(1)

A 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) végrehajtja a 2014/145/KKBP határozatban előírt korlátozó intézkedéseket.

(2)

A Tanács 2025. február 24-én elfogadta a (KKBP) 2025/388 határozatot (3), amely módosítja a 2014/145/KKBP határozatot.

(4)

A (KKBP) 2025/388 határozat bevezet két további kritériumot is azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékbevétele tekintetében, akik, illetve amelyek a pénzeszközeik és gazdasági erőforrásaik befagyasztásának, valamint a pénzeszközök és gazdasági erőforrások számukra történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó tilalomnak a hatálya alá tartoznak. Az első kritérium azon személyekre, szervezetekre vagy szervekre vonatkozik, akik, illetve amelyek bizonyos tevékenységekben részt vevő hajók tulajdonosai, azok felett ellenőrzést gyakorolnak, azokat igazgatják vagy üzemeltetik, vagy akik, illetve amelyek egyébként anyagi, technikai vagy pénzügyi támogatást nyújtanak ilyen hajók üzemeltetéséhez. A második kritérium azon személyekre, szervezetekre vagy szervekre vonatkozik, akik, illetve amelyek Oroszország katonai és ipari komplexumának részét képezik, azt anyagilag vagy pénzügyileg támogatják, vagy általa előnyökhöz jutnak. A (KKBP) 2025/388 határozat továbbá kiterjeszt három további jegyzékbe vett személyre egy elidegenítésre vonatkozó, meglévő eltérést, beilleszt egy eltérést a budapesti metrórendszerhez szükséges konkrét áruk és szolgáltatások biztosítására vonatkozóan, valamint kiterjeszti két meglévő eltérés hatályát bizonyos pénzeszköz- és kifizetés-átutalásokra vonatkozóan.

(4)

A tengeren szállított orosz olajexport-bevétel jelentős részét képezi Oroszország költségvetésének, és ennélfogva táplálja az Ukrajna elleni, jogellenes agressziós háborúját. Az említett olajexport céljából Oroszország növekvő mértékben támaszkodik olyan hajók flottájára, amelyek az előírásoknak nem megfelelő és nagy kockázatú tengeri szállítási gyakorlatokban vesznek részt, így például nem megfelelő vagy nem létező biztosítással üzemelnek (a továbbiakban: árnyékflotta). Az említett hajók jelentős tengerészeti biztonsági és környezeti kockázatot jelentenek az Unió, annak parti tagállamai és harmadikország parti államok számára. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet kifejezetten is megjelölte az említett kockázatokat a 2023. december 6-án elfogadott A.1192(33) sz. közgyűlési határozatában, amely felhívta a tagállamait és más releváns érdekelt feleket, hogy fejlesszenek ki kapacitásokat és a kellő gondosságra vonatkozó gyakorlatokat az árnyékflották működésének és az ilyen hajók által elősegített jogellenes tevékenységeknek a megelőzése, felderítése és jelentése céljából. A személyek és szervezetek attól való eltántorítása, hogy orosz eredetű olaj szállítása során nagy kockázatú tengeri szállítási gyakorlatokban vegyenek részt, és elősegítsék azokat, valamint az árnyékflotta-műveletek megzavarása ezért hozzájárul az orosz háborús erőfeszítések céljára történő jövedelemgenerálás aláásásához, ugyanakkor támogatja a környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló nemzetközi intézkedéseket. Az árnyékflotta tevékenységeivel szembeni fellépésre irányuló ilyen erőfeszítéseket célzott módon kell végrehajtani, figyelembe véve a releváns gazdasági szereplőknek a döntéshozatal és a műveletek terén fennálló felelősségi szintjét. Továbbá, nem akadályozhatók a tengerészeti biztonsági okokból szükséges révkalauz-szolgáltatások.

(5)

Amennyiben a 269/2014/EU rendeletben meghatározott tilalmak kijátszása elleni küzdelemhez szükséges, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, ügyletekre és harmadik országbeli gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat cseréljen a 833/2014/EU rendelet (4) VIII. mellékletében említett, azon partnerországok illetékes hatóságaival, amelyek hasonló korlátozó intézkedéseket alkalmaznak.

(6)

Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében bizonyos típusú szervezetek – nevezetesen az annak 2. cikke (1) bekezdésében meghatározott kötelezett szolgáltatók – kötelesek bejelenteni a tagállamok pénzügyi információs egységeinél a gyanús ügyleteket. Az (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alapján az alapbűncselekményeknek az (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott jegyzéke kiegészült az uniós korlátozó intézkedések megsértésével. Az említett kiegészítés eredményeként és az (EU) 2015/849 irányelv 33. cikke alapján a kötelezett szolgáltatók 2025. májustól kötelesek lesznek bejelenteni a pénzügyi információs egységeknél valamennyi, az uniós korlátozó intézkedések megsértéséhez kapcsolódó, feltételezett büntetendő cselekménnyel kapcsolatos gyanús ügyletet. Továbbá, a 269/2014/EU rendelet 8. cikke arra kötelezi a természetes és jogi személyeket, szervezeteket és szerveket, hogy az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága számára adjanak meg minden olyan információt – az említett információ megszerzését követő két héten belül –, amely elősegítené az említett rendelet végrehajtását, valamint működjenek együtt az említett illetékes hatósággal az ilyen információk bármely ellenőrzése során. A kettős jelentéstétel elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említett személyek, szervezetek és szervek nem kötelesek ugyanazon információkat a pénzügyi információs egységektől eltérő illetékes hatóságoknál is bejelenteni.

(7)

Helyénvaló növelni az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést, többek között azáltal, hogy megerősítik a pénzügyi információs egységek szerepét a 269/2014/EU rendeletben meghatározott korlátozó intézkedések végrehajtása és érvényesítése céljából releváns információcserében.

(8)

Tekintve, hogy az uniós gazdasági szereplők megfelelése elengedhetetlen a korlátozó intézkedések hatékonyságához, a Bizottságnak segítséget kell nyújtania számukra a megfelelésük elősegítéséhez, különösen akkor, ha az ilyen megfelelés jelentős erőforrásokat igényelne, és ha a központosított támogatás javíthatná a hatékonyságot. Ez különösen így van az uniós gazdasági szereplőktől a potenciális üzleti partnereik tekintetében megkövetelt átvilágítással kapcsolatban. A Bizottságnak képesnek kell lennie az e célból szükséges személyes adatok kezelésére.

(9)

A korlátozó intézkedések helyes végrehajtásának és az uniós gazdasági szereplők megfelelő védelmének biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a 269/2014/EU rendelet 11a. cikkének értelmében az uniós gazdasági szereplők jogosultak legyenek – valamely tagállam illetékes bíróságai előtt indított bírósági eljárásban – kártérítést igényelni az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szervezetek vagy személyek által benyújtott igények következtében elszenvedett, bizonyos közvetlen vagy közvetett károk tekintetében, ideértve az említett uniós gazdasági szereplők tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek által elszenvedett károkat is, figyelemmel a kettős megtérítés tilalmára vonatkozó nemzeti szabályokra. Emellett lehetővé kell tenni, hogy az uniós gazdasági szereplők kártérítést igényeljenek azon személyektől, szervezetektől vagy szervektől, akiknek, illetve amelyeknek a 269/2014/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szervezetek vagy szervek a tulajdonában vannak, vagy az ellenőrzése alatt állnak. Az olyan helyzetekben, amikor Oroszország vagy egy másik harmadik ország intézkedéseket hoz a 269/2014/EU rendeletnek való megfelelés akadályozására, úgy tekinthető, hogy az uniós gazdasági szereplőket de facto megfosztják az említett belső joghatóságok szerinti jogorvoslatokhoz való tényleges hozzáféréstől.

(10)

A korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása és az igazságszolgáltatás megtagadásának minősülő lehetséges helyzetek orvoslása érdekében helyénvaló rendelkezni a forum necessitatis elvéről, hogy lehetővé váljon valamely tagállami bíróság számára, hogy kivételes alapon a 269/2014/EU rendelet 11a. cikke alapján indított kártérítési igényeket bíráljon el, amennyiben az uniós jog vagy valamely tagállam joga nem állapítja meg konkrétan valamely tagállam bíróságának joghatóságát. A forum necessitatis elvén alapuló joghatóság azonban csak akkor gyakorolható, ha az ügy kellő mértékben kapcsolódik a megkeresett bíróság tagállamához, például, ha a felperes az említett tagállamban lakóhellyel, vagy az említett tagállam joga szerint bejegyzett székhellyel rendelkezik.

(11)

A 269/2014/EU rendelet csak a 13. cikkében meghatározott joghatósági határokon belül alkalmazandó. Ugyanakkor, ha uniós gazdasági szereplők képesek rá, és ténylegesen is meghatározó befolyást gyakorolnak valamely, az Unión kívül letelepedett jogi személy, szervezet vagy szerv magatartására, felelősségre vonhatók az említett jogi személy, szervezet vagy szerv olyan tevékenységeiért, amelyek aláássák a korlátozó intézkedéseket, és a befolyásukat arra kell felhasználniuk, hogy megelőzzék az említett tevékenységek megtörténtét.

(12)

Az ilyen befolyás származhat a jogi személy, a szervezet vagy a szerv feletti tulajdonjogból vagy ellenőrzésből. A tulajdonjog a jogi személy, a szervezet vagy a szerv tulajdonosi jogainak legalább 50 %-ával való rendelkezést, vagy abban többségi részesedéssel rendelkezést jelent. Az ellenőrzés fennállására utaló elemek közé tartoznak: az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjai többségének kinevezésére vagy visszahívására vonatkozó jog vagy hatáskör; a jogi személy, a szervezet vagy a szerv eszközeinek vagy azok egy részének használatához való jog; a jogi személy, a szervezet vagy a szerv üzleti tevékenységének egységes irányítása, összevont pénzügyi beszámoló közzététele mellett; vagy a jogi személy, a szervezet vagy a szerv feletti meghatározó befolyás gyakorlásának joga.

(13)

Helyénvaló előírni, hogy az uniós gazdasági szereplők tegyenek meg minden erőfeszítést annak biztosítására, hogy az Unión kívül letelepedett, tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek aláássák a 269/2014/EU rendeletben előírt korlátozó intézkedéseket. Ilyen tevékenységek azok, amelyek az említett korlátozó intézkedések által megakadályozni kívánt hatást eredményezik, például azt, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsátanak rendelkezésre valamely, a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében jegyzékbe vett személy számára.

(14)

A minden erőfeszítést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal valamennyi olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, valamint szükségesek annak eléréséhez, hogy a 269/2014/EU rendeletben foglalt korlátozó intézkedések aláásását megelőzzék. Az említett intézkedések magukban foglalhatják például a kockázat hatékony csökkentését és kezelését célzó megfelelő politikák, ellenőrzések és eljárások végrehajtását, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a letelepedés szerinti harmadik ország, az üzleti ágazat és az uniós gazdasági szereplő tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogi személy, szervezet vagy szerv tevékenységének típusa. Ugyanakkor a minden erőfeszítést úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek az uniós gazdasági szereplő számára – tekintettel annak jellegére, méretére és a releváns ténybeli körülményekre, különösen az Unión kívül letelepedett jogi személy, szervezet vagy szerv feletti tényleges ellenőrzés mértékére – megvalósíthatók. Az ilyen körülmények közé tartozik az a helyzet is, amikor az uniós gazdasági szereplő nem saját maga által előidézett okokból – így például egy harmadik ország jogszabályai miatt – nem képes ellenőrzést gyakorolni a tulajdonában lévő jogi személy, szervezet vagy szerv felett.

(15)

Helyénvaló számos technikai módosítást tenni a 269/2014/EU rendelet egyes rendelkezései egyértelműségének biztosítása érdekében, beleértve az uniós intézmények birtokában lévő dokumentumokra és a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(16)

Ezen intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, és ennélfogva – különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – uniós szintű szabályozás szükséges.

(17)

A 269/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

2.

A 6a. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 6b. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

5.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

6.

A 11a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

8.

A 12. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

9.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

10.

A 16a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: