|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/1495 |
2025.7.19. |
A TANÁCS (KKBP) 2025/1495 HATÁROZATA
(2025. július 18.)
az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot (1). |
|
(2) |
Az Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. |
|
(3) |
Az Európai Tanács a 2024. december 19-i következtetéseiben újólag hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és újólag megerősítette az Európai Unió aziránti rendíthetetlen elkötelezettségét, hogy továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének. |
|
(4) |
Mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményei továbbra is megsértik a nemzetközi jog alapvető szabályait – ideértve különösen az erőszak alkalmazásának az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében foglalt tilalmát –, vagy a nemzetközi humanitárius jog alapvető szabályait, helyénvaló hatályban tartani az Unió által bevezetett valamennyi intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni. |
|
(5) |
A helyzet súlyosságára tekintettel helyénvaló további korlátozó intézkedéseket elfogadni. |
|
(6) |
Így különösen fel kell venni 26 szervezetet a jogi személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek a 2014/512/KKBP határozat IV. mellékletében meghatározott jegyzékébe, nevezetesen az Oroszország katonai és ipari komplexumát annak Ukrajna elleni agressziós háborújában támogató azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe, akikre vagy amelyekre vonatkozóan szigorúbb kiviteli korlátozások bevezetésére kerül sor a kettős felhasználású termékek és technológiák, valamint az Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai megerősítéséhez esetlegesen hozzájáruló termékek és technológiák tekintetében. Az említett szervezetek közé tartoznak az Oroszországtól eltérő harmadik országok bizonyos olyan szervezetei, amelyek közvetve hozzájárulnak Oroszország katonai és technológiai megerősítéséhez, ezáltal lehetővé téve a kiviteli korlátozások – többek között a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó korlátozások – kijátszását. |
|
(7) |
Helyénvaló kibővíteni azon termékek jegyzékét, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai megerősítéséhez, vagy a védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, olyan termékek jegyzékbe vételével, amelyeket Oroszország felhasznált az Ukrajna elleni agressziós háborúja során, valamint olyan termékekével, amelyek hozzájárulnak katonai rendszereinek fejlesztéséhez vagy gyártásához, ideértve további számítógépes számjegyvezérlésű gépeket és hajtóanyagokat alkotó vegyi anyagokat. |
|
(8) |
Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul bevezetett korlátozó intézkedések hatékonyságának megerősítése érdekében kezelni kell az említett intézkedések harmadik országokon keresztül folytatott közvetett kivitel révén történő kijátszásának kockázatát. A 833/2014/EU rendelet (2) VII. mellékletében felsorolt termékek és technológiák hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai megerősítéséhez vagy a védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, többek között akkor is, ha azokat polgári végfelhasználás szándékának álcája alatt exportálják. A közvetett kivitel tilalma kiterjed a 833/2014/EU rendelet mellékleteiben felsorolt termékek – többek között harmadik országon keresztül történő – kivitelére. Az illetékes hatóságoknak időben megelőző intézkedéseket kell hozniuk, amennyiben valós a kockázata annak, hogy a harmadik országokba exportált ilyen termékeket végül Oroszországba irányíthatják. Ezért helyénvaló olyan opcionális közigazgatási mechanizmust bevezetni, amely lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy előzetes engedélyezést írjanak elő a 833/2014/EU rendelet VII. mellékletében felsorolt termékek bármely harmadik országba történő kiviteléhez, amennyiben az exportőrt arról tájékoztatták, hogy elegendő ok van azt feltételezni, hogy a termékek végső rendeltetési helye Oroszországban lehet, vagy hogy a termékek végfelhasználását orosz szervezetek számára szánhatják. Az említett intézkedésnek nem az a célja, hogy új általános korlátozást vezessen be, hanem az, hogy hatékony és arányos eszközt biztosítson a tagállamok számára a korlátozó intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására és megelőzésére, miközben harmonizált értelmezést és jogi egyértelműséget biztosít az exportőrök számára. Az említett intézkedés nem érintheti a közvetett kivitel tilalmára vonatkozó rendelkezés hatályát. A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az említett intézkedést vagy a közvetett kivitel tilalmára vonatkozó rendelkezést kell-e alkalmazni végrehajtási mechanizmusként azokban az esetekben, amikor a termékek végső rendeltetési helye Oroszországban lehet, vagy a termékek végfelhasználását orosz szervezetek számára szánhatják. |
|
(9) |
Célszerű további korlátozásokat bevezetni az orosz ipari kapacitások fejlesztéséhez esetlegesen hozzájáruló termékek – így például gépek, vegyi anyagok, bizonyos fémek és műanyagok – kivitelére vonatkozóan. A korlátozó intézkedések kijátszása kockázatának minimalizálása érdekében szintén helyénvaló tovább bővíteni azon termékek és technológiák jegyzékét, amelyek az Oroszország területén keresztül történő tranzit tilalmának hatálya alá tartoznak. |
|
(10) |
A (KKBP) 2022/884 tanácsi határozat (3) és az (EU) 2022/879 tanácsi rendelet (4) úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy az Oroszországból csővezetéken történő nyersolajbehozatalok helyett alternatív ellátási lehetőségeket szerezzenek annak érdekében, hogy az említett behozatalok a lehető leghamarabb a tilalmak hatálya alá kerüljenek. Az említett célkitűzéssel összhangban az Oroszországból csővezetéken történő nyersolaj-ellátásra vonatkozóan Csehország számára engedélyezett ideiglenes eltérést meg kell szüntetni. |
|
(11) |
Helyénvaló tilalmat előírni a valamely harmadik országban orosz nyersolajból nyert kőolajtermékek közvetlenül vagy közvetve az Unióba történő megvásárlására, behozatalára vagy átadására vonatkozóan, valamint a kapcsolódó technikai vagy pénzügyi segítségnyújtás biztosítására vonatkozóan. Helyénvaló továbbá bevezetni azon partnerországok jegyzékét, amelyek az orosz olaj és kőolajtermékek behozatalára az Unió által bevezetett korlátozó intézkedésekkel lényegében egyenértékű korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. A nettó nyersolajexportőröktől importált kőolajtermékeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket belföldi nyersolajból, és nem Oroszországból származó nyersolajból nyertek. A Bizottságnak iránymutatást kell kiadnia e tilalom végrehajtására vonatkozóan, különösen a finomított kőolajtermékek behozatalában részt vevő gazdasági szereplők által szolgáltatandó bizonyítékokat illetően. |
|
(12) |
Tilos orosz LNG-t behozni az összekapcsolt földgázrendszerhez nem kapcsolódó uniós LNG-terminálokon keresztül. Helyénvaló olyan eltérést bevezetni e tilalom alól, amelyet egy olyan tagállam biztosíthat, amely nem kapcsolódik közvetlenül egyetlen másik tagállam összekapcsolt földgázrendszeréhez sem, és amely az első hosszú távú földgázellátási szerződése szerinti első kereskedelmi ellátást 2025. július 20. után kapja meg az energiaellátásának biztosítása érdekében. Ez nem érinti az Oroszországból az Unióba irányuló energiabehozatalt érintő jogalkotási intézkedéseket. |
|
(13) |
A 2014/512/KKBP határozat 1aa. cikkének (1) bekezdésében foglalt ügyleti tilalom fontosságára, valamint a X. mellékletében jegyzékbe vett jogi személyekre, szervezetekre és szervekre tekintettel, az állami vagyonkezelés vagy hasonló tűzfalintézkedés előírásakor szigorú kritériumokat kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a 2014/512/KKBP határozat 1aa. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szervezetek nevében vagy irányítása szerint eljáró leányvállalatok folyamatos működését, és azt, hogy betartsák a korlátozó intézkedéseket, helyénvaló mentességet bevezetni az ügyleti tilalom alól, feltéve, hogy egy illetékes hatóság állami vagyonkezelést vagy hasonló nyilvános tűzfalintézkedést írt elő, vagy az illetékes hatóság hasonló tűzfalintézkedést engedélyezett. Ez nem érintheti az egyéb korlátozó intézkedéseket. |
|
(14) |
Egyes rendelkezések egyértelművé tétele érdekében helyénvaló mentességet biztosítani a kazah szén esetében a bizonyos kikötőkre vonatkozó ügyleti tilalom alól az Unió azon kötelezettségvállalása alapján, hogy megelőzze a harmadik országok energiabiztonságára világszerte gyakorolt negatív hatásokat. Emellett helyénvaló mentességet biztosítani a polgári célú nukleáris képességek és létesítmények vonatkozásában a bizonyos repülőterekre vonatkozó ügyleti tilalom alól is. |
|
(15) |
Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 csővezetéket az Oroszországból az Unióba irányuló földgázszállításra tervezték. A földgázvezetékek az orosz kormány ellenőrzése alatt állnak állami tulajdonban lévő vállalatokon keresztül. 2022 szeptemberében mindkét gázvezeték megrongálódott, és jelenleg egyik sem működik. Az Északi Áramlat orosz földgázt szállított Európába, míg az Északi Áramlat 2 soha nem kezdte meg a működését. Oroszország ismételten, egyoldalúan és – 2022. augusztus végére – teljesen leállította az Északi Áramlaton keresztüli földgázellátást annak érdekében, hogy kényszerítse az Uniót és tagállamait, és aláássa az Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Ezenkívül az említett csővezetékeken keresztüli földgázellátás a jövőben bevételeket generálhat Oroszország számára, lehetővé téve ezáltal az Ukrajna elleni agressziós háborújának folytatását. A földgázellátásnak az említett csővezetékeken keresztüli újraindításának vagy kialakításának megakadályozása érdekében helyénvaló korlátozó intézkedéseket bevezetni, és megtiltani minden olyan ügyletet, amely közvetlenül vagy közvetve összefügg az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel, és amely a csővezetékeknek vagy a csővezetékek részeinek befejezését, üzemeltetését, karbantartását vagy használatát érinti. Az ügyeleti tilalomnak ki kell terjednie a csővezetékek bármelyikén keresztül szállított földgáz vásárlására is. Célzott mentességeket és eltéréseket kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a csővezetékek szerkezetátalakítási mechanizmusokon keresztüli meglévő ellenőrzési mechanizmusai – különösen a Nord Stream AG-vel és a Nord Stream 2 AG-vel összefüggésben – érvényben maradjanak annak biztosítása érdekében, hogy a csővezetékeket a jövőben se használják. |
|
(16) |
Helyénvaló módosítani az Orosz Központi Bank pénzügyi üzenetküldő rendszerét (SPFS) vagy azzal egyenértékű, az Orosz Központi Bank által létrehozott, speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokat használó, Oroszországon kívül letelepedett személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel szembeni ügyleti tilalom elrendelésének feltételeit is. Ez annak köszönhető, hogy az SPFS-t Oroszország az Unióban létrehozott speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás alternatívájaként hozta létre, és azért, hogy megvédje bankjait az Ukrajna területi integritásának aláásására irányuló orosz fellépésre válaszul az Unió és szövetségesei által 2014 óta elfogadott korlátozó intézkedések hatásaival szemben. A Tanács úgy ítéli meg, hogy Oroszország az SPFS használatának a területén kívülre történő kiterjesztésével tovább kívánja folytatni az említett stratégiát, és meg kívánja védeni nemzetközi kereskedelmét az uniós korlátozó intézkedések hatásaival szemben, ezáltal növelve a pénzügyi rezilienciáját, és lehetőséget biztosítva a 2014/512/KKBP és a 2014/145/KKBP tanácsi határozatban (5), valamint a 833/2014/EU és a 269/2014/EU (6) tanácsi rendeletben foglalt tilalmak kijátszásának megkönnyítésére. |
|
(17) |
Célszerű a harmadik országbeli hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó ügyleti tilalmat kiterjeszteni azon szervezetekre is, amelyek jelentősen aláássák a 2014/512/KKBP határozatban és a 2014/145/KKBP határozatban, valamint a 833/2014/EU rendeletben és a 269/2014/EU rendeletben foglalt tilalmak célját. Az ügyleti tilalom kiterjesztése azon harmadik országbeli pénzügyi intézményekre és kriptoeszköz-szolgáltatókra is kiterjed, amelyek támogatják Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, többek között olyan ügyletek feldolgozása vagy olyan kereskedelmi műveletekhez nyújtott exportfinanszírozás révén, amelyek aláássák a 2014/512/KKBP határozat és a 833/2014/EU rendelet céljait. A Tanács úgy véli, hogy fel kell venni két szervezetet az említett tilalom hatálya alá tartozó harmadik országbeli pénzügyi intézmények jegyzékébe. Végül, az ügyleti tilalom kiterjed minden olyan harmadik országbeli jogi személyre, szervezetre vagy szervre is, amely nem hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, vagy nem kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezet, beleértve az olajkereskedőket is, amely jelentősen aláássa a 2014/512/KKBP határozat 4o., 4p. és 4x. cikkében meghatározott tilalmak célját. |
|
(18) |
Indokolt ügyleti tilalommá bővíteni az arra vonatkozóan meglévő tilalmat, hogy speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtsanak egyes olyan, a pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokat igénybe vevő oroszországi hitelintézeteknek vagy pénzügyi intézményeknek vagy más szervezeteknek vagy harmadik országbeli hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények oroszországi leányvállalatainak, amelyek relevánsak az orosz pénzügyi és bankrendszer szempontjából, és amelyek vagy nagy és fontos regionális bankok, és következésképpen elősegítik a regionális és szövetségi pénzügyeket és üzleti tevékenységet, vagy olyan bankok, amelyek elősegítik a határokon átnyúló jelentős kifizetéseket, ezáltal erősítve az orosz gazdaságot és ipart, olyan bankok, amelyek a megszállt területeken való működés révén aláássák Ukrajna területi integritását, vagy olyan bankok, amelyek már az Unió vagy a partnerországok által bevezetett korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak. A Tanács úgy véli, hogy fel kell venni 22 hitelintézetet vagy pénzügyi intézményt és egyéb szervezetet az említett ügyleti tilalom hatálya alá tartozó jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékébe. Végül, célszerű mentességeket bevezetni az Unió és a tagállamok vagy a partnerországok oroszországi diplomáciai és konzuli képviseleteinek működésével kapcsolatban, valamint valamely tagállam Oroszországban lakóhellyel rendelkező állampolgárai által végrehajtott ügyletekkel kapcsolatban. Szintén célszerű bevezetni egy eltérést olyan ügyletekre vonatkozóan, amelyek feltétlenül szükségesek az Oroszországból való tőkekivonáshoz vagy az oroszországi üzleti tevékenységek felszámolásához. Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós korlátozó intézkedéseknek nincs területen kívüli hatályuk, és nem kötelezik a harmadik országok – beleértve Oroszországot is – jogszabályai alapján bejegyzett gazdasági szereplőket. Ezért – a 833/2014/EU rendelet 8a. cikkének sérelme nélkül – a valamely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létrehozott jogi személyek, szervezetek vagy szervek és a harmadik országbeli leányvállalataik közötti ügyletek nem minősülnek az említett tilalom megsértésének, ideértve azt is, ha a tilalom hatálya alá tartozó hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények vesznek részt ilyen ügyletekben. A 2014/512/KKBP határozat 1e. cikkében foglalt mentességek és eltérés nem érintik az unióbeli gazdasági szereplőkre vonatkozó azon tilalmat, hogy pénzügyi üzenetszolgáltatásokat nyújtsanak a 2014/512/KKBP határozat VIII. mellékletében jegyzékbe vett szervezetek számára. |
|
(19) |
Az olajárplafon-mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében helyénvaló automatikus eljárást bevezetni az orosz nyersolaj árplafonjának az orosz nyersolaj átlagos piaci árától függő módosítására. A jelenlegi globális olajárakra tekintettel, az orosz nyersolaj árára vonatkozó alacsonyabb plafont kell már elfogadni annak érdekében, hogy az árplafont közelítsék az olaj termelési költségeihez, és így tovább csökkentsék Oroszország olajexportból származó bevételeit. Valahányszor módosítják az árplafont, a meglévő árplafonnak megfelelő korábbi szerződéseknek 90 napos átmeneti időszakot kell élvezniük a tengeri szállítás tekintetében, valamint az orosz nyersolaj harmadik országokba történő tengeri szállításához kapcsolódó technikai segítségnyújtás, brókertevékenység vagy finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás közvetlen vagy közvetett biztosítása tekintetében. Az említett átmeneti időszakra az árplafon valamennyi gazdasági szereplő általi következetes végrehajtásának biztosításához van szükség. Emellett meg kell erősíteni a meglévő felülvizsgálati mechanizmust, valamint nyomon kell követni az olajárplafon működését, és erről hathavonta jelentést kell tenni a Tanácsnak. A Tanácsnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az árplafon-mechanizmus működését, beleértve az árplafon szintjét és a releváns tilalmakat is. |
|
(20) |
Az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) továbbra is olyan eszköz, amelyet Oroszország arra használ, hogy külföldi valutát irányítson a joghatóságába, a háborús erőfeszítéseinek fenntartása érdekében forrásokhoz jusson, valamint növelje gazdaságának rezilienciáját. A RDIF összetett beruházási struktúrákat alkalmaz annak érdekében, hogy elrejtse tevékenységeit és társfinanszírozott projektjeit, valamint mentesítse őket Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményeitől. Ezért célszerű ügyleti tilalmat bevezetni az RDIF-re, annak leányvállalataira, jelentős befektetéseire, valamint bármely olyan személyre vonatkozóan, aki az említett szervezeteknek befektetési szolgáltatásokat vagy egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Egy befektetés akkor minősül „jelentősnek”, ha úgy tűnik, hogy kormányzati gazdaságpolitikára vagy stratégiára támaszkodik, vagy ha olyan ágazatot érint – különösen a pénzügyi és banki, a közlekedési, a távközlési, a védelmi, az ipari gyártási, a fejlett technológiai és az energiaszektort, vagy a kőolaj, a földgáz és az ásványi erőforrások kutatását, feltárását és kitermelését, beleértve a kapcsolódó szellemi tulajdont, illetve kutatást és fejlesztést –, amely Oroszország hosszú távú geopolitikai manőverezési képessége szempontjából releváns. A Tanács úgy véli, hogy fel kell venni négy olyan szervezetet az ügyleti tilalom hatálya alá tartozó jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/512/KKBP határozat IV. mellékletében foglalt jegyzékébe, amelyekben az RDIF jelentős beruházásokat hajtott végre. |
|
(21) |
Az orosz banki és pénzügyi ágazat kulcsfontosságú Oroszország háborús erőfeszítései szempontjából. Az ágazat továbbfejlesztésének megakadályozása céljából helyénvaló megtiltani a banki és pénzügyi ágazatban való bizonyos felhasználási célokra szánt szoftverek biztosítását |
|
(22) |
Az olajszállító tartályhajók „árnyékflottájának” részét képező vagy Oroszország energiabevételeihez hozzájáruló hajók tevékenységének további korlátozása érdekében helyénvaló 105 hajót felvenni a 2014/512/KKBP határozat XVI. mellékletében található, azon hajók jegyzékébe, amelyek nem hajózhatnak be a tagállami kikötőkbe és hajózsilipekbe, valamint amelyek ki vannak zárva a tengeri szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások széles köréből. |
|
(23) |
A tagállamok – kellően tiszteletben tartva az alkalmazandó nemzetközi kötelezettségeiket – nem ismerhetik el és nem érvényesíthetik a 2014/512/KKBP vagy a 2014/145/KKBP határozat, vagy a 833/2014/EU vagy a 269/2014/EU rendelet alapján elrendelt intézkedésekkel összefüggő, a beruházó és állam közötti vitarendezési eljárások szerinti vagy azokból eredő, a tagállamok bíróságaitól eltérő bíróságok által hozott ideiglenes intézkedéseket, végzéseket, jogorvoslatokat, ítéleteket, vagy a tagállamokon kívül folyó eljárásokban hozott más bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási határozatokat. Az igényérvényesítést kizáró záradék hatékony végrehajtását az Unió és a tagállamok közpolitikájának kell tekinteni a választottbírósági ítéletek vagy a bírósági vagy közigazgatási határozatok elismerése és érvényesítése tekintetében. Ennek eredményeként a beruházó és állam közötti vitarendezési eljárások szerinti vagy azokból eredő, a tagállamok bíróságaitól eltérő bíróságok által hozott olyan ideiglenes intézkedéseknek, végzéseknek, jogorvoslatoknak, ítéleteknek, vagy a tagállamokon kívül folyó eljárásokban hozott más olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási határozatoknak – amelyek a 2014/512/KKBP és a 2014/145/KKBP határozat, valamint a 833/2014/EU és a 269/2014/EU rendelet alapján elrendelt intézkedésekkel összefüggésben bármely követelés kielégítéséhez vezethetnének – a tagállamok általi elismerését vagy végrehajtását az Unió és a tagállamok közpolitikája megsértésének kell tekinteni. Az említett rendelkezés nem érinti valamely tagállam azon kötelezettségét, hogy részt vegyen és védekezzen a vele szemben indított eljárásokban, valamint kérje a költségek megtérítését számára biztosító ítélet elismerését és érvényesítését. |
|
(24) |
Amennyiben a tagállamok a 2014/512/KKBP vagy a 2014/145/KKBP határozat, vagy a 833/2014/EU vagy a 269/2014/EU rendelet alapján elrendelt intézkedésekkel összefüggő, a beruházó és állam közötti vitarendezési eljárásokban velük szemben hozott választottbírósági határozatokkal szembesülnek, az ilyen határozatok elismerésére és végrehajtására irányuló belföldi vagy külföldi eljárásokban rendelkezésükre álló bármely kifogásra kell hivatkozniuk. Ez magában foglalja annak kifogásolását, hogy – a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi egyezmény értelmében – a határozat elismerése vagy végrehajtása ellentétes volna azon ország közrendjével, ahol az elismerést és végrehajtást kérik. |
|
(25) |
A Paks II. projekt tekintetében a 2014/512/KKBP határozatban foglalt tilalmak nem alkalmazandók az annak 5c. cikkében vagy a 833/2014/EU rendelet 12h. cikkében említett tevékenységekre. A 2014/512/KKBP határozat 1e. cikkében vagy a 833/2014/EU rendelet 5h. cikkében foglalt, a 2014/512/KKBP határozat VIII. mellékletében jegyzékbe vett szervezetekre vonatkozó ügyleti tilalmat az említett rendelkezés hatálya alá tartozó tilalmak egyikének kell tekinteni. |
|
(26) |
Az említett intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, és ezért – különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – uniós szintű szabályozás szükséges. |
|
(27) |
Egyes intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges. |
|
(28) |
A 2014/512/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2014/512/KKBP határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1aa. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2f) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó az Unióban letelepedett és az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett szervezetek nevében vagy irányítása szerint eljáró szervezetekre, feltéve, hogy:
|
|
2. |
Az 1ad. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Tilos közvetlenül vagy közvetve bármely ügyletben részt venni a XVIII. mellékletben jegyzékbe vett, Oroszországon kívül letelepedett jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel. A XVIII. melléklet az Oroszországon kívül letelepedett azon jogi személyeket, szervezeteket vagy szerveket tartalmazza, amelyek igénybe veszik az Orosz Központi Bank SPFS-ét vagy az Orosz Központi Bank vagy az orosz állam által létrehozott, azzal egyenértékű speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokat.” |
|
3. |
Az 1ae. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1ae. cikk (1) Tilos közvetlenül vagy közvetve bármely ügyletben részt venni az Unión kívül letelepedett olyan jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amely:
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmat olyan jogi személyre, szervezetre vagy szervre kell alkalmazni, amely az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó olyan ügyletekre, amelyek:
|
|
4. |
Az 1af. cikk (3) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
|
|
5. |
Az 1af. cikk (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
|
|
6. |
A határozat a következő cikkekkel egészül ki: „1ag. cikk (1) Tilos az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel összefüggésben közvetlenül vagy közvetve, a csővezetékek befejezését, üzemeltetését, karbantartását, finanszírozását vagy használatát érintő ügyleteket folytatni. Emellett tilos a csővezetékek befejezésére, üzemeltetésére vagy használatára vonatkozó finanszírozással összefüggő bármely ügyletben közvetlenül vagy közvetve részt venni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak nem alkalmazandók olyan ügyletekre, amelyek feltétlenül szükségesek az emberi egészségre és biztonságra, a tengeri szállításra vagy a környezetre valószínűsíthetően súlyos és jelentős hatást gyakorló esemény sürgős megelőzéséhez vagy hatásainak enyhítéséhez, vagy természeti katasztrófákra való reagálásként. (3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetnek olyan ügyleteket, amelyek feltétlenül szükségesek a következőkhöz:
Ilyen engedély kiadása előtt az illetékes hatóságok megküldik annak tervezetét a Bizottságnak. A Bizottság – az említett tervezet kézhezvételétől számított 30 napon belül – véleményt adhat ki az illetékes hatóságoknak, amelyben megállapítja, hogy a tervezett ügylet sértené az Unió érdekeit. A Bizottság az ilyen véleményről tájékoztatja a Tanácsot. (4) Az üzemeltetők a (2) bekezdés alapján megkötött ügyletekről a megkötésüktől számított két héten belül tájékoztatják azon tagállam illetékes hatóságát, amelyben bejegyezték őket, vagy amelynek joga szerint létrehozták őket. Az érintett tagállam az e bekezdés alapján kapott információkról a kézhezvételüket követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. (5) Az érintett tagállam a (3) bekezdés alapján megadott bármely engedélyről az engedélyezést követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. 1ah. cikk (1) Tilos közvetlenül vagy közvetve bármely ügyletben részt venni a következőkkel:
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetnek olyan ügyleteket, amelyek feltétlenül szükségesek azon gyógyszerek és gyógyászati termékek vásárlásához, behozatalához vagy szállításához, amelyek behozatala, vásárlása és szállítása e határozat alapján megengedett. (3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok – az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett – 2026. december 31-ig engedélyezhetnek olyan ügyleteket, amelyek feltétlenül szükségesek az Oroszországból való tőkekivonáshoz és az onnan való kivonuláshoz, vagy az oroszországi üzleti tevékenységek felszámolásához. (4) Az érintett tagállam a (2) vagy a (3) bekezdés alapján megadott bármely engedélyről az engedélyezést követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.” |
|
7. |
Az 1e. cikk a következőképpen módosul:
|
|
8. |
Az 1k. cikk a következőképpen módosul:
|
|
9. |
A 3a. cikk a következőképpen módosul:
|
|
10. |
A 4m. cikk a következőképpen módosul:
|
|
11. |
A 4o. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3b) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt mentesség 2025. július 1-jétől Csehországra nem alkalmazandó.” |
|
12. |
A határozat a következő cikkel egészül ki: „4oa. cikk (1) 2026. január 21-től tilos az Oroszországból származó, a 2709 00 KN-kód alá tartozó nyersolajból valamely harmadik országban nyert, a 2710 KN-kód alá tartozó kőolajtermékek közvetlenül vagy közvetve történő megvásárlása, behozatala vagy átadása az Unióba. E bekezdés alkalmazása céljából a behozatal időpontjában az importőröknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a termék harmadik országban történő finomításához felhasznált nyersolaj származási országáról, kivéve, ha a terméket a XXIV. mellékletben felsorolt partnerországból hozzák be. Az előző naptári évben nettó nyersolajexportőrnek minősülő harmadik országokból importált kőolajtermékeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket belföldi nyersolajból, és nem Oroszországból származó nyersolajból nyertek, kivéve, ha valamely illetékes nemzeti hatóság alapos okkal feltételezi, hogy azokat orosz nyersolajból nyerték. (2) Tilos az (1) bekezdésben foglalt tilalomhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást, brókertevékenységet, finanszírozást vagy pénzügyi segítségnyújtást, valamint biztosítást és viszontbiztosítást közvetlenül vagy közvetve biztosítani.” |
|
(13) |
A 4p. cikk a következőképpen módosul:
|
|
14. |
A 4z. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt tilalmaktól eltérve, azon tagállam illetékes hatósága, amely nem kapcsolódik közvetlenül egyetlen másik tagállam összekapcsolt rendszeréhez sem, és amely az első hosszú távú földgázellátási szerződése szerinti első kereskedelmi gázellátást 2025. július 20. után kapta, engedélyezheti az Oroszországból származó vagy Oroszországból exportált, a 2711 11 00 KN-kód alá tartozó cseppfolyósított földgáz vásárlását, behozatalát vagy átadását, miután megállapították, hogy a vásárlást, behozatalt vagy átadást az energiaellátásának biztosítására használják fel. Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott bármely engedélyről az engedélyezést követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.” |
|
15. |
A 7. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(2a) Az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett bármely személy, szervezet vagy szerv általi, vagy az olyan személyek, szervezetek vagy szervek általi, akiknek vagy amelyeknek az előbbi személyek, szervezetek vagy szervek a tulajdonában vagy az ellenőrzése alatt állnak, hivatkozás esetén nem ismerhető el, nem hajtható végre, vagy nem érvényesíthető semmilyen, a beruházó és állam közötti, valamely tagállammal szemben indított vitarendezési eljárás szerinti vagy abból eredő, egy tagállam bíróságától eltérő bíróság által hozott olyan ideiglenes intézkedés, végzés, jogorvoslat, ítélet, vagy a tagállamokon kívül folyó eljárásokban hozott olyan más bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási határozat, amely az e határozat és a 2014/145/KKBP határozat, valamint a 833/2014/EU és a 269/2014/EU rendelet alapján elrendelt intézkedésekkel összefüggésben bármely követelés kielégítéséhez vezethet. (2b) Az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett bármely személy, szervezet vagy szerv általi, vagy az olyan személyek, szervezetek vagy szervek általi, akiknek vagy amelyeknek az előbbi személyek, szervezetek vagy szervek a tulajdonában vagy az ellenőrzése alatt állnak, hivatkozás esetén nem ismerhető el, nem hajtható végre és nem érvényesíthető semmilyen, az e határozat és a 2014/145/KKBP határozat, valamint a 833/2014/EU és a 269/2014/EU rendelet alapján bevezetett intézkedésekkel összefüggő, a beruházó és állam közötti, valamely tagállammal szemben indított vitarendezési eljárás szerinti vagy abból eredő, egy tagállam bíróságától eltérő bíróság által hozott ideiglenes intézkedésen, végzésen, jogorvoslaton, ítéleten, vagy a tagállamokon kívül folyó eljárásokban hozott más bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási határozaton alapuló nyomozás vagy egyéb büntetőeljárás során történő segítségnyújtás iránti kérelem, valamint büntetés vagy egyéb szankció.” |
|
16. |
A határozat a következő cikkekkel egészül ki: „7b. cikk Bármely tagállam – adott esetben – megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy kártérítést igényeljen, vagy jogosult arra, hogy kártérítést igényeljen valamely tagállam illetékes bíróságai előtt folyó bírósági eljárások keretében az e határozat és a 2014/145/KKBP határozat, valamint a 833/2014/EU és a 269/2014/EU rendelet alapján elrendelt intézkedésekkel összefüggésben valamely tagállam ellen indított, a beruházó és állam közötti vitarendezési eljárások következményeként az említett tagállamot ért közvetlen vagy közvetett károkért, beleértve a jogi költségeket is. A tagállam – adott esetben – jogosult arra, hogy ilyen kártérítést igényeljen az e határozat 7. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett olyan személyektől, szervezetektől vagy szervektől, akik vagy amelyek a beruházó és állam közötti vitarendezést kezdeményezték, abba beavatkoztak, vagy abban részt vettek, vagy akik vagy amelyek a beruházó és állam közötti vitarendezéssel kapcsolatos bármely határozat vagy ítélet érvényesítésére törekednek, továbbá olyan személyek, szervezetek vagy szervek, akiknek vagy amelyeknek az előbbi személyek, szervezetek vagy szervek bármelyike a tulajdonában vagy az ellenőrzése alatt áll. Adott esetben az Unió ugyanezen feltételek mellett jogosult arra, hogy az általa elszenvedett károkért kártérítést igényeljen. 7c. cikk A tagállamok bármely rendelkezésre álló kifogásra hivatkozhatnak az e határozat és a 2014/145/KKBP határozat, valamint a 833/2014/EU és a 269/2014/EU rendelet alapján elrendelt intézkedésekkel összefüggő, a beruházó és állam közötti vitarendezési eljárásokban velük szemben hozott választottbírósági határozatok elismerésével és érvényesítésével kapcsolatban.” |
|
17. |
A 8c. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8c. cikk A Tanács – az Európai Unióról szóló szerződés 29. és 30. cikke alapján egyhangúlag eljárva – módosítja az I., II., III., IV., V., VI., VIII., IX., X., XI., XIV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. és XXIV. mellékletet.” |
|
18. |
A 2014/512/KKBP határozat mellékletei az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosulnak. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2025. július 18-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. BJERRE
(1) A Tanács 2014/512/KKBP határozata (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/512/oj).
(2) A Tanács 833/2014/EU rendelete (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/833/oj).
(3) A Tanács (KKBP) 2022/884 határozata (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 128. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/884/oj).
(4) A Tanács (EU) 2022/879 rendelete (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/879/oj).
(5) A Tanács 2014/145/KKBP határozata (2014. március 17.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 78., 2014.3.17., 16. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/145(1)/oj).
(6) A Tanács 269/2014/EU rendelete (2014. március 17.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (HL L 78., 2014.3.17., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/269/oj).
MELLÉKLET
|
1. |
A 2014/512/KKBP határozat IV. melléklete a következő szervezetekkel egészül ki:
|
|
2. |
A 2014/512/KKBP határozat VIII. melléklete a következő szervezetekkel egészül ki:
|
|
3. |
A 2014/512/KKBP határozat XI. mellékletében „A nyersolajra vonatkozó ár” című táblázatot el kell hagyni. |
|
4. |
A 2014/512/KKBP határozat XVI. melléklete a következőképpen módosul:
|
|
5. |
A 2014/512/KKBP határozat XIX. mellékletének helyébe a következő szöveg lép: „XIX. MELLÉKLET Az 1ae. cikkben említett jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke A. rész – Az Unión kívül letelepedett, az e határozatban, a 2014/145/KKBP határozatban, a 833/2014/EU rendeletben és a 269/2014/EU rendeletben foglalt tilalmak célját jelentősen aláásó hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jegyzéke
B. rész – Az Unión kívül letelepedett, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját támogató hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jegyzéke C. rész – Az Unión kívül letelepedett, az e határozat 4o. és 4p. cikkében meghatározott tilalmak célját jelentősen aláásó jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzéke”. |
|
6. |
A 2014/512/KKBP határozat a következő melléklettel egészül ki: „XXII. MELLÉKLET Az 1ah. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jogi személyek, szervezetek és szervek
|
|
7. |
A 2014/512/KKBP határozat a következő melléklettel egészül ki: „XXIII. MELLÉKLET Az 1ah. cikk d) pontjában említett jogi személyek, szervezetek vagy szervek”.
|
|
8. |
A 2014/512/KKBP határozat a következő melléklettel egészül ki: „XXIV. MELLÉKLET A 4oa. cikk (1) bekezdésében említett, a kőolajtermékek behozatala tekintetében partnerországok jegyzéke KANADA NORVÉGIA EGYESÜLT KIRÁLYSÁG AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK SVÁJC”. |
ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/1495/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)