A BIZOTTSÁG (EU) 2025/855 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2025. január 28.)

az (EU) 2021/931 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott szabályozástechnikai standardoknak az árukockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók felügyeleti deltájának kiszámítására szolgáló képlet meghatározása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 279a. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 279a. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint – a kamatlábkockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciókra vonatkozó képlethez hasonlóan – a nemzetközi szabályozás alakulásával összhangban meg kell határozni azt a képletet is, amelyet az intézményeknek az árukockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók felügyeleti deltájának kiszámításához kell használniuk, és amely megfelel az olyan piaci körülményeknek is, amelyek között az áruárak negatívak lehetnek.

(2)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) által elfogadott Bázeli Keretmegállapodás CRE52. fejezete (2) meghatározza a partnerkockázatra alkalmazandó sztenderd módszert (SA-CCR). E fejezet 52.40. pontja meghatározza azt a képletet, amelyet az intézményeknek az adott kockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók felügyeleti deltájának kiszámításához kell használniuk. Az említett 52.40. ponthoz kapcsolódó második kérdés azt tárgyalja, hogy miként kell kiszámítani az opciók felügyeleti deltáját, ha a P/K tényező nulla vagy negatív, és így a ln(P/K) tényező nem számítható ki (például negatív kamatlábkörnyezetben). A BCBS szerint ilyen esetekben a hitelintézeteknek kissé módosítaniuk kell a vételi és eladási opciók felügyeleti deltájának kiszámítására szolgáló képletet, konkrétabban a lambda („λ”) tényező hozzáadásával be kell építeniük az érintett opciók árértékének és kötési értékének eltolódását, ahol a λ azt jelzi, hogy az adott pénznem esetében feltételezhetően legfeljebb mekkora mértékben válhatnak negatívvá a kamatlábak. Hasonló megközelítést kell alkalmazni az árukockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók felügyeleti deltája esetében is akkor, ha az áruárak negatívak lehetnek. A λ eltolódásnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a hitelintézetek képesek legyenek az 575/2013/EU rendelet 279a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott képlet szerint kiszámítani az árukockázati kategóriába sorolt opció felügyeleti deltáját, de elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy ne torzítsa szükségtelenül a felügyeletidelta-számítás eredményét.

(3)

Az (EU) 2021/931 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (3) a kamatlábkockázati kategóriába sorolt opciókra alkalmazott megközelítésével összhangban az árukockázati kategóriába tartozó eladási és vételi opciók felügyeleti volatilitásaként a BCBS által elfogadott nemzetközi standardokban meghatározott értéket kell alkalmazni, mivel az az uniós jog szerinti alkalmazás céljából is megfelelőnek tekinthető.

(4)	Az (EU) 2021/931 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(6)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/931 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk (4) bekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(4 Az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében vagy 325a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények a leglényegesebb kockázati tényezőt a következő lépések alkalmazásával azonosíthatják az ügylet kezdetekor, majd legalább negyedévente:”.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az intézmények a kamatlábkockázati vagy az árukockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók olyan piaci feltételekkel összeegyeztethető felügyeleti delta (δ) értékét, amelyekben a kamatlábak vagy az áruárak negatívak lehetnek, az alábbiak szerint számítják ki:”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az intézmények minden vételi és eladási opció esetében a következőképpen számítják ki a λ eltolódást:

λ j =	max{k ü sz ö b é rt é k j – min{P j , K j }, 0} ha j opció a kamatlábkockázati kategóriába sorolt;
	max{ – (1 + k ü sz ö b é rt é k j )■min{P j , K j }, 0}ha j opció az árukockázati kategóriába sorolt.

ahol:

P j	=	a j opció alapjául szolgáló eszköz azonnali vagy határidős ára;
K j	=	a j opció kötési árfolyama;

k ü sz ö b é rt é k j =	0,10 %,ha j opció a kamatlábkockázati kategóriába sorolt;
	0,1, ha j opció az árukockázati kategóriába sorolt.

”

a (3) bekezdés táblázatának helyébe a következő táblázat lép:

„Táblázat

Kockázati kategória	Alapul szolgáló eszköz	Felügyeleti volatilitás
Kamatláb	Mind	50 %
Áru	Villamos energia	150 %
Áru	Egyéb áruk (villamos energia kivételével)	70 %”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. január 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj.

(2) https://www.bis.org/basel_framework/chapter/CRE/52.htm?inforce=20230101&published=20200605.

(3) A Bizottság (EU) 2021/931 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. március 1.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 277. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában az egy vagy egynél több lényeges kockázati tényezővel rendelkező származtatott ügyletek azonosítására szolgáló módszert, a kamatlábkockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók felügyeleti deltájának kiszámítására szolgáló képletet, valamint a 279a. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazásában a partner-hitelkockázatra vonatkozó sztenderd módszer keretében az elsődleges kockázati tényezőben vagy az adott kockázati kategóriában a leglényegesebb kockázati tényezőben az ügylet hosszú vagy rövid pozíció jellegének megállapítására szolgáló módszert meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 204., 2021.6.10., 7. o., ELI: ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/931/oj).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj).