AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2025/941 RENDELETE

(2025. május 7.)

a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikákról, valamint az 530/1999/EK tanácsi rendelet, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az uniós szakpolitikák – különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, valamint az európai foglalkoztatási stratégiával foglalkozó, továbbá a szociális jogok európai pillére elveinek keretébe tartozó szakpolitikák – kialakításához, végrehajtásához és értékeléséhez pontos, időszerű, megbízható és összehasonlítható munkaerőpiaci statisztikákra van szükség az Unióban működő gazdasági szervezetekre vonatkozóan. Ezek a statisztikák az európai szemeszter, a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv és a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv összefüggésében is relevánsak. Fontosak abból a szempontból is, hogy az Unió el tudja látni a Szerződések szerinti feladatait.

(2)

A makrogazdasági egyensúlyhiány 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti megelőzése és korrekciója, valamint a megfelelő minimálbérek (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti nyomon követése pontos információkat igényel az összes tagállamra kiterjedően az óránkénti munkaerőköltségek és bérszintek alakulásáról, a kollektív bérmegállapodások általi lefedettségről, valamint a minimálbérben részesülő munkavállalók arányáról.

(3)

Az Európai Központi Bank az egységes monetáris politika keretében a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos – különösen a munkaerőköltségek és a bérnövekedés alakulására vonatkozó – európai munkaerőpiaci statisztikákat használ. Ezért pontos, időszerű, megbízható és összehasonlítható uniós statisztikákra van szükség a munkaerőköltségek alakulásáról.

(4)

Ki kell terjeszteni a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikák lefedettségét, és javítani szükséges a munkaerőköltség-index időszerűségét, mivel mindkét mutató szerepel a 2002. november 27-i, az „euroövezet statisztikáiról – »Az euroövezet statisztikáira és mutatóira vonatkozó jobb módszerek felé«” című bizottsági közleményben a monetáris és gazdaságpolitikák nyomon követéséhez szükséges európai gazdasági főmutatók között.

(5)	Elemzési célból fontos, hogy megfelelő mennyiségű visszamenőleges adat álljon rendelkezésre ahhoz, hogy értékelni lehessen a munkaerőköltség-indexek időbeli alakulását.

(6)	A szociális vállalkozás fogalommeghatározásának működőképessé tétele érdekében fontos megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket kezdeményezni azzal a céllal, hogy konkrét adatok álljanak rendelkezésre a szociális vállalkozásokra vonatkozóan.

(7)	Jogalapra van szükség a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó éves adatok továbbításának szabályozásához az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje szerinti fenntartható fejlődési célok, különösen a nemek közötti egyenlőségről szóló 5. cél nyomon követése érdekében.

(8)

A 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) leírtak szerinti, a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításához összehasonlítható adatokra van szükség a bérekről nemi bontásban. A férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának megerősítése érdekében az (EU) 2023/970 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 31. cikke előírja a tagállamok számára, hogy évente és időszerű módon a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó naprakész adatokat szolgáltassanak a Bizottság számára. Az említett kötelezettséget ki kell egészíteni a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó adatok összeállításához és továbbításához szükséges megfelelő statisztikai kerettel, amelynek magában kell foglalnia a részletes témákat, az adatszolgáltatás periodicitását, a referencia-időszakokat és az adattovábbítás határidejét.

(9)

A nemek közötti bérkülönbség fogalmát az (EU) 2023/970 irányelv határozza meg. Ezt a fogalommeghatározást ki kell igazítani a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó, e rendelet szerinti adatok összeállítása és továbbítása céljából. Konkrétan, a „munkavállaló” kifejezés a munkaviszonyban álló munkavállalókra kell, hogy vonatkozzon, beleértve a fizetett gyakornokokat és a tanulószerződéses tanulókat is.

(10)	A bérkülönbségekről alkotott kép kiegészítése érdekében a Bizottságnak (Eurostat) a keresetszerkezetre vonatkozó adatok alapján négyévente statisztikákat kell összeállítania a férfi és női munkavállalók teljes éves és havi keresetéről, annak valamennyi összetevőjére kiterjedően.

(11)

A nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség a nők és férfiak bruttó átlagnyugdíja közötti relatív különbség. Ezen egyenlőtlenség oka a szakmai életpályák különbözőségében gyökerezik; a nők életpályáját az alacsonyabb bérek, a rövidebb és megszakított életpályák, valamint a ledolgozott munkaórák alacsonyabb száma jellemzik. Ennek következtében a nőket életük későbbi szakaszában nagyobb mértékben veszélyezteti a szegénység. A gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák keretében a keresetszerkezet, a nemek közötti bérkülönbség és a munkaerőköltség-szerkezet tekintetében gyűjtött adatok szintén hozzájárulhatnak a tagállamokban a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség jobb megértéséhez.

(12)

A meglévő jogszabályok egyszerűsítése, valamint a hatály, a fogalmak, a fogalommeghatározások és a minőségjelentés tekintetében a harmonizáció előmozdítása érdekében e rendeletnek a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos európai munkaerőpiaci statisztikák teljes körére ki kell terjednie. Ennélfogva helyénvaló hatályon kívül helyezni az 530/1999/EK tanácsi rendeletet (7), valamint a 450/2003/EK (8) és a 453/2008/EK (9) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, és azokat felváltani ezzel a rendelettel.

(13)

Alapvető fontosságú, hogy az e rendelet alapján gyűjtött statisztikák megfeleljenek a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott minőségi kritériumoknak. A statisztikai precizitás a mintákból származó adatok minőségének fontos mércéje. Ezért meg kell határozni olyan precizitási célértékeket, amelyek elérésére törekedni kell, amikor a tagállamokban mintavételi rendszerek meghatározására kerül sor. Ezenkívül, a minőségjelentés céljából, a Bizottságnak (az Eurostatnak) a minőségjelentésében iránymutatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy miként javítható tovább az e rendelet alapján összeállított statisztikák minősége. A tagállamok igénybe vehetnek innovatív technikákat az adatgyűjtéshez, például web scraping-et a honlapokról történő adatgyűjtéshez. Az e technikák felhasználásával gyűjtött adatoknak meg kell felelniük az alkalmazandó minőségi követelményeknek.

(14)	E rendeletnek figyelembe kell vennie az Unió és az euroövezet fejlődése során felmerült új igényeket, feltéve, hogy e rendelet rendelkezései nem rónak jelentős többletköltséget vagy -terhet a válaszadókra vagy a nemzeti statisztikai hivatalokra.

(15)

A gazdasági egységekre – különösen a szociális vállalkozásokra, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és a mikrovállalkozásokra – háruló igazgatási és pénzügyi terhek korlátozása érdekében a nemzeti statisztikai hivataloknak, a hivatalos statisztikák minőségi követelményeire is figyelemmel, a statisztikai felmérések helyett vagy azok kiegészítéseként minden olyan rendelkezésre álló igazgatási, innovatív és egyéb forrást figyelembe kell venniük, amelynek fő célja nem a statisztikák szolgáltatása. A legújabb technológiai és digitális fejlemények hozzájárulhatnak az említett célkitűzéshez.

(16)

A nemzeti statisztikai hivataloknak figyelembe kell venniük a költséghatékonyság elvét és azt az elvet, hogy nem róhatnak túlzott terhet a gazdasági szereplőkre. A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a hatóságok megfelelően, a statisztikai adatok bizalmas kezelésének sérelme nélkül megosszák egymással a releváns adatokat annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági egységekre háruló adatszolgáltatási teher a lehető legkisebb legyen.

(17)

A válaszadási terhek csökkentése ugyanolyan fontos, mint az új adatigények beépítése az európai statisztikák előállításába. A Bizottságnak (az Eurostatnak) rendszeresen felül kell vizsgálnia az adatok felhasználását és használhatóságát, és meg kell szüntetnie az olyan változókat és részletes témákat, amelyeket a releváns felhasználói igény már nem indokol.

(18)

A gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák keretét folyamatosan javítani kell. Ez magában foglalja az adatminőségi szempontokat és az indokolatlan gazdasági terhek csökkentését is. Az új módszereket és eljárásokat azonban megfelelően tesztelni kell, mielőtt azokat beépítenék a nemzeti statisztikai hivatalok napi tevékenységeibe. E célból a Bizottságnak (az Eurostatnak) és a nemzeti statisztikai hivataloknak megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket kell végezniük. Az említett tanulmányokat és próbafelvételeket a Bizottságnak kell kezdeményeznie, és azoknak nyitottnak kell lenniük a nemzeti statisztikai hivatalok általi önkéntes részvétel előtt. A megfelelő következtetések levonása érdekében a Bizottságnak és a nemzeti statisztikai hivataloknak gondosan elemezniük kell e tanulmányok és próbafelvételek eredményeit. Ezt az elemzést elérhetővé kell tenni a statisztikai közösség és a szélesebb nyilvánosság számára.

(19)

A munkaerőpiaci statisztikák előállítási folyamatai hatékonyságának javítása és a válaszadókra nehezedő statisztikai terhek csökkentése érdekében – a 223/2009/EK rendelettel összhangban – a nemzeti statisztikai hivatalok számára biztosítani kell a jogot arra, hogy azonnal és ingyenesen hozzáférjenek valamennyi nemzeti adminisztratív adathoz, magánkézben lévő adathoz és egyéb forrásokhoz és felhasználják azokat, valamint hogy az említett adatokat a statisztikákba integrálják, a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikák továbbfejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges mértékben.

(20)

A magánkézben lévő adatok a magán adatbirtokosok által a tevékenységük eredményeként megszerzett hatalmas mennyiségű adatot jelentik, amelyeket a statisztikai hivatalok felhasználhatnának hivatalos statisztikák előállításához. Ezek magukban foglalhatnak többek között civil társadalmi szervezetek birtokában lévő adatokat is.

(21)	A 223/2009/EK rendelet képezi e rendelet referenciakeretét, többek között a bizalmas adatok – köztük a személyes adatok – védelme tekintetében.

(22)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos, magas minőségű európai uniós munkaerőpiaci statisztikák szisztematikus előállítására irányuló közös keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban következetességi és összehasonlíthatósági okokból e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa azon részletes témák jegyzékét, amelyekre a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikai adatoknak ki kell terjedniük, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet további adatok ideiglenes előállítása céljából, az egyéb módon nem teljesíthető további statisztikai adatigények kielégítése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (11) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(24)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza az egyes témák azon elemeit, amelyekre a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikai adatoknak ki kell terjedniük. A Bizottságra hasonlóképpen hatásköröket kell ruházni, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a minőségjelentésekre és azok tartalmára vonatkozó gyakorlati intézkedések meghatározása, valamint a tagállamok számára eltérések engedélyezése céljából, ha e rendeletnek vagy az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusoknak az alkalmazása jelentős változtatásokat tesz szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(25)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. szeptember 25-én véleményt nyilvánított.

(26)	E rendeletnek a tagállamokban történő megfelelő végrehajtása érdekében az első adatgyűjtés előtt a hatálybalépéstől számított legalább 12 hónapos időszakra van szükség.

(27)

Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14) és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (15). Az említett rendeletek és az említett irányelv saját hatályukon belül alkalmazandók a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére. Az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikke és az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikke értelmében elfogadott biztosítékok garantálása érdekében a személyes adatok e rendelet szerinti, statisztikai célú kezelésére, megosztására és archiválására lehetőség szerint anonimizált vagy álnevesített adatokat kell használni.

(28)	Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös jogi keretet hoz létre a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák továbbfejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkozóan az Unióban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„statisztikai egység”: az a szervezet, amelyre vonatkozóan az adatokat összegyűjtik és a statisztikákat összeállítják;

2.	„gazdasági egység”: a 696/93/EGK tanácsi rendeletben (16) meghatározott jogi egységek legkisebb kombinációja; ide tartoznak a nem piaci termelők és az általános kormányzati szektorhoz tartozó egyéb szervezeti egységek;

„szociális vállalkozás”: olyan magánjogi szervezet, amely különböző jogi formákban hozható létre, és amely vállalkozói módon, a szociális gazdaság elveivel és jellemzőivel összhangban árukat és szolgáltatásokat nyújt a piac számára, és amely kereskedelmi tevékenysége indokaként szociális, illetve környezetvédelmi célokat követ;

4.	„telephely”: egy földrajzilag meghatározott helyen fekvő gazdasági egység vagy annak része, a 696/93/EGK rendeletben meghatározottak szerint;

5.	„rezidens gazdasági egység”: a bruttó hazai termékhez (GDP) hozzájáruló gazdasági tevékenységeket végző gazdasági egység az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) A. mellékletének 1. fejezetében megállapítottak szerint;

6.	„rezidens telephely”: a GDP-hez hozzájáruló gazdasági tevékenységeket végző telephely az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 1. fejezetében megállapítottak szerint;

„munkavállaló”: a munkáltatóval hivatalos szerződés vagy informális megállapodás alapján közvetlen munkaviszonyban álló és javadalmazásban részesülő személy, függetlenül az ilyen személy állampolgárságától, lakóhelyétől vagy a valamely tagállamban való munkavállalása időtartamától, a végzett munka típusától, a ledolgozott munkaórák számától (a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidős jellegétől) vagy a szerződés vagy megállapodás (állandó vagy határozatlan idejű, beleértve az idényjelleget is) időtartamától; a munkavállaló javadalmazásának formája lehet bér vagy fizetés, és az magában foglalja a prémiumokat, a darabbért, a műszakpótlékot, a juttatásokat, a díjakat, a jutalékot és a természetbeni javadalmazást;

8.	„munkáltató”: a munkavállalóval hivatalos szerződés vagy informális megállapodás alapján közvetlen munkaviszonyban álló gazdasági egység vagy telephely;

9.	„terület”: meghatározott témákra kiterjedő egy vagy több adatállomány;

10.	„téma”: az összeállítandó információk tartalma, ahol minden egyes téma egy vagy több részletes témát fed le;

11.	„részletes téma”: az egy témához kapcsolódóan összeállítandó információk részletes tartalma, ahol minden részletes téma egy vagy több változót fed le;

12.	„változó”: egy vagy több egység olyan jellemzője, amely egy értékkészlet egynél több értékét veheti fel;

13.	„bontás”: előre meghatározott, különálló, kimerítő és egymást kölcsönösen kizáró értékkészletek, amelyek a statisztikai egységeket jellemző változókhoz rendelhetők;

14.	„mikroadatok”: statisztikai egységekre vonatkozó olyan egyedi megfigyelések vagy mért jellemzők, amelyek nem tartalmaznak közvetlen azonosítót;

15.	„összesített adatok”: több statisztikai egységből álló halmazra vonatkozó adatok;

16.	„statisztikai sokaság”: azon statisztikai egységek csoportja, amelyekre vonatkozóan információkra van szükség;

17.	„mintavételi keret”: azon egységek jegyzéke, térképe vagy más meghatározása, amelyek azonosítanak egy olyan statisztikai sokaságot, amelyet teljeskörűen meg kell számlálni vagy amelyből mintát kell venni;

18.	„minta”: a mintavételi keret olyan részhalmaza, amelynek elemeit ismert kiválasztási valószínűségű folyamat alapján választják ki, és amelyet úgy alakítottak ki, hogy lehetővé tegye a statisztikai sokaságra vonatkozó érvényes becslések megfogalmazását;

19.	„válaszadó”: az az egység, amely információt szolgáltat;

20.	„statisztikai felmérés”: olyan adatok gyűjtése a válaszadók egy mintájától, amelyek megfelelő statisztikai módszerek alkalmazásával extrapolálhatók a statisztikai sokaságra;

21.	„adminisztratív adatok”: nem statisztikai forrás – általában közjogi szerv által vezetett nyilvántartás – által létrehozott adatok, amelynek fő célja nem a hivatalos statisztikák szolgáltatása;

22.	„egyéb források”: a 3. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsoroltaktól eltérő forrásokból, például honlapokról és adatbázisokból származó adatok, amelyek fő célja nem a hivatalos statisztikák szolgáltatása;

23.	„statisztikai osztályozás”: egymáshoz kapcsolódó, de egymást kölcsönösen kizáró kategóriák egy vagy több részletezettségi szinttel rendelkező, rendezett jegyzéke, amelyet egy adott statisztikai területen az információknak a hasonlóságaik szerint történő strukturálására használnak;

24.	„referencia-időszak”: az az időtartam, amelyre a statisztika vonatkozik;

25.	„metaadatok”: olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írnak le adatokat;

26.	„előzetesen ellenőrzött adatok”: a tagállamok által közös validálási szabályok alapján ellenőrzött adatok;

27.	„minőségjelentés”: olyan jelentés, amely információkat közöl egy adott statisztikai termék vagy folyamat minőségéről;

28.	„nemek közötti bérkülönbség”: a férfi és női munkavállalók átlagos bruttó órabére közötti különbség, a férfi munkavállalók átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve.

3. cikk

Források és módszerek

(1) Feltéve, hogy azok lehetővé teszik a 7. cikkben megállapított minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását, a tagállamok a következő adatforrások egyikét vagy azok kombinációját használják fel:

a)	statisztikai felmérések vagy egyéb statisztikai adatgyűjtések;

b)	adminisztratív adatok;

c)	magán adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok;

d)	egyéb források.

(2) A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) törekednek arra, hogy innovatív módszereket és adatforrásokat használjanak az e rendelet alapján összeállított statisztikák javítása és a válaszadási teher csökkentése érdekében, feltéve, hogy ezek a módszerek és források lehetővé teszik a 7. cikkben megállapított minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását.

(3) Abban az esetben, ha egy nemzeti statisztikai hivatal vagy a Bizottság (Eurostat) által a 223/2009/EK rendelettel összhangban egy magán adatbirtokoshoz benyújtott kérelem személyes adatokra vonatkozik, az említett kérelemnek az e rendelet 4. cikkében meghatározott területek és témák által lefedett személyesadat-kategóriákra kell korlátozódnia.

(4) A gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák céljára használt felméréseknek a statisztikai sokaság tekintetében reprezentatív mintákon kell alapulniuk. A gazdasági egységek vagy telephelyek mintáinak az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 8. cikkének (4) bekezdésében leírt, a gazdasági szervezetek statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiból kell származniuk.

(5) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (az Eurostatnak) a 7. cikk (4) bekezdésében említett minőségjelentéseket, amelyek részletes információt tartalmaznak az alkalmazott forrásokról és módszerekről.

4. cikk

Adatokkal kapcsolatos követelmények

(1) A gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikáknak a következő területekre és témákra kell kiterjedniük:

keresetek:

i.	keresetszerkezet;

ii.	nemek közötti bérkülönbség;

munkaerőköltségek:

i.	munkaerőköltség-szerkezet;

ii.	munkaerőköltség-index;

munkaerő-kereslet:

i.	betöltetlen álláshelyek.

Az első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-index, és az első albekezdés c) pontjának i. alpontjában említett betöltetlen álláshelyek témái tartalmazzák az 5. cikkben említett, vonatkozó előzetes becsléseiket.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt témák mindegyikére vonatkozóan a részletes témákat, azok periodicitását, referencia-időszakait, többek között az első referencia-időszakot, és az adattovábbításra vonatkozó határidőket a melléklet határozza meg.

(3) A Bizottság a 12. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részletes témák mellékletben meghatározott jegyzékének módosítása céljából. Amennyiben egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus új részletes témát vezet be, az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus kiterjedhet a periodicitásra, a referencia-időszakra és a továbbításra vonatkozó határidőre is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a releváns referencia-időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal kell elfogadni.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, (3) bekezdés szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy:

a)	a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok semmiképpen se rójanak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra;

b)	elvégezzék a 8. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat vagy próbafelvételeket, és azok eredményeit megfelelően értékeljék és figyelembe vegyék a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt.

A (4) bekezdés b) pontjában említett tanulmányokat és próbafelvételeket a 9. cikkel összhangban kell finanszírozni.

(5) Az adatokat összesített adatok formájában kell továbbítani a Bizottság (Eurostat) számára, kivéve az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett keresetszerkezet témája esetében, amelynél – az egyes munkavállalókra és telephelyekre vonatkozó – mikroadatokat kell továbbítani.

(6) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által az egyes adatállományokra vonatkozóan meghatározott technikai formátum felhasználásával szolgáltatják az előzetesen ellenőrzött adatokat és a kapcsolódó metaadatokat. Az adatoknak a Bizottság (Eurostat) részére történő szolgáltatásához az egyedüli kapcsolattartó pontok szolgáltatásait kell igénybe venni.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben az egyes témák tekintetében meghatározza a következő elemeket:

a)	a változók listája és leírása, valamint műszaki specifikációi;

b)	statisztikai osztályozások és bontások; a földrajzi bontások nem lehetnek alacsonyabbak a NUTS1 szintnél;

c)	precizitási célértékek;

d)	metaadatok, amelyeket ugyanolyan periodicitással, referencia-időszakkal és határidőkkel kell továbbítani, mint a vonatkozó adatokat.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referencia-időszak kezdete előtt legalább 18 hónappal kell elfogadni, kivéve a mellékletben említett első referencia-időszak vonatkozásában, amelynek esetében 12 hónap alkalmazandó. A keresetszerkezet témájára vonatkozó végrehajtási jogi aktust a 2026-ban kezdődő első referencia-időszakra vonatkozóan 2025. szeptember 1-je előtt kell elfogadni. A Bizottság biztosítja, hogy az e bekezdés értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok megfeleljenek az arányosság elvének, és ne rójanak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra, illetve a gazdasági szervezetekre.

(8) El kell végezni a 8. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat vagy próbafelvételeket, és azok eredményeit megfelelően értékelni kell és figyelembe kell venni az e cikk (7) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett adatbontások bármely módosítását megelőzően.

(9) A Bizottság a 12. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy olyan, az e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a tagállamok által egy legfeljebb 3 referenciaévből álló időszakra vonatkozóan szolgáltatandó információkat, amennyiben e rendelet hatálya keretében további adatok előállítását tartják szükségesnek olyan további statisztikai adatigények kielégítése céljából, amelyek másként nem teljesíthetők.

Az e bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok különösen nem keletkeztethetnek kötelezettséget egy, a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos új statisztikai felmérés elvégzésére.

Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni az alábbiakat:

a)	a 4. cikkben meghatározott területekkel és témákkal kapcsolatos, az e bekezdés szerint lefedett részletes témák és az említett további statisztikai adatigények okai;

b)	a periodicitás, a referencia-időszakok és a továbbításra vonatkozó határidők.

Az e bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem alkalmazhatók a 2029 előtti referencia-időszakokra, és azokban elő kell írni, hogy minden egyes további adatelőállítás között – a legutóbbi további adatelőállítás adattovábbításra vonatkozó határidőtől számítva – legalább két évnek kell eltelnie.

El kell végezni a 8. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat vagy próbafelvételeket, és azok eredményeit megfelelően értékelni kell és figyelembe kell venni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt.

Az e bekezdés ötödik albekezdésében említett tanulmányokat és próbafelvételeket a 9. cikkel összhangban kell finanszírozni.

(10) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (9) bekezdésben említett további információk, valamint a metaadatok meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusok adott esetben meghatározzák az alábbi technikai elemeket:

a)	a változók listája és leírása, valamint műszaki specifikációi;

b)	statisztikai osztályozások és bontások; a földrajzi bontások nem lehetnek alacsonyabbak a NUTS1 szintnél;

c)	a lefedett statisztikai egységek részletes leírása;

d)	precizitási célértékek;

e)	a továbbítandó metaadatok.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a releváns referencia-időszak kezdete előtt 18 hónappal kell elfogadni.

5. cikk

Előzetes becslések

(1) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-indexre és a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, betöltetlen álláshelyekre vonatkozó előzetes becsléseket az alábbi tagállamoknak továbbítaniuk kell:

a)	azon tagállamok, amelyek éves munkavállalói létszáma a legutóbbi három év mindegyikében meghaladja az uniós összlétszám 3 %-át; valamint

b)	az euroövezet azon tagállamai, amelyek éves munkavállalói létszáma a legutóbbi három év mindegyikében meghaladja az euroövezeti összlétszám 3 %-át.

(2) A munkavállalóknak az (1) bekezdésben említett uniós és euroövezeti összlétszámon belüli részarányát a Bizottság (Eurostat) a rendelkezésre álló európai uniós munkaerő-felmérés éves adatai alapján értékeli.

(3) Amennyiben változás következik be azon tagállamok jegyzékében, amelyek éves munkavállalói létszáma meghaladja az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett küszöbértékeket, a Bizottság (Eurostat) a 3 %-os küszöbérték értékelésekor figyelembe vett időszak végét követő hat hónapon belül értesíti az érintett tagállamokat. Amennyiben a munkavállalók aktualizált részaránya az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vonatkozó küszöbértékek alá esik, az érintett tagállamok az értesítés időpontját követő első naptári év referencia-negyedévétől kezdve felhagyhatnak az előzetes becslések továbbításával. Ha az aktualizált részarányok meghaladják az említett küszöbértékeket, az érintett tagállamok az értesítés időpontját követő harmadik naptári év első referencia-negyedévétől kezdődően továbbítják az előzetes becsléseket.

6. cikk

Statisztikai egységek és statisztikai sokaság

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikákat az alábbiak közül egy vagy több statisztikai egység vonatkozásában kell összeállítani:

a)	gazdasági egységek;

b)	telephelyek;

c)	munkavállalók.

(2) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-index és a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett betöltetlen álláshelyek témáira vonatkozóan a statisztikai sokaságnak magában kell foglalnia a tagállam összes rezidens gazdasági egységét vagy összes rezidens telephelyét, amely megfelel a következő feltételeknek:

fő gazdasági tevékenysége az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott NACE-nómenklatúra valamely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével; valamint

b)	legalább egy munkavállalót foglalkoztat.

(3) A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett keresetszerkezet és a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett nemek közötti bérkülönbség témáira vonatkozóan a munkáltatóval kapcsolatos adatok tekintetében a statisztikai sokaságnak magában kell foglalnia a tagállam összes rezidens telephelyét, amely megfelel a következő feltételeknek:

gazdasági tevékenysége a NACE-nómenklatúra valamely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra”, a „Területen kívüli szervezet” kivételével, valamint a „Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás” nemzetgazdasági ágazaton belül minden olyan adat kivételével, amely a tagállam nemzeti jogával összhangban bizalmasnak minősül; valamint

b)	legalább egy munkavállalót foglalkoztat.

A keresetszerkezet és a nemek közötti bérkülönbség témáira vonatkozóan a munkavállalóra vonatkozó adatok tekintetében a statisztikai sokaságnak magában kell foglalnia az összes olyan munkavállalót, akinek a telephelye beletartozik az első albekezdésben említettek szerinti statisztikai sokaságba.

(4) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett munkaerőköltség-szerkezet témája esetében a statisztikai sokaságnak magában kell foglalnia a tagállam összes rezidens telephelyét, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)	gazdasági tevékenysége a NACE-nómenklatúra valamely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével; valamint

b)	tíz vagy több munkavállalót foglalkoztató gazdasági egység részét képezi.

7. cikk

Minőségi követelmények és minőségjelentés

(1) A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e rendeletnek megfelelően előállított adatok teljeskörűen lefedjék a 6. cikkben meghatározott statisztikai egységeket és sokaságot, és pontos becsléseket adjanak azokról.

(3) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt minőségi követelmények alkalmazandók.

(4) A tagállamok a 4. cikkben felsorolt témák mindegyikére vonatkozóan minőségjelentéseket nyújtanak be a forrásokról és a módszerekről.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőségjelentésekre és azok tartalmára vonatkozó gyakorlati intézkedések meghatározása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és azok nem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot (az Eurostatot) az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden olyan releváns információról vagy változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét. Az említett tájékoztatást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 3 hónappal az említett változás bekövetkezését követően meg kell adni.

(7) A Bizottság (Eurostat) megfelelően indokolt kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

(8) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét, a felhasznált forrásokat és módszereket, valamint a mintavételi kereteket. A Bizottság (Eurostat) jelentéseket készít és tesz közzé a továbbított adatok minőségéről, valamint a felhasznált forrásokról és módszerekről. Az említett jelentésekben a Bizottság (Eurostat) iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy miként javítható tovább az e rendelet alapján összeállított statisztikák minősége.

8. cikk

Megvalósíthatósági tanulmányok és próbafelvételek

(1) A gazdasági szervezetekkel kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák javítása vagy a gazdasági egységekre, különösen a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra nehezedő adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése érdekében a Bizottság (Eurostat) megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket kezdeményezhet. Az említett tanulmányok és próbafelvételek céljai között legalább az alábbi elemek egyikének szerepelnie kell:

a)	az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása;

b)	új lehetőségek feltárása és új funkciók bevezetése a felhasználói igények kielégítése érdekében, ideértve különösen a szociális vállalkozásokra vonatkozó adatok szolgáltatását;

c)	a felmérések és más adatforrások közötti integráció javítása;

d)	a válaszadók terheinek csökkentése;

e)	az adatgyűjtés költséghatékonyságának javítása;

f)	a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok hatálya alá tartozó kérdések megvalósíthatóságának biztosítása.

Az első albekezdésben említett tanulmányoknak és próbafelvételeknek figyelembe kell venniük a technológiai és digitális fejleményeket.

(2) A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt az említett tanulmányokban és próbafelvételekben. A Bizottsággal (az Eurostattal) együttműködve a tagállamok biztosítják, hogy a tanulmányok és próbafelvételek uniós szinten reprezentatívak legyenek.

(3) A Bizottság (Eurostat) az említett tanulmányok és próbafelvételek eredményeit a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel együttműködésben értékeli. A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködésben jelentéseket készít a tanulmányok és próbafelvételek megállapításairól, többek között az eredmények lehetséges jövőbeli felhasználásáról. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

9. cikk

Finanszírozás

(1) E rendelet végrehajtása tekintetében az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott Egységes piac programból, valamint az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) összhangban pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok számára a következők érdekében:

a)	a gazdasági szervezetekre vonatkozó munkaerőpiaci statisztikákkal kapcsolatos források és módszerek javítása, ideértve a mintavételi kereteket is;

b)	a tagállamok részvételének támogatása az e rendelet 8. cikkében említett próbafelvételek és megvalósíthatósági tanulmányok végzésében.

Pénzügyi hozzájárulás az Unió általános költségvetéséből is nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdése szerinti uniós pénzügyi hozzájárulás összegét az Egységes piac program szabályaival összhangban, az éves költségvetési eljárás részeként kell megállapítani, a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében. Az egyes években rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság határozza meg.

(3) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

10. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy annak képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból részesült minden kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (23) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján finanszírozott valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármilyen más jogellenes tevékenység.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket, az Európai Ügyészséget és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

11. cikk

Eltérések

(1) Ha e rendeletnek vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusoknak az alkalmazása jelentős változtatásokat tesz szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – kellően indokolt eltéréseket engedélyezhet a tagállam számára, a negyedéves periodicitású adatok esetében egy év, az éves periodicitású adatok esetében két év, a többéves periodicitású adatok esetében pedig négy év maximális időtartamra. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az érintett tagállam e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésétől számított három hónapon belül kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

Az eltérések engedélyezése során a Bizottság figyelembe veszi a tagállami statisztikák összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges reprezentatív és megbízható európai összesítések időben történő kiszámítását. A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, statisztikákkal, metaadatokkal és minőséggel kapcsolatos, korábban a hatályon kívül helyezett rendeletek hatálya alá tartozó követelmények továbbra is megszakítás nélkül teljesüljenek.

(2) Amennyiben az eltérés annak az időszaknak a végén is indokolt, amelyre azt engedélyezték, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben további eltérést engedélyez legfeljebb egyéves időtartamra. Az érintett tagállam legkésőbb 6 hónappal az (1) bekezdés szerint engedélyezett eltéréssel érintett időszak vége előtt az említett meghosszabbítás okait és részletes indokait bemutató kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

12. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (3) bekezdésében és a 4. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2025. június 9-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb 3 hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésében és a 4. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

13. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 530/1999/EK rendelet 2026. január 1-jével, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK rendelet pedig 2027. január 1-jével hatályát veszti, nem érintve az adatok és a metaadatok, többek között a minőségjelentések azon referencia-időszakok tekintetében történő továbbítására vonatkozóan az említett rendeletekben előírt kötelezettségeket, amelyek egészben vagy részben az említett időpont előttre esnek.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2025. május 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

A. SZŁAPKA

(1) HL C, C/2024/668, 2024.1.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/668/oj.

(2) Az Európai Parlament 2024. április 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2025. március 24-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2025. május 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1176/oj).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2041/oj).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/54/oj).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről (HL L 132., 2023.5.17., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/970/oj).

(7) A Tanács 530/1999/EK rendelete (1999. március 9.) a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról (HL L 63., 1999.3.12., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1999/530/oj).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről (HL L 69., 2003.3.13., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/450/oj).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 453/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról (HL L 145., 2008.6.4., 234. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/453/oj).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/223/oj).

(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/58/oj).

(16) A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1993/696/oj).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/549/oj).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2152/oj).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1893/oj).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/690/oj).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj).

(23) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj).