MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK BESOROLÁSÁNAK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

Az IFRS 9 és az IFRS 7 standard módosításai

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai

A standard kiegészül a 7.1.12–7.1.13. és a 7.2.47–7.2.49. bekezdéssel, valamint a 7.2.47. bekezdés előtti címmel.

7.1. HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

...

7.1.12.

A 2024 májusában kiadott A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai – amely az IFRS 9 és az IFRS 7 standardot módosította – hozzáadta a következő bekezdéseket: 7.2.47–7.2.49., B3.1.2A., B3.3.8–B3.3.10., B4.1.8A., B4.1.10A., B4.1.16A. és B4.1.20A. Módosította továbbá a B4.1.10., B4.1.13., B4.1.14., B4.1.16., B4.1.17., B4.1.20., B4.1.21. és a B4.1.23. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

7.1.13.

Ha a gazdálkodó egység azt választja, hogy a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor:

a)	egyidejűleg az összes módosítást alkalmaznia kell, és közzé kell tennie ezt a tényt; vagy

b)	csak a jelen standard 4.1. szakaszára (A pénzügyi eszközök besorolása) vonatkozó alkalmazási útmutató szerinti módosításokat kell alkalmaznia az adott korábbi időszakra, és közzé kell tennie ezt a tényt.

7.2. ÁTTÉRÉS

...

Áttérés A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai tekintetében

7.2.47.

A gazdálkodó egységnek A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai-t visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően, kivéve a 7.2.48–7.2.49. bekezdésben meghatározott eseteket. Az említett bekezdések követelményei szempontjából az első alkalmazás időpontja azon éves beszámolási időszak kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza a módosításokat.

7.2.48.

A gazdálkodó egység nem köteles újra megállapítani a korábbi időszakokat e módosítások alkalmazásának tükrözése érdekében. A gazdálkodó egység akkor és csak akkor állapíthatja meg újra a korábbi időszakokat, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása (visszatekintés) nélkül lehetséges. Ha a gazdálkodó egység nem állapítja meg újra a korábbi időszakokat, akkor e módosítások első alkalmazásának hatását a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nyitóegyenlegének módosításaként, valamint adott esetben a halmozott hatást a felhalmozott eredmény (vagy adott esetben a saját tőke egyéb elemei) nyitóegyenlegének módosításaként kell megjelenítenie az első alkalmazás időpontjában.

7.2.49.

A jelen standard 4.1. szakaszára (A pénzügyi eszközök besorolása) vonatkozó alkalmazási útmutató módosításai első alkalmazásának időpontjában a gazdálkodó egységnek a pénzügyi eszközök minden olyan csoportjára vonatkozóan, amelynek értékelési kategóriája a módosítások alkalmazásának eredményeként megváltozott, közzé kell tennie a következőket:

a)	a közvetlenül a módosítások alkalmazása előtt meghatározott értékelési kategória és könyv szerinti érték; valamint

b)	a közvetlenül a módosítások alkalmazása után meghatározott értékelési kategória és könyv szerinti érték.

B. függelék

Alkalmazási útmutató

Az útmutató kiegészül a B3.1.2A., B3.3.8–B3.3.10., B4.1.8A., B4.1.10A., B4.1.16A. és a B4.1.20A. bekezdéssel, valamint a B3.1.2A. bekezdés előtti címmel. A B4.1.10., B4.1.13., B4.1.14., B4.1.16., B4.1.17., B4.1.20., B4.1.21. és a B4.1.23. bekezdés módosul. A B4.1.7A., B4.1.15. és a B4.1.22. bekezdés nem módosul, csak a könnyebb eligazodás érdekében kerül beillesztésre.

MEGJELENÍTÉS ÉS KIVEZETÉS (3. FEJEZET)

Kezdeti megjelenítés (3.1. szakasz)

...

A kezdeti megjelenítés vagy a kivezetés időpontja

B3.1.2A.

Kivéve, ha a 3.1.2. bekezdés alkalmazandó, a gazdálkodó egységnek a pénzügyi eszközt vagy a pénzügyi kötelezettséget abban az időpontban kell megjelenítenie, amikor az instrumentum szerződéses feltételei rá vonatkozóvá válnak (lásd a 3.1.1. bekezdést). A pénzügyi eszközt abban az időpontban kell kivezetni, amikor a cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogok lejárnak vagy az eszköz átadására sor kerül (lásd a 3.2.3. bekezdést). Kivéve azt az esetet, ha a gazdálkodó egység a B3.3.8. bekezdés alkalmazását választja, a pénzügyi kötelezettséget a kiegyenlítés időpontjában kell kivezetni, vagyis abban az időpontban, amikor a kötelezettség megszűnik, mert a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, vagy azt eltörölték, vagy az lejár (lásd a 3.3.1. bekezdést), vagy a kötelezettség egyébként megfelel a kivezetés feltételeinek (lásd a 3.3.2. bekezdést).

...

A pénzügyi kötelezettségek kivezetése (3.3. szakasz)

...

B3.3.8.

A B3.1.2A. bekezdésben foglalt azon követelmény ellenére, hogy a pénzügyi kötelezettséget a kiegyenlítés időpontjában ki kell vezetni, amikor a pénzügyi kötelezettség (vagy annak egy része) kiegyenlítése elektronikus fizetési rendszer segítségével, készpénzben történik, a gazdálkodó egység akkor és csak akkor tekintheti a pénzügyi kötelezettséget (vagy annak egy részét) a kiegyenlítés időpontja előtt teljesítettnek, ha a gazdálkodó egység olyan fizetési megbízást kezdeményezett:

a)	amelyet gyakorlatilag nem képes visszavonni, leállítani vagy törölni;

b)	amelynek eredményeként a kiegyenlítéshez felhasznált pénzeszközhöz gyakorlatilag nem képes hozzáférni; valamint

c)	amelynek esetében az elektronikus fizetési rendszerhez kapcsolódó kiegyenlítési kockázat jelentéktelen.

B3.3.9.

A B3.3.8. bekezdés (c) pontjának alkalmazásában az elektronikus fizetési rendszerhez kapcsolódó kiegyenlítési kockázat akkor jelentéktelen, ha jellemzői olyanok, hogy a fizetési megbízást standard adminisztratív eljárás alkalmazásával kell teljesíteni, valamint a B3.3.8. bekezdés a) és b) pontjában foglalt kritériumok teljesülése és a pénzeszköznek a partner rendelkezésére bocsátása között rövid idő telik el. A kiegyenlítési kockázat azonban nem jelentéktelen akkor, ha a fizetési megbízás teljesítése attól függ, hogy a kiegyenlítés időpontjában a gazdálkodó egység képes lesz-e a pénzeszköz biztosítására.

B3.3.10.

Annak a gazdálkodó egységnek, amely egy pénzügyi kötelezettség (vagy annak egy része) elektronikus fizetési rendszer használatával történő kiegyenlítése tekintetében a B3.3.8. bekezdés alkalmazását választja, ezt a bekezdést az ugyanazon elektronikus fizetési rendszeren keresztül teljesített valamennyi kiegyenlítésre alkalmaznia kell.

BESOROLÁS (4. FEJEZET)

A pénzügyi eszközök besorolása (4.1. szakasz)

...

Szerződésből eredő olyan cash flow-k, amelyek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések

...

B4.1.7A.

Azok a szerződéses cash flow-k, amelyek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések, összhangban vannak az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsönmegállapodásokban a kamat jellemzően legjelentősebb elemei a pénz időértékének ellenértéke (lásd a B4.1.9A–B4.1.9E. bekezdéseket) és a hitelkockázat. Ezen megállapodásokban azonban a kamat a pénzügyi eszköz egy konkrét időszak alatt történő tartásával összefüggő egyéb alapvető hitelezési kockázatok (pl. likviditási kockázat) és költségek (pl. adminisztratív költségek) ellenértékét is tartalmazhatja. Emellett a kamat az alapvető kölcsönmegállapodásokkal összhangban lévő nyereséghányadot is magában foglalhatja. Szélsőséges gazdasági körülmények között a kamat negatív is lehet akkor, ha például a pénzügyi eszköz birtokosa explicit vagy implicit módon fizet pénzének meghatározott ideig történő elhelyezéséért (és ez a díj meghaladja a pénz időértékéért, a hitelkockázatért és az egyéb alapvető hitelezési kockázatokért és költségekért általa kapott ellenértéket). Azok a szerződési feltételek azonban, amelyek a szerződéses cash flow-kba az alapvető kölcsönmegállapodáshoz nem kapcsolódó kockázatoknak vagy volatilitásnak való kitettséget – például részvényárfolyamok vagy árutőzsdei árfolyamok változásainak való kitettséget – vezetnek be, nem olyan szerződéses cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések. Egy keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszköz alapvető kölcsönmegállapodásnak tekinthető, függetlenül attól, hogy jogi formáját tekintve kölcsön-e.

...

B4.1.8A.

Annak értékelésekor, hogy egy pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-i összhangban vannak-e az alapvető kölcsönmegállapodásokkal, előfordulhat, hogy a gazdálkodó egységnek a kamat különböző elemeit külön-külön kell figyelembe vennie. A kamat értékelése inkább arra összpontosít, hogy mi az, amiért a gazdálkodó egység kompenzációban részesül, nem pedig a kapott kompenzáció nagyságára. Mindazonáltal a gazdálkodó egység által kapott kompenzáció összege jelezheti, hogy a gazdálkodó egység az alapvető hitelezési kockázatokon és költségeken kívül más kompenzációban is részesül. A szerződéses cash flow-k inkonzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal, ha olyan változóhoz vannak indexálva, amely nem alapvető hitelezési kockázatot vagy költséget testesít meg (például a tőkeinstrumentumok értéke vagy egy áru ára), vagy ha az adós bevételének vagy nyereségének egy részét képviselik, még akkor is, ha ezek a szerződéses feltételek gyakoriak azon a piacon, ahol a gazdálkodó egység működik.

...

A szerződéses cash flow-k ütemezését vagy összegét módosító szerződéses feltételek

B4.1.10

Ha egy pénzügyi eszköz olyan szerződéses feltételeket tartalmaz, amelyek módosíthatják a szerződéses cash flow-k ütemezését vagy összegét (például, ha az eszköz lejárat előtt visszafizethető, vagy futamideje meghosszabbítható), a gazdálkodó egység köteles megállapítani, hogy az instrumentum élettartama alatt ezen szerződéses feltétel alapján esetlegesen felmerülő szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések-e. Ennek megállapításához a gazdálkodó egységnek értékelnie szükséges a szerződéses cash flow-k változása előtti és utáni, esetlegesen felmerülő szerződéses cash flow-kat, függetlenül a szerződéses cash flow-k változásának valószínűségétől. A gazdálkodó egységnek lehet, hogy értékelnie szükséges azon függő események (kiváltó események) jellegét is, amelyek megváltoztathatják a szerződéses cash flow-k ütemezését vagy összegét. Míg a függő esemény jellege önmagában nem meghatározó tényező annak értékelése szempontjából, hogy a szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések-e, jelzésértékű lehet. Hasonlítsunk például össze egy pénzügyi instrumentumot, amelynek kamatlába az adós meghatározott számú törlesztésének elmaradása esetén megemelkedik, egy olyan pénzügyi instrumentummal, amelynek kamatlába akkor emelkedik meg, ha egy adott részvényindex elér egy konkrét szintet. Az első esetében valószínűbb, hogy az instrumentum élettartama alatti szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések lesznek, az elmaradt törlesztések és a hitelkockázat növekedése közötti kapcsolat miatt. Az első esetben a függő esemény jellege közvetlenül kapcsolódik az alapvető hitelezési kockázatok és költségek változásaihoz, és a szerződéses cash flow-k is ugyanabba az irányba változnak. (Lásd még a B4.1.18. bekezdést.)

B4.1.10A.

Egyes esetekben a függő jellemző olyan szerződéses cash flow-kat eredményez, amelyek a szerződéses cash flow-k változása előtt és után is összhangban vannak az alapvető kölcsönmegállapodásokkal, de magának a függő eseménynek a jellege nem kapcsolódik közvetlenül az alapvető hitelezési kockázatok és költségek változásaihoz. Például a kölcsön kamatlábát egy meghatározott összeggel kiigazítják, ha az adós a szén-dioxid-kibocsátást a szerződésben meghatározott mértékben csökkenti. Ilyen esetben a B4.1.10. bekezdés alkalmazásakor a pénzügyi eszközhöz akkor és csak akkor kapcsolódnak olyan szerződéses cash flow-k, amelyek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések, ha valamennyi lehetséges szerződéses forgatókönyv esetén fennállna az a helyzet, hogy a szerződéses cash flow-k nem térnének el jelentősen az azonos szerződéses feltételekkel bíró, de az említett függő jellemzővel nem rendelkező pénzügyi instrumentum szerződéses cash flow-itól. Bizonyos körülmények között ezt a tényt a gazdálkodó egység kvalitatív értékelés elvégzésével is meg tudja állapítani; más körülmények között azonban szükséges lehet kvantitatív értékelést végezni. Amennyiben elemzés nélkül vagy rövid elemzést követően is egyértelmű, hogy a szerződéses cash flow-k nem különböznek jelentősen, akkor a gazdálkodó egységnek nem kell részletes értékelést végeznie.

...

B4.1.13.

Az alábbi példák bemutatják azon szerződéses cash flow-kat, amelyek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések. A példák listája nem teljeskörű.

Instrumentum

Elemzés

...

EA instrumentum

Az EA instrumentum olyan kölcsön, amelynek kamatlába minden beszámolási időszakban meghatározott bázisponttal kiigazításra kerül, ha az adós az előző adatszolgáltatási időszakban a szén-dioxid-kibocsátást a szerződésben meghatározott mértékben csökkenti.

A lehetséges maximális kumulatív kiigazítások nem változtatnák meg jelentősen a kölcsön kamatlábát.

...

A szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések.

A gazdálkodó egység mérlegeli, hogy a szerződéses cash flow-k minden egyes változása előtt és után esetlegesen felmerülő szerződéses cash flow-k kizárólag tőke- és kamatfizetések-e (lásd a B4.1.10. bekezdést).

Ha a szén-dioxid-kibocsátási célérték elérése – mint függő esemény – bekövetkezik, akkor a kamatlábat meghatározott bázispontszámmal kiigazítják, ami az alapvető kölcsönmegállapodásokkal összhangban lévő szerződéses cash flow-kat eredményez. A gazdálkodó egység csak azért nem tudja – további értékelés nélkül – megállapítani, hogy a pénzügyi eszköz cash flow-i kizárólag tőke- és kamatfizetések-e, mert maga a függő esemény olyan jellegű, hogy nem kapcsolódik közvetlenül az alapvető hitelezési kockázatok és költségek változásaihoz.

A gazdálkodó egység ezért értékeli, hogy valamennyi lehetséges szerződéses forgatókönyv esetén fennállna-e az a helyzet, hogy a szerződéses cash flow-k nem térnének el jelentősen az azonos szerződéses feltételekkel bíró, de a széndioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó függő jellemzővel nem rendelkező pénzügyi instrumentum szerződéses cash flow-itól (lásd a B4.1.10A. bekezdést).

Mivel az instrumentum élettartama során történő semmilyen kiigazítás sem eredményezne jelentősen eltérő szerződéses cash flow-kat, a gazdálkodó egység megállapítja, hogy a kölcsönnel kapcsolatos cash flow-k kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések.

B4.1.14.

Az alábbi példák olyan szerződéses cash flow-kat mutatnak be, amelyek nem kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések. A példák listája nem teljeskörű.

Instrumentum

Elemzés

...

I instrumentum

Az I instrumentum olyan kölcsön, amelynek kamatlába minden adatszolgáltatási időszakban kiigazításra kerül a piac által meghatározott szén-dioxid-árindex előző beszámolási időszakban történt változásainak nyomon követése érdekében.

...

A szerződéses cash flow-k nem kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések.

A szerződéses cash flow-kat egy olyan változóhoz (szén-dioxid-árindexhez) indexálják, amely nem alapvető hitelezési kockázat vagy költség. A szerződéses cash flow-k ezért inkonzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal (lásd a B4.1.8A. bekezdést).

B4.1.15.

Egyes esetekben a pénzügyi eszközöknek lehetnek tőkeként és kamatként jellemzett, szerződéses cash flow-i, amelyek ugyanakkor nem képviselik a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatok jelen standard 4.1.2. bekezdésének b) pontjában, 4.1.2A. bekezdésének b) pontjában és 4.1.3 bekezdésében meghatározott kifizetéseit.

B4.1.16.

Ez előfordulhat akkor, ha a pénzügyi eszköz meghatározott eszközökbe vagy cash flow-kba történő befektetést képvisel, és így a szerződéses cash flow-k nem kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések. Ha például a szerződéses feltételek szerint a pénzügyi eszköz cash flow-ja növekszik, amint több autó használ egy konkrét fizetős közutat, ezen szerződéses cash flow-k inkonzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Ennek eredményeként az instrumentum nem felelne meg a 4.1.2. bekezdés b) pontjában és a 4.1.2A. bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek.

B4.1.16A.

A B4.1.15. bekezdésben leírt helyzet akkor is fennállhat, ha a pénzügyi eszköz „nem-visszkereseti (non-recourse)” jellegű. A pénzügyi eszköz akkor nem-visszkereseti (non-recourse) jellegű, ha a gazdálkodó egység cash flow-khoz való végső joga a szerződés értelmében meghatározott eszközök által generált cash flow-kra korlátozódik. Más szóval a gazdálkodó egység elsősorban a meghatározott eszközök teljesítménykockázatának van kitéve, nem pedig az adós hitelkockázatának. Például a hitelezőnek a cash flow-khoz való végső joga a szerződés értelmében a strukturált gazdálkodó egység meghatározott eszközei által generált cash flow-kra korlátozható.

B4.1.17.

Önmagában az a tény azonban, hogy egy pénzügyi eszköz nem-visszkereseti (non-recourse), nem zárja ki szükségszerűen azt, hogy a pénzügyi eszköz megfelel a 4.1.2. bekezdés b) pontjában és a 4.1.2A. bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek. Ilyen helyzetekben a hitelező köteles értékelni (áttekintéssel) a konkrét mögöttes eszközt vagy cash flow-t annak meghatározása céljából, hogy a besorolás tárgyát képező pénzügyi eszközből származó szerződéses cash flow-k a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések-e. A gazdálkodó egységnek azt is figyelembe kell vennie, hogy ezt a kapcsolatot hogyan befolyásolják más szerződéses megállapodások, például az adós által kibocsátott alárendelt kölcsön vagy tőkeinstrumentumok. Ha a pénzügyi eszköz feltételei bármely egyéb cash flow-t eredményeznek, vagy olyan módon korlátozzák a cash flow-kat, amely inkonzisztens a tőkét és kamatot képviselő kifizetésekkel, a pénzügyi eszköz nem felel meg a 4.1.2. bekezdés b) pontjában és a 4.1.2A. bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek. Az, hogy a mögöttes eszközök pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközök-e, önmagában nem befolyásolja ezt az értékelést.

...

Szerződés szerint összekapcsolt instrumentumok

B4.1.20.

A nem-visszkereseti (non-recourse) jellegű ügyletek bizonyos típusaiban a kibocsátó több, szerződés szerint összekapcsolt instrumentum (tranche) alkalmazásával rangsorolhatja a pénzügyi eszközök birtokosai számára teljesítendő kifizetéseket. Minden egyes tranche egy alárendeltségi rangsorba illeszkedik, amely meghatározza a kibocsátó által generált cash flow-k egyes tranche-ok közötti elosztásának sorrendjét. Az ezen tranche-ok birtokosainak történő kifizetések rangsorolását a többlépcsős kifizetési struktúra (vízesésstruktúra) határozza meg, amelynek következtében a hitelkockázat koncentrálódik, és így a mögöttes állományból származó pénzeszközhiányok aránytalanul oszlanak el a tranche-ok között. Ilyen helyzetekben egy tranche birtokosai csak akkor jogosultak a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetésekre, ha a kibocsátó elegendő cash flow-t generál, melyből teljesíti az előrébb sorolt tranche-okat. Ezekben az ügylettípusokban a tranche-ok birtokosai a B4.1.17. bekezdés helyett a B4.1.21–B4.1.26. bekezdést alkalmazzák.

B4.1.20A.

Egyes ügyletek, amelyek több adósságinstrumentumot is tartalmazhatnak, és a B4.1.20. bekezdésben leírt jellemzőkkel is rendelkeznek, valójában olyan hitelezési megállapodások, amelyeknek a kialakítása fokozott hitelkockázati védelmet nyújt a hitelezőnek (vagy hitelezői csoportnak). Például strukturált gazdálkodó egységet lehet létrehozni azon mögöttes eszközök tartására, amelyek generálják a hitelezőnek történő visszafizetéshez szükséges cash flow-kat. A strukturált gazdálkodó egység előresorolt és hátrasorolt adósságinstrumentumokat bocsát ki. A hitelező birtokolja az előresorolt adósságinstrumentumot, és a hátrasorolt adósságinstrumentumot birtokló strukturált gazdálkodó egységet támogató gazdálkodó egységnek nincs gyakorlati lehetősége a hátrasorolt instrumentum eladására anélkül, hogy az előresorolt adósságinstrumentum esedékessé válna. Az ilyen adósságinstrumentumok birtokosai a B4.1.21–B4.1.26. bekezdés helyett a B4.1.7–B4.1.19. bekezdést alkalmazzák.

B4.1.21.

A B4.1.20. bekezdésben ismertetett, szerződés szerint összekapcsolt instrumentumokat tartalmazó ügyletek esetében a tranche cash flow-jellemzői csak akkor a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések, ha:

...

B4.1.22.

A gazdálkodó egységnek folytatnia kell az áttekintést mindaddig, míg azonosítani nem tudja a cash flow-kat létrehozó (nem pedig továbbközvetítő) mögöttes instrumentumállományt. Ez a mögöttes pénzügyi instrumentumállomány.

B4.1.23.

A mögöttes állománynak szükséges tartalmaznia egy vagy több olyan instrumentumot, amelyek szerződéses cash flow-i kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetések. Ezen értékelés alkalmazásában a mögöttes állomány magában foglalhat olyan pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem tartoznak a besorolási követelmények hatálya alá (lásd a 4.1. szakaszt), de amelyek szerződéses cash flow-i kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetéssel egyenértékűek – például egyes lízingkövetelések. Azok a lízingkövetelések azonban, amelyek maradványérték-kockázatnak vannak kitéve, vagy amelyek nem alapvető hitelezési kockázat vagy költség változóhoz (például piaci bérleti díjhoz) indexált változó lízingfizetéseket tartalmaznak, nem rendelkeznek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg utáni kamatfizetésekkel egyenértékű szerződéses cash flow-kkal.

Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard módosításai

A standard kiegészül a 20B., 20C., 20D., 44LL. és 44MM. bekezdéssel. A 11A. és a 11B. bekezdés módosul.

A PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK JELENTŐSÉGE A PÉNZÜGYI HELYZET ÉS TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL

...

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

...

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként megjelölt, tőkeinstrumentumokba történő befektetések

11A.

Ha a gazdálkodó egység egy tőkeinstrumentumba történő befektetést egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként jelölt meg, ahogy azt az IFRS 9 standard 5.7.5. bekezdése lehetővé teszi, akkor közzé kell tennie a következőket:

...

c)	a beszámolási időszak végén érvényes valós érték;

...

az időszak során az egyéb átfogó jövedelemben bemutatott valósérték-nyereség vagy -veszteség, elkülönítve bemutatva a beszámolási időszakban kivezetett befektetésekhez kapcsolódó valósérték-nyereséget vagy -veszteséget, valamint a beszámolási időszak végén tartott befektetésekhez kapcsolódó valósérték-nyereséget vagy -veszteséget.

11B.

Amennyiben a gazdálkodó egység a beszámolási időszakban egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket vezetett ki, közzé kell tennie:

...

d)	a halmozott nyereség vagy veszteség saját tőkén belüli, az adott beszámolási időszakban végrehajtott, az adott beszámolási időszakban kivezetett befektetésekhez kapcsolódó bármely átvezetését.

...

Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás

Bevételek, ráfordítások, nyereségek vagy veszteségek tételei

...

20B.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a 20C. bekezdésben előírt információkat az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök csoportjai szerinti és az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek csoportjai szerinti bontásban. A gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell, hogy mennyi részletet tesz közzé, milyen szintű összesítés vagy bontás a megfelelő, valamint azt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználóinak szükségük van-e további magyarázatokra a közzétett kvantitatív információk értékeléséhez.

20C.

Annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói megértsék azon szerződéses feltételek hatását, amelyek megváltoztathatják a szerződéses cash flow-k összegét egy olyan függő esemény bekövetkezése (vagy be nem következése) alapján, amely nem kapcsolódik közvetlenül az alapvető hitelezési kockázatok és költségek (például a pénz időértéke vagy a hitelkockázat) változásaihoz, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a következőket:

a)	a függő esemény jellegének kvalitatív leírása;

b)	kvantitatív információk a szerződéses cash flow-kban az említett szerződéses feltételekből eredően bekövetkező lehetséges változásokról (például a lehetséges változások köréről); valamint

c)	az említett szerződéses feltételek hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke és az említett szerződéses feltételek hatálya alá tartozó pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéke.

20D.

Például a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a 20C. bekezdésben előírt információkat az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek azon csoportjára vonatkozóan, amelynek szerződéses cash flow-i megváltoznak, ha a gazdálkodó egység csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását.

...

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

...

44LL.

A 2024 májusában kiadott A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai hozzáadta a 20B., a 20C. és a 20D. bekezdést, és módosította a 11A. és a 11B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat akkor kell alkalmaznia, amikor az IFRS 9 standard 7.1.12–7.1.13. bekezdésének megfelelően alkalmazza az IFRS 9 standard módosításait. Ha a gazdálkodó egység azt választja, hogy az IFRS 9 standard 7.1.13. bekezdésének b) pontja szerint csak az IFRS 9 standard 4.1. szakaszára (A pénzügyi eszközök besorolása) vonatkozó alkalmazási útmutató módosításait alkalmazza egy korábbi időszakra, a gazdálkodó egységnek egyidejűleg a jelen standard 20B., 20C. és 20D. bekezdését is alkalmaznia kell. A gazdálkodó egységnek a módosítások által előírt közzétételeket egyik esetben sem kell teljesítenie a módosítások első alkalmazásának időpontja előtt bemutatott időszakokra.

44MM.

Abban a beszámolási időszakban, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai-t, a gazdálkodó egység nem köteles közzétenni azokat az információkat, amelyeket egyébként az IAS 8 standard 28. bekezdésének f) pontja előírna.