(1)

Az (EU) 2024/1735 rendelet intézkedéseket állapít meg a „nettó zéró” technológiák és fő alkotóelemeik uniós gyártási kapacitásának növelésére. Ezek az intézkedések várhatóan növelik a „nettó zéró” technológiai ágazat versenyképességét, vonzzák a beruházásokat, és javítják a tiszta technológiák piacra jutását az Unióban. E szabályok között szerepel az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikke, amely támogatja azt a célt, hogy az Unió energiaellátásának biztosítása és az e technológiák ellátásától való függőségek elkerülése érdekében ipari bázist fejlesszenek ki és tartsanak fenn a megújulóenergia-technológiák alkalmazásához. E célból előírja a tagállamok számára, hogy az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a)–j) pontjában felsorolt megújulóenergia-technológiákat használó, megújuló energiaforrásokból előállított energiának tagállamonként legalább az évente aukcióra bocsátott mennyiség 30 %-ára vagy tagállamonként legalább 6 gigawattra alkalmazzanak bizonyos nem árjellegű szempontokat (2). Az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikke bevezeti azt a követelményt, hogy előminősítési szempontként bizonyos nem árjellegű szempontokat kell alkalmazni, míg más szempontok esetében a tagállamok rugalmasan dönthetnek arról, hogy aukciójuk kialakítása során előminősítési vagy odaítélési szempontként vagy a két típusú kritérium kombinációjaként alkalmazzák-e azokat. Emellett az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdése nem zárja ki azt, hogy a tagállamok a 26. cikk (2) bekezdésében felsoroltakon túl további, nem árjellegű szempontokat alkalmazzanak.

(2)

A bizonyos megújuló energiaforrásokból származó energia alkalmazására irányuló aukciókra vonatkozó előminősítési vagy odaítélési szempontokat meghatározó szabályok célja, hogy megkönnyítsék az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikkében meghatározott szempontok kialakítását és alkalmazását, és biztosítsák az egységességet az egész Unióban, ugyanakkor kellő rugalmasságot biztosítsanak a tagállamok számára. A szempontok összehangolt végrehajtásának csökkentenie kell a gazdasági szereplők és a tagállamok tranzakciós költségeit, és az uniós hozzáadott érték elvével összhangban el kell kerülnie a belső piac széttöredezettségét. Ennek során elegendő rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára ahhoz, hogy az előminősítési vagy odaítélési szempontok alkalmazását hozzáigazítsák saját aukciós rendszereik szerkezetéhez és tervezéséhez, azok sajátos jellemzőihez és az egyéb közpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó egyéb megfontolásokhoz, a szubszidiaritás elvével összhangban. E szempontoknak a megújulóenergia-aukciókon való alkalmazása nem áshatja alá az aukciók alapvető célkitűzéseit a megújuló energia gyors, hatékony és fenntartható alkalmazása tekintetében, és biztosítania kell a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást és a jogbiztonságot. Ez a rendelet meghatározza azokat az előminősítési vagy odaítélési szempontokat, amelyeket a bizonyos megújuló forrásokból származó energia alkalmazására irányuló aukciókon figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a szempontokat objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a költségek aránytalan megnövekedése nélkül alakítsák ki és alkalmazzák.

(3)

A felelős üzleti magatartásra vonatkozó kritériumnak biztosítania kell, hogy a vállalatok által végzett tevékenységek összhangban legyenek a társadalom és a természet szükségleteivel. A vonatkozó nemzetközi szabványok keretére, például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre építve: A jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó, a vállalkozásokra és az emberi jogokra irányadó ENSZ-keretrendszernek („Protect, Respect and Remedy”), a multinacionális vállalatokra vonatkozó, a felelős üzleti magatartásról szóló OECD-irányelvnek, a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-irányelvnek, a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozatnak, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra vonatkozó releváns uniós jogszabályoknak (3), különösen az (EU) 2024/1760 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4), valamint az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) és az (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (6) a végrehajtása során a felelős üzleti magatartásra vonatkozó előminősítési szempontok megújulóenergia-aukciókon történő bevezetésének meg kell haladnia a meglévő uniós jogszabályokban foglalt, a kellő gondosságra vonatkozó követelményeket azáltal, hogy előírja a kellő gondosság alapvető elemeinek kezelésére irányuló intézkedéseket az ajánlattevő aukcióval kapcsolatos üzleti tevékenysége tekintetében. Az ajánlattevőktől azt is meg kell követelni, hogy nyilvánosan közöljék az ennek érdekében hozott intézkedéseket. A túlzott bürokratikus terhek elkerülése érdekében a természetes személyek, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19a. és 29a. cikkének és későbbi módosításaik szerint az irányelv hatálya alá nem tartozó vállalatok, valamint a megújulóenergia-közösségek nem kötelezhetők arra, hogy megfeleljenek ennek a további kötelezettségnek, és enyhébb követelmények hatálya alá tartoznak, ugyanakkor teljes mértékben mentesülnek a felelős üzleti magatartásra vonatkozó kritérium alkalmazása alól a 10 MW alatti kapacitású projektek esetében. A tagállamoknak azonban fenn kell tartaniuk annak lehetőségét, hogy a 10 MW-nál nagyobb kapacitású projektek esetében kiterjesszék a természetes személyekre, a 2013/34/EU irányelv (7) 19a. és 29a. cikkében és későbbi módosításaiban meghatározottak szerint az irányelv hatálya alá nem tartozó vállalatokra, valamint a megújulóenergia-közösségekre a kellő gondosság alapvető elemeinek kezelésére vonatkozó kötelezettséget. A felelős üzleti magatartásra vonatkozó kritériumnak való megfelelés értékelésének a kellő gondosságnak az (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében meghatározott alapvető elemein kell alapulnia (8).

(4)

Az energiatermelő létesítmények magas szintű kiberbiztonságának és adatbiztonságának garantálása elengedhetetlen az energiaellátás és a kritikus energetikai infrastruktúrák biztonságának fenntartásához. Az energiaágazatban felmerülő kiberbiztonsági kockázatok káros hatással lehetnek a megújulóenergia-létesítmények építése és üzemeltetése során feldolgozott információk bizalmas jellegére, és befolyásolhatják az üzemeltető azon képességét, hogy megtartsa a létesítmény feletti üzemelés-ellenőrzést. A megújulóenergia-létesítmények az ellátási lánchoz kapcsolódó potenciális kiberbiztonsági kockázatok széles körével szembesülnek, például az ellátási lánc súlyos és váratlan megsértésével, az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek, szolgáltatások vagy folyamatok rendelkezésre állásának hiányával az ellátási láncban, vagy az ellátási lánc szereplői – többek között rendkívül kifinomult módszereket alkalmazó és kitartó rossz szándékú állami szereplők és bűnözők – által kezdeményezett kibertámadásokkal.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő megfelelően kezelje a kiberbiztonsági és adatbiztonsági kockázatokat, a megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló aukcióknak előminősítési szempontokat kell bevezetniük, amelyek előírják számukra kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtását, ezeket kiberbiztonsági tervben kell meghatározniuk, és biztosítaniuk kell, hogy ezek az intézkedések alkalmazandók legyenek a beszállítóik által nyújtott IKT-termékekre vagy -szolgáltatásokra. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli joghatóságokban található megújulóenergia-létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos adatok tárolása és feldolgozása fenyegetést jelenthet a létesítmények biztonságára és a rendszer egészére nézve. A létesítmény és az egész rendszer biztonságának garantálásához magasabb szintű adatvédelemre van szükség azokban az esetekben, amikor az ajánlattevő olyan harmadik ország joghatósága alá tartozik, amely előírja az ajánlattevő számára, hogy jelentse a szoftverek vagy hardverek sebezhetőségére vonatkozó információkat az adott harmadik ország hatóságainak, mielőtt ismertté válna, hogy ezeket a sebezhetőségeket kihasználták. Magasabb szintű adatvédelemre akkor is szükség van, ha a rossz szándékú kibertevékenységekre adott közös uniós diplomáciai válasz keretében az Unió nevében (9), vagy egy vagy több tagállama nevében tett nyilvános nyilatkozat szerint az adott harmadik ország területén kívül működő fenyegető szereplők rossz szándékú kibertevékenységeket vagy hadjáratokat folytattak. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük különösen az Unió által az Unió vagy tagállamai számára külső fenyegetést jelentő kibertámadásoktól való elrettentés és az azokra való reagálás érdekében bevezetett célzott korlátozó intézkedéseket (10). A valamely tagállam nevében tett nyilvános nyilatkozatok különösen fontosak az adott tagállam által lebonyolított aukciók esetében. Ilyen esetekben az ajánlattevőknek megalapozott kiberbiztonsági tervet kell benyújtaniuk, amely felvázolja azokat a technikai, operatív és szervezeti intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az aukcióhoz kapcsolódó üzleti tevékenységeik során felhasznált vagy generált adatokat az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tárolják és kezeljék, és ne továbbítsák az EGT-n kívülre. Fontos, hogy az EGT-ben letelepedett üzemeltető fenntartsa a létesítmény üzemelés-ellenőrzését a megfelelő felügyelet és az uniós jog végrehajtásának biztosítása érdekében, hogy garantálhassa a létesítmény és a teljes rendszer biztonságát.

(6)

Az ajánlattevőnek a projekt megvalósítására való képességét biztosító szempontok bevezetése kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az ajánlattevők és ajánlataik hitelesek legyenek, rendelkezzenek a szükséges műszaki ismeretekkel, tapasztalattal, valamint pénzügyi és gazdasági képességgel, és reális üzleti és műszaki tervvel rendelkezzenek a projekt teljes körű és időben történő befejezéséhez, tiszteletben tartva az aukció különböző előírásait és a nem árjellegű szempontokra vonatkozó követelményeket. Ezért helyénvaló előírni az ajánlattevők számára, hogy nyújtsanak be konkrét dokumentációt és bizonyítékot. E szempontok kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a projekt költségeit, kapacitását, a technológia érettségét, az aukció által megkövetelt innováció mértékét és más releváns piaci feltételeket is. Ez különösen fontos, mivel a túlzott követelmények előírása például a kisebb projektek esetében mesterségesen korlátozhatja a versenyt, és kizárhatja azokat a kisebb szereplőket, akik egyébként részt tudnának venni az aukción. Ezenkívül a túlzott követelmények előírása korlátozhatja az új belépők aukción való részvételét. Ehelyett a nagyobb, magasabb kockázattal járó projektek esetében szigorúbb feltételeket lehet előírni annak biztosítása érdekében, hogy a projekteket teljes mértékben és időben végre lehessen hajtani, miközben továbbra is garantálják a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást.

(7)

Az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamoknak előminősítési vagy odaítélési szempontokat kell meghatározniuk az aukció fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásának értékelésére. Az (EU) 2024/1735 rendelet 25. cikke előírja az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy bizonyos közbeszerzési eljárásokban a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó kötelező minimumkövetelményeket, valamint az ajánlat rezilienciához való hozzájárulásának értékelésére vonatkozó bizonyos kötelező követelményeket alkalmazzanak. Mind a közbeszerzési eljárások, mind a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciók hozzájárulnak az Unió rezilienciájához. Az energiaágazatban működő azon közvállalkozások, amelyek a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 4. cikkével összhangban közszolgáltató ajánlatkérők, az (EU) 2024/1735 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a)–k) pontjában felsorolt „nettó zéró” technológiák beszerzése során az (EU) 2024/1735 rendelet 25. cikkének hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor ajánlattevőként részt vehetnek az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikkének hatálya alá tartozó megújulóenergia-aukciókon is. Az (EU) 2024/1735 rendelet (81) preambulumbekezdése emlékeztet annak fontosságára, hogy a fenntarthatóságra és rezilienciára vonatkozó követelményeket oly módon alkalmazzák, hogy az a tulajdonosi struktúrájuktól függetlenül biztosítsa a piaci szereplők közötti tisztességes és egyenlő versenyt. E tisztességes és egyenlő verseny biztosítása érdekében a rezilienciára és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó követelmények értékelése céljából a 26. cikk szerinti megújulóenergia-aukciókon részt vevő közvállalkozásokra csak a 26. cikkben meghatározott szabályok vonatkozhatnak. A 25. cikkben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a „nettó zéró” technológiák beszerzésére, kivéve, ha az ilyen beszerzést a 26. cikk szerinti megújulóenergia-aukciók keretében odaítélt projektek végrehajtására használják fel. (12)

(8)

Az aukció fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásának értékelésére szolgáló kritériumtípusok (előminősítési vagy odaítélési szempontok) konkrét kiválasztása az adott aukciót tervező érintett hatóságok hatáskörébe tartozik. Az érintett hatóságoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a kritériumtípusok megválasztása ne ássa alá az ajánlattételi eljárás versenyeztetési jellegét, és ne lassítsa indokolatlanul a megújulóenergia-technológiák alkalmazását.

(9)

Az aukciók rezilienciához való hozzájárulásának értékelése során arra kell törekedni, hogy biztosítsák az Unió hozzáférését a biztonságos és fenntartható energiaellátáshoz azáltal, hogy i. csökkentik a jelenlegi függőségeket, és elkerülik az egyetlen harmadik országtól való új stratégiai függőségeket a „nettó zéró” megújulóenergia-technológiák és fő specifikus alkotóelemeik ellátása tekintetében, valamint ii. fokozzák e technológiák és alkotóelemek uniós gyártási kapacitását. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a 2030-ra vonatkozó megújulóenergia-célérték elérését (13). Annak eldöntésekor, hogy a rezilienciához való hozzájárulást előminősítési vagy odaítélési szempontként alkalmazzák-e a „nettó zéró” technológiákra vagy azok fő specifikus alkotóelemeire, az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük az Unió harmadik országtól való függőségének szintjét az adott „nettó zéró” technológia vagy annak fő specifikus alkotóeleme tekintetében, az alternatív ellátási források rendelkezésre állását, valamint azt, hogy a reziliencia odaítélési szempont helyett előminősítési szempontként való alkalmazása milyen hatást gyakorolhat az adott fő specifikus alkotóelem kínálatára. Azokban az esetekben, amikor az aukciók során a rezilienciát alkalmazzák odaítélési szempontként, az érintett hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy növeljék az uniós kínálat diverzifikálását egy olyan országhoz képest, amelytől az Unió túlzott mértékben függ azáltal, hogy több pontot ítélnek oda olyan ajánlattevőknek, akik biztosítják beszerzési forrásaik nagyobb diverzifikációját, mint a rezilienciára vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ajánlattevőknek.

(10)

Az Unió egyetlen olyan harmadik országtól való függőségének kezelése érdekében, amely egy adott „nettó zéró” technológia vagy annak alkotóelemei több mint 50 %-át vagy bizonyos körülmények között legalább 40 %-át biztosítja, valamint a kínálat diverzifikálásának előmozdítása érdekében a tagállamok érintett hatóságainak a részvételt a végtermék származásához kapcsolódó követelményeken és az (EU) 2025/1178 bizottsági végrehajtási rendeletben (14) meghatározott bizonyos számú olyan fő specifikus alkotóelemen alapuló releváns aukciókra vagy odaítélési pontokra kell korlátozniuk, amelyek olyan harmadik országból származnak, amelytől az Unió túlzott mértékben függ. Helyénvaló továbbá korlátozni egyes fő stratégiai alkotóelemek eredetét, tekintettel azok technológiai értékére és az energiaellátás biztonságában és az egyes „nettó zéró” technológiák ellátási láncában betöltött központi szerepükre, de más fő specifikus alkotóelemek esetében az ajánlattevőknek rugalmasságot kell fenntartaniuk annak megválasztásában, hogy mely alkotóelemeket kívánják beszerezni abból a harmadik országból, amelytől az Unió túlzott mértékben függ, az e rendeletben meghatározott korlátokon belül. Ezek a követelmények gyakorlati és objektíven ellenőrizhető módszertant írnak elő a „nettó zéró” technológiák és az aukció részét képező fő specifikus alkotóelemeik rezilienciájának értékelésére. Helyénvaló meghatározni a különböző technológiákra és fő specifikus alkotóelemeikre vonatkozó egyedi követelményeket, figyelembe véve azok sajátos körülményeit és jellemzőit, például az alternatív beszerzési források rendelkezésre állását, a globálisan elegendő gyártási kapacitást, a technológia érettségi szintjét és alkalmazási arányát, a diverzifikációnak az ellátási láncokra gyakorolt hatását és az összköltséget. A fotovoltaikus technológiák végtermékei (fotovoltaikus napenergia-rendszerek) és a fotovoltaikus modulok esetében az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletben (15) meghatározott nem preferenciális származási szabályok előírják, hogy a fotovoltaikus cellák (HR 8541 42 ) – amelyek ugyanazon vámtarifaszám alá tartoznak, mint a fotovoltaikus modulok (HR 8541 43 ) – vagy a velük egyenértékű alkotóelemek fotovoltaikus modulokba történő beszerelése nem változtatná meg a modul származását. Ezért helyénvaló a fotovoltaikus napenergia-rendszer és a fotovoltaikus rendszer modul összeszerelésére, nem pedig azok származására hivatkozni az említett gyártási lépések rezilienciájához való hozzájárulás tekintetében.

(11)

Egyes fő specifikus alkotóelemek esetében az egyetlen harmadik országtól való függőség olyan magas lehet, hogy a rezilienciára vonatkozó kritérium szigorú alkalmazása veszélyeztetné az adott alkotóelem ellátásbiztonságát. Ilyen esetekben helyénvaló, hogy az érintett hatóságok megőrizzenek némi rugalmasságot az olyan fő specifikus alkotóelemek küszöbértékének emelésére, amelyek abból a harmadik országból származhatnak, amelytől túlzott mértékben függnek.

(12)

A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló aukciókra vonatkozó reziliencia- és fenntarthatósági kritériumokról, valamint ezeknek a megújulóenergia-technológiák gyorsított bevezetésére gyakorolt hatásáról szóló (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében előírt értékelés elvégzésekor a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie a rezilienciakritérium hatékonyságát, valamint azt, hogy ezt a hatékonyságot aláássák-e a „nettó zéró” technológiák végtermékei vagy fő specifikus alkotóelemei származási helyének vagy összeszerelési helyének megváltoztatására irányuló gyakorlatok.

(13)

A tagállamok érintett hatóságainak értékelniük kell továbbá a szárazföldi szélenergia-technológiákra, a tengeri szélenergia-technológiákra és az elektrolizátorokra vonatkozó aukciók rezilienciához való hozzájárulását, még akkor is, ha nincs olyan egyetlen harmadik ország, amely e technológiák vagy alkotóelemeinek több mint 50 %-át, vagy bizonyos körülmények között legalább 40 %-át biztosítja, mivel e technológiák esetében jelentős a kockázata annak, hogy fokozódik a Kínai Népköztársaságból származó behozataltól való függőség, ami veszélyeztetheti az Unió ellátásbiztonságát. Ezt alátámasztják az ilyen technológiák jelenlegi és előrejelzett globális és uniós keresleti és kínálati tendenciái, valamint az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság termelési kapacitása meghaladja a globális termelés 50 %-át (16), és előrejelzett termelése jelentősen meghaladja a belföldi célokat és az előrelátható keresletet.

(14)

Az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az aukció fenntarthatósághoz való hozzájárulása értékelhető a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos olyan szempontok bevezetésével, amelyek túlmutatnak az alkalmazandó jogban foglalt minimumkövetelményeken, az innováción vagy az energiarendszer integrációján.

(15)

Az (EU) 2024/1735 rendelet előírja, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos megfontolásokat be kell építeni bizonyos közbeszerzési eljárásokba és a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló bizonyos aukciókba. A rendelet végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó, környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározására, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciókon alkalmazható környezeti fenntarthatósági szempontok további pontosítására. Az előbbit az (EU) 2024/1735 rendelet 25. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadandó végrehajtási rendeletben kell meghatározni, míg az utóbbit e rendelet állapította meg. A két jogi aktus célja ugyanannak a célnak az elérése, azaz a „nettó zéró” technológiák környezeti fenntarthatóságának növelése és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése. A két rendelet megközelítése és tartalma azonban eltérő annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a különböző konkrét jogi felhatalmazásokat, a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló közbeszerzési eljárások és aukciók közötti különbségeket, a hatályuk alá tartozó „nettó zéró” technológiák eltérő körét, valamint az e különböző eljárásokért felelős hatóságok típusa és az azokon keresztül alkalmazott mennyiségek közötti különbségeket.

(16)

A környezeti fenntarthatósági szempontok meghatározása során az érintett hatóságoknak kritériumokat kell meghatározniuk az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások értékelésére. Ennek során az e végrehajtási rendeletben meghatározott egy vagy több környezeti fenntarthatósági kritériumot vagy az általuk relevánsnak ítélt egyéb szempontokat kell alkalmazniuk.

(17)

A megújulóenergia-technológiák szénlábnyoma az egyik olyan releváns kritérium, amelyet a tagállamok érintett hatóságai bevezethetnek az aukciókba a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulásuk értékelése céljából. Ahhoz, hogy ez a kritérium objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes legyen, a „nettó zéró” technológiák szénlábnyomát életciklus-alapon kell mérni és értékelni. Helyénvaló továbbá harmonizálni az életciklus-alapú szénlábnyom-értékelésre szolgáló módszereket a feltételezésekre vonatkozó mozgástér csökkentése és az eredmények összehasonlíthatóságának javítása érdekében, ami szükséges a környezeti fenntarthatósághoz való tényleges hozzájárulás lehetővé tételéhez. Ezen a területen további harmonizáció várható a tisztaipar-megállapodás részeként (17). Amennyiben az uniós jog egy adott módszert ír elő egy adott „nettó zéró” technológia szénlábnyomának értékelésére, a tagállamoknak ezt a módszert kell alkalmazniuk az említett technológiát használó megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló nemzeti aukcióikon.

(18)

Mivel nincs olyan uniós jogszabály, amely egy konkrét módszert vagy egy olyan módszert írna elő, amely arra utal, hogy az alkalmas egy adott megújulóenergia-technológia szénlábnyomának értékelésére, abban az esetben, amikor a szénlábnyomot kritériumként alkalmazzák az aukciókon, az eredmények összehasonlíthatóságának javítása érdekében tovább kell pontosítani e kritérium kidolgozásának paramétereit, különösen a módszertan és az adatok minőségi követelményei tekintetében.

(19)

A körforgásos gazdaságra való átállás a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben meghatározottak szerint az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú eleme (18).

(20)

A „nettó zéró” technológiák alkalmazására irányuló aukciók a körforgásossággal kapcsolatos előminősítési szempontok vagy odaítélési szempontok meghatározásával hozzájárulhatnak ehhez az átálláshoz. Ha a hatóságok emellett döntenek, szempontokat kell meghatározniuk a termékek újrafeldolgozhatóságára, javításának és karbantartásának megkönnyítésére vagy korszerűsítésének, újrahasználatának, újragyártásának és felújításának megkönnyítésére, vagy az újrafeldolgozott anyagok – többek között a kritikus fontosságú nyersanyagok – felhasználására vagy tartalmára vonatkozóan, hivatkozva az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott egy vagy több releváns termékparaméterre (19).

(21)

A biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma összeomlása az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartoznak. Az Unió jogi kereteket, stratégiákat és cselekvési terveket vezetett be a természet védelme, valamint az élőhelyek és fajok helyreállítása érdekében, például a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiát (20) és az (EU) 2024/1991 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (21). Az éghajlati válság világszerte a biológiai sokféleség csökkenését idézi elő, a biológiai sokféleség csökkenése pedig súlyosbítja az éghajlatváltozást, így ezek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, amint azt a közelmúltban készült tanulmányok is megerősítették. A biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák alapvetően fontosak az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés szempontjából.

(22)

A „nettó zéró” technológiák negatív és pozitív hatást is gyakorolhatnak a biológiai sokféleségre. Helyénvaló olyan kritériumokat kidolgozni az aukciókon, amelyek elősegítik a fajok és ökoszisztémák sokféleségének, valamint a reprodukciós képességüknek a fenntartását. A negatív hatások többnyire helyiek, és magukban foglalhatják az élőhelyek csökkenését vagy romlását, valamint a fajok megzavarását, többek között zaj és ütközések révén. A pozitív hatások közé tartozhat az éghajlatváltozás mérséklése, a légszennyezés csökkentése és a vadon élő állatok és növények javát szolgáló tájvédelmi beavatkozások. A biológiai sokféleségre gyakorolt hatást kezelő előminősítési, illetve odaítélési szempontok, vagy mindkettő alkalmazása előmozdíthatja a „nettó zéró” technológiák és a biológiai sokféleség közötti szinergiákat. A projektek biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának átlátható nyomon követését a projekt teljes időtartama alatt el kell végezni, és szükség esetén adaptív intézkedéseket kell hozni.

(23)

Amennyiben az érintett hatóságok odaítélési szempontként figyelembe veszik a „nettó zéró” technológiák biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, e szempontnak meg kell követelnie a biológiai sokféleséghez való nettó pozitív hozzájárulást. A biológiai sokféleséghez való nettó pozitív hozzájárulásra irányuló intézkedések közé tartozhat például az élőhelyek helyreállítása vagy újbóli létrehozása, a fajok élőhelyeinek javítására és populációik növelésére irányuló intézkedések, illetve az egyéb tevékenységek által a környezetre gyakorolt nyomás csökkentésére irányuló intézkedések. A biológiai sokféleséghez való nettó pozitív hozzájárulások ellentételezési intézkedéseken túli jutalmazása egyenlő versenyfeltételeket biztosít azon versenytárs ajánlattevők számára, akiknek projektjei eltérő hatásokkal járnak, és ösztönzőleg hat a negatív hatások elkerülésére vagy minimalizálására.

(24)

Az energetikai hatásfok alapvető fontosságú az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal történő csökkentésére irányuló ambiciózus uniós célok eléréséhez, az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban foglaltaknak megfelelően. Emellett az energetikai hatásfok kulcsfontosságú tényező az energiaárak csökkentésében és az uniós energiaellátás rezilienciájának javításában is, ezáltal lehetővé téve mind az igazságos, mind a biztonságos zöld átmenetet.

(25)

Az aukciók hozzájárulhatnak az enegriahatékonysághoz azáltal, hogy a fenntarthatósági hozzájárulás értékelésének szakaszában azokat a termékeket meghatározó előminősítési vagy odaítélési szempontokat foglalnak magukban, amelyek energetikai hatásfokát értékelik, valamint az egyes termékek esetében az alkalmazandó értékelési módszertant. A szempontokat adott esetben az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 7. cikkének (2) bekezdésével vagy a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott energiahatékonysági referenciaértékekkel összhangban kell meghatározni.

(26)

A fenntartható vízgazdálkodás fontos az Unió rezilienciája szempontjából, és a vízzel való strukturálisan rossz gazdálkodás e véges erőforrás és a vízzel kapcsolatos ökoszisztémák romlásához és szennyezéséhez vezetett. A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) integrált vízminőség-kezelési modellt hozott létre, és az uniós vízpolitika célja, hogy az európaiak számára hozzáférést biztosítson a jó minőségű és elegendő vízhez, Európa-szerte garantálja valamennyi víztest jó állapotát, valamint biztosítsa a víz elegendő, kiegyensúlyozott és méltányos rendelkezésre állását valamennyi vízfelhasználó ágazat számára, beleértve az ipart is. Egyes „nettó zéró” technológiák a használati szakaszban hatással vannak a vízre azáltal, hogy vizet használnak vagy szennyvizet bocsátanak ki a víztestekbe. Ezért az ilyen technológiák alkalmazására irányuló aukciókon releváns lehet a vízzel kapcsolatos, nem árjellegű környezeti fenntarthatósági szempontok kidolgozása.

(27)

A szennyezés csökkentése a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben meghatározottak szerint az európai zöld megállapodás másik kulcsfontosságú eleme. A terv azt a célt tűzi ki, hogy a levegő-, víz- és talajszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve, és amely tiszteletben tartja azokat a határokat, amelyekkel bolygónk megbirkózhat. A „nettó zéró” technológiák alkalmazására irányuló aukciók a szennyezési szintekre vonatkozó előminősítési vagy odaítélési szempontok meghatározásával hozzájárulhatnak a szennyező anyagok csökkentéséhez. Amennyiben az érintett hatóságok úgy döntenek, hogy ilyen szempontokat alkalmaznak, a vonatkozó módszertanokat, küszöbértékeket és megfelelési mechanizmusokat az uniós joggal összhangban és azok alapján kell meghatározni, amennyiben rendelkezésre állnak, és adott esetben figyelembe kell venni az (EU) 2023/2486 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (25) C. függelékében meghatározott szempontokat.

(28)

Az innováció kulcsfontosságú a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a megújuló energia gyors elterjedése szempontjából. Az (EU) 2018/2001 irányelv célja, hogy előmozdítsa az innovációt a megújuló energia alkalmazása terén azáltal, hogy az innovatív megújulóenergia-technológiákra vonatkozóan az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitás legalább 5 %-ának megfelelő, 2030-ra elérendő indikatív célértéket határoz meg. Az innovációs kritériumoknak az aukciók kialakításába való beépítése elő fogja mozdítani a teljesen új megoldások kifejlesztését vagy a legkorszerűbbeken is túlmutató megoldások javítását. Ez olyan szilárd keretet hoz létre, amely ösztönzi az élvonalbeli technológiák alkalmazását, biztosítva a klímasemlegesség felé vezető fenntartható és versenyképes utat.

(29)

Amikor az innovációt előminősítési vagy odaítélési kritériumként alkalmazzák az aukciókon, helyénvaló különbséget tenni az aukciók két típusa között. Először is az aukciók leggyakoribb típusai azok, amelyek az aukció fő tényezőjeként nem kifejezetten az innovációra összpontosítanak, hanem fő céljuk a megújuló energiaforrások alkalmazása. Bár ezeknek az aukcióknak nem célja önmagában az innováció előmozdítása, bizonyos, az innovációt jutalmazó elemek odaítélési vagy előminősítési szempontként beépíthetők az aukció kialakításába. Az aukciók egy másik kisebb részhalmazára tisztán innovációs aukcióként lehet hivatkozni, amelynek fő célja a megújuló energiaforrások jövőbeli alkalmazásához kapcsolódó innováció előmozdítása, például a hullámenergiával, árapályenergiával vagy a repülő szélturbinákkal kapcsolatos projektek.

(30)

Mindkét olyan aukciótípus esetében, ahol az innováció előminősítési vagy odaítélési szempontként szerepel, az érintett hatóságoknak minden esetben értékelniük kell, hogy a pályázó projektek mennyiben járulnak hozzá a fő teljesítménymutatók minimális javulási szintjéhez annak biztosítása érdekében, hogy a projekt olyan megoldásokat, technológiákat vagy fejlesztéseket eredményezzen, amelyek túlmutatnak a piacon már elérhető legkorszerűbb megoldásokon, technológiákon vagy fejlesztéseken az aukció tárgyához viszonyítva. Azon fő teljesítménymutatók kiválasztása, amelyek alapján az innovációt a legkorszerűbb megoldásokkal és technológiákkal kell összehasonlítani, a tagállamok által követett közpolitikai célkitűzéstől függ. Ez magában foglalhatja például a technológia energiatermelési hatékonyságának javulását mérő fő teljesítménymutatókat, az újrafeldolgozhatóságot, a megoldás vagy technológia rugalmasságát az energiarendszer integrációjának előmozdítása érdekében, a nyersanyagoktól való alacsonyabb függőséget, a technológia élettartamát, az alacsonyabb környezeti hatást vagy más fő teljesítménymutatókat az innovációra vonatkozó, nem árjellegű szempont bevezetésével elérni kívánt konkrét közcéltól függően.

(31)

A tisztán innovációs aukciók esetében az innováció értékelésére szolgáló előminősítési szempontok bevezetésekor figyelembe kell venni a javasolt megoldások vagy technológiák érettségét is annak biztosítása érdekében, hogy a pályázó projekt megfeleljen a pályázati célkitűzéseknek, és a pályázatban szereplő innovációk nincsenek a fejlesztés olyan korai szakaszában, hogy azok ne valósulhassanak meg. A nem kifejezetten az innovációra összpontosító aukciók esetében az érintett hatóságok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy előírják az ajánlatot tevő projektek bizonyos érettségi szintjét annak elkerülése érdekében, hogy a fejlesztés nagyon korai szakaszában lévő olyan ajánlatok érkezzenek, amelyek valószínűleg nem érik el az aukció célkitűzéseit.

(32)

A legújabb innovatív fejleményekkel kapcsolatos ismeretek terjesztése elengedhetetlen az innováció további ösztönzéséhez, különösen a tisztán innovációs aukciók esetében (26). A tagállamok érintett hatóságainak előminősítési vagy odaítélési szempontként fel kell tüntetniük a nyertes projekt eredményeinek konferenciákon, publikáción, nyílt hozzáférésű adattárakon vagy ingyenes/nyílt forráskódú szoftvereken és adott esetben működési adatok révén történő terjesztésének szükségességét, feltéve, ha megfelelő titoktartási intézkedések vannak érvényben. Hasonlóképpen elő kell írniuk a nyertes ajánlattevő számára annak vállalását, hogy kellő időben a támogatott kutatás-fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-ben található érdekelt felek általi használatra. A nem kifejezetten az innovációra összpontosító aukciók esetében a tagállamok érintett hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen típusú tudásterjesztési követelményeket előminősítési vagy odaítélési kritériumként írják elő.

(33)

Az új, változó megújulóenergia-létesítmények bevezetésével a villamosenergia-rendszer sajátos kihívásokkal néz szembe, például azzal, hogy a hálózati stabilitás fenntartása mellett kezelni kell a hálózati szűk keresztmetszetekkel kapcsolatos problémákat. Ezeket az igényeket jellemzően teher-újraelosztással és más, a rendszer számára költségekkel járó megoldásokkal elégítik ki. Az energiarendszer integrációjának nem árjellegű szempontként a megújulóenergia-aukciókon történő bevezetése enyhítheti ezeket a rendszerköltségeket azáltal, hogy kezeli a megújulóenergia-projekt üzemeltetési rendszerére gyakorolt hatást. Mindazonáltal az energiarendszer igényei nem kezelhetők kizárólag nem árjellegű szempontokkal a megújulóenergia-aukciókon, és rendszerszintű megoldásokat igényelnek, beleértve a hálózattervezést, a szabályozási kritériumokat, a piaci jelzéseket vagy a hálózati díjakat.

(34)

Az energiarendszer integrációjára vonatkozó nem árjellegű szempontokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék minden olyan technológia és megoldás részvételét, amely segíthet az azonosított rendszerigények kezelésében. Amennyiben az azonosított rendszerigények alapján kellően indokolt vagy az uniós jog lehetővé teszi, az aukcióknak egy vagy több technológiára vagy megoldásra is összpontosítaniuk kell. Ezek a technológiák vagy megoldások bevonhatók az ajánlatot tevő projektben előirányzott beruházásokba, vagy harmadik féllel kötött szerződés útján szerezhetők be, amennyiben új beruházásnak minősülnek. Ez lehetővé teszi az ajánlattevők számára, hogy a legköltséghatékonyabb megoldásokat válasszák ki. A különböző technológiák és megoldások rendszerigényhez való hozzájárulásának értékeléséhez olyan modellezési eszközökre lehet szükség, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon megbecsüljék az ajánlatot tevő projekttel és anélkül megvalósuló forgatókönyveknek az energiarendszerre gyakorolt hatását. Az alternatív megközelítések olyan objektív és ellenőrizhető változókra összpontosíthatnak, amelyek az általános rendszerigények helyettesítőiként, vagy az egyes technológiák hozzájárulásának helyettesítőiként szolgálnak, figyelembe véve különösen a hálózattervezést. Ezek az alternatív megközelítések azonban azzal a kockázattal járnak, hogy alábecsülik a javasolt projektnek a rendszerre gyakorolt lehetséges hatását.

(35)

Amikor az érintett hatóságok az aukció kialakítása során kritériumként bevezetik az energiarendszer integrációját, figyelembe kell venniük az ajánlatot tevő projektek hozzájárulását a rendszerigények kielégítéséhez, a következő három fő paraméter alapján: az ajánlatot tevő projektek hozzájárulása a villamosenergia-rendszer igényeihez időbeli szempontból, az energiahordozók közötti kapcsolatok létrehozásához való hozzájárulásuk, valamint a villamosenergia-rendszer igényeihez való hozzájárulásuk területi szempontból.

(36)

Amennyiben az ajánlatot tevő projekteknek a villamosenergia-rendszer igényeinek kielégítéséhez való hozzájárulását időbeli szempontból értékelik, figyelembe kell venni a megoldások széles körét, beleértve az energiatárolást és a keresletoldali választ, amelyek hozzájárulhatnak a megújulóenergia-termelés és a villamosenergia-kereslet változásai által okozott egyensúlyhiányok kezeléséhez. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló aukciók keretében az ajánlatot tevő projektek termelésének, hálózati betáplálásának vagy fogyasztásának modulációját lehetővé tevő eszközök használata az időbeli rugalmasság biztosításával hozzájárul a rendszerigények kielégítéséhez. Ez például több megújulóenergia-termelési technológia kombinálásával, a termelőeszközök és a villamosenergia-tároló eszközök kombinációjával, illetve a termelőeszközök és a keresleti eszközök olyan kombinációjával vagy megoldásokkal érhető el, amelyek szükség esetén növelhetik vagy csökkenthetik a villamosenergia-keresletet.

(37)

Amennyiben értékelik az ajánlatot tevő projektnek az energiahordozók közötti kapcsolatok létrehozásához való hozzájárulását, figyelembe kell venni a megújuló energia egyik energiahordozóról a másikra energiaátalakító eszközök révén történő továbbítására vonatkozó kapacitást. Az energiahordozók közötti kapcsolatok különösen a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia más energiahordozóvá, például hővé vagy hidrogénné történő átalakítását jelentik egy olyan keresleti ágazatban történő fogyasztás céljából, amely nem közvetlenül villamos energiát fogyaszt. Ily módon a villamosenergia-rendszer fokozatos dekarbonizációja, amelyhez az ajánlatot tevő projekt hozzájárul, lehetővé teheti azon keresleti ágazatok dekarbonizációját, amelyek nem használnak villamos energiát, hanem például egyes lakó- vagy ipari épületekben hőt vagy bizonyos ipari folyamatokban hidrogént. Az energiahordozók közötti kapcsolatok ezért hozzájárulnak az energiarendszer dekarbonizációval kapcsolatos igényeihez, amikor ez a legköltséghatékonyabb út. Emellett az energiaátalakítási eszközök, amelyek ilyen összeköttetéseket hoznak létre az energiahordozók között, például elektrolizátorok vagy hőtermelő és -tároló létesítmények, szintén hozzájárulnak a villamosenergia-ágazat időbeli rugalmassággal kapcsolatos igényeinek kielégítéséhez.

(38)

Amennyiben az ajánlatot tevő projektnek a villamosenergia-rendszer igényeihez való hozzájárulását területi szempontból értékelik, a hangsúlyt a hálózati topológia, valamint a termelési és fogyasztási eszközök elhelyezkedése közötti kölcsönhatásra kell helyezni, amely hálózati szűk keresztmetszetekkel kapcsolatos problémákhoz és a megújuló energia alacsonyabb felhasználásához vezethet. Az új megújulóenergia-termelési projektek és a hálózati csatlakozási pont optimális helyszíne ezért segíthet enyhíteni a hálózati szűk keresztmetszetekkel kapcsolatos problémákat, és döntő fontosságú a villamosenergia-rendszer szükségletei szempontjából. Az aukciók ezért a részvételt olyan előre meghatározott területeken található projektekre korlátozhatják, ahol segíthetnek csökkenteni a hálózati szűk keresztmetszeteket, vagy a helyszínre gyakorolt hatásuk alapján pontokat adhatnak az ajánlatot tevő projekteknek.

(39)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott kritériumok hatékonyak legyenek a megújulóenergia-aukciókon, a tagállamok érintett hatóságainak módszertant kell meghatározniuk az e rendeletben meghatározott nem árjellegű szempontok értékelésére, megfelelő nyomonkövetési mechanizmusokat és garanciákat kell bevezetniük az ilyen szempontoknak való megfelelés biztosítása érdekében, valamint meg nem felelés esetére megfelelő szankciókat kell bevezetniük. Ezeket a garanciákat és szankciókat olyan szinten kell megállapítani, amely egyensúlyba hozza a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás biztosításának szükségességét, ugyanakkor visszatartja a vállalatokat attól, hogy a projekt megvalósítására és a projekt leírásának teljesítésére irányuló határozott szándék nélkül pályázzanak. A garanciák és szankciók szintjét úgy kell kialakítani, hogy az ajánlattevők számára több költséggel járjon az aukciókra vonatkozó előírásoknak való meg nem felelés, mint a költségek viselése és a megfelelés együttesen.

(40)

Egyes kritériumok esetében szükség lehet a megfelelésnek a projekt teljes időtartama alatt történő bizonyítására, például az energiarendszer integrációjához, a kiberbiztonsághoz vagy a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás állandó nyomon követést tehet szükségessé. Helyénvaló harmonizált szabályokat bevezetni az ilyen megfelelés ellenőrzésének időzítésére vonatkozóan. Az aukción részt vevő valamennyi ajánlattevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy ajánlatának benyújtásakor megfelel az abban szereplő valamennyi aukciós követelménynek és előírásnak. A különböző nem árjellegű szempontokból és egyéb aukciós előírásokból eredő követelményeknek való tényleges megfelelés igazolása különböző időpontokban történhet, amelyeket adott esetben a tagállamok érintett hatóságainak kell meghatározniuk.

(41)

Az ajánlattevőknek konkrét dokumentációt kell benyújtaniuk bizonyos nem árjellegű szempontoknak való megfelelés igazolására. A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciók során a felelősségteljes üzleti magatartásra vonatkozó előminősítési szempontoknak való megfelelés igazolása érdekében a tagállamok érintett hatóságainak elő kell írniuk a kellő gondosságról szóló, harmadik fél által biztosított nyilatkozatot. A kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések hatékony végrehajtásának bizonyítása érdekében az ajánlattevőnek kiberbiztonsági tervet kell benyújtania, és azt rendszeresen frissítenie kell. Adott esetben a hatóságok előírhatják az ajánlattevők és beszállítóik számára, hogy független harmadik felek által végzett rendszeres biztonsági ellenőrzéseknek vessék alá magukat, és rendszeresen mutassák be ezen ellenőrzések eredményeit.

(42)

Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkét és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkét, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait. A tagállamok érintett hatóságainak az Unió nemzetközi kötelezettségeivel, valamint a biztonsági és közrendi okokból hozott korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó követelményekkel összhangban előminősítési vagy odaítélési szempontokat kell bevezetniük a megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló aukciókon. E szempontoknak összhangban kell továbbá állniuk az uniós joggal és a más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében vállalt kötelezettségekkel, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei, illetve az olyan kereskedelmi és beruházási szabályozási kerettel, amelyhez az Unió vagy a tagállamok csatlakoztak, és e szempontok nem haladhatják meg a fentiek szerinti követelmények mértékét.

(43)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Energiaunió-bizottság véleményével,