(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. május 16-án az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónnal lemezelt vagy bevont síkhengerelt termékek (a továbbiakban: ónnal lemezelt termékek (2)) behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. április 2-án az EUROFER (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az ónnal lemezelt termékekkel foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság (EU) 2024/2731 végrehajtási rendelettel (2024. október 24.) (4) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be az ónnal lemezelt termékek behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(6)

Több olyan fél, akik ellenezték a dömpingellenes vámok esetleges kivetését, nyújtott be észrevételeket az eljárás megindításával kapcsolatban, és azzal érvelt, hogy a panasz nem tartalmazott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, sem pedig arról, hogy az uniós gazdasági ágazat kárral való fenyegetéssel nézne szembe, és ezért a panasz eljárási szempontból hiányos.

(7)

Először is az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárra vonatkozó bizonyítékok állítólagos hiányának bizonyítása érdekében egy független importőr, a Steelforce Packaging BV (a továbbiakban: Steelforce) az uniós gazdasági ágazatnak a panaszban előadott teljesítményére mutatott rá. A Steelforce konkrétan azt állította, hogy az átlagos értékesítési árak mind 2022-ben, mind a panaszban figyelembe vett, 2022 októberétől 2023 szeptemberéig tartó vizsgálati időszakban (a továbbiakban: a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszak) meghaladták az átlagos termelési költséget, aminek eredményeként az uniós gazdasági ágazat jövedelmező volt az említett időszakban.

(8)

A Steelforce azzal is érvelt, hogy ahelyett, hogy ez a pozitív teljesítmény lenne átmeneti tendencia, amint azt a panaszos állította, a 2020. és 2021. évi negatív teljesítmény volt átmeneti jellegű az uniós gazdaságban a Covid19-világjárvány által okozott általános zavarok miatt, amelyek drámaian csökkentették a keresletet. A Steelforce azt állította, hogy 2018-ban vagy 2019-ben is általában véve pozitív tendencia volt megfigyelhető az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(9)

A Steelforce továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése továbbra is nagyon magas és nagyrészt változatlan maradt. Mindezek a tényezők azt jelezték, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte kár.

(10)

A Steelforce továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem fenyegeti további közvetlen kár sem, mivel jelenleg nem éri jelentős kár, ezért bármilyen fenyegetés csak jövőbeli kárra vonatkozhat.

(11)

A Steelforce azzal is érvelt, hogy megalapozatlan a panasz azon állítása, amely szerint a Kínából érkező behozatal lenyomja és leszorítja az uniós gazdasági ágazat árait, mivel ez az állítás csak egyetlen, a panaszban meg nem nevezett uniós gyártótól származó adatokon alapult, és ezeket az adatokat emellett nem hozták nyilvánosságra, ami megakadályozta a Steelforce-t abban, hogy megfelelően gyakorolja a védelemhez való jogát, mivel a Steelforce nem tudott érdemben észrevételeket tenni ezekkel az adatokkal kapcsolatban, és nem tudta felmérni az adatokat szolgáltató uniós gyártó méretét sem.

(12)

Végezetül a Steelforce azt állította, hogy a panaszban bemutatott, a jövedelmezőségre vonatkozó negyedéves adatok nem voltak meggyőzőek arra nézve, hogy fennáll-e kárral való fenyegetés e piacon a kereslet természetes szezonalitása miatt.

(13)

A fentiektől eltérve a Steelforce azt állította, hogy a panaszban bemutatott valamennyi bizonyíték és állítás idejétmúlt. Először is azzal érvelt, hogy a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszak 2023 harmadik negyedévében ért véget, míg a vizsgálat 2024 májusában indult, így a panaszban szolgáltatott bizonyítékok legfeljebb a múltbeli kárt, nem pedig a kár jelenben való meglétét igazolták. Másodszor azt állította, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés nem bizonyította, hogy a Bizottság az alaprendelet 5. cikkének való megfelelés érdekében törekedett volna a panaszban szereplő számadatok aktualizálására. A Steelforce ezért fenntartotta, hogy a vizsgálat jogellenes, és azt állította, hogy a vizsgálat megsértette az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdését.

(14)

A Steelforce fenti (7) és (13) preambulumbekezdésben foglalt állításaihoz hasonlóan a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség (a továbbiakban: CISA) azt állította, hogy a panaszból hiányoznak az eljárás megindítását alátámasztó egyértelmű bizonyítékok, és hogy a panaszos túlzott mértékben olyan bizalmas információkra támaszkodott, amelyek nem tették lehetővé más érdekelt felek számára, hogy érdemben válaszoljanak a panaszban foglalt állításokra. A CISA különösen azt állította, hogy a panaszban megválasztott figyelembe vett időszak – az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményekkel ellentétben – nem volt reprezentatív ahhoz, hogy megbízható ténymegállapításokhoz vezessen ebben az eljárásban, a Covid19-világjárvány piaci helyzetre gyakorolt hatásai miatt. A termelést, a keresletet és az ellátási láncokat 2020-ban és 2021-ben megzavaró korlátozó intézkedésekre tekintettel a CISA felkérte a Bizottságot, hogy olyan figyelembe vett időszakot fogadjon el, amely 2019-ben vagy 2018-ban kezdődik, és a szokásos üzleti feltételeket tükrözi, hogy az uniós gazdasági ágazat 2020. és 2021. évi teljesítményének rendkívüli jellege látható legyen a mikro- és makrogazdasági mutatók tendenciáiban.

(15)

A CISA azzal is érvelt, hogy a panasz több olyan tényezővel sem foglalkozott, amelyek befolyásolták az uniós gazdasági ágazat állapotát, ideértve a beruházások megtérülését, a tőkebevonási képességet, a pénzforgalmat, a béreket és az exportteljesítményt. A panasz betekinthető változatának minőségét illetően a CISA azt állította, hogy az, hogy az uniós felhasználást, a piaci részesedést és a makrogazdasági adatkészletet nem tényleges számadatokkal, hanem tartományként tüntették fel, megakadályozta az érdekelt feleket abban, hogy reagáljanak a panaszban foglalt állításokra, és ezáltal megsértette a védelemhez való jogukat.

(16)

A panaszos azzal érvelt, hogy a panaszban szereplő, jelentős kárra vonatkozó értékelés fókusza az éves számadatokon alapult, és hogy a további összefüggések bemutatására és a kárral való fenyegetés bizonyítékaként negyedéves tendenciákat szolgáltattak. A panasz betekinthető változatát illetően a panaszos azzal érvelt, hogy a kárra vonatkozó adatokat az antitröszt-politikák tiszteletben tartása érdekében adták meg tartományokban, e politikák ugyanis előírják, hogy az összesített adatoknak legalább öt vállalattól kell származniuk a megoszthatóság érdekében, a panaszos gyártók viszont csak négyen vannak.

(17)

Ami azt az állítást illeti, miszerint a panaszban nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, a Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az uniós gazdasági ágazat állapotát befolyásoló releváns tényezőknek és mutatóknak kell romlást jelezniük (de nem feltétlenül az összesnek) ahhoz, hogy jelentős kárt lehessen megállapítani.

(18)

A panasz azt mutatta, hogy a 2022-es felfelé irányuló elmozdulást követően az átlagos haszonkulcs jelentősen csökkent a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszakban. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a panasz nyilvános változata a panaszos uniós értékesítésére vonatkozó tényleges számadatokat tartalmazott, amelyek 2020 és a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszak között jelentős csökkenést mutattak. A panaszos termelésére és foglalkoztatására vonatkozó számadatokból is jelentős visszaesés tűnt ki az említett időszakban. Emellett a Steelforce (9) preambulumbekezdésben ismertetett állításával ellentétben a panaszból egyértelműen kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent, miközben a kínai behozatal 2020 és a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszak között csaknem megkétszereződött. A panaszban tartományokban megadott makrogazdasági adatok szintén csökkenő termelést, értékesítést és a foglalkoztatás visszaesését mutatták. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszban szolgáltatott adatok a kárra utaló elegendő bizonyítéknak tekinthetők.

(19)

Általános gyakorlat, hogy a panaszban a bizalmas információk tekintetében a tényleges számadatok helyett tartományokat használnak, ha e tartományok elegendő részletességgel szolgálnak a bizalmasan benyújtott információk lényegének észszerű megértéséhez. A panaszban megadott tartományok bemutatták a figyelembe vett időszak tendenciáját, és ezért kellően részletesnek bizonyultak.

(20)

Ami a Steelforce (11) preambulumbekezdésben foglalt állításait illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a panasz betekinthető változatának 12. melléklete statisztikákon alapuló ár-összehasonlítást tartalmaz a panaszos uniós gyártók által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési árak és a kínai behozatal árai között, ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a kínai árak alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszakban.

(21)

A panasz 12. melléklete tartalmazta a panaszos uniós gyártók általi, az Unióban független uniós vevőknek történő értékesítések összesített volumenét is, amely a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkent, 2022 és a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszak között pedig meredeken visszaesett, miközben a kínai behozatal volumene ugyanebben az időszakban jelentősen nőtt.

(22)

Emellett a panaszos a panasz bizalmas változatában egyedi példákat nyújtott be olyan uniós gyártóktól, amelyeknek csökkenteniük kellett értékesítési áraikat, hogy el tudják adni termékeiket, és a panaszos a panasz 194. és 195. pontjában összefoglalta e bizalmas dokumentumok lényegét.

(23)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a vizsgálat megindításához elegendő bizonyítékot szolgáltatott az áralákínálásra, a mennyiségi kárra és az árlenyomásra vonatkozóan.

(24)

A Bizottság megjegyezte, hogy – a panasz benyújtása és a vizsgálat megindítása között eltelt időre tekintettel – a panasz esetében alkalmazott vizsgálati időszak gyakran eltér az eljárás során alkalmazott vizsgálati időszaktól. Az alaprendelet nem ír elő jogi kötelezettséget a panaszban szereplő adatok időszaka tekintetében, hanem azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell a panaszos rendelkezésére álló észszerű információkat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszban szereplő adatok elég frissek voltak a vizsgálat megindításának indoklásához.

(25)

A kárral kapcsolatos tendenciák tekintetében figyelembe vett időszakot illetően a Bizottság megjegyezte, hogy szokásos gyakorlatával összhangban a vizsgálati időszakot megelőző négy évre vonatkozóan elemezte a kármutatókat, és hogy a Covid19-világjárvány hatásait a (235), (293), (300) és (323) preambulumbekezdésben, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elemzés keretében értékelte. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a figyelembe vett időszak megfelelő a kárral kapcsolatos tendenciák értékeléséhez.

(26)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, hogy a Kínából érkező behozatal dömpingelt volt, valamint hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a dömping és a kár között. A Bizottság megállapította, hogy ez a bizonyíték elegendő a vizsgálat megindításához, és elutasította a többi fél ezzel kapcsolatos érveit.

(27)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(28)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta kiválasztása során a Bizottság azt mérlegelte, hogy egy adott uniós gyártó a vizsgálati időszak alatt a vizsgált termék termelési és értékesítési mennyisége szempontjából, továbbá földrajzi elhelyezkedése szempontjából reprezentatív-e. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a becsült teljes uniós termelés több mint 80 %-át és a hasonló termék Unión belüli becsült teljes értékesítésének több mint 70 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(29)

Mivel az ideiglenes mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette, hogy az a végleges minta is. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(30)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(31)

Egyetlen független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(32)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte Kína külképviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(33)

A Kínában működő exportáló gyártók közül tizenegy nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján három olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni.

(34)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról kikérte valamennyi ismert érintett exportáló gyártó és a kínai hatóságok véleményét. Észrevétel nem érkezett.

(35)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(36)

A panaszos továbbá a panaszában elegendő bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezért a Bizottság e tekintetben további kérdőíveket küldött a kínai kormánynak.

(37)

A Bizottság az exportáló gyártók, az uniós gyártók, a független importőrök és a felhasználók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (5).

(38)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó, a mintában szereplő három exportáló gyártó, egy független importőr és két felhasználó küldte vissza kitöltve a Bizottságnak. Ezenkívül a panaszostól megkapta a makrogazdasági adatokra vonatkozó kitöltött kérdőívet.

(39)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(40)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. április 1-jétől 2024. március 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(41)

A vizsgált termék a jelenleg a 7210 11 00 , 7210 12 , ex 7210 70 , 7210 90 40 , ex 7210 90 80 , 7212 10 és ex 7212 40 KN-kódok (TARIC-kódok: 7210 70 10 15, 7210 70 80 20, 7210 70 80 92, 7210 90 80 20, 7212 40 20 10, 7212 40 80 12, 7212 40 80 30, 7212 40 80 80 és 7212 40 80 85) alá tartozó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónművi síkhengerelt termék, ónnal bevonva vagy lemezelve, műanyaggal bevonva és/vagy lakkozva is (a továbbiakban: ónnal lemezelt termékek vagy vizsgált termék).

(42)

Az ónnal lemezelt termékek olyan csomagolóanyagok, amelyeket főként konzervdobozok gyártásához használnak. Az acélágazat részét képezik, mivel főként hidegen hengerelt acéltekercsekből készülnek, amelyeket azután ónnal galvanizálnak.

(43)

Az érintett termék a Kínából származó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék).

(44)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(45)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(46)

Egy exportáló gyártó, a Baosteel-csoport és a CISA egyaránt kérte a kétszeresen redukált, ónnal lemezelt termékek (a továbbiakban: DRT) kizárását. Mindketten azt állították, hogy a DRT más ónnal lemezelt termékekétől eltérő gyártási folyamattal és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel vékonyabb, laposabb és könnyebben feldolgozható, ugyanakkor nagyobb a folyáshatára. Ezenkívül a DRT saját gyártási szabványokkal (DIN EN 10203, DIN EN 10202 és JIS G3303) rendelkezik, és a Baosteel-csoport azt állította, hogy az Unióban nem kínálnak ilyen ónnal lemezelt termékeket.

(47)

A CISA azt is kérte, hogy a húzott és vasalt, ónnal lemezelt termékeket (a továbbiakban: DIT) is zárják ki a termékkörből. Azt állították, hogy a DIT-gyártás magában foglalja a már hengerré húzott termék vasalását, amely eljárás csökkenti a falvastagságot, miközben megtartja a henger átmérőjét. Ezáltal a dobozok elég könnyűek és erősek lesznek ahhoz, hogy ellenálljanak a belső nyomásnak, kifejezetten a fő alkalmazási területükre – a szénsavas italok dobozaként való felhasználásra – szabva. A CISA azt állította, hogy a DIT és más ónnal lemezelt termékek ezért nem helyettesíthetők egymással, és kiemelte, hogy a DIT-nek is van saját gyártási szabványa (DIN EN 10202). A CISA továbbá azt állította, hogy a DIT iránti uniós kereslet gyakran meghaladja a kínálatot, és rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma (DOC) elfogadta ezt a kizárást az acélra és az alumíniumra vonatkozó intézkedések keretében (a kereskedelem kibővítéséről szóló 1962. évi amerikai törvény 232. szakasza).

(48)

A panaszos vitatta ezeket az állításokat, és azokat egyetlen felhasználó sem támasztotta alá. A panaszos azzal érvelt, hogy a DRT-t ugyanazon a gyártósoron és berendezéssel gyártották, az egyetlen sajátosság az, hogy a folyamat végső szakaszában a hengerelési sebesség nagyobb. Ezenkívül a DIN EN 10203, a DIN EN 10202 és a JIS G3303 szabvány nemcsak a DRT-re, hanem az egyszeresen redukált, ónnal lemezelt termékre is vonatkozik, míg az uniós gyártók katalógusai azt mutatják, hogy a DRT és az egyszeresen redukált, ónnal lemezelt termékek felhasználása gyakran azonos. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a jelenlegi vizsgálat szempontjából nincs jelentősége annak a ténynek, hogy egyes egyesült államokbeli importőrök az USA Ipari és Biztonsági Irodájától ideiglenes engedélyt kaptak a DIT behozatalára, mivel az Egyesült Államokban nem gyártanak ilyen típusú ónnal lemezelt termékeket.

(49)

A Baosteel-csoport és a CISA nem szolgáltatott bizonyítékot, ezért a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a DRT olyan különleges fizikai, kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek indokolnák a termékkörből való kizárását. Ugyanakkor egyértelműen vonatkozik rá az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. szakaszában szereplő termékmeghatározás. A kétszeresen redukált, ónnal lemezelt termék ezért az érintett termék része, és így a vizsgálat hatálya alá tartozik. A panasz 28., 30. és 32. pontja kifejezetten a kétszeresen redukált, ónnal lemezelt termékeket tárgyalja és vizsgálja meg a gyártási folyamatnál, míg a kérdőívekben szereplő termékkódok (a továbbiakban: TK) felépítésében külön kategória vonatkozik a vastagságra („legfeljebb 0,179 mm”), amely magában foglalja a kétszeresen redukált, ónnal lemezelt termékeket (6). A Bizottság ezért úgy határozott, hogy ideiglenesen elutasítja ezt a kérelmet.

(50)

A DIT-t illetően – a DRT-hez hasonlóan – a DIN EN 10202 gyártási szabvány (amely mindkettőre alkalmazandó) nem csak erre a konkrét terméktípusra vonatkozik. Ezenkívül a gyártók katalógusaiból az tűnik ki, hogy DIT-ből készült dobozokat az élelmiszer- és italcsomagolási ágazat számára, azaz ugyanazon felhasználók számára értékesítenek, mint a más típusú ónnal lemezelt termékek felhasználói. Továbbá, még ha a DIT gyártása egy konkrét lépést is beépít a folyamatba, ez nem jelenti azt, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. szakaszában szereplő termékmeghatározás semmiképpen sem vonatkozna rá. Végezetül, ami azt illeti, hogy az USA kizárta ezt a terméket a 232. szakasz szerinti intézkedések keretében, azt a határozatot a szóban forgó vizsgálattól teljesen eltérő jogi kereten belül hozták meg. Mindenesetre azt a határozatot azért hozták meg, mert az Amerikai Egyesült Államokban nem állítottak elő kielégítő minőségű DIT-t elegendő mennyiségben, ami az Unió esetében nem bizonyított. A Bizottság ezért ideiglenesen elutasította ezt a kérelmet.

(51)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(52)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat az ónnal lemezelt termékek előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat tizenegy exportáló gyártó küldte meg.

(53)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat, és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(54)

A kínai kormánytól nem érkezett válasz. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(55)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(56)

A Bizottság 2024. augusztus 19-én egy feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az ónnal lemezelt termékek előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság Argentínát, Brazíliát, Malajziát, Thaiföldet és Törökországot jelölte meg lehetséges megfelelő reprezentatív országként.

(57)

A Bizottság az első feljegyzéssel kapcsolatban a panaszostól, valamint a Baoshan Iron and Steel és a WISCO-Nippon Steel (a továbbiakban: Baosteel-csoport), továbbá a Shougang Jingtang United Iron and Steel Co., Ltd. (a továbbiakban: Shougang Jingtang vagy Shougang) kínai exportáló gyártóktól kapott észrevételeket. Ezekkel az észrevételekkel a második feljegyzés foglalkozott, és azokat az alábbiak foglalják össze.

(58)

Az Eurofer arra kérte a Bizottságot, hogy a panaszban foglaltak szerint Brazíliát vegye alapul reprezentatív országként, és amennyiben ez nem lehetséges, Argentínát.

(59)

A Bizottság az első feljegyzésben elutasította Brazília reprezentatív országkénti figyelembevételét, mivel az ónnal lemezelt termékek panaszban szereplő gyártója 2023-ban nem volt nyereséges, és az Eurofer nem mutatott be alternatívát.

(60)

A Bizottság az első feljegyzésben Argentínát megfelelő reprezentatív országnak tekintette, és a második feljegyzésben tovább vizsgálta.

(61)

Az Eurofer észrevételeket tett Malajzia, Thaiföld és Törökország reprezentatív országként való alapulvételével kapcsolatban is, és azzal érvelt, hogy az olcsó kínai acélbehozatal súlyosan érinti az ázsiai és más szomszédos országokat, köztük Törökországot, és mind Törökország, mind Malajzia dömpingellenes vizsgálatokat folytat a kínai melegen hengerelt acélra vonatkozóan. Az Eurofer továbbá azzal érvelt, hogy Malajziában a vasércexportra engedélyezési követelmények vonatkoznak, és a malajziai gyártók éves beszámolóinak pénzügyi éve eltér Kínáétól. Thaiföldet illetően az Eurofer azzal érvelt, hogy az egy főre jutó GDP a kínai GDP kevesebb mint fele, a thaiföldi bitumenes kőszén piaca torz, és a vizsgált termék thaiföldi gyártóira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre könnyen hozzáférhető 2023. évi pénzügyi adatok. Az Eurofer Törökország tekintetében azt állította, hogy szénpiacát torzítja az Oroszországból származó behozatal. Ezen észrevételek egyike sem zárná ki azonban egyik országot sem a második feljegyzésben való figyelembevételből.

(62)

A Baosteel-csoport egyetértett a Bizottsággal abban, hogy elutasította Brazíliát reprezentatív országként, megerősítette az első feljegyzésben az Argentína figyelembevétele tekintetében azonosított, a hidegen hengerelt acél behozatalának hiánya és az ónnal lemezelt termékek azonosított gyártójának észszerűtlenül magas nyeresége miatti nehézségeket, Törökország figyelembevételét illetően pedig a különböző termelési tényezők orosz behozatalának magas szintjét, és megjegyezte, hogy Malajzia vagy Thaiföld megfelelő lehet.

(63)

A Shougang tudomásul vette a Bizottság első feljegyzésben foglalt érveit, és megjegyezte, hogy Argentína vagy Thaiföld alkalmas lehet reprezentatív országnak.

(64)

A Bizottság 2024. október 18-án egy újabb feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és jelezte, hogy Malajziát kívánja reprezentatív országként figyelembe venni.

(65)

Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási (a továbbiakban: SGA) költségek, valamint a nyereség megállapításához a Perusahaan Sadur Timah Malaysia (Perstima) Berhad elnevezésű, a reprezentatív országban működő gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat kívánja felhasználni.

(66)

A Baosteel-csoporttól és a Shougang Jingtang United Iron and Steel vállalattól érkeztek észrevételek.

(67)

A Baosteel-csoport konkrét észrevételeket tett a nyersanyagokra vonatkozó konkrét referenciaértékek használatával kapcsolatban, amelyekkel az alábbiak foglalkoznak. Észrevételeket tett az erre az adatforrásra kiválasztott vállalat SGA-költségeinek kiszámításával kapcsolatban is.

(68)

A Shougang Jingtang is észrevételeket tett egyes referenciamutatók használatával kapcsolatban, amelyekkel szintén az alábbiak foglalkoznak.

(69)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(70)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(71)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(72)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (7) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(73)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (8).

(74)

A Bizottság különösen arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (9), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (10).

(75)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (11).

(76)

Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (12).

(77)

A Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (13), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (14).

(78)

A kínai vas- és acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások miatt helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(79)

A Bizottság ezt vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a panaszból, valamint a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított, a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumból (15) (a továbbiakban: jelentés) származtak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a vizsgált termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(80)

A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(81)

A panasz a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumra (amelyet először 2017. december 20-án tettek közzé) (16), valamint az aktualizált jelentésre hivatkozva azt állította, hogy a kínai gazdasági modell bizonyos alapvető axiómákon alapul, többek között a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezető szerepén vagy a sokrétű kormányzati beavatkozásokat biztosító és ösztönző összetett ipartervezési rendszeren.

(82)

A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. Tekintettel arra, hogy a kínai acéltermékek piacait a kínai gazdasági modell ezen alapjaiból eredő jelentős torzulások befolyásolják, a panasz arra a következtetésre jutott, hogy a rendes értéket egy reprezentatív ország torzulásmentes előállítási költségeinek felhasználásával kell megállapítani.

(83)

A panasz példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A jelentés vonatkozó részeire való hivatkozások mellett a panasz rámutatott, hogy:

(84)

A vizsgált termék ágazatában – a vas- és acélágazatban – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Példaként említhető az Ansteel-csoport (17) és a Baowu Steel-csoport (18), amelyek a központi SASAC alá tartozó állami tulajdonú vállalatok; a Baotou Steel-csoport, egy, a belső-mongol kormány tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (19); valamint a Shougang-csoport (20), amely 100 %-ban a Pekingi Állami Vagyonkezelő Társaság (21) tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat.

(85)

Jóllehet a vizsgált termék ágazatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat a vas- és acélipar egyik alágazata, ezért a vas- és acélágazatra vonatkozó ténymegállapítások a vizsgált termék tekintetében is irányadónak tekinthetők.

(86)

A vas- és acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információs Technológiai Minisztériumnak (a továbbiakban: MIIT) az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatása, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (22).

(87)

Ez az iránymutatás konkrétan előírja a kínai kormány számára, hogy „[e]lőmozdítsa a vállalkozások fúzióját és átszervezését. Ösztönözze az ágazat vezető vállalkozásait fúziók és átszervezések végrehajtására, valamint számos világszínvonalú, acélipari óriásvállalat-csoport létrehozására. Az ágazat domináns vállalkozásaira támaszkodva működtessen 1–2, a rozsdamentes acél, az ötvözött acél területén szakosodott vezető vállalkozást […].”

(88)

A kínai kormány azon szándékára, hogy be kíván avatkozni az ágazatba, egy másik példa a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves tervben (a továbbiakban: tizennegyedik ötéves terv) olvasható, amely szerint az ágazat „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (23), valamint az acélipar stabil növekedéséről szóló 2023. évi MIIT-munkatervben (24), amely a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: „2023-ban […] az állóeszközökbe történő beruházásoknak az egész ágazatban fenn kell tartaniuk a folyamatos növekedést, és jelentősen javítani kell a gazdasági hasznokat; az ágazat K+F-beruházásainak végső soron el kell érniük az 1,5 %-ot; az ágazat hozzáadott értéke növekedésének el kell érnie a körülbelül 3,5 %-ot; 2024-ben tovább kell optimalizálni az ipari fejlesztési környezetet és az ipari struktúrát, folytatni kell a csúcskategóriás, intelligens és zöld termékek felé való elmozdulást, az ipari hozzáadott érték növekedésének pedig meg kell haladnia a 4 %-ot”.

(89)

A munkaterv előirányozza az acélágazat kormányzatilag kötelező vállalati konszolidációját is: „az iparban vezető vállalkozások ösztönzése arra, hogy fúziókat és felvásárlásokat hajtsanak végre, világszínvonalú vas- és acélipari óriásvállalat-csoportokat építsenek ki, és előmozdítsák a nemzeti vas- és acéltermelési kapacitás optimális felépítését. A vezető pozícióval rendelkező szakosodott vállalkozások – különösen az acélpiaci szegmensekben – támogatása az erőforrások további integrálásában és az acélipari ökoszisztéma létrehozásában. A vas- és acélipari vállalkozások ösztönzése a régiókon átnyúló […] fúziók és átszervezések végrehajtására […]. A jelentős fúziókat és átszervezéseket végrehajtó vas- és acélipari vállalkozások kapacitáspótlásához nyújtandó nagyobb szakpolitikai támogatás mérlegelése”.

(90)

Tartományi szinten is megfigyelhetők hasonló példák a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejleményeit, például Hebeiben, ahol a tartományi kormány 2020-ban közzétette az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztéséről szóló hároméves cselekvési tervet. E terv előírja a kormány számára „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését.” (25)

(91)

Hebei tartomány acélipari terve kimondja a következőket: „A strukturális kiigazításhoz való ragaszkodás, és a termékdiverzifikáció előtérbe helyezése. A vas- és acélipar szerkezeti kiigazításának és az iparszerkezet optimalizálásának rendíthetetlen előmozdítása; a vállalkozások konszolidációjának, átszervezésének, átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése; a vas- és acélipar fejlődésének átfogó támogatása a nagyvállalatok irányába való elmozdulás, a műszaki berendezések korszerűsítése, valamint a termelési folyamatok és a továbbfeldolgozott termékek diverzifikálása érdekében”.

(92)

Henan tartománynak a tizennegyedik ötéves terv időszakában az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának és specializálódásának javítását. Ezek közül 2025-re Anyangban a nyersvas ellenőrzött gyártási kapacitása 14 millió tonna, míg a nyersacél ellenőrzött gyártási kapacitása 15 millió tonna lesz.” (26)

(93)

További iparpolitikai célkitűzések más tartományok, úgymint Jiangsu (27), Shandong (28), Shanxi (29), Liaoning Dalian (30) vagy Zhejiang (31) tervdokumentumaiban is szerepelnek.

(94)

Ugyancsak a kínai kormány általi tényleges tervirányításra példa, hogy az Ansteel Group Co., Ltd pártbizottsága közleményt adott ki a párt 20. nemzeti kongresszusa szellemiségének lelkiismeretes tanulmányozásáról, népszerűsítéséről és végrehajtásáról (32). A közlemény szerint az Ansteel-csoport lelkiismeretesen végrehajtja az irányadó terveket, és azokat jobban bemutatja a párttagoknak, a kádereknek és az egész csoport munkavállalóinak.

(95)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy a vállalatokban való állami jelenlét révén befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel a vizsgált termék az acélipar alágazata, az acélgyártók tekintetében rendelkezésre álló információk a vizsgált termék szempontjából is relevánsak.

(96)

Például a Baoshan Iron and Steel Ltd. – egy ónnal lemezelt termékeket gyártó vállalat, amelynek többségi részvényese a Baowu Steel-csoport – igazgatótanácsának elnöke és a vezérigazgatója a vállalat pártbizottságának titkára, illetve titkárhelyettese is egyben (33).

(97)

A szintén a Baowu Steel-csoport irányítása alá tartozó Wuhan Iron and Steel-csoport igazgatótanácsának elnöke is a pártbizottság titkára (34).

(98)

Emellett „a Wuhan Iron and Steel-csoport 2022-ben megtartotta a pártbizottság elméleti tanulmányozó csoportjának tizedik központosított tanulmányozását és megbeszélését, hogy közvetítse és tanulmányozza a központi gazdasági munkáról szóló konferencia szellemét, és előmozdítsa a párt 20. nemzeti kongresszusa határozatainak és rendelkezéseinek, valamint a Wuhan Iron and Steel-csoportban a központi gazdasági munkáról szóló konferencia szellemének végrehajtását. [Az] ülésen a Kínai Baowu vuhani székhelyének főképviselője, aki a pártbizottság titkára és a Wuhan Iron and Steel-csoport elnöke, elnökölt, és előterjesztette a párt központi bizottsága, a Hubei Tartományi Pártbizottság és a Kínai Baowu Pártbizottsága követelményeinek végrehajtására, valamint a központi gazdasági munkáról szóló konferencia szellemének további végrehajtására vonatkozó követelményeket”  (35) .

(99)

Például a Baotou Steel Union (a Baotou Steel-csoport tagja) igazgatótanácsának elnöke a vállalat párttitkári tisztségét is betölti, a vállalat ügyvezető igazgatója, valamint a vállalat szakszervezetének elnöke pedig mindketten párttitkárhelyettesek (36).

(100)

Végezetül, a Shougang-csoporton belül az igazgatótanács elnöke a pártbizottság titkára, míg az ügyvezető igazgató a vállalat pártbizottságának titkárhelyettese (37).

(101)

Bizonyos esetekben a társaság alapszabálya igazolja a KKP iránti hűséget. Például az ónnal lemezelt termékeket gyártó Baoshan Iron and Steel Ltd. alapszabályának 134. cikke kimondja, hogy „[a] vállalat pártbizottsága a Kínai Kommunista Párt alkotmányával és a párt más szabályzataival összhangban látja el feladatait: (1) Biztosítja és felügyeli a párt- és az állami politikák végrehajtását a vállalaton belül”  (38) .

(102)

A Kínai Öntödék Szövetsége alapszabályának 3. cikke kimondja, hogy a szervezet elfogadja a vonatkozó pártszervezetek, pl. a SASAC és a Polgári Ügyek Minisztériuma által nyújtott üzleti iránymutatást, felügyeletet és irányítást, és biztosítja a részvételhez szükséges feltételeket (39).

(103)

Hasonló rendelkezés található a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség alapszabályának (40) 3. cikkében, e szövetségnek a főbb vas- és acélgyártók is tagjai.

(104)

A vas- és acélágazatban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a piacot más módon befolyásoló politikák vannak érvényben, amelyek általában alkalmazandók a vizsgált termékre, mivel a vizsgált termék a vas- és acélágazat egyik alágazata.

(105)

A kínai kormány a vas- és acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (41). Ezt támasztja alá az ágazattal foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány a vas- és acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (42).

(106)

A nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, amely a vas- és acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az ágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítés, az ágazat szerkezetének javítása (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulás (43).

(107)

Az acélipar stabil növekedéséről szóló munkatervből (lásd a (88) preambulumbekezdést) kiderül, hogy a kínai hatóságok acélágazatra való összpontosítása hogyan illeszkedik a kínai gazdaság kínai kormány általi irányításának tágabb kontextusába: „az acélipari vállalatok támogatása abban, hogy szorosan igazodhassanak az új infrastruktúra, az új urbanizáció, a vidék revitalizációja és a feltörekvő iparágak igényeihez, kapcsolódhassanak a különböző régiókban a tizennegyedik ötéves tervvel összefüggő nagyszabású mérnöki projektekhez, és tegyenek meg mindent az acélellátás biztosítása érdekében. Az acélágazat és a kulcsfontosságú acélfelhasználó ágazatok – például a hajógyártás, a szállítás, az építőipar, az energia, a gépjárművek, a háztartási készülékek, a mezőgazdasági gépek és a nehéz berendezések – közötti upstream és downstream együttműködési mechanizmusok létrehozása és elmélyítése, a termelés és a kereslet összekapcsolását biztosító tevékenységek végzése, valamint az acél alkalmazási területeinek aktív bővítése” (44).

(108)

Emellett a vasérc – a vizsgált termék előállításához használt kulcsfontosságú nyersanyag – tekintetében a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv szerint az állam tervei között szerepel „a belföldi ásványi erőforrások észszerű fejlesztése. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitikák végrehajtása, a bányászati szilárd hulladék keletkezésének csökkentését célzó fejlett technológiák és berendezések alkalmazásának ösztönzése” (45), ami a vasérctermelésre és az ásványi anyagokat rejtő földterületekre vonatkozó tartalékrendszer létrehozásához vezet, amely „fontos intézkedés lesz a vasérc piaci árának stabilizálása és az ipari lánc biztonságának garantálása érdekében” (46).

(109)

Helyi szinten, például Hebei tartományban a hatóságok a vas- és acélágazat tekintetében a következőket irányozzák elő: „új projektberuházási diszkonttámogatás; annak feltérképezése, mely pénzügyi intézményeket lehet arra ösztönözni, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új ágazatokra való átállás érdekében; ezzel egyidejűleg a kormány diszkonttámogatásokat fog nyújtani” (47).

(110)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött ágazatok – köztük a vizsgált termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyagok gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Ezek az intézkedések akadályozzák a piaci erők szabad érvényesülését.

(111)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a vas- és acélágazatban való diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira.

(112)

A vizsgált termékre az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (48).

(113)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a vizsgált termék ágazatára.

(114)

A stabil növekedésről szóló munkaterv jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozásokat is: „A pénzügyi intézmények ösztönzése arra, hogy aktívan nyújtsanak pénzügyi szolgáltatásokat azoknak az acélipari vállalatoknak, amelyek fúziókat és átszervezéseket, szerkezeti kiigazításokat, átalakításokat és korszerűsítéseket hajtanak végre, összhangban a kockázatkezelés és az üzleti fenntarthatóság elvével”. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(115)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgált termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a vizsgált termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Ezenkívül, működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(116)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a vizsgált termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezek árképzésére is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás ugyanis Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(117)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(118)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen benyújtott, jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a szóban forgó ügyben való alkalmazásának indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(119)

A vizsgálat során a CISA-tól és a Baoshan Iron and Steel Ltd-től érkeztek észrevételek.

(120)

Először is a CISA előadta, hogy a jelentés nem felel meg a pártatlan és objektív bizonyítékokra, valamint a kellő bizonyító erővel rendelkező bizonyítékokra vonatkozó követelményeknek. Azzal érvelt, hogy az, hogy a jelentést szándékolt céllal fogalmazták meg, nevezetesen azzal a céllal, hogy megkönnyítsék, hogy az uniós gazdasági ágazatok panaszt nyújthassanak be a kereskedelmi intézkedések területén, automatikusan kizárja a kínai gazdaság pártatlan és objektív elemzésének valószínűségét.

(121)

A CISA azt is előadta, hogy a jelentés bizonyító ereje kétséges, mivel a jelentés szándékosan kihagy olyan ténybeli körülményeket, elemeket és következtetéseket, amelyek ellentmondanak a jelentés elkészítése részleges céljának, vagy gyengítik azt.

(122)

A CISA továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem támaszkodhat korábbi ügyekre annak érdekében, hogy a jelenlegi vizsgálatban a dömpinggyakorlatot alátámasztó bizonyítékot találjon, mint tette azt a panaszos a jelentős torzulások fennállásának bizonyítása céljából. A dömpingellenes vizsgálatok során fennálló bizonyítási teher következtében a vizsgálatot végző hatóságnak egyértelműen meg kell állapítania a dömping fennállását.

(123)

Ami a CISA-nak a jelentés nem objektív és nem pártatlan voltával kapcsolatos állításait illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan elérhető, ennélfogva minden érdekelt félnek bőven lett volna elegendő ideje arra, hogy cáfolja, kiegészítse vagy észrevételezze a jelentést, illetve az azt megalapozó bizonyítékokat.

(124)

A (81) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság azóta felülvizsgálta a jelentést, és 2024 áprilisában közzétette annak aktualizált változatát (49). A CISA nem nyújtott be cáfolatot a jelentés érdemével és a benne foglalt bizonyítékokkal kapcsolatban. Ezért a felvetést a Bizottság elutasította.

(125)

A panaszosok emellett a korábbi vizsgálati bizonyítékokra és megállapításokra is támaszkodhatnak, amennyiben azok relevánsak, és azok jogszerűségét igazságügyi hatóság nem semmisítette meg. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése biztosítja az eljárások semlegességét és pártatlanságát, továbbá azt, hogy a vizsgálat során valamennyi fél védelemhez való jogát tiszteletben tartják.

(126)

A Bizottság megjegyezte, hogy az, hogy a panaszosok számára biztosítva van a lehetőség, hogy állításokat és bizonyítékokat nyújtsanak be a lehetséges ár- és költségtorzulásokról, amelyek olyan országokban jelentkezhetnek, ahol fennállhatnak az állam által előidézett jelentős torzulások, nem tekinthető tisztességtelen és igazságtalan gyakorlatnak, amely az érintetteket ilyen jellegű állítások előterjesztésére ösztönzi.

(127)

Emellett a jelentős torzulások tényleges fennállásának és hatásának Bizottság általi megállapítására, valamint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszer ezt követő alkalmazására az érdekelt felek ideiglenes és/vagy végső tájékoztatása idején, vizsgálat eredményeként kerül sor. Ezért a felvetést a Bizottság elutasította.

(128)

Másodszor, a CISA és a Baoshan Iron and Steel Ltd. előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlennek tűnik a WTO dömpingellenes megállapodásával (a továbbiakban: dömpingellenes WTO-megállapodás). A dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. cikke nem ismeri el a jelentős torzulások fogalmát, és nem teszi lehetővé a megfelelő reprezentatív országból származó adatok vagy a nemzetközi árak felhasználását a rendes érték számtani képzéséhez. Konkrétabban: a WTO-megállapodás 2.2. cikke csak azt engedi, hogy a rendes érték számtani képzéséhez a származási országra jellemző előállítási költségeket, továbbá az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség észszerű összegét vegyék figyelembe.

(129)

A Baoshan Iron and Steel Ltd. azzal érvelt, hogy az exportáló országban tapasztalható jelentős torzulásoknak vagy a nem „szokásos kereskedelmi forgalomban”, vagy a „különleges piaci helyzetben” történő értékesítés fogalommeghatározása alá kell tartozniuk, de a jelentős torzulások fogalma nem tartozik e kategóriák egyikébe sem.

(130)

A CISA és a Baoshan Iron and Steel Ltd. szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlennek tűnik a 2.2.1.1. cikkel és annak a Fellebbezési Testület által az EU–Biodízel (Argentína) (DS473) ügyben (a továbbiakban: EU–Biodízel-ügy) adott értelmezésével, amelyben a Testület megállapította, hogy a vizsgálatot végző hatóságoknak a gyártóknál vagy exportőröknél ténylegesen felmerült termékköltségeket kell alapul venniük a számtanilag képzett rendes értékek kiszámításához.

(131)

A CISA és a Baoshan Iron and Steel Ltd ezért azt kérte, hogy a Bizottság fogadja el az együttműködő kínai exportőrök által bejelentett belföldi árakat és költségeket, és utasítsa el egyúttal az állítólagos jelentős torzulások fennállását.

(132)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel és a CISA és a Baoshan Iron and Steel Ltd. által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. A Fellebbezési Testület EU–Biodízel üggyel kapcsolatos jelentése eredetileg nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását érintette, hanem az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének egy konkrét rendelkezését. Ezenfelül a WTO jogának a WTO vizsgálóbizottsága és Fellebbezési Testülete által az EU–Biodízel ügyben alkalmazott értelmezése szerint lehetővé teszi a harmadik országokból származó adatok felhasználását, amelyeket megfelelően ki kell igazítani, ha a kiigazítás szükséges és megalapozott. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához.

(133)

Mindenesetre az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata már megerősítette, hogy bár az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése „olyan különleges rendszert hoz létre, amely rögzíti a rendes érték meghatározásának szabályait azon országokból származó export esetében, amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy belső piacuk az említett rendelkezés meghatározása szerint jelentős torzulásokat mutat”, a WTO-jog „nem tartalmaz a rendes érték ilyen helyzetekben történő képzésére szolgáló konkrét szabályokat” (50). A CISA és a Baoshan Iron and Steel Ltd. érveinek tehát nem lehet helyt adni.

(134)

Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségi szintű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő, torzulástól mentes árakat is.

(135)

Ezért a CISA és a Baoshan Iron and Steel Ltd. e felvetését a Bizottság elutasította.

(136)

A fentiekre tekintettel a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(137)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(138)

Az (56) és a (64) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához.

(139)

Ezek a feljegyzések ismertették az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Malajziát szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer.

(140)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Argentínát, Brazíliát, Malajziát, Törökországot és Thaiföldet azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelmük alapján a Világbank besorolása szerint mindegyikük a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket.

(141)

Az első és a második feljegyzés ismerteti a Bizottságnak a lehetséges reprezentatív országokban könnyen hozzáférhető nyilvános adatokra irányuló kutatásait. Ezek az adatok arra a vállalatra vonatkoztak, amely az SGA-költségek és a nyereség összegének forrása lenne; valamint a rendes érték számtani képzéséhez kellő referenciaértékekhez szükséges adatokra.

(142)

Az első feljegyzés könnyen hozzáférhető adatokat talált az ónozott termékek argentínai, brazíliai, malajziai, törökországi és thaiföldi gyártóiról, amelyek megfelelővé tennék ezeket az országokat reprezentatív országnak. Megállapította azonban, hogy az ónozott termékek brazíliai gyártója 2023-ban nem volt nyereséges, és Brazília nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(143)

A Bizottság tovább elemezte a főbb termelési tényezőknek az első feljegyzésben megjelölt négy lehetséges reprezentatív országba irányuló behozatalát.

(144)

Az elemzés kimutatta, hogy a főbb termelési tényezők (melegen hengerelt acél, hidegen hengerelt acél, koksz, kokszszén, gázszén, bitumenes kőszén és melegen brikettált vas) Törökországba történő behozatalát jelentős mértékben befolyásolta az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) származó behozatal. Mások mellett az Unió is szankciókkal sújtotta e termelési tényezők mindegyikét az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követően, így jelentős exportpiacok váltak elérhetetlenné ezen inputok gyártói számára. Ez viszont növelte az Oroszországban rendelkezésre álló releváns szabad kapacitásokat, és esetlegesen befolyásolta az Oroszország közelében lévő más piacokra irányuló export árait, beleértve Törökországot is, amely nyitott maradt a szóban forgó exportra.

(145)

Az orosz acélgyártás többletkapacitását az Oroszországi Föderáció gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz készült bizottsági szolgálati munkadokumentum (52) határozta meg. Emellett az elkövetkező években az acélgyártási kapacitás további növelését tervezik (53).

(146)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Török Köztársaság Kereskedelmi Minisztériuma a 2024/33. sz. közleménnyel (54) 2024 októberében dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínából, Indiából, Japánból és az Oroszországi Föderációból származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára. Vizsgálata során a Kereskedelmi Minisztérium elemezte az orosz behozatalnak a törökországi acéliparra gyakorolt hatását, és megállapította, hogy ez a behozatal 15 % és 20 % közötti mértékben nyomást gyakorol a belföldi termelési ágazat áraira. A melegen hengerelt sík acél a vizsgált termék egyik fő termelési tényezője.

(147)

Ami a szenet illeti, Oroszország rendelkezik a világ második legnagyobb szénkészletével, és az elmúlt évtizedben a növekvő exportja miatt növelte termelését (55). Ez a körülmény a szankciókkal együttesen csökkentette az orosz kivitel árát, és az elmúlt években jelentősen nőtt az orosz szén törökországi behozatala (56).

(148)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Törökországban a legfontosabb termelési tényezők árai torzultak, és Törökország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(149)

Az első feljegyzés azt is megállapította, hogy Argentína nem importált hidegen hengerelt acélt, amely létfontosságú input a nem integrált gyártók számára az ónnal lemezelt termékek előállításához. Ennek eredményeként a második feljegyzés megállapította, hogy Argentína nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(150)

Ugyanez az elemzés azt mutatta, hogy Malajzia megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, mivel (a bitumenes kőszén kivételével) a főbb termelési tényezők behozatalát nem befolyásolta jelentős mértékben a Kínából, vagy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendeletének (57) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal.

(151)

Bár a fenti (144) és (149) preambulumbekezdésben ismertetett problémák miatt Törökország és Argentína nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak, a második feljegyzésben a Bizottság aktualizálta az ónozott termékek említett országokbeli, valamint malajziai és thaiföldi gyártóira vonatkozóan rendelkezésre álló információkat, és megállapította, hogy az argentin, malajziai és törökországi gyártók 2023-ban nyereségesek voltak. A thaiföldi gyártó lényegében nullszaldós volt, nyeresége az árbevétel kevesebb mint 0,5 %-át tette ki, és ez nem tekinthető észszerű nyereségnek.

(152)

Ebből következően a második feljegyzés kimondta, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Malajziát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Perusahaan Sadur Timah Malaysia (PERSTIMA) Berhad (a továbbiakban: Perstima) pénzügyi adatait kívánja felhasználni.

(153)

Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy ismertessék az e választás megfelelőségével kapcsolatos észrevételeiket.

(154)

Egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be eltérő javaslatot a reprezentatív országra vagy más vállalatra mint az SGA-költségek és a nyereség forrására vonatkozóan. Egyes termelési tényezőkkel, valamint az SGA-költségek és a nyereség kiszámításával kapcsolatban azonban konkrét észrevételek érkeztek, amelyekkel az alábbiak részletesen foglalkoznak.

(155)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Malajzia az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség, mivel ez a rendelkezés egynél több megfelelő reprezentatív ország meglétét írja elő.

(156)

A fenti elemzés alapján Malajzia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(157)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(158)

A Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a munkaerő és az energia torzulástól mentes költségeinek kiszámításához az országon belüli forrásokat használja majd (58).

(159)

A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a mintában szereplő, teljes körű információt benyújtó exportáló gyártók által a jelentésben feltüntetett egyes termelési tényezők elhanyagolható hatást gyakoroltak a teljes termelési költségre. Ennek eredményeként ezeket a tételeket a „fogyóeszközök” kategóriájába sorolták.

(160)

A Bizottság ezt követően kiszámította a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(161)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Ónnal lemezelt termékek termelési tényezői

(162)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok és inputok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, nemzeti vámtarifa szintű, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel.

(163)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (61) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(164)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(165)

Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt nyersanyagokra és inputokra nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják.

(166)

A második feljegyzés közzétételét követően a Baosteel-csoport azt kérte, hogy a Bizottság a Malajziából származó behozatali adatok alapulvétele helyett változtassa meg a következő referenciaértékek forrását:

(167)

A Baosteel-csoport úgy vélte, hogy a Malajziába importált vasérc pellet tonnánkénti ára túl magas a kínai ónnal lemezelt termékek tonnánkénti árához képest, és rámutatott a vasérc pellet két alszáma, nevezetesen a „hematit” és a „más” árumegnevezés közötti árkülönbségre.

(168)

A Baosteel-csoport által a kérdőívre adott válaszában szolgáltatott és az ellenőrző látogatás során a vasérc pellet beszerzésével kapcsolatban gyűjtött információk azt mutatták, hogy a vasérc pellet 2601 12 HR-kód alá történő besorolása helyesen történt.

(169)

A vas pellet Malajziába érkező behozatala jelentős mennyiségű (több mint 300 000 tonna) volt, ezért a Bizottság a Malajziába érkező behozatal alapján megállapított referenciaértéket pontosnak és reprezentatívnak ítélte.

(170)

A Bizottság ezért elutasítja a Baosteel-csoport arra irányuló kérelmét, hogy „nagyolvasztóba szánt pelletet” tekintsen referenciaértéknek, mivel a vállalat nem bizonyította, hogy ez az index megfelelőbb lenne, mint a Malajziába érkező behozatal ára.

(171)

A Baosteel-csoportnak a melegen hengerelt acél referenciaértékével kapcsolatos észrevételét követően a Bizottság egyetértett annak azon értékelésével, hogy a malajziai behozatal adatai nem feltétlenül reprezentatívak, mivel a melegen hengerelt acél egységára alacsonyabb volt, mint a hidegen hengerelt acél egységnyi importára. A Bizottság úgy határozott, hogy a Malajziába érkező behozatal árát a Fastmarkets adataival, azaz a „Steel hot-rolled coil (Japan, Korea, Taiwan-origin), import, CFR Vietnam” (melegen hengerelt acéltekercs [származási ország: Japán, Korea, Tajvan], import, CFR Vietnám) indexszel, mint torzulásmentes nemzetközi referenciaértékkel helyettesíti.

(172)

A hidegen hengerelt acél esetében a Bizottság nem talált olyan okot, amely miatt a malajziai importár nem lett volna reprezentatív. Ezenkívül a Baosteel-csoport által javasolt alternatívák „Kelet-Ázsiára” vonatkoznak, és a Bizottság nem tudta megerősíteni, hogy ez az index tartalmazza-e a Kínából származó hidegen hengerelt acél árait, és hogy ezek az árak torzíthatják-e az indexet.

(173)

A második feljegyzés közzétételét követően a Baosteel-csoport azt kérte a Bizottságtól, hogy a Baoshan Iron and Steel fogyóeszközei közé vegye fel mind a mészkőt, mind az égetett meszet, ahelyett, hogy e termelési tényezők felhasználása tekintetében a malajziai importárakat mint referenciaértékeket venné alapul.

(174)

A Bizottság elfogadta ezt a kérelmet, és mind a mészkőt, mind az égetett meszet fogyóeszköznek tekintette.

(175)

Amint a (160) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság ezt követően kiszámította a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(176)

Ezenfelül, azokat a belső előállítású termelési tényezőket, amelyek az exportáló gyártók teljes előállítási költségén belül és az egyes termékkódok szintjén csupán elhanyagolható súlyt képviseltek, a Bizottság szintén a fogyóeszközök kategóriájában, együttesen vette figyelembe.

(177)

A második feljegyzés közzétételét követően a Bizottság felülvizsgálta a mangánra és a porított szénre vonatkozó referenciaérték forrását. A Malajziába érkező mangánbehozatal korlátozott volta, valamint amiatt, hogy a Malajziába érkező behozatal adataiban a porított szén behozatalát nem részletezetten közölték, a Bizottság úgy határozott, hogy a Malajziából származó importárat torzulásmentes nemzetközi referenciaértékkel helyettesíti. A Bizottság ezeket a referenciaértékeket a Fastmarkets adatai között találta meg. A mangán esetében ez volt a „Manganese 99.7% electrolytic manganese flake, in-whs Rotterdam, USD/tonne” (99,7 %-os elektrolitikus mangán pehely, in-whs Rotterdam, USA/tonna) mutató, a porított szén esetében pedig a „PCI low-vol, fob DBCT, USD/wmt” (alacsony volumenű injektált porított szén, fob DBCT, USD/nedvestömeg) index.

(178)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország releváns importvámját alkalmazta.

(179)

Fuvarozási költségek felmerülése esetén a Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által a nyersanyagellátással kapcsolatban viselt fuvarozási költséget az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában fejezte ki, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére.

(180)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére.

(181)

A Bizottság a Malajzia Statisztikai Főosztályának a „24 – fémalapanyag gyártása” alágazat feldolgozóipari béreire vonatkozó, a 2024. márciusi, havi feldolgozóipari statisztikákban közzétett adatait használta fel (62). A Bizottság ezt követően hozzáadta a következő programok tekintetében felmerült munkáltatói munkaerőköltségeket:

(182)

A Bizottság a Tenaga Nasional Berhad által közzétett villamosenergiaár-statisztikákat, különösen a csúcsfogyasztás tekintetében az „E2 tarifa – Középfeszültségi csúcs/csúcson kívüli ipari tarifa” fogyasztási sáv ipari villamosenergia-árainak adatait használta fel kWh-ban kifejezve (66).

(183)

A malajziai ipari felhasználók esetében érvényesített földgázárat a Malajziai Energiaügyi Bizottság (Suruhanjaya Tenaga) teszi közzé 2021 végéig (67).

(184)

A második feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy a Suruhanjaya Tenaga honlapján található, a Maláj-félszigeten és Sabahban az ipari vezetékes gázellátásért felelős négy gázlétesítmény 2022. évi földgázárait felsoroló dokumentum földgázárait kívánja alapul venni (68).

(185)

Ez a módszer egy korábbi ügyből származik, amelyben Malajziát használták reprezentatív országként. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy az említett ügyben végül más módszert alkalmaztak, amelynek keretében a Suruhanjaya Tenaga honlapján közzétett árakat használták, majd kiigazították az inflációval.

(186)

További megfontolást követően a Bizottság úgy határozott, hogy ugyanezt a módszertant alkalmazza, a Világbank energiainflációját (69) alapul véve a 2023. évi földgázár kiszámításához.

(187)

A vízdíjakat a Nemzeti Vízszolgáltatási Bizottság (SPAN) teszi közzé honlapján, államonként. A Bizottság a 2024-ben az ipari felhasználókra (a továbbiakban: nem lakossági vízellátás) alkalmazandó, Johorban felszámított vízdíjat használta fel (70).

(188)

A Bizottság a szén és a kokszgáz malajziai árát a földgáz árának felhasználásával és az érintett gázok fűtőértékének figyelembevételével számította ki.

(189)

A Bizottság a malajziai gőz árát az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (71) által javasolt módszertan alapján számította ki a gőz előállításhoz szükséges szén költsége alapján.

(190)

A Bizottság ehhez a számításhoz a szén Világbank által közzétett árát használta fel.

(191)

A második feljegyzésben a Bizottság megjegyezte, hogy a „primer” nyersanyag és a maradék beszerzése közötti arányt fogja alkalmazni, amennyiben a maradékra nem vonatkozik az eredeti nyersanyagétól elkülönülő vámtarifaszám. A Shougang Jingtang észrevételeinek megfelelően a Bizottság ezt az arányra vonatkozó módszert kiterjesztette a melléktermékként használt acélmaradékra is.

(192)

A Bizottság ezért a következő termelési tényezők tekintetében a referenciaérték kiszámításához az arányra vonatkozó módszert alkalmazta:

(193)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét.”

(194)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a második feljegyzésben azt javasolta, hogy a Perstima malajziai gyártó 2023. évi pénzügyi adatait vegyék alapul a közzétett éves beszámolójuk felhasználásával.

(195)

A javasolt SGA-költségeket és nyereséget a második feljegyzésben tették közzé. A Bizottság mindkét mutató kiszámításával kapcsolatban észrevételeket kapott a Baosteel-csoporttól.

(196)

A Bizottság egyetértett a Baosteel-csoporttal abban, hogy az SGA-költségek csak az értékesítéssel és az általános igazgatással kapcsolatos költségekből állhatnak. A Bizottság abban is egyetértett, hogy a Perstima nyeresége főként „egyéb jövedelmen” alapult, nem pedig értékesítésből származó bevételen.

(197)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Perstima nyeresége nem tekinthető észszerűnek, ezért egy másik forrást kell találni az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításához.

(198)

Az ónnal lemezelt termékek Kínából érkező behozatalára vonatkozó, 2024. augusztus 14-én indított dömpingellenes vizsgálat (72) iránti, a malajziai hatóságokhoz intézett kérelmében foglalt információk alapján megállapítást nyert, hogy a Perstima az ónnal lemezelt termékek egyetlen malajziai gyártója.

(199)

A 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a Bizottság ezt követően a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó más országokban működő olyan vállalatokat vett figyelembe, amelyek a vizsgált termékkel azonos általános termékkategóriába tartozó termékeket, azaz acéltermékeket gyártanak.

(200)

A Bizottság a malajziai Alliance Steel (M) Sdn. Bhd (73)vállalatot választotta ki, amely könnyen hozzáférhető, az acélgyártó ipar tekintetében észszerű mértékű SGA-költségeket és haszonkulcsot mutató nyilvános pénzügyi kimutatásokkal rendelkezik. A vállalat 2023-ban (vagyis a vizsgálati időszak háromnegyede folyamán) nyereséges volt.

(201)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(202)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(203)

A mintában szereplő azon exportáló gyártók esetében, amelyek olyan országokból importáltak vasércet, amelyekhez nem kapcsolódtak a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti torzulásokra vonatkozó állítások, a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által fizetett torzulásmentes árat vette figyelembe, nem pedig a malajziai importárakból származó, fent megállapított referenciaértéket.

(204)

A Bizottság ezt követően az Alliance Steel (M) Sdn. Bhd SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta a gyártási költségekre. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költségek 6,6 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 8,1 % volt.

(205)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(206)

A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként vagy harmadik országbeli kereskedőként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak.

(207)

Azon exportáló gyártó esetében, amely az érintett terméket közvetlenül az Unióban működő független vevőknek exportálta, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

(208)

Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket velük kapcsolatban álló, importőrként eljáró vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt.

(209)

Ebben az esetben az árat minden olyan költség tekintetében kiigazították, amelyet általában az importőr viselne, és amely az exportőrrel üzleti kapcsolatban álló, az érintett termék értékesítésében részt vevő feleknél merült fel. A vonatkozó költségek magukban foglalták az értékesítésben részt vevő érintett leányvállalatok SGA-költségeit és az importőr által rendszerint realizált névleges nyereséget.

(210)

A Bizottság 4,72 %-os elért nyereséggel számolt, amely az ónnal lemezelt termékek Európai Unióban működő együttműködő független importőrének a vizsgálati időszak alatti nyeresége volt.

(211)

A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze.

(212)

Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy az exportár és a rendes érték között tisztességes összehasonlítást kell végezni ugyanazon a kereskedelmi szinten és az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők különbségeit figyelembe kell venni. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre; valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(213)

A (201) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében.

(214)

Ami az árakat befolyásoló tényezők közötti különbségeket illeti, a rendes értéket kiigazították annak figyelembevétele érdekében, hogy az ónozott termékek belföldi értékesítését és kivitelét a héa szempontjából eltérő módon kezelik. Az exportra 13 %-os adót vetnek ki, és ezt nem térítik vissza a héarendszeren keresztül, míg belföldi értékesítés esetén a gyártó 13 %-os héát szed be a vevőtől, és azt a kínai kormány részére továbbítja. A Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket bármilyen más kiigazítással csökkentse, és a mintában szereplő exportáló gyártók egyike sem igényelt ilyen kiigazításokat.

(215)

Annak érdekében, hogy az exportárat visszanettósítsa gyártelepi szintre, a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek miatt.

(216)

A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki költségek.

(217)

A Shougang Jingtang a vele kapcsolatban álló hongkongi kereskedelmi vállalatán keresztül értékesített ónnal lemezelt termékeket az Unióban az első független vevőnek. Mivel a kereskedelmi vállalat jutalékalapon dolgozó ügynökként járt el, és azért haszonkulcs formájában díjazásban részesült, a vállalat hongkongi SGA-költségeit és a (210) preambulumbekezdésben meghatározott 4,72 %-os névleges nyereséget a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazításként törölték.

(218)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(219)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

(220)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki.

(221)

Ennek a különbözetnek a meghatározása a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt. Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 25,3 %.

(222)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét.

(223)

Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene a vizsgálati időszakban, elosztva a vizsgálati időszakban az érintett országból az Unióba érkező, az Eurostat alapján megállapított teljes importvolumennel.

(224)

A Bizottság megítélése szerint ebben az esetben az együttműködés szintje alacsony, mivel a vizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártóktól érkező importvolumen körülbelül 61 %-ot képviselt az Unióba irányuló teljes exportvolumenen belül.

(225)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben (74) tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 18. cikke értelmében az együttműködés megtagadása vagy csupán részleges együttműködés esetén a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapításra kerülhet sor, ami a felek számára kedvezőtlenebb eredményekhez vezethet. Mivel az érdekelt feleket egyértelműen figyelmeztették az együttműködés megtagadásának következményeire, és tekintve hogy az együttműködés szintje ebben az ügyben különösen alacsony volt, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a maradék dömpingellenes vámot a Shougang Jingtang által a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló értékesítés reprezentatív mennyisége alapján határozza meg. A Bizottság az értékesítést megfelelő helyettesítő mutatónak tekintette azon vállalatok dömpingmagatartásának tükrözéséhez, amelyek úgy döntöttek, hogy nem működnek együtt.

(226)

A Bizottság ezért a maradvány dömpingkülönbözetet 62,6 %-ban állapította meg.

(227)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(228)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban hat uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(229)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 2,1 millió tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, nevezetesen a panaszos és a mintában szereplő három uniós gyártó által a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszok alapján határozta meg. A (28) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 80 %-át adta.

(230)

A Bizottság az uniós felhasználást a panaszostól kapott, a makrogazdasági kérdőívre adott válaszok alapján állapította meg, amelyeket lehetőség szerint összevetett a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott, ellenőrzött válaszaival, valamint az érintett terméknek a harmadik országokból az Unióba érkező, Eurostat-statisztikákon alapuló behozatalával.

(231)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(232)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(233)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók a termelésük elhanyagolható részét szánták belső felhasználásra. Amint az a 2. táblázatból kitűnik, a kötött piac volumene a figyelembe vett időszak egészében a szabadpiaci felhasználás mintegy 1 %-a maradt, és csökkenő tendenciát mutatott. A szabadpiaci felhasználás a figyelembe vett időszak minden egyes évében ugyanúgy alakult, mint a teljes uniós felhasználás.

(234)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges különbséget tenni a kötött és a szabadpiac között, mivel a kötött piacon tanúsított eltérő magatartás (ha van ilyen) nem lenne releváns a kárelemzés szempontjából, tekintettel arra, hogy a kötött piac elhanyagolható részarányt képvisel a teljes uniós felhasználáson belül.

(235)

Néhány más piactól eltérően a Covid19-világjárvány nem okozta az ónnal lemezelt termékek piacának hanyatlását az Unióban a 2020–2021-es időszakban bevezetett korlátozó intézkedések idején. Mivel az emberek otthon maradtak, a konzerv élelmiszerek iránti kereslet erőteljes volt, ami mindkét évben viszonylag stabil keresletet eredményezett az ónnal lemezelt termékek iránt.

(236)

Így 2020 és 2022 között az uniós felhasználás (beleértve a szabad és a kötött felhasználást is) kismértékben lefelé irányulóan ingadozott, majd 2023-ban meredeken, 19 százalékponttal esett vissza az uniós készletcsökkentés és a gyenge zöldségtermés miatt, a vizsgálati időszakban pedig további 3 százalékponttal csökkent. A felhasználás 2020 és a vizsgálati időszak között összességében 25 %-kal csökkent.

(237)

A Bizottság a behozatal mennyiségét az Eurostat adatai alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedésének megállapításához a Bizottság a behozatal volumenét összehasonlította az uniós piaci felhasználással.

(238)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozott mennyiség és piaci részesedés

(239)

A Kínában bevezetett korlátozó intézkedések és a tengeri kereskedelem 2021. évi zavarai jelentette kivételes körülmények miatt a kínai behozatal volumene 2020 és 2021 között először 20 %-kal csökkent. Mivel az uniós kereslet továbbra is erőteljes volt, a kínai behozatal abban az évben veszített némi piaci részesedést.

(240)

Mivel 2022-ben a kivételes körülmények enyhültek, a kínai behozatal volumene és piaci részesedése egyaránt jelentősen növekedni kezdett 2022-ben és 2023-ban, 2023 és a vizsgálati időszak között kismértékben csökkenő tendencia mellett. A Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban összességében 69 %-kal nőtt, míg Kína piaci részesedése a 2022. évi 10,5 %-ról a vizsgálati időszakban 23,5 %-ra emelkedett, ami összességében 125 %-os növekedést mutat.

(241)

A Bizottság az importárat az Eurostat adatai alapján állapította meg. A behozatal áralákínálását a Bizottság a mintában szereplő kínai exportáló gyártók és a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott és ellenőrzött válaszai alapján állapította meg.

(242)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(243)

A Kínából érkező behozatal árai nőttek, míg 2022-ben 89 %-os áremelkedési csúcsot értek el 2020-hoz képest, majd ismét csökkentek, és a figyelembe vett időszak alatt összességében 36 %-os növekedést értek el.

(244)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(245)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán [15 – 25] % között volt a vizsgálati időszakban.

(246)

A kínai árak 2020-ban, 2023-ban és a vizsgálati időszakban alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél. 2021-et továbbá történelmileg magas szállítási költségek jellemezték, ami arra enged következtetni, hogy azoknak az áruknak az ára, amelyek esetében nem kellett tengeri szállítási költségekkel számolni, sokkal alacsonyabb lehetett.

(247)

Ezek az árak arra kényszerítették az uniós gyártókat, hogy 2022 kivételével minden évben a termelési költségeik alatt értékesítsenek. Ennek az az oka, hogy a legtöbb vevő évente tárgyal az uniós gyártókkal az ónnal lemezelt termékek árairól (szemben a rendszerint azonnali értékesítés keretében megvalósuló kínai behozatallal), és 2021 negyedik negyedévében a gyártók jobb helyzetben voltak ahhoz, hogy észszerű árakat alkudjanak ki.

(248)

Nevezetesen a 2021. évi egyedi körülmények bizonytalanságokat okoztak a piacon: mivel a nemzetközi kereskedelem zavarai miatt abban az évben kevesebb ónnal lemezelt termék állt rendelkezésre Kínából és más harmadik országbeli piacokról, miközben a dobozok iránti kereslet továbbra is erőteljes maradt, a felhasználók 2022-ben hajlandóak voltak magasabb árat fizetni az uniós gyártók ellátásának biztosítása érdekében. Emellett, mivel 2021-ben a termelési költségek is emelkedni kezdtek, az uniós gyártók 2022-re magas árakat tudtak kialkudni.

(249)

Amint azonban az ilyen kedvező piaci feltételek már nem álltak fenn, és a kínai behozatal jelentősebb mennyiségekben kezdett beérkezni, az uniós gyártók már nem tudtak kellően magas árakat kialkudni ahhoz, hogy fedezzék termelési költségeiket. Ehelyett 2023-ban és a vizsgálati időszakban egyaránt csökkenteniük kellett ezeket az árakat, annak ellenére, hogy a termelési költségek 2023-ban még mindig emelkedtek.

(250)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy 2020-ban, 2023-ban és a vizsgálati időszakban árlenyomásra, 2023-ban és a vizsgálati időszakban pedig árerózióra került sor. A Bizottság ezért a 2021. évi rendkívül magas tengeri szállítási költségek fényében nem tartotta szükségesnek annak további vizsgálatát, hogy 2021-ben is történt-e árlenyomás.

(251)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(252)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszos által benyújtott, kitöltött kérdőív összes uniós gyártóra kiterjedő adatai alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(253)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(254)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(255)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(256)

Míg az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2020 és 2021 között valamelyest nőtt, a figyelembe vett időszak hátralevő részében folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. A termelési mennyiség 2021 és 2022 között 8 százalékponttal csökkent, 2023-ban további 15 százalékponttal esett vissza, majd a vizsgálati időszakban további 2 százalékponttal csökkent. A termelési mennyiség összességében 34 %-kal csökkent 2020 és a vizsgálati időszak között az értékesítés visszaesése miatt.

(257)

A termelési mennyiség csökkenése negatívan befolyásolta a kapacitáskihasználást, amely fokozatosan, a 2020. évi 85 %-ról a vizsgálati időszakban 57 %-ra csökkent, ami 33 %-os csökkenést jelent.

(258)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés mennyisége és piaci részesedése

(259)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítése 2020 és 2021 között viszonylag állandó maradt, majd a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent, összességében 36 %-kal.

(260)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2020 és 2021 között 5 százalékponttal, 78 %-ról 83 %-ra nőtt, majd a figyelembe vett időszak hátralevő részében folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, a vizsgálati időszakban 67 %-ra esett vissza.

(261)

A figyelembe vett időszakban csökkent az érintett termék felhasználása, termelése és értékesítése az uniós piacon. Ugyanebben az időszakban a Kínából érkező behozatal nőtt, aminek következtében a kínai behozatal piaci részesedése több mint kétszeresére emelkedett az uniós piacon.

(262)

Amint azt a fenti 2. táblázat mutatja, az uniós felhasználás 2021-ben és 2022-ben folyamatosan csökkent, majd 2023-ban jelentősen visszaesett, ezt követően a vizsgálati időszakban tovább csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás összességében 25 %-kal csökkent, ami a piac zsugorodását jelzi.

(263)

Amint azt a fenti 5. és 6. táblázat mutatja, az uniós termelési és értékesítési volumen is általában csökkenő tendenciát mutat: 2020 és a vizsgálati időszak között 34 %-kal, illetve 36 %-kal esett vissza. Ez a csökkenés sokkal markánsabb volt, mint az uniós felhasználás ugyanebben az időszakban tapasztalt 25 %-os csökkenése. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése szintén, 78 %-ról 66 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban.

(264)

Ezzel egyidejűleg a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése általában növekvő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. A Kínából érkező behozatal 69 százalékponttal nőtt, piaci részesedése pedig 10,4 %-ról 23,4 %-ra emelkedett 2020 és a vizsgálati időszak között.

(265)

A fenti tendenciák ideiglenesen csak 2021-ben fordultak meg. A Kínában bevezetett korlátozó intézkedések és a tengeri kereskedelem zavarai jelentette kivételes körülmények miatt a Kínából érkező behozatal 15 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig 10,4 %-ról 8,7 %-ra mérséklődött 2020 és 2021 között. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene nőtt, az uniós gazdasági ágazat pedig 5 százalékponttal növelte piaci részesedését.

(266)

Amint azonban a nemzetközi kereskedelem 2022-ben normalizálódni kezdett, a kínai behozatal és piaci részesedés jelentősen nőtt, a 2020-as szint fölé emelkedett, majd 2023-ban tovább növekedett, a vizsgálati időszakban enyhe lassulás mellett.

(267)

Ezzel egyidejűleg 2022-ben az uniós gazdasági ágazat termelési volumene, értékesítési volumene és piaci részesedése mind a 2020. évi szint alá esett vissza, majd 2023-ban tovább csökkent. A vizsgálati időszakban némileg zsugorodó piac miatt a piaci részesedés az egyetlen e három mutató közül, amely 2023 és a vizsgálati időszak között viszonylag állandó marad, miközben mind a termelési, mind az értékesítési volumen a vizsgálati időszakban is csökkent.

(268)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(269)

Az alkalmazottak száma is folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszakban, csak 2022-ben mutatott enyhe felfelé irányuló ingadozást. Az alkalmazottak száma 2021-ben 6 százalékponttal csökkent, majd 2022-ben 3 százalékponttal nőtt. Ezt követően 2023-ban ismét jelentősen, 9 százalékponttal esett vissza, majd a vizsgálati időszakban tovább csökkent. Összességében az alkalmazottak száma 23 %-kal csökkent.

(270)

A termelékenység a termelés és a foglalkoztatás változásaival összhangban alakult, 2020 és 2021 között mérsékelten nőtt, majd a vizsgálati időszakig csökkent, a 2020. évi termelékenység 86 %-ára. A termelékenység 2021-ben nőtt, összhangban azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene a teljes figyelembe vett időszakban abban az évben volt a legnagyobb.

(271)

A termelékenység csökkenése a fennmaradó években azzal is magyarázható, hogy 2022 és a vizsgálati időszak között a termelési mennyiség nagyobb mértékben csökkent, mint az alkalmazottak száma.

(272)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(273)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(274)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(275)

Az uniós termelési költségek 2021-ben emelkedni kezdtek az olyan nyersanyagok költségének növekedése miatt, mint a vasérc és a kokszosítható szén. Az energiaárak emelkedése és a nyersanyagköltségek további emelkedése 2022-ben jelentősen, 67 százalékponttal, 2023-ban pedig további 5 százalékponttal növelte a termelési költséget, amely csak a vizsgálati időszakban csökkent 8 százalékponttal. A termelési költségekben 2020-tól a vizsgálati időszakig 64 %-os növekedés következett be.

(276)

Az átlagos uniós értékesítési ár 2020 és 2022 között nőtt, majd 2023-ban és a vizsgálati időszakban csökkenni kezdett. Az értékesítési árak összességében 2020 és a vizsgálati időszak között 64 %-kal nőttek.

(277)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai 2022 kivételével minden évben az átlagos termelési költségek alatt maradtak. Amint az a (246)–(250) preambulumbekezdésben már kifejtésre került, a kínai dömpingelt behozatal 2020-ban lenyomta az uniós gazdasági ágazat árait, és árlenyomást és áreróziót okozott 2023-ban és a vizsgálati időszakban, így az uniós gazdasági ágazat veszteségesen értékesített.

(278)

Amint azt a (247) és (248) preambulumbekezdés már szintén kifejtette, mivel a vevők általában évente tárgyalnak az árakról az uniós gazdasági ágazattal, és a 2021. évi piaci bizonytalanságok miatt, az uniós gyártók 2022-ben magas árakat tudtak kialkudni, ami lehetővé tette számukra, hogy nyereséggel értékesítsenek.

(279)

Amint azonban a nemzetközi kereskedelmi forgalom normalizálódott, az uniós gyártóknak újra csökkenteniük kellett áraikat.

(280)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(281)

A teljes munkaidős alkalmazottakra jutó átlagos munkaerőköltség 2021-ben 17 százalékponttal, 2022-ben pedig további 11 százalékponttal nőtt, majd 2023-ban 16-tal csökkent, ezt követően a vizsgálati időszakban további 7-tel növekedett. A munkaerőköltség összességében 19 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban.

(282)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(283)

Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban csökkentek a termelési szintek, az abszolút készletszintek viszonylag változatlanok maradtak a figyelembe vett időszakban, 2023-ban érték el a mélypontot a 2020. évi zárókészletek mennyiségének 85 %-ának megfelelő szinttel.

(284)

A termelés százalékában kifejezett relatív készlet a 2020 és 2021 közötti kezdeti stagnálást követően a figyelembe vett időszak hátralevő részében folyamatosan nőtt, és a vizsgálati időszakra 38 %-os növekedést ért el.

(285)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(286)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban negatív volt, kivéve a 2022-es évet, amikor a nyereség 5,4 %-ot ért el.

(287)

Az uniós gazdasági ágazat 2021. évi veszteségei az adott évben fennálló sajátos piaci körülményeknek tudhatók be. A (247) és a (301) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az ónnal lemezelt termékek uniós gyártói és azok vevői jellemzően egy naptári évre rögzítik az árakat, kevés árkiigazítási lehetőséggel. Az uniós gyártók 2021. évi árait a 2020. évi költségek alapján határozták meg, a termelési költség viszont 2021-ben jelentősen nőtt. Ezért az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt termékeit a termelési költség alatt értékesíteni, miközben fenntartotta, sőt kismértékben növelte az értékesítési volument, ami abban az évben jelentős veszteségekhez vezetett.

(288)

Az alacsony árak és az emelkedő termelési költségek miatt 2021-ben elszenvedett veszteségeket követően az uniós gazdasági ágazat 2022-ben 70 %-kal magasabb árakat alkudott ki, hogy megjelenítse a termelési költségek jelentős emelkedését. Amint azt a fenti (247)–(249), valamint (277) és (278) preambulumbekezdésben már kifejtettük, 2022 volt az egyetlen olyan év, amikor az uniós gazdasági ágazatnak sikerült az ónnal lemezelt termékeket a termelési költségeinél magasabb áron értékesítenie, mivel 2021 végén kedvező helyzetbe került az az említett évre vonatkozó árakról folytatott tárgyalások során. Ez magától értetődően pozitív jövedelmezőséget eredményezett.

(289)

A nettó pénzforgalom tendenciája nagyjából követte a nyereség alakulását, 2023-ban és a vizsgálati időszakban azonban pozitív maradt az említett években történt exportértékesítések és készletértékelési mozgások miatt.

(290)

Bár a beruházások 2021-ben visszaestek, 2022-ben több mint kétszeresére nőttek, majd 2023-ban további 72 százalékponttal növekedtek, ezt követően a vizsgálati időszakban kismértékben csökkentek.

(291)

E beruházás legnagyobb része azonban annak a jelentős karbantartási beruházásnak tudható be, amelyet egyetlen uniós gyártó hajtott végre az egyik nagyolvasztójának rendszeres karbantartása érdekében. Ezt a projektet észszerűen nem lehetett elhalasztani, mivel a nagyolvasztó működőképességének biztosítása érdekében rendszeres időközönként el kell végezni az ilyen nagyjavítást, és ezért szükség van rá az egész vállalat működésének fenntartásához. Ezen túlmenően ebben az időszakban számos környezetvédelmi megfelelési beruházásra került sor, amelyek tovább növelték a beruházási számadatokat.

(292)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése az időszak során negatív és változatlan maradt, 2021-ben, illetve 2022-ben figyelemreméltó negatív és pozitív kivétellel, amelyek nagyjából az értékesítések jövedelmezőségének tendenciáit követték.

(293)

A figyelembe vett időszakban a fő kármutatók kedvezőtlen tendenciát mutattak. Az értékesítés, a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése tekintetében az uniós gazdasági ágazat helyzete 2022-ben ideiglenesen javult, de 2023-tól ismét romlott. A jövedelmezőség a figyelembe vett időszak egészében negatív maradt, kivéve 2022-ben, amikor a Covid19-világjárvány utáni kivételes piaci körülmények miatt ideiglenesen 5,4 %-ra nőtt. A (287) és (301) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a jövedelmezőség 2021. évi visszaesése egyrészt sajátos körülményeknek, nevezetesen a termelési költségek több elemében bekövetkezett váratlan emelkedésnek, másrészt pedig annak tudható be, hogy az uniós gyártók a vevőikkel kötött szerződések jellege miatt nem tudták kellő mértékben emelni áraikat.

(294)

A jelek szerint a beruházások voltak az egyetlen olyan mutató, amely pozitív tendenciákat jelzett. Ugyanakkor ahelyett, hogy a beruházások növekedése az uniós gazdasági ágazat egészséges állapotának jele lenne, a fent említettek szerint ezek a beruházások a szükséges karbantartásnak és a környezetvédelmi megfelelésnek voltak betudhatók.

(295)

Az összes többi kármutató csökkenő tendenciát mutatott. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 34 %-kal csökkent, összhangban értékesítési volumenével, amely 36 %-kal csökkent 2020 és a vizsgálati időszak között. Ez a csökkenés jelentősebb volt, mint az uniós felhasználás csökkenése, amely ugyanezen időszak alatt 25 %-os volt. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2020. évi 78 %-ról a vizsgálati időszakban 66 %-ra esett vissza.

(296)

Eközben a figyelembe vett időszak alatt a kínai behozatal 69 %-kal nőtt. A behozatal legnagyobb, ugrásszerű növekedése 2023-ban következett be, amikor a kereslet a legnagyobb mértékben esett vissza, ami azt eredményezte, hogy Kína piaci részesedése a 2020. évi 10,4 %-ról a vizsgálati időszakban 23,4 %-ra nőtt.

(297)

A zsugorodó piac összefüggésében lehetett számítani az értékesítési volumen bizonyos mértékű csökkenésére. Az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek visszaesése azonban sokkal markánsabb volt, mint az uniós kereslet visszaesése, miközben a Kínából érkező behozatal volumene még a kereslet csökkenése ellenére is nőtt. Következésképpen a piaci részesedés alakulásának tendenciái szinte tökéletesen ellenkező irányúak voltak az uniós gazdasági ágazat értékesítései és a kínai értékesítés között, ami egyértelmű mennyiségi kárra utal.

(298)

Az uniós gazdasági ágazat azt tapasztalta, hogy a termelési költségek jelentősen nőttek, a figyelembe vett időszakban 65 %-kal. A költségek növekedését főként a fő nyersanyag és az energia magasabb költségei idézték elő. Az uniós gazdasági ágazat kellően növelte értékesítési árait ahhoz, hogy ellensúlyozza ezt a jelentős költségnövekedést (2020 és a vizsgálati időszak között 64 %-os emelés).

(299)

Az uniós gazdasági ágazat az érintett időszak szinte egészében veszteséges volt, 2022 kivételével. A (287)–(288) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azonban általános jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban a 2020. évi –4,6 %-ról a vizsgálati időszakban –7,6 %-ra csökkent, 2021-ben pedig rendkívüli visszaesés következett be, amelyet 2022-ben rendkívüli növekedés követett.

(300)

Ezek a csökkenő tendenciák 2021-ben és 2022-ben ideiglenesen megfordultak, mivel a Covid19-világjárvány befolyásolta a piacot. Mivel az emberek otthon maradtak, a konzerv élelmiszerek iránti kereslet erőteljes volt 2021-ben, ami stabil keresletet eredményezett az ónnal lemezelt termékek iránt. Ezzel egyidejűleg a Kínából érkező behozatal 2021-ben 20 %-kal csökkent, valószínűleg a tengeri szállítás zavarai és a Kínában bevezetett szigorú korlátozó intézkedések miatt, ami arra késztette a felhasználókat, hogy inkább uniós beszállítókhoz forduljanak. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene így kismértékben nőtt, piaci részesedése pedig abban az évben 5 százalékponttal növekedett.

(301)

A fentiekben kifejtettek szerint, mivel az uniós gyártókkal általában évente, az előző év végén tárgyalnak az árakról, az uniós gazdasági ágazat így nem tudott kellő mértékben profitálni az értékesítési volumen e 2021. évi növekedéséből, mivel e volument a 2020-ban kialkudott árakhoz kötötték.

(302)

Ezzel szemben, tekintettel a fent leírt piaci bizonytalanságokra, amelyek 2021-ben merültek fel, a 2022. évi szerződésekre vonatkozó tárgyalások során a felhasználók hajlandóak voltak magasabb árakat fizetni a folyamatos ellátás biztosítása érdekében. Mivel 2021-ben a termelési költségek is emelkedni kezdtek, az uniós gyártók 2022-re magas árakat tudtak kialkudni. Az uniós gazdasági ágazat így abban az évben magas pénzforgalmat és pozitív jövedelmezőséget tudott elérni.

(303)

Amint azonban a nemzetközi kereskedelmi forgalom normalizálódni kezdett, valamennyi mutató ismét csökkenésnek indult, mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést veszített, és 2023-ban és a vizsgálati időszakban egyaránt csökkentenie kellett árait a növekvő termelési költségek ellenére.

(304)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(305)

A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem tartotta szükségesnek a kárral való fenyegetésre vonatkozó állítások vizsgálatát.

(306)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a csökkenő felhasználás, a más harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

(307)

Amint azt a fenti 1. táblázat mutatja, az uniós felhasználás 2021-ben és 2022-ben folyamatosan csökkent, majd 2023-ban jelentősen visszaesett, ezt követően a vizsgálati időszakban tovább csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás összességében 25 %-kal csökkent, ami a piac zsugorodását jelzi.

(308)

Amint azt a fenti 5. és 6. táblázat mutatja, az uniós termelési és értékesítési volumen is általában csökkenő tendenciát mutat: 2020 és a vizsgálati időszak között 34 %-kal, illetve 36 %-kal esett vissza. Ez a csökkenés sokkal markánsabb volt, mint az uniós felhasználás ugyanebben az időszakban tapasztalt 25 %-os csökkenése. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése szintén, 78 %-ról 66 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban.

(309)

Ezzel egyidejűleg a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése általában növekvő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. A Kínából érkező behozatal mennyisége így abszolút értelemben 69 %-kal nőtt, piaci részesedése pedig 10,4 %-ról 23,4 %-ra (azaz 125 %-kal) növekedett 2020 és a vizsgálati időszak között.

(310)

A fenti tendenciák ideiglenesen csak 2021-ben fordultak meg. A Kínában bevezetett korlátozó intézkedések és a tengeri kereskedelem zavarai jelentette kivételes körülmények miatt a Kínából érkező behozatal 15 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig 10,4 %-ról 8,7 %-ra mérséklődött 2020 és 2021 között. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene nőtt, az uniós gazdasági ágazat pedig 5 százalékponttal növelte piaci részesedését. A (287) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a 2021-re megállapított alacsony éves értékesítési árak és a termelési költségek növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt termelési költsége alatt értékesíteni, és ezért abban az évben jelentős veszteségeket szenvedett el.

(311)

Amint azonban a nemzetközi kereskedelem 2022-ben normalizálódni kezdett, a kínai behozatal és piaci részesedés jelentősen nőtt, a 2020-as szint fölé emelkedett, majd 2023-ban tovább növekedett, a vizsgálati időszakban enyhe lassulás mellett.

(312)

Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat termelési volumene, értékesítési volumene és piaci részesedése mind a 2020. évi szint alá esett vissza, majd 2023-ban és a vizsgálati időszakban tovább csökkent. A némileg zsugorodó piac miatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az egyetlen e három mutató közül, amely 2023 és a vizsgálati időszak között viszonylag változatlan marad.

(313)

A CISA és a Steelforce azt állította, hogy a kárt nem a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozhatta. A CISA azt állította, hogy a kínai behozatal volumene nincs összefüggésben a kármutatók alakulásával, míg a Steelforce azt állította, hogy még ha piaci részesedésük nőtt is, ez más országok piaci részesedésének rovására történt.

(314)

A CISA továbbá azt állította, hogy a kínai árak nem okozhattak kárt, mivel a piaci tendenciákkal összhangban mozogtak. A Steelforce hozzátette, hogy az uniós gazdasági ágazat árai 2021-ben alacsonyabbak voltak a kínai áraknál, 2022-ben pedig gyakorlatilag ugyanakkorák voltak, ami azt jelzi, hogy az uniós gyártók képesek voltak saját árpolitikájukat követni. Emellett a Steelforce azt állította, hogy ha valóban gazdaságilag észszerűbb lenne, az uniós gyártók az éves szerződésekről áttérhettek volna az azonnali értékesítésre, biztosítva, hogy nyereséggel értékesíthessenek termékeket.

(315)

A fenti (307)–(312) preambulumbekezdésben összefoglalt módon, a kínai behozatal volumenének és piaci részesedésének, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítésének és piaci részesedésének tendenciái szinte tökéletesen ellentétes irányúak. A CISA állításával ellentétben ez egyértelmű összefüggést mutat az értékesítési volumen alakulásával és a kármutatókkal.

(316)

Ami az árakat illeti, míg a kínai behozatal árai 2021-ben valóban magasabbak voltak az uniós áraknál, 2022-ben pedig közel azonosak voltak velük, ez egyrészt a fent említett kivételes körülményeknek, másrészt pedig annak a ténynek tudható be, hogy az uniós gyártókat kötötték a vevőik nagy részével megkötött éves megállapodások.

(317)

Amint azt többek között a (239), (246), (265) és (310) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a tengeri szállítás zavarai és a Kínában bevezetett szigorú korlátozó intézkedések miatt az Unióba irányuló behozatal volumene 2021-ben csökkent, és a kirakodási árak láthatóan az uniós gyártók értékesítési árai fölé emelkedtek. Mivel azonban az uniós gyártókat kötötték a 2020 végén megtárgyalt hosszú távú szerződésekben meghatározott árak, nem tudtak kellően kihasználni ezeket kedvező feltételeket ahhoz, hogy növeljék értékesítési áraikat. Ugyanakkor a termelési költségek 2021-ben jelentősen emelkedni kezdtek, tovább súlyosbítva az uniós gazdasági ágazatnak az említett évben elszenvedett veszteségeit.

(318)

A (288) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a 2021. évben bekövetkezett piaci zavarok és az évente megtárgyalt szerződések miatt az uniós gyártók a 2022-es árakról folytatott tárgyalások során kedvező helyzetbe kerültek a vevőikkel szemben – a 2021-ben tapasztalt bizonytalanságok miatt a felhasználók 2022-ben igyekeztek elegendő ellátást biztosítani. Ez lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy emelje az árait, és az érintett időszakon belül egyedül 2022-ben nyereségessé váljon.

(319)

Továbbá, amint azt a fenti (244) és (245) preambulumbekezdés kifejti, terméktípusonként jelentős áralákínálást állapítottak meg. Emellett a fenti (246)–(250) preambulumbekezdés ismertette a kínai árak alakulását és hatását, és a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai importárak 2020-ban, 2023-ban és a vizsgálati időszakban árlenyomást, 2023-ban és a vizsgálati időszakban pedig áreróziót okoztak.

(320)

Ez a következtetést még az sem érvényteleníti, ha – amint azt a CISA állítja – a kínai árak a más harmadik országbeli piacok áraihoz vagy az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonlóan alakultak. A kínai árak a figyelembe vett időszak szinte minden évében alacsonyabbak voltak, mint – India kivételével – szinte az összes többi harmadik ország importárai (lásd az alábbi 12. táblázatot). Emellett a kínai behozatal messze a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezett az összes behozatalból, és a következő öt legnagyobb importőr ország egyenként 0,7–3,2 %-os piaci részesedést tudhatott magáénak a figyelembe vett időszak bármely évében. Így egyértelműen a kínai behozatal gyakorolta a legnagyobb befolyást a piaci ármagatartásra.

(321)

Végül a Bizottság rámutatott, hogy – amint azt a Steelforce állította – kétségtelen, hogy ha az uniós gyártók saját árképzési politikájukat tudnák érvényesíteni, és/vagy át tudnának térni olyan azonnali értékesítésekre, amelyek minden évben nyereségesek lennének, így járnának el. Nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazat miért okozna szándékosan kárt magának.

(322)

Ehelyett, amint azt a panaszos kifejtette, az ónnal lemezelt termékek évente kialkudott árai piaci normát jelentenek, amelyet az ellátási lánc aljától kényszerítenek ki. A nagyobb kiskereskedők évente kialkudott árakat kérnek a konzerv élelmiszereket beszállítóktól, amelyek viszont ugyanezt igénylik a dobozok beszállítóitól is. Így a dobozgyártók – mint az ónnal lemezelt termékek fő felhasználói – ugyanerre tartanak igényt az uniós gazdasági ágazattól a stabil ellátási forrás biztosítása érdekében.

(323)

Az ónnal lemezelt termékek iránti keresletet a Covid19-világjárvány sajátos módon befolyásolta. A 2020. és 2021. évi korlátozó intézkedések idején az emberek több konzerv élelmiszert fogyasztottak és halmoztak fel. A dobozok és következésképpen az ónnal lemezelt termékek iránti kereslet tehát ezekben az években és 2022-ben meglehetősen stabil maradt, és kismértékben lefelé irányuló ingadozást mutatott.

(324)

Az említett időszak végén az uniós felhasználás 2023-ban meredeken, 19 százalékponttal, a vizsgálati időszakban pedig további 3 százalékponttal esett vissza. A 2023. évi meredek visszaesés az előző évekből származó készletcsökkentésnek és a 2022-es gyenge európai zöldségtermésnek tudható be. A felhasználás 2020 és a vizsgálati időszak között összességében 25 %-kal csökkent.

(325)

A CISA és a Steelforce azt állította, hogy a kárt elsősorban a piac beszűkülése okozta.

(326)

A Bizottság azonban megjegyezte, hogy bár az uniós kereslet valóban csökkent, ez nem lehetett az oka az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és jövedelmezősége 2023-ban és a vizsgálati időszakban bekövetkezett visszaesésének.

(327)

Amint az a fentiekben már kifejtésre került, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 36 %-kal csökkent, közel 50 %-kal nagyobb mértékben, mint a felhasználás szűkülése, miközben a kínai behozatal volumene egyre nőtt, még annak ellenére is, hogy a piac zsugorodott.

(328)

Ezenkívül az ilyen behozatal olyan árakon érkezett az Unióba, amelyek alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, lenyomták és leszorították őket.

(329)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy még a zsugorodó piacon is, ahol az uniós gazdasági ágazat veszíthetett némi értékesítési volument, továbbra is a kínai behozatal maradt a kárt okozó fő tényező.

(330)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(331)

Amint azt a fenti 12. táblázat mutatja, az egyéb harmadik országokból (Kína kivételével) érkező behozatal történelmileg alacsony volt. Összességében e behozatal piaci részesedése 2020-ban 12 % volt, amely 10 %-ra esett vissza a vizsgálati időszakban, mivel behozatali volumene az említett időszakban 37 %-kal csökkent. Kína az Unióba szállító importőrök közül messze a legnagyobb, míg a következő öt legnagyobb importőr egyenként 0,7–3,2 %-os piaci részesedéssel rendelkezett a figyelembe vett időszakban.

(332)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árai 2020-ban és 2021-ben magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai, 2022-ben pedig ugyanakkorák. 2023-ban 7 %-kal, a vizsgálati időszakban pedig 10 %-kal maradtak el az uniós gazdasági ágazat áraitól.

(333)

E behozatal volumene és piaci részesedése azonban alacsony volt, és ráadásul 2020 és a vizsgálati időszak között jelentősen csökkent. Így nem gyakorolhatott volna közel ugyanolyan jelentős hatást az uniós gazdasági ágazatra, mint a kínai behozatal, amely mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében jelentősen nőtt.

(334)

A fentiek alóli figyelemreméltó kivétel az Indiából érkező behozatal, amely 2020 és a vizsgálati időszak között 4 000 tonnával nőtt, és az említett időszakban a teljes piaci részesedésből 0,6 %-ot nyert, és amelyet 2021 kivételével minden évben a kínai behozatalnál alacsonyabb áron értékesítettek az Unióba.

(335)

Mivel azonban a vizsgálati időszakban a teljes uniós kereslet meghaladta a 2 millió tonnát, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Indiából származó behozatal ilyen mértékű növekedése elhanyagolható hatást gyakorolhatott az uniós piacra, és nem okozhatott kárt az uniós gazdasági ágazatnak, még akkor sem, ha e behozatal árai alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál.

(336)

Ezenfelül a kínai importárak 2023-ban átlagosan 14 %-kal, a vizsgálati időszakban pedig 19 %-kal maradtak el az uniós gazdasági ágazat áraitól. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem okozhatott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(337)

A mintában szereplő uniós gyártók exportjának mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(338)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene az Unióba irányuló értékesítéséhez hasonlóan alakult: 2020-tól a vizsgálati időszakig fokozatosan csökkent, különösen az uniós piacon 2022-ben megfigyelt fellendülés nélkül, ami tovább erősíti azt a következtetést, hogy ez kivételes év volt az uniós piacon.

(339)

Az exportvolumen azonban csak 24 %-kal csökkent 2020 és a vizsgálati időszak között, míg az uniós piacra irányuló értékesítések ugyanebben az időszakban 36 %-kal.

(340)

Az átlagos exportár 2022-ig nőtt, amikor 2020-hoz képest több mint kétszeresére emelkedett. 2022-től az exportárak csökkenni kezdtek, de a vizsgálati időszak alatt 75 %-kal meghaladták a 2020. évi árakat.

(341)

Emellett az exportárak 2020-ban és 2021-ben valamivel alacsonyabbak voltak, mint az Unióba irányuló értékesítés árai, 2022-ben, 2023-ban és a vizsgálati időszakban pedig magasabbak azoknál.

(342)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye volt az elszenvedett kár oka.

(343)

A CISA és a Steelforce azt állította, hogy a kárt az uniós gazdasági ágazat önmagának okozta, mivel a termelési költségek növekedtek, és az uniós gazdasági ágazat ennek ellenére jelentősen növelte a beruházásokat.

(344)

Először is, a Bizottság e tekintetben tisztázta, hogy a termelési költségek, különösen a nyersanyag- és az energiaköltségek globális növekedése hasonló mértékben érintette az összes piaci szereplőt, amit az is bizonyít, hogy az összes többi harmadik országból, köztük Kínából származó behozatal árai jelentősen emelkedtek a figyelembe vett időszakban. Következésképpen, az ilyen költségnövekedés nem csak az uniós gazdasági ágazatra jellemző.

(345)

Ugyanakkor sem s CISA, sem a Steelforce, sem más érdekelt felek nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a költségnövekedés más piaci szereplőket, például a kínai exportáló gyártókat ez eltérően érintette volna.

(346)

A (291) és a (294) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat beruházásai a figyelembe vett időszak alatt a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, vagy pedig ahhoz voltak szükségesek, hogy alapvető javítások és cserék elvégzésével fenntartsák a meglévő kapacitásokat.

(347)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a növekvő előállítási költségek nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban elszenvedett kárhoz. Hasonlóképpen, a jogszabályban előírt vagy a biztonságos termelés fenntartásához szükséges beruházások esetében nem tekinthetők úgy, hogy azok hozzájárultak az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(348)

A (317) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítése jellemzően a vevőkkel kötött éves szerződéseken alapult, amelyek rögzítették az árakat a következő évre, és csak kivételes kiigazításokra volt lehetőség. Ez azt jelenti, hogy az árak nem követhetik az adott évben bekövetkező rövid távú költségingadozásokat. Az uniós gazdasági ágazatnak tehát időre van szüksége ahhoz, hogy árait a piaci feltételek változásaihoz igazítsa. Az ágazat 2021 folyamán arra kényszerült, hogy 2020 negyedik negyedévében kialkudott árakat kínálja, míg a termelési költségek 2020 és 2021 között 15 %-kal nőttek. A (318) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a 2021. évben bekövetkezett piaci zavarok és a Kínából származó, alacsony árakon érkező behozatal ebből következő csökkenése lehetővé tette az uniós gyártók számára, hogy 2022-re a termelési költségeket tükröző, jelentősen magasabb árakat alkudjanak ki, és visszaállítsák jövedelmezőségüket.

(349)

A nyersanyagköltségek növekedése és az értékesítési árak éves szerződésekből eredő emelkedése közötti időeltolódás tehát láthatólag nem akadályozta meg az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy értékesítési árait a figyelembe vett időszak alatt a növekvő előállítási költségekhez igazítsa. Emiatt a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az eladási árak éves szerződésekben történő rögzítése nem gyengítette a dömpingelt behozatal és a megállapított kár közötti ok-okozati összefüggést.

(350)

A zsugorodó piacon, és miután az uniós piac 2021-ben átmenetileg védve volt a kínai behozatallal szemben, a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése 2022-ben, 2023-ban és a vizsgálati időszakban nőtt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének rovására, amelyek fokozatosan csökkentek.

(351)

E kínai behozatal olyan árakon érkezett az Unióba, amelyek alákínáltak az uniós áraknak, ami árlenyomást és áreróziót okozott. Emellett 2022 volt az egyetlen kivételes év, amikor az uniós gazdasági ágazat az előző évi piaci bizonytalanságok következtében kellően magas árakat tudott elérni ahhoz, hogy fedezze termelési költségeit. A kínai dömpingelt behozatal csökkentette az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, az ágazat pedig már a figyelembe vett időszak elején is veszteséges volt.

(352)

A Bizottság nem talált más olyan tényezőt, amely ilyen kárt okozott volna az uniós gazdasági ágazatnak.

(353)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A felhasználás csökkenése, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye által az uniós gazdasági ágazat negatív fejleményeire gyakorolt hatás az értékesítési volumen és az árak csökkenésében, valamint a csökkenő jövedelmezőségben kifejezve korlátozott volt, ha egyáltalán jelentkezett.

(354)

A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár elsősorban piacvesztés, áralákínálás, árlenyomás és árerózió, valamint romló jövedelmezőség formájában jelentkezett.

(355)

A jelen ügyben a panaszos azt állította, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn a melegen hengerelt acél tekintetében. Ennek megfelelően az intézkedések megfelelő szintjére vonatkozó értékelés elvégzéséhez a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elsőként megállapította annak a vámnak az összegét, amely torzulások hiányában megszüntetné az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók dömpingkülönbözete nagyobb lenne-e kárkülönbözetüknél.

(356)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(357)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(358)

Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Mivel nem minden, a mintában szereplő uniós gyártó tudott megbízható adatokat szolgáltatni az érintett országból érkező behozatal növekedését megelőző, uniós független vevőknek történő értékesítések jövedelmezőségének igazolására, a Bizottság a kárt nem okozó ár meghatározásához az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban 6 %-ban állapította meg a nyereségcélt.

(359)

Ez alapján kiszámította a kárt nem okozó árat, a fent említett 6 %-os haszonkulcsnak a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti termelési költségeire történő alkalmazásával.

(360)

Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. A mintában szereplő uniós gyártók által benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság minden egyes uniós gyártó esetében megállapított egy járulékos költséget, amelyből levonta az ilyen egyezményeknek való megfelelés vizsgálati időszak alatti tényleges költségét az adott gyártó esetében, ami [0–70] EUR/tonna összeget eredményezett. Ezt a különbözetet a Bizottság hozzáadta a fenti (359) preambulumbekezdésben említett kárt nem okozó árhoz.

(361)

Ennek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének egységnyi irányárát 1 323–1 821 EUR/tonna összegben számította ki úgy, hogy a fent említett nyereségcélt (lásd a (358) preambulumbekezdést) a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti termelési költségeire alkalmazta típusonként, majd hozzáadta a 7. cikk (2d) bekezdése szerinti kiigazításokat.

(362)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy a Kínában működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos, kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(363)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározása az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” kategóriába tartozó vállalatok esetében ugyanúgy történt, mint az ugyanezen vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet megállapítása (lásd a (220)–(227) preambulumbekezdést).

(364)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az érintett országban a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért a jelen vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elemezte ezeket az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(365)

Mivel azonban a kár megszüntetéséhez elegendő különbözetek nagyobbak a dömpingkülönbözeteknél, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat e szakaszában nem szükséges foglalkozni ezzel a szemponttal.

(366)

A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

(367)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

(368)

Az uniós gazdasági ágazat négy gyártóból áll, amelyek értékesítése és piaci részesedése jelentősen romlott a figyelembe vett időszak második felében, ami következetesen negatív hatást gyakorolt jövedelmezőségükre, készletszintjükre és foglalkoztatásukra. A Bizottság e szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az érintett országból érkező dömpingelt behozatal miatt.

(369)

Amennyiben nem vezetnek be ideiglenes intézkedéseket, valószínű, hogy a dömpingelt behozatal árnyomása következtében a piaci részesedés csökkenése és a halmozott veszteségek arra kényszerítik az uniós gazdasági ágazatot, hogy felhagyjon az ónnal lemezelt termékek gyártásával. Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését követően azonban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és árai várhatóan emelkedni fognak az uniós piacon, ami javítja az ágazat jövedelmezőségi és egyéb pénzügyi mutatóit, és ennélfogva megakadályozza a gyártóüzemek bezárását.

(370)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(371)

Egy importőr, a Steelforce nyújtotta be a kitöltött kérdőívet, amelyet ellenőriztek. A Bizottság szolgálatai meghallgatást is tartottak a Steelforce részvételével, ahol a vállalat részletesen kifejtette álláspontját.

(372)

A Steelforce körülbelül [50–70] főt foglalkoztat, és a vizsgálati időszak alatt a teljes kínai behozatal nagy részét képviselte. Az importőr azt állította, hogy a vámok kivetése ellentétes lenne az uniós érdekkel. Mivel a Steelforce által ezen állítás alátámasztására felhozott érvek többsége a vámok felhasználókra gyakorolt hatására vonatkozott, ezeket az észrevételeket a felhasználók észrevételeivel együtt az alábbi 7.3. szakasz elemzi.

(373)

A vámok ezen importőrre gyakorolt hatását értékelve a Bizottság megjegyezte, hogy bár a Steelforce az Unióba érkező teljes kínai behozatal jelentős részarányát képviselte, számos más terméket is importált. Valójában az ónnal lemezelt termékek viszonteladása a vállalat teljes forgalmának csak viszonylag kis részét tette ki.

(374)

Tekintettel arra, hogy a vállalat a vizsgálati időszakban üzleti tevékenységének valamennyi szegmensében nyereséges volt, és jelentős részesedéssel rendelkezett az ónnal lemezelt termékek importpiacán, miközben üzleti tevékenységének nagyobb része nem az ónnal lemezelt termékekhez kötődött, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezt az importőrt nem érintenék hátrányosan a vámok.

(375)

Tekintettel arra, hogy más importőr vagy kereskedő nem jelentkezett arra, hogy ellenezze a vámokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vámok valószínűleg nem gyakorolnak jelentős negatív hatást az importőrök és kereskedők helyzetére az Unióban.

(376)

Két felhasználó, a Massilly Holding S.A.S (a továbbiakban: Massilly) és a Trivium Packaging B.V. (a továbbiakban: Trivium) töltötte ki a kérdőívet. A Massilly és egy másik felhasználó, a Pirlo Holding GmbH (a továbbiakban: Pirlo) szintén a vámok kivetését ellenző észrevételeket tett, csakúgy, mint egy felhasználói szövetség, a Metal Packaging Europe (a továbbiakban: MP’E).

(377)

A Massilly, a Pirlo és az MP’E mind azt állította, hogy a vámok kivetése ellentétes lenne az uniós érdekkel, mivel súlyos negatív hatást gyakorolna a felhasználók üzleti tevékenységére. A Steelforce hasonló állításokat fogalmazott meg, különösen az ónnal lemezelt termékek ágazata számára a védintézkedésekkel már biztosított védelemmel összefüggésben.

(378)

A Steelforce és az MPE továbbá azt állította, hogy az Unióban nincs elegendő termelési kapacitás, ezért a behozatal alapvető fontosságú az ellátás stabilitásának biztosításához, mivel az uniós felhasználók már most is jelentős késedelmekkel szembesülnek az uniós gyártóktól érkező szállítások terén. Továbbá, mivel világszerte nagy a kereslet az ónnal lemezelt termékek iránt, az Unióba irányuló exportra rendelkezésre álló szabad kapacitások korlátozottak, és mindenesetre védve vannak a védintézkedésekkel.

(379)

Ezenkívül az MPE, a Steelforce, a Pirlo és a Massilly azt állította, hogy a dömpingellenes vámok túl nagy terhet jelentenének a fémdobozgyártók jövedelmezősége szempontjából, mivel fő piacuk (csomagolt élelmiszer- és italágazat) rendkívül árérzékeny, és az áremeléseket nem tudják áthárítani a downstream vevőikre. Emellett az áremelkedés rontaná versenyképességüket a más típusú csomagolások, nevezetesen a műanyag és a Tetra Pak gyártóival szemben.

(380)

A Steelforce és a Massilly azt állította, hogy ez emellett hátrányosan érintené az Unió környezetvédelmi politikáit, mivel az acéldobozok más csomagolástípusokhoz képest sokkal nagyobb mértékben újrafeldolgozhatók.

(381)

A Steelforce és a CISA továbbá azt állította, hogy a dömpingellenes vámok károsak lennének a teljes ellátási láncra, nevezetesen a konzerv élelmiszerek ágazatára nézve, felgyorsítva az Unión kívülre történő tőkekivonást. Mivel a továbbfeldolgozott termékek (üres dobozok) vagy a késztermékek (élelmiszerekkel/italokkal töltött dobozok) Unióba érkező behozatala növekszik, az ónnal lemezelt termékekre kivetett dömpingellenes vámok minden bizonnyal hozzájárulnak e tőkekivonási tendenciákhoz.

(382)

A (244) preambulumbekezdésben említett védintézkedéseket, valamint az érdekelt felek e tekintetben tett, a (363) és (364) preambulumbekezdésben összefoglalt állításait illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a védintézkedéseknek nem célja a dömpingelt behozatallal szembeni védelem, és nem is alkalmasak ilyen védelem biztosítására. A (244) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság figyelembe vette a védintézkedésekben rögzített vámmentes kontingensek felett importált vizsgált termék mennyiségei után fizetett vámokat, és megállapította, hogy még mindig jelentős, [15–25] %-os volt az alákínálási különbözet.

(383)

Ami a rendelkezésre álló kapacitásokat illeti, az uniós gazdasági ágazat kapacitása csaknem egymillió tonnával meghaladta az ónnal lemezelt termékek iránti teljes uniós keresletet, még 2020-ban is, amikor a kereslet a legnagyobb volt. Emellett következetesen értékesítettek több harmadik országból behozott termékeket az uniós piacon. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn az ellátási hiány kockázata.

(384)

Ami a vámok felhasználókra gyakorolt hatását illeti, a Trivium és a Massilly kérdőívre adott válaszai azt mutatták, hogy az ónnal lemezelt termékek a teljes termelési költségük mintegy [35–55] %-át teszik ki, miközben az ónnal lemezelt termékek viszonylag kis részét szerzik be Kínából.

(385)

2023-ban mind a Massilly, mind a Trivium nyereséges volt, és a Trivium hasonló jövedelmezőségi szinteket tartott fenn a vizsgálati időszakban, míg a Massilly nem szolgáltatott jövedelmezőségi adatokat a vizsgálati időszakra vonatkozóan.

(386)

A rendelkezésre álló, ellenőrizetlen adatok alapján a Bizottság úgy becsülte, hogy még ha az e felhasználók által vásárolt kínai ónnal lemezelt termékekre 50 %-os vámot vetnének is ki – az összes többi tényező változatlanul hagyása mellett –, e két felhasználó összes termelési költsége az ónnal lemezelt termékekre támaszkodó üzleti szegmensben kevesebb mint 2 %-kal növekedne.

(387)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a felhasználók, még ha nem is tudnák áthárítani a költségnövekedés egy részét ügyfeleikre, továbbra is nyereségesek maradnak, és a vámok rájuk gyakorolt hatása elhanyagolható lesz.

(388)

Azokat az állításokat, miszerint a downstream ágazatokban a külföld fokozott versenyt jelent, és a csomagolóanyag-ágazatban a dömpingellenes vámok feltételezett eredményeként más anyagokra állnak át, nem támasztották alá átfogó bizonyítékokkal. A Bizottság tehát nem tudta ellenőrizni, hogy ezen állítások megfelelnek-e a valóságnak, és nem tudta számszerűsíteni e hatás súlyosságát sem.

(389)

Hasonlóképpen, a Bizottság nem tudta megbecsülni, hogy a vámok így milyen mértékben érintenék negatívan a környezetvédelmi politikáit.

(390)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználókat nem érintené jelentősen hátrányosan a vámok kivetése.

(391)

A fentieknek megfelelően az ónnal lemezelt termékek uniós gazdasági ágazata bizonytalan helyzetben van, mivel a figyelembe vett időszak javarészt veszteséges volt. A Bizottság e tekintetben megjegyezte, hogy ezzel szemben az együttműködő importőr és a kitöltött kérdőívet benyújtó mindkét felhasználó nyereséges volt.

(392)

Hasonlóképpen, az együttműködő felhasználóktól a rendelkezésére álló adatok alapján a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a vámok súlyosan hátrányosan érintenék egy ónnal lemezelt termék felhasználójának üzleti tevékenységét. A termelési költségek 2 %-os növekedése nem lehet annyira káros a felhasználóra nézve, mint az uniós gyártók számára a folyamatosan romló üzleti környezet.

(393)

Végezetül maga az egyik felhasználó a kérdőívre adott válaszában megemlítette, hogy az uniós gyártók rugalmas szolgáltatást és rövid átfutási időt kínálnak, ami azt jelzi, hogy maguk a felhasználók profitálnak az uniós gyártók jelenlétéből, és ezért érdekükben áll, hogy az ágazat ne tűnjön el.

(394)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a Kínából származó ónnal lemezelt termékek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét.

(395)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(396)

A Kínából származó ónnal lemezelt termékek behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság összehasonlította egymással a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket (lásd a fenti (363) preambulumbekezdést). A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette.

(397)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(398)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(399)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha a hatályuk alá tartozó vállalatok érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(400)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(401)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségbeli növekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak.

(402)

Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(403)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(404)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(405)

Az eljárás e szakaszában nem hozható döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról.

(406)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(407)

A Baosteel-csoporttól és a Shougang Jingtangtól érkeztek észrevételek, de ezen észrevételek egyike sem vetett fel aggályokat a számítások pontosságával kapcsolatban, és a Bizottság az említett felek által tett észrevételekkel a végleges szakaszban foglalkozik majd.

(408)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(409)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,