(1)

A 2531/98/EK tanácsi rendelet (3) 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ha valamely intézmény a rendelettel, és az Európai Központi Bank (EKB) azzal összefüggő rendeleteivel vagy határozataival összhangban előírt tartalékképzési kötelezettséget nem, vagy csak részben tartja be, akkor az EKB szankciókat alkalmazhat.

(2)

A 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4) 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az EKB a valamely rendeletének vagy határozatának megsértése miatt szankciót kirovó határozatot annak jogerőre emelkedését követően indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi hivatalos honlapján. A közzétételnek meg kell történnie, kivéve, ha az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel: a) veszélyeztetné a pénzügyi piacok vagy a pénzügyi rendszer stabilitását vagy valamely folyamatban lévő bűnügyi nyomozást; b) amennyire megállapítható, aránytalan kárt okozna az érintett vállalkozásnak; vagy c) bizalmas információk közzétételéhez vezetne, ami a biztonsághoz fűződő olyan jogos közérdeket veszélyeztetne, mint például az eurobankjegyek sértetlensége vagy a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek kiberkockázatainak vagy működési kockázatainak biztos kezelése. E körülmények bármelyikének fennállása esetén a szankciókra vonatkozó határozatokat anonimizálva kell közzétenni vagy a közzététel elhalasztható. A c) pontban említett körülmények fennállása esetén az EKB dönthet úgy, hogy nem teszi közzé a szankciót kirovó határozatot.

(3)

A 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4) 11. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint a tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén bármilyen szankció kirovását megelőzően az Igazgatóság, vagy annak nevében az illetékes nemzeti központi bank értesíti az érintett vállalkozást az állítólagos jogsértésről és az ennek megfelelő szankcióról. Az értesítés kézhezvételét követően az érintett vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy benyújtsa azokat az írásba foglalt információkat, magyarázatokat vagy kifogásokat, amelyek a megítélése szerint a szankció kirovására vonatkozó határozathoz vagy a kezdeményezés elvetéséhez lényegesek. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy kifogást emeljenek a szankció közzététele ellen azon az alapon, hogy a 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4) 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a közzététel alóli egy vagy több kivétel alkalmazandó. Ilyen esetben, ha az illetékes nemzeti központi bank az Igazgatóság nevében jár el, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az aktát az Igazgatóságnak, amely ezt követően határoz arról, hogy alkalmazandó-e a közzététel alóli ilyen kivétel.

(4)

Az Igazgatóságnak évente jelentős számú határozatot kell elfogadnia arról, hogy alkalmazandó-e a tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók közzététele alóli kivétel. A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében az ilyen határozatok meghozatalával kapcsolatban a döntéshozatali hatáskörök átruházására van szükség. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházás szükséges és megfelelő lehet annak érdekében, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú döntést. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elveként biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét.

(5)

Az ilyen határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört az Igazgatóság azon tagjára kell átruházni, akinek a Jogi Szolgálatok Főigazgatóság beszámol, valamint az Igazgatóság azon tagjára, akinek a Piaci Műveletek Főigazgatóság beszámol, akik így közösen járnak el.

(6)

A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és a hatáskör-átruházás terjedelmét egyértelműen meg kell határozni. Az e határozatban megállapított hatáskör-átruházás hatályát a tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók közzétételéről szóló azon határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskörre kell korlátozni, amelyek nem térnek el a 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4) 9. cikkének (1) bekezdésében megállapított általános szabálytól, amely szerint az EKB valamely rendeletének vagy határozatának megsértése miatt szankciót kirovó határozatokat közzé kell tenni. A szankciók közzétételéről szóló, új elemeket felmutató határozatok vagy a közzététel alóli valamelyik kivétel alkalmazásával érintett határozatok nem tartoznak a hatáskör-átruházás hatálya alá, azok továbbra is az Igazgatóság hatáskörébe tartoznak.

(7)

Az Igazgatóság által hatáskör-átruházóként gyakorolt kontroll biztosítása érdekében az Igazgatóság azon tagjai által hozott határozatokról, akikre a hatáskört átruházták, évente jelentést kell tenni az Igazgatóságnak,

a)

az érintett vállalkozás a tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazandó szankció közzétételét kifogásolja, magát a szankciót azonban nem;

b)

az érintett vállalkozás által a közzététellel szemben emelt kifogások és az EKB e kifogásokra vonatkozó technikai és jogi értékelése hasonlóak azokhoz, amelyek az Igazgatóság által a tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazott szankciók közzétételéről szóló korábbi határozatok alapjául szolgálnak;

c)

a b) pontban említett, a határozat alapjául szolgáló technikai és jogi értékelés az, hogy a 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4) 9. cikkének (1) bekezdésében előírt kivételek egyike sem alkalmazandó, és hogy a szankciót közzé kell tenni;

d)

az illetékes nemzeti központi bank, amely az Igazgatóság nevében eljárva értesítette az érintett vállalkozást a tartalékképzési kötelezettség állítólagos be nem tartásáról és az annak megfelelő szankcióról, egyetért a c) pontban említett értékeléssel.