vagy a hasonló forrásátadások tekintetében. Az ügyletek ezenkívül az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja értelmében a bevételek elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek az egyébként megfizetendő központi, tartományi vagy települési szintű adók és/vagy díjak alóli mentesség vagy azok csökkentése tekintetében.

(128)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatások vagy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint egyediek a meghatározott vállalatokra korlátozott hozzáférésre tekintettel, vagy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint azért, mert a támogatást nyújtó hatóság nyilvánvalóan nem határozta meg a programok alkalmazásával kapcsolatos objektív kritériumokat és feltételeket.

(129)

E támogatások közül néhány esetében a vizsgálat egyediséget állapított meg az alaprendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében, ha a támogatást csak egy bizonyos tartományban kijelölt földrajzi régiókban található bizonyos vállalatok vehették igénybe, vagy a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében, ha a gazdasági előnyt az exportteljesítménytől tették függővé (pl. a „híres márkák” program termékeinél).

(130)

Az első hatályvesztési felülvizsgálatban a kérelmező részletesebb felsorolást közölt a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártóinak nyújtott eseti támogatásokról, amelyben megjelölte a szóban forgó vállalatok auditált éves jelentésének megfelelő sorát is. A szóban forgó támogatások lényegében eszközre vagy bevételre vonatkozó, vissza nem térítendő támogatások voltak. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói az első hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt vissza nem térítendő támogatás formájában továbbra is kiegyenlíthető támogatásban részesültek.

(131)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek legalább 23 gyártója továbbra is gazdasági előnyben részesül különböző vissza nem térítendő támogatást biztosító programok révén, bár a fő programok néha eltérnek az eredeti vizsgálat és az első hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítottaktól.

(132)

A szóban forgó támogatások lényegében eszközre vagy bevételre vonatkozó, vissza nem térítendő támogatások voltak.

(133)

Az eszközre vonatkozó támogatásokat halasztott bevételi számlán írják jóvá. Az adott eszköz várható hasznos élettartamán keresztül egyenlő éves részletekre osztottan nem működési bevételként, vagy az eszköz könyv szerint értékéből levonva leszállított értékcsökkenési leírásként jelennek meg a mindenkori eredménykimutatásban.

(134)

A bevételre vonatkozó, a kapcsolódó jövőbeni kiadások vagy veszteségek kiegyenlítésére szolgáló támogatásokat halasztott bevételként számolják el, és a mindenkori eredménykimutatásban jelenítik meg, míg az adott elszámolási időszakban felmerült kiadás vagy veszteség kiegyenlítésére szolgáló támogatások a vonatkozó időszak eredménykimutatásában közvetlenül jelennek meg.

(135)

A múltbeli kiadás vagy veszteség kiegyenlítéséhez nyújtott támogatásokat annak az időszaknak az eredménykimutatásában jelenítik meg, amelyben a kedvezményezett a támogatást kapta. A kiegyenlítő kifizetések és a halasztott bevételek közé átsorolt kiegyenlítési összeg pozitív egyenlege tőketartaléknak minősül.

(136)

A kérelmező a kérelemben a támogatás típusától függően számszerűsítette a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártói által kapott gazdasági előnyt annak bizonyítása érdekében, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói által kapott vissza nem térítendő támogatások nem szűntek meg az eredeti vizsgálat óta.

(137)

A fentiekben elemzett vissza nem térítendő és eseti támogatások mindegyike az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának i. alpontja értelmében közvetlen transzfer formájában nyújtott támogatásnak minősül a vissza nem térítendő támogatások és a hasonló forrásátadások tekintetében.

(138)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a vissza nem térítendő támogatásokból attól függetlenül, hogy azokat a kapacitásfelesleg csökkentéséhez, konkrét program keretében, vagy eseti jelleggel nyújtják.

(139)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A szerves bevonatú acéltermékeket gyártó vállalatok éves jelentései alapján ugyanakkor számottevő összegekről van szó.

(140)

Az említett támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében de jure vagy de facto egyedinek minősültek. Egyrészt mert a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság vélelmezte, hogy azokat az ösztönzött acélágazatban csak korlátozott számú acélipari vállalatnak nyújtják, másrészt azért is, ahogyan a támogatást nyújtó hatóságok a támogatás odaítélésénél mérlegelési jogkörüket gyakorolták.

(141)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek gyártói vissza nem térítendő támogatás formájában továbbra is kiegyenlíthető támogatásban részesültek.

(142)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermék gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek a jövedelemadó- és egyéb közvetlenadó-programok és adópolitikai intézkedések keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben.

(143)

Két konkrét programot: a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások levonására vonatkozó adópolitikai intézkedéseket, valamint a közép-nyugati régiók számára nyújtott adókedvezményeket illetően a Bizottság a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók elégséges együttműködésére tekintettel a támogatás jogalapjával, jellegével, egyediségével, továbbá jogosultsági kritériumaival kapcsolatos ténymegállapításait a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszokra alapozta, így kiszámíthatta a mintában szereplő egyes vállalatokra vonatkozó egyedi támogatási mértéket.

(144)

Nyolc egyéb programot és adópolitikai intézkedést illetően a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság a ténymegállapításait a kérelemben nyújtott bizonyítékokra, az Egyesült Államok hatóságai által a kör keresztmetszetű minőségi hegesztett szénacél csővezetékekre (54), az egyes acélkerekekre (55), a huzalból készült állványpolcokra (56) és az egyes vontatott gyepkezelőkre (57) vonatkozóan végzett szubvencióellenes vizsgálatok eredményeire, valamint a bevont finom papírra vonatkozó saját vizsgálatára alapozta. Említést érdemel, hogy a vizsgált nyolc program közül kettő nem minősült kiegyenlíthetőnek.

(145)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy számos kínai acélgyártó, köztük a szerves bevonatú acéltermékek legalább három gyártója továbbra is gazdasági előnyben részesül az eredeti vizsgálatban kiegyenlített közvetlenadó-támogatási programok, nevezetesen az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként ösztönzött vállalkozások kedvezményes adószabályai, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások levonására vonatkozó adópolitikai intézkedések révén. Az is megerősítést nyert, hogy a programok továbbra is ugyanarra a jogalapra épülnek, így a programok jogosultsági kritériumaival, gyakorlati alkalmazásával, az alkalmazásukkal nyújtott gazdasági előnnyel, valamint a programok egyedi jellegével kapcsolatos következtetések változatlanul érvényesek.

(146)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat során a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan is, hogy a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártóinak gazdasági előnye származik további három, az eredeti vizsgálatban nem kiegyenlített kedvezményes jövedelemadó-politikai intézkedésből, nevezetesen a szinergikus erőforrás-felhasználás útján előállított termékek utáni társaságiadó-kedvezményből, a földhasználati adó alóli mentességből, valamint a vasérc adójának csökkentéséből. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékok a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó eredeti vizsgálat megállapításain és a szóban forgó vállalatok auditált beszámolóin alapultak.

(147)

A kínai kormány nem kellő mértékű együttműködése, továbbá amiatt, hogy a mintában szereplő vállalatoknak az eredeti vizsgálatban nem származott gazdasági előnye e programokból, a Bizottság a támogatás jogalapjával, jogosultsági kritériumaival, jellegével és egyediségével kapcsolatos ténymegállapításait a kérelemben nyújtott bizonyítékokra, az Egyesült Államok hatóságai által a bevont famentes papírokra vonatkozóan végzett szubvencióellenes vizsgálat (58) eredményeire, valamint a bevont finom papírra vonatkozó saját vizsgálatára (59) alapozta.

(148)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermék gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek az alábbi két közvetett adó- és behozatalivám-program keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben is:

(149)

A vizsgálat ezenkívül a közvetett adókkal összefüggésben egy további regionális programot, valamint több eseti adókedvezményt is kiegyenlített.

(150)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat során a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó eredeti vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egyes olyan vállalatok, amelyek melegen hengerelt acéltermékeket és szerves bevonatú acéltermékeket is gyártanak, továbbra is gazdasági előnyben részesülnek legalább a (148) preambulumbekezdésben felsorolt első programból. Megerősítést nyert továbbá, hogy a program jogalapja nem változott, így a program jogosultsági kritériumaival, gyakorlati alkalmazásával, az alkalmazásával nyújtott gazdasági előnnyel, valamint a program egyedi jellegével kapcsolatos következtetések változatlanul érvényesek.

(151)

Megállapítást nyert, hogy a fent bemutatott közvetlenadó-, közvetettadó- és behozatalivám-programok – az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének 2. pontja értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a támogatásban részesülő vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(152)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák. Ezenkívül a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság nem juthatott következtetésre az egyes programokra vonatkozó objektív jogosultsági kritériumok meglétét illetően, így a programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint is egyedinek minősültek.

(153)

A (148) preambulumbekezdésben említett második program emellett az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében is egyedinek minősült, mivel feltétele volt a belföldön előállított eszközök használata a külföldiekkel szemben, míg a regionális program és az eseti kedvezmények a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében minősültek egyedinek, mivel a jogosultság a támogatást nyújtó hatóság illetékességi területén belül kijelölt egyes területekre és településekre korlátozódott.

(154)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek legalább 27 gyártója (gyártói csoportja) továbbra is gazdasági előnyhöz jutott több társaságiadó- és héakedvezményből.

(155)

A kérelemben benyújtott elemzés és adatok a 2018-tól 2023 júniusáig tartó időszakra vonatkoznak, és a felülvizsgálat alatt álló vállalatok pénzügyi kimutatásain alapulnak, valamint – amennyiben lehetséges – az egyes vállalatokról, az adókedvezmény típusáról és a gazdasági előny évéről számolnak be.

(156)

Emellett a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó közelmúltbeli vizsgálat megerősítette, hogy a melegen hengerelt acéltermékek gyártói (akik gyakran a szerves bevonatú acéltermékek gyártói is) a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó eljárás 2021-re kiterjedő felülvizsgálati időszaka során továbbra is gazdasági előnyben részesültek a közvetlen és közvetett adókkal összefüggő támogatási programokból (60).

(157)

E vizsgálat, valamint az akkumulátoros elektromos járművekre és a mobil személyemelőkre vonatkozó vizsgálatok ténymegállapításai megerősítették, hogy a főbb adóprogramok továbbra is ugyanarra a jogalapra épülnek, így a programok jogosultsági kritériumaival, gyakorlati alkalmazásával, az alkalmazásukkal nyújtott gazdasági előnnyel, valamint a programok egyedi jellegével kapcsolatos következtetések változatlanul érvényesek.

(158)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a jövedelemadó- és egyéb közvetlenadó-, valamint a közvetettadó-programokból és adópolitikai intézkedésekből.

(159)

A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének 2. pontja értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(160)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását.

(161)

A programok továbbá az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák.

(162)

Ezenkívül a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság nem juthatott következtetésre az egyes programokra vonatkozó objektív jogosultsági kritériumok meglétét illetően, így a programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint is egyedinek minősültek.

(163)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a közvetlenadó- és közvetettadó-programok közül egyesek a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

(164)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói a kiegyenlíthető támogatások révén továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszak alatt.

(165)

A felülvizsgálati időszak alatt megvalósult támogatásnyújtás megállapításra tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e az érintett országból érkező támogatott behozatal folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a következőket: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, más piacok rendelkezésre állása, valamint az uniós piac vonzereje.

(166)

Együttműködés hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények alapján történt az alaprendelet 28. cikkével összhangban.

(167)

A szerves bevonatú acéltermékek kínai termelési kapacitása fokozatosan nőtt a figyelembe vett időszak alatt, mivel a vertikálisan integrált acélművek a továbbfeldolgozott termékek, például színezett acéltermékek gyártásába fektettek be. A szerves bevonatú acéltermékek teljes termelési kapacitása a 2020. évi 50 millió tonnáról 2023-ban több mint 55 millió tonnára nőtt (61).

(168)

2020-ban nyolc új, színezett terméket előállító gyártósorral bővítettek, amelyek teljes kapacitása 1,59 millió tonna volt. 2021-ben öt új gyártósort helyeztek üzembe, 800 000 tonna kapacitással. 2022-ben várhatóan további 2,3 millió tonna kapacitás épül 11 új gyártósoron több tartományban, többek között Tiencsinben, Liaoningban, Kuangtungban, Hopejben és Fucsienben (62). Egyes projektek azonban késedelmet szenvedtek a színezett tekercsek iránti stagnáló belföldi kereslet miatt. 2023-ban nyolc új gyártósorral bővítettek, amelyek teljes kapacitása 1,9 millió tonna volt. A szerves bevonatú acéltermékek kínai ágazatától azt várták, hogy 2024-ben is tovább növekszik, további 2,07 millió tonna kapacitással, nyolc új gyártósoron (63).

(169)

A kínai termelési kapacitás kihasználtsági aránya ellenére továbbra is jelentős mértékben növekszik. A figyelembe vett időszak alatt hozzáadott új kapacitás önmagában képes lenne teljes mértékben kielégíteni az uniós piaci keresletet.

(170)

A szerves bevonatú acéltermékek gyártósoraiba történt további beruházásokra annak ellenére került sor, hogy a kapacitáskihasználás folyamatosan alacsony maradt. A figyelembe vett időszak alatt a kapacitáskihasználás a 2020. évi 68 %-ról (64) 2022-ben és 2023-ban körülbelül 50 %-ra csökkent (65). Így a felülvizsgálati időszakban a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói a szerves bevonatú acéltermékek iránti uniós kereslet közel hétszeresének megfelelő szabad kapacitással rendelkeztek.

(171)

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói eláraszthatják az uniós piacot a termékükkel.

(172)

A szerves bevonatú acéltermékek kínai exportjával szemben piacvédelmi intézkedések vannak hatályban Ausztráliában, Indiában, Malajziában, Mexikóban, Pakisztánban és Törökországban.

(173)

Emellett többek között a kínai szerves bevonatú acéltermékek behozatalára védintézkedések vonatkoznak Kanadában, Indiában, Marokkóban, Törökországban, az Egyesült Királyságban, Zambiában, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács és a Dél-afrikai Vámunió országaiban.

(174)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói valószínűsíthetően átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(175)

Amint az a 3.5. szakaszban kifejtésre került, a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói hatalmas szabad termelési kapacitással rendelkeznek. Az uniós piac vonzó lehetőséget kínál arra, hogy egy jelentős méretű piacot olyan árakon szolgáljanak ki, amelyek jelentősen meghaladják a szerves bevonatú acéltermékek belföldi kínai árait, valamint a Kína fő exportpiacain a vevőknek felszámított exportárakat, és ezáltal növeljék a teljes kapacitáskihasználást. Ez különösen érvényes tekintettel arra, hogy számos harmadik ország védintézkedések és piacvédelmi intézkedések alkalmazásával szabályozza a kínai bevont acéltermékek piacra jutását.

(176)

A MySteel 2022. és 2023. évi éves jelentése szerint a Kínából származó színezett acél teljes éves exportvolumene 2018 óta 6 millió tonna fölött volt, és 2023-ban elérte a 6,4 millió tonnát.

(177)

Az Unió, amely a felülvizsgálati időszakban 3,9 millió tonna szerves bevonatú acélterméket használt fel, vonzó lehetőséget kínál a kivitel több mint 60 %-os növelésére.

(178)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós piac mérete valószínűleg arra ösztönözné a kínai gyártókat, hogy újraindítsák kihasználatlan termelési kapacitásaikat, és növeljék az uniós piacra irányuló kivitelt.

(179)

A felülvizsgálati időszakban az uniós gyártók árai 30–60 %-kal magasabbak voltak, mint a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportőrei által az öt kulcsfontosságú exportpiacon felszámított, az uniós határparitáson számított CIF-árhoz igazított exportár.

(180)

Emellett az Indiából és Koreából származó szerves bevonatú acéltermékek importárai is magasabbak voltak a kínai exportáraknál a fő exportpiacokon, nevezetesen az Indiából származó termékek esetében 10–35 %-kal, a Koreából származók esetében pedig 30–60 %-kal.

(181)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós piacon érvényes árszintek arra ösztönzik a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportőreit, hogy az intézkedések megszűnése esetén a harmadik országokból az Unióba irányítsák át kivitelüket.

(182)

A Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának kínai támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

(183)

A szerves bevonatú acéltermékek ágazatának támogatása lehetővé teszi a kínai gyártók számára, hogy a belső keresletet messze meghaladó szintre növeljék termelési kapacitásaikat. Ez a hatalmas kapacitás a stagnáló belföldi kereslet miatt nagyrészt kihasználatlan marad. A meglévő szabad kapacitás elegendő ahhoz, hogy elárassza az uniós piacot támogatott termékekkel. Az uniós piac méretét és árait tekintve vonzónak bizonyult a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói számára. A szerves bevonatú acéltermékek teljes uniós felhasználása lehetőséget kínál Kína számára, hogy jelentősen növelje kivitelét. Emellett az uniós piacon érvényes árak jelentősen magasabbak, mint a belföldi kínai árak és a fő exportpiacokon felszámított kínai exportárak. Az, hogy a hatályos piacvédelmi intézkedések miatt számos harmadik piac továbbra is zárt vagy korlátozottan hozzáférhető, hozzájárul az uniós piac vonzerejéhez. Mindez erős ösztönzőként szolgál a kínai gyártók számára, hogy a) újraindítsák a kihasználatlan termelési kapacitást és/vagy b) belföldi értékesítéseiket vagy harmadik piacokra irányuló értékesítéseiket az Unióba irányítsák át. Az Unióba irányuló ilyen kivitel valószínűleg magasabb árakon történne, mint a belföldön vagy a harmadik piacokra irányuló kivitel esetén felszámított árak, miközben továbbra is alákínál az uniós gyártók árainak. A kínai szerves bevonatú acéltermékek így könnyen kiszoríthatják az uniós gyártókat az uniós piacról, és jelentős piaci részesedést szerezhetnek.

(184)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék jelentős volumenű támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának, a Bizottság pedig megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek ágazata több támogatási programból előnyre tett szert.

(185)

A felülvizsgálati időszakban szerves bevonatú acélterméket az Unióban több mint 20 ismert gyártó gyártott, amelyek közül néhány kapcsolatban állt egymással. E gyártók közül többen tartoznak valamilyen acélgyártó vállalatcsoporthoz.

(186)

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek, valamint a kérelmező által benyújtott adatok alapján a teljes uniós termelés becsült volumene 3 981 155 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(187)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének egy része belső felhasználásra kerül, azaz gyakran egyszerűen (számla nélkül) továbbítják és/vagy transzferárak mellett a vállalaton vagy vállalatcsoporton belül további feldolgozás céljából továbbszállítják. Ahogyan az eredeti vizsgálatban is (a Bizottság , (EU) 2019/688 végrehajtási rendeletének (462)–(463) preambulumbekezdésében), a Bizottság a jelen vizsgálatban úgy ítélte meg, hogy az olyan gazdasági mutatók, mint a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a tőkebevonási képesség a teljes tevékenységtől függenek, tekintet nélkül arra, hogy a termelés belső felhasználásra vagy szabadpiaci értékesítésre irányul-e. Az uniós piacra vonatkozó értékesítési volument és az értékesítési árakat, valamint a piaci részesedést, a növekedést, továbbá az export volumenét és árait elsősorban a szabadpiacon uralkodó viszonyok, és nem a belső felhasználási tevékenységek határozzák meg. Így a Bizottság korrigálta a kármutatókat az uniós gazdasági ágazaton belüli ismert belső felhasználás és értékesítés tekintetében. E számítás eredményeként, mivel egyrészt a belső felhasználású mennyiség korlátozott volt (a termelés 5–10 %-a), másrészt, hogy a szabadpiacon értékesített mennyiséggel összhangban alakult, azt nem elemezték külön.

(188)

Az uniós felhasználás megállapítása i. az Eurostat behozatali statisztikáin, valamint ii. az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatokon alapult. A Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte ezeket az értékesítési volumeneket, amelyeket a mintában szereplő egyes uniós gyártók tekintetében szükség szerint módosított a telephelyükön tett ellenőrző látogatások alapján.

(189)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(190)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 6 %-kal csökkent. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós felhasználás felülvizsgálati időszakban tapasztalt csökkenését Németország alacsonyabb gazdasági teljesítményével és a szerves bevonatú acéltermékek iránti, ezzel együtt járó alacsonyabb kereslettel magyarázták.

(191)

A Bizottság a behozatal volumenét és az árakat az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött információk felhasználásával TARIC-szintű behozatali statisztikák alapján állapította meg.

(192)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

2. táblázat

Behozatali mennyiség (tonna) és piaci részesedés

(193)

A Kínából érkező behozatal volumene a teljes figyelembe vett időszakban elhanyagolható volt.

(194)

A Kínából az Unióba érkező behozatal árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

3. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(195)

A figyelembe vett időszakban a kínai behozatal árai 97 %-kal nőttek, de mindvégig minimális behozatali volumenre alkalmazták őket. Ezek a minimális behozatali volumenek nem tekinthetők reprezentatívnak, és nem teszik lehetővé az alákínálás érdemi kiszámítását.

(196)

A Kínától eltérő harmadik országokból származó szerves bevonatú acél behozatala főként Indiából, Dél-Koreából, az Egyesült Királyságból, Vietnamból, Törökországból, Tajvanról, Észak-Macedóniából és Oroszországból érkezett.

(197)

A szerves bevonatú acéltermékek egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(198)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban nőtt, piaci részesedése 16,5 %-ot ért el. A behozatal nagyrészt Indiából és Koreából érkezett, majd sorrendben az Egyesült Királyság, Vietnám, Törökország és Tajvan következett. Az Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal jelentősen nőtt, együttes piaci részesedése csaknem megkétszereződött, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 9,7 %-ot. Az Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal átlagárai alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál, és árnyomást gyakoroltak a szerves bevonatú acéltermékek uniós piacon érvényes áraira.

(199)

Az alaprendelet 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően a támogatott behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(200)

A Bizottság a (16) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(201)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által benyújtott, a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszban foglalt adatok alapján értékelte, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott ellenőrzött válaszaival való egybevetéssel ellenőrzött. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte (lásd a (20) preambulumbekezdést). Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(202)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a támogatáskülönbözet nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatásai alól) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelte. Az értékelés a kérelmező által benyújtott adatokon alapult, amelyeket a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott ellenőrzött válaszaival való egybevetéssel ellenőrzött.

(203)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek) elemzésére a mintában szereplő uniós gyártók szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, helyszíni ellenőrző látogatás során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(204)

Az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(205)

A termelési volumen először nőtt 2021-ben, mivel az építőipari ágazat 2020-ban és 2021-ben jól teljesített a Covid19-világjárvány idején. A termelési kapacitás is nőtt. A figyelembe vett időszakban azonban összességében csökkent a termelési volumen (–16 %) és a kapacitáskihasználás (–17 %), mivel 2022 óta az uniós gazdaság csökkent gazdasági teljesítménnyel, növekvő inflációval és megnövekedett termelési költségekkel (a bérek és az építőanyagok árának emelkedésével) szembesült.

(206)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen (tonna) és piaci részesedés

(207)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései a (190) és (205) preambulumbekezdésben ismertetett gazdasági tendenciát követve 15 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt.

(208)

A 6. táblázat szerint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 89,6 %-ról 83,5 %-ra csökkent.

(209)

Az uniós gazdasági ágazat 2020-ban és 2021-ben ideiglenesen profitált az uniós piac növekedéséből, tekintettel az építőipari ágazat jobb teljesítményére és az acéltermékek iránti nagyobb keresletre. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt mindvégig megőrizte jelentős piaci részesedését. A (205) preambulumbekezdésben ismertetett gazdasági kihívások miatt azonban veszélybe került a jövőbeli növekedési képesség.

(210)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(211)

Az uniós gyártók munkaerejének foglalkoztatása és termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszak alatt csökkent. E mutatók csökkenése a termelés és az értékesítési volumen általános csökkenését tükrözi.

(212)

A 3. szakaszban bemutatott módon a jelentős szintű támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott. Figyelmet érdemel, hogy a kínai gyártók jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáltak, valamint az, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is kárt szenved el.

(213)

Mivel a Kínából érkező támogatott behozatal volumene sokkal alacsonyabb volt az eredeti vizsgálati időszakhoz képest, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatáskülönbözet nagysága az eredeti vizsgálathoz viszonyítva lényegesen mérsékeltebb hatással volt az uniós gazdasági ágazatra.

(214)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/tonna)

(215)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési költsége 52 %-kal nőtt. Ez a költségnövekedés 2021-ben és 2022-ben különösen erőteljes volt Oroszország Ukrajna ellen provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborúja miatt, amelynek következtében az energiaárak példátlanul magas szintet értek el, egyes más nyersanyagok ára emelkedett, az infláció és a bérek szintén növekedtek. Emellett az uniós kereslet 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett jelentős csökkenése jelentősen alacsonyabb termelési volumeneket eredményezett, ami hozzáadódott az állandó egységköltségekhez. 2023-ban ez a tendencia némileg megfordult, és a termelési költség 2022-höz képest 6 %-kal csökkent.

(216)

Míg azonban az uniós gazdasági ágazat 2021-ben és 2022-ben még nagyobb mértékben tudta növelni értékesítési árait, mint e többletköltségek áthárítása, ez 2023-ban már nem volt lehetséges. Az uniós kereslet felülvizsgálati időszak alatti csökkenése, valamint a különösen Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal alacsony árai miatt az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban termelési költsége alatt értékesített.

(217)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(218)

Az átlagos bérszint a figyelembe vett időszakban kis mértékben emelkedett (+12 %), ennek mértéke azonban nem érte el a termelési egységköltség növekedését.

(219)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(220)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók a termelés és az értékesítés visszaesésével összhangban csökkentették készleteiket. Ez a mutató azonban nem tekinthető különösebben lényegesnek az uniós gyártók gazdasági helyzetének értékelése szempontjából. A szerves bevonatú acéltermékek ugyanis általában rendelésre készülnek. Mindenesetre a készletek a felülvizsgálati időszak alatt történt teljes értékesítésnek kevesebb mint 2 %-át tették ki.

(221)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(222)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(223)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat 2021-ben és 2022-ben nyereséges volt. Összességében az építőipari ágazat 2020-ban a Covid19-világjárvány idején, továbbá 2021-ben és 2022-ben, a járványt követő időszakban is jól teljesített. Az alacsony kamatlábak, a rövid korlátozó intézkedések az építőiparban, a megnövekedett beruházások és az ingatlanfelújítási munkálatok ösztönözték az építési termékek iránti keresletet. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie értékesítési és termelési volumenét, valamint értékesítési árait, és jelentős haszonkulcsot ért el az eredeti intézkedések bevezetését követő években. Miután azonban a felhasználás 2022-ben lelassult, és ez a csökkenés 2023-ban folytatódott, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége negatívvá vált, és az uniós gazdasági ágazat jelentős, 5,7 %-os veszteséget szenvedett el a felülvizsgálati időszakban.

(224)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom tendenciája az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezőségének alakulását követte.

(225)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszak alatt az erősen tőkeintenzív uniós gazdasági ágazat rendszeresen hajtott végre a meglévő gyártóberendezések optimalizálására és korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Emellett jelentős beruházásokra került sor az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre és a fokozott munkahelyi biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében. Egyes beruházások az adott vállalattól függően a költségcsökkentésre, az energiafelhasználás optimalizálására és/vagy az eredeti vizsgálat során megfigyelt alacsonyabb kapacitáskihasználással hátrányosan érintett létesítmények átalakítására irányultak.

(226)

A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak alatt szorosan követte a jövedelmezőség tendenciáját. Az intézkedések bevezetése óta a tőkebevonási képesség javult.

(227)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egésze 2021-ben és 2022-ben felépült a korábbi támogatás hatásaiból. Ez a felépülés azonban rendkívüli körülményeknek, különösen az építőipar Covid19-világjárvány által okozott fellendülésének tudható be. Amint a piaci helyzet normalizálódott, a felépülés megfordult.

(228)

Ez különösen nyilvánvaló az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét tekintve, mivel az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban veszteségessé vált, minthogy nem tudta a növekvő költségekkel összhangban emelni az árakat. A kár más fontos mutatókban is látható, mint például a termelési és az értékesítési volumen, valamint a piaci részesedés jelentős csökkenésében.

(229)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(230)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentősen csökkent az uniós piacon, mivel uniós értékesítése 15 %-kal visszaesett. Mivel a felhasználás 6 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is jelentősen, 6,1 százalékponttal, 89,6 %-ról 83,5 %-ra csökkent.

(231)

A kínai behozatal nem játszott szerepet az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárban. A (195) preambulumbekezdésben említettek szerint a Kínából érkező behozatal szintje a figyelembe vett időszakban elhanyagolható volt. A más országokból származó behozatalnak viszont volt szerepe a kárban: e behozatalok piaci részesedése 2020-ban 10,3 % volt, a felülvizsgálati időszakban pedig az uniós piaci részesedésük 16,5 %-ra nőtt. Ezenkívül a felülvizsgálati időszakban az egyenként 5 %-os piaci részesedéssel rendelkező két legfontosabb behozatali forrásból – Indiából és a Koreai Köztársaságból – származó árak leverték az uniós gazdasági ágazat árait. Ezen országok alacsony árai miatt az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban nem tudta teljes termelési költségét megjeleníteni értékesítési áraiban.

(232)

Az uniós gazdasági ágazat az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdetét követően az energiaáraknak és a kulcsfontosságú inputanyagok árainak jelentős növekedésével szembesült. Az uniós gazdasági ágazat kezdetben megbirkózott ezzel, a 2021. és 2022. évi, a Covid-19 világjárvány utáni években fellendülő építőipari piac előnyeit kihasználva, és ezért ezeket a költségeket meg tudta jeleníteni értékesítési áraiban. 2023-ban azonban erre már nem volt lehetőség.

(233)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz, hanem más tényezők – különösen a termelési költségek növekedése, a felhasználás visszaesése és a más országokból, különösen Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal növekedése – okozták ezt a kárt.

(234)

A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban úgy döntött, hogy tovább vizsgálja, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező támogatott behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(235)

Amint azt a fenti 4.5. szakasz mutatja, az uniós gazdasági ágazat felépült a kínai dömpingelt behozatal által korábban okozott kár hatásaiból, de a felülvizsgálati időszakban a (215) és a (216) preambulumbekezdésben ismertetett tényezők miatt jelentős kárral szembesült. Ennek ellenére ez a szakasz megvizsgálja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén tovább romlana-e az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzete, és ez a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne-e.

(236)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén drasztikus növekedés várható a Kínából érkező behozatal volumenében. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálati időszak alatt a behozatal volumene meghaladta a 702 000 tonnát, míg a felülvizsgálati időszak alatt mindössze 2 554 tonnát ért el.

(237)

Kína nyilvánvaló kapacitásfelesleggel rendelkezik az acélgyártásban. A kérelmező benyújtotta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által gyűjtött adatokat, amelyek azt mutatták, hogy Kína névleges nyersacélgyártási kapacitása 2022-ben 1 149 millió tonna volt (66), ami 2022-ben a globális acélkapacitás 47 %-át tette ki. Összehasonlításképpen az uniós acélgyártási kapacitás 213 millió tonnát tett ki. Egy későbbi OECD-jelentés (67) szerint Kína névleges nyersacélgyártási kapacitása 2023-ban kismértékben, 1 141 millió tonnára csökkent, de megőrizte a globális acélkapacitásból képviselt 47 %-os részesedését, és az előrejelzések szerint tovább fogja növelni a kapacitásokat.

(238)

A panaszos a GMK Centertől (68) származó adatokat nyújtott be, amelyek bizonyítják, hogy Kína acéltermelése az elmúlt 10 évben fokozatosan nőtt. 2021-ben 1 033 milliárd tonnán tetőzött, majd 2022-ben csökkent, és 2023-ban ismét elérte az 1 019 milliárd tonnát, szemben a 2022. évi 1 013 milliárd tonnával (69). Az adatokat az Acélipari Világszövetség nyersacéltermelési adatai is megerősítik (70).

(239)

Az OECD szerint (71) Kínában az acélgyártási kapacitás 2022-ben 191 millió tonnával meghaladta a belföldi acélkeresletet. A szerves bevonatú acéltermékek gyártására vonatkozó kínai forrás szerint 2023-ban a szerves bevonatú acéltermékek termelési kapacitása 55,26 millió tonna volt, a termelés pedig elérte a 27,63 millió tonnát, ami az előző évhez képest 7,46 %-os növekedést mutat (72). Emellett 2023 januárja és novembere között a szerves bevonatú acéltermékek teljes kínai exportja összesen 5,98 millió tonnát tett ki, és 2023-ra mintegy 6,4 millió tonnára várták.

(240)

Bármilyen fontosak is azonban az exportpiacok a kínai ipar számára, Kína egyre több nehézséggel szembesül az e piacokhoz való hozzáférés során. 2018 és 2025 között olyan országok vezettek be a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékeket érintő piacvédelmi intézkedéseket, mint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Malajzia, Pakisztán és Thaiföld. Az Egyesült Államok 2025 áprilisa óta 125 %-os vámot alkalmaz a Kínából származó acéltermékre, ezen belül a szerves bevonatú acéltermékekre.

(241)

Az Unió a szerves bevonatú acéltermékek legnagyobb piacai sorában Ázsia, valamint Észak- és Közép-Amerika piacai után következik.

(242)

A kínai adatbázis alapján megállapítható, hogy Kína a közelmúltban jelentős volumenben exportált olcsón az Unión kívüli országokba. 2020–2023-ban Kína Uniónak felszámított FOB-árai 27 %–63 %-kal magasabbak voltak, mint például a Törökországnak (amelyre az elsőként említett adat vonatkozik) vagy Thaiföldnek (amelyre a másodikként említett adat vonatkozik) felszámított exportárak, amelyek Kína fő exportpiacai e termék tekintetében. A felülvizsgálati időszak alatt az Unión kívüli országokba exportált volumen meghaladta az uniós gazdasági ágazat teljes termelését, valamint az Unió látszólagos felhasználását is. Az uniós piac árképzés terén meglévő vonzereje, nyitottsága (a termék vámmentes), valamint a látszólagos felhasználás növekedése miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportőrök várhatóan jelentős mennyiségű szerves bevonatú acélterméket irányítanak át a jövedelmezőbb uniós piacra. Ezt a következtetést nem befolyásolja az, hogy az Unió a közelmúltban egyes acéltermékekre, köztük a szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozóan védintézkedéseket vezetett be. A vámkontingens szerinti behozatali volumeneket olyan szinten állapították meg, amelyek jelentős mennyiségű szerves bevonatú acéltermék exportját tehetik lehetővé Kína számára.

(243)

A szerves bevonatú acéltermékek piacát kiélezett árverseny jellemzi, mivel a verseny alapját elsősorban az ár jelenti. Az uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt potenciális nyomást tovább fokozza az, hogy a kérelem szerint a kínai értékesítések általában viszonylag nagy mennyiségre vonatkoznak. Ha az olcsó, támogatott behozatalt jelentős mennyiségben értékesítik az uniós piacon, az uniós gyártók nagy értékesítési volumentől esnek el. Az uniós gyártók tőkebevonási, illetve beruházási képessége romolhat, ha jövedelmezőségük tovább csökken, vagy negatívvá válik.

(244)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árú, támogatott behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetét.

(245)

Az alaprendelet 31. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

(246)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana alacsonyabb értékesítési volumenben és értékesítési árakban kifejezve, ez pedig erősen visszavetné a jövedelmezőséget. Az intézkedések folytatódása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára az ágazatban rejlő lehetőségek további kiaknázását egy olyan uniós piacon, amelyen egyenlő versenyfeltételek érvényesek.

(247)

A hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(248)

A fenti (15) preambulumbekezdésben említett módon e vizsgálat során a Bizottság tíz ismert importőrrel vette fel a kapcsolatot, és kérte fel őket együttműködésre. Egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(249)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat az importőrök nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt esetleges negatív hatása nem lenne aránytalan.

(250)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre az ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékok, így megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(251)

A vizsgálat során a Bizottság 59 ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot, és kérte fel őket együttműködésre. A felhasználók egyike sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(252)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban tíz felhasználó nyújtott be kitöltött kérdőívet. A vizsgálat a felhasználók nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének felhasználókra gyakorolt esetleges hatása nem lenne aránytalan.

(253)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre arra utaló bizonyítékok, hogy a hatályban levő intézkedések kedvezőtlenül érintették volna őket. Sőt, a kérelmező arra vonatkozó bizonyítékot nyújtott be, hogy a kulcsfelhasználók a jövedelmezőségük javulását tapasztalták a felülvizsgálati időszak alatt. A kérelem szerint a hatályban levő intézkedések nincsenek jelentős hatással a felhasználókra és a fogyasztókra, mivel a szerves bevonatú acéltermékek a továbbfeldolgozott termékek költségének csak elhanyagolható részét teszik ki (pl. egy mosógép előállítási költségéből 0,42 EUR összeget, vagy egy üres gyárépület megépítésére irányuló beruházás 0,4 %-át).

(254)

Ennek alapján megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(255)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellen.

(256)

A támogatás megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(257)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazását. Az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó kiegyenlítő vámot kell alkalmazni.

(258)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi kiegyenlítő vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(259)

Amennyiben a kiegyenlítő intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(260)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalattal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított szerves bevonatú acéltermékek behozatalára a „Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(261)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(262)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (73) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(263)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,