(1)

A Bizottság az (EU) 2015/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

Egy, az összes exportáló termelő támogatásával kapcsolatos, az alaprendelet 19. cikke szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2018. június 4-én úgy határozott, hogy fenntartja az eredeti vizsgálat nyomán az (EU) 2018/823 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) bevezetett intézkedéseket.

(3)

Egy, az alaprendelet 19. cikke alapján lefolytatott részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2020. május 15-én az (EU) 2020/658 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) egy exportáló termelő tekintetében módosította a kiegyenlítő vám mértékét.

(4)

Egy, az alaprendelet 18. cikke alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2021. május 25-én az (EU) 2021/823 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) további öt évvel meghosszabbította az eredeti vizsgálat nyomán bevezetett és az (EU) 2020/658 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított intézkedéseket.

(5)

2022. december 8-án a Bizottság részleges időközi felülvizsgálatot követően kihirdette az (EU) 2022/2390 bizottsági végrehajtási rendeletet (6) (a továbbiakban: a vitatott rendelet).

(6)

2023. március 6-án az Ege İhracatçıları Birliği (Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége), az Akdeniz İhracatçıları Birliği (Mediterrán Exportőrök Szövetsége), az İstanbul İhracatçıları Birliği (Isztambuli Exportőrök Szövetsége), a Doğu Karadeniz İhracatçıları Birliği (Kelet-Fekete-tengeri Exportőrök Szövetsége) és a Denizli İhracatçıları Birliği (Denizli tartománybeli Exportőrök Szövetsége) tagjaikkal együtt (a továbbiakban: felperesek) megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez (a továbbiakban: Törvényszék), vitatva a vitatott rendelet jogszerűségét.

(7)

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoztak. Az első jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdését, 3. cikkének (2) bekezdését, 5. és 7. cikkét, mivel a Bizottság a megvásárolt pisztráng kilogrammonkénti támogatása tekintetében nem végzett átfogó elemzést.

(8)

A második jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 22. cikkének (6) bekezdését, mivel a Bizottság új módszert alkalmazott a megvásárolt pisztráng kilogrammonkénti támogatásának meghatározásához.

(9)

A harmadik jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdését, 3. cikkének (2) bekezdését, 5. és 7. cikkét, mivel a Bizottság nyilvánvaló hibákat követett el a megvásárolt pisztráng kilogrammonkénti támogatásának kiszámítása során.

(10)

A negyedik jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 22. cikkének (6) bekezdését, mivel a Bizottság a megvásárolt pisztráng kilogrammonkénti támogatásának kiszámításakor – támogatás összegére vonatkozó számítás módszertanának megváltoztatásával – a nagy pisztrángokat is figyelembe vette.

(11)

Az ötödik jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdését, 3. cikkének (2) bekezdését, 5. és 7. cikkét, mivel a Bizottság a megvásárolt pisztráng kilogrammonkénti támogatásának kiszámításakor a nagy pisztrángokat is figyelembe vette, annak ellenére, hogy a kiegyenlítő intézkedések a nagy pisztrángokra nem vonatkoztak.

(12)

A hatodik jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 3. cikkét, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magánbankok által a Gümüșdoğa Su Ürünleri Üretim İhracat ve İthalat AŞ számára (a továbbiakban: Gümüșdoğa) nyújtott egyes exporthiteleket Törökország Kormányának kell nyújtani.

(13)

A hetedik és egyben utolsó jogalapot arra alapították, hogy a megtámadott rendelet sérti az alaprendelet 5. cikkét, 7. cikkének (2) bekezdését és 7. cikkének (4) bekezdését, mivel a Bizottság nyilvánvaló hibákat követett el a támogatási mértéknek a Gümüşdoğa tekintetében való kiszámítása során

(14)

A Törvényszék 2025. február 5-én hozott ítéletével (7) részben megsemmisítette a vitatott rendeletet a felperesek tekintetében, az Özpekler уnșaat Taahhüt Dayanıklı Tüketim Malları Su Ürünleri Sanayi ve Ticaret Ltd Șirketi és Selina Balık уșleme Tesisi уthalat уhracat Ticaret AȘ kivételével.

(15)

A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság két értékelési hibát követett el, amelyek a megállapított előny összegét érintették, nevezetesen a „kiállítási támogatás”(„Exhibition Support”) és az „Égei-tengeri exportőrök szövetségének támogatása” („Aegean Exporters’ Association support”) jogcímen kapott előny tekintetében.

(16)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett termék behozatalára vonatkozóan helyénvaló-e nyilvántartásbavételi kötelezettséget bevezetni. Ezzel összefüggésben a Bizottság a következőket vette figyelembe:

(17)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni az ítéletekben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási eljárásokkal (ideértve a szubvencióellenes vizsgálatokat is) összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítése abban állhat, hogy az intézmények a megsemmisített aktus helyett új, a Törvényszék által feltárt szabálytalanságot megszüntető aktust fogadnak el (8).

(18)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktust helyettesítő aktus elfogadására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, ahol a szabálytalanság bekövetkezett (9). Ez azt is jelenti, hogy igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése esetén a megsemmisítés nem terjed ki szükségképpen az előkészítő eljárási cselekményekre, például a szubvencióellenes eljárás megindítására.

(19)

Végleges szubvencióellenes intézkedéseket bevezető rendelet megsemmisítése esetén ez például azt jelenti, hogy – hacsak a szabálytalanság nem az eljárás megindításakor következett be – a megsemmisítés után a szubvencióellenes eljárás még folyamatban van, tekintve, hogy az eljárást lezáró aktus eltűnt az Unió jogrendjéből (10).

(20)

Ahogyan azt a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés (11) kifejti, mivel a szabálytalanság nem a vizsgálat megindításakor, hanem annak folyamán következett be, a Bizottság úgy döntött, hogy az időközi felülvizsgálatot újból megindítja, és attól a ponttól folytatja, ahol a szabálytalanság történt.

(21)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazgatási eljárás ilyen jellegű folytatása és a vámok esetleges újbóli kivetése nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével (12). A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés tájékoztatta az érdekelt feleket – köztük az importőröket – arról, hogy az esetleges jövőbeli kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(22)

Új megállapításai és az újból megindított vizsgálat eredménye alapján, amely jelenleg még nem ismert, a Bizottság rendeletet fogadhat el az alkalmazandó vámtétel felülvizsgálatáról, ahol ez indokolt. Ezek az esetleges felülvizsgált vámtételek a vitatott rendelet hatálybalépésének időpontjától fogva lesznek alkalmazandók.

(23)

E célból a Bizottság felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy várják meg az újbóli vizsgálat eredményét, mielőtt a Törvényszék által megsemmisített kiegyenlítő vámokra vonatkozó visszafizetési kérelmekről döntenek. A vámhatóságok tehát utasítást kaptak arra, hogy a megsemmisített vámok visszatérítése iránti kérelmeket mindaddig ne bírálják el, ameddig az újbóli vizsgálat eredménye kihirdetésre nem kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(24)

Emellett abban az esetben, ha az újból megindított vizsgálat intézkedések újbóli bevezetését eredményezi, a vámokat az újból megindított vizsgálat időtartamára nézve is be kell szedni.

(25)

Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvántartásba vétel eszköze az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében arra szolgál, hogy az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének időpontjától fogva lehessen alkalmazni a behozatalokra. A mostani esetben a Bizottság azért ítéli helyénvalónak a behozatalok nyilvántartásba vételét, mert ez megkönnyíti a kiegyenlítő vámok beszedését, miután azok szintjének felülvizsgálatára a Törvényszék ítéletének (13) megfelelően sor került.

(26)

A Bíróság ítélkezési gyakorlatával (14) összhangban az ideiglenes intézkedések elfogadása előtti időszakban végzett nyilvántartásba vétellel ellentétben a mostani esetben nem alkalmazandók az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek.

(27)

Az említett rendelkezésekkel ellentétben ugyanis a bírósági ítéletek végrehajtásához kapcsolódó nyilvántartásba vétel célja nem az, hogy lehetővé tegye a piacvédelmi intézkedések visszaható hatályú alkalmazását. A cél inkább az, hogy a vitatott rendelet hatálybalépésének időpontjától a vámok újbóli, kiigazított vámtétellel történő kivetésének időpontjáig tartó indokolatlan megszakítás nélkül szavatolják a meglévő intézkedések eredményes alkalmazását annak biztosításával, hogy a jövőben lehetőség legyen a megfelelő összegű vámok beszedésére.

(28)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében indokolt a nyilvántartásba vétel elrendelése.

(29)

A fentiek alapján a mellékletben felsorolt vállalatok által előállított termék behozatalát nyilvántartásba kell venni.

(30)

Ahogyan a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés is jelzi, a kiegyenlítő vám megfizetésével összefüggő, a vitatott rendelet hatálybalépésével kezdődő időszakhoz kapcsolódó esetleges végleges kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításaiból fognak következni.

(31)

A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés közzétételétől az újbóli vizsgálat eredményének hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan nem szedhető be nagyobb vám, mint amekkorát a vitatott rendelet megállapított.

(32)

A mellékletben felsorolt vállalatokra jelenleg alkalmazandó kiegyenlítő vámok mértéke 3,4 % és 4,4 % közötti,