Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
HU
L sorozat
|
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/333 |
2025.2.27. |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2025/333
(2025. január 31.)
a háztartások vagyoni helyzetéről, jövedelméről és fogyasztásáról jelentendő statisztikai információkról (EKB/2025/3)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A vagyoni helyzet, a jövedelem és a fogyasztás fő összetevőire vonatkozó háztartási szintű információk rendkívül értékesek az euroövezetben lakóhellyel rendelkező polgárok különböző csoportjainak gazdasági és pénzügyi helyzetében mutatkozó tendenciák megértéséhez. Erre az információra szükség van a monetáris politikai intézkedések különböző háztartásokra gyakorolt hatásainak elemzéséhez, ami az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtott monetáris politika irányítására vonatkozó arányossági értékelés kulcsfontosságú eleme. A háztartási szintű információk az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (5) bekezdésével összhangban a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában való, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) általi támogatása szempontjából is szükségesek. |
|
(2) |
Az euroövezet országaiban összehasonlítható módon gyűjtött, a nettó vagyonra (eszközökre és forrásokra) vonatkozó háztartási szintű információk jelenleg csak a háztartások pénzügyi és fogyasztási helyzetéről szóló felmérésen (Household Finance and Consumption Survey; háztartási vagyonfelmérés) keresztül érhetők el. A háztartási vagyonfelmérést minden tagállamban a nemzeti központi bankok (NKB-k) vagy más hatáskörrel rendelkező hatóságok végzik olyan nemzeti jogszabályok alapján, amelyek lehetővé teszik háztartási szintű adatok természetes személyektől való felvételét. Tekintettel arra, hogy ezek az információk szükségesek a KBER feladatainak ellátásához, a háztartások vagyoni helyzetére, jövedelmére és fogyasztására vonatkozó statisztikai információk NKB-któl való, az EKB általi gyűjtését a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a KBER Alapokmánya) 12.1. cikke alapján elfogadott iránymutatásnak kell szabályoznia. Ez nem zárja ki az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítésén túl vagy egyéb célok érdekében gyűjtött releváns statisztikai információk felhasználását ezen egyéb célok érdekében. |
|
(3) |
Az iránymutatás célja, hogy a KBER Alapokmányának 5.3. cikkével összhangban hozzájáruljon a háztartási vagyonfelméréssel gyűjtött információkból előállított statisztikai adatok gyűjtésére, összeállítására és terjesztésére vonatkozó szabályok és gyakorlatok összehangolásához. Ez biztosítja, hogy az NKB-k által az EKB-nak szolgáltatott statisztikai információk rendelkeznek az euroövezet tagállamaira nézve reprezentatív statisztikák előállításához szükséges koherenciával. Ezért az NKB-k számára elő kell írni, hogy jelentsék a háztartások vagyoni helyzetére, jövedelmére és fogyasztására vonatkozó statisztikai információk összeállításához szükséges gazdasági, pénzügyi és demográfiai kimeneti változók alapkészletét, valamint az adott tagállamban végzett nemzeti felmérések jellemzőit leíró információkat. Az euroövezeti országok gyűjteményei közötti különbségeknek az NKB-k adatszolgáltatási terheinek növelése nélküli megjelenítése érdekében az NKB-k jelenthetnek az EKB-nak egy nem alapkészletet a gazdasági, pénzügyi és demográfiai kimeneti változók tekintetében. Erre az információra azért van szükség, mert javítja az EKB gazdasági, pénzügyi és statisztikai elemzéseit, amelyeket a KBER feladatainak, közelebbről a monetáris politikával kapcsolatos feladatainak ellátására használnak fel. |
|
(4) |
A monetáris politika folytatására vagy a pénzügyi rendszer stabilitására esetlegesen hatást gyakorló geopolitikai és egyéb jelentős, előre nem látható fejleményeknek – például az energiaellátási válságnak vagy a világjárvány kitörésének – az euroövezetben lakóhellyel rendelkező polgárok csoportjainak gazdasági vagy pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának értékelése érdekében részletesebben meg kell határozni az NKB-k által gyűjtött kapcsolódó statisztikai információk EKB-nak való jelentésére vonatkozó szabályokat. Ez biztosítja, hogy ezek az információk ugyanolyan védelemben részesüljenek, mint az EKB és az NKB-k által ezen iránymutatás alapján gyűjtött gazdasági, pénzügyi és demográfiai kimeneti változók alap- és nem alapkészletei. |
|
(5) |
A háztartások vagyoni helyzete, jövedelme és fogyasztása témakörben az EKB követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat gyűjthetik vagy összeállíthatják az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok. Emiatt néhány tagállamban az ezen iránymutatás alapján végzendő egyes feladatok szükségessé teszik az EKB vagy az NKB-k és az ilyen hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködést. A 2533/98/EK tanácsi rendelet (1) 2a. és 4. cikke előírja a tagállamok számára, hogy maguk szervezzék meg a statisztikai adatszolgáltatást, és hogy teljeskörűen együttműködjenek a KBER-rel és az európai statisztikai rendszerrel (ESR) a KBER Alapokmányának 5. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében. Az ilyen együttműködésre az NKB-k és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok vagy egyéb szervek között is szükség van a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban, többek között a személyes adatok e hatóságok vagy szervek közötti, nemzeti szintű kezelésére vonatkozó szabályok megállapítása céljából. |
|
(6) |
Ahhoz, hogy az EKB elláthassa feladatait, helyénvaló, hogy az NKB-k a szükséges statisztikai információkat meghatározott időpontokig jelentsék. |
|
(7) |
Az EKB által gyűjtött statisztikai információk pontosságának és minőségének biztosítása érdekében az EKB-nak az NKB-k által jelentett statisztikai információk figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére, és adott esetben revíziójára vonatkozó szabályokat kell meghatároznia. Ugyanezen okokból az NKB-k szükség esetén, valamint az EKB kérésére magyarázattal szolgálnak az EKB számára a jelentett statisztikai információkra vonatkozóan, különösen a nemzeti sajátosságokon vagy strukturális töréseken alapuló kimeneti változók szempontjainak NKB-k általi értelmezését illetően, amelyek befolyásolhatják e statisztikai információkat vagy azok minőségét. |
|
(8) |
A KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt azt vonja maga után, hogy az eurót bevezetni kívánó, euroövezeten kívüli tagállamoknak az euro bevezetésének előkészítése keretében az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információk gyűjtésére szolgáló intézkedéseket kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk. Annak érdekében, hogy az EKB átfogó áttekintést kaphasson a gyűjtött statisztikai információkról és elvégezhesse a releváns elemzéseket, az eurót bevezető euroövezeten kívüli tagállamok NKB-i számára elő kell írni, hogy az euro adott tagállam általi bevezetését megelőző megfelelő időszakot lefedő statisztikai információkat bocsássanak az EKB rendelkezésére. |
|
(9) |
Indokolt az EKB-nak jelentett statisztikai információk továbbítására vonatkozó közös módszert előírni valamennyi NKB számára. Ennek megfelelően a KBER-nek harmonizált elektronikus továbbítási formátumról kell megállapodnia és ilyen formátumot kell meghatároznia. |
|
(10) |
Ezen iránymutatás célja annak biztosítása, hogy saját tagállamukban az NKB-k feladata a háztartási vagyonfelméréssel összefüggésben gyűjtött személyes adatok kezelése. A személyes adatok ilyen kezelésének meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak, nevezetesen az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi (2) rendeletnek (EUDPR) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi (3) rendeletnek. Az ilyen adatkezelés jogszerű, mivel az a KBER közérdekből végzett feladatainak ellátásához, valamint azon jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, amelyek az egyes NKB-kra mint az általuk a nemzeti felmérésük során vagy a tagállamukban adott esetben más módon gyűjtött adatok adatkezelőire vonatkoznak ezen iránymutatás szerint. A rendeletekben meghatározott adattakarékossági elvvel összhangban az NKB-k által az EUDPR-rel összhangban és a háztartási vagyonfelméréssel összefüggésben az EKB-nak jelentendő statisztikai információkat az NKB-knak olyan mértékben kell összesíteniük vagy anonimizálniuk, hogy közvetlenül vagy közvetve ne lehessen egyéneket azonosítani. |
|
(11) |
Amennyiben az ezen iránymutatás alapján az EKB-nak jelentendő statisztikai információkat az NKB-k összesítik vagy anonimizálják annak biztosítása érdekében, hogy természetes személyeket sem közvetlenül, sem közvetve, következtetések útján ne lehessen azonosítani, az ilyen információ nem tartozik a „bizalmas statisztikai adat” 2533/98/EK rendelet szerinti fogalommeghatározása alá. Ezen túlmenően az EKB-nak az ezen iránymutatással összhangban jelentendő statisztikai információk nem tehetik lehetővé más jogi személyek, szervezetek vagy fióktelepek közvetlen vagy közvetett azonosítását. |
|
(12) |
Az EKB által gyűjtött statisztikai információt kizárólag statisztikai célokra, valamint statisztikákhoz és statisztikai elemzésekhez való felhasználói hozzáférés biztosítására és/vagy azok felhasználók részére való terjesztésére szabad felhasználni. Tekintettel arra, hogy az EKB az általa gyűjtött statisztikai adatok egy részét meg kívánja osztani tudományos kutatószervezetekkel, az ilyen hozzáférés biztosítására vonatkozó megfelelő szabályokat is meg kell határozni. |
|
(13) |
Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékleteiben szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg az iránymutatás mögöttes koncepcionális keretét, és nem érintik az NKB-k adatszolgáltatási terhét. Ennek megfelelően az EKB Igazgatóságának lehetősége kell, hogy legyen az ilyen technikai módosítások elvégzésére, és ezen eljárás lefolytatása során figyelembe kell venni a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét. A Statisztikai Bizottság figyelembe szokta venni a felhasználóknak, különösen az EKB és az NKB-k kutatásvezetőinek, valamint az EKB, az NKB-k és számos nemzeti statisztikai hivatal felmérési szakembereiből, statisztikusaiból és közgazdászaiból álló háztartási pénzügyi és fogyasztási hálózatnak (Household Finance and Consumption Network) a véleményét, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez az iránymutatás meghatározza a háztartások vagyoni helyzetéről, jövedelméről és fogyasztásáról a nemzeti jog alapján gyűjtött statisztikai információk EKB-nak való jelentésével összefüggésben az NKB-kat terhelő adatszolgáltatási követelményeket. Ez az iránymutatás meghatározza különösen az NKB-k által az EKB részére jelentendő statisztikai információkat, ezen információk kezelését, az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidőit, valamint az adatszolgáltatásra alkalmazandó előírásokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
(1) |
„háztartási vagyonfelmérés” (a háztartások pénzügyi és fogyasztási helyzetéről szóló felmérés): az egyes tagállamokban végrehajtott, a háztartások vagyoni helyzetére, jövedelmére és fogyasztására vonatkozó nemzeti felmérések készlete; |
|
(2) |
„nemzeti felmérés”: valamely tagállamban végzett felmérés, amely a háztartási vagyonfelmérés részét képezi; |
|
(3) |
„a terepmunka időszaka”: az az időszak, amely során a nemzeti felmérés válaszadóitól adatokat gyűjtenek; |
|
(4) |
„referencia-időszak”: az az időszak, amelyre a statisztikai információ vonatkozik; |
|
(5) |
„referencia-időpont”: az az időpont, amelyre a statisztikai információ vonatkozik; |
|
(6) |
„magánháztartás”: az I. melléklet 3. részében részletesebben meghatározottak szerint, egyedül élő személy vagy olyan személyek csoportja, akik közös lakásban élnek és megosztják a kiadásokat, ideértve a napi szükségleti kiadások megosztott viselését, és a pénzügyi döntéseket is; |
|
(7) |
„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben a fogalomhoz rendelt jelentés; |
|
(8) |
„anonimizálás”: az a folyamat, amellyel megszűnik a közvetlen vagy közvetett azonosítás lehetősége oly módon, hogy sem magánháztartás, sem természetes személy nem azonosítható, és az anonimizálás nem fordítható vissza; |
|
(9) |
„kimeneti változók”: az I. és II. mellékletben meghatározott statisztikai információkat lefedő szabványosított adatkategóriák; |
|
(10) |
„imputálás”: becsült érték hozzárendelése valamely nem gyűjthető vagy nem megfelelően gyűjtött kimeneti változóhoz. A becsült érték az egyéb háztartások esetében gyűjtött értékeken alapul; |
|
(11) |
„adminisztratív adat”: nem statisztikai forrás – általában közigazgatási szerv – által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok; |
|
(12) |
„összesített mutatók”: a sokaságra nézve reprezentatív egyes kimeneti változók összefoglaló statisztikái, amelyek nem tartalmaznak a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének 12. pontjában meghatározott bizalmas statisztikai adatokat; |
|
(13) |
„szokásos lakóhely”: az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott szokásos lakóhely; |
|
(14) |
„mintavételi keret”: jelentése megegyezik a (EU) 2019/1700 rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározottakkal; |
|
(15) |
„kutatási adatkészlet”: adatállományok, ideértve a háztartásokra és a háztartások tagjaira vonatkozó, ezen iránymutatással összhangban gyűjtött és a KBER feladatainak ellátásához alkalmassá tett statisztikai információkon alapuló statisztikai eredményeket. |
3. cikk
Az NKB-k által jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k az I. melléklettel összhangban jelentik az EKB-nak a háztartások vagyoni helyzetére, jövedelmére és fogyasztására vonatkozó statisztikai információkat, valamint a kapcsolódó alapvető gazdasági, pénzügyi és demográfiai kimeneti változókat.
(2) Az NKB a II. melléklettel összhangban jelenthet bizonyos nem alapvető gazdasági, pénzügyi és demográfiai kimeneti változókat.
(3) Az NKB dönthet úgy, hogy az (1) és a (2) bekezdésben szereplő kimeneti változók mellett önkéntes alapon jelent nem alapvető gazdasági, pénzügyi és demográfiai kimeneti változókat, ha azok olyan aktuális vagy közelmúltbeli fejleményekre vonatkoznak, amelyek közvetlenül hatással lehetnek az euroövezetben lakóhellyel rendelkező polgárok különböző csoportjainak gazdasági vagy pénzügyi helyzetére.
(4) Az NKB-k a III. mellékletben meghatározottak szerint jelentik az EKB-nak az NKB-k által végzett nemzeti felmérések jellemzőit leíró információkat.
(5) Az e cikk alapján jelentendő statisztikai információknak a következő források egyikén vagy azok kombinációján kell alapulniuk:
|
a) |
a háztartási vagyonfelmérés válaszadói által közvetlenül szolgáltatott, a nemzeti felmérésekből gyűjtött adatok, amelyeket lehetőleg számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI) útján gyűjtenek. Amennyiben nem a CAPI-t használják adatgyűjtésre, az adatgyűjtés bármely része vagy egésze esetében a számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI), a számítógéppel támogatott online interjú (CAWI), a számítógéppel támogatott önkitöltéssel történő adatfelvétel (CASI) vagy más, számítógéppel támogatott módszer alkalmazható. Az NKB-k kérésre magyarázatot adnak az EKB-nak a CAPI-tól eltérő, számítógéppel támogatott módszerek használatáról; |
|
b) |
adminisztratív adat. |
4. cikk
Statisztikai sokaság
(1) Az NKB-k biztosítják, hogy a jelentendő statisztikai információkat az egyes euroövezeti tagállamokban a magánháztartásokban szokásos lakóhellyel rendelkező valamennyi személyt magában foglaló statisztikai sokaság keretein belül gyűjtsék.
(2) Az NKB-k biztosítják, hogy a statisztikai információkat a statisztikai sokaság reprezentatív mintájából gyűjtsék.
5. cikk
Mintavétel
(1) Az NKB-k a statisztikai információkat olyan, nemzeti szinten létrehozott mintavételi keretekből állítják össze, amelyek lehetővé teszik magánháztartások vagy természetes személyek véletlenszerű kiválasztását a kiválasztás ismert, nullától eltérő valószínűsége alapján. A mintavételi keretek esetében törekedni kell arra, hogy azok beazonosítsák és – a lefedettségre vonatkozó minimális hibahatáron belül – kimerítően lefedjék a statisztikai sokaságot, és a kereteket rendszeresen frissíteni kell.
(2) Amennyiben a nemzeti felméréssel lefedett részsokaságok jelentős mértékben alulreprezentáltak az elért mintában, az NKB-k például túlmintavételezés (oversampling) vagy bármely releváns módszer alkalmazása útján megteszik a szükséges intézkedéseket az ebből eredő torzulás korrigálására, figyelembe véve a költséghatékonyság szükségességét. Az NKB-k ismertetik és értékelik az alkalmazott módszereket, és azoknak a III. mellékletben meghatározott statisztikai információkat érintő hatását és esetleges hátrányait.
(3) Az NKB-k engedélyezhetik a mintában szereplő magánháztartások vagy természetes személyek ellenőrzött helyettesítését, ha az első interjúra kiválasztottak esetében a nemzeti felmérés válaszadási aránya 60 % alá csökken és az alábbiak egyike áll elő:
|
a) |
a mintában szereplő magánháztartással vagy személlyel nem lehet felvenni a kapcsolatot; |
|
b) |
a mintában szereplő magánháztartással vagy személlyel a kapcsolatfelvétel megtörtént, de az adatfelvételt nem fejezték be. |
A mintában szereplő, ellenőrzött helyettesítésre szánt magánháztartások vagy személyek csoportját az adatgyűjtést megelőzően kell meghatározni. Ellenőrzött helyettesítésre magánháztartások vagy személyek csak ebből a csoportból választhatók.
6. cikk
Imputálás
(1) A statisztikai információk EKB-nak való szolgáltatása előtt az NKB-k biztosítják, hogy szükség esetén az I. melléklettel összhangban imputálják a válaszadás elmaradása miatt hiányzó valamennyi alapvető kimeneti változót.
(2) Minden egyes imputált hiányzó értékre ötször kell sztochasztikus többszörös imputációt alkalmazni úgy, hogy a generált adatsorok száma öt legyen.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az NKB úgy ítéli meg, hogy a hiányzó információ nem befolyásolja a felmérés által generált kimeneti adatok összességét.
7. cikk
A terepmunka időszakai
(1) Az NKB-k a nemzeti felmérésükben a 3. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett adatfelvételeik legalább 50 %-át a 9. cikk szerinti vonatkozó háztartási vagyonfelmérési referenciaév során valósítják meg.
(2) Az NKB-k a 3. cikk szerinti statisztikai információkat a terepmunka következő kritériumoknak megfelelő időszaka alapján jelentik:
|
a) |
a terepmunka időszaka nem haladja meg a 9 hónapot; |
|
b) |
a terepmunka időszaka nem a háztartási vagyonfelmérési referenciaévet megelőző év októbere előtt vagy a háztartási vagyonfelmérési referenciaév októberének vége után kezdődik; |
|
c) |
a terepmunka időszaka legkésőbb a háztartási vagyonfelmérési referenciaévet követő év júniusának végén befejeződik. |
8. cikk
Referencia-időpontok és -időszakok
(1) A vagyoni helyzetre vonatkozó, nemzeti felmérésekből gyűjtött statisztikai információk esetében a referencia-időpont a következők egyike:
|
a) |
a statisztikai adatok interjú útján történő gyűjtésének időpontja; vagy |
|
b) |
a 9. cikk szerinti háztartási vagyonfelmérési referenciaévet megelőző naptári év december 31. napja, feltéve, hogy a terepmunka időszaka az adott háztartási vagyonfelmérési referenciaévben befejeződik. |
(2) A vagyoni helyzetre vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló statisztikai információk esetében a referencia-időpont a következők egyike:
|
a) |
a 9. cikk szerinti háztartási vagyonfelmérési referenciaév valamely időpontja; vagy |
|
b) |
a 9. cikk szerinti háztartási vagyonfelmérési referenciaévet megelőző naptári év december 31. napja. |
(3) A jövedelemre vonatkozó, nemzeti felmérésekből gyűjtött statisztikai információk esetében a referencia-időszak az a 12 hónapos időszak, amelynek vége:
|
a) |
a terepmunka időszakának kezdetét megelőző naptári év december 31. napjára; vagy |
|
b) |
a statisztikai adatok interjú útján történő gyűjtésének időpontját megelőző hónapra esik. |
(4) A jövedelemre vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló statisztikai információk esetében a referencia-időszak az a 12 hónapos időszak, amelynek vége:
|
a) |
a 9. cikk szerinti háztartási vagyonfelmérési referenciaévet megelőző naptári év december 31. napjára; vagy |
|
b) |
a 9. cikk szerinti háztartási vagyonfelmérési referenciaév valamely napjára esik. |
(5) A 3. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésében említett minden egyéb statisztikai információra vonatkozó referencia-időpontokat és -időszakokat megfelelően az I. melléklet 1. részének 5. pontja és A. táblázata, valamint a II. melléklet 1. részének 3. pontja és A. táblázata határozza meg.
9. cikk
Gyakoriság és időszerűség
(1) A 3. cikkben említett statisztikai információknak az NKB-któl az EKB-hoz történő első továbbításának háztartási vagyonfelmérési referenciaéve 2026.
(2) Az azt követő adattovábbítások esetében a háztartási vagyonfelmérési referenciaévek a 2026. évet követik hároméves gyakorisággal.
(3) Az NKB-k a 3. cikk szerinti statisztikai információkat háromévente jelentik az EKB részére.
(4) Az NKB-k a 3. cikk szerinti statisztikai információkat a terepmunka időszakának végét követő 19 hónapon belül, de legkésőbb a háztartási vagyonfelmérési referenciaév kezdetétől számított 36 hónapon belül jelentik az EKB-nak.
(5) Amennyiben az NKB-k adminisztratív adatokból vezetik le az ezen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információk egy részét, úgy a 3. cikkben említett statisztikai információk EKB-hoz való beérkezésének határideje a terepmunka időszakának végét követő 22 hónap, de legkésőbb a háztartási vagyonfelmérési referenciaév kezdetétől számított 36 hónap.
10. cikk
Revíziók
(1) Az NKB-k továbbíthatnak az EKB-nak a 3. cikk alapján jelentett, korábbi háztartási vagyonfelmérési referenciaévekre vonatkozó, felülvizsgált statisztikai információkat.
(2) Az NKB-k kérésre magyarázatot adnak az EKB-nak az (1) bekezdés szerint benyújtott felülvizsgált adatokról.
11. cikk
Adatvédelem
(1) Ezen iránymutatás alkalmazásában az NKB minősül az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőnek a nemzeti felmérésében vagy a tagállamában adott esetben más módon gyűjtött és az általa a 3. cikkel összhangban az EKB-nak szolgáltatandó adatok tekintetében.
(2) Az NKB-k biztosítják, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 1. pontjában és az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett személyes adatokat ne jelentsék az EKB-nak a statisztikai adatok 3. cikk szerinti szolgáltatásakor vagy a háztartási vagyonfelméréssel kapcsolatos bármely más információ megosztásakor. Ez azt jelenti, hogy minden olyan adatelemet el kell távolítani vagy anonimizálni kell a statisztikai információ EKB részére való továbbítását megelőzően, amely lehetővé tenné valamely természetes személy vagy háztartás közvetlen vagy közvetett azonosítását – különösen valamely azonosítóra, például névre, számra, helymeghatározó adatra, online azonosítóra vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényezőre hivatkozással –, ideértve azt az esetet is, amikor valamely NKB harmadik féltől kapja meg a statisztikai információt vagy annak részét.
(3) Ha az EKB felfedezi, hogy tévesen személyes adatokat továbbítottak, vagy valamely NKB tájékoztatja erről, az EKB haladéktalanul törli ezeket a személyes adatokat, és erről megfelelően tájékoztatja az érintett NKB-t.
12. cikk
Statisztikai elvek és magyarázatok
(1) Az NKB-k figyelemmel kísérik és biztosítják az ezen iránymutatás alapján az EKB-nak jelentett statisztikai információk minőségét és megbízhatóságát, ideértve annak biztosítását, hogy a statisztikai információkat a 2533/98/EK rendelet 3a. cikkében meghatározott statisztikai elvekkel összhangban megfelelően jelentik az EKB-nak.
(2) Az NKB-k szükség esetén részletes magyarázattal szolgálnak az EKB számára a nemzeti sajátosságokon vagy strukturális töréseken alapuló kimeneti változók szempontjainak értelmezését illetően, ideértve az e statisztikai információkra gyakorolt hatást is. Az NKB-k ilyen magyarázatokat az EKB kérésére is nyújtanak.
13. cikk
Adattovábbítás
(1) Az NKB-k a jelen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információkat elektronikusan, az EKB által meghatározott módon továbbítják. A statisztikai információk ezen elektronikus cseréjére kifejlesztett formátum a KBER által elfogadott formátum.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazandó, az NKB-k az EKB előzetes hozzájárulásával a statisztikai információk továbbításának más módját is alkalmazhatják.
14. cikk
Együttműködés az NKB-któl eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal vagy szervekkel
(1) Amennyiben a 3. cikkben ismertetett valamennyi statisztikai információ vagy azok egy része az NKB-któl eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságoktól vagy szervektől származik, az NKB-k kidolgozhatják az e hatóságokkal vagy szervekkel való együttműködésre vonatkozó megfelelő megállapodásokat annak érdekében, hogy biztosítsák az adatok továbbításának egy állandó keretét, amely eleget tesz az EKB ezen iránymutatásban meghatározott követelményeinek, kivéve, ha ugyanezt az eredményt a nemzeti jogszabályok már elérték.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az NKB-k felelősek annak biztosításáért, hogy az EKB ezen iránymutatásban meghatározott követelményei teljesüljenek, amikor a 3. cikkben leírt statisztikai információk gyűjtése során más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal vagy szervekkel kötött együttműködési megállapodásokra támaszkodik.
15. cikk
A statisztikai információk felhasználása és terjesztése
Az EKB a 3. cikk alapján gyűjtött statisztikai információkat a következőképpen használja fel statisztikai célokra:
|
a) |
hozzáférés biztosítása a kutatási adatkészlethez i. a KBER-en belül és ii. tudományos kutatószervezetek számára a IV. mellékletben meghatározott kritériumokkal és eljárással összhangban; és |
|
b) |
összesített mutatókat tartalmazó jelentések terjesztése. |
Úgy kell tekinteni, hogy minden NKB előzetesen kifejezett hozzájárulását adta, és megszerezte minden más olyan hatóság előzetes kifejezett hozzájárulását, amely az a) pont szerinti hozzáférés biztosítását megelőzően a 3. cikk szerint gyűjtött statisztikai információkat szolgáltatta az NKB-k számára.
16. cikk
Szerzett jogok
Amennyiben az EKB a IV. melléklettel összhangban hozzáférést biztosított az elfogadható kutatók kijelölésére vonatkozó kritériumoknak megfelelő személyek számára a kutatási adatkészlethez, e kutatók az említett kritériumoknak megfelelően továbbra is hozzáférhetnek a kutatási adatkészlethez.
17. cikk
Egyszerűsített módosítási eljárás
Az EKB Igazgatósága – a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét figyelembe véve – végrehajthat a mellékleteket érintő technikai módosításokat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak az iránymutatás mögöttes koncepcionális keretén és nem érintik az NKB-k adatszolgáltatási terhét. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.
18. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Az első adattovábbításhoz az NKB-k a 3. cikkben említett statisztikai információkat az alábbiak szerint jelenthetik az EKB-nak:
|
a) |
a terepmunka időszakának végét követő 21 hónapon belül, de legkésőbb a háztartási vagyonfelmérési referenciaév kezdetétől számított 36 hónapon belül; |
|
b) |
amennyiben az NKB-k adminisztratív adatokból vezetik le az ezen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információk egy részét, úgy a terepmunka időszakának végét követő 25 hónapon belül, de legkésőbb a háztartási vagyonfelmérési referenciaév kezdetétől számított 36 hónapon belül. |
(2) Amennyiben az NKB a 3. cikkben említett szükséges statisztikai információk összegyűjtéséhez hosszabb bevezetési időszakot ír elő, a Kormányzótanács a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban egyedi átmeneti eltérést engedélyezhet az első adattovábbításhoz szükséges statisztikai információk EKB-nak történő adatszolgáltatási kötelezettsége alól. Az egyedi átmeneti eltérés csak a 9. cikk (1) bekezdésében említett első adattovábbításra vonatkozik.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján egyedi átmeneti eltérést engedélyeznek, az érintett NKB évente legalább egyszer jelentést tesz a KBER Statisztikai Bizottságának a 9. cikk (2) bekezdésében említett későbbi adattovábbításokra vonatkozó, az EKB felé történő adatszolgáltatási kötelezettségnek való teljeskörű megfelelés terén elért előrehaladásáról.
(4) A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy az e cikk alapján eltérésben részesült egyes NKB-kra vonatkozóan további korlátozásokat kell megállapítani.
19. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.
20. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2025. január 31-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1725 (EU) rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.)
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261 I., 2019.10.14., 1. o.).
I. MELLÉKLET
Alapvető kimeneti változók
1.
A nemzeti központi bankoknak (NKB) az alapvető kimeneti változókat i. a háztartás szintjén, ii. a háztartás valamennyi tagja esetében egyéni szinten, vagy iii. a háztartás 16 éven felüli tagjai esetében egyéni szinten kell jelenteniük.
1. rész – A jelentendő alapvető kimeneti változók
|
2. |
Az A. táblázat tartalmazza az NKB-k által az Európai Központi Banknak (EKB) jelentendő alapvető kimeneti változókat. |
|
3. |
Az NKB-k valamennyi válaszadó esetében jelentik az EKB-nak az alapvető kimeneti változókat. Az alapvető kimeneti változók egyes válaszadók esetében tartalmazhatnak hiányzó értékeket, ha a kimeneti változó nem alkalmazható (vagyis átugrás miatt kihagyták őket, vagy az érintett nemzeti felmérésben nem szerepel panel komponens). Minden további hiányzó értéket és egyedi (nem tudja/nem válaszol) választ imputálni kell a statisztikai információk EKB-nak való jelentése előtt, kivéve, ha az A. táblázat másként rendelkezik, azaz a kimeneti változó esetében a -1 (nem tudja) és a -2 (nem válaszol) kódok elfogadhatók. |
|
4. |
Az alapvető kimeneti változók az anonimizálás céljából hiányzó értékekkel is jelenthetők. A tartományonként/kategóriánként csoportosított (például Életkor tól-ig – RA0300_B, és Önálló vállalkozás $x: alkalmazottak száma tól-ig – HD050$x_B) kimeneti változókat mindig tényleges értékekkel kell jelenteni (1), függetlenül attól, hogy a részletesebb statisztikai információkat (azaz Életkor – RA0300 és Önálló vállalkozás $x: alkalmazottak száma – HD050$x) tartalmazó vonatkozó alapvető kimeneti változókat anonimizálás céljából hiányzó értékekkel jelentik-e. |
|
5. |
A referencia-időpont/-időszak arra a dátumra/időszakra vonatkozik, amelyre egy adott kimeneti változó vonatkozik. A „jelenlegi” az adatgyűjtés idejét jelenti. Az „állandó” olyan információ, amely állandó marad, és az idő múlásával (az adatgyűjtés időpontjától függetlenül) nem változik. „A vagyoni helyzet referencia-időpontja” a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott időpontot jelenti. „A jövedelem referencia-időszaka” a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott időszakra vonatkozik. |
|
6. |
Egyes alapvető kimeneti változók között visszacsatolási kapcsolat áll fenn, ami azt jelenti, hogy ilyen esetekben több alapvető kimeneti változót kell jelenteni. Az egymáshoz visszacsatolással kapcsolódó változók kimeneti változó azonosítói tartalmaznak legalább egy „$” jelet. Ez a különböző típusú hitelekre, ingatlanokra, önálló vállalkozásra, ajándékra/örökségre vonatkozik, ahol a visszacsatolások száma alapértelmezés szerint 3, de az NKB-k alkalmazhatnak 2 visszacsatolást is. Nyugdíjkonstrukciók esetében legfeljebb 7 visszacsatolás alkalmazható. 3 visszacsatolás esetében például 3 változót (HB1701, HB1702 és HB1703) kell jelenteni a „HLI jelzáloghitel $x: jelenleg hátralévő tartozás” (az A. táblázatban HB170$x) esetében. |
|
7. |
Egyes alapvető kimeneti változók 2 dimenziós visszacsatolással kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a kimeneti változó azonosítói „$x$y”-ra végződnek. A HB330$x$y („Egyéb ingatlan $x jelzáloghitel $y: a hitelfelvétel éve”) változó esetében például 9 változót (HB33011, HB33012, HB33013, HB33021, HB33022, HB33023, HB33031, HB33032, HB33033) kell jelenteni (az „egyéb ingatlan” és a „jelzáloghitel” 3 visszacsatolási kapcsolata esetében). |
|
8. |
Egyes alapvető kimeneti változók esetében több válasz is megjelölhető, ami azt jelenti, hogy több alapvető kimeneti változót is meg kell adni. A több válasz megjelölésének lehetőségét tartalmazó változók kimeneti változó azonosítói „v” betűre végződnek. Például 6 változót (HD1320a, HD1320b, HD1320c, HD1320d, HD1320e, HD1320f) kell jelenteni a „Befektetési alapok típusai” változó (az A. táblázatban HD1320v) esetében. |
|
9. |
Egyes alapvető kimeneti változók esetében a visszacsatolás és a több válasz lehetőségének kombinációja áll fenn. Ezekben az esetekben a kimeneti változó azonosítói „$xv”-re végződnek. Például 6 változót (HB1201a, HB1201b, HB1202a, HB1202b, HB1203a, HB1203b) kell jelenteni a „HLI jelzáloghitel $x: a hitel célja a: elsődleges cél b: másodlagos cél” esetében (az A. táblázatban HB120$xv).
A. táblázat Az NKB-k által az EKB-nak jelentendő alapvető kimeneti változók
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. rész – A kimeneti változók tartalmának leírása
|
10. |
A B. táblázat részletesen ismerteti azon alapvető kimeneti változók tartalmát, amelyeket az NKB-knak ezen iránymutatás alapján jelenteniük kell az EKB-nak. |
|
11. |
Adott esetben a leírások a vonatkozó hivatalos dokumentumokban szereplő fogalommeghatározásokon és leírásokon alapulnak. E célból a következő forrásokat kell használni:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. rész A „magánháztartás” fogalommeghatározásával kapcsolatos további pontosítások
|
12. |
A „magánháztartás” 2. cikkben szereplő fogalommeghatározása magában foglal minden olyan személyt, aki általában nem él a válaszadóval, de pénzügyileg teljes mértékben vagy nagyrészt a háztartástól függ, amint azt e melléklet meghatározza. |
|
13. |
Az egyéb lakók alkalmazottai (bentlakó háztartási alkalmazottak, gyerekfelügyelők stb.) és a háztartástagokhoz egyéb rokoni vagy élettársi kötelékekkel nem kötődő lakótársak (pl. helyben lakó bérlők, albérlők, látogatók stb.) külön háztartást képeznek. |
|
14. |
Az e mellékletben meghatározott további részletezett feltételekre is figyelemmel a következő személyeket kell háztartástagnak tekinteni, amennyiben megosztják a háztartás költségeit és közösen hozzák pénzügyi döntéseit:
|
|
15. |
A 14. pont alkalmazásában a háztartástagnak minősülésre a következő feltételek is vonatkoznak:
|
|
16. |
A háztartási költségek megosztása magában foglalja a kiadásokból való részesülést (pl. gyermekek, jövedelemmel nem rendelkező személyek), valamint a kiadásokhoz való hozzájárulást. Ha a kiadásokat nem osztják meg, és a pénzügyeket elkülönítik, akkor az illető személyek külön háztartást képeznek ugyanazon a lakcímen. |
|
17. |
Egy személy akkor tekinthető általában helyben lakó háztartástagnak, ha éjszakai pihenését a megelőző hat hónap nagy részében a háztartásban tölti (ideértve a közös felügyelet alatt álló gyermekeket és az idős szülőket, ha több napot töltenek a háztartásban, mint bárhol máshol). |
|
18. |
Azok a személyek, akik új háztartást alapítanak vagy létező háztartáshoz csatlakoznak, az új helyen tekintendők háztartástagnak; hasonlóképpen, az elköltöző személyek nem tekintendők a továbbiakban az eredeti háztartás tagjának. A 17. pontban szereplő „megelőző hat hónap” kritérium helyébe az a szándék lép, hogy hat hónapig vagy tovább szándékoznak az új lakóhelyen maradni. Figyelembe kell venni, hogy mi tekinthető a háztartás tekintetében „állandó” ki- vagy beköltözésnek. Így az a személy, aki határozatlan időre vagy azzal a szándékkal költözik be egy háztartásba, hogy hat hónapig vagy tovább marad, még akkor is háztartástagnak minősül, ha nem is lakik a háztartásban hat hónapja, és ezen idő nagy részét ténylegesen egy másik lakhelyen töltötte. Hasonlóképpen, az a személy, aki határozatlan időre vagy azzal a szándékkal költözik ki egy háztartásból, hogy hat hónapig vagy tovább marad távol az eredeti háztartásból, a továbbiakban nem tekinthető e háztartás tagjának. |
|
19. |
Ha az ideiglenesen távol lévő személy másik magánlakásban tartózkodik, akkor a távollét időtartama határozza meg, hogy melyik háztartás tagjának számít. |
|
20. |
Kivételes esetben a háztartással nagyon szoros kapcsolatban álló személyek bizonyos kategóriái a távollét időtartamától függetlenül ugyanazon háztartás tagjainak is tekinthetők, feltéve, hogy más magánháztartásnak nem tagjai. Különösen azok a diákok, akik máshol élnek, de szoros kapcsolatot tartanak fenn a háztartással, rendszeresen visszatérnek a háztartás címére és az adott lakcímet tekintik fő tartózkodási helyüknek, háztartástagnak minősülnek a másik lakcímen tartózkodásuk időtartamára tekintet nélkül. |
|
21. |
E kritériumok alkalmazásának célja azon kockázat minimalizálása, hogy a mintavételi keretben kétszeresen vegyék figyelembe azokat a személyeket, akik két olyan magánlakcímmel rendelkeznek, amelyeken esetlegesen bekerülhetnek a mintába. Hasonlóképpen annak kockázatát is a minimumra csökkentik, hogy egyes személyeket minden háztartásból kizárjanak annak ellenére, hogy a magánháztartási szektorhoz tartoznak. |
|
22. |
A kollektív háztartásokban és intézményekben élő személyek nem részei a célsokaságnak, és nem tartoznak a „magánháztartás” fogalmába. |
|
23. |
A „kollektív háztartás” olyan nem intézményi kollektív lakhelyet jelent – például bentlakásos oktatási létesítményt, oktatási intézmény kollégiumát vagy más lakóhelyet –, amelyen ötnél több személy osztozik, és ahol a háztartási kiadásokat nem osztják meg. Ide tartozik az is, ha az ötnél több albérlő lakik egy háztartásban. |
|
24. |
„Intézmény” az idősek otthona, egészségügyi intézmények, vallási intézmények (kolostorok, zárdák), valamint javító- és büntetés-végrehajtási intézetek. Az intézményeket a kollektív háztartásoktól az különbözteti meg, hogy az intézményekben a bentlakók nem tartoznak egyéni felelősséggel a háztartás fenntartásáért. Bizonyos esetekben az idősek otthona ezen elv alapján „kollektív háztartásnak” tekinthető. |
(1) Kivéve, ha anonimizálás céljából ezeket az értékeket is hiányzóként jelölik.
(2) „$X” a visszacsatolási kapcsolatban a számra utal. Például a HB130$x adatot akkor kell jelenteni, ha HB1010>$x-1. Ez azt jelenti, hogy a HB1301 változót akkor kell megadni, ha HB1010> 0, a Hb1302-t akkor, ha HB1010 > 1 és a HB1303-at akkor, ha HB1010> 2;
„$ visszacsatolás” a visszacsatolások mennyiségére utal. Például a HB2100 adatot akkor kell jelenteni, ha HB1010>$ visszacsatolás. Ez azt jelenti, hogy 3 visszacsatolás esetén a HB2100 változót akkor kell jelenteni, ha HB1010 > 3.
(3) A Bizottság 1201/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 329., 2009.12.15., 29. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2019/2181 végrehajtási rendelete (2019. december 16.) az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az egyszerre több adatállományra vonatkozó részletek technikai jellemzőinek meghatározásáról (HL L 330., 2019.12.20., 16. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2019/2242 végrehajtási rendelete (2019. december 16.) az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a jövedelem és életkörülmények tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról (HL L 336., 2019.12.30., 133. o.).
(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).
(7) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/831 iránymutatása (2021. március 26.) a monetáris pénzügyi intézményektől eltérő pénzügyi közvetítőkről jelentendő statisztikai információkról (EKB/2021/12) (HL L 208., 2021.6.11., 59. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(9) Az Európai Központi Bank (EU) 2024/1988 rendelete (2024. június 27.) a befektetési alapokra vonatkozó statisztikákról és az (EU) 2015/32 határozat (EKB/2014/62) hatályon kívül helyezéséről (EKB/2024/17) (HL L., 2024/1988., 2024.7.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1988/oj).
II. MELLÉKLET
Nem alapvető kimeneti változók
1.
A nemzeti központi bankok (NKB-k) a nem alapvető kimeneti változókat i. a háztartás szintjén, ii. a háztartás valamennyi tagja esetében egyéni szinten, vagy iii. a háztartás 16 éven felüli tagjai esetében egyéni szinten jelenthetik.
1. rész – Nem alapvető kimeneti változók
|
2. |
Az A. táblázat meghatározza azokat a nem alapvető kimeneti változókat, amelyeket az NKB-k az I. mellékletben meghatározott alapvető kimeneti változókon felül jelenthetnek az Európai Központi Banknak (EKB). |
|
3. |
A referencia-időpont/-időszak arra a dátumra/időszakra vonatkozik, amelyre egy adott kimeneti változó vonatkozik. A „jelenlegi” az adatgyűjtés időpontjára vonatkozik, az „állandó” az állandó és (az adatgyűjtés időpontjától függetlenül) az idő múlásától függetlenül nem változó információra, a „vagyoni helyzet referencia-időpontja” a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott időpontra, a „jövedelem referencia-időszaka” pedig a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott időszakra utal. |
|
4. |
Egyes nem alapvető kimeneti változók között visszacsatolási kapcsolat áll fenn, ami azt jelenti, hogy ilyen esetekben több nem alapvető kimeneti változót jelentenek. Az egymáshoz visszacsatolással kapcsolódó változók kimeneti változó azonosítói tartalmaznak legalább egy „$” jelet. Ez a különböző típusú hitelekre, ingatlanokra és ajándékra/örökségre vonatkozik, ahol a visszacsatolások száma alapértelmezés szerint 3, de a nemzeti felmérések alkalmazhatnak 2 visszacsatolást is. 3 visszacsatolás esetében például 3 változót (HB2011, HB2012, HB2013) kell jelenteni a „HLI jelzáloghitel $x: a jelzáloghitel feltételeinek változása” (az A. táblázatban HB201$x) esetében. Nyugdíjkonstrukciók esetében legfeljebb 7 visszacsatolás alkalmazható. |
|
5. |
Egyes nem alapvető kimeneti változók esetében több válasz is megjelölhető, ami azt is jelenti, hogy több alapvető kimeneti változót is meg kell adni. A több válasz megjelölésének lehetőségét tartalmazó változók kimeneti változó azonosítói „v” betűre végződnek. Például 4 változót (HD1320a, HD1910a, HD1910b, HD1320d, HD1910c, HD1910d) kell jelenteni a „Egyéb tartott eszközök fajtája” változó (az A. táblázatban HD1910v) esetében. |
|
6. |
Egyes nem alapvető kimeneti változók esetében a visszacsatolási kapcsolatok és a több válasz lehetőségének kombinációja áll fenn. Ezekben az esetekben a kimeneti változó azonosítói „$xv”-re végződnek. Például 6 változót (HB1131a, HB1131b, HB1132a, HB1132b, HB1133a, HB1133b) kell jelenteni a „HLI jelzálog $x: a refinanszírozás/újratárgyalás oka a: a refinanszírozás/újratárgyalás elsődleges oka b: a refinanszírozás/újratárgyalás másodlagos oka” esetében (az A. táblázatban HB113$xv). |
|
7. |
Az „Egyéb ingatlan $x jelzáloghitel $y: a hitel célja” nem alapvető kimeneti változó: 2 dimenziós ($x egyéb ingatlan és $y jelzáloghitelek) visszacsatolással és négy lehetőséggel (a, b, c, d) rendelkezik. Ebben az esetben 36 változót (HB32011a-HB32011d, HB32012a-HB32012d, HB32013a-HB32013d, HB32021a-HB32021d, HB32022a-HB32022d, HB32023a-HB32023d, HB32031a-HB32031d, HB32031a-HB32013d, HB32031a-HB32031d) kell megadni (az „egyéb ingatlan” és a „jelzálogok” 3 visszacsatolása esetében).
A. táblázat Nem alapvető kimeneti változók
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. rész – A nem alapvető kimeneti változók tartalmának leírása
|
8. |
A B. táblázat tartalmazza az 1. részben meghatározott nem alapvető kimeneti változók részletes leírását.
B. táblázat A nem alapvető kimeneti változók tartalmi leírása
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) „$X” a visszacsatolási kapcsolatban a számra utal. Például a HB201$x adatot akkor kell jelenteni, ha HB1010 > $x-1. Ez azt jelenti, hogy a HB2011 változót akkor kell megadni, ha HB1010 > 0, a Hb2012-t akkor, ha HB1010 > 1 és a HB2013-at akkor, ha HB1010 > 2.
III. MELLÉKLET
Az NKB-k által jelentendő, a nemzeti felmérés jellemzőit leíró információk
1.
A 3. cikk (4) bekezdésével összhangban az NKB-knak az 1–9. szakaszban meghatározottak szerint jelenteniük kell az EKB-nak a nemzeti felmérések jellemzőit leíró információkat.
1. szakasz – Mintavételi terv
1. rész – Általános információk
|
2. |
Az NKB-knak a mintavételi tervre vonatkozó következő általános információkat kell megadniuk:
|
2. rész – Panel/rotációs mintakomponens (csak azoknak az országoknak kell jelenteniük, amelyek felmérésében szerepel panel komponens)
|
3. |
Az NKB-knak (ha felmérésüknek van panel komponense) az alábbi információkat kell megadniuk a panel/rotációs mintakomponens tekintetében:
|
3. rész – Egyéb lényeges információ (nem kötelező)
|
4. |
Az NKB-knak a mintavételi tervvel kapcsolatos minden egyéb információt is meg kell adniuk, amennyiben azt relevánsnak ítélik. |
2. szakasz – Mintastruktúra és a felmérés eredményének statisztikája
1. rész – A minták méretei és a nem válaszolók
|
5. |
Ha az SB0100 kimeneti változóhoz (az adatfelvétel végleges eredményének kódja) szükséges információkat nem továbbítják az EKB-nak, az NKB-knak a mintanagyságra és a nemválaszolásra vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
2. rész – A felmérés eredményének statisztikája
|
6. |
Ha az SB0100 kimeneti változóhoz (az adatfelvétel végleges eredményének kódja) szükséges információkat nem továbbítják az EKB-nak, az NKB-knak a felmérés eredményének statisztikájára vonatkozó következő információkat kell megadniuk:
|
3. rész – Egyéb lényeges információ (nem kötelező)
|
7. |
Az NKB-knak a mintastruktúrával és a felmérés eredményének statisztikájával kapcsolatos minden egyéb információt is meg kell adniuk, amennyiben azt relevánsnak ítélik. |
3. szakasz – Fogalmak és fogalommeghatározások
1. rész – Referencia-időszakok
|
8. |
Az NKB-knak meg kell határozniuk a következő statisztikai információk által lefedett referencia-időszakot:
|
2. rész – Jövedelem kimeneti változók
|
9. |
Az NKB-knak meg kell adniuk az információt arról, hogy a jövedelem témában gyűjtött kimeneti változók jellege: i. bruttó, ii. jövedelemadók nélkül, iii. jövedelemadók és társadalombiztosítási járulékok nélkül vagy iv. egyéb (ebben az esetben további részleteket kell megadni) módon értelmezendő. |
2. rész – A kimeneti változók meghatározása: jelentős módszertani eltérések
|
10. |
Az NKB-knak ismertetniük kell az EKB-nak továbbított kimeneti változókkal összefüggésben a kimeneti változóknak az I. melléklet 2. részében szereplő leírásához képest fennálló jelentős módszertani különbségeket. |
|
11. |
Az NKB-knak fel kell tüntetniük a kimeneti változók azonosítóját/nevét, és közölniük kell a kimeneti változók meghatározásától való eltérés(eke)t (pl. HI0100, Otthon fogyasztott élelmiszerre havonta fordított összeg. A kimeneti változó magában foglalja a nem otthon fogyasztott élelmiszereket is). |
4. szakasz – Adatgyűjtés
1. rész – A terepmunka szempontjai
|
12. |
Az NKB-knak a terepmunkára vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
2. rész – A kérdezők (toborzás, képzés, munkaterhelés, kompenzáció)
|
13. |
Az NKB-knak a kérdezőkre vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
3. rész – A kérdőív kialakítása és tesztelése
|
14. |
Az NKB-knak a kérdőív kialakítására és tesztelésére vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
4. rész – Kapcsolatfelvételi stratégiák és a nem-válaszolás megelőzése
|
15. |
Az NKB-knak a kapcsolatfelvételi stratégiákra és a nem-válaszolás megelőzésére vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
5. rész – A terepmunka auditálása
|
16. |
Az NKB-knak a terepmunka auditálására vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
6. rész – Egyéb adatforrások használata az adatgyűjtéshez
|
17. |
Az NKB-knak jelezniük kell, ha az I. mellékletben meghatározott kimeneti változók gyűjtéséhez vagy összeállításához igénybe vettek az interjúktól eltérő forrásokat (kivéve a meg nem válaszolt tételek esetén az imputáláshoz használt forrásokat). Ha igen, a lehetséges források nyilvántartások, statisztikai megfeleltetés, egyéb (ebben az esetben további részleteket kell megadni). |
7. rész – További lényeges információ (nem kötelező)
|
18. |
Az NKB-knak az adatgyűjtéssel kapcsolatos minden egyéb információt is meg kell adniuk, amennyiben azt relevánsnak ítélik. |
5. szakasz – Adatfeldolgozás és -editálás
1. rész – Általános információk
|
19. |
Az NKB-knak jelezniük kell, hogy milyen általános adatbázis-kezelő rendszert használnak az adatok tárolására és feldolgozására (pl. SAS, Stata, SPSS). |
|
20. |
Az NKB-knak jelezniük kell, hogy milyen minta-/esetkezelési rendszert alkalmaznak. Itt olyan elektronikus eszközről van szó, amely a terepmunkához kapcsolódó eljárások megszervezése és dokumentálása szempontjából hasznos különböző információforrások automatikus tárolására és összekapcsolására szolgál. |
2. rész – Kódolás és editálás
|
21. |
Az NKB-knak a kódolásra és az editálásra vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
3. rész – További lényeges információ (nem kötelező)
|
22. |
Az NKB-knak az adatfeldolgozással és -editálással kapcsolatos minden egyéb információt is meg kell adniuk, amennyiben azt relevánsnak ítélik. |
6. szakasz – Súlyozás
1. rész – A háztartás design súlyai (SD0300 kimeneti változó)
|
23. |
Az NKB-knak a háztartás design súlyaira vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
2. rész – A nem-válaszolási egység miatti súlyozási kiigazítások mintavételszintű információk alapján
|
24. |
Az NKB-knak a nem-válaszolási egység miatti súlyozási kiigazításokra vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
3. rész – Külső forrásokra kalibrálás
|
25. |
Az NKB-knak a külső forrásokra kalibrálásra vonatkozóan a következő információkat kell megadniuk:
|
4. rész – A súlyok trimmingje vagy bármely más, a felmérést követő kiigazítás
|
26. |
Az NKB-knak jelezniük kell, hogy végrehajtottak-e (Igen/Nem) bármilyen egyéb, felmérést követő súlykiigazítást (ideértve a súlyokra alkalmazott trimminget vagy winsorizálást is). Ha igen, meg kell adni a kiigazítások leírását. |
5. rész – Végleges háztartás súlyok és súlyarányok
|
27. |
Ha a HW0010 (háztartás súly) és az SD0300 (háztartás design súlyai) kimeneti változókhoz szükséges információkat nem továbbítják az EKB-nak, az NKB-knak a következő összefoglaló statisztikát kell megadniuk:
|
|
28. |
Ha a felmérésnek van panel komponense, az NKB-knak ki kell fejteniük a súlyozási eljárást, azaz azt, hogy az újonnan kiválasztott háztartásokra vonatkozó mintavételi súlyokat hogyan kombinálják az előző hullámból származó súlyokkal (weighting share módszer, bármely más kombináció). |
6. rész – Replika súlyok
|
29. |
Az NKB-knak a replika súlyokra vonatkozóan (WR$$$$ kimeneti változó) a következő információkat kell megadniuk:
|
7. rész – További lényeges információ (nem kötelező)
|
30. |
Az NKB-knak a súlyozással kapcsolatos minden egyéb információt is meg kell adniuk, amennyiben azt relevánsnak ítélik. |
7. szakasz – Imputálási eljárások
1. rész – Általános információk
|
31. |
Az NKB-knak fel kell tüntetniük az imputáláshoz használt szoftvereszközöket (SAS, Stata vagy egyéb, és utóbbi esetben melyik), valamint az imputálásért felelős szervezet(eke)t (NKB, nemzeti statisztikai hivatal, felmérést végző társaság, egyéb, és utóbbi esetén melyik szervezetet). |
2. rész – Az imputálási eljárásokra vonatkozó műszaki információk
|
32. |
Az NKB-knak a következő technikai információkat kell megadniuk az imputálási eljárásokra vonatkozóan:
|
3. rész – További lényeges információ (nem kötelező)
|
33. |
Az NKB-knak az imputálási eljárásokkal kapcsolatos minden egyéb információt is meg kell adniuk, amennyiben azt relevánsnak ítélik. |
8. szakasz – A közzététel ellenőrzése és nemzeti terjesztés
1. rész – A közzététel ellenőrzése
|
34. |
Az NKB-k a statisztikai információk EKB-nak történő benyújtása előtt ismertetik az EKB-val az adatok anonimizálásához nemzeti szinten használt módszereket és eljárásokat. |
2. rész – Adatterjesztés
|
35. |
Az NKB-k tájékoztatást nyújtanak az eredmények első nemzeti közzétételéről (link, dátum és a közzététel típusa). |
9. szakasz – A nemzeti értékelésekből származó további információk
|
36. |
Az NKB-k ebben a szakaszban adják meg a nemzeti értékelésekből esetlegesen rendelkezésre álló valamennyi további információt (amelyre az 1–8. szakasz nem terjed ki). Ez magában foglalhatja a módszertani dokumentációkra vonatkozó rendelkezésre álló dokumentumokat/hivatkozásokat (pl. nemzeti minőségjelentések, független módszertani tanulmányok, külső forrásokkal való összehasonlítások). |
IV. MELLÉKLET
Az elfogadható kutatók kijelölési kritériumai és a kijelölési eljárás
Az Európai Központi Bank (EKB) a 15. cikk a) pontjának ii. alpontjával összhangban csak olyan személyek számára biztosíthat hozzáférést a kutatási adatkészlethez, akik teljesítik a 2. szakaszban felsorolt feltételeket, amelyek célja annak biztosítása, hogy az EKB-nak az ezen iránymutatás alapján jelentett információkhoz való hozzáférés kizárólag tudományos kutatási célokra legyen engedélyezett. A kutatási adatkészlet kereskedelmi felhasználása szigorúan tilos.
Ezek a feltételek közzétételre kerülnek az EKB honlapján azért, hogy a kutatók értesüljenek a kutatási adatkészlethez való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó feltételekről és eljárásokról. Az EKB törekszik arra, hogy a kérelmek kezelése során a minimálisra csökkentse a késedelmet.
Az EKB biztosítja, hogy az adatok benyújtásához csak biztonságos csatornákat használjanak, és meghatározza a megfelelő alkalmazandó adathordozót.
1. Társult kutató
A társult kutató olyan természetes személy, aki a következő szervezetek bármelyikének alkalmazottja vagy azzal kapcsolatban áll:
|
a) |
egyetemek és más felsőoktatási szervezetek; |
|
b) |
tudományos kutatást végző szervezetek vagy intézmények, a kereskedelmi társaságok kivételével; |
|
c) |
olyan szervezetek, amelyek kutatói a 2004/452/EK bizottsági határozat (1) értelmében tudományos célból hozzáférhetnek bizalmas adatokhoz. |
2. A kutatási adatkészlethez való hozzáférés feltételei
Az EKB hozzáférést biztosíthat a kutatási adatkészlethez azon társult kutatók számára, akik az e mellékletben meghatározottak szerint hozzáférés iránti kérelmet nyújtottak be az EKB-hoz. Az ugyanazon projekten dolgozó több kutatót érintő közös kutatási projektek esetében minden kutatónak egyéni kérelmet kell benyújtania, amelyben megjelöli, hogy kérelme mely közös kutatási projektre vonatkozik. A kutatási adatkészlethez való hozzáférés iránti kérelemnek a következő feltételeknek kell megfelelnie.
|
a) |
A kérelmezőnek a következő információkat kell az EKB rendelkezésére bocsátania:
|
|
b) |
A kutatási tervnek tömören
|
|
c) |
A kérelmezőnek részletesen (az alkalmazandó lehetőségek bejelölésével) ismertetnie kell az adattárolás biztonságosságát a következők tekintetében:
|
|
d) |
A kérelmezőnek meg kell jelölnie a kérelmében
|
|
e) |
A kutatási projektben részt vevő valamennyi kutatónak el kell fogadnia és alá kell írnia az EKB által rendelkezésükre bocsátott adatfelhasználási feltételeket és titoktartási kötelezettségvállalást. |
|
f) |
A kérelmezőnek aláírásával meg kell erősítenie a kérelemben megadott információk pontosságát és helyességét. |
3. A kutatási adatkészlethez való hozzáférés iránti kérelmek értékelése során vizsgált kritériumok
Az EKB az alábbi kritériumok alapján értékeli a kérelmeket.
1. sz. kötelező kritérium
Minden kötelező mezőt ki kell tölteni (név, telefonszám, cím, a tervezett kutatási terv, az eredmények felhasználása, szakmai önéletrajz, a csatolt azonosító okmány, aláírt formanyomtatványok).
A rendelkezésre bocsátott információ igazolt (például azzal, hogy az azonosító okmányban szereplővel egyezik a kutató neve; a tudományos kutatószervezet, amelyhez a kutató társul, létezik; a szakmai önéletrajzban szereplővel egyezik a kutató és a tudományos kutatószervezet neve).
2 sz. kötelező kritérium
A kutató a biztonsági intézkedések három csoportjának (a logikai fájlok biztonsága, a fizikai formátumban meglévő dokumentumok biztonsága és az épületek biztonsága) mindegyikéből legalább egy tételt kiválasztott.
3 sz. kötelező kritérium
A háztartási vagyonfelmérés adatai csak kutatási célokra használhatók fel. Ennek ellenőrzésére a kérelem különböző elemei szolgálnak.
A tervezett kutatási terv – a kutató hátterével (szakmai önéletrajz) és az eredmények tervezett terjesztésével együtt – igazolja, hogy az adatigénylés célja kutatás végzése. A tervezett kutatás minőségét nem értékelik, csupán azt, hogy a tervezett felhasználás kutatásra irányul. A finanszírozást (amennyiben a tervezett kutatás szempontjából releváns) és a közzététel szándékát ugyancsak figyelembe lehet venni. A kutatási cél kétségessége esetén az EKB további információkat és/vagy pontosítást kér a kutatótól.
A kötelező kritériumok nem teljesülése esetén követendő eljárás
Amennyiben a kötelező kritériumok nem teljesülnek, az EKB felveszi a kapcsolatot a kutatóval, és pontosítást és/vagy helyesbítést kér. Például a következőket kérheti a kutatótól:
|
— |
információk helyesbítését (pl. a kérelemben és a szakmai önéletrajzban szereplő információ nem egyezik), |
|
— |
a szakmai önéletrajz elemeinek alátámasztását (pl. a tudományos kutatószervezet tevékenységét vagy a kérelmező és a tudományos kutatószervezet közötti kapcsolatot), |
|
— |
további információk beküldését a tervezett kutatási tervről. |
Nem megfelelő pontosítás és/vagy helyesbítés esetén a kérelem elutasításra kerül.
(1) A Bizottság 2004/452/EK határozata (2004. április 29.) a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról (HL L 156., 2004.4.30., 1. o.).
ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2025/333/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)