(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2018. május 4-én elfogadta az (EU) 2018/683 bizottsági rendeletet (2), amellyel ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok (a továbbiakban: abroncs, érintett termék) behozatalára.

(2)

A Bizottság 2018. október 18-án elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló (EU) 2018/1579 végrehajtási rendeletet (3) (a továbbiakban: az eredeti dömpingellenes rendelet).

(3)

A Bizottság 2018. november 9-én elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, továbbá a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1579 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló (EU) 2018/1690 bizottsági végrehajtási rendeletet (4) (a továbbiakban: az eredeti szubvencióellenes rendelet).

(4)

A Kínai Gumiipari Szövetség (China Rubber Industry Association, a továbbiakban: CRIA) és a Kínai Fém-, Ásványianyag- és Vegyianyag-importőrök és -exportőrök Kereskedelmi Kamarája (China Chamber of Commerce of Metals, Minerals & Chemicals Importers & Exporters, a továbbiakban: CCCMC) által benyújtott kifogást követően az Európai Unió Törvényszéke 2022. május 4-én a T-30/19. és T-72/19. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletében (5) (a továbbiakban: a Törvényszék ítélete) több exportáló gyártó tekintetében megsemmisítette az eredeti dömpingellenes rendeletet és az eredeti szubvencióellenes rendeletet.

(5)

A Bíróság ítéletét követően a Bizottság újból megindította a vizsgálatokat, és 2023. április 4-én az (EU) 2023/737 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) (a továbbiakban: második dömpingellenes rendelet) újból végleges dömpingellenes vámot, az (EU) 2023/738 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) (a továbbiakban: második szubvencióellenes rendelet) pedig újból végleges kiegyenlítő vámot vetett ki.

(6)

2024. szeptember 6-án a Bizottság megszüntette a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések két részleges időközi felülvizsgálatát (8) (9).

(7)

A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámokat EUR/darabban állapították meg, 3,75 EUR és 57,28 EUR között.

(8)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (10) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2016/1037 rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 18. cikke alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(9)

A felülvizsgálati kérelmet 2023. augusztus 11-én a tisztességtelen abroncsbehozatal elleni koalíció (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az alaprendelet 10. cikkének (6) bekezdése értelmében az egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsokat gyártó uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(10)

Miután az alaprendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2023. november 10-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok Unióba érkező behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 18. cikke alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (11).

(11)

A támogatás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a Kínai Népköztársaság ismert gyártóit, a Kínai Népköztársaság hatóságait, az ismert importőröket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(13)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a következők alapján választotta ki:

(16)

A minta hat uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék Unión belüli becsült teljes termelési és értékesítési volumenének több mint 25 %-át képviselték.

(17)

Az alaprendelet 27. cikkével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A mintát így az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekintették.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)

Egy független importőr jelentkezett a Bizottságnál, de nem nyújtotta be a kért információkat, és nem járult hozzá a mintába való felvételhez. Nem jelentkezett más független importőr.

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét és az exportáló gyártók szövetségeit, hogy nevezzék meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegyék fel velük a kapcsolatot.

(21)

Az érintett országban működő exportáló gyártók vagy gyártói csoportok közül három nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. Az exportáló gyártók két csoportja a 2022 júliusa és 2023 júniusa közötti időszakban az Európai Unióba exportált bejelentett mennyiség mintegy 50 %-át fedte le, míg a harmadik exportáló gyártó exportvolumenéről azt állapították meg, hogy nem volt jelentős. Az alaprendelet 27. cikkével összhangban a Bizottság egy olyan, két exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 27. cikkével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Észrevétel nem érkezett.

(22)

Az eredeti vizsgálatban 49 exportáló gyártó egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Ebben a felülvizsgálatban, miközben több mint 140 exportáló gyártó szerepelt a panaszban, csak 3 exportáló gyártó vagy exportáló gyártói csoport adott választ a mintavételi kérdőívre.

(23)

Az együttműködő exportáló gyártók az abroncsok Kínából az Európai Unióba érkező behozatala teljes volumenének körülbelül 50 %-át adták, az abroncsok teljes kínai gyártásának pedig kevesebb mint 2 %-át képviselték. Mivel a Kínából érkező behozatal uniós piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül 5,4 % volt, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e behozatal fele alapján elegendő információ nyerhető az exportár és a támogatás felülvizsgálati időszak alatti folytatódásának vagy megismétlődésének értékeléséhez, és az tehát reprezentatívnak tekinthető a Kínából érkező teljes behozatal tekintetében.

(24)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő két exportőri csoportnak és a mintában szereplő hat uniós gyártónak. A Bizottság ugyanezt a kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is. Emellett a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek.

(25)

A kérdőívet a mintában szereplő két kínai exportáló gyártói csoport és hat uniós gyártó küldte vissza kitöltve. Az egyik uniós gyártó, a Recauchutagem São Mamede, Lda (a továbbiakban: RSM) válasza hiányos volt, és a Bizottság felkérte a gyártót, hogy egészítse ki válaszát. További válasz nem érkezett, és a Bizottság tájékoztatta az RSM-et arról, hogy alkalmazni kívánja az alaprendelet 28. cikkét, és a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. További észrevételek nem érkeztek ettől az uniós gyártótól.

(26)

Következésképpen a Bizottság a fennmaradó öt uniós gyártó által szolgáltatott adatokat használta fel. Az RSM-től való adatszerzés elmaradása csak elhanyagolható hatással volt a minta reprezentativitására. A fennmaradó öt uniós gyártó továbbra is a hasonló termék Unión belüli becsült teljes termelési és értékesítési volumenének több mint 25 %-át képviselte. Ezt az öt uniós gyártóból álló fennmaradó mintát ezért az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak tekintették.

(27)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány). Nem érkezett vissza kitöltött kérdőív.

(28)

Ezért az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra csak a következő vállalatok telephelyén került sor:

(29)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg a 4011 20 90 és ex 4012 12 00 (TARIC-kód: 4012 12 00 10) KN-kódok alá tartozó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok. A KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek, és nem érintik a tarifális besorolás későbbi változását (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(30)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az új és az újrafutózott autóbusz- és tehergépjármű-légabroncsokat egyaránt magában foglalja, amelyek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Az érintett termék két típusa ugyanazokból az inputokból készül (bár az alkalmazott technológia eltérő lehet), és azonos a felépítésük. A nyersanyagok és a felépítés tekintetében fennálló különbségek eltérő üzemi jellemzőket kölcsönöznek a termékeknek.

(31)

Az új tehergépjármű- és autóbuszabroncsok gyártása a következő lépésekből áll: 1. a gumikeverék összetevőinek előkészítése és keverése, 2. a nyersköpeny alkatrészeinek gyártása, 3. a nyersköpeny felépítése, 4. vulkanizálás, és 5. a végtermék ellenőrzése. Minden tehergépjármű- és autóbuszabroncs ugyanazokból az alapvető nyersanyagokból készül: természetes kaucsukból, szintetikus gumiból, acélból, koromból, más vegyi anyagokból és olajokból, valamint szövetből, és ugyanazokból az alkatrészekből áll: övzónából, oldalfalból, belső rétegből, peremhuzalokból, acélhevederekből és a szövetváz kordjaiból, annak ellenére is, hogy a termék különböző gyártóinál megfigyelhetők bizonyos eltérések.

(32)

Megállapítást nyert továbbá, hogy az új tehergépjármű- és autóbusz-abroncsok gyártása eltérő műszaki megoldások alkalmazásával történik, ami azonban nem érinti az egymással való helyettesíthetőségükre vonatkozó általános ténymegállapítást.

(33)

Az újrafutózás lényegében az elhasznált abroncsok felújításával járó újrafeldolgozási folyamat, amelynek keretében a régi abroncson kicserélik a futófelületet. Az újrafutózásban a legfontosabb szerepet az újrafutózandó abroncs játssza, ezért az újrafutózó vállalat tevékenységének alapvető eleme az újrafutózásra alkalmas abroncsok kiválasztása és beszerzése. A gyártási folyamat legfontosabb alapanyaga tehát az újrafutózandó abroncs, amely – minőségétől függően – igazi „félkész” termék vagy hulladék lehet.

(34)

A gyártás ez esetben is eltérő műszaki megoldások alkalmazásával történhet, ami azonban ez esetben sem érinti a Bizottságnak az egymással való helyettesíthetőségre vonatkozó általános ténymegállapítását.

(35)

A tehergépjármű- és az autóbuszabroncsok számos különböző típusban és méretben készülnek, és méretüktől és terhelési indexüktől függően számos különböző haszongépjárművön kerülnek felhasználásra a helyi árukiszállításra használt és a helyi vagy regionális személyszállításban igénybe vett autóbuszoktól a nagy távolságú fuvarozást végző tehergépjárművekig és autóbuszokig. Ezek az abroncsok nem alkalmasak a személygépkocsikon és a könnyű haszongépjárműveken, sem pedig a terepjáró járműveken, például mezőgazdasági traktorokon való felhasználásra.

(36)

A tehergépjárművek és az autóbuszok abroncsait kétféle kivitelben és négy típusban árusítják: Az abroncsok hagyományosan tömlős kivitelűek: ez esetben az abroncsban saját szeleppel felszerelt belső tömlő található. A tömlő nélküli kivitelű abroncsok esetében az abroncs léghatlanul egybe van építve a peremmel, és a szelep közvetlenül a peremre van szerelve. Az Unióban értékesített tehergépjármű- és autóbuszabroncsok túlnyomó többsége tömlő nélküli kivitelű. A tehergépjárművek és az autóbuszok abroncsainak négy típusa a következő: kormányzott, húzó-, pótkocsi- és vegyes felhasználású abroncs. A jármű első tengelyére szánt kormányzott abroncsok segítik a kormányozhatóságot, de a tehergépjármű vagy autóbusz használatától függően a jármű bármely tengelyére felszerelhetők. A húzóabroncsok a hajtott tengelyekre vannak tervezve, és jobb vonóhatást biztosítanak. A pótkocsiabroncsok pótkocsikon való használatra vannak tervezve, míg a vegyes felhasználású abroncsok a jármű igénybevételétől függően rendeltetésszerűen használhatók a jármű valamennyi tengelyén.

(37)

Az uniós piacon az új és az újrafutózott abroncsokra azonos biztonsági követelmények vonatkoznak, amelyeket a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) határoz meg.

(38)

A Bizottság által összegyűjtött és a Bizottságnak megküldött információk arra engednek következtetni, hogy az autóbusz- és tehergépjármű-abroncsok uniós piaca három termékkategória köré szerveződik, és ennek megfelelően három szegmensre tagolódik. Bár az egyes termékkategóriák között nincs egyértelmű határvonal, az érdekelt felek általában véve egyetértenek a Bizottság ténymegállapításai szerinti következő felosztásban.

(39)

Az 1. termékkategória az új prémium abroncsokat, a legnagyobb gyártók vezérmárkáit tartalmazza. Ebben a kategóriában nagyon fontos az abroncs márkájának ismertsége, és a jobb elvárt műszaki jellemzők és a marketingre költött jelentős összegek miatt jellemzőek a magas árak. A tehergépjármű- és az autóbuszgyártók által eredeti alkatrészként felhasznált abroncsok („OE1 abroncsok”) elsősorban ebből a kategóriából kerülnek ki. Az 1. termékkategóriába tartozó abroncsok minősége nagy fokú újrafutózhatóságot biztosít, így az abroncsok „többéltűek” lesznek, azaz tovább nő az eredeti termékkel megtehető, egyébként is nagy kilométerszám (a szokásos használat mellett akár három újrafutózásra is van lehetőség). Az 1. termékkategóriába tartozó abroncsokhoz emellett magasabb szintű biztonság és gyakran jó értékesítés utáni szolgáltatások is társulnak.

(40)

A 2. termékkategória a prémium abroncsokon kívüli – új vagy újrafutózott – abroncsok többségét tartalmazza, amelyek ára az 1. kategóriába tartozó abroncsok árának körülbelül 65–80 %-a. A pótkocsigyártók által eredeti alkatrészként felhasznált abroncsok („OE2 abroncsok”) részben ebből a kategóriából kerülnek ki. Ebben a kategóriában is fontos a márkaismertség; a vásárlók általában jól ismerik a márkákat, és kötni tudják őket az abroncsgyártókhoz. Ezek a termékek általában legalább egyszer újrafutózhatók, és bár kisebb mértékben, mint az 1. termékkategóriába tartozó abroncsok, de magas kilométerszám érhető el velük.

(41)

A 3. termékkategória olyan, csupán rendkívül korlátozottan vagy egyáltalán nem újrafutózható abroncsokat tartalmaz, amelyek használatával alacsonyabb kilométerszám érhető el. Áruk általában az 1. termékkategóriába tartozó abroncsok árának és megtehető kilométerszámának 65 %-át sem éri el. Ebben a kategóriában a márkaismertség gyakorlatilag nem létezik, és a vásárló beszerzési döntéseiben az ár a meghatározó tényező. Ezekhez a termékekhez általában nem tartoznak értékesítés utáni szolgáltatások.

(42)

Az újrafutózott abroncsok vagy a 2., vagy a 3. termékkategóriába tartoznak. Miközben a kínai abroncsok egy része újrafutózható, Kínában alig végeznek újrafutózást. Az újrafutózás azonban meglehetősen széles körben elterjedt tevékenység az Unióban és más piacokon, például Brazíliában. Az újrafutózási tevékenységet az Unióban a következő típusú vállalatok végzik:

(43)

A Bizottság az új és az újrafutózott abroncsoknak ugyanazt a márkánkénti feltérképezését alkalmazta, mint az eredeti vizsgálatban. Ezt az információt a panaszos is benyújtotta, és az eljárás megindításának napján valamennyi érdekelt fél rendelkezésére bocsátották.

(44)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék (a továbbiakban: érintett termék).

(45)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(46)

A Bizottság ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett hasonló termékeknek tekinti.

(47)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelzett módon, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából származó érintett termékek támogatásának folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(48)

A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített támogatások folytatódó fennállását, valamint egyéb új támogatások (nevezetesen bankelfogadványok) fennállását megerősítő ténymegállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes támogatás kivizsgálására. A Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke szerint azt kell megvizsgálnia, hogy van-e bizonyíték a támogatás folytatódására, tekintet nélkül az összegre.

(49)

A felülvizsgálati kérelemben, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő információk alapján a Bizottság a következő támogatási gyakorlatokat vizsgálta:

(50)

Ami az áruknak az inputanyagokért fizetett, a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő biztosítását illeti, az eredeti vizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a leggyakrabban használt inputanyagok, nevezetesen a természetes kaucsuk, a szintetikus gumi, a korom és a nejlonkord belföldi beszerzése nem járt gazdasági előnnyel. Ezért a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezt a programot nem szükséges megvizsgálni.

(51)

A Bizottság 2024. március 15-én kérdőívet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormányt arra is felkérte, hogy továbbítsa az ismeretei szerint a kínai abroncságazatnak hitelt nyújtó bankoknak és más pénzügyi intézményeknek, a Kínai Export- és Hitelbiztosító Társaságnak (a továbbiakban: Sinosure), valamint a melegen és hidegen hengerelt acél azon gyártóinak és forgalmazóinak szánt kérdőíveket, amelyek inputot biztosítottak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához.

(52)

Sem a kínai kormány, sem a fent említett kérdőívek más tervezett címzettjei nem válaszoltak a Bizottság kérésére.

(53)

A Bizottság 2024. április 26-án kelt szóbeli jegyzékében tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy mivel sem a kínai kormány, sem a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a ténymegállapításait. Tájékoztatta továbbá a hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek, mint a kínai kormány és a gyártók együttműködése esetén lennének. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(54)

Ezért az alaprendelet 28. cikkével összhangban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló tények felhasználása szükséges a Kínából származó érintett termék támogatása folytatódásának vagy megismétlődésének megállapításához.

(55)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló összes tényt felhasználta elemzéséhez, különösen a következőket:

(56)

Mielőtt a Bizottság a konkrét támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte az állítólagos támogatásnyújtás elemzését (3.4. és azt követő szakaszok), feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek több támogatást, illetve támogatási programot is érintenek. A Bizottság megállapította, hogy az alábbi okokból valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

(57)

Az eredeti vizsgálatnak az annak időpontjában hatályban lévő kormányzati tervekre vonatkozó ténymegállapításait a Bizottság a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban is fenntartja. A Bizottság a felülvizsgálat során megállapította, hogy számos szakpolitikai dokumentum „ösztönzött ágazatként” tünteti fel az abroncságazatot. Ez különösen az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium által kiadott tizennegyedik ötéves ipari technológiai innovációs programra (25) vonatkozik.

(58)

A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó tizennegyedik ötéves terv (a továbbiakban: tizennegyedik ötéves terv) (26) vázolja a kínai kormánynak a kulcsfontosságú ágazatok javítására és előmozdítására vonatkozó stratégiai jövőképét. Harmadik részének VIII. cikke meghatározza a kínai kormánynak a hagyományos ágazatok átalakítására és korszerűsítésére vonatkozó stratégiai jövőképét. Ezenfelül a IX. cikk meghatározza a stratégiai fontosságú feltörekvő ágazatok, többek között az új anyagok, az alternatív energiaforrásokkal működő járművek és a csúcskategóriás berendezések ágazatai fejlesztésének tengelyét. Ez magában foglalja az abroncságazatot a gumira vagy a petrolkémiai termékekre irányuló támogatáson keresztül. A terv emellett az abroncsok gyártásához használt kulcsfontosságú technológiákra, azaz a petrolkémiai, gumi-, acél- és textiltechnológiákra is kiterjed.

(59)

A tizennegyedik ötéves tervet ágazati terveken keresztül hajtják végre, amelyek meghatározzák a stratégiai ágazatok és szektorok fejlesztése érdekében megvalósítandó politikák irányát. A tizennegyedik ötéves terv során a petrolkémiai és a vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatások című dokumentum a gumiiparon belül az abroncsokat is magában foglalja.

(60)

A „Made in China 2025” egy állami irányítású iparpolitika, amelynek célja, hogy kormányzati támogatások, állami tulajdonú vállalatok és szellemi tulajdon megszerzése révén Kína erőfölényben legyen a globális csúcstechnológiai gyártásban, és ezáltal a külföldi kapacitás helyébe lépjen. Magában foglalja az abroncsok gyártása szempontjából közvetlenül releváns intézkedéseket, amelyek az abroncsokat és a gyártásukhoz szükséges inputokat egyaránt célozzák. A Made in China 2025 ütemterve szerint az „új alapanyagok” meghatározásuk szerint magukban foglalják a „vasat és az acélt, a nemvasfémeket, a petrolkémiai termékeket, az építőanyagokat, a könnyűipart, a textíliákat és a csúcskategóriás anyagok egyéb alapanyagait” (az abroncsgyártás fő inputjai). A politika utal továbbá arra, hogy »[fel kell tárni] az ipari alapok, az állami tulajdonban lévő tőkejövedelmek és más csatornák felhasználását […] az autók, […] és egyéb berendezések, valamint a jól pozicionált ipari kapacitások globalizációjának támogatása, továbbá a tengerentúli beruházások, fúziók és felvásárlások végrehajtása érdekében” (27). Ezért a kínai abroncságazat jelentős állami finanszírozáshoz jut azáltal, hogy a „Made in China 2025” politika keretében az „ösztönzött”„kulcsfontosságú ágazatok” és „új anyagok” közé beemelték az abroncsokat és a gyártásukhoz szükséges alapvető inputokat egyaránt.

(61)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította „az Államtanács 40. sz. határozatával” (28) (a továbbiakban: 40. sz. határozat) kapcsolatban, hogy ez a jogi aktus az Államtanácsnak, azaz Kína legfőbb közigazgatási szervének a rendelete, ennélfogva az egyéb állami szervek és gazdasági szereplők számára jogilag változatlanul kötelező erejű. A 40. sz. határozat számos releváns ágazatot ösztönzött ágazatként azonosított, különösen a petrolkémiai termékeket, a finomkémiai termékeket, a biokémiai termékeket, a közlekedést és a városi tömegközlekedést (autóbuszok). Az ösztönzött ágazatok számos támogatásban részesülnek. A tehergépjármű-, autóbusz- és radiálabroncsok (TBR) az útmutató katalógus 2019. évi kiadásában az „ösztönzött” kategóriába (a „petrokémiai és vegyipar” alá) vannak besorolva az alábbiak szerint: „Nagy teljesítményű radiál abroncs (beleértve a tehergépjárművek tömlő nélküli radiál abroncsait, a makromérnöki tevékenységhez használt radiál abroncsot [49 hüvelyk felett], az alacsony keresztmetszetű és alacsony profilú [55-ös széria alatti] abroncsot) és intelligens gyártástechnológia és gyártóberendezések, légiközlekedésben használt abroncsok, mezőgazdasági radiál abroncsok, különleges tartóanyagok és -berendezések, valamint az új típusú természetes kaucsuk fejlesztése és alkalmazása (29).” Az abroncsgyártás szempontjából közvetlenül releváns egyéb ágazatok is „ösztönzöttek”, mint például a természetes kaucsuk, a szintetikus gumi, a gyártóberendezések és az újrafeldolgozás ágazata, a textil- és az acélipar. Emellett a külföldi befektetések ösztönzött ágazatainak 2022. évi katalógusa számos, az abroncshoz kapcsolódó ágazatot is magában foglal, például a természeteskaucsuk- és szintetikusgumi-gyártást, a gyártóberendezéseket és a textilipart (30).

(62)

A kínai kormány által kiadott kulcsfontosságú ipari tervek az abroncsgyártás szempontjából alapvető fontosságú ágazatokat is támogatják, különösen a következőket:

(63)

A kínai abroncságazatot emellett a gumiipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv útmutató-tervezete is vezérli, amelyet a CRIA tett közzé, és amely a gumiipar teljes ellátási láncára irányulóan célokat és közvetlen forrásokat határoz meg.

(64)

Ezért mind maga az abroncsgyártás, mind annak teljes ellátási lánca a kínai kormány által „ösztönzött” ágazatok közé tartozik, és ennek eredményeként a kínai kormány által nyújtott támogatás kedvezményezettje; e támogatás magában foglalja a kedvezményes finanszírozáshoz és az inputokhoz a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő hozzáférést (földterület, villamos energia, [szintetikus] gumi stb.).

(65)

Az eredeti vizsgálat során (36) a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati hatáskört gyakorolnak.

(66)

Az eredeti vizsgálatban együttműködő gyártók részére hitelt folyósító bankok nagy többsége állami tulajdonban volt. Az eredeti vizsgálatból és a fenti (55) preambulumbekezdésben említett legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatokból rendelkezésre álló információk azt mutatták, hogy a legnagyobb bankok többsége továbbra is állami tulajdonban van, beleértve a jelentős kínai kereskedelmi bankokat, például a Kínai Központi Bankot, a Kínai Építési Bankot, a Kínai Mezőgazdasági Bankot és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankot. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezek az állami tulajdonú kereskedelmi bankok meghatározó pozícióval rendelkeznek a piacon, közjogi szervként pedig a piaci kamatszintnél alacsonyabb kamat mellett nyújtanak hitelt. Mindebből az a következtetés adódott, hogy a kínai kormány az abroncságazatban kedvezményes hitelnyújtásra irányuló politikát követ.

(67)

A Bizottság többek között a kereskedelmi bankokról szóló kínai törvény (a továbbiakban: banktörvény) 34. cikke és a 40. sz. határozat 17. és 18. cikke alapján azt is megállapította, hogy a kínai kormány az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iv. alpontjával összhangban megbízta és utasította a kínai magántulajdonú kereskedelmi bankokat, hogy kedvezményes hiteleket nyújtsanak az abroncságazatnak, mivel az az „ösztönzött” kategóriába tartozik.

(68)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának i. alpontja értelmében vett közvetlen transzfer formájában pénzügyi hozzájárulást nyújtott az abroncsgyártóknak; emellett a magántulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iv. alpontja értelmében megbízást vagy utasítást kaptak arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak ugyanennek a gyártói körnek.

(69)

A kérelmező által a kérelemben szolgáltatott információk, valamint a fenti (55) preambulumbekezdésben említett közelmúltbeli vizsgálatokból származó információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai hitelminősítések nem adnak megbízható becslést a mögöttes eszköz hitelkockázatáról. Ebből kiindulva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy hiába kaptak a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban a mintában szereplő egyes vállalatok jó hitelminősítést egy kínai hitelminősítő intézettől, ez a minősítés nem megbízható.

(70)

A vizsgálat ténymegállapítása szerint a hitelfelvevő olyan mértékben jut az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja és 6. cikkének b) pontja szerinti gazdasági előnyhöz, amennyivel kedvezőbb feltételek mellett veheti fel a kormányhiteleket, mint a piacon megszerezhető kereskedelmi hitelt. Mivel megállapítást nyert, hogy Kínában a nem kormányzati hiteleket nem lehet megfelelő piaci referenciaértéknek tekinteni (a magántulajdonban lévő bankokat a kínai kormány bízza meg, illetve utasítja), a referenciaértéket a Bizottság a Kínai Központi Bank szokásos hitelezési kamatlába alapján számtanilag képezte. A Bizottság a kamatlábat a szokásos piaci kockázatnak megfelelően kiigazította úgy, hogy ahhoz hozzáadta a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt (BB minősítésű) vállalatok által kibocsátott kötvények várható, indokolt mértékű felárát.

(71)

A Bizottság megállapította, hogy ez a támogatási program egyedi az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében, mivel az abroncságazat a 40. sz. határozat értelmében az ösztönzött kategóriába tartozott.

(72)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a program egyedi az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében, mivel egyes kormányzati tervek és dokumentumok emellett Kína meghatározott földrajzi régióiban ösztönzik az acélipar pénzügyi támogatását, illetve erre vonatkozó utasítást tartalmaznak.

(73)

Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,34 % és 48,37 % között mozgott.

(74)

A kérelemben (37) a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kínai abroncsgyártók továbbra is élvezték a kínai belföldi bankok által nyújtott kedvezményes hitelezés és a piaci kamatlábaktól elmaradó kamatlábak előnyeit.

(75)

A kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú bankok számottevő jelenléttel és változatlan piaci erőfölénnyel rendelkeznek a kínai bankszektorban. A kérelem felsorolta azokat a főbb állami tulajdonú bankokat, amelyek kedvezményes feltételek mellett nyújtottak hitelt a kínai abroncsgyártóknak.

(76)

Végül a kérelmező rámutatott arra, hogy a kínai kormány az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iv. alpontja értelmében továbbra is megbízást és utasítást ad a magántulajdonú bankoknak támogatott hitelek nyújtására.

(77)

A kínai kormány együttműködésének hiányában, és figyelembe véve, hogy az érdekelt felek a vizsgálat során nem terjesztettek elő olyan érveket, amelyek megkérdőjeleznék a kérelmező által a kínai bankrendszer jelenlegi helyzetére vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat, a Bizottság úgy véli, hogy az eredeti vizsgálat ténymegállapításai továbbra is alkalmazandók.

(78)

A szóban forgó támogatási program létrehozásával és folytatódásával kapcsolatos kulcsfontosságú elemeket, nevezetesen azt, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervként járnak el, a bankszektorban meglévő erőfölényüket, továbbá a magántulajdonú bankok megbízását és utasítását megerősítették az optikai szálakból álló kábelekre, az üvegrostokra, az alumíniumfóliára és az akkumulátoros elektromos járművekre (38) vonatkozó legutóbbi vizsgálatok ténymegállapításai.

(79)

A Bizottság ezt követően kiszámította a kiegyenlíthető támogatás összegét. E számítás keretében értékelte a címzetteknek a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott gazdasági előnyt. A címzettnek nyújtott gazdasági előny az alaprendelet 6. cikkének b) pontja szerint a vállalat által a kormányhitel után fizetett, illetve a piacon megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében általa fizetendő kamat összege közötti különbözet.

(80)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a Bizottság egyedileg kiszámította minden egyes, a mintában szereplő exportáló gyártói csoport esetében a kedvezményes hitelnyújtási gyakorlatból származó gazdasági előnyt, és ezt az előnyt hozzárendelte az érintett termékhez.

(81)

A Hankook csoport (a továbbiakban: Hankook) két exportáló gyártója nagyon eltérő pénzügyi helyzetben van. Az első vállalat, a Jiangsu Hankook Tire Co. Ltd (a továbbiakban: JHKT) érettebb szakaszban lévő vállalkozás, amelynek nyeresége a 2020–2023-as időszakban állandó volt. A második vállalat, a Chongqing Hankook Tire Co. Ltd (a továbbiakban: CHKT) 2010-es indulása óta jelentős veszteségeket halmozott fel, bár 2020-ban és 2023-ban nettó nyereséget ért el. Ezt az értékelést az ellenőrző látogatás során megerősítették. A hitel/eszköz arány az első esetében elég alacsony, míg a második esetében viszonylag magas.

(82)

A Bizottság megjegyezte, hogy a JHKT az állami tulajdonú kínai pénzügyi intézményektől AAA- hitelminősítést kapott, míg ugyanazon állami tulajdonú pénzügyi intézmények a CHKT vállalatnak A és AA közötti hitelminősítést adtak. A kínai hitelminősítések fenti 3.4.1.1. szakaszban említett általános torzulásai fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a minősítés nem megbízható.

(83)

A felülvizsgálati időszak alatt az egyik gyártó rövid lejáratú hitelekből biztosított némi pénzeszközt azáltal, hogy exportköveteléseit kínai bankoknak értékesítette. A CHKT nem vett fel hitelt, és csak vállalatközi számla-összevezetést használt műveleteinek finanszírozására.

(84)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a csoport általános pénzügyi helyzete a BB minősítésnek feleltethető meg, azaz annak a legmagasabb minősítésnek, amely már nem számít „befektetésre ajánlott kategóriának”. A „befektetésre ajánlott” minősítés esetében a hitelminősítő intézet megítélése szerint annak valószínűsége, hogy a vállalat az általa kibocsátott kötvények kapcsán teljesíteni fogja fizetési kötelezettségeit, elegendően nagy ahhoz, hogy a bankok ilyen kötvényeket vásárolhassanak.

(85)

A Bizottság ezt követően a piaci kamatláb kiszámítása érdekében az ilyen (BB) minősítésű cégek által kibocsátott kötvények esetében várható felárat alkalmazta a Kínai Központi Bank szokásos hitelezési kamatlábára.

(86)

A felár meghatározása az USA-beli AA minősítésű vállalati kötvények és az USA-beli BB minősítésű vállalati kötvények indexei között a Bloomberg ipari szegmensekre vonatkozó adatai alapján számított relatív különbözet kiszámításával történt. Ezt követően a Bizottság az így kiszámított különbözetet hozzáadta a Kínai Központi Bank által a hitelnyújtás napján (39) a kérdéses hitelével azonos futamidőre vonatkozóan közzétett referencia-kamatlábhoz. Ezt a számítást a Bizottság a vállalatnak folyósított összes hitel vonatkozásában külön-külön elvégezte.

(87)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben a Hankook azt állította, hogy a JHKT-t nem szabad visszaminősíteni, mivel az indokolatlan. A vállalat azt állította, hogy az egész csoport pénzügyi helyzete nem lehet hatással a vállalat minősítésének értékelésére. A Bizottság a vállalatok pénzügyi helyzetének értékelését a vizsgálat során gyűjtött adatok alapján végezte el. A Bizottság a csoport vállalatai közötti szoros kapcsolatok és viszonyok miatt vette figyelembe az egész csoport pénzügyi helyzetét. A vállalatok között nemcsak közvetlen kapcsolódó ügyletek zajlanak, hanem olyan finanszírozási rendszerekben is részt vesznek, mint például a csoportszintű folyószámla-kezelés vagy a számlák leszámítolása. A Bizottság ezért figyelmen kívül hagyta az állításokat, és a vállalatok hitelminősítésének értékelése változatlan marad.

(88)

A GITI csoport (a továbbiakban: GITI) exportáló gyártói, a Giti Radial Anhui és a Giti Fujian nagyon eltérő pénzügyi helyzetben vannak. Egyikük nyereséges volt a figyelembe vett időszak alatt. Egy másik szintén nyereséges volt az érintett időszakban, a 2022. év kivételével. Emellett más pénzügyi mutatók, például a hitel/eszköz arány 50 % felett vannak. Egy másik gyártó azonban veszteséges volt a teljes figyelembe vett időszak alatt, és kötelezettségei meghaladták az eszközöket. Ennek ellenére nem vett fel hitelt pénzügyi intézménytől, és az anyavállalat finanszírozta.

(89)

A Bizottság az eredeti vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a GITI csoport tekintetében az abroncsok előállításával foglalkozó vállalatok által élvezett gazdasági előny számszerűsítéséhez helyénvaló – megfelelő kockázatelemzés hiányában – a vállalatcsoport szintjén a BB minősítéshez tartozó, a (65)–(80) preambulumbekezdésben ismertetett referenciaértéket figyelembe vennie.

(90)

A bankok együttműködésének hiánya miatt, és mivel a vállalat pénzügyi helyzetében a felülvizsgálati időszak alatt nem következtek be jelentős változások, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a referenciaérték továbbra is megfelelő.

(91)

A szóban forgó támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében továbbra is egyedi volt, mivel a 3.4.1. szakaszban leírt jogi helyzet nem változott ahhoz képest, amikor azt a Bizottság az eredeti vizsgálat során értékelte, valamint tekintettel a petrolkémiai és vegyipari ágazatra vonatkozó új, tizennegyedik ötéves tervre, amely megerősítette, hogy a gumiipar alá tartozó abroncságazat ösztönzött ágazatnak minősül.

(92)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a hitelek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(93)

A hitelek esetében a mintában szereplő vállalatcsoportokra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összegek a következőképpen alakultak:

Hitelek

(94)

A hitelkeret célja egy olyan hitelfelvételi korlát megállapítása, amelyet a vállalat bármikor felhasználhat jelenlegi műveletei finanszírozására, ezáltal rugalmassá és szükség esetén azonnal elérhetővé téve a működőtőke-finanszírozást. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elvben a mintában szereplő vállalatok valamennyi rövid távú finanszírozását – például a rövid lejáratú hiteleket, a bankelfogadványokat stb. – hitelkereteszközzel kell fedezni.

(95)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a felülvizsgálat feltárta, hogy a kínai pénzügyi intézmények hitelkeretet is biztosítottak a mintában szereplő minden egyes vállalat számára történő egyedi hitelnyújtáshoz kapcsolódóan. E hitelkeretek olyan keretmegállapodásokból álltak, amelyek értelmében a bank lehetővé teszi a mintában szereplő vállalatok számára, hogy különböző adósságinstrumentumok (hitelek, áruváltók, kereskedelemfinanszírozás, bankelfogadvány stb.) formájában egy bizonyos maximum összegig lehívhassanak pénzeszközöket. Normál piaci körülmények között az ilyen hitelkeretek után általában egy úgynevezett „ügyviteli” vagy „rendelkezésre tartási” díj fizetendő, hogy ellentételezzék a banknál felmerült költségeket és kockázatokat, valamint a hitelkeretek megújításának ellentételezéseként előzetesen felszámítanak megújítási díjakat is. A Bizottság azonban megállapította, hogy a mintában szereplő valamennyi vállalat díjmentesen nyújtott hitelkeretben részesült.

(96)

A címzetteknek így juttatott gazdasági előny az alaprendelet 6. cikke d) pontjának ii. alpontjával összhangban a vállalat által a kínai pénzügyi intézményektől származó hitelkeret fejében fizetett összeg és a vállalat által a piacon megszerezhető, összehasonlítható hitelkeret fejében fizetendő összeg közötti különbözet.

(97)

A támogatás összegét a referenciaértékként használt díjak mértékének valamennyi érintett hitelkeret összegére történő arányos alkalmazásával (ebből a ténylegesen kifizetett díjakat levonva) állapították meg. Azokban az esetekben, amikor a hitelkeret időtartama meghaladta az egy évet, a támogatás teljes összegét a hitelkeret teljes időtartamához rendelték, és a megfelelő összeget vonatkoztatták a vizsgálati időszakra.

(98)

A (67) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a pénzügyi intézmények a 40. sz. határozat szerint hiteltámogatást nyújtanak az ösztönzött ágazatoknak.

(99)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hitelkeretek az ösztönzött ágazatok, így például az abroncságazat számára a pénzügyi intézmények által nyújtott kedvezményes pénzügyi támogatás egy formáját képviselik. A fenti 3.3. szakaszban kifejtettek szerint az abroncságazat az ösztönzött ágazatok közé tartozik, ezért minden lehetséges pénzügyi támogatásra jogosult.

(100)

Az alaprendelet 6. cikke d) pontjának ii. alpontjával összhangban a Bizottság a címzetteknek juttatott gazdasági előnyt az általuk a kínai pénzügyi intézményektől származó hitelkeret megnyitásáért vagy megújításáért fizetett összeg és az általuk torzulástól mentes piaci kamatlábbal megszerezhető, összehasonlítható kereskedelmi hitelkeret fejében fizetendő összeg közötti különbözetben határozta meg.

(101)

Az ügyviteli díj és a megújítási díj tekintetében megfelelő referenciaértéket a Bizottság a nyilvánosan hozzáférhető adatokra (40) és a fenti (55) preambulumbekezdésben felsorolt korábbi vizsgálatokban használt referenciaértékekre támaszkodva 1,5 %-ban, illetve 1,25 %-ban állapította meg.

(102)

Az ügyviteli díj és a megújítási díj összegét elvben egy új hitelkeret megnyitásakor vagy egy meglévő hitelkeret megújításakor, egyösszegű átalányként kell megfizetni. A számításhoz azonban a Bizottság azokat a hitelkereteket vette figyelembe, amelyet a felülvizsgálati időszak előtt nyitottak vagy újítottak meg, de a vizsgálati időszak során a mintában szereplő csoportok rendelkezésére álltak, valamint azokat a hitelkereteket, amelyek a vizsgálati időszak alatt nyitottak. Ezután a Bizottság arra a felülvizsgálati időszak alatti időre vonatkozóan számította ki a gazdasági előnyt, amikor a hitelkeret rendelkezésre állt.

(103)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Giti azt állította, hogy az alkalmazott referenciaérték nem volt megfelelő, valamint hogy a Bizottság helytelenül támaszkodott egy kis bank által GBP-ben kibocsátott hitelkeretekre annak megállapításakor, hogy támogatásnak minősül az, hogy a kínai bankok nem számítanak fel díjat a hitelkeretek megnyitásáért. A Giti azt is állította, hogy a hitelkeretek egy része valójában az előző hitelkeretek megújítása volt, azonban a Bizottság ezek tekintetében is a nyitódíj referenciaértékét alkalmazta.

(104)

A Bizottság megítélése szerint az alkalmazott referenciaérték nem volt indokolatlanul magasabb. Nagyon közel állt ugyanis a korábbi vizsgálatok során használthoz, és nyilvánosan hozzáférhető információkon alapult. Azt a tényt, hogy a gyártók nem GBP-alapon működnek, a Bizottság nem tekintette relevánsnak a választott referenciaérték megfelelősége szempontjából, ahol a kölcsönfelvételhez kínált piaci feltételek fontosak (pénznemtől függetlenül). Ezenkívül a Giti a kérdőívre adott válaszában nem jelentett hitelkeretet, és a Bizottság csak az ellenőrző látogatás során állapította meg, hogy a vállalat aktív hitelkeretekkel rendelkezett a felülvizsgálati időszak alatt. Mindazonáltal az exportőr nem nyújtott be bizonyítékot, például írásbeli megállapodást, amely arra utalt volna, hogy ezek a hitelkeretek az előző hitelkeretek megújítását jelentik. Ezért a Bizottság ezekben az esetekben a nyitódíj referenciaértékét alkalmazta.

(105)

A Hankook továbbá azt állította, hogy a Bizottságnak először az abban az országban rendelkezésre álló adatokhoz kellene folyamodnia, amelyre a rendelkezés vonatkozik. A vállalat azt állítja, hogy a koreai bank kínai fióktelepe biztosít hitelkereteket a díj ellenében, ezért ezt a díjat kell alkalmazni az exportőr valamennyi hitelkeretére vonatkozó gazdasági előny kiszámítására. A Bizottság harmadik országok díjait alkalmazta, mivel nem talált a mintában szereplő vállalatoknak biztosított olyan hitelkeretet, amelyre a piacon rendes körülmények között fizetendő díj vonatkozna. Ezért, még ha – amint azt az exportőr állítja – valójában külföldi tőkével rendelkező kínai bank biztosít is hitelkereteket a díj ellenében, ezt a díjat nem kell megfizetni vagy e díj jelentősen torzult. Tekintettel arra, hogy a kínai bankok nem működtek együtt a folyamatban lévő vizsgálatban, a Bizottság a jelenlegi vizsgálat során nem tudja ellenőrizni ezeket az információkat. Ezenkívül az exportőr nem nyújtott be más bizonyítékot, kivéve az ismeretlen koreai nyelvű honlapról kinyomtatott (részben lefordított) bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezt a díjat ténylegesen Kínában számítják fel. Ezért a Bizottság ezt az állítást sem vette figyelembe.

(106)

A kedvezményes hitelnyújtás esetében a mintában szereplő vállalatcsoportokra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összegek a következőképpen alakultak:

Hitelkeretek

(107)

A bankelfogadványok olyan pénzügyi termékek, amelyek célja, hogy a hiteleszközök palettájának bővítése révén felpezsdítsék a belföldi pénzpiacot. Ez a rövid távú finanszírozás olyan formája, amely „csökkentheti a források költségeit és javíthatja a tőkehatékonyságot” a kibocsátó számára (41). Ezenkívül, amint azt a Kínai Központi Bank a honlapján kijelentette, „a bankelfogadvány garantálhatja a vevő és az eladó közötti szerződés létrejöttét és teljesítését, valamint a Kínai Központi Bank beavatkozása révén előmozdíthatja a befektetési jövedelmet” (42). Ezen túlmenően a DBS Bank a honlapján a bankelfogadványokat olyan eszközként hirdeti, amely „a kifizetések elhalasztásával javítja a működőtőkét” (43).

(108)

A Bizottság korábbi vizsgálataiban már megállapította, hogy a bankelfogadványokat nagyrészt fizetési eszközként használják kereskedelmi ügyletekben a készpénzmegbízás helyettesítőjeként, ezáltal megkönnyítve a kibocsátó készpénzforgalmát és működőtőkéjét (44). Készpénzszempontból az instrumentum de facto 6 hónapos vagy 1 éves halasztott fizetési határidőt biztosít a kibocsátónak, mivel az ügylet összegének készpénzben történő tényleges kifizetésére a bankelfogadvány lejáratakor kerül sor, nem pedig akkor, amikor a kibocsátónak ki kellett fizetnie a beszállítóját. Ilyen pénzügyi eszköz hiányában a kibocsátó vagy saját, költséggel járó működőtőkét használna fel, vagy rövid lejáratú működőtőke-hitelt kötne egy bankkal, hogy kifizesse beszállítóit, ennek pedig szintén vannak költségei. Lényegében azzal, hogy bankelfogadványokkal fizet, a kibocsátó egy 3 hónaptól 1 évig terjedő időszakban anélkül használja a szállított árukat vagy szolgáltatásokat, hogy készpénzt előlegezne és bármilyen költséget viselne.

(109)

Szokásos piaci körülmények között – pénzügyi eszközként – a bankelfogadványok a kibocsátó számára finanszírozási költséget jelentenének. A felülvizsgálat kimutatta, hogy a GITI csoport a felülvizsgálati időszak alatt bankelfogadványokat használt, és csak jutalékot fizetett a bank által nyújtott elfogadási szolgáltatásért, amely általában az elfogadvány névértékének 0,05 %-a volt. Ugyanakkor a GITI csoport nem viselte a bankelfogadványokon keresztül történő finanszírozás költségeit azáltal, hogy elhalasztotta az áruk és szolgáltatások készpénzben történő kifizetését. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a GITI csoport vizsgált vállalatai finanszírozásban részesültek bankelfogadványok formájában, amelyek költségeit nem viselték. A Hankook esetében nem találtak bizonyítékot ilyen gazdasági előnyre.

(110)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában bevezetett bankelfogadvány-rendszer az exportáló gyártók számára ingyenes finanszírozást biztosított folyó műveleteikhez, ami az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának i. alpontjával és 3. cikkének 2. pontjával összhangban kiegyenlíthető gazdasági előnyt biztosított a (115)–(120) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően.

(111)

A Bizottság egy korábbi vizsgálatban (45) megállapította, hogy a bankelfogadványoknak lényegében ugyanaz a célja és a hatása, mint a rövid lejáratú működőtőke-hiteleknek, mivel a vállalatok folyó műveleteik finanszírozására használják őket a rövid lejáratú működőtőke-hitelek helyett, és következésképpen a rövid lejáratú működőtőke-hitel finanszírozásával egyenértékű költségeket kellene viselniük.

(112)

Ami az egyedi jelleget illeti, a (71) preambulumbekezdésben említettek szerint a pénzügyi intézmények a 40. sz. határozat értelmében hiteltámogatást nyújtanak az ösztönzött ágazatoknak.

(113)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bankelfogadványok az ösztönzött ágazatok, így például az abroncságazat számára a pénzügyi intézmények által nyújtott kedvezményes pénzügyi támogatás egy további formáját képviselik. A fenti 3.3. szakaszban kifejtettek szerint az abroncságazat valóban az ösztönzött ágazatok közé tartozik, ezért minden lehetséges pénzügyi támogatásra jogosult. A bankelfogadványok mint finanszírozási forma a pénzügyi intézmények által az ösztönzött ágazatoknak, így például az abroncságazatnak biztosított kedvezményes pénzügyi támogatási rendszer részét képezik.

(114)

Nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Kínában (az ösztönzött ágazatokon kívül) bármely vállalat ugyanolyan kedvezményes feltételek mellett veheti igénybe a bankelfogadványokat.

(115)

A kiegyenlíthető támogatás összegének kiszámításához a Bizottság felmérte a címzetteknek a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott gazdasági előny mértékét.

(116)

A Bizottság megállapította, hogy a GITI csoport bankelfogadványokat használt rövid távú finanszírozási igényei kielégítésére, ellentételezés fizetése nélkül.

(117)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bankelfogadvány kibocsátóinak díjat kellene fizetniük a finanszírozási időszak tekintetében. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a finanszírozási időszak a bankelfogadvány kibocsátásának napján kezdődött, és a bankelfogadvány lejáratának napján ért véget. A felülvizsgálati időszak előtt kibocsátott bankelfogadványok és a felülvizsgálati időszak végét követő lejárati nappal rendelkező bankelfogadványok esetében a Bizottság csak a felülvizsgálati időszak által lefedett finanszírozási időszakra vonatkozóan számította ki a gazdasági előnyt.

(118)

Az alaprendelet 6. cikkének b) pontjával összhangban, tekintettel arra, hogy a bankelfogadványok a rövid távú finanszírozás egyik formájának minősülnek, és gyakorlatilag a rövid lejáratú működőtőke-hitelekkel azonos célt szolgálnak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a címzetteknek ily módon juttatott gazdasági előny a vállalat által a bankelfogadványokon keresztül nyújtott finanszírozás ellentételezéseként ténylegesen kifizetett összeg és a rövid lejáratú finanszírozási kamatláb alkalmazásával általa fizetendő összeg közötti különbség.

(119)

A Bizottság meghatározta a rövid távú finanszírozási költségek meg nem fizetéséből származó gazdasági előnyt. A Bizottság a korábbi vizsgálatokban (46) megállapított módon úgy ítélte meg, hogy a bankelfogadványok tekintetében a rövid távú hitelfinanszírozással egyenértékű költséget kell viselni. Ezért a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a CNY-ben denominált rövid lejáratú hitelek finanszírozására.

(120)

A kedvezményes hitelnyújtás esetében a mintában szereplő vállalatcsoportokra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összegek a következőképpen alakultak:

Bankelfogadványok

(121)

A felülvizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt kedvezményes hitelnyújtás révén az exportáló gyártóknak a mintában szereplő mindkét csoportja előnyre tett szert. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ezeket a hiteleket, hitelkereteket és bankelfogadványokat kiegyenlíthető támogatásnak kell tekinteni.

(122)

A kedvezményes hitelnyújtás esetében a mintában szereplő vállalatcsoportokra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összegek a következőképpen alakultak:

Kedvezményes hitelnyújtás

(123)

A kérelemben a kérelmező azt állította, hogy a Sinosure kedvezményes feltételek mellett nyújtott exporthitel-biztosítást az érintett termék gyártói számára.

(124)

A Sinosure által nyújtott támogatások jogalapja a következő:

(125)

az Államtanács közleménye a stratégiai fontosságú feltörekvő gazdasági ágazatok fenntartásának és fejlesztésének felgyorsításáról (GuoFa, 2010. évi 32. sz., 2010. október 18.), valamint az ehhez kapcsolódó végrehajtási iránymutatás (GuoFa, 2011. évi 310. sz., 2011. október 21.) (47).

(126)

A közelmúltbeli szubvencióellenes vizsgálatok (48) során a Bizottság megállapította, hogy a Sinosure az alaprendelet 2. cikkének b) pontja értelmében vett közjogi szerv. Hasonlóan, mint a kedvezményes hitelnyújtással összefüggésben, az a következtetés, hogy a Sinosure-t felruházták hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, az állami tulajdonnal, a kormányzati ellenőrzésre utaló jelekkel kapcsolatos rendelkezésre álló tényeken, valamint az azt alátámasztó bizonyítékokon alapul, hogy a kínai kormány továbbra is érdemi ellenőrzést gyakorol a Sinosure tevékenysége felett.

(127)

Amint azt más közelmúltbeli vizsgálatok (49) is megerősítették, a kormány teljes tulajdonjogot és pénzügyi ellenőrzést gyakorol a Sinosure felett. A Sinosure egyszemélyes állami gazdasági társaság, amelynek az Államtanács a kizárólagos tulajdonosa. Az alapszabály kimondja, hogy a vállalat üzleti kérdésekben illetékes szervezeti egysége a Pénzügyminisztérium, és előírja, hogy a Sinosure pénzügyi és számviteli jelentéseket, valamint költségvetési jelentést köteles benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz vizsgálat és jóváhagyás céljára.

(128)

Ami a kormányzati ellenőrzést illeti, egyszemélyes állami gazdasági társaságként a Sinosure nem rendelkezik igazgatósággal. A felügyelőbizottság valamennyi tagját az Államtanács nevezi ki, és a tagok feladataikat az „Állami tulajdonban lévő jelentős pénzügyi intézmények felügyelőbizottságára vonatkozó ideiglenes rendelet” szerint hajtják végre. A Sinosure felső vezetésének tagjait is a kormány nevezi ki.

(129)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a Sinosure az abroncságazat tekintetében a kormányzati ellenőrzésre utaló jeleket mutatott. A Bizottság megjegyezte, hogy a kereskedelemnek a tudomány és technológia útján, exporthitel-biztosítás alkalmazásával történő előmozdítására irányuló stratégia végrehajtásáról szóló közleménynek megfelelően a Sinosure várhatóan növelni fogja a kulcsfontosságú ágazatoknak és a csúcstechnológiát képviselő termékeknek nyújtott támogatását. Az említett termékekre kifejezetten hivatkozik a csúcstechnológiát képviselő termékek 2006. évi kínai exportkatalógusa, amely a következőt tartalmazza: „A személyszállító vagy teherfuvarozó járművek új radiál légabroncsai (gépjárművek azon abroncsaira vonatkozik, amelyek keresztmetszeti szélessége ≥ 24 hüvelyk),” (50).

(130)

A kérelemben a kérelmező azt állította, hogy a csúcstechnológiát képviselő termékek exportkatalógusa a mai napig továbbra is alkalmazandó, és semmi nem utal a katalógus előrelátható módosításaira.

(131)

A Bizottság a fenti elemek alapján és a kínai kormány együttműködésének hiányában arra a következtetésre jutott, hogy a Sinosure közjogi szerv, mivel hatáskörrel ruházták fel kormányzati feladatok ellátására. Ugyanezekre a következtetésekre jutott az ösztönzött kínai ágazatokra vonatkozó korábbi szubvencióellenes vizsgálatok során is, amint az a fenti (55) preambulumbekezdésben kifejtetésre került.

(132)

Mivel a Sinosure kormányzati hatáskörrel felruházott, valamint kormányzati jogszabályokat és terveket végrehajtó közjogi szerv, az abroncsok gyártóinak nyújtott exporthitel-biztosítás az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának i. alpontja értelmében pénzeszközök kormány általi potenciális közvetlen átadása formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

(133)

A kérelemben benyújtott információk és a közelmúltbeli vizsgálatok ténymegállapításai alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja és 6. cikkének c) pontja értelmében vett gazdasági előny fennáll, mivel a Sinosure – szakpolitikai feladatként – a piacon szokásosan megszerezhető biztosításhoz képest kedvezőbb feltételek mellett nyújt exporthitel-biztosítást, illetve a piacon másképpen egyáltalán nem elérhető biztosítási fedezetet nyújt. Egyedi jelleg

(134)

A támogatások az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében exportteljesítménytől függő támogatások, és ezért egyediek.

(135)

Megállapítást nyert, hogy a mintában szereplő vállalatok egyike, nevezetesen a Hankook csoport részesült a program előnyeiből. A Bizottság kiszámította e gyártó gazdasági előnyét. A Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Giti csoport bármilyen gazdasági előnyhöz jutott volna ebből a támogatási programból.

(136)

Mivel a Sinosure Kína belföldi exporthitel-biztosítási piacának mintegy 90 %-át teszi ki, a Bizottság nem tudott megállapítani piaci alapú belföldi biztosítási díjat. A korábbi szubvencióellenes vizsgálatokkal összhangban a Bizottság így a legmegfelelőbb külső referenciaértéket alkalmazta, amellyel kapcsolatosan könnyen hozzáférhetőek voltak információk, azaz az Amerikai Egyesült Államok Export-Import Bankja (a továbbiakban: Ex-Im Bank) által nem pénzügyi intézmények esetében az OECD-országokba irányuló kivitelre alkalmazott biztosítási díjakat.

(137)

A felülvizsgálati időszak alatt visszatérített exporthitel-biztosítási díjakat támogatásként kezelték. Mivel nem volt bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a vállalatoknál felmerültek volna olyan többletköltségek, amelyek kiigazítást tennének szükségessé, a gazdasági előny a felülvizsgálati időszak során kapott visszatérítés teljes összegeként került kiszámításra.

(138)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Hankook csoport megjegyezte, hogy a számításban az összes kivitelből származó teljes gazdasági előnyt nem kizárólag az érintett termék Unióba irányuló exportjához kell rendelni. A Bizottság kijavította a hibát, és a gazdasági előnyt az összes export teljes forgalmához rendelte; ez mindamellett nem okozott jelentős változást a megállapított támogatás összegében.

(139)

E program esetében a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összeg:

Kedvezményes finanszírozás és biztosítás: exporthitel-biztosítás

(140)

A mintában szereplő vállalatok számára a termeléshez felhasznált inputot beszállító természeteskaucsuk-, szintetikusgumi-, korom- és nejlonkord-gyártók egyike sem válaszolt azokra az egyedi kérdőívekre, amelyek részükre történő továbbítását a Bizottság kérte a kínai kormánytól.

(141)

Mivel a Bizottság nem kapott semmilyen információt azon állami tulajdonú gyártók vállalatirányításáról, amelyek inputot szolgáltattak a mintában szereplő vállalatoknak, és nem kapott vállalatspecifikus információkat a mintában szereplő vállalatoknak átadott inputok árának beszállítók általi meghatározásáról, a Bizottságnak az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia a természetes kaucsuk, a szintetikus gumi, a korom és a nejlonkord megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében történő biztosításával kapcsolatos ténymegállapításaihoz.

(142)

A mintában szereplő valamennyi vállalat az energiaszolgáltatókkal kötött szerződés alapján vásárolta meg a villamos energiát. A villamosenergia-hálózaton keresztül vásárolt villamos energia beszerzési árai a hivatalosan megállapított árszinteket követték, amelyeket a nagy ipari vásárlók számára tartományi szinten határoztak meg. Amint azt a korábbi vizsgálatok (51) is megállapították, az energia piaci árának liberalizációjára vonatkozó reform bevezetése ellenére a villamosenergia-beszerzési piac továbbra is erősen szabályozott.

(143)

A felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok villamosenergia-költségeinek egy részét csökkentették vagy visszatérítették.

(144)

A jogalap a következő:

(145)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok villamos energiát vásároltak, és a villamosenergia-kiadásaik egy részének csökkentésében vagy visszatérítésében/kiigazításában részesültek, mivel részt vettek a piacorientált villamosenergia-ügyletekre vonatkozó kísérleti programban.

(146)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány nem működött együtt, a Bizottság az eredeti vizsgálatból származó információkra támaszkodott. A Bizottság megállapította továbbá, hogy egyes vizsgált vállalatok nem a hálózatból vásárolnak villamos energiát, hanem közvetlen beszerzési megállapodások alapján közvetlenül a villamosenergia-termelőktől vásárolhatnak. E megállapodások értelmében meghatározott mennyiségű villamos energiához juthatnak a nagy ipari fogyasztók számára tartományi szinten megállapított hatósági árnál alacsonyabb, meghatározott áron.

(147)

Amint azt a korábbi vizsgálatok (52) megállapították, az ilyen közvetlen megállapodások megkötésének lehetősége jelenleg nem minden nagy ipari fogyasztó számára nyitott. Nemzeti szinten a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és az Államtanácsnak a villamosenergia-rendszer reformjának további elmélyítéséről szóló véleményei például kimondják, hogy „azok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a nemzeti iparpolitikának, és amelyek termékeit és eljárásait kizárták, nem vehetnek részt közvetlen ügyletekben” (53). Ugyanezen vélemények szerint „a hozzáférésre vonatkozó előírások meghatározása után bővítenünk kell az előírásoknak megfelelő helyi villamosenergia-termelő vállalatoknak és villamosenergia-kiskereskedőknek a helyi kormányzatok által évente közzétett jegyzékeit, a fogyasztói jegyzékre vonatkozóan pedig dinamikus szabályozást kell bevezetnünk. A jegyzékben szereplő villamosenergia-termelő vállalatok, villamosenergia-kiskereskedők és fogyasztók önként kérhetik nyilvántartásba vételüket a kereskedelmi intézményeknél, hogy piaci szereplővé válhassanak”. A közvetlen kereskedelmi rendszerben való részvételhez a vállalatnak tehát meg kell felelnie bizonyos előírásoknak, és szerepelnie kell a „fogyasztói jegyzékben”.

(148)

A közvetlen villamosenergia-kereskedelmet a gyakorlatban a tartományok végzik. A vállalatoknak be kell nyújtaniuk a tartományi hatóságoknak egy kérelmet a közvetlen villamosenergia-ellátási kísérleti rendszerben való részvétel jóváhagyására, és bizonyos kritériumoknak meg kell felelniük. Bizonyos vállalatok esetében nincs tényleges piaci alapú tárgyalási vagy ajánlattételi folyamat, mivel a közvetlen megállapodások keretében beszerzett mennyiségek nem a tényleges kínálaton és keresleten alapulnak. Valójában a villamosenergia-termelők és a villamosenergia-fogyasztók nem értékesíthetik, illetve szerezhetik be szabadon, közvetlenül az összes villamos energiájukat. Ezt a helyi kormányzati szervek által a részükre kiosztott mennyiségi kvóták korlátozzák. Továbbá, bár az árakat közvetlenül a villamosenergia-termelőknek és a villamosenergia-fogyasztóknak vagy a közvetítő szolgáltató vállalatoknak kellene letárgyalnia, valójában továbbra is az állami hálózatüzemeltető társaság számláz a vállalatok felé. Végül pedig nyilvántartásba vételi célból minden aláírt közvetlen beszerzési szerződést be kell nyújtani a helyi kormányzati szerveknek.

(149)

2018-ban a kínai kormány kiadta a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és a Nemzeti Energiahivatal körlevelét a piacorientált villamosenergia-ügyletek aktív előmozdításáról és a kereskedelmi mechanizmus további javításáról. Bár a körlevél célja, hogy növelje a villamosenergia-piacon a közvetlen ügyletek számát, külön említést tesz bizonyos ágazatokról, többek között olyan csúcstechnológiai ágazatokról, mint például az abroncságazat, amelyek támogatásban részesülnek, és amelyeknek előnye származik a villamosenergia-piac liberalizálásából. Kiemelendő, hogy a III. szakasz (Nyitás a követelményeknek megfelelő fogyasztók piacra jutásának lehetővé tétele érdekében) 2. pontja előírja „a magas hozzáadott értékkel rendelkező feltörekvő ágazatok, például a csúcstechnológiai ágazatok, az internetes és big data ágazatok, a csúcskategóriás termékeket gyártó ágazatok, valamint a sajátos előnyökkel és jellemzőkkel rendelkező és csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások támogatását, hogy feszültségkorlátozástól és energiafogyasztási korlátozásoktól mentesen részt vegyenek az ügyletekben”.

(150)

Ezenkívül a kereskedelmi tevékenységet folytató fogyasztókra vonatkozó villamosenergia-termelési és -fogyasztási terv teljes körű liberalizálásáról szóló közlemény, amely a villamosenergia-piac további liberalizálására irányul, kimondja, hogy „azok a kereskedelmi villamosenergia-fogyasztók, amelyek nem követik az állami iparpolitikát, ideiglenesen nem vehetnek részt piacorientált ügyletekben, azoknak a villamosenergia-fogyasztóknak pedig, amelyek termékei és folyamatai az iparszerkezeti kiigazításokról szóló útmutató katalógus szerint a korlátozott vagy a kizárt kategóriába tartoznak, szigorúan végre kell hajtaniuk a villamos energiára vonatkozó hatályos differenciált árpolitikát”.

(151)

A jogszabály tehát előírta, hogy a villamosenergia-piacon a közvetlen ügyletek alkalmazását szelektíven bizonyos ágazatokra korlátozzák, például azokra az ágazatokra, amelyek megfelelnek az állami iparpolitikáknak, különös tekintettel a csúcstechnológiai ágazatokra. Ennek eredményeképpen ezek az ágazatok alacsonyabb árat fizetnek a villamos energiáért.

(152)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a csökkentett villamosenergia-tarifa és a mintában szereplő vállalatok részvételével zajló közvetlen villamosenergia-kereskedelemből eredő visszatérítések/kiigazítások, az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja és 3. cikkének 2. pontja értelmében támogatásnak minősülnek. A kínai kormány (azaz a hálózat üzemeltetője) bevételekről való lemondás formájában pénzügyi hozzájárulást nyújt, amely gazdasági előnyhöz juttatja az érintett vállalatokat. A címzettek számára biztosított gazdasági előny a csökkentett villamosenergia-árak vagy visszatérítések/kiigazítások útján megtakarított villamosenergia-költségnek felel meg, mivel a villamos energiát a közvetlen ellátás lehetőségét igénybe venni nem tudó vagy a közvetlen ellátásra irányuló kísérleti programban részt nem vevő többi nagy ipari fogyasztó által fizetett rendes hálózati árnál alacsonyabb áron nyújtották.

(153)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály a program alkalmazását olyan vállalkozásokra korlátozza, amelyek megfelelnek az állam által meghatározott bizonyos iparpolitikai célkitűzéseknek, és amelyek termékei vagy folyamatai támogathatónak minősülnek.

(154)

Így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási program a felülvizsgálati időszak alatt működött, és az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedinek minősül.

(155)

A kiegyenlíthető támogatás összegét a Bizottság a címzettek számára a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. A gazdasági előnyt a Bizottság a villamos energia árának a rendes hálózati tarifa alapján fizetendő teljes összege, valamint a csökkentett tarifa alapján fizetendő teljes összeg különbözeteként számolta ki.

(156)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Hankook azt állította, hogy a csoport egyik vállalata, a CHKT esetében a Bizottság a számításaiban a vállalat által a kérdőívre adott válaszhoz benyújtott aktának nem a felülvizsgált változatát használta fel. A vállalat eredetileg a villamos energiáért fizetett összegekre alkalmazandó díjakat a kormányzati díjakat nem tartalmazó tarifa alapján számította ki, a hálózati tarifák azonban tartalmazzák ezeket a díjakat. Ezért a vállalat az ellenőrző látogatás előtt benyújtotta a CHKT által fizetett villamosenergia-árak felülvizsgált változatát. A CHKT azt állította, hogy a Bizottságnak az előnyt a felülvizsgált tarifák alapján kellene kiszámítania. A Bizottság elemezte ezt az állítást, és megalapozottnak találta. Ezért a Bizottság kijavította a hibát, és a gazdasági előnyt a CHKT által fizetett tarifa alapján számította ki, beszámítva a kormányzati díjakat is.

(157)

A Hankook továbbá azt állította, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a „nullázás” módszerét, és figyelmen kívül hagyta azon hónapok ügyleteit, amelyekben nem állapítottak meg gazdasági előnyt. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a gazdasági előnyt minden egyes ügylet figyelembevételével számították ki, majd összehasonlították azokat a hálózati tarifákkal annak ellenőrzése érdekében, hogy a vállalat a megfelelő díjazásnál alacsonyabb összeg fejében kapta-e a szolgáltatást. Az összehasonlítást azonos vagy leginkább hasonló szolgáltatások, például azonos tarifa (magas csúcsidőszaki, csúcsidőszaki, normál vagy alacsony kihasználási időszaki tarifa), időszak és terület között végezték el. Ezért amikor egyes esetekben nem állapítottak meg gazdasági előnyt, ezeket a tranzakciókat nem vették figyelembe a teljes gazdasági előnyben. A Bizottság nem talált olyan okot, amely miatt a vállalat által kért ellentételezési módszer indokolt lenne, és azt kellene alkalmazni a támogatás összegének kiszámítására, ezért az állítást figyelmen kívül hagyta.

(158)

E program esetében a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összeg:

A megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított villamos energia

(159)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a kínai abroncságazat a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében jutott földterülethez és konkrétabban földhasználati jogokhoz.

(160)

Kínában a földhasználati jog biztosítása a Kínai Népköztársaság földügyi igazgatásról szóló törvényének hatálya alá tartozik. Ezenkívül a jogalap részét képezik a következő dokumentumok is:

(161)

„Az állami tulajdonú földterületek építési célú használati jogának ajánlattételi felhívás, árverés és ajánlat útján történő engedményezéséről” szóló rendelkezés 10. cikke értelmében a helyi hatóságok a földterületek árát a csak háromévente aktualizált városi földértékelési rendszer, valamint a kormányzati iparpolitika szerint határozzák meg.

(162)

Korábbi vizsgálatai során (61) a Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jogokért Kínában fizetett árak nem a szabadpiaci kereslet és kínálat által meghatározott piaci árat tükrözik, mert úgy találta, hogy az árverési eljárás nem egyértelmű, átláthatatlan és nem működik a gyakorlatban, és az árakat a hatóságok önkényesen szabják meg. Az előző preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a hatóságok a városi földértékelési rendszer szerint határozzák meg az árakat, és ez a rendszer – egyéb szempontok mellett – arra kötelezi őket, hogy az ipari földterületek árának meghatározásakor az iparpolitikát is figyelembe vegyék.

(163)

Azzal összefüggésben, hogy bizonyos ágazatokban működő vállalatok kedvezményes feltételek mellett jutnak ipari földterülethez, a Bizottság megjegyezte, hogy az árak meghatározásakor a helyi hatóságoknak a fent említettek szerint figyelembe kell venniük a kormányzati iparpolitikát is. Ebben az iparpolitikában az abroncságazatot az ösztönzött ágazatok közé sorolják. Ezenkívül az Államtanács 40. sz. határozata értelmében az állami hatóságok a földterületek biztosításakor figyelembe veszik az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusát és az iparpolitikákat. A 40. sz. határozat XVIII. cikke egyértelművé teszi, hogy a „korlátozott” gazdasági ágazatoknak nem juttatható földhasználati jog. Ebből következik, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja alapján egyedi, mert a kedvezményes feltételek melletti földterülethez jutás lehetősége csak egyes gazdasági ágazatokban, ebben az esetben az abroncságazatban működő vállalatok számára adott, és a kormányzati gyakorlat ezen a területen nem egyértelmű és nem átlátható.

(164)

A felülvizsgálat a mintában szereplő gyártók tekintetben nem mutatott ki érdemi változást. A Giti csoportnak csak egyetlen exportáló gyártója vásárolt új földterületet a felülvizsgálati időszak végéig.

(165)

E vizsgálat ténymegállapításai megerősítik, hogy Kínában a földterület biztosításával és megszerzésével kapcsolatos helyzet nem átlátható, az árakat pedig a hatóságok önkényesen szabták meg.

(166)

Korábbi vizsgálataihoz (62) hasonlóan és az alaprendelet 6. cikke d) pontjának ii. alpontjával összhangban a Bizottság külső referenciaértékként Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu Független Vámterület (a továbbiakban: Tajvan) földterületárait vette figyelembe (63). A Bizottság a címzett által szerzett gazdasági előnyt úgy számította ki, hogy figyelembe vette a mintában szereplő egyes exportáló gyártók által a földhasználati jogokért ténylegesen fizetett összeg (azaz a szerződésben megjelölt, ténylegesen kifizetett összeg, illetve adott esetben a szerződésben megjelölt, a helyi kormányzati szervektől kapott visszatérítésekkel/támogatásokkal csökkentett összeg) és azon összeg különbségét, amelyet a tajvani referenciaértéknek megfelelően fizetni kellett volna.

(167)

A Bizottság a következő indokok miatt tekinti Tajvant megfelelő külső referenciaországnak:

(168)

A korábbi vizsgálatainál alkalmazott módszertant követve (64) (65) a Bizottság a számítás során a tajvani földterületek átlagos négyzetméterárát alkalmazta, és azt a földhasználati jogokra vonatkozó egyes szerződések időpontja után bekövetkezett inflációnak és a GDP alakulásának megfelelően kiigazította. Az ipari földterületekre vonatkozó 2015-ös árak Tajvan Gazdasági Minisztériuma Ipari Hivatalának honlapjáról (66) származnak. A korábbi évekre vonatkozó árakat az IMF által 2015-ben közzétett inflációs ráták, illetve a tajvani egy főre jutó, folyó áron számított, USD-ben kifejezett GDP alakulása alapján korrigálták.

(169)

A nyilvánosságra hozatalt követően két exportáló gyártó azt állította, hogy Tajvan nem tekinthető megfelelő referenciának, mivel – többek között – Tajvan gazdasági fejlettsége nem azonos Kínáéval, viszont vannak más olyan országok, amelyek azonos szintű ipari infrastruktúrával rendelkeznek. A Hankook csoport azt állította, hogy a Bizottságnak ezért Thaiföldet kellene referenciának tekinteni, ahogyan azt az Egyesült Királyság is tette. A Giti azt állította, hogy Tajvan mint referencia nem megfelelő, mivel nem tükrözi a kínai piaci feltételeket, és hogy a föld árát semmilyen módon nem igazították ki a szárazföldi Kína piaci feltételeinek figyelembevétele érdekében.

(170)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Tajvan megfelelő külső referenciaként való kiválasztása a rendelet (168) preambulumbekezdésében és a közelmúltbeli vizsgálatban (67) felsorolt számos tényező figyelembevételével történt, amelyek indokolták az ország érvényes referenciaként való kiválasztását, beleértve a tajvani ipari övezetek és az érintett kínai ipari tartományok összehasonlítását. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy még ha vannak is eltérések a szárazföldi kínai földhasználati jogok és a tajvani földterület-értékesítés közötti piaci feltételekben, ezek nem olyan jellegűek, hogy érvénytelenítenék Tajvan kiválasztását érvényes viszonyítási alapként. A Bizottság a vizsgálat során nem tudott más olyan megfelelő referenciát vagy kiigazítási módszert azonosítani, amely megfelelően tükrözné ezeket a piaci feltételek közötti különbségeket. Ezenkívül a Bizottság a referenciát saját értékelése és saját vizsgálatának eredménye alapján állapította meg, nem pedig más harmadik országok saját eljárásai során tett megállapítások alapján. Ezen az alapon az állítást el kellett utasítani.

(171)

A Giti azt állította, hogy azt a földterületet, amelyre vonatkozóan a Giti a felülvizsgálati időszak alatt jogokat szerzett, nem kell figyelembe venni a gazdasági előny kiszámításakor, mivel azt nem hasznosítják az érintett termék előállításához. Maga a vállalat is elismeri, hogy a földterület megszerzésének célja az új gyár megépítése, és végül a termelésnek erre a helyszínre történő áthelyezése. Önmagában az a tény, hogy jelenleg nem zajlik gyártás, nem releváns a vállalat által kapott támogatási összeg szempontjából. A vállalat gazdasági előnyben részesült, ezért ezt a földterületet is figyelembe vették a felülvizsgálati időszak során kapott támogatás összegének kiszámításakor. A Bizottság az állítást figyelmen kívül hagyta.

(172)

A Bizottság a támogatási összeget az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban – az ipari földterületek földhasználati joga szokásos időtartamának (50 év) figyelembevételével – kivetítette a felülvizsgálati időszakra. Ezt az összeget azután a Bizottság az adott vállalatok felülvizsgálati időszak alatti teljes forgalmára vetítette, figyelemmel arra, hogy a támogatás nem függött az exportteljesítménytől, és nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint került meghatározásra.

(173)

E támogatás esetében a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összeg:

Az állam által a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok

(174)

A Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényével összhangban, az állam által kiemelten támogatandó újszerű és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok 15 %-os csökkentett társaságiadó-kulccsal adóznak a szokásos 25 %-os adókulcs helyett.

(175)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az abroncsgyártók kiegyenlíthető támogatásban részesülnek a jövedelemadó- és egyéb közvetlenadó-programok és adópolitikai intézkedések keretében nyújtott kedvezményes elbánás formájában.

(176)

Három egyedi program tekintetében (azaz a szinergikus hasznosításból származó erőforrástermékekre vonatkozó társaságiadó-kedvezmények; kutatási-fejlesztési kiadások utáni társaságiadó-jóváírás; és földhasználati adómentességek) a Bizottság – figyelembe véve a kínai kormány együttműködésének hiányát – a jogalappal, a támogathatósággal, a támogatás jellegével és annak egyedi jellegével kapcsolatos ténymegállapításait a korábbi vizsgálatok (68) ténymegállapításaira és a mintában szereplő exportáló gyártók kérdőívre adott, ellenőrzött válaszaira alapozta. Így a Bizottság ki tudta számítani a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyedi támogatási mértéket.

(177)

Megállapítást nyert, hogy a jövedelemadó- és egyéb közvetlenadó-programok – az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének 2. pontja értelmében – állami bevételekről való lemondás formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a címzett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(178)

A program jogalapját a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényének 28. cikke és 30. cikkének (1) bekezdése, a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 93. cikke, valamint a következők jelentik:

(179)

Csak azok a vállalatok jogosultak adócsökkentésre, amelyek az állam által támogatott kulcsfontosságú új és csúcstechnológiai területekhez, valamint az állam által támogatott csúcstechnológiai területek jelenlegi prioritásaihoz tartoznak, amelyeket a csúcstechnológiai ágazatok fejlesztésének legújabb kulcsfontosságú kiemelt területeiről szóló iránymutatás sorol fel. Ez az iránymutatás kiemelt területként említi a gyártástechnológiát és az abroncsokhoz szükséges legfontosabb nyersanyagokat.

(180)

Az ebből az intézkedésből származó gazdasági előnyben részesülő vállalatoknak be kell nyújtaniuk társaságiadó-bevallásukat és a kapcsolódó mellékleteket. A gazdasági előny tényleges összegét az adóbevallás tartalmazza.

(181)

A Bizottság megítélése szerint a szóban forgó adójóváírás az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja és 3. cikkének 2. pontja értelmében támogatásnak minősül, mivel bevételekről való lemondás formájában a kínai kormány pénzügyi hozzájárulást nyújt, amelynek révén az érintett vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak. A címzettek részére nyújtott gazdasági előny mértéke az adómegtakarítás összegének felel meg. E támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály a program alkalmazását olyan vállalkozásokra korlátozza, amelyek a csúcstechnológia bizonyos, az állam által meghatározott kiemelt területein, például az abroncságazat egyes kulcsfontosságú technológiáinak területén tevékenykednek.

(182)

A kiegyenlíthető támogatás összegét a Bizottság a címzettek számára a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. A gazdasági előny a szokásos adókulcs szerint fizetendő adó teljes összegének, valamint a csökkentett adókulcs szerint fizetendő adó teljes összegének különbözete.

(183)

E támogatás esetében a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összeg:

Közvetlen adókkal kapcsolatos mentességi és adócsökkentési programok

(184)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint a program héa- és behozatalivám-mentességet biztosít a gyártás során felhasznált termelő berendezések behozatalára. A mintában szereplő vállalatok esetében a Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan mind a héa, mind a behozatali vám tekintetében megállapított mentességet. Ezek a mentességek olyan, a korábbi években importált berendezésekre is vonatkoztak, amelyek esetében a gazdasági előny értékcsökkenését a berendezés teljes élettartamára számolták el, és így az csak részben jutott a felülvizsgálati időszakra. Bár a Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy az adómentességek közvetlenül alkalmazandók lennének a felülvizsgálati időszak alatt, a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok e program keretében továbbra is korlátozott gazdasági előnyben részesültek a korábbi években alkalmazandó mentességek miatt.

(185)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja értelmében a kínai kormány által bevételekről való lemondás formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulásnak minősül, mivel a külföldi tőkebefektetéssel működő vállalatok (a továbbiakban: ktv-k) és más jogosult belföldi vállalkozások mentesülnek az általuk egyébként megfizetendő héa és/vagy vám megfizetése alól. A program emellett az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja értelmében is gazdasági előnyt juttat a címzett vállalatoknak.

(186)

A program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedinek minősül. A jogszabályok – amelyek alapján a támogatást nyújtó hatóság működik – azokra a vállalkozásokra korlátozzák a jogosultságot, amelyek jogszabályokban kimerítően meghatározott, konkrét ágazatokban valósítanak meg beruházást, és amelyek a külföldi beruházásra és technológiatranszferre vonatkozó ágazati útmutató katalógus értelmében vagy az ösztönzött vagy a korlátozott „B” kategóriába tartoznak, vagy azokra, amelyek megfelelnek az állami fejlesztésösztönzésben részesülő kulcsfontosságú ágazatok, termékek és technológiák katalógusának. Ezenfelül az erre a programra való jogosultságot nem korlátozzák objektív feltételek, és nincs olyan meggyőző bizonyíték, amelynek alapján arra lehetne következtetni, hogy a jogosultság – az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint – automatikus.

(187)

A Bizottság a kiegyenlíthető támogatás mértékét a címzetteknek juttatott, a felülvizsgálati időszak vonatkozásában megállapított gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. A címzettek által szerzett gazdasági előny a behozott berendezésre vonatkozó, elengedett héa és vám összege. Annak biztosítása érdekében, hogy a kiegyenlíthető összeg kizárólag a felülvizsgálati időszakra vonatkozzon, a szerzett gazdasági előny értékcsökkenését – a vállalat rendes számviteli eljárásainak megfelelően – a berendezés teljes hasznos élettartamára számolták el.

(188)

E program keretében a mintában szereplő vállalatok mindegyike kapott visszatérítéseket. Az erre az egyedi programra megállapított támogatási összeget a Hankook csoport esetében 0,005 %-ban, a GITI csoport esetében pedig 0,02 %-ban állapították meg.

(189)

A Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapította, hogy a mintában szereplő összes vállalatot úgynevezett „feldolgozóipari exporttal foglalkozó vállalatoknak” minősítették. A Bizottság a felülvizsgálat során megállapította, hogy ez a rendszer a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is alkalmazandó volt.

(190)

A Kínai Népköztársaság vámhatóságának a feldolgozóipari exportból származó áruk felügyeletéről szóló intézkedései (69) 3. cikke értelmében „a »feldolgozóipari export« kifejezés olyan üzleti tevékenységre utal, amelyben a működő vállalkozás teljes egészében vagy részben importálja a nyers- és segédanyagokat, alkatrészeket, alkotóelemeket, résztermékeket és csomagolóanyagokat, majd a feldolgozást vagy összeszerelést követően, beleértve a szállított és behozott anyagok feldolgozását is, újra exportálja a készterméket”. Az 5. cikk kimondja továbbá, hogy „amennyiben a behozatal során az adókat a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően beszedik, a vámhatóság a késztermékek kivitelét követően, a ténylegesen feldolgozott és újra kivitt áruk ellenőrzött mennyisége alapján visszatéríti a beszedett adókat”.

(191)

A program jogalapjai:

(192)

A felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő valamennyi vállalat nyilvántartásba vetette magát a vámhatóságnál a feldolgozóipari exportra vonatkozó rendszer tekintetében, és mindegyikük mentességet kapott a „behozatal során beszedett adók” (azaz behozatali vámok) alól az exportált abroncsok gyártásához felhasznált természetes kaucsuk behozatalára.

(193)

Ez a rendszer megfelel az alaprendelet I. melléklete i) pontjában meghatározott vámvisszatérítési rendszernek. Az I. melléklet i) pontja értelmében a helyettesítő vámvisszatérítési rendszerek exporttámogatásnak minősülhetnek addig a mértékig, amíg a behozott inputra eredetileg kivetett importköltségek vonatkozásában igényelt vámvisszatérítésen túlmenően többletvisszatérítés alkalmazását eredményezik.

(194)

Annak megállapítása érdekében, hogy fennállt-e ilyen túlzott mértékű vámelengedés az alaprendelet III. mellékletének II. pontja értelmében, a Bizottság további információkat kért a kínai kormánytól a feldolgozóipari exportra vonatkozó rendszerről általában, és konkrétabban a kísérő nyomonkövetési és ellenőrzési eljárások meglétéről és hatékony alkalmazásáról. A kínai kormány nem szolgáltatott információt e tekintetben. A Bizottság így a támogatás fennállását az eredeti vizsgálat ténymegállapításai és a mintában szereplő exportáló gyártók által a felülvizsgálat során szolgáltatott információk alapján állapította meg.

(195)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint a kínai kormány létrehozott egy jogalkotási keretet a feldolgozóipari exportra vonatkozó rendszer felügyeletére. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy a rendszerbe beépített bizonyos jellemzők potenciálisan túlzott mértékű vámvisszatérítésekhez vezethetnek:

(196)

Továbbá a mintában szereplő exportáló gyártóknál végzett ellenőrző látogatások során úgy tűnt, hogy ezt a keretet nem alkalmazták ténylegesen a gyakorlatban. A Bizottság például megállapította, hogy az exportőr az elektronikus vámrendszerben bejelentett a természetes kaucsuk behozatalára és az exportált abroncsok, többek között az érintett termék mennyiségére vonatkozó adatokat. A gumifelhasználást a szokásos felhasználás alapján jelentik be, majd összehasonlítják a tényleges felhasználással. A mintában szereplő gyártók többsége – egy kivételével – ugyanazt a felhasználási arányt használta a feldolgozóipari exportra vonatkozó rendszerben, mint a termelésében. Az ellenőrző látogatás során a Bizottság megállapította, hogy a GITI Fujian olyan gumi gyártással összefüggő felhasználásáról számolt be, amelyet a felülvizsgálati időszak alatt ténylegesen nem használtak fel. Ezért a Bizottság kiszámította a gumi egyes típusainak felhasználását, és megállapította, hogy a tényleges felhasználás eltér az elektronikus vámrendszerbe bejelentettől. Meg kell jegyezni, hogy a különbség a mintában szereplő vállalat telephelyén a felülvizsgálati időszak alatt a vámhatóságok által végzett helyszíni ellenőrzések ellenére következett be. Ezeket a ténymegállapításokat közölték a kínai kormánnyal, hogy lehetősége legyen további vizsgálatokat lefolytatni a szóban forgó ügylettel kapcsolatban.

(197)

Ennek eredményeként a GITI csoport egyik exportőre nem fizette meg az összes behozatali vámot, amely esedékes lett volna.

(198)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány feldolgozóipari exportra vonatkozó ellenőrzési rendszerét nem alkalmazták hatékonyan a természetes kaucsukot illetően. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy az exportált abroncsokhoz felhasznált természetes kaucsukot érintő feldolgozóipari exportra vonatkozó rendszer a vámok túlzott elengedését eredményezte, ami az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának ii. alpontja értelmében kiegyenlíthető támogatásnak minősül, mivel az olyan importált inputokra eredetileg kivetett importköltségek túlzott mértékű visszatérítését eredményezi, amelyekre vámvisszatérítést igényelnek.

(199)

A vámok ilyen túlzott elengedései egyediek is, mivel az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében az exportteljesítménytől függenek.

(200)

A gazdasági előnyt a Bizottság a vizsgálati időszak alatt esedékes behozatali vámok összege és a felülvizsgálati időszak alatt ténylegesen megfizetett behozatali vámok összege közötti különbségként számította ki.

(201)

Az e támogatástípus vonatkozásában a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított támogatási összeg a következő volt:

Természetes kaucsuk esetében igényelhető behozatalivám-visszatérítés

(202)

Az összes közvetettadó- és behozatalivám-program vonatkozásában a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított teljes támogatási összeg a következő volt:

Közvetettadó-mentességek és -csökkentések

(203)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság azt állapította meg, hogy a mintában szereplő vállalatok némelyike számos, a környezetvédelemmel és a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos támogatásban, valamint kutatáshoz és fejlesztéshez, technológiai korszerűsítéshez és innovációhoz kapcsolódó támogatásban részesült.

(204)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a mintában szereplő mindkét exportőr több ad hoc támogatásban részesült.

(205)

A mintában szereplő exportáló gyártók által bejelentett programok túlnyomó többsége a helyi hatóságok által kiadott közleményeken alapult. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezek a programok a többek között az alábbi jogi aktusokban meghatározott általános politikákat tükrözik:

(206)

Tekintettel a kínai kormány együttműködésének hiányára, a Bizottság a vissza nem térítendő támogatási programokkal kapcsolatos ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta, beleértve a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkat és a mintában szereplő exportáló gyártók által benyújtott információkat is. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is hasonló programokban részesültek, mint amilyeneket az eredeti vizsgálat megállapított.

(207)

A kérelmező azt állította, hogy a kínai abroncsexportőröknek gazdasági előnyük származik e programokból. 2022 májusában például a Pénzügyminisztérium költségvetési támogatást tett közzé a karbonsemleges csúcs munkájához, „a karbonsemlegesség céljának elérése, a pénzügyi támogatási politikák és a tizennegyedik nemzeti ötéves terv megerősítése” érdekében. Ez a dokumentum ezért olyan kormányzati pénzügyi politikák végrehajtását célozza, amelyek célja „a régiók és az ágazatok támogatása a zöld és karbonszegény átállás felgyorsításában”. Az abroncságazat és az egész kínai gazdaság ezért profitál a környezetvédelmi politikákból. A környezetbarátabb ipar előmozdítása érdekében az MIIT kiadta a 2016–2020-as időszakra vonatkozó zöld iparfejlesztési tervet. A terv az abroncsok gyártásához használt kulcsfontosságú szennyező technológiákra, azaz a petrolkémiai, gumi-, acél- és textiltechnológiákra is kiterjedt (70).

(208)

A kérelmező továbbá azt állította, hogy a tizennegyedik ötéves terv támogatást nyújt a „K+F-kiadásokhoz, és adókedvezményeket ad a csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások számára”. A tizennegyedik ötéves terv tudományos és technológiai projekteket is belefoglalja a K+F-rendelkezéseibe (71).

(209)

E programok az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának i. alpontja és 3. cikkének 2. pontja értelmében támogatásnak minősülnek, mivel az érintett termék gyártóinak nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában a kínai kormánytól származó pénzeszközöket adnak át.

(210)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy ezek a támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatásokra csak a rendszeresen közzétett iránymutatásokban, közigazgatási intézkedésekben és katalógusokban felsorolt, kulcsfontosságú területek vagy technológiák terén működő vállalatok jogosultak. Az abroncságazat és/vagy a vegyipar (petrolkémiai ipar) szerepel a támogatható ágazatok között.

(211)

Az előnyt a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt kapott vagy a felülvizsgálati időszakra vetített összegként számította ki úgy, hogy az összeg értékcsökkenését a támogatás alapját képező befektetett eszköz hasznos élettartamára számolta el, az eredeti vizsgálathoz hasonlóan.

(212)

Az e támogatástípus vonatkozásában a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a vizsgálati időszakra megállapított támogatási összeg a következő volt:

Energiatakarékossági, környezetvédelmi és kibocsátáscsökkentési támogatások

(213)

A Bizottság az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban az egyes támogatásokat, illetve támogatási programokat külön-külön vizsgálva kiszámította, hogy a mintában szereplő vállalatok kiegyenlíthető támogatásai mekkora összeget tesznek ki, majd ezeket az összegeket összeadta, hogy így az egyes exportáló gyártókra vonatkozóan meghatározza a felülvizsgálati időszak alatti teljes támogatási összeget. Az alábbiakban feltüntetett összesített támogatási összegek kiszámításához a Bizottság először a támogatási százalékot, vagyis a támogatási összegnek a vállalat teljes forgalmára jutó részét számította ki. Az így kapott százalékértékkel számolva meghatározta az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti, Unióba irányló exportjához tartozó támogatást. A Bizottság ezt követően kiszámította a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba exportált érintett termék egy tonnájára jutó támogatási összeget, majd ugyanezen kivitel egy tonnára vetített, a költséget, a biztosítást és a fuvardíjat is magában foglaló értékének (CIF-érték) százalékában kifejezte az alábbiakban feltüntetett különbözeteket.

(214)

A támogatási mértékeket vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve, országos szinten átlagosan [4–8] %-os mérték volt megállapítható. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált támogatási programok a felülvizsgálati időszak alatt hatályban voltak.

(215)

A felülvizsgálati időszak alatt megvalósuló támogatás megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére fennáll-e a valószínűsége a támogatás folytatódásának.

(216)

Ezzel összefüggésben a Bizottság a következő tényezőket vizsgálta: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, valamint az uniós piac vonzereje.

(217)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából az Unióba irányuló támogatott behozatal jelentős mennyiségű lenne-e. A kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást a nyilvánosan hozzáférhető információk és a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk alapján állapította meg.

(218)

A kérelemben a CRIA arról számolt be, hogy 2021-ben 122,39 millió abroncsot gyártottak Kínában ugyanabban az évben 141,76 millió abroncsra becsült termelési kapacitás mellett, ami az előző évhez képest 2,72 millióval több legyártott abroncsot jelentett. Az ezekből az adatokból levezetett kapacitáskihasználási arányok 86 % körül alakulnak. A CRIA jelentése szerint 2022-ben az abroncsgyártási kapacitás már legalább 1,5 millió egységgel bővült. Így a teljes abroncsgyártási kapacitás 2022-ben mintegy 143,25 millió egységre tehető. Ha ugyanazokat a kapacitáskihasználási arányokat vesszük figyelembe, mint a 2021. évben, ez körülbelül 123,67 millió legyártott abroncsot eredményezne. A Kínában 2022-ben rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitás tehát közel 20 millió egységet tett ki, ami majdnem egyenértékű az uniós piac teljes felhasználásával (ami körülbelül 20 millió egység, amint az az alábbi (232) preambulumbekezdésben szerepel).

(219)

A kínai abroncsgyártók a kínai kormány és a KKP fent vázolt iparpolitikájával összhangban tovább növelték már eleve túlzott mértékű termelési kapacitásaikat az eredeti vizsgálati időszak óta (akkor a termelési kapacitás körülbelül 110 milliót tett ki). A brazíliai dömpingellenes vizsgálat 2021-ben már rávilágított arra, hogy Kínában jelentős termelési kapacitások állnak rendelkezésre, és bizonyíték van arra, hogy a főbb kínai abroncsgyártók számos beruházást eszközöltek a termelési kapacitásokba (72). A 2022. évi dél-afrikai dömpingellenes vizsgálat hasonlóképpen megállapította a kínai abroncsgyártók jelentős (a szabad kapacitás legalább 30 %-át kitevő) termelésikapacitás-feleslegét, amely valószínűleg a vizsgált termék kivitelének növekedéséhez vezetne (73).

(220)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a kínai exportáló gyártók folytatják támogatott áron történő exportértékesítéseiket az uniós piacon. A Bizottság először is elemezte a harmadik országok piacaira irányuló kínai export árszintjét, és összehasonlította azt az uniós piacra irányuló kínai export árszintjével annak megállapítása érdekében, hogy az uniós piac az árszintek szempontjából vonzó-e.

(221)

A Bizottság megvizsgálta a mintában szereplő exportáló gyártók által bejelentett árszintet, és megállapította, hogy az összehasonlítható ügyletek (azaz a FOB Incoterms-paritáson meghatározott kereskedelmi számla) esetében a harmadik országokba exportált tehergépjármű-abroncsok egységára az uniós egységárak mintegy 80 %-át tette ki. Ezenkívül az uniós piac vonzerejét az is bizonyította, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére az Unióba irányuló kínai export volumene továbbra is az eredeti vizsgálat során megfigyelt behozatali volumen mintegy 30 %-át tette ki.

(222)

A statisztikák azt mutatják, hogy az uniós piac – amely az Egyesült Államok után a második legnagyobb piac – az árak tekintetében vonzó a kínai export számára. 2023-ban az Unióba irányuló kínai export árszintje akár 20 %-kal is magasabb volt a más rendeltetési helyekre, például az Egyesült Államokba, Mexikóba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Indonéziába, Malajziába, Szaúd-Arábiába, Nigériába, Algériába, Egyiptomba és Kenyába irányuló kínai export átlagáraihoz képest.

(223)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac mind árait, mind méretét tekintve vonzó piac volt a tehergépjárművekhez való abroncsokat előállító kínai exportáló gyártók számára.

(224)

Nem valószínű, hogy a kínai exportáló gyártók szabad kapacitását az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló export bővítésére használnák fel. A Bizottság megállapította, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó piacvédelmi intézkedések vannak hatályban az Amerikai Egyesült Államokban, Botswanában, Brazíliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban, Egyiptomban, Kazahsztánban, a Kirgiz Köztársaságban, Lesothóban, Namíbiában, az Oroszországi Föderációban, Örményországban, Szváziföldön és Törökországban (74). Következésképpen ezek a harmadik országbeli piacok, amelyek a tehergépjárművekhez való abroncsok jelentős felhasználói, kevésbé vonzóak a kínai exportáló gyártók számára.

(225)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy megállapítható a támogatás folytatódása. A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal (a piac méretéhez képest) továbbra is nagy mennyiségben, támogatott árakon érkezett az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt.

(226)

Emellett a Bizottság megállapította, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabadkapacitás-felesleg jelentős volt az uniós felhasználáshoz képest a felülvizsgálati időszak alatt. Az uniós piacnak a méret és az értékesítési árak szempontjából vett vonzereje azt is jelezte, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén a kínai export valószínűleg az uniós piacra irányulna.

(227)

A Bizottság ezért megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg bővíteni fogják az uniós piacra irányuló, támogatott áron történő abroncskivitelüket.

(228)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszak alatt több mint 400 gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(229)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 18 millió abroncsot tett ki. A Bizottság a teljes uniós termelés nagyságát az Európai Abroncs- és Gumigyártók Szövetsége (European Tyre & Rubber Manufacturers Association, a továbbiakban: ETRMA), a kérelmező és az Eurostat statisztikái által szolgáltatott információk alapján határozta meg. A (26) preambulumbekezdésben jelzettek szerint öt, a végleges mintában szereplő uniós gyártó több mint 25 %-át képviseli a hasonló termék uniós termelésének és értékesítésének. Ennek következtében a mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a szóban forgó öt uniós gyártó kitöltött kérdőíveiből kinyert adatok alapján elemezte.

(230)

Megállapítást nyert, hogy egyes, a mintában szereplő gyártók is importálják Kínából és viszontértékesítik az uniós piacon az érintett terméket. Összértékesítésükhöz képest azonban ez a behozatal elenyésző (összértékesítésük kevesebb mint 1 %-a), és nem érinti uniós gyártói minősítésüket.

(231)

A Bizottság az uniós felhasználást az ETRMA és az Eurostat által szolgáltatott információk alapján határozta meg.

(232)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (darab)

(233)

A teljes felhasználás a figyelembe vett időszakban 11 %-kal nőtt az Unió piacán. Jelentős növekedés volt tapasztalható 2020 és 2022 között. Ez valószínűleg összefügg a Covid-válságból való kilábalással, és azzal magyarázható, hogy az abroncsfelhasználás szervesen kapcsolódik a flották által megtett kilométerekhez, ami viszont nagymértékben függ a teljes gazdasági tevékenységtől, különösen a közúton szállított áruk mennyiségétől. A felhasználás növekedése 2022-ben tetőzött, és a felülvizsgálati időszak alatt lelassult.

(234)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedése az 1. táblázatban bemutatott uniós felhasználási adatok alapján került meghatározásra.

(235)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (darab) és piaci részesedése

(236)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal uniós felhasználási adatokon alapuló piaci részesedése a 2. táblázatban olvasható.

(237)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 22 %-kal, a 2020. évi mintegy 900 000 abroncsról a vizsgálati időszakra körülbelül 1,1 millió abroncsra nőtt. A kínai behozatal növekedése különösen jelentős volt 2022-ben, amikor az Európai Unió Törvényszéke a (4) preambulumbekezdésben leírtak szerint részben megsemmisítette az eredeti intézkedéseket. A behozatal volumene a kereslet csökkenése ellenére a felülvizsgálati időszak alatt is változatlan maradt. Ennek következtében a kínai behozatal piaci részesedése 4,9 %-ról 5,4 %-ra emelkedett a figyelembe vett időszak alatt.

(238)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(239)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak (EUR/darab)

(240)

Az Unióba érkező kínai behozatal átlagárai (valamennyi termékkategóriát illetően) a figyelembe vett időszakban 61 %-kal növekedtek.

(241)

Mivel a mintában szereplő exportáló gyártók túlnyomórészt 1. és 2. termékkategóriába tartozó abroncsokat exportáltak, a Bizottság nem rendelkezett részletes információkkal a 3. termékkategóriába tartozó kínai exportról, amely kategóriában az elsődleges kár bekövetkezett az eredeti vizsgálat során, és ezt követően a másik két kategória esetében ellenkező irányú kaszkádhatást váltott ki.

(242)

Ezért a Bizottság importstatisztikák alapján becsülte meg a teljes behozatal áralákínálását.

(243)

A Bizottság így a következőket hasonlította össze:

(244)

Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a fennmaradó behozatal esetében az átlagos kínai érkeztetési importár (270 EUR/darab) alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési áránál (281 EUR/darab) és kis mértékben maradt fölötte az uniós gazdasági ágazat átlagos termelési költségének (260 EUR/darab). Amennyiben az érkeztetési árat dömpingellenes és kiegyenlítő vámok nélkül állapítják meg, az 251 EUR/darabot tenne ki, amely jelentősen alákínálna az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árának, egyúttal elmaradna az uniós gazdasági ágazat termelési költségétől is.

(245)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy összességében a kínai behozatal árai alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára.

(246)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Hankook csoport azt állította, hogy a Bizottság helytelenül változtatta meg az alákínálásra vonatkozó számítás módszerét az eredeti vizsgálathoz képest. A Hankook csoport azt állította, hogy ahelyett, hogy az importstatisztikák alapján becsülte volna meg a teljes behozatal alákínálását, a Bizottságnak típusonkénti vagy termékkategóriánkénti elemzést kellett volna végeznie. Beadványának bizalmas változatában a Hankook csoport az exportvolumenre és -árakra vonatkozó adatokat is benyújtott, és azt állította, hogy ezen adatok felhasználásával a Bizottság levezethette volna az importárakat valamennyi termékkategóriára vonatkozóan, és termékkategóriánkénti alákínálás-elemzést végezhetett volna.

(247)

A Bizottság nem értett egyet ezekkel az állításokkal. Először is, a 3. termékkategóriában működő kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt és a (241) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság nem rendelkezett részletes információkkal a kínai kivitelről, különösen a 3. termékkategóriában, és nem tudta elvégezni a termékkategóriánkénti alákínálás-elemzést. Így tehát módosultak a Bizottság rendelkezésére álló, alapul szolgáló adatok. Másodszor, a Hankook csoport által a saját exportvolumenére és -áraira vonatkozóan benyújtott adatok nem voltak elegendőek az alákínálás további elemzéséhez. Még ezen adatok alapján is megállapítható, hogy az 1., 2. és 3. kategóriában vannak más olyan gazdasági szereplők is, amelyekről nem állnak rendelkezésre részletes információk, és a Hankook csoport állításával ellentétben ezek az adatok nem elegendőek ahhoz, hogy további információkat szolgáltassanak az alákínálásról a termékkategóriák szintjén, vagy hogy érvénytelenítsék a Bizottság alákínálási elemzésének bármely eredményét. A Bizottság ezért elutasítja ezt az állítást.

(248)

Az abroncsok Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatala elsősorban Thaiföldről, Törökországból és Vietnámból származott.

(249)

Az abroncsok egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(250)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mintegy 2 millió darabbal, azaz 41 %-kal nőtt. Ez gyorsabb, mint az uniós felhasználás előrehaladása, és a piaci részesedés 26,5 %-ról 33,5 %-ra történő növekedését eredményezte.

(251)

A legnagyobb növekedésre a Thaiföldről (856 ezer darab), Törökországból (590 ezer darab) és Vietnámból (486 ezer darab) érkező behozatal tekintetében került sor. Más harmadik országok esetében a növekedés csak szerény volt (53 ezer darab).

(252)

Az egyéb harmadik országokból – különösen Thaiföldről és Vietnámból – érkező behozatal árszintje jelentősen elmaradt az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraitól.

(253)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(254)

A Bizottság a (15)–(17) preambulumbekezdésben említett módon mintavételt alkalmazott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára.

(255)

A kár megállapításához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a felülvizsgálati kérelemben, az Eurostat statisztikáiban és az ETRMA beadványaiban szereplő adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(256)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatáskülönbözet nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatásaiból.

(257)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(258)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét összesített formában elemezte, egyes mikrogazdasági mutatókat pedig emellett – az uniós piac szegmentálása miatt – termékkategóriák szerinti bontásban is megvizsgált. A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság először összesített formában elemezte az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét.

(259)

A Bizottság egyes mutatók elemzését termékkategóriák szerinti bontásban is elvégezte. Amint az a (301)–(308) preambulumbekezdésben is szerepel, ez az elemzés megerősíti, hogy az érintett termék egésze tekintetében azonosított tendenciák általában véve megfelelnek az egyes termékkategóriák esetében külön-külön megállapított tendenciáknak.

(260)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság súlyozta a mintában szereplő uniós gyártók eredményeit az uniós gyártók teljes uniós értékesítésén belüli részarányával, így biztosítva, hogy a kkv-k teljes uniós értékesítésen belüli részesedésüknek megfelelően jelenjenek meg az összes mikrogazdasági mutató esetében. Mivel a kkv-k tevékenysége a 3. termékkategóriára korlátozódik, ennek a korrekciónak a közvetlen következménye az lett, hogy megnőtt a 3. termékkategóriához tartozó értékesítések részesedése a mintában szereplő uniós gyártóktól származó adatcsoporton belül.

(261)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság úgy vélte, hogy nincs szükség az eredeti súlyozásra az uniós gazdasági ágazat helyzetének a hatályvesztési felülvizsgálat keretén belüli objektív értékeléséhez. A vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a kizárólag a 3. termékkategóriában működő kkv-k kárhelyzete még rosszabb, mint a 3. termékkategória általános kárhelyzete. Ezenfelül a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot még a mintában szereplő uniós gyártók adatainak súlyozása nélkül is kár érte mindhárom termékkategóriában (lásd a (301)–(308) preambulumbekezdést). Ebből logikusan következik, hogy bármilyen súlyozás csak erősítené az átfogó kárhelyzetet illetően jelenleg megfigyelt negatív tendenciákat.

(262)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(263)

A piac növekedésével és az uniós piacon történő értékesítések bővülése mellett a termelési volumen 2020 és 2021 között nőtt. Ezt követően a termelés 2022-ben visszaesett, majd a felülvizsgálati időszakban még tovább csökkent. A termelési volumen csökkenése a visszaeső értékesítési volumennek tudható be, amely viszont az uniós felhasználás mérséklődésével volt összefüggésben, és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenéséhez vezetett. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene visszatért a 2020. évi szintre. Az uniós gazdasági ágazat azonban képes volt a termelési volumen változásaihoz igazítani kapacitását, enyhítve a kapacitáskihasználási arány ingadozásait; ez az arány a teljes figyelembe vett időszakban kismértékben (3 %-kal) javult.

(264)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(265)

A növekvő piacon az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2020 és 2021 között nőtt. 2022-ben az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a piaci növekedés ellenére visszaesett, és a felülvizsgálati időszakban tovább csökkent. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene visszatért a 2020. évi szintre. Mivel az uniós gazdasági ágazat értékesítései 2022-ben elmaradtak a piaci növekedéstől, és a felülvizsgálati időszakban gyorsabban romlottak, mint a piac, a piaci részesedés 69 %-ról 61 %-ra esett vissza a figyelembe vett időszak alatt.

(266)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben a Hankook csoport azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítései és piaci részesedése lényegében változatlanok maradtak a figyelembe vett időszakban, és hogy a 2022-től a felülvizsgálati időszakig tartó enyhe csökkenés a felhasználás csökkenésével magyarázható.

(267)

A vizsgálat ténymegállapításai nem támasztják alá ezt az állítást. Bár az uniós gazdasági ágazat értékesítései a felülvizsgálati időszakban 2020-hoz képest azonos szinten voltak, 2022-től a felülvizsgálati időszakig jelentősen (13 %-kal) csökkentek. Emellett az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is visszaesett 69 %-ról 61 %-ra a figyelembe vett időszak alatt.

(268)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(269)

Az uniós felhasználás 2020 és 2022 között először nőtt, összhangban a gazdasági tevékenység Covid utáni növekedésével. A felhasználás növekedése 2022-ben tetőzött, majd a felülvizsgálati időszak alatt lelassult, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 11 %-os növekedést eredményezett. Az uniós gazdasági ágazat értékesítései csak 2021-ben tudták követni a piac pozitív tendenciáját. 2022-ben az uniós gazdasági ágazat értékesítései nem nőttek ugyanolyan ütemben, mint a piac, és a felülvizsgálati időszakban gyorsabban romlottak, mint a piac. Ez a piaci részesedés 8 %-os (69 %-ról 61 %-ra történő) csökkenéséhez vezetett a figyelembe vett időszak alatt.

(270)

A foglalkoztatás és a termelékenység a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(271)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat közvetlenül több mint 2 700 munkahelyet veszített el. Amikor az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2020 és 2021 között nőtt, a foglalkoztatás is emelkedett. Mivel azonban az uniós gazdasági ágazat a termelékenységét is javítani tudta, a foglalkoztatás nem növekedett ugyanolyan mértékben, mint a termelési volumen. A termelési volumen 2021 és a felülvizsgálati időszak közötti visszaesése munkahelyek csökkenését és némi termelékenységcsökkenést eredményezett.

(272)

A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártók esetében megállapított egyéni támogatáskülönbözet még mindig jelentős volt (lásd a fenti (214) preambulumbekezdést).

(273)

Azonban annak ellenére, hogy továbbra is fennállt a támogatás Kína esetében, a kármutatók elemzéséből az derül ki, hogy a hatályban lévő intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra a figyelembe vett időszak elején. Ez a pozitív helyzet azonban 2022-ben megfordult, amikor ismét romlott az uniós gazdasági ágazat helyzete.

(274)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban független vevők felé felszámított értékesítési egységárak átlaga a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/tonna)

(275)

Az abroncsoknak az uniós piacon a független vevők felé felszámított értékesítési árai 25 %-kal növekedtek a figyelembe vett időszak alatt. 2020 és 2021 között az áremelkedés egybeesett a kereslet növekedésével. Ebben a helyzetben az uniós gazdasági ágazat a termelési költségek növekedésénél (4 %) nagyobb mértékben (7 %-kal) tudta növelni értékesítési árait.

(276)

Ez a kedvező helyzet 2022-ben megváltozott, ezt követően az uniós gazdasági ágazat nem tudta áthárítani a költségnövekedést az értékesítési áraiban. Noha az értékesítési árak 18 százalékponttal emelkedtek 2021 és a felülvizsgálati időszak között, ezek az áremelkedések nem álltak összhangban a termelési költségek növekedésével.

(277)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési egységköltség összességében 40 %-kal nőtt. A legjelentősebb növekedés 2021 és 2022 között következett be, amikor a termelési költség 30 %-kal emelkedett.

(278)

A Bizottság a három termékkategória tekintetében is elemezte a legfontosabb kármutatókat.

(279)

Az 1. termékkategóriában az átlagos értékesítési egységár 55 EUR-val emelkedett, míg az egységköltségek ugyanazon időszakban 75 EUR-val nőttek. Az átlagos értékesítési ár 24 %-kal, míg a termelési költségek 39 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban.

9. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/darab) – 1. termékkategória

(280)

A 2. termékkategóriában az átlagos értékesítési egységár 60 EUR-val emelkedett, míg az egységköltségek ugyanazon időszakban 68 EUR-val nőttek. Az átlagos értékesítési ár 29 %-kal, míg a termelési költségek 39 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban.

10. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/darab) – 2. termékkategória

(281)

A 3. termékkategóriában az átlagos értékesítési egységár 40 EUR-val emelkedett, míg az egységköltségek ugyanazon időszakban 58 EUR-val nőttek. Az átlagos értékesítési ár 24 %-kal, míg a termelési költségek 34 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban.

11. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/darab) – 3. termékkategória

(282)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

12. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(283)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2020 és 2021 között 9 %-kal, majd 2021 és 2022 között 20 %-kal nőtt, a felülvizsgálati időszakban változatlan szinten maradt.

(284)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

13. táblázat

Készletek

(285)

A termeléshez képest a zárókészlet 2020 és 2022 között azonos szinten maradt (a termelési volumen 14–16 %-át tette ki). A vizsgálati időszak végén (2023. június 30-án) fennálló zárókészlet és a 2020–2022-es év végi készletszintek összehasonlítása során növekedés volt megfigyelhető (a termelési volumen 21 %-ára). Ezt a növekedést azonban nagyrészt a szezonalitás magyarázza. Az év második felében az első félévhez képest nagyobb mennyiségű abroncsot értékesítenek, míg a termelés kevésbé szezonális. E szezonalitás miatt a készletek mennyisége június végén általában magasabb, mint december végén. Ezért a készletek szintjének a felülvizsgálati időszak alatti nyilvánvaló növekedése önmagában nem ad jelzést az uniós gyártók pénzügyi helyzetéről.

(286)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

14. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(287)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(288)

Az általános jövedelmezőség először javult 2020 és 2021 között, amikor a közúti közlekedés Covid-válságból való kilábalását követően nőtt az abroncsok iránti kereslet, és amikor a behozatal összességében még nem nőtt ugyanolyan mértékben, mint azt követően. A (275) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat 2021-ben a termelési költségek növekedésénél nagyobb mértékben tudta emelni értékesítési árait, ami hozzájárult a haszonkulcsok 7,9 %-ról 13,4 %-ra emelkedéséhez.

(289)

A helyzet 2022-ben változott meg, amikor az uniós gazdasági ágazat képtelen volt árait a költségnövekedéssel összhangban emelni. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége alacsony szintre esett vissza (2022-ben 1,8 %, a felülvizsgálati időszakban pedig 1,3 %).

(290)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességének mutatója. A nettó pénzforgalom folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszak egészében. Ezt két fő tényező befolyásolta. Egyrészt az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezősége pozitívan járult hozzá a pénzforgalomhoz a figyelembe vett időszak elején. Ez a hozzájárulás a jövedelmezőség 2022-es visszaesését követően gyakorlatilag kimerült. Másrészt a termelési volumen növekedése és a zárókészletszintek működőtőkét vontak el, és így már 2021-től negatív hatást gyakoroltak a pénzforgalomra. Összességében a pénzforgalom plusz 96 millió EUR-ról mínusz 95 millió EUR-ra csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(291)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 50 millió EUR-ról 66 millió EUR-ra, azaz 32 %-kal nőttek. Összességében szintjük a teljes forgalom 10 %-a alatt maradt a figyelembe vett időszak egészében.

(292)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőség javulásával összhangban 2020 és 2021 között először –2,1 %-ról 3,9 %-ra nőtt. Ezt követően, amikor az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezősége romlott, a beruházások megtérülése 2022-ben –15,2 %-ra, a felülvizsgálati időszakban pedig –16,3 %-ra csökkent.

(293)

Az uniós gazdasági ágazat a multinacionális vállalatok nagy csoportjai és az Unió területén elszórva működő, több mint 400 kkv között oszlik meg, tőkebevonási képességét tekintve pedig heterogén.

(294)

A Bizottság az ismertetett módszertan alapján a három termékkategória jövedelmezőségét külön-külön is elemezte.

(295)

Az 1. termékkategória jövedelmezőségének alakulása a figyelembe vett időszak alatt hasonló volt az uniós gazdasági ágazat egésze jövedelmezőségének ingadozásához. Először, 2020 és 2021 között javult, majd alacsony szintre esett vissza (2022-ben 1,9 %, a felülvizsgálati időszakban pedig 1,3 %).

(296)

Az 1. termékkategóriában a nettó pénzforgalom plusz 85 millió EUR-ról mínusz 56 millió EUR-ra csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A beruházások megtérülése először 1,1 %-ról 7,6 %-ra nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban –14,0 %-ra csökkent.

15. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése – 1. termékkategória

(297)

A 2. termékkategória jövedelmezőségének alakulása a figyelembe vett időszak alatt először javult 2020 és 2021 között, majd 2022-ben 3,5 %-ra, a felülvizsgálati időszakban pedig tovább, 2,5 %-ra csökkent.

(298)

A 2. termékkategóriában a nettó pénzforgalom plusz 5,5 millió EUR-ról mínusz 34,5 millió EUR-ra csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A beruházások megtérülése a 2020. évi 15,8 %-ról a felülvizsgálati időszakra –28,0 %-ra mérséklődött.

16. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése – 2. termékkategória

(299)

A 3. termékkategória a teljes figyelembe vett időszak alatt veszteséges volt. A figyelembe vett időszak alatt a helyzet romlott, és a 2020. évi –1,6 %-os negatív jövedelmezőség a felülvizsgálati időszakban –3,5 %-ra csökkent. A 3. termékkategóriában működő kkv-k helyzete még ennél is rosszabb volt, esetükben a jövedelmezőség 4,6 % és –7,0 % között ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. A 2022 és a felülvizsgálati időszak közötti enyhe „javulás” az ágazat nehéz helyzethez való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseinek mérsékelt sikerét mutatta.

(300)

A 3. termékkategóriában a nettó pénzforgalom plusz 5,3 millió EUR-ról mínusz 4,2 millió EUR-ra csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak egészében negatív volt, a figyelembe vett időszak alatt –5,9 %-ról –20,0 %-ra csökkent.

17. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése – 3. termékkategória

(301)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egésze 2021-ben felépült a korábbi támogatás hatásaiból. 2022 és a felülvizsgálati időszak között ez a fellendülés megfordult.

(302)

Ez különösen kitűnik az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének visszaeséséből, piaci részesedésének csökkenéséből és arra való képtelenségéből, hogy az árakat a növekvő költségekkel összhangban emelje. Emellett romlottak a jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók is, például a pénzforgalom és a beruházások megtérülése. Ez kifejezetten a 3. termékkategóriában működő gyártók tekintetében volt megfigyelhető, akik különösen ki voltak téve az alacsonyan árazott behozatal által kiváltott árnyomásnak, ami viszont a felsőbb kategóriákat is érinti az eredeti vizsgálatban bemutatott ellenkező irányú kaszkádhatás miatt (75).

(303)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(304)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést veszített a más országokból, nevezetesen Thaiföldről, Vietnámból, Törökországból és Kínából érkező behozatallal szemben.

(305)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének romlása részben a kínai behozatal dömpingellenes vámok részleges megsemmisítését követő növekedésének, és ami még fontosabb, a más országokból alacsony áron érkező behozatal növekedésének volt betudható. Az alacsonyabb árú behozatal megnehezítette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megemelje árait és fenntartsa piaci részesedését a megnövekedett költségek által jellemzett környezetben.

(306)

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdetét követően az inputanyagok és az energia ára jelentősen emelkedett, ami a termelési költségek gyors emelkedését eredményezte. Ezzel egyidejűleg a behozatali volumen növekedett, és 2022-től az uniós gazdasági ágazat nem tudta áthárítani a költségnövekedést az értékesítési áraiban. Noha az értékesítési árak 18 %-kal emelkedtek 2021 és a felülvizsgálati időszak között, ezek az áremelkedések nem voltak elegendőek ahhoz, hogy kompenzálják a termelési költségek növekedését.

(307)

Ennek eredményeként a Bizottság azt is megjegyzi, hogy az uniós gazdasági ágazat kárhelyzete akkor állt be, amikor más tényezők is, például a jelentős költségnövekedés és a más országokból, különösen Thaiföldről, Vietnámból és Törökországból származó alacsonyan árazott behozatal jelentős növekedése. A fenti (248)–(252) preambulumbekezdésben bemutatottak szerint a Thaiföldről és Vietnámból érkező behozatal jelentősen nőtt, és árszintje feltűnően elmaradt az uniós gazdasági ágazat áraitól.

(308)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező támogatott behozatal hozzájárult az Uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz a felülvizsgálati időszak alatt: ugyanakkor más tényezők, különösen a költségnövekedés és a más országokból érkező behozatal megkérdőjelezhették a támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatások közötti valódi összefüggést. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy tovább vizsgálja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező támogatott behozatal által okozott kár valószínűleg megismétlődne-e.

(309)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Hankook azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem a kínai behozatal okozta. A Hankook azt állította, hogy a kínai behozatal nem kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak sem a 3., sem az 1. termékkategóriában. Állításának alátámasztására a Hankook az exportáraira és exportvolumenére vonatkozó bizalmas adatokat nyújtott be.

(310)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. A (247) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Hankook által szolgáltatott adatok nem elegendőek az alákínálás további elemzéséhez, mivel nem tartalmaznak elegendő információt az 1., 2. és 3. termékkategóriában működő más gazdasági szereplőkről. Következésképpen ezek az adatok nem érvényteleníthették a Bizottság által végzett alákínálási elemzés egyik eredményét sem. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ezen állítás feltételezése, azaz az, hogy az 1. és a 3. termékkategóriában nem áll fenn alákínálás, helytelen, ezért ezt az állítást el kell utasítani.

(311)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Hankook azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem a kínai behozatal, hanem az egyéb harmadik országokból importált abroncsok okozzák.

(312)

A (308) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz, de más tényezők – különösen a költségnövekedés és a más országokból érkező behozatal – is alkalmasak voltak arra, hogy megkérdőjelezzék a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatások közötti tényleges kapcsolatot. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ez az állítás nem érvényteleníti a fenti következtetést, ezért a Bizottság elutasítja az állítást.

(313)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező támogatott behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(314)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság a következőket elemezte: a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje és a harmadik országok piacaira irányuló export árai, valamint az uniós és a kínai árak közötti kapcsolat, a harmadik országok piacainak lehetséges felvevőképessége, a Kínából érkező behozatal valószínű árszintje szubvencióellenes intézkedések hiányában, ezen árszintek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása, beleértve az áralákínálást és a kárt okozó szintet, valamint a kínai behozatalnak a dömpingellenes vámok ideiglenes megsemmisítését követő növekedése.

(315)

A (217)–(219) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Kína jelentős termelési kapacitással és szabad kapacitással rendelkezik, amelyek segítségével a szubvencióellenes intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növelni tudja az uniós piacra irányuló kivitelt. A (218) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Kínában 2022-ben rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitás közel 20 millió egységet tett ki, ami majdnem megegyezik az uniós piac teljes felhasználásával.

(316)

A (220)–(223) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós piac, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb piaca, mind árait, mind méretét tekintve vonzó piac. 2023-ban az Unióba irányuló kínai export árszintje jelentősen magasabb volt a más rendeltetési helyekre, többek között az Egyesült Államokba irányuló kínai export átlagos árainál. Ezenkívül a hatályban lévő szubvencióellenes intézkedések ellenére az Unióba érkező kínai behozatal a behozatali volumen mintegy 30 %-án maradt az eredeti vizsgálat során.

(317)

A (224) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a hasonló termék Kínából kiinduló kivitelére vonatkozó piacvédelmi intézkedések a legtöbb olyan harmadik országbeli piacon hatályban vannak, amelyek a tehergépjármű-abroncsok jelentős felhasználói. Ez csökkenti e piacok vonzerejét a kínai exportáló gyártók számára. Ez egy további elem, amely alátámasztja azt a ténymegállapítást, hogy Kína jelenlegi termelési kapacitásának az uniós piac lenne a végpontja az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(318)

Amint azt a 3. táblázat mutatja, a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba érkező behozatal importára 218 EUR/darab volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint a 8. táblázatban feltüntetett 283 EUR/darab átlagos uniós értékesítési ár, és amely az uniós termelési költségtől (260 EUR/darab) is elmarad.

(319)

Ezért valószínűsíthető, hogy kiegyenlítő vámok nélkül a kínai behozatal jelentősen alákínálna az uniós áraknak.

(320)

A 2. táblázatban bemutatottak és a (237) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai behozatal növekedése különösen jelentős volt 2022-ben, amikor az Európai Unió Törvényszéke részben megsemmisítette az eredeti intézkedéseket.

(321)

Ez azt jelzi, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is érdeklődnek az uniós piac iránt, és az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal valószínűleg ismét növekedni fog.

(322)

Az eljárás megindításakor tett észrevételeiben a Hankook csoport azt állította, hogy a behozatali tendenciák arra utalnak, hogy nem áll fenn a kár folytatódásának vagy megismétlődésének veszélye. A Hankook csoport szerint a kínai behozatal jelenlegi piaci részesedése nem gyakorolhat jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat jövőjére. A Hankook csoport azt is állította, hogy a megnövekedett kínai termelési kapacitást nem az uniós piacra, hanem más piacokra kívánták fordítani.

(323)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az érveléssel. Még ha a jelenlegi vámok bizonyos mértékig valamelyest meg is védik az uniós gazdasági ágazatot a Kínából érkező támogatott behozatallal szemben, a kínai behozatal a figyelembe vett időszak alatt továbbra is növelni tudta piaci részesedését. Tekintettel a vámok nélküli kínai árszintre és a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal piaci részesedése jelentősen növekedne. Emellett nem megalapozott az az állítás, miszerint a megnövekedett kínai kapacitás a figyelembe vett időszak alatt főként más piacokra irányult. Még ha helytálló is lenne, a Bizottság úgy véli, hogy az uniós piac továbbra is vonzó marad a kínai importőrök számára.

(324)

A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(325)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Hankook azt állította, hogy nincs elegendő bizonyíték a kár megismétlődésének valószínűségére. A Hankook különösen azt állította, hogy a behozatal 2022. évi növekedése nem köthető az intézkedések 2022. évi részleges felfüggesztéséhez, és nem utal a kínai exportáló gyártók magatartására. A Hankook azt is állította, hogy a 3. termékkategóriában nem történt alákínálás, és a kínai gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén az árak csökkentése helyett inkább növelni fogják nyereségüket, és mivel az uniós piac a teljes kínai exportvolumennek csupán 4 %-át képviseli, az nem tekinthető vonzó piacnak.

(326)

A Bizottság nem értett egyet ezekkel az állításokkal. Először is, az intézkedések Törvényszék általi részleges megsemmisítése jelzésként szolgált a piac számára a vámok részleges eltörlésének és későbbi visszatérítésének lehetőségéről, potenciálisan vonzóbbá téve a behozatalt. Másodszor, a fenti (247) és (310) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint az állítás alapját képező előfeltevés, miszerint a 3. termékkategóriában nem történt alákínálás, helytelen. Harmadszor, a Hankook nem nyújtott be bizonyítékot azon állításának alátámasztására, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók inkább növelnék nyereségüket, mintsem csökkentenék az áraikat. Végezetül az Unióba irányuló kínai exportnak a hatályban lévő vámok mellett megállapított jelenlegi szintje nem érvénytelenítheti azt a tényt, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a fenti (220)–(223) és a (316) preambulumbekezdésben felsorolt okok miatt. A Bizottság ezért elutasítja ezt az állítást.

(327)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a Kínából érkező, kárt okozó árszintű, támogatott behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetét.

(328)

Az alaprendelet 31. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő szubvencióellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a végfelhasználók érdekét is.

(329)

Az uniós termelési volumen több mint 25 %-át képviselő uniós gyártók együttműködtek a vizsgálatban.

(330)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzetben volt, mivel nem tudta teljes mértékben áthárítani a költségnövekedést az eladási áraiban, és haszonkulcsai csökkentek.

(331)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel az uniós gazdasági ágazatot már most is kár éri, és az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínából érkező támogatott behozatal kárt okozó árszinten fog növekedni, ez az uniós piacra nehezedő árnyomás fokozódásához vezetne, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

(332)

Az intézkedések fenntartása tehát egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(333)

A vizsgálat során egyetlen importőr vagy felhasználó sem működött együtt.

(334)

Az eredeti vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy bár az intézkedések nem szolgálták azoknak az importőröknek az érdekét, amelyek túlnyomórészt a nagyon olcsó abroncsok Kínából történő behozatalára támaszkodnak, a szélesebb portfólióval rendelkező importőröket valószínűleg nem érinti súlyosan a tisztességes verseny helyreállítása.

(335)

Új bizonyítékok hiányában a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy – az eredeti vizsgálathoz hasonlóan – az intézkedések fenntartása nem érinti jelentős mértékben az importőröket vagy a felhasználókat.

(336)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat azon prémiumabroncs-gyártóit védő intézkedések, amelyek olyan új, kiváló minőségű abroncsokat gyártanak, amelyeket hosszú életciklusra terveznek, és amelyek újrafutózhatók, valamint a 3. termékkategória piacán működő újrafutózókat védő intézkedések az Unió hulladékcsökkentésre és fenntartható nyersanyag-gazdálkodásra irányuló politikájának érdekét szolgálják. Ezenfelül tekintettel arra, hogy főként kkv-k tevékenykednek az újrafutózási ágazatban, az intézkedések bevezetése összhangban lenne a Bizottság azon fontos célkitűzésével is, hogy támogassa a kkv-kat (76).

(337)

Az eredeti vizsgálatban a futófelület-beszállítók olyan beadványokat nyújtottak be, amelyek támogatták a szubvencióellenes intézkedések bevezetését, és azt állították, hogy ezek az intézkedések elengedhetetlenek az újrafutózási ágazat túléléséhez, és kijelentették, hogy az újrafutózási tevékenységek kiesése súlyosan érinti üzleti tevékenységüket. Ezt követően a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az intézkedések a futófelület-beszállítók érdekét szolgálnák.

(338)

Új bizonyítékok hiányában a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy – az eredeti vizsgálathoz hasonlóan – az intézkedések a futófelület-beszállítók érdekét szolgálnák.

(339)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 31. cikke alapján nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínai Népköztársaságból származó abroncsok behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(340)

A támogatás folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó abroncsokra vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(341)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszására vonatkozó kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazását. Az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amíg e számlát be nem mutatják, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó kiegyenlítő vámot kell alkalmazni.

(342)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi kiegyenlítő vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott alacsonyabb vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket, és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet [1. cikkének (3) bekezdésében] meghatározott összes követelményt.

(343)

Amennyiben az érintett intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(344)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem említett vállalatok – ideértve a kifejezetten megemlített vállalatokkal kapcsolatban álló jogalanyokat is – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi kiegyenlítő vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(345)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (77). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(346)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően előadhatták észrevételeiket.

(347)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (78) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(348)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (79) 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,