(1)

A GSP-rendelet rendelet 30. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) I. mellékletében szereplő termékek behozatala súlyos zavart okoz az uniós piacokon vagy ilyen zavar bekövetkezésével fenyeget, az Európai Bizottság – saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére – végrehajtási jogi aktust fogad el a kedvezményes előírások alkalmazásának felfüggesztése érdekében az adott termékek tekintetében.

(2)

A Bizottsághoz 2024. május 15-én kérelem érkezett Franciaországtól, Németországtól, Spanyolországtól, Olaszországtól, Magyarországtól és Lengyelországtól, amely szerint a 2207 10 és 2207 20 KN-kód alá tartozó, Pakisztánból 2022 óta érkező behozatal mennyisége súlyos zavart okozott az uniós etanolpiacon, és amelyben az említett országok kérik a GSP-rendelet 30. cikkének aktiválását. A kérelem az uniós etanolipar által szolgáltatott adatokat tartalmazott.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a tagállamok annak megállapítására irányuló kérelmét, hogy a Pakisztánból származó etanol behozatala súlyos zavart okozott-e az uniós piacon vagy fenyeget-e ilyen zavar bekövetkezésével. A Bizottság 2024. október 15-én a honlapján felhívást tett közzé a Pakisztánból származó etanoltermékek behozatala által az uniós piacokon okozott súlyos zavar megállapításához szükséges információk és adatok benyújtására vonatkozóan. 2024. október 24-én a Bizottság párbeszédet folytatott az érdekelt felekkel, hogy ismertesse a 30. cikk szerinti eljárást, és lehetőséget biztosítson az írásbeli beadványok benyújtását tervező érdekelt felek számára, hogy kifejtsék az üggyel kapcsolatos álláspontjukat.

(4)

Az összes rendelkezésre álló információ és adat – köztük a tagállamok által szolgáltatott és az érdekelt felek által benyújtott információk – értékelését követően a Bizottság az alábbiakban ismertetett következtetésre jutott.

(5)

A Bizottság a GSP-rendelet 30. cikkével összhangban konzultált a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottsággal (Szántóföldi növények és olívaolaj).

(6)

A Bizottság 2025. március 31-én tájékoztatta Pakisztán kormányát és más érdekelt feleket, amelyek információt szolgáltattak értékelésének előzetes következtetéseihez. Az előzetes következtetésekre válaszul benyújtott észrevételeket a Bizottság kellően figyelembe vette, és adott esetben azok e rendeletben is tükröződtek.

(7)

A GSP-rendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság tájékoztatni fogja Pakisztán kormányát e végrehajtási rendelet elfogadásáról, mielőtt az hatályba lép.

(8)

Az ex 2207 10 KN-kód (Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő) és az ex 2207 20 KN-kód (Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő) alá besorolt etanol az EUMSZ I. mellékletében és a GSP-rendelet IX. mellékletében szereplő termék.

(9)

A két vámtarifa-kód alá tartozó pakisztáni export preferenciális vámmentes hozzáférést élvez az uniós piacokhoz, mivel Pakisztán a GSP-rendelet III. mellékletében felsorolt, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (a továbbiakban: GSP+) kedvezményezett országa.

(10)

Az uniós etanolpiac a végső felhasználás szerint két részpiacra oszlik, az üzemanyagok piacára és a nem üzemanyagok piacára. Ezek az alpiacok az árszint alapján is elkülönülnek, mivel az üzemanyagcélú etanol piacán összességében alacsonyabbak az árak, mint a nem üzemanyagcélú, hanem élelmiszeripari és ipari (gyógyszeripari, kozmetikai és vegyipari) felhasználású etanol piacán. Az etanol e két típusa többnyire eltérő termékjellemzőkkel rendelkezik (az alkoholtartalom, a tisztaság vagy a nedvességtartalom tekintetében), és további feldolgozás nélkül nem lehetnek helyettesítők. Az EU-ban a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági kritériumok teljesítése is fontos különbség, mivel csak az e kritériumoknak megfelelő etanol számítható be a közlekedés területén a megújulóenergia-felhasználási célokba. Az Unióba irányuló pakisztáni export a nem üzemanyagcélú etanol piacán áll versenyben, mivel a pakisztáni etanolexport (2) nem felel meg a jelenleg alkalmazandó megújulóenergia-irányelvben (3) meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak ahhoz, hogy üzemanyagcélú etanolként lépjen be az uniós piacra. Ennek eredményeként a Pakisztánból származó behozatal 91 %-a nem üzemanyagcélú etanol (4). Az üzemanyagcélú, megújuló etanol behozatalára jelenleg visszamenőleges uniós felügyelet érvényes. (5)

(11)

A rendelkezésre álló adatok és információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy bizonyítékok támasztják alá a nem üzemanyagcélú etanol uniós piacának súlyos zavarát, amely az uniós gyártókéhoz képest lényegesen alacsonyabb áron érkező behozatal jelentős megnövekedésében és az uniós termelés visszaesésében nyilvánul meg. A Bizottság a 2021 és 2024 közötti időszakot vette figyelembe, és az egész időszak fejleményeit értékelte, mivel a 2022. év az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott inflációs nyomás, valamint a Covid19-világjárvány utáni kiigazításokhoz kapcsolódó fejlemények miatt feltehetően kivételes év volt. Emellett a visszamenőleges uniós felügyelet (6) eredményeinek köszönhetően a 2021-re és 2024-re vonatkozóan rendelkezésre álló adatok teljeskörűbbek.

(12)

Az uniós vámügyi adatok azt mutatják, hogy 2021 és 2024 között jelentősen nőtt a két vámtarifa-kód alá tartozó, nem üzemanyagcélú etanol EU-ba irányuló behozatala. Az adatok alapján (7) ez a behozatal a 2021. évi (8) mintegy 376 000 tonnáról 2024-ben 726 000 tonnára nőtt, ami több mint 90 %-os növekedést jelent. (9)

(13)

Az uniós vámügyi adatokból az derül ki, hogy a számos nemzetközi partnertől (10) származó, nem üzemanyagcélú etanol exportőrei alacsonyabb árakat alkalmaznak, mint az uniós gyártók (11). 2024-ben az összes importforrás esetében az árak alacsonyabbak voltak az uniós termelési áraknál.

(14)

Végezetül az uniós etanolipartól és független forrásokból gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a nem üzemanyagcélú etanol uniós előállítása 2022-ben és 2023-ban jelentősen csökkent (2021 és 2022 között 10 %-kal, 2023-ban pedig további 9 %-kal). 2024-ben a nem üzemanyagcélú etanol uniós előállítása kismértékben – 2023-hoz képest 11 %-kal – javult, de még mindig 8 %-kal alacsonyabb, mint 2021-ben. Független előrejelzések (12) szerint az uniós gyártók piaci részesedése a 2021. évi 73 %-hoz képest 2022-ben 67 %, 2023-ban 66 %, 2024-ben 73 % között ingadozott, és 2025-ben az alacsonyabb termelés és a növekvő felhasználás miatt az EU piaci részesedése valószínűleg csökkenni fog. Az uniós etanolágazat jelezte továbbá, hogy amint azt az uniós etanolágazattól gyűjtött adatok mutatják, a nem üzemanyagcélú etanol uniós értékesítése a 2023 negyedik negyedéve és 2024 harmadik negyedéve közötti időszakban az uniós piac 75 %-át tette ki a 2021. teljes évre vonatkozó 77 %-hoz képest.

(15)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a jelentősen alacsonyabb árakon érkező behozatal megugrása és az uniós termelés visszaesése azt jelzi, hogy a 2021–2024-es időszakban súlyos zavar állt fenn a nem üzemanyagcélú etanol uniós piacán. Bár a 2024-re vonatkozóan rendelkezésre álló egyes adatok enyhe javulást mutatnak, ez a javulás nem volt elegendő ahhoz, hogy a termelés visszaálljon a 2021. évi szintre, ami azt jelzi, hogy a súlyos zavarok továbbra is fennállnak.

(16)

Miután a Bizottság megállapította, hogy a nem üzemanyagcélú etanol uniós piacán súlyos zavar áll fenn a GSP-rendelet 30. cikke értelmében, a Bizottság megvizsgálta, hogy van-e ok-okozati összefüggés egyrészről az érintett termék Pakisztánból való behozatala, másrészről az uniós piac súlyos zavara között. A Bizottság azt is elemezte, hogy a súlyos zavar nem tulajdonítható-e egyéb, a Pakisztánból származó behozataltól eltérő tényezőknek.

(17)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok és információk időbeli egybeesést mutatnak a Pakisztánból származó behozatal alakulása és az uniós piacok súlyos zavara között.

(18)

2021 és 2022 között a Pakisztánból érkező etanol (13) behozatala közel 300 %-kal, 132 396 tonnáról 393 590 tonnára nőtt. 2023-ban kismértékben, 324 151 tonnára esett vissza, de így is 244 %-kal meghaladta a 2021. évi behozatal szintjét. A Pakisztánból érkező etanol behozatala 2024-ben 215 929 tonnára (14) csökkent. Ez a szint azonban még mindig jelentősen magasabb, mint 2021-ben. 2024-ben a Pakisztánból származó behozatal az összes nem üzemanyagcélú etanol behozatal 27 %-át tette ki, így Pakisztán volt az EU-ba irányuló behozatal legnagyobb forrása. (15)

(19)

Ebben az időszakban a pakisztáni behozatal ára következetesen az uniós termelés eladási ára alatt volt. A pakisztáni nem üzemanyagcélú etanolnak a két vámtarifa-kód alá tartozó 2024. évi importára lényegesen (körülbelül 25 %-kal) alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára (16). Ez lényegesen nagyobb árkülönbséget jelent a 2021-ben megfigyelt szinthez (7 %) képest.

(20)

Végezetül, amint azt fentebb jeleztük, az említett időszakban csökkent a nem üzemanyagcélú etanol uniós termelése.

(21)

Ezért az uniós előállítási áraknál alacsonyabb áron történő pakisztáni behozatal ugrásszerű növekedése a súlyos zavarral egyidőben történt.

(22)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a Pakisztánból származó behozatalon kívül más tényezők is hozzájárulhattak-e az uniós piacok súlyos zavarához. A Bizottság figyelembe vette az elérhető adatokat a más országokból származó behozatal lehetséges hatásának értékelése céljából.

(23)

Az uniós vámadatok szerint 2024-ben a pakisztáni behozatal a nem üzemanyagcélú etanol behozatalának 27 %-át tette ki. A behozatal második legnagyobb származási országa az Egyesült Államok volt, amely 2021 és 2024 között jelentősen, közel nulláról 24 %-ra nőtt a nem üzemanyagcélú behozatal esetében.

(24)

Az uniós vámadatok szerint 2024-ben az USA-ból érkező, nem üzemanyagcélú etanol importára 15 %-kal alacsonyabb a pakisztáni importárnál, és az USA-ból érkező import ára 35 %-kal alacsonyabb az uniós gyártók árainál.

(25)

Ezen adatok alapján megállapítható, hogy mind a Pakisztánból, mind az USA-ból származó behozatal, amelyek 2024-ben együttesen a nem üzemanyagcélú etanol behozatalának mintegy 50 %-át tették ki, hozzájárult a súlyos piaci zavarhoz. Ugyanakkor egyik importforrás (Pakisztán vagy USA) sem elég meghatározó a mennyiség vagy az árkülönbség tekintetében ahhoz, hogy a másik tekintetében megszüntesse az ok-okozati összefüggést.

(26)

Az USA nem élvez preferenciális hozzáférést az uniós piachoz, míg a pakisztáni export vámmentesen juthat be az Unióba. Lényeges különbség van a GSP+-kedvezményekben részesülő Pakisztán vámmentes hozzáférése és a legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN-elbánás) alapján az USA-ra alkalmazandó vámok között. (17)

(27)

2024-ben a nem üzemanyagcélú etanol egyéb jelentős behozatali forrásai között szerepel Guatemala (9 %), az Egyesült Királyság (8 %), Peru (5 %), Dél-Afrika(5 %) és Brazília (5 %). Az ezekből az országokból származó, nem üzemanyagcélú etanol importára alacsonyabb a pakisztáni importáraknál, kivéve az Egyesült Királyságot, amelynek árai magasabbak a többi behozatali forrásokhoz képest, de alacsonyabbak az uniós áraknál. Bár úgy tűnik, hogy ezen alternatív importforrások többsége esetében versenyképes árak érvényesülnek, az uniós piacokra való korlátozott bejutásuk kisebb hatásra utal, mint Pakisztán és az USA esetében.

(28)

Következésképpen a referencia-időszakban (2021–2024) az uniós értékesítési áraknál jelentősen alacsonyabb áron történő pakisztáni behozatal megugrása és a nem üzemanyagcélú etanol uniós piacára gyakorolt árnyomás közötti időbeli egybeesés jelentősen hozzájárult e piac zavarához. Az alacsonyabb árú behozatal megugrásával szembesülve az uniós gazdasági ágazat csökkentette termelését, ami a piaci részesedés jelentős csökkenéséhez vezetett, különösen 2022-ben és 2023-ban. Mivel nincs olyan egyéb tényező, amely megszüntetné a pakisztáni behozatalnak az uniós piac súlyos zavarát okozó hatását, a Bizottság még inkább úgy ítéli meg, hogy a pakisztáni behozatal jelentős mértékben hozzájárult az uniós piac súlyos zavarához. A 2024-ben megfigyelhető enyhe javulás jelei ellenére a pakisztáni behozatal továbbra is a nem üzemanyagcélú etanol legnagyobb külső forrása az uniós piacon, amely jóval meghaladja a 2021. évi szintet, és jóval az uniós gyártók árai alatt marad, ugyanakkor Pakisztán a GSP+-előírás alapján vámkedvezményben részesül. E kedvezmények felfüggesztésének következtében közelednének a pakisztáni árak és a nem üzemanyagcélú uniós ágazat árai, és ezáltal enyhülne az uniós piacon tapasztalt súlyos zavar.

(29)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a GSP-rendelet 39. cikkének (3) bekezdésében említett általános preferenciális rendszerbizottság véleményével.

(30)

A Pakisztánból származó etanol importja olyan volumenben és áron történik, amely komoly zavart okoz az uniós piacon, és ez indokolttá teszi a GSP-rendelet 30. cikke szerinti intézkedések alkalmazását. A Pakisztánból származó, a 2207 10 és 2207 20 KN-kód alá tartozó, nem üzemanyagcélú etanol behozatalának volumene 2021 óta súlyos zavarokat okoz a nem üzemanyagcélú etanol uniós piacán. Indokolt, hogy a kedvezmények felfüggesztése a 2207 10 és a 2207 20 vámtarifaszám alá tartozó, Pakisztánból származó behozatalra vonatkozzon, kivéve a 2207 10 00 11 TARIC-kód ([az EUMSZ I. mellékletében felsorolt] mezőgazdasági termékekből előállított etil-alkohol, kivéve azokat a termékeket, amelyeknek az EN 15376 szabvány szerint mért víztartalma több mint 0,3 % (m/m)) és a 2207 20 00 11TARIC-kód ([az EUMSZ I. mellékletében felsorolt] mezőgazdasági termékekből előállított etil-alkohol, kivéve azokat a termékeket, amelyeknek az EN 15376 szabvány szerint mért víztartalma több mint 0,3 % (m/m)) alá tartozó, üzemanyagcélú etanolt.

(31)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a tagállamok kérelme elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Pakisztánból származó, nem üzemanyagcélú etanol importja olyan volumenben történt, amely komoly zavart okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Ezt a következtetést más független forrásokból származó adatok is alátámasztják. Ezért a javasolt intézkedések a GSP-rendelet 30. cikke alapján szükségesek és indokoltak.

(32)

Egyes érdekelt felek megkérdőjelezték, hogy az adatok indokolják-e a súlyos zavar megállapítását, tekintettel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének helyreállására. A Bizottság elismeri, hogy a piaci feltételek javulnak, de nem olyan mértékben, hogy ez a tény megcáfolna a súlyos zavarra vonatkozó ténymegállapítást.

(33)

Egyes érdekelt felek azzal érveltek továbbá, hogy a Bizottság nem vett megfelelően figyelembe más lehetséges tényezőket, például az egyéb harmadik országokból származó behozatalt, az energiaárak ingadozását és az uniós kereslet változásait. A Bizottság elutasítja ezeket az állításokat. Bár nem zárja ki, hogy ezek az egyéb tényezők is hozzájárulhattak a súlyos zavarhoz, a bizonyítékok alátámasztják, hogy a Pakisztánból érkező behozatal jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, és semmilyen más tényező nem szakította meg az ok-okozati láncot.

(34)

Egyes érdekelt felek vitatták a Pakisztánból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat árai közötti árkülönbség Bizottság általi értékelését, azt állítva, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a szállítási és tárolási költségeket. A Bizottság elutasítja ezt az állítást, mivel a súlyos zavar értékelése során nem szükséges figyelembe venni ezeket a költségeket.

(35)

A GSP-rendelet 30. cikke nem rendelkezik a kedvezmények felfüggesztésének időtartamáról. Tekintettel a GSP-rendszer fejlesztési céljaira, valamint figyelembe véve a GSP általános védintézkedések időtartamát, helyénvaló és arányos a kedvezményeket két évre felfüggeszteni, amely időszakot követően a Bizottság felülvizsgálhatja a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek visszaállításának szükségességét, többek között a piaci helyzet, valamint az üzemanyagcélú és a nem üzemanyagcélú etanol Pakisztán általi exportjának alakulására tekintettel.