(1)

Az uniós borpiacot évek óta sújtja az uniós fogyasztás strukturális csökkenése. Emellett az uniós borágazat jelentős kihívásokkal szembesült az utóbbi években. A Covid19-világjárvány idején a szálloda- és vendéglátóipar leállása következtében kiesett eladásokat nem ellensúlyozta teljes mértékben az otthoni fogyasztás növekedése. A világjárvány után kialakult megélhetési válság és instabil nemzetközi helyzet mind az uniós piacon, mind a legfontosabb exportpiacokon leszorította a bor iránti keresletet.

(2)

Úgy tűnik továbbá, hogy a fogyasztói kereslet világszerte a könnyedebb borok, különösen a fehérborok, a rozék és a pezsgők irányába mozdul el, a hagyományos vörösborok kárára. A strukturális tendenciák és a borkeresletet érintő változások, valamint az elmúlt évekre jellemző kedvezőtlen gazdasági helyzet együttesen visszatérő piaci egyensúlyhiányt idéztek elő, és fokozott bizonytalanságot okoztak a szőlőtermesztők számára beruházási döntések meghozatala és a szőlőfajták kiválasztása tekintetében.

(3)

A fentieken túlmenően a szőlőtermesztőket súlyosan érintik az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló kedvezőtlen meteorológiai események és az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények, valamint a növekvő inputköltségek, és mindez megnehezíti számukra a telepítések megfelelő időzítését és befektetéseik optimalizálását, így emiatt gyakran későbbre halasztják a szőlőtelepítésekre vonatkozó kérelem benyújtását.

(4)

Mindezt figyelembe véve a szőlőtermesztőknek alaposan tájékozódniuk kell az aszályokkal és betegségekkel szemben ellenállóbb, illetve a változó fogyasztói igényeknek jobban megfelelő szőlőfajtákról, hogy javítsák versenyképességüket és eldöntsék, hogy kivágás után melyik a legalkalmasabb időpont a szőlőültetvények újratelepítésére.

(5)

Az (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet (2) 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a szőlőtermesztők újratelepítési kérelmet abban a borászati évben nyújthatnak be, amelyben a szőlőültetvények kivágására sor kerül. A tagállamok azonban dönthetnek úgy is, hogy az újratelepítések engedélyezése iránti kérelmek a kivágás időpontja szerinti borászati évet követő második borászati év végéig benyújthatók.

(6)

A szőlőültetvényeiket kivágó szőlőtermesztők számára indokolt több időt biztosítani a helyzet elemzésére, mielőtt eldöntenék, hogy újra kívánják-e telepíteni régi szőlőültetvényeiket, és amennyiben az újratelepítés mellett döntenek, ki tudják választani, hogy melyik szőlőfajta, illetve termesztési módszer igazodik a legjobban a változó éghajlathoz és fogyasztói igényekhez.

(7)

Annak érdekében, hogy a szőlőtermesztők megalapozott döntést hozhassanak, célszerű három évvel meghosszabbítani azt az időszakot, amelyet a tagállamok a szőlőültetvény kivágása és az újratelepítés engedélyezése iránti kérelem benyújtása között engedélyezhetnek.

(8)

Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedés összhangban van a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,