(1)

A kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyleteket, beleértve azok kibocsátását is, konszenzusos mechanizmusokon keresztül validálják és rögzítik, nevezetesen az ügylet validálásáról szóló, a megosztott főkönyvi technológia (DLT) hálózati csomópontjai közötti megállapodás elérésére vonatkozó szabályok és eljárások révén; ezek a csomópontok a megosztott főkönyvön végzett valamennyi ügylet nyilvántartásának vezetéséért is felelősek. Az anyagok használatát és a számítási teljesítményt igénylő konszenzus elérése hatással van az éghajlatra és a környezetre, a DLT-k sajátosságaitól függően eltérő mértékben.

(2)

A kriptoeszközökbe befektető személyek döntéshozatala szempontjából ezért kulcsfontosságú a kriptoeszközök kibocsátására vonatkozó konszenzusos mechanizmusok használatából eredő, az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatások megfelelő azonosítása és közzététele.

(3)

Fontos, hogy a befektetők pontos, tisztességes, egyértelmű, nem félrevezető, egyszerű, tömör és összehasonlítható tájékoztatást kapjanak a kriptoeszköz-kibocsátás alapjául szolgáló technológiák éghajlatra és környezetre gyakorolt hatásairól. A szóban forgó technológia elosztott jellegéből eredően ugyanakkor nehézséget okozhat ezzel kapcsolatban pontos és megbízható információkat szerezni és közzétenni. Ezért egy olyan mutatójegyzék kidolgozására van szükség, amely figyelembe veszi ezeket a korlátokat annak érdekében, hogy hozzáférhető és megbízható adatok, valamint szükséges és kellően indokolt esetekben becslések alapján érthető és összehasonlítható információkat biztosítson a befektetőknek a konszenzusos mechanizmusok káros hatásairól.

(4)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének j) pontjában, 19. cikke (1) bekezdése első albekezdésének h) pontjában, 51. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 66. cikkének (5) bekezdésében említett, a kriptoeszköz-alapdokumentumokban és a kriptoeszköz-szolgáltatók honlapjain feltüntetendő információk a konszenzusos mechanizmusok éghajlati és egyéb környezeti hatásaira vonatkoznak, és ezért szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ezen információkat következetességük, koherenciájuk és összehasonlíthatóságuk biztosítása érdekében egyetlen rendelettel célszerű szabályozni.

(5)

Az ugyanazon konszenzusos mechanizmus keretében kibocsátott kriptoeszköz-alapdokumentumokban található információk közötti összhang, valamint az e rendeletnek való megfelelés arányosságának biztosítása érdekében a szervezetek vonatkozó jogi kötelezettségeinek sérelme nélkül lehetővé kell tenni, hogy újrafelhasználják azokat a konszenzusos mechanizmusra vonatkozó információkat, amelyek relevánsak azon kriptoeszközök esetében, amelyekre vonatkozóan kriptoeszköz-alapdokumentum készül, amennyiben ezeket az információkat egy másik kriptoeszköz-alapdokumentummal összefüggésben már közzétették.

(6)

Tekintettel arra, hogy továbbra is az információt közzétevő szervezetek felelősek a saját közzétételükért, beleértve azokat az eseteket is, amikor meglévő kriptoeszköz-alapdokumentumokból szereznek be információkat, az alapdokumentumokban és a kriptoeszköz-szolgáltatók honlapján rendelkezésre bocsátott információkat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. Tekintettel arra, hogy a közzétevő szervezetek független harmadik feleket vehetnek igénybe a közzéteendő információk megszerzésére vagy ellenőrzésére, az ilyen független harmadik felek e célokra történő felhasználásának tényét közzé kell tenni, és azonosítani kell az érintett független harmadik felet.

(7)

Annak érdekében, hogy a befektetők könnyebben össze tudják hasonlítani a különböző kibocsátott kriptoeszközök alapjául szolgáló konszenzusos mechanizmusok káros hatásait, a kriptoeszköz-szolgáltatók weboldalain szereplő információknak lehetővé kell tenniük a nyilvánosság számára a konszenzusos mechanizmusok éghajlatra gyakorolt káros hatásainak és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásainak, valamint ösztönző struktúráinak összehasonlítását minden olyan kriptoeszköz esetében, amellyel kapcsolatban a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt.

(8)

Az egyes kriptoeszközök kibocsátásához használt konszenzusos mechanizmus éghajlati és egyéb környezeti hatásainak értékelése érdekében célszerű figyelembe venni mind az adott kriptoeszközben végrehajtott egyes ügyletek validálását – figyelembe véve a validálásban aktívan részt vevő DLT-hálózati csomópontokat –, mind pedig azt, hogy valamennyi DLT-hálózati csomópont megőrzi-e a DLT integritását.

(9)

A konszenzusos mechanizmusok éghajlatra gyakorolt és egyéb környezettel kapcsolatos hatásainak könnyű megértése érdekében kulcsfontosságú mutatókat kell alkalmazni. Az éghajlat- és környezetbarátabb konszenzusos mechanizmusok alkalmazásának ösztönzése és a zöldrefestési gyakorlatok megelőzése érdekében kulcsfontosságú, hogy a lehető legnagyobb mértékben mennyiségi mérőszámokra támaszkodjunk. A mennyiségi mérőszámoknak a bruttó energiafogyasztást és a kibocsátást kell megjeleníteniük, a potenciális kompenzációs mechanizmusok figyelembevétele nélkül.

(10)

Az éves energiafogyasztást kell a fő kötelező mutatóként használni, mivel ez tekinthető a leginkább ösztönző tényezőnek a konszenzusos mechanizmusok hatásával kapcsolatos befektetői tudatosság szempontjából. Mivel a villamos energia kulcsszerepet játszik a DLT-hálózatok működésében, a villamosenergia-fogyasztást az energiafogyasztás megfelelő helyettesítőjének kell tekinteni.

(11)

A fenntarthatósági információk arányos megközelítésének biztosítása érdekében helyénvaló további információk rendelkezésre bocsátását előírni az olyan konszenzusos mechanizmusok esetében, amelyek jelentősebb éghajlati és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal járnak, különösen abban az esetben, ha azok meghaladnak egy bizonyos szintű energiafogyasztást. Ezért az energiára és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó kiegészítő fő mutatókat kell alkalmazni a magasabb éves energiafogyasztással járó konszenzusos mechanizmusokon keresztül kibocsátott kriptoeszközök esetében annak érdekében, hogy a befektetők jobban megértsék az ilyen konszenzusos mechanizmusok káros hatásait.

(12)

A kötelező és kiegészítő fő mutatók mellett lehetővé kell tenni, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók alapdokumentumainak vagy weboldalainak egy meghatározott részébe önkéntesen beépítsék az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos egyéb mutatókra vonatkozó információkat, amelyek értékelése bonyolultabb lehet, vagy amelyekre vonatkozóan nehezebb lehet releváns adatokat találni, például a hulladéktermeléssel és a természeti erőforrások, például a víz használatával kapcsolatban.

(13)

A zöldrefestés megelőzése, valamint a kriptoeszköz-alapdokumentumokban és a kriptoeszköz-szolgáltatók honlapjain feltüntetendő információk összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében az opcionális mutatókra vonatkozó információknak meg kell felelniük az információk megjelenítésére és a módszertanokra érvényes ugyanazon harmonizált szabályoknak, amelyek a kötelező és kiegészítő mutatókra vonatkozó információkra is érvényesek. Ez vonatkozik például a közvetett ÜHG-kibocsátásokra, például a DLT-hálózati csomópontok által vásárolt berendezésekhez kapcsolódó upstream kibocsátásokra vagy a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó downstream kibocsátásokra.

(14)

Mindazonáltal, a meghatározott mutatók kiszámítására szolgáló konkrét megbízható módszertanokkal kapcsolatos konszenzus jelenlegi hiányában a közzétett információk következetességének előmozdítása érdekében harmonizált elveket kell alkalmazni a közzétett információk összehasonlíthatóságának biztosítása, a módszertani elfogultság elkerülése, valamint az alkalmazott módszertanoknak az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alkalmazása keretében említett módszertanokkal való összhangjának biztosítása érdekében. Ennek eredményeként az energiafogyasztásra és az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó információknak összhangban kell lenniük az (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) szerinti számítási útmutatóval, míg az egyes mennyiségi mérőszámok kiszámításához használt módszertant és az e számítási útmutatótól való eltéréseket nyilvánosságra kell hozni.

(15)

Amennyiben a mutatókkal kapcsolatos információk észszerű időn belül nem érhetők el, becsléseket kell közzétenni a kiszámításukhoz használt észszerű feltételezésekkel, valamint az információk megszerzésére tett minden erőfeszítés részleteivel együtt. Ezért amennyiben a csomópontok helyét nem lehet úgy meghatározni, ahogy az bizonyos közzétételekhez kellene, szükség szerint helyi, regionális vagy globális adatokat kell felhasználni. Ezeket az adatokat közzé kell tenni az információ megszerzésére irányuló minden erőfeszítés részleteivel együtt.

(16)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által az Európai Bankhatósággal együttműködésben a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(17)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkének megfelelően létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

a.

„ösztönző struktúra”: a konszenzusos mechanizmus részeként létrehozott ösztönzők és szankciók összessége, amelyek célja a megosztott főkönyvi technológia (DLT) hálózati csomópontjainak gazdasági ösztönzése arra, hogy a konszenzusos mechanizmus szabályainak és eljárásainak alkalmazása során együttműködjenek a kriptoeszköz-ügyletek validálása céljából;

b.

„üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás)”: az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének 2. részében (5) felsorolt, tonna CO2-egyenértékben kifejezett gázkibocsátás;

c.

„éghajlati és egyéb környezeti vonatkozású mutatók”: a melléklet 2. táblázatának „Energiafogyasztásra vonatkozó kötelező fő mutatók” című szakaszában, a melléklet 3. táblázatának „Az energiával és az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos kiegészítő fő mutatók” című szakaszában, valamint a melléklet 4. táblázatának „Opcionális mutatók” című szakaszában felsorolt mutatók;

d.

„1. alkalmazási körbe tartozó DLT-alapú ÜHG-kibocsátás”: a megosztott főkönyvi technológia (DLT) konszenzusos mechanizmust alkalmazó hálózati csomópontjai által ellenőrzött forrásokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

e.

„2. alkalmazási körbe tartozó DLT-alapú ÜHG-kibocsátás”: a megvásárolt villamos energia, gőz vagy más energiaforrások felhasználásából a konszenzusos mechanizmust alkalmazó DLT-hálózati csomópontok előtt keletkezett upstream ÜHG-kibocsátás;

f.

„3. alkalmazási körbe tartozó DLT-alapú ÜHG-kibocsátás”: a d) és e) pont hatálya alá nem tartozó valamennyi közvetett, upstream és downstream ÜHG-kibocsátás, amely a konszenzusos mechanizmust alkalmazó DLT-hálózati csomópontok értékláncában fordul elő;

g.

„megújuló energiaforrásokból előállított energia” vagy „megújuló energia”: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, megújuló energiaforrásokból előállított energia vagy megújuló energia;

h.

„hulladék”: az (EU) 2018/2001 irányelve 2. cikkének 23. pontjában meghatározott hulladék;

i.

„elektromos és elektronikus berendezések hulladékai”: a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott elektromos vagy elektronikus berendezések hulladékai;

j.

„nem újrafeldolgozott hulladék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének 17. pontja szerinti „újrafeldolgozás” értelmében nem újrafeldolgozott hulladék;

k.

„veszélyes hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék;

l.

„természeti erőforrások”: az (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 2. táblázatában meghatározott természeti erőforrások.