(1)

Egy vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 457/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó melamin behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be. A Bizottság az intézkedéseket 415 EUR/tonna összegben rögzített vám formájában vezette be a Kínából érkező behozatalokra vonatkozóan, a három együttműködő kínai exportáló gyártó – a Sichuan Golden-Elephant Sincerity Chemical Co. Ltd. (a továbbiakban: Sichuan), a Shandong Holitech Chemical Industry Co. Ltd. (a továbbiakban: Shandong) és a Henan Junhua Development Company Ltd. (a továbbiakban: Henan) – kivételével, melyek esetében a kivitelre tonnánként 1 153 EUR minimális importárat állapított meg.

(2)

Az (EU) 2017/1171 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: első hatályvesztési felülvizsgálat) követően újból bevezette ezeket az intézkedéseket. A második hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: második hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Bizottság az (EU) 2023/1776 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) ismét bevezette ezeket az intézkedéseket.

(3)

A Bizottság az (EU) 2023/2653 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: (EU) 2023/2653 rendelet) (5) és az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően módosította a (2) preambulumbekezdésben említett intézkedéseket azáltal, hogy 1 346 EUR/tonna összegű minimális importárat állapított meg a Xinjiang Xinlianxin Energy Chemical Co. Ltd. (a továbbiakban: Xinjiang) által gyártott és a Kínai Népköztársaságból származó melamin behozatalára.

(4)

2023. november 13-án a LAT Nitrogen Linz GmbH és a LAT Nitrogen Piesteritz GmbH (a továbbiakban együttesen: LAT Nitrogen (6)), az OCI Nitrogen BV és a Grupa Azoty Zaklady Azotowe Pulawy SA (a továbbiakban: kérelmezők) a melaminnak az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazata nevében eljárva kérelmet nyújtottak be a Kínából származó melamin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések részleges időközi és az intézkedések formájára korlátozódó felülvizsgálatának megindítása iránt.

(5)

A kérelmezők különösen azt kérték, hogy a hatályos intézkedések formáját a rögzített vámról és a minimális importárról értékvámra módosítsák azon az alapon, hogy az eredeti vámok formáját indokoló körülmények jelentősen és tartósan megváltoztak, hogy a körülmények egyéb tartós változásai miatt a rögzített vám és a minimális importár a továbbiakban már nem éri el célját, végül pedig hogy a rögzített vám és a minimális importár alkalmazása súlyos kárt okoz a kérelmezőknek.

(6)

2023. december 20-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) (7) bejelentette a Kínai Népköztársaságból származó melamin behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatának megindítását.

(7)

A részleges időközi felülvizsgálat kizárólag az intézkedések formájára korlátozódott, különös tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések minimális importár és mértékvámok formájában történő fenntartása az Unió érdekében áll-e.

(8)

A felülvizsgálatot a 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. közötti időszakban végezték (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A figyelembe vett időszak 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartott.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, valamint a vizsgálat megindításában érintettként ismert felhasználókat, kereskedőket és szövetségeket az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a részleges időközi felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(11)

Több fél meghallgatást kért, illetve az eljárás megindításakor észrevételeket nyújtott be. A Bizottság meghallgatásokat tartott a Falemezgyártók Európai Szövetségével (European Panel Federation, a továbbiakban: EPF), az Európai Lamináltpadlóburkolat-gyártókkal (European Producers of Laminate Flooring, a továbbiakban: EPLF) és a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-importőrök és -exportőrök Kereskedelmi Kamarájával (China Chamber of Commerce for Metals, Minerals and Chemicals Importers & Exporters, a továbbiakban: CCCMC). A meghallgatás kapcsán benyújtott beadványok az e felek által az eljárás megindítását követően benyújtott írásbeli beadványokat tükrözték. E beadványokat e rendelet 3. szakasza tárgyalja.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban az uniós gyártók, valamint a független importőrök körében mintavételt végezhet.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy három uniós gyártóból álló mintát, amelyek mindegyike más tagállamban található. A Bizottság a mintát az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző helyzetfelmérés keretében bejelentett, a 2022. október 1-jétől 2023. szeptember 30-ig tartó időszak legnagyobb uniós termelési volumene alapján választotta ki. A minta a hasonló termék becsült uniós termelésének 83 %-át képviselte. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel, és a minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak volt tekinthető.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Csak egy független importőr, nevezetesen a Borghi SpA (Grandate, Olaszország) jelentkezett. Következésképpen a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre, a Borghi SpA vállalatot pedig felkérte a független importőrök számára összeállított kérdőív kitöltésére.

(15)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak, a mintavételi eljárás során jelentkező egyetlen független importőrnek, valamint a melamin összes ismert felhasználójának. Emellett a Bizottság minden érintett kérdőívet az eljárás megindításának napján a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán (8) is hozzáférhetővé tett. A vizsgálat során a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőknek, amelyben az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági adatokat kért.

(16)

Kitöltött kérdőívet nyújtott be a mintában szereplő három uniós gyártó, egy független importőr és öt felhasználó, amelyek közül kettő egymással kapcsolatban áll.

(17)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt annak megállapításához, hogy az Unió érdekében áll-e a hatályos dömpingellenes intézkedések formájának megváltoztatása.

(18)

Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(19)

A Bizottság 2024. december 19-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani az érvényben levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára határidőt tűzött ki a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(20)

Észrevételek érkeztek a kérelmezőktől, a Sichuan Golden-Elephant Sincerity Chemical Co., Ltd.-től (a továbbiakban: SGE), a Kronospan Polska Sp.z.o.o.-tól (a továbbiakban: KRP), az Unilin csoporttól, a CCCMC-től és az EPF-től. Az SGE, az Unilin csoport és az EPF meghallgatást kért.

(21)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg a 2933 61 00 KN-kód alá besorolt melamin (a továbbiakban: felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(22)

A melamin fehér színű, kristályos por, amelyet elsősorban karbamidból állítanak elő, és főként rétegelt termékek, gyanták, faipari ragasztóanyagok, sajtolóanyagok előállításához, valamint papír- és textilipari alapanyagok kezeléséhez használnak.

(23)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(24)

Amint arra a jelenleg hatályban lévő intézkedéseket bevezető eredeti vizsgálat rámutatott (9), a következő termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei azonosak:

(25)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(26)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések formájának megváltoztatása nem ellentétes-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – nevezetesen az uniós gazdasági ágazat, a független importőrök és a felhasználók érdekeinek – értékelésén alapult.

(27)

A Bizottság különösen azt vizsgálta, hogy a rögzített vám és a minimális importár alkalmazását indokoló körülmények jelentősen és tartósan megváltoztak-e, továbbá hogy a rögzített vám és a minimális importár okoz-e súlyos és tartós kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(28)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(29)

Amint azt az (1) és a (3) preambulumbekezdés is említi, a dömpingellenes intézkedéseknek a felülvizsgálat tárgyát képező formája a következő volt: három kínai exportáló gyártó esetében 1 153 EUR/tonna összegű minimális importár, egy negyedik kínai exportáló gyártó esetében 1 346 EUR/tonna összegű minimális importár, az összes többi kínai exportáló gyártó esetében pedig 415 EUR/tonna összegű rögzített vám. Ezek a vámok az akkori vizsgálati időszakra (a 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakra) vonatkozóan az akkor azonosított analóg országra (azaz Indonéziára) nézve megállapított rendes értékhez kapcsolódó adatokon alapultak (lásd az eredeti rendelet (78) és (79) preambulumbekezdését).

(30)

Az intézkedések e formáját indokoló tényezőket az eredeti rendelet 3.3. szakasza ismertette. Különösen az volt megállapítható, hogy a melamin értékesítési árai a vizsgálati időszakot követően tonnánként 1 200 EUR és 1 500 EUR között mozogtak, ami 300 EUR, illetve 600 EUR összeggel volt magasabb a szóban forgó vizsgálat vizsgálati időszakában érvényesített átlagos értékesítési árnál. A vizsgálati időszakban érvényes árakon alapuló specifikus vám „a melaminár növekedésének korlátozása” érdekében történne, „mert az súlyosan és átfogóan érintené a felhasználók működését” (10).

(31)

A felülvizsgálatnak az eljárás megindításáról szóló értesítés 4. pontjában említett indokaival összhangban a Bizottság tehát megvizsgálta, hogy továbbra is fennállnak-e a dömpingellenes intézkedés jelenlegi formájában (minimális importár és specifikus vám formájában) történő bevezetését indokoló körülmények. A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a dömpingellenes intézkedés e formája továbbra is ellensúlyozza-e a korábbi vizsgálatok során megállapított dömping hatásait, és ezáltal megelőzi-e az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárt.

(32)

A melamin költségét nagyrészt a gáz ára határozza meg. A melamin karbamidból vagy ammóniából állítható elő. Az eredeti vizsgálatban – mely a hatályos intézkedések alapjául szolgál – arról számoltak be, hogy a gáz a melamin előállítási költségének közel 50 %-át teszi ki (11).

(33)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy az eredeti rendelet bevezetése óta strukturális változások következtek be az európai gázpiacokon. Tekintettel arra, hogy a melamin előállítási költségeinek mekkora részét teszik ki a gáz költségei, e változások jelenős hatást gyakoroltak a melamin előállítási költségeire.

(34)

2021-ig Oroszország adta az Unióba irányuló gázellátás jelentős részét. Az orosz vezetékes gáznak az uniós behozatalon belüli részaránya csökkent: míg 2021-ben több mint 40 % volt, 2023-ban más csak körülbelül 8 %-ot tett ki (12). Az ezt megelőző hosszú időszakban (2010 és 2021 között) az orosz gáz részesedése az uniós gázimporton belül 30 % és 45,5 % között mozgott (13). Ennek eredményeként az uniós gázfelhasználók számíthattak arra, hogy az árak viszonylag stabilak maradnak. A Bizottság megállapította, hogy a 2010 áprilisától 2010 decemberéig tartó, az eredeti vizsgálat lezárását megelőző kilenc hónapos időszakban a gáz ára átlagosan 19,08 EUR/MWh volt a holland TTF-tőzsdén (a továbbiakban: TTF) (14). 2011 és 2020 között a gázárak 6 EUR/MWh és 28 EUR/MWh között ingadoztak. 2021 második felétől kezdődően az uniós gázárak példa nélküli, jóval magasabb szintre kezdtek emelkedni. Ezt a tendenciát 2022 márciusától kezdődően tovább súlyosbította az Ukrajnával szemben az Oroszországi Föderáció által provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió. Azóta az Oroszországból származó, csővezetéken keresztül szállított földgáz importját nagymértékben felváltotta a más származási országokból érkező cseppfolyósított földgáz importja, különös tekintettel a Norvégiából érkező földgáz importjára (15). A gázellátási infrastruktúra e változása is olyan tényező volt, amely hozzájárult a gázárak gyors emelkedéséhez. 2022. augusztus 22-én a TTF-en a földgáz ára az egekbe szökött: elérte a 339,20 EUR/MWh összeget (16). Ezenkívül az LNG-infrastruktúrába eszközölt beruházások – léptéküknél fogva – visszafordíthatatlannak tekintendők. Ezért észszerűen feltételezhető, hogy még az említett katonai agresszió lezárulását követően sem valószínű, hogy a legtöbb tagállam újra olyan alacsony áron vásárolna földgázt, mint az eredeti vizsgálat idején és amikor a minimális importárat 2020-ig bezárólag meghatározták.

(35)

Hozzá kell tenni azt is, hogy amikor a gázárak 2023 elejétől stabilizálódni kezdtek, az átlagos gázár minden esetben a 2021. évnél korábbi évek szintje fölött maradt. A felülvizsgálati időszak alatt a gáz kereskedési ára átlagosan [50–60] EUR/MWh (17) volt, ami körülbelül háromszor magasabb, mint a 2010 áprilisa és decembere közötti időszakban megfigyelhető átlagár. 2023. szeptember 29-én, a felülvizsgálati időszak utolsó kereskedési napján a földgáz ára 41,86 EUR/MWh volt a TTF-en (18). Ez jelentősen alacsonyabb, mint a 2022 augusztusában megfigyelt magas szint, de még mindig jóval meghaladja a 2021 első felének végéig tartó időszakban megfigyelt szinteket.

(36)

Az eredeti vizsgálatban figyelembe vett időszakban, azaz 2006. január 1. és 2009. december 31. között, az uniós gazdasági ágazatnál jelentkező termelési költség tonnánként 1 054 EUR és 1 229 EUR között mozgott (19). Az első hatályvesztési felülvizsgálat során figyelembe vett időszakban (azaz 2012. január 1. és 2016. március 31. között) tonnánként 1 036 EUR és 1 144 EUR közé esett (20). 2019-ben az uniós gazdasági ágazat termelési költsége tonnánként 980 EUR-ra rúgott (21). Tehát a Bizottság által 2006 és 2019 között vizsgált valamennyi időszakban az uniós gazdasági ágazat egy tonna melaminra jutó termelési költsége figyelemreméltóan stabil maradt: a legalacsonyabb költség (980 EUR) és a legmagasabb költség (1 229 EUR) közötti különbség mindössze 25,4 % volt.

(37)

Ezzel szemben a figyelembe vett időszak legnagyobb részében, azaz 2021. január 1. és 2023. szeptember 30. között az uniós gazdasági ágazat termelési költsége tonnánként 1 611 EUR és 3 132 EUR között mozgott. E megközelítés nem számol a 2020-as évvel – a figyelembe vett időszak első évével –, mivel abban az évben a viszonylag alacsony költség a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó gazdasági visszaesés hatásának volt tulajdonítható. Mindez mutatja, hogy a gyorsan növekvő földgázköltségek (lásd a (34) preambulumbekezdést) milyen jelentős mértékben befolyásolták az uniós gazdasági ágazat teljes termelési költségét.

(38)

A kérelmezők előadták, hogy a földgáz, a földgázalapú kulcsfontosságú alapanyagok és a gőz együttesen – a jelenlegi gázárakat figyelembe véve – az uniós gyártók becsült teljes termelési költségének 80–90 %-át tették ki. A CCCMC ezt nem vitatta (22).

(39)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti vizsgálat óta a gázköltségek abszolút értékben – és következésképpen relatív értelemben – jelentősen emelkedtek, ami a körülményeknek az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében vett lényeges megváltozásának minősül.

(40)

A kérelmezők előadták, hogy az eredeti vizsgálat óta megnövekedtek az európai környezetvédelmi keretnek való megfelelés költségei. A legfontosabb környezetvédelmi rendszer, melynek hatálya kiterjed az uniós gazdasági ágazatra, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS). Az ETS-t eredetileg 2005-ben hozták létre, ami azt jelenti, hogy az eredeti vizsgálat idején az ETS már létezett. Azóta azonban az ETS jelentős mértékben megváltozott, ami közvetlenül eredményezte azt, hogy az uniós gyártóknak jelentősen magasabb termelési költségeket kényszerülnek viselni.

(41)

A CCCMC megjegyezte, hogy a kérelemből nem derül ki egyértelműen, hogy a szóban forgó környezetvédelmi megfelelési költségek a teljes előállítási költségnek mekkora részét teszik ki, és általánosságban megkérdőjelezte e költségek jelentőségét. Ebben az összefüggésben a CCCMC utalt arra, hogy az ETS-rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységek állnak rendelkezésre. A CCCMC előadta továbbá, hogy az ETS-nek való megfelelésből eredő költségeket az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, újonnan bevezetett mechanizmusnak (CBAM) kell ellensúlyoznia (23).

(42)

A kérelmezők által benyújtott bizonyítékok és előrejelzések szerint a szén-dioxid-kibocsátási jogok kapcsán felmerült költségek 2026-ig meghaladják a melamin előállításához szükséges inputok előállítása által okozott kibocsátások után rendelkezésre álló ingyenes kibocsátási egységekből származó hasznot. A kérelemben bejelentett adatok arra engednek következtetni, hogy a teljes vállalati szennyező anyag-kibocsátáshoz kapcsolódó árak 2021 és 2026 között előreláthatólag [55 % és 135 %] közötti mértékben (24) fognak növekedni.

(43)

A környezeti költségekkel kapcsolatban a CCCMC előadta, hogy a Bizottság értelmetlen módon járt el, amikor a százalékos változást a releváns kiindulási érték vagy a költségkörnyezet nélkül közölte.

(44)

A Bizottság megismételte, hogy a megadott tartomány a környezetvédelmi költségeknek a mintában szereplő uniós gyártók körében becsült legalacsonyabb és a legnagyobb mértékű növekedését foglalta magában. Nem szokatlan, hogy a növekedés mértéke jelentősen eltérő az egyes vállalatoknál, melyek más-más kibocsátás-vásárlási megközelítésekkel dolgoznak. Ezenkívül a vállalatokra lebontott pontos számadatok bizalmas üzleti információnak minősültek.

(45)

Az uniós gazdasági ágazat által a CBAM keretében viselt költségek ellentételezését illetően a Bizottság egyetértett a kérelmezőkkel, és megerősítette, hogy a melamin valóban nem jogosult a CBAM szerinti védelemre.

(46)

A kérelmezők arra is rámutattak, hogy az eredeti vizsgálat óta általános árinfláció volt megfigyelhető. Az inflációhoz vezető tényezők közé tartoztak mindenekelőtt a gázpiacoknak a (34) preambulumbekezdésben ismertetett strukturális változásai, de az ellátási láncok szűk keresztmetszetei és a hirtelen megnövekvő kereslet is. Ha az eredeti vizsgálatban kivetett 1 153 EUR/tonna minimális importárat kiigazították volna az Eurostat által közzétett éves inflációs rátákkal, a 2022-ben legalább 1 474 EUR összegű minimális importárat eredményezett volna. A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat melaminértékesítési ára elérte a 3 196 EUR/tonnát (2022. évi átlag, lásd a 7. táblázatot), míg a kínai importárak az 1 990 EUR/tonna összegig emelkedtek (2022. évi átlag, lásd a 3. táblázatot). Bár az árak ezt követően csökkentek a felülvizsgálati időszakban, meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazatnál jelentkező termelési költségek a felülvizsgálati időszakban még mindig 3 069 EUR összegre rúgtak (lásd a 7. táblázatot).

(47)

A CCCMC úgy ítélte meg, hogy az uniós inflációs ráta 2022-ben tetőzött, majd ezt követően csökkent, mivel az infláció mögöttes okai, például a gázáraknak és a melamin iránti keresletnek a Covid19-világjárványt követő hirtelen megnövekedése megszűnt. A Bizottság egyetértett abban, hogy az általános árinfláció 2022-ben tetőzött, és azóta az inflációs ráták csökkentek. Azonban az árak – és ebből adódóan a költségek – még mindig jelentősen meghaladják a 2009. évben, vagyis az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában megfigyelt szintet. Nincs olyan jel, melynek alapján valószínűsíteni lehetne, hogy az inflációnak az árakra gyakorolt általános, 2009 óta megfigyelhető hatása megfordulna.

(48)

Az eredeti vizsgálat során a felhasználók aggályokat vetettek fel a megfizethető árú melamin ellátásbiztonságával kapcsolatban (25).

(49)

A kérelemben a kérelmezők előadták, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása mintegy 60 %-kal haladja meg az uniós felhasználást, valamint hogy 2009 óta jelentősen megnőtt. Előadták továbbá, hogy képesek az uniós piacra irányuló értékesítéseket előnyben részesíteni az exportpiacokkal szemben, és következésképpen szükség esetén képesek lennének a teljes uniós piac ellátására.

(50)

A vizsgálat azt állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a 2009-es év (az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka) és a jelenlegi felülvizsgálati időszak között több mint 20 %-kal bővült. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 476 874 tonna volt (amint azt az 5. táblázat mutatja), míg a felhasználás 339 676 tonnát tett ki (lásd az 1. táblázatot). Az uniós gazdasági ágazat tehát képes arra, hogy szükség esetén a teljes uniós piacot ellássa.

(51)

A CCCMC előadta, hogy 2006 óta az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása folyamatosan meghaladta az uniós felhasználást, ebből következően az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piac ellátására való képességével kapcsolatos körülmények véleménye szerint nem változtak (26).

(52)

A Bizottság elutasította a CCCMC érvelését és azt a megközelítést, amely az uniós gazdasági ágazat 2009 óta rendelkezésre álló teljes szabad kapacitását más releváns tényezőktől elkülönítve veszi figyelembe. Amint arra az (57) preambulumbekezdés rámutat, az uniós piac kínálati helyzete összességében javult, tekintettel az uniós gazdasági ágazat megnövekedett kapacitására, valamint a harmadik országokból érkező nagyobb volumenű, méltányos árakon történő behozatalra.

(53)

2006 és 2009 között, vagyis az eredeti vizsgálat referencia-időszakában az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése átlagosan 80 % volt, és soha nem csökkent 74 % alá. Hasonlóképpen, 2012. január 1. és 2016. március 31. között a szóban forgó piaci részesedés átlagosan 77 % volt (lásd az (EU) 2017/1171 végrehajtási rendelet 6. táblázatát), míg 2019-ben, azaz a jelen vizsgálat referencia-időszaka előtt végződő évben 73 %-on állt (lásd az (EU) 2023/2653 végrehajtási rendelet 7. táblázatát).

(54)

A kérelemben a kérelmezők előadták, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a kínai exportáló gyártók agresszív árképzése miatt csökkent. Mivel – amint azt az (53) preambulumbekezdés kifejti – az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése hosszú ideig a 73 % és a 80 % közötti tartományba esett, majd a jelenlegi felülvizsgálati időszakban csupán 48,6 % volt (lásd a 6. táblázatot), ez a körülmény jelentősen megváltozottnak tekintendő. A Bizottság megjegyezte, hogy ezzel szemben a kínai behozatal piaci részesedése a 2009. évi mindössze 6,5 %-ról a jelenlegi felülvizsgálati időszakban 29,2 %-ra nőtt. Amint azt az (56) preambulumbekezdés megemlíti, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal is nőtt, tehát hozzájárult az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének visszaeséséhez, jóllehet kisebb mértékben, mint a kínai behozatal.

(55)

A kérelmezők kérelmükben előadták, hogy ellátási hiány esetén a harmadik országokból érkező behozatal képes pótolni a felhasználás növekedése miatt beálló hiányt.

(56)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal teljes piaci részesedése 2009-ben 6,2 % volt (lásd az 1035/2010/EU rendelet 12. táblázatát), valamint hogy e piaci részesedés szintje – az uniós gazdasági ágazat akkori 85 %-os piaci részesedésével együtt – volt az egyik fő oka annak, hogy a vám formáját rögzített vámra módosították (27). A harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése azóta jelentősen megnőtt: a felülvizsgálati időszakban 22,3 %-ot tett ki, ami azt mutatja, hogy a harmadik országbeli gyártók olyan kapacitásokat építettek ki, amelyek hozzájárulhatnak az uniós piaci felhasználás kielégítéséhez és egyenlő versenyfeltételek mellett egészséges versenyhelyzet biztosítható.

(57)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac kínálati helyzete az eredeti vizsgálat óta jelentősen megváltozott. Míg 2009-ben a behozatal egyetlen jelentős forrása Kína volt, és az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az uniós piacon a melaminhiány jelentős áremelkedésekhez vezethetett volna (lásd a 457/2011/EU rendelet (63) preambulumbekezdését), a helyzet egyértelműen más volt a felülvizsgálati időszak alatt, amikor több fontos importforrás volt elérhető (melyek tisztességes versenynyomást gyakoroltak), és ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása jóval nagyobb volt.

(58)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy az eredeti vizsgálat óta több körülmény is megváltozott, különösen az uniós gazdasági ágazatnál jelentkező termelési költségek tekintetében, de a kínálati oldalon is. 2021 óta jelentősen megemelkedtek az uniós termelési költségek, aminek következtében a dömpingelt kínai behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárt a 2009. évi költségeken és árakon alapuló minimális importárak és az összes többi vállalatra alkalmazandó specifikus vám már nem volt képes hatékonyan megakadályozni. Következésképpen – amint azt a (134) preambulumbekezdésben foglalt következtetés megállapítja – az uniós gazdasági ágazatot kár érte. Hozzá kell tenni azt is, hogy míg az eredeti vizsgálat során az intézkedéseket elsősorban a felhasználók szükségletei kielégítő melaminellátással kapcsolatos aggályok miatt vezették be a jelenlegi formájukban, a felhasználói iparág ellátásbiztonsága 2009 óta jelentősen javult.

(59)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a 3.5.2. szakaszban említett megváltozott körülmények indokoltan tekinthetők-e tartós jellegűnek.

(60)

Beadványaiban több fél is megkérdőjelezte, hogy a körülmények megváltozása tartós jellegűnek tekinthető-e. A beadványok egy részét a lényeges tényekről adott tájékoztatást megelőzően nyújtották be. Mindezeket az állításokat a jelen szakasz foglalja össze.

(61)

A gázárak jelentős megnövekedését illetően a CCCMC előadta, hogy a felülvizsgálati időszak vége felé a gázárak jelentősen csökkentek a korábbi csúcsokhoz képest. A CCCMC szerint ez a fejlemény azt mutatta, hogy a körülmények bármilyen változása – jelen esetben a gázárak drasztikus megemelkedése – csak átmeneti jellegű volt. A CCCMC továbbá azt állította, hogy a melamingyártás fő alapanyagának, a földgáznak az árai szinte a 2021 közepe előtt megfigyelt szintre estek vissza.

(62)

Hasonlóképpen, a Falemezgyártók Európai Szövetségével (European Panel Federation, a továbbiakban: EPF) emlékeztetett arra, hogy a melamingyártók termelési költségeit befolyásoló fő tényező a földgáz költsége. Az EPF szerint 2023 óta a földgázárak gyorsan és jelentős mértékben csökkentek. Megjegyezte, hogy Európában a földgáz azonnali ára 2024 januárjában 28 EUR/MWh és 32 EUR/MWh között mozgott, míg 2018-ban a földgáz átlagos azonnali ára Európában 22–23 EUR/MWh volt. Az EPF szerint a pénzügyi piacok előrejelzései szerint a földgázárak 2024 és 2026 között igen közel lesznek a korábbi szintekhez. Az EPF előadta, hogy a gázárak visszatértek a korábbi rendes szintre, és hogy a kérelmezők az intézkedések jelenlegi formájának megtartása esetén is újra versenyezhetnek egymással.

(63)

Az Európai Lamináltpadlóburkolat-gyártók (European Producers of Laminate Flooring, a továbbiakban: EPLF) hasonló előrejelzéssel szolgáltak a földgázárak alakulására vonatkozóan. Az EPLF hozzátette, hogy ha a földgázárak a várakozásoknak megfelelően stabilizálódnak, akkor azt követően az inflációs ráták is alacsonyabbak lesznek. Ha pedig az inflációs ráták alacsonyabbak lesznek, a fő központi bankok a várakozások szerint megkezdik a kamatlábak csökkentését. Az alacsonyabb kamatlábak hatására olcsóbbak lesznek a jelzáloghitelek. Ennek eredményeként az ingatlanok megfizethetőbbé válnak, ami a melamintermékek egyik fő felhasználójaként működő építőipari ágazat várható fellendüléséhez vezet majd.

(64)

A Bizottság a fenti állítások egyikével sem értett egyet. A Bizottság megítélése szerint igen valószínűtlen, hogy a földgázárak visszaesnének a 2020-ig bezárólag megfigyelt ártartományokba.

(65)

A (62) preambulumbekezdésben említett állítással kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a 28 EUR/MWh és 32 EUR/MWh közötti tartományba eső gázárak – amint azt az EPF 2024 januárjában megállapította – még mindig jelentősen meghaladták az EPF által 2019-ben megfigyelt 22 EUR és 23 EUR közötti árakat. A Bizottság megjegyezte, hogy a TTF-en a gáz átlagos ára 2024 első felében 29,82 EUR/MWh volt (28), amely 56 %-kal haladja meg a földgáz 19,08 EUR/MWh átlagos TTF-árát (a 2010. április és december közötti időszak átlagát; lásd e rendelet 16. lábjegyzetét), és jóval magasabb, mint a földgáz 2011 és 2020 közötti átlagos TTF-ára. Ezért – még ha a felülvizsgálati időszakban fennálló gázárhelyzet kivételesnek is tekinthető – a gázárak még mindig jelentősen magasabbak, mint a 2020-ig bezárólag megfigyelt átlagár.

(66)

A 2026-ig tartó időszakban várható földgázárakra vonatkozó állítólagos előrejelzéseket az EPF nem támasztotta alá további bizonyítékokkal. Ezenkívül az (61)–(63) preambulumbekezdésben összefoglalt állításokat illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a geopolitikai helyzet változásaira tekintettel valószínűtlen, hogy a gázárak a 2021 júniusáig bezárólag megfigyelt szinteken szilárdan stabilizálódnának. 2021 óta a földgázt közvetlenül Oroszországból, csővezetékeken keresztül beszerző tagállamok többsége elkezdte csökkenteni az ilyen behozatalt. Az Ukrajnával szemben Oroszország által provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió következtében az Európai Unió és a tagállamok megerősítették és felgyorsították az orosz földgáztól való függőség csökkentését célzó intézkedéseket. Ennek keretében legalább 17 LNG-terminál létesítése van tervbe véve vagy folyamatban (29). Tekintettel az LNG-terminálok és a teljes ellátási infrastruktúra kiépítéséhez szükséges rendkívül fontos beruházásokra, valamint az orosz gáztól való függőség megszüntetésére irányuló uniós kötelezettségvállalásra (30), rendkívül valószínűtlen, hogy az Unió a jövőben a 2021 előtti volumenben és árakon vásárolna orosz vezetése gázt, következésképpen a piacon valószínűleg továbbra is jóval magasabbak lesznek az árak, mint 2021 első félévéig bezárólag voltak.

(67)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC kifogásolta, hogy a Bizottság az összehasonlítás céljából a felülvizsgálati időszak utolsó napján érvényes gázárat – a 41,86 EUR/MWh TTF-árat – és a felülvizsgálati időszak átlagárát vette figyelembe, melyek a CCCMC véleménye szerint nem voltak reprezentatívak, tekintettel arra, hogy az említett időszakban kivételesen magasak voltak az árak, többek között ekkor volt megfigyelhető a legmagasabb ár (339,20 EUR/MWh 2022. augusztus 22-én; lásd a (34) és a (35) preambulumbekezdést). A CCCMC hozzátette, hogy tekintettel a földgázárak és az uniós gazdasági ágazat termelési költségei közötti összefüggésre, ezek a termelési költségek már visszatértek – vagy várhatóan hamarosan visszatérnek – „a válság előtti szintre”.

(68)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a körülményekben megállapított változás tartós jellegének értékelése céljából a TTF-en a 2024 első felében megfigyelt átlagos gázárat is figyelembe vette (lásd a (65) preambulumbekezdést), mely időszakban az árak egyértelműen alacsonyabbak voltak a korábban megfigyelt kivételes csúcsokhoz képest, de a 2021 elő felét megelőzően megfigyelt szinthez képest így is jelentősen magasabb szinten stabilizálódtak. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy 2024 második felében az átlagos TTF-gázár 29,82 EUR/MWh volt, azaz jóval meghaladja a gáz 2011 és 2020 közötti átlagos TTF-árát (lásd a (65) preambulumbekezdést). Ebből következően nincsenek arra utaló jelek, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségei előreláthatólag az intézkedések bevezetése és 2021 első fele közötti időszakban megfigyelt szinthez hasonló szinten stabilizálódnának.

(69)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EPF megismételte, hogy a 2026 második felére előrejelzett földgázárszint megközelíti a 2023 júliusában megfigyelt tényleges gázárszinteket (23–25 EUR/MWh), amelyek nem lennének messze a 2021. évi szinttől. Ezzel összefüggésben az EPF a legutóbbi, 2024. november 15-i európai gazdasági előrejelzésre (31) hivatkozott.

(70)

A Bizottság megjegyezte, hogy a 2025 második negyedévétől 2026 első negyedévéig tartó időszakra előrejelzett földgázárak 43,5 EUR/MWh és 47,25 EUR/MWh között mozogtak (32). Ezek az árak legalább 46 %-kal magasabbak a 2024 első felében a TTF-en megfigyelt átlagos gázáraknál (lásd a (65) preambulumbekezdést).

(71)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a beszerzési és ellátási szerkezet változása és az uniós gyártóknál emiatt jelentkező magasabb földgázköltségek tartósnak tekinthetők.

(72)

Az uniós gazdasági ágazat által viselendő környezetvédelmi megfelelési költségeket (lásd a (40) preambulumbekezdést) illetően megjegyzendő, hogy nincs arra utaló jel, hogy e környezetvédelmi szabályozási kötelezettségekben a közeljövőben fordulat következne be. A környezeti fenntarthatóságra helyezett egyre nagyobb hangsúly – melyet legfőképpen az európai zöld megállapodás testesít meg – valószínűleg épp azt eredményezi majd, hogy az uniós gyártóknál jelentkező iparági megfelelési költségek egyre magasabbak lesznek. Az uniós gyártók által eddig rendelkezésre bocsátott előrejelzések (lásd a (42) preambulumbekezdést) megerősítik ezt az állítást. A körülményekben megfigyelt változás következésképpen várhatóan tartós jellegű lesz.

(73)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC tájékoztatást kért az állítólagos megfelelési költségeknek a melamin teljes termelési egységköltségéhez viszonyított jelentőségéről, amely továbbra is kulcsfontosságú volt a százalékos növekedés tényleges jelentőségének értékeléséhez.

(74)

A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazatnál jelentkező környezeti költségek kisebb részét tették ki a melamin teljes előállítási költségének, mint a gázköltségek. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a megfigyelt változások jelentősek és tartósak voltak.

(75)

Az inflációt illetően (lásd a (46) preambulumbekezdést) a Bizottság megjegyezte, hogy a költségtételek (a földgáz- és a környezeti költségek) növekedésének tartós jellege elkerülhetetlenül a kimeneti termék (vagyis a melamin) árának emelkedését eredményezi majd. Hozzá kell tenni azt is, hogy az uniós gazdasági ágazatnak az egyenlő versenyfeltételek helyreállítását követően az lesz majd a szándéka, hogy a megnövekedett költségalapot megjelenítse értékesítési áraiban, hiszen nem képes hosszú távon működni a 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban elszenvedett veszteségek mellett. Következésképpen a melaminnak az eredeti vizsgálatban megfigyelt árszinthez képest magasabb árszintje várhatóan tartós jellegű lesz.

(76)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC vitatta, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költsége magasabb lett volna a felülvizsgálati időszakban, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, és azt, hogy a magasabb költségszint várhatóan tartós jellegű lesz.

(77)

A Bizottság hivatkozott a megnövekedett gázköltségek tartós jellegével kapcsolatos ellenérvre (lásd a (70) preambulumbekezdést), amelyek – tekintettel a gázköltségeknek a melamin teljes előállítási költségén belüli súlyára – várhatóan azt eredményezik, hogy az összköltségek is tartósan emelkednek.

(78)

Az uniós gazdasági ágazat megnövekedett termelési kapacitását illetően a vizsgálat nem tárta fel, hogy az uniós gyártók a közeljövőben csökkenteni terveznék kapacitásaikat. A megnövekedett általában vett kapacitás következésképpen tartós jellegűnek tekintendő.

(79)

A CCCMC azonban azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitásában vagy az uniós piac ellátására való képességében nem következett be jelentős (vagy tartós jellegű) változás.

(80)

A Bizottság egyértelművé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik az uniós felhasználás kielégítéséhez. Ezzel összefüggésben a Bizottság a jelen vizsgálat során gyűjtött adatokra hivatkozott (lásd az 1. és 5. táblázatot). Míg a felhasználás soha nem haladta meg az évi 427 309 tonnát (a 2021. évi szintet), a kapacitás legalább évi 476 874 tonna volt (a felülvizsgálati időszakban).

(81)

A CCCMC hozzátette: az, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2022. július 1. és 2023. június 30. közötti időszakban 30 % alá esett vissza, nem volt tartós jellegű változás, mivel azt olyan rendkívüli körülmények okozták, mint például az uniós gyártók szintjén jelentkező termelési nehézségek és az azzal egy időben megnövekedett felhasználói kereslet. Az ellátási hiány ellensúlyozása érdekében a felhasználók kénytelenek voltak nagyobb – főként Kínából származó – behozatalra támaszkodni.

(82)

A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének jelentős csökkenése tény, és mint ilyet a CCCMC nem vitatta. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a piaci részesedés csökkenése nagyrészt az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló kínai dömpingelt behozatal exponenciális növekedésének tudható be (lásd a (102) preambulumbekezdést).

(83)

A fentiekre tekintettel a Bizottság a CCCMC észrevételeit elutasította.

(84)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az SGE előadta, hogy a rögzített vám és a minimális importár formájában bevezetett, meglévő intézkedéseket indokoló körülmények nem változtak jelentősen és tartósan. A harmadik országokból érkező melaminbehozatal rendelkezésre állását illetően az SGE megjegyezte, hogy a harmadik országokból érkező behozatal árai bizonyos időszakokban alacsonyabbak voltak a Kínából érkező behozataléinál, továbbá hogy a harmadik országokból érkező kínálat nem volt stabil, és nem helyettesíthette a Kínából érkező behozatalt.

(85)

A Bizottság megjegyezte, hogy a figyelembe vett időszakban a harmadik országokból érkező behozatal árai általában a piaci trendeket követték. Ennél is fontosabb, hogy – amint azt a 4. táblázat mutatja – a harmadik országokból érkező teljes behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban viszonylag szűk tartományban, 19,2 % és 22,3 % között maradt, vagyis az árak nem voltak olyan mértékű káros hatással az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, mint a kínai árak (lásd a 2. táblázatot). A 19,2 % és 22,3 % közötti piaci részesedés szintén jóval meghaladja a kínai piaci részesedést a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálat során figyelembe vett időszak alatt, ezért a Bizottság nem értett egyet az SGE-vel. A Bizottság megállapította, hogy a harmadik országokból érkező teljes behozatal az uniós piac stabil alternatív beszerzési forrása.

(86)

Az SGE megismételte a KRP elnevezésű felhasználó által 2024. október 30-án tett állítást (33), miszerint az európai termelési kapacitás önmagában nem képes kielégíteni a keresletet. Hasonlóképpen, az EPF az érdekelt felek tájékoztatása kapcsán tett észrevételeiben megkérdőjelezte a Bizottság által értékelt és az alábbi 5. táblázatban feltüntetett kapacitási számadatokat. Az EPF azt állította, hogy a BASF két ludwigshafeni melamingyárát 2023. április végén véglegesen bezárták (34). Az EPF hivatkozott továbbá a tagjaitól származó piaci információkra, melyek szerint 2024-ben csak az OCI és a LAT Nitrogen állított elő melamint, mégpedig csökkentett kapacitás mellett. E gyártók teljes termelési kapacitása az EPF szerint összesen évi 290 000 tonna volt.

(87)

A bizalmas üzleti információk védelme érdekében a Bizottságnak nem állt módjában nyilvánosságra hozni az egyes uniós gyártók termelési kapacitására vonatkozó adatokat, azt azonban megerősítette, hogy az 5. táblázatban a termelési kapacitásra vonatkozóan feltüntetett adatokat megfelelően ellenőrizték. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a szóban forgó BASF-üzemeket nem zárták be véglegesen (amint azt az EPF állította), hanem értékesítésre kínálták a piacon (35). Ezenkívül a Bizottság következetesen alkalmazott gyakorlatával nem egyeztethető össze az EPF-nek az a megközelítése, hogy az ideiglenesen kihasználatlan vagy eladásra felkínált kapacitásokat nem veszi figyelembe. Az a tény, hogy az uniós gyártók csökkentették termelésüket, mert nem tudtak megbirkózni a Kínából tisztességtelen áron érkező, az uniós piacra korábban nem tapasztalt nagy volumenben belépő behozatallal, nem tévesztendő össze a termelési kapacitás tartós csökkenésével. Ezért az EPF állítását a Bizottság elutasította. A KRP ezt az állítását nem támasztotta alá további bizonyítékokkal, így a Bizottság ezt is elutasította.

(88)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a 3.2.2. szakaszban említett körülmények az eredeti vizsgálat óta megváltoztak, és hogy ezek a változások tartós jellegűek.

(89)

A kérelemben rendelkezésre álló információk alapján a felülvizsgálati időszak alatt a három kérelmező és két másik gyártó állította elő a hasonló terméket. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. A kérelemben azonosított és a mintában nem szereplő két gyártó a BASF AG, a Ludwigshafen (Németország) és az S.C. Azomures, Marosvásárhely (Románia). Csak a BASF regisztrált érdekelt félként. A szóban forgó két gyártó egyike sem nyújtott be vagy fogalmazott meg észrevételeket a vizsgálat során.

(90)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 175 786 tonna volt. A Bizottság a számadatot a mintában szereplő három uniós gyártó kérdőívre adott válaszai és a kérelmezők által a makrogazdasági mutatókra vonatkozóan benyújtott kérdőívekre adott válaszok alapján számította ki.

(91)

Amint azt a (13) preambulumbekezdés megemlíti, a Bizottság által kiválasztott végleges mintát olyan uniós gyártók alkották, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 83 %-át adták. A mintában szereplő három gyártó azonos a kérelmezőkkel.

(92)

A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján állapította meg: a. a kérelmezőknek a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésére vonatkozó adatai, részben egybevetve a mintában szereplő uniós gyártók által bejelentett értékesítési volumenekkel; és b. az Eurostat Comext adatbázisában szereplő adatok a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az összes harmadik országból az Unióba érkező behozataláról.

(93)

Ennek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(94)

A felülvizsgálat azt mutatta, hogy a Covid19-világjárványt követő fellendülést követően 2020 és 2021 között 18 %-kal bővült az uniós felhasználás. A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás összességében 7 %-kal csökkent.

(95)

A Bizottság az érintett országból érkező behozatal volumenét az Eurostat statisztikái alapján határozta meg. Kína piaci részesedése a behozatal és a 2. táblázatban foglaltak szerinti uniós felhasználás összehasonlítása alapján került megállapításra.

(96)

A Kínából érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(97)

A Kínából érkező behozatal volumene 2020 és a felülvizsgálati időszak között több mint nyolcvanszorosára nőtt. Még ha a 2020. év a Covid19-világjárványt követő gazdasági visszaesés miatt nem is tekinthető reprezentatívnak, 2021-től a felülvizsgálati időszakig a Kínából érkező behozatal még mindig közel négyszeresére nőtt.

(98)

Relatív szempontból (lásd a fenti 2. táblázatban szereplő mutatókat) a Kínából érkező behozatal piaci részesedése még az említett behozatal volumenénél is nagyobb mértékben nőtt, és a felülvizsgálati időszakban közel 30 %-ot ért el. A 2021. évi szinthez képest a piaci részesedés több mint négyszeresére nőtt.

(99)

A Bizottság a Kínából érkező behozatal átlagárait az Eurostat statisztikái alapján határozta meg.

(100)

A Kínából érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(101)

A Kínából érkező melamin átlagára 2020 és 2022 között 108 %-kal nőtt. Az árak 2022-től kezdődően a felülvizsgálati időszakig bezárólag meredeken, 32 %-kal csökkentek.

(102)

A Bizottság az áralákínálást úgy értékelte, hogy összehasonlította a) a Kínából a felülvizsgálati időszak alatt érkező behozatal súlyozott statisztikai átlagárait, amelyeket CIF-paritáson állapított meg és megfelelően kiigazított a szokásos vámtétellel, a dömpingellenes vámmal (36) és a behozatal utáni költségekkel, valamint b) a három uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek felszámított értékesítési árak súlyozott átlagát. Az így kiszámított alákínálási különbözet 8,5 % volt.

(103)

A Bizottság figyelembe vett továbbá egyéb árhatásokat is, különös tekintettel a jelentős árerózió fennállására. A Bizottság megállapította, hogy árerózióra került sor, mivel az uniós gazdasági ágazat 2022-től kezdődően a felülvizsgálati időszakig mintegy 53 %-kal, azaz jóval a gyártási költségek alatti szintre kényszerült csökkenteni értékesítési árait (lásd a 7. táblázatot), ami a felülvizsgálati időszakban 100,1 %-os veszteséget eredményezett (lásd a 10. táblázatot).

(104)

A Bizottság a Kína esetében alkalmazott módszertan szerint állapította meg a harmadik országokból érkező behozatal volumenét és árait (lásd a 3.3.3.1. szakaszt).

(105)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(106)

A Kínán kívüli országokból érkező behozatal legfontosabb forrásai Katar, Trinidad és Tobago, valamint India voltak. Az ezen országokból érkező behozatal a figyelembe vett időszak alatt legalább 54 %-kal (Katar), de akár 360 %-kal is (India) nőtt. India esetében azonban 2020. évi kiindulási érték sokkal alacsonyabb volt, mint a másik két ország esetében. A Kínától eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatal piaci részesedése csupán 5 %-kal bővült a figyelembe vett időszak alatt.

(107)

A felülvizsgálati időszakban a Kínán kívüli három legfontosabb forrás átlagos importárai mind meghaladták a Kínából érkező behozatal átlagárait. Csak a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal árai voltak viszonylag közeliek, bár még azok is fölötte maradtak a Kínából érkező behozatal árainak (1 379 EUR/tonna, szemben 1 361 EUR/tonna összeggel). Azonban a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal volumene a felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal volumene kevesebb mint 20 %-ának felelt meg.

(108)

A harmadik országok piaci részesedésének a figyelembe vett időszakban megfigyelt 2,5 százalékpontos növekedése egyértelműen eltörpül a kínai behozatal piaci részesedésének 28,9 százalékpontos növekedése mellett. A harmadik országokból érkező behozatal átlagára a felülvizsgálati időszakban jelentősen magasabb volt mind az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál (lásd a 7. táblázatot), mind pedig a Kínából érkező behozatal átlagáránál (lásd a 3. táblázatot).

(109)

Annak értékelése céljából, hogy bekövetkezett-e kár, a Bizottság megkülönböztetett makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmezők kérdőívre adott válaszaiban szereplő adatok és információk alapján értékelte, amelyeket megfelelően összevetett a kérelemben szereplő információkkal és a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszaival, valamint az Eurostat statisztikáival. A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiban szereplő adatok alapján értékelte a mikrogazdasági mutatókat.

(110)

A jelen ügyben a makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás és termelékenység.

(111)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos értékesítési egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(112)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(113)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszak során 56 %-kal esett vissza. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 1 %-os minimális csökkenéssel nagyjából állandó maradt. Ennek következtében a kapacitáskihasználás 56 %-kal visszaesett.

(114)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(115)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek értékesített volumene 2020 és 2021 között 9 %-kal nőtt, 2021 és a felülvizsgálati időszak között azonban 52 százalékponttal visszaesett (a 2020. évi szinthez képest 43 %-kal alacsonyabb szintre).

(116)

Ugyanezt a tendenciát követve az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 79,9 %-ról 48,6 %-ra szűkült.

(117)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 7 %-kal (lásd az 1. táblázatot), míg az uniós gazdasági ágazat független vevők részére végrehajtott uniós értékesítésének volumene 43 %-kal esett vissza (lásd a 6. táblázatot). Az uniós gazdasági ágazat tehát a kínai behozatallal (lásd a 2. táblázatot) szemben jelentős piaci részesedést veszített (lásd a 6. táblázatot).

(118)

Az uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga és a termelési egységköltség a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési költség

(119)

A termelési egységköltség exponenciálisan megnőtt: 2022-ben 250 %-kal, a felülvizsgálati időszakban pedig még mindig 239 %-kal haladta meg a 2020-ban megfigyelt szintet. A termelési költségek e meredek növekedését mindenekelőtt a gázárak 2021-től kezdődő igen erőteljes emelkedése okozta.

(120)

Az értékesítési árak hasonló tendenciát követtek 2022-ig, amikor 244 %-kal haladták meg a 2020. évi szintet. A felülvizsgálati időszakban az értékesítési árak a 2022. évi szintekhez képest több mint 50 %-kal csökkentek. Egy 2024. augusztus 23-án benyújtott beadványban (37) a kérelmezők hangsúlyozták, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene fenntarthatatlan szintre esett vissza, míg a felülvizsgálati időszakban jelentősen megnövekedtek a költségalapok.

(121)

Az uniós gyártók foglalkoztatása, termelékenysége és átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(122)

Az alkalmazottak száma 2021-től a felülvizsgálati időszakig több mint 9 %-kal csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat a kedvezőtlen piaci helyzetben megkezdte a munkaerő csökkentését.

(123)

A figyelembe vett időszak alatt a munkatermelékenység 56 %-kal csökkent, összhangban a termelés meredek visszaesésével (lásd az 5. táblázatot).

(124)

Az átlagos munkaerőköltség 23 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, mivel a béreket és kereseteket az inflációhoz és a korábbi növekedéshez igazították.

(125)

Az uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(126)

A figyelembe vett időszakban a készletszintek jelentős ingadozást mutattak. 2021-ben a készletszint 56 %-kal alatta maradt a 2020. évi szintnek, 2022-ben pedig 165 %-kal haladta meg a 2020. évi szintet. A termelés százalékában kifejezett zárókészlet 2020 és 2022 között csaknem ötszörösére, 2020-tól a felülvizsgálati időszakig pedig több mint háromszorosára nőtt. Ez további jele annak, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak vége felé egyre nagyobb nehézségekkel küzdött a kibocsátása értékesítése terén a Kínából érkező behozatal drámai növekedése közepette.

(127)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(128)

A mintában szereplő uniós gyártók nyereségét a Bizottság az uniós piacon független vevőknek történő melaminértékesítésből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, az alapul szolgáló értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat csak 2021-ben realizált nyereséget, melynek mértéke 12,3 % volt. Az alapul szolgáló értékesítések veszteségesek voltak 2020-ban (–4,1 %) és 2022-ben (–5,6 %). A felülvizsgálati időszakban a veszteség mértéke –100,1 % volt.

(129)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom alakulása 2021-ben pozitív volt. 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat – a negatív jövedelmezőségi tendenciát követő – negatív pénzforgalmat generált.

(130)

Az uniós gazdasági ágazat beruházásainak szintje a figyelembe vett időszakban 194 %-kal nőtt. A vizsgálat eredményei szerint a beruházások szinte kizárólag a teljes mértékben amortizált és elhasználódott eszközök pótlására szorítkoztak. Főként a véletlennek tudható be, hogy e beruházások a felülvizsgálati időszakban összpontosultak. Emellett a beruházások szintje más mutatókhoz (például a teljes értékesítési értékhez) képest viszonylag alacsony volt. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó mutató a jelen konkrét esetben nem különösebben releváns.

(131)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség; alakulása a jövedelmezőségi rátákkal azonos tendenciát mutatott.

(132)

A növekvő termelési költségekkel és a növekvő áringadozással összefüggésben az uniós gazdasági ágazat jelentős piaci részesedést veszített Kína javára a figyelembe vett időszakban. A kínai behozatal volumene exponenciálisan nőtt; a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon lépett be az uniós piacra. Az uniós gazdasági ágazatnak e nyomás alatt nem állt módjában a megnövekedett termelési költségeket az értékesítési áraiban megjeleníteni, majd ezt követően példátlan mértékű, fenntarthatatlanul súlyos veszteségeket szenvedett el.

(133)

Alapvetően valamennyi kármutató – például a termelés, a kapacitáskihasználási arányok, az értékesítési volumenek, az értékesítési egységárak, a piaci részesedések, a jövedelmezőség és a pénzforgalom – erősen negatív tendenciákat mutatott a figyelembe vett időszakban.

(134)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

(135)

Miután arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, a Bizottság a (27) preambulumbekezdésre hivatkozva megvizsgálta, hogy az alkalmazandó minimális importár és rögzített vám okoz-e súlyos és tartós kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(136)

Első lépésként a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a minimális importár lényege, hogy amikor az árak jóval meghaladják a minimális importárat, az exportáló gyártók az érintett terméket gyakorlatilag korlátlan volumenben exportálhatják anélkül, hogy az Unióban dömpingellenes vámot kellene fizetniük. Ez a forgatókönyv 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban is bekövetkezett, amikor a piaci árak elérték ezeket a szinteket (lásd a 2. táblázatot, valamint a (97) és (98) preambulumbekezdést).

(137)

Második lépésként a Bizottság megállapította, hogy a Kínából érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A szóban forgó behozatal exponenciálisan, 8013 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban (lásd a 2. táblázatot), ami a piaci részesedés jelentős növekedéséhez vezetett: a piaci részesedés a 2020. évi 0,3 %-ról 29,2 %-ra bővült a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat kárára, melynek piaci részesedése ugyanezen időszak alatt 79,9 %-ról 48,6 %-ra esett vissza. Emellett a Kínából érkező behozatalra csökkenő (lásd a 3. táblázatban a 2022-től a felülvizsgálati időszakig tartó időszakra vonatkozó adatokat) és áralákínálást eredményező (lásd a (102) preambulumbekezdést) árak mellett került sor, ami miatt az uniós gazdasági ágazatnak jelentős kárt kellett elszenvednie. A szóban forgó árak emellett jelentős árnyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat áraira. 2021 óta ugyanis jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól, és ami még fontosabb, 2022 óta nem érték el az uniós gazdasági ágazat termelési költségeit sem. A megfigyelt árlenyomás miatt az uniós gazdasági ágazatnak a felülvizsgálati időszak alatt nem állt módjában a jelentős veszteségeket okozó költségnövekedéssel összhangban emelni árait. Más tényezők, például a gázárak, amelyek a termelési költségek értékesítési árak feletti emelkedésének fő okai voltak (lásd a 7. táblázatot 2022-re és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan), szintén hozzájárultak a kárhoz, de nem gyengítették a megállapított ok-okozati összefüggést. A harmadik országokból érkező teljes behozatal piaci részesedése 13 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban (lásd a 4. táblázatot), mely arány eltörpül a kínai behozatal ugyanebben az időszakban tapasztalt több mint nyolcvanszoros növekedése mellett (lásd a 2. táblázatot). Hasonlóképpen, az egyéb harmadik országokból érkező összes behozatal a felülvizsgálati időszakban átlagosan csaknem 200 EUR/tonna költséggel volt drágább, mint a kínai behozatal. Következésképpen a harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár között megállapított ok-okozati összefüggést.

(138)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC előadta, hogy a 2022 második felében és 2023-ban bekövetkezett rendkívüli uniós belső piaci körülmények voltak az elsődleges okai annak, hogy az uniós gyártók termelési költségeik fedezése és jövedelmezőségük fenntartása érdekében már nem tudták tovább emelni áraikat.

(139)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. A vizsgálat kimutatta, hogy 2021-ben, és bizonyos mértékig még 2022-ben is – mely időszakban a kínai behozatal 1 627 EUR/tonna és 1 990 EUR/tonna importáron lépett be a piacra – az uniós gazdasági ágazat képes volt az árakat a növekvő termelési költségekkel összhangban emelni. Azonban a felülvizsgálati időszakban – amikor az importárak tonnánként 1 361 EUR-ra estek vissza – az uniós gazdasági ágazat már nem tudott az árakat fedező költségek mellett értékesíteni. Ez egyértelműen azt mutatta, hogy az intézkedések nem érték el a kívánt hatást, mivel az uniós gazdasági ágazatot érő kár fő oka az olcsó, nagy volumenű kínai behozatal volt.

(140)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a minimális importár kialakítása lényegében lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy alacsonyabb árakon növeljék exportvolumenüket, ami aztán jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(141)

A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról az összes ismert független importőrt és felhasználót tájékoztatta.

(142)

A Bizottság egyetlen független importőrtől kapott kitöltött kérdőívet, ez a fél azonban megtagadta válasza betekinthető változatának benyújtását. Emiatt a benyújtott információk elemzésére nem nyílt lehetőség.

(143)

A kérdőívet három felhasználó és az Unilin csoport (amely két felhasználóból áll) töltötte ki. A három felhasználó nem nyújtotta be a kérdőívre adott válaszainak érdemi, nyílt változatát, ezért e beadványok elemzésére nem nyílt lehetőség. A vizsgálat során kizárólag az Unilin csoport működött együtt, többek között helyszíni ellenőrzést tett lehetővé a telephelyén (a (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint).

(144)

Az Unilin csoport azonban kijelentette, hogy nem áll módjában beadványainak teljes, betekinthető változatának benyújtása, mivel a versenyhelyzetre tekintettel nem tartotta helyesnek azt, hogy bizonyos információk szélesebb közönség számára elérhetővé váljanak. Az Unilin csoport ezért az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének fényében „kivételes körülményekre” hivatkozott. A Bizottság tudomásul vette az Unilin csoport állítását. A benyújtott információk alapján a Bizottság csupán azt tudta megállapítani, hogy az Unilin csoport uniós gazdasági ágazattól történő beszerzései és Kínából érkező behozatalai sem reprezentatívak a felhasználói ágazat egészére nézve, továbbá hogy az intézkedések formájának megváltoztatása nem okozna indokolatlan kárt az érintett félnek.

(145)

A nyilvánosságra hozatalt követően az EPF aggodalmát fejezte ki a felhasználók érdekének bizottsági értékelésével kapcsolatban, mivel véleménye szerint úgy tűnt, hogy a Bizottság csak az Unilin csoport által a kérdőívre adott két válaszra támaszkodott. Az EPF hozzátette: az, hogy 2022 novembere és 2023 novembere között a melamin költségei megnőttek, a nyers falemezek és bevont falemezek közötti különbség jelentős növekedéséhez vezetett (a 30–50 %-ról átlagosan 60–124 %-ra történő növekedéshez).

(146)

A Bizottság egyértelművé tette, hogy az értékelés során csak az együttműködő érdekelt felek által szolgáltatott ellenőrizhető adatokra támaszkodhat. A Bizottság mintegy 80 felhasználóval vette fel a kapcsolatot, és tájékoztatta őket a felülvizsgálatról annak megindításakor. Végezetül, a Bizottság rendelkezésére álló egyetlen ellenőrizhető felhasználói beadvány azon adatsor volt, amelyet az Unilin csoport szolgáltatott. A Bizottság az Unilin tekintetében levont következtetését nem terjesztette ki valamennyi felhasználóra, azonban más együttműködő felhasználók hiányában nem állt rendelkezésére egyéb információ, amelyet elemzés céljából figyelembe vehetett volna.

(147)

Ezenkívül a Bizottság hibásnak tekinti azt, hogy az EPF a melamin inputköltségeit a kimeneti termékek árkülönbségéből vezeti le. Az árkülönbségek egyéb okoknak is tulajdoníthatók (például a vásárlói megítélésnek stb.), nem feltétlenül és nem kizárólag egyetlen költségelem növekedésének.

(148)

Az eljárás megindítását követően az EPF előadta, hogy az európai fafeldolgozó ipar éves forgalma meghaladja az 500 milliárd EUR-t, és közvetlenül 4 millió munkahelyet biztosít az Unióban. Az e forgalom 9 %-át képviselő falemezipar kulcsszerepet játszott azáltal, hogy a kitermelésből és a fafeldolgozásból származó melléktermékekből értéket teremtett, kiváló minőségű, könnyű és megfizethető termékeket biztosítva a bútor- és építőipar számára. Következésképpen az intézkedések formájának bármely változása sokkal több alkalmazottat (az uniós faalapúlemez-gyártókat és a kapcsolódó továbbfelhasználói értékláncot) érintené hátrányosan, mint amennyire előnyére válna az uniós melamingyártók munkavállalóinak.

(149)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EPF nem bizonyította azt, hogy az állítólagos éves forgalom mekkora része kapcsolódott a melamint tartalmazó termékek értékesítéséhez, hogy a melamin költsége mennyire volt releváns az említett termékekben, továbbá hogy hány munkahely járult hozzá a szóban forgó termékek előállításához és értékesítéséhez. Következésképpen az intézkedés formájának megváltoztatása által kiváltott hatás meghatározására nem volt mód, ezért a Bizottság elutasította az állítást.

(150)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EPF úgy számolt, a faalapú lemezek ágazatában és a kapcsolódó ágazatokban a teljes ellátási láncban mintegy 650 000 munkahely áll összefüggésben a melamin felhasználásával, és hogy az intézkedések formájának megváltoztatása az összes ilyen munkahelyet jelentősen veszélyeztetné. A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel az EPF nem támasztotta alá, hogy az egy adott országból származó egy nyersanyagra kivetett értékvámok – szemben a rögzített vámmal és a minimális importárral – miért lennének károsak ezekre a gazdasági ágazatokra nézve.

(151)

Az EPLF kijelentette, hogy a tonnánként 415 EUR rögzített vám hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártóknak nem állt módjukban exportálni az Unióba, mivel ez a vám megfizethetetlen volt a számukra, míg a minimális importár hatálya alá tartozó három kínai gyártó teljes kapacitása nem haladta meg a 300 000 tonnát, amely viszont nem elegendő az európai piac ellátásához. Az EPLF azt állította továbbá, hogy az uniós felhasználók nem támaszkodhatnak kizárólag az európai melamingyártásra, különösen abban az esetben, amikor a piac fellendül.

(152)

A Bizottság elutasította az EPLF fentebb ismertetett állításait. A felhasználás soha nem haladta meg az évi körülbelül 430 000 tonnát. 2021-ben például 427 185 tonna volt. Az uniós gazdasági ágazat a maga több mint 476 000 tonna kapacitásával (e mennyiség a felülvizsgálati időszakban volt megfigyelhető, lásd az 5. táblázatot) minden bizonnyal képes lenne egyedül fedezni ezt a felhasználást.

(153)

Az EPLF hozzátette, hogy tagjai egyre erősebb versenynek vannak kitéve Törökország részéről, mivel a török rétegelttermék-gyártók továbbra is importálhatnak melamint Kínából anélkül, hogy dömpingellenes vámot fizetnének, ami azt jelenti, hogy a náluk felmerülő költségek alacsonyabbak az uniós rétegelttermék-gyártóknál felmerülő költségeknél.

(154)

Az EPLF nem szolgáltatott bizonyítékot azon állításai alátámasztására, miszerint Törökország részéről egyre erősebb lenne a verseny. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy a felhasználóknak általában véve indokolatlan kárt okozna az intézkedések formájának megváltoztatása (lásd még a (144) preambulumbekezdést). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(155)

Az SGE előadta, hogy ha a dömpingellenes intézkedés formája értékvámokra változik, az abból adódó vámtételek jelentősen megnövelik a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából történő behozatalának költségét. Továbbá – ami ennél is rosszabb – az ilyen magas vámtételek következtében versenyképtelenné válhatnak a kínai exportőrök, ami arra kényszerítheti őket, hogy kivonuljanak az uniós piacról. Ebben az esetben az uniós importőrök és felhasználók korlátozott beszerzési lehetőségekkel élhetnének csak (elsősorban a kérelmezőktől tudnák beszerezni inputjaikat), ami az uniós piac versenyképességének csökkenését eredményezné. Az ellátási lánc kiegyensúlyozatlanná válna, és a melamin beszerzési árai valószínűleg jelentősen megemelkednének.

(156)

A Bizottság elutasította az állítást. A Bizottság elismerte, hogy a melamin piaci árai valószínűleg emelkedni fognak, mivel a felülvizsgálati időszakban megfigyelt árak fenntarthatatlanok voltak az uniós gazdasági ágazat számára, továbbá a minimális importár és a rögzített vám formájában bevezetett intézkedések nem nyújtottak kellő védelmet az uniós gazdasági ágazat számára az exportáló gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben, ami igen nagymértékben lenyomta az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait (lásd a 7. táblázatot). A Bizottság továbbá úgy ítélte, hogy a megállapított dömpingszinttől függően a 12 % és 65,2 % közötti tartományba eső értékvámok mellett a felhasználók összességében képesek lesznek kínai melamin vásárlására olyan árakon is, amelyek magukban foglalják az uniós gyártók értékesítési áraival egyenlő versenyfeltételeket biztosító vámokat is. Emellett a felhasználók egyéb Unión kívüli országokból is beszerezhetik a melamint, amint azt a figyelembe vett időszak alatt is tették (lásd: 4. táblázat).

(157)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EPF rámutatott arra, hogy Kínában korlátozottak a termelési kapacitások. Az EPF véleménye szerint az Unióba irányuló kínai export 2022-ben érte el csúcspontját, ami azt jelenti, hogy az abban az évben regisztrált mennyiséget valószínűleg nem fogja meghaladni.

(158)

A Bizottság megjegyezte, hogy az EPF nem szolgáltatott megalapozott adatokat a tényleges és szabad kínai kapacitásokról. Mindenesetre már a 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló kínai export mennyisége is rendkívül káros volt az uniós gazdasági ágazatra nézve, amint azt a 10. táblázatban szereplő jövedelmezőségi adatok pontosan szemléltetik.

(159)

A Bizottság az érdekelt felek tájékoztatását követően észrevételeket kapott a melamin egyik felhasználójától, a KRP-től, amely érdekelt félként jelentkezett, de nem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(160)

A KRP előadta, hogy a minimális importár tisztességes versenyt biztosít azzal, hogy előírja az árak alsó határát, továbbá lehetővé teszi az uniós gyártók számára, hogy nyereséget érjenek el, miközben biztosítja azt is, hogy a felhasználók stabil és megfizethető ellátáshoz jussanak. A KKP szerint ezért a minimális importár fenntartása az uniós érdeket szolgálja. A KRP előadta továbbá, hogy ha a jelenlegi intézkedést értékvámokkal váltanák fel, akkor a melaminköltségek nagymértékben megemelkednének, ami a termelési költségek jelentős növekedéséhez vezetne. Ez pedig nemcsak a hazai piacon, hanem a nemzetközi piacokon is rontaná versenyképességüket, veszélyeztetve üzleti tevékenységüket.

(161)

A KPR a benyújtott állítások egyikét sem támasztotta alá, ezért a Bizottság mindkét állítást elutasította.

(162)

A felhasználók és a felhasználói szervezetek további együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználóknak nem okozna indokolatlan kárt az intézkedések formájának megváltoztatása.

(163)

Ebből adódóan a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések formájának javasolt módosítása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna a felhasználókra és/vagy az importőrökre, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(164)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn arra utaló kényszerítő okok, hogy a Kínából származó melamin behozatalára vonatkozó intézkedések formájának módosítása ne szolgálná az Unió érdekét.

(165)

Amint azt a (134) preambulumbekezdés megállapítja, az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. Következésképpen az intézkedések jelenlegi formája már nem alkalmas arra, hogy megvédje az uniós gazdasági ágazatot a kínai behozatallal szemben, amely példátlanul nagy volumenben, áralákínálás mellett lép be az uniós piacra.

(166)

Tekintettel az értékelt körülményekben bekövetkezett változásokra, a továbbiakban nem orvosolhatja az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett és a kínai behozatal által okozott jelentős kárt az intézkedések jelenlegi formája, vagyis a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező összes behozatal több mint 80 %-a tekintetében az 1 153 EUR/tonna összegű minimális importáron alapuló vám (azaz a vám kivetésének elmaradása), a fennmaradó behozatal esetében pedig a 415 EUR/tonna összegű rögzített vám kivetése. Konkrétabban: a minimális importár nem volt képes orvosolni a felülvizsgálati időszak alatt megállapított jelentős áralákínálást (lásd a (102) preambulumbekezdést) és áreróziót.

(167)

Mindkét korábbi hatályvesztési felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő intézkedések által biztosított hatékony védelemnek köszönhetően az uniós gazdasági ágazatot már nem érte kár (lásd az (EU) 2017/1171 végrehajtási rendelet (128) preambulumbekezdését és az (EU) 2023/1776 végrehajtási rendelet (277) preambulumbekezdését). Ezzel szemben a jelenlegi részleges időközi felülvizsgálat keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések jelenlegi formájukban már nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására.

(168)

2020 óta jelentősen fokozódott a melaminárak volatilitása, valamint a gáz – a melamintermelés fő alapanyaga – árának ingadozása. Bizonyos időszakokban a melaminárak példátlanul magas szintet értek el, amely legalább az eredeti vizsgálat óta nem volt megfigyelhető. Az árak a szóban forgó magas szintek elérését követően gyorsan zuhanni kezdtek, tekintettel a Kínából alacsonyabb áron érkező behozatal drasztikusan megnövekedett volumenére. Ez arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy a költségeinél jóval alacsonyabb áron értékesítsen.

(169)

Ennek következtében az intézkedések formája már nem tudta biztosítani azt a védelmet, amelyet a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatok során vizsgált időszakokban nyújtott, és amely akkor elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megvédje az uniós gazdasági ágazatot a kártól. A kínai gyártók az Unióba irányuló exportot olyan árakon értékesítették, amelyek alákínáltak ugyan az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak, azonban meghaladták az alkalmazandó minimális importárat, következésképpen nem tartoztak dömpingellenes vámok hatálya alá.

(170)

Ebből következik, hogy a megváltozott körülmények hatására a kár megismétlődött, és az intézkedések formája immár nem volt alkalmas arra, hogy megvédje az uniós gazdasági ágazatot az áralákínálást eredményező árakon érkező behozatallal szemben.

(171)

A fenti következtetések alapján – különösen az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár fennállására, az eredeti vizsgálathoz képest a körülményekben bekövetkezett változásokra és e változások tartós jellegére, valamint az uniós érdekre vonatkozó következtetések alapján – a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Kínai Népköztársaságból származó melaminra vonatkozó dömpingellenes intézkedések jelenlegi formája immár nem alkalmas a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetésére.

(172)

Következésképpen a Bizottság úgy határozott, hogy valamennyi vállalat esetében visszaállítja az értékvámokat.

(173)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az SGE és a KRP előadta, hogy a több mint tíz évvel ezelőtt megállapított értékvámok visszaállítása méltánytalan. Úgy vélték, hogy ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a minimális importárat eredetileg bevezették, akkor ugyanezek az eredeti körülmények az értékvámok kivetése tekintetében is ugyanúgy megváltozottnak tekintendők. Ezenkívül az újra bevezetendő értékvámok egy részét 2009. évi adatok alapján számították ki, és csak egy vám alapult 2022. évi adatokon. Az értékvámok visszaállítása tehát méltánytalan azokkal a kínai exportáló gyártókkal szemben, amelyek esetében a vámtételeket az eredeti vizsgálat elavult, a jelenlegi piaci viszonyoknak nem megfelelő adatai alapján számították ki.

(174)

A Bizottság megalapozatlannak ítélte az állításokat. Amikor a Bizottság egy vizsgálatot követően intézkedéseket vezet be, ezek dömpingellenes intézkedések esetében szokásosan értékvámok formáját öltik. Míg az intézkedések egyéb formáinak bevezetése jellemzően külön indokolást igényel a vonatkozó végrehajtási rendeletben, az értékvámok bevezetését nem kell külön indokolni. Ebben a rendeletben a Bizottság megfelelően megindokolta azt, hogy az eredeti rendelet szerinti, minimálárakon alapuló vámok kivételes kivetéséhez vezető körülmények már nem állnak fenn.

(175)

Hasonlóképpen a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az (EU) 2023/2653 végrehajtási rendelet, amely 12 %-os dömpingellenes értékvámot állapított meg a Xinjiangra nézve, módosította a meglévő intézkedéseket. Az időközi felülvizsgálat keretében a Bizottság jogilag köteles felülvizsgálni az összes meglévő intézkedést, beleértve például az (EU) 2023/2653 végrehajtási rendelet szerinti módosításokat is. Ezért az (EU) 2023/2653 végrehajtási rendelet alapján bevezetett módosított intézkedést nem kezelheti az eredeti intézkedésektől eltérő módon.

(176)

Az SGE és a KRP azt javasolta, hogy az Independent Commodity Intelligence Services (ICIS) (38) által az azonnali árakra vonatkozóan gyűjtött és közzétett legfrissebb adatok alapján a minimális importárat 1 153 EUR/tonnáról 1 300 és 1 400 EUR/tonna közötti sávra módosítsák. E javasolt ártartományt az ICIS által a 2024 júliusa és 2024 decembere közötti időszakra vonatkozóan jelentett átlagos melaminárból vezették le. Az érdekelt felek tájékoztatását követő meghallgatáson az SGE kifejtette, hogy a javasolt minimálisimportár-rendszer keretében az árakat az említett ICIS-adatok alapján folyamatosan kiigazítanák. Ezzel összefüggésben az SGE a jelenlegi vizsgálat szempontjából releváns precedensnek tekintette az (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendeletet (39).

(177)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálat az intézkedések formájára korlátozódott. Az SGE és a KRP javaslata ezzel szemben az intézkedések szintjének módosításával jár, nevezetesen a minimális importárnak az 1 153 EUR/tonna szintről legalább 1 300 EUR/tonnára történő emelésével. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy az SGE hibásan hivatkozik az (EU) 2015/82 végrehajtási rendeletre, mivel az a rendelet nem csak az intézkedések formájának vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálattal foglalkozott (lásd az említett rendelet (8) preambulumbekezdésének harmadik franciabekezdését), hanem a kár vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálattal is (lásd az említett rendelet (8) preambulumbekezdésének negyedik franciabekezdését). Amint azt az említett rendelet (181) preambulumbekezdése megállapítja, a kárra korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat keretében a Bizottság új, kárt nem okozó árat állapított meg az uniós gazdasági ágazat számára, ennek alapján pedig új minimális importárat állapított meg (mivel az intézkedések a káron alapultak). Tekintettel arra, hogy a jelenlegi részleges időközi felülvizsgálat az intézkedések formájára korlátozódik, az intézkedések szintjének módosítására nincs lehetőség. Ezért az SGE és a KRP felvetéseit el kellett utasítani.

(178)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi vámtételek alkalmazását. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi vámtételek vonatkoznak, be kell mutatniuk egy érvényes kereskedelmi számlát a tagállamok vámhatóságai számára. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(179)

Bár e számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai alkalmazhassák az egyedi vámtételeket, nem ez az egyetlen olyan elem, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az egyedi vámtételek alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(180)

Amennyiben a szóban forgó intézkedések bevezetését követően az egyedi vámtételek előnyeiben részesülő vállalatok valamelyikétől érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak vagy a körülményeknek az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti megváltozásának. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat vagy időközi felülvizsgálat indítható. Az ilyen vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(181)

Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(182)

Amennyiben a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, kérheti ezen egyedi vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (40). A kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat a releváns információkat, amelyek bizonyítják, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a számára megállapított vámtétel igénybevételére való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(183)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni az intézkedések formájának módosítására. Az érdekelt felek időt kaptak arra is, hogy a tájékoztatást követően észrevételeket fogalmazzanak meg, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A beadványokat és észrevételeket a Bizottság megfelelő módon figyelembe vette.

(184)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(185)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság kedvező véleményt nyilvánított,