(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2023. november 21-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó eritrit behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2023. október 9-én a Jungbunzlauer S.A. (a továbbiakban: a panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az eritritet gyártó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2024/1608 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2024. június 21-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül tegyenek észrevételeket a számítások pontosságával kapcsolatban. Ebben az időszakban a panaszos kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az exportadatok újbóli ellenőrzése céljából, két importőr/felhasználó pedig a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérdésekre összpontosító észrevételeket nyújtott be. Csak a mintában szereplő exportáló gyártó, a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd nyújtott be észrevételeket a számítások pontosságával kapcsolatban, nevezetesen a visszatérítendő héa összegével és két melléktermék referenciaértékével kapcsolatban. A Bizottság kijavította a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd által feltárt számítási hibákat.

(5)

A Bizottság az (EU) 2024/1959 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó eritrit behozatalára.

(6)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően az ideiglenes rendeletben Sanyuan Biotechnology Co., Ltd néven említett, mintában szereplő exportáló gyártó kijelentette, hogy a nevét Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd-re kell helyesbíteni. A vállalat által a vizsgálat során benyújtott információk fényében a Bizottság elfogadta a kérelmet.

(7)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő exportáló gyártó, a Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd, a panaszos, valamint a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International felhasználók az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül egyéni beadványokat nyújtottak be az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban. Hasonlóképpen, a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-importőrök és -exportőrök Kereskedelmi Kamarája (a továbbiakban: CCCMC), amelyet négy exportáló gyártó felhatalmazott arra, hogy képviselje őket (5), a határidőn belül észrevételeket nyújtott be a kárra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkozóan.

(8)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. A CCCMC, a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International meghallgatására került sor.

(9)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ feltárását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket, és indokolt esetben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(10)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó eritrit behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(11)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bizottság megállapította, hogy elírás történt a nyereség észszerű összegének az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megállapításakor. A Bizottság 2024. november 7-én tájékoztatta az érdekelt feleket az említett elírás kijavításáról, valamint az alábbi (47)–(50) preambulumbekezdésben említett állításokból eredő javításokról. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(12)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International kérésére 2024. november 14-én meghallgatásra került sor a meghallgató tisztviselővel. A két fél által a meghallgatáson felvetett kérdések inkább anyagi jogi, mintsem a védelemhez való joggal kapcsolatos kérdésekre vonatkoztak. A felek kétségeiket fejezték ki a dömpingre és a kárra vonatkozó számításokkal kapcsolatban, kérték, hogy a végleges intézkedések visszamenőleges alkalmazását 2024. július 1-je előtt ne hajtsák végre, és amellett érveltek, hogy bizonyos terméktípusokat zárjanak ki az intézkedések hatálya alól. A Bizottság pontosította a számítások módszertanát, és tudomásul vette a felek aggályait és kéréseit. Ezekkel az alábbiakban foglalkozunk.

(13)

A CCCMC úgy ítélte meg, hogy az eredeti beadványában az eljárással kapcsolatban tett állításokat a Bizottság nem kezelte megfelelően az ideiglenes rendeletben. A CCCMC megismételte aggályait többek között a panaszból hiányzó gazdasági mutatókkal és a hiányos, betekinthető összefoglalóval kapcsolatban. Azt állította továbbá, hogy az ideiglenes rendeletben szereplő nem bizalmas jellegű összefoglalók jobb minősége nem pótolja a panaszban szereplő eredeti adatokat, és nem teszi lehetővé a CCCMC számára, hogy az eljárás megindításának szakaszában érvényesíthesse a védelemhez való, megsértett jogát.

(14)

A Bizottság megismételte, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (11) preambulumbekezdése kifejti – a panasz elegendő, a panaszos számára észszerűen hozzáférhető információt tartalmazott, és hogy a panasz betekinthető összefoglalója az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartalmazta az uniós gazdasági ágazat állapotát befolyásoló, releváns tényezőket és mutatókat. Az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében azt is kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat egyetlen gyártóból áll, érthető volt, hogy a kártényezőket tartományokban és indexált formában adták meg a panaszban. A Bizottság tehát nem ért egyet azzal, hogy a CCCMC által képviselt vállalatok védelemhez való jogát az eljárás megindításakor megsértették.

(15)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egy importőr kétségbe vonta a mintában szereplő exportáló gyártók reprezentativitását azzal az indokkal, hogy a kisebb kínai exportőrök több szempontból is különböznek a nagy szereplőktől. Az állítást egyrészt nem támasztottak alá bizonyítékokkal, másrészt az eljárás során túl későn nyújtották be, ezért elutasították.

(16)

A mintavételre vonatkozóan nem érkezett egyéb észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (19)–(26) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(17)

Az egyedi vizsgálattal kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(18)

A Rio Mints & Sweeteners B.V. bírálta a kiválasztott vizsgálati időszakot azzal az indokkal, hogy az egyedülálló volt a kínai beszállítók alacsony árai, az alacsony szállítási költségek és az Unióban igen magas nyersanyag- és energiaköltségek tekintetében. A Bizottság megjegyezte, hogy az állítást túl későn nyújtották be az eljárás során, és mindenesetre elutasította azt mivel a vizsgálati időszak összhangban van a Bizottság azon szokásos gyakorlatával, hogy az eljárás megindítását közvetlenül megelőző vizsgálati időszakot választja.

(19)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH kifogásolta a Bizottság fenti érvelését azzal az indokkal, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy eleget tett-e a rendkívüli körülmények figyelembevételére vonatkozó jogi kötelezettségének, és ha igen, hogyan, függetlenül attól, hogy a rendkívüli körülményekre vonatkozó állítást mikor nyújtották be. Ezek a felek kifejezetten azt állították, hogy a vizsgálati időszakban kivételesen magasak voltak az energiaköltségek az Unióban, és nagyon alacsonyak voltak a szállítási költségek. A Bizottság megjegyezte, hogy a felek állítása ebben a szakaszban nem kérdőjelezte meg a vizsgálati időszak kiválasztásával kapcsolatos bizottsági gyakorlat megfelelőségét, amelyet a jelen ügyben is alkalmaztak. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a kár értékelése szempontjából releváns tendenciáknak a 2020. január 1-jétől 2023. szeptember 30-ig tartó hosszabb időszakra vonatkozó vizsgálatával valóban figyelembe vette azokat a körülményeket, amelyek a vizsgálati időszak alatt rendkívüliek lehettek.

(20)

Az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdésében ismertetett vizsgálati időszakkal és figyelembe vett időszakkal kapcsolatban nem érkezett további észrevétel. A Bizottság tehát megerősítette az említett preambulumbekezdésben ismertetett vizsgálati időszakot és figyelembe vett időszakot.

(21)

A Rio Mints & Sweeteners B.V. azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg a kevert termékeket, és hogy az ilyen termékek nem dömpingeltek, és nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. ragaszkodott eredeti állításához, miközben azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg a kevert termékeket, mivel számára nem mutatták be a kevert termékek összehasonlítására vonatkozó számításokat. A Hamburg Fructose GmbH ugyanezt az állítást a kevert és a biotermékek esetében is megismételte. Mindkét fél megjegyezte, hogy a panaszos nem kínál fogyasztói felhasználásra kész csomagolási formátumokat.

(22)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy mind a dömpingkülönbözetet, mind a kárkülönbözetet a termékkódok (TK-k) szintjén számították ki, amelyek különbséget tesznek a tiszta és a kevert termékek között. Amikor az eljárás megindításakor rendelkezésre bocsátották az üres kérdőíveket, egyik fél sem állította, hogy a TK-knak el kellene különíteniük a biotermékeket. Ezért a rendes értéket és az exportárakat is e megkülönböztetés alapján állapították meg mind a tiszta, mind a kevert termékek esetében, míg a „bio” jellemzőt a rendes értékben vették figyelembe. Sem a panaszos, sem a mintában szereplő exportáló gyártók nem értékesítettek eritritet üvegedényben vagy rúd formájú kiszerelésben az Unióban a vizsgálati időszak alatt. A részletes számítások érzékeny adatokat tartalmaztak, és csak azon feleknek hozták tudomására, akik érdemben véleményezhették azokat. Mindazonáltal a (12) preambulumbekezdésben említett meghallgatáson elmagyarázták a két félnek a számítások módszertanát.

(23)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a tiszta és kevert termékek, bár laboratóriumban megkülönböztethetők, ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek.

(24)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH azt állította, hogy a fenti állítás irreleváns, mivel a keverékek szempontjából fontos tulajdonságok „egyéb tényezők”, nevezetesen érzékszervi tulajdonságok. A Bizottság megismételte, hogy objektív és nem vitatott kritériumok alapján a fentiekben kifejtettek szerint biztosították az árak tisztességes összehasonlítását.

(25)

A Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International továbbá azt állította, hogy legalább a fogyasztásra kész fogyasztási cikkekben lévő funkcionális keverékeket és a bioeritritet ki kell zárni az intézkedések hatálya alól. A Bizottság megjegyezte, hogy a (22) preambulumbekezdésben foglalt következtetése helytálló, és hogy a két érintett felet érintő pénzügyi hatások ellenére az ilyen kizárások nem indokoltak.

(26)

A fentieknek megfelelően az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozóan az ideiglenes rendelet módosított (34)–(39) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(27)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő exportáló gyártó Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd, a CCCMC, a panaszos és a felhasználók észrevételeket tettek a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(28)

A rendes érték számítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (40)–(227) preambulumbekezdése tartalmazta.

(29)

A CCCMC vitatta a Bizottság arra vonatkozó meglátásait, hogy Kínában jelentős piaci torzulások állnak fenn. Álláspontjának alátámasztására azt állította, hogy: i. a jelentés nem felel meg a pártatlan és objektív bizonyítékokra, valamint a kellő bizonyító erejű bizonyítékokra vonatkozó követelményeknek, nem utolsósorban azért, mert azt a Bizottság azzal a konkrét céllal készítette, hogy megkönnyítse az uniós iparágak számára a kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos panasz benyújtását, ii. a Fellebbezési Testület ítélkezési gyakorlata (6) szerint a Bizottságnak egyértelműen meg kell állapítania a dömpinggyakorlatok meglétét, iii. az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO-jogszabályokkal, mivel a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke nem hivatkozik a jelentős torzulások fogalmára, mert a 2.2. cikk csak a származási országbeli termelési költség, valamint az igazgatási, az értékesítési és az általános költségek és a nyereség észszerű összegének alkalmazását teszi lehetővé, mivel a 2.2.1.1. cikk előírja, hogy a költségeket általában a vizsgált exportőr vagy gyártó által vezetett nyilvántartások alapján kell kiszámítani, feltéve, hogy ezek a nyilvántartások összhangban vannak az exportáló ország általánosan elfogadott számviteli elveivel, és megfelelően tükrözik a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket, és mivel a WTO ítélkezési gyakorlata, különösen a DS473. és a DS494. sz. ügyben hozott ítélet megállapítja, hogy a vizsgálatot végző hatóságoknak a gyártóknál vagy exportőröknél ténylegesen felmerült termékköltségeket kell felhasználniuk a számtanilag képzett rendes értékek kiszámításához.

(30)

Ezeket az érveket a Bizottságnak nem állt módjában elfogadni. A CCCMC első és második érvét illetően a Bizottság rámutatott arra, hogy a jelentős torzulások fennállásának és lehetséges hatásának felmérése érdekében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban összegyűjtötte azokat az adatokat, amelyek szükségesek a jelentős torzulások fennállásának és hatásának megállapításához, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszertan ebből következő alkalmazásához szükségesek. A Bizottság által gyűjtött adatokat és az ebből eredő megállapításokat az ideiglenes rendelet 3.2.2. szakasza ismerteti részletesen. Az említett szakasz tartalmazza a Bizottságnak a jelentős torzulások fennállására vonatkozó teljeskörű értékelését, beleértve a jelentésben nem szereplő, a vizsgálathoz kapcsolódó további lényeges bizonyítékokat is. Magát a jelentést illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az olyan átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai hatóságok által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A Bizottság a jelentést elhelyezte a vizsgálat iratai között, ennélfogva minden érdekelt félnek bőven lett volna elegendő ideje arra, hogy cáfolja, kiegészítse vagy észrevételezze a jelentést, illetve az azt megalapozó bizonyítékokat. A CCCMC nem nyújtott be ilyen cáfolatot, azon az általános megjegyzésen kívül, hogy a jelentés nem pártatlan és objektív.

(31)

A CCCMC harmadik érvét illetően a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendelet (159) preambulumbekezdésében kifejtett álláspontját, miszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszertan teljes mértékben összhangban van az EU-t a WTO-jog szerint terhelő kötelezettségekkel. Különösen nem szükséges, hogy a WTO-tagok a WTO-megállapodások pontos kifejezéseit használják végrehajtási jogszabályaikban. Tehát önmagában az, hogy a „jelentős torzulások” kifejezés mint olyan nem szerepel a dömpingellenes megállapodásban, nem korlátozza az Uniót e kifejezés használatában. Ezenkívül a WTO-jog a Fellebbezési Testület által a DS473. sz. ügyben adott értelmezés szerint a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszi a harmadik országok adatainak felhasználását. A DS494 üggyel kapcsolatban megjegyzendő továbbá, hogy a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán. Ezen túlmenően a Bizottság rámutatott arra, hogy az EU és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a Vitarendezési Testület a WTO-tagok általi határozattal nem hagyta jóvá. Ezért a CCCMC állítását a Bizottság elutasította.

(32)

Más észrevétel nem érkezett a Kínában fennálló jelentős torzulásokra vonatkozóan. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (40)–(162) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

(33)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH azt állította, hogy a xilit előállítási költségei jobban összehasonlíthatók a vizsgált termék előállítási költségeivel, mint a citromsav előállítási költségei. A bizonyítékokkal nem alátámasztott és az eljárás nagyon késői szakaszában benyújtott kérelmet elutasították.

(34)

Nem érkezett észrevétel azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy Kolumbia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. A Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (163)–(184) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(35)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egy importőr kijelentette, hogy a citromsavtól eltérő termékeket is figyelembe lehetett volna venni megfelelő helyettesítő termékként. A bizonyítékokkal nem alátámasztott állítást az eljárás túl késői szakaszában nyújtották be (7), és elutasították.

(36)

A panaszos különbséget észlelt a Bizottság által a rendes érték meghatározásához felhasználni kívánt releváns forrásokról szóló, 2023. december 21-i feljegyzésben (a továbbiakban: az első feljegyzés), valamint az ideiglenes rendelet 1. táblázatában szereplő, kukoricára vonatkozó érték között. A Bizottság megerősítette, hogy az ideiglenes rendelet alkalmazása céljából új nyers adatokat vont ki, amelyek az 1. táblázatban szereplő értéket eredményezték.

(37)

A panaszos a felhasznált kukorica-referenciaérték 6,5 %-os, felfelé történő kiigazítását kérte azon az alapon, hogy a kínai kukorica géntechnológiával nem módosított, és a géntechnológiával nem módosított kukorica felárat von maga után a piacon, továbbá bizonyítékot nyújtott be a géntechnológiával nem módosított kukorica alacsonyabb termőképességére vonatkozóan. A díjat a kérelmező rendelkezésére álló piaci információk alapján számították ki. A vizsgálat megerősítette, hogy a géntechnológiával nem módosított termékek felárat vonnak maguk után, hogy a Kolumbiába importált kukorica fő importforrásai széles körben alkalmaznak géntechnológiával módosított kukoricát (8), és hogy a kínai eritritolt géntechnológiával nem módosított kukoricából állítják elő. A Bizottság így hozzájárult ahhoz, hogy az ideiglenes rendelet 1. táblázatában szereplő, kukoricára vonatkozó referenciaértéket 6,5 %-kal felfelé kiigazítsák. A kukorica aktualizált referenciaértéke 2,277 CNY/kg, míg a biokukorica referenciaértéke 2,732 CNY/kg.

(38)

A folyékony glükóz szárazanyag-tartalmát illetően a panaszos a mintában szereplő exportáló gyártó által megadott 71 %-os tartalmi arányt alulbecsültnek ítélte. A Bizottság a mintában szereplő érintett exportáló gyártók szintjén ellenőrzött információk alapján elutasította az állítást.

(39)

A panaszos bírálta az ideiglenes rendelet 1. táblázatában a melléktermékekre/hulladékokra vonatkozó értékeket azzal az indokkal, hogy köztudott, hogy a folyékony fehérje lényegesen drágább, mint a kukoricacsíra és a kukoricarost, és hogy a kukoricacsíra értéke legalább kétszer nagyobb lenne, mint a kukoricarosté. A Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos állítása ellentétes annak az árnak az ingadozásával, amelyen a mintában szereplő kínai gyártók belföldön értékesítették a folyékony fehérjét. Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a kukoricarost értéke magasabb, mint a kukoricacsíráé, nem volt lehetőség kiigazításra. A Bizottság által használt GTA-referenciaértéket különböző termékek alapján számítják ki, és nem nyert bizonyítást, hogy ez az érték inkább a kukoricacsíra vagy a kukoricarost értékéhez állt-e közelebb.

(40)

A panaszos azt állította, hogy az ökológiai termelés esetében a Bizottság nem alkalmazott felárat a segédanyagokra vagy a további tisztításhoz kapcsolódó magasabb előállítási költségekre. A Bizottság megjegyezte, hogy a számításaiban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vette az ökológiai termelés sajátosságait, amely nem a termelés nagy részét képezi, például a különböző segédanyagok és a munkaerő tekintetében. A Bizottság elutasította a panaszos állítását.

(41)

A panaszos azt állította, hogy a mintában szereplő kínai gyártók, nevezetesen a vertikálisan integrált gyártók esetleg nem minden költséget jelentettek be, és egy sor keresztellenőrzést javasolt. A Bizottság megerősítette a mintában szereplő kínai gyártóknál tett ellenőrző látogatások ténymegállapításait, nem talált az erre vonatkozó jelentéstétel hiányosságával kapcsolatos problémákat, és elutasította a panaszos állítását.

(42)

A Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd kérte, hogy a kukorica, a glükóz és a kukoricakeményítő árának referenciaértékeként az Argentínából érkező kolumbiai behozatal átlagos egységárait vegyék figyelembe, mivel Argentína a behozatal fő forrása, és hogy az Argentínából Kolumbiába importált kukorica, glükóz és kukoricakeményítő átlagos egységára alig tért el a főbb importáló országok súlyozott átlagos egységárától. A Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd azt állította, hogy a kukoricakeményítő Brazíliából Kolumbiába történő behozatala ártorzulást eredményezhet, mivel az ilyen behozatal árai jóval magasabbak voltak, mint a Brazíliából származó kukorica vagy az Argentínából származó kukoricakeményítő ára, és hozzátette, hogy a Brazíliából, Franciaországból és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) származó kukoricakeményítő behozatalát ki kell zárni, mivel ezek az országok az egyetlenek, amelyek eltérnek a fő importáló országok átlagáraitól. A CCCMC csatlakozott a Brazíliából származó kukoricakeményítő behozatalának kizárására irányuló kérelemhez, azzal az indokkal, hogy Brazília nem tartozik a világ legnagyobb kukoricakeményítő-exportőrei közé, és hogy Brazília főként Kolumbián kívüli célországokba exportál kukoricakeményítőt.

(43)

A Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd nem állította, hogy az egyes országokból érkező behozatal torzult volna, és nem indokolta meg azokat az árkülönbségeket, amelyek indokolhatnák a kért kizárásokat. A Bizottság megjegyezte, hogy önmagában az a tény, hogy az importárak forrásonként eltérőek voltak, nem jelenti azt, hogy a drágább (vagy olcsóbb) források importárai rendellenesek lennének és/vagy figyelmen kívül kellene hagyni őket. Éppen ellenkezőleg, a Bizottság megállapította például, hogy a kukoricakeményítő-gyártás Franciaországban (9) jelentős exporttal járó, versenyképes tevékenység, valamint hogy Brazília jelentős kukoricakeményítő-kínálattal, -kereslettel (10) és -exporttal rendelkezik. A Bizottság nem talált torzulásokat a felek által megállapított különbségek mögött, és nem talált olyan okokat sem, amelyek miatt figyelmen kívül kellene hagyni a Brazíliából és/vagy az USA-ból – a világ két legnagyobb kukoricatermelő országából – származó kukorica importárait. Az a tény, hogy Brazília nem tartozik a világ legnagyobb kukoricakeményítő-exportőrei közé, vagy hogy Kolumbia nem Brazília fő kukoricakeményítő-exportpiaca, nem jelenti azt, hogy a brazil exportárak rendellenesek lennének vagy figyelmen kívül kellene hagyni őket. Ezért az egyes behozatali források kizárására vonatkozó indokolt indokolás hiányában a Bizottság megerősítette a kukorica, a glükóz és a kukoricakeményítő referenciaárait, amelyek a Kolumbiába irányuló összes releváns kukorica-, glükóz- és kukoricakeményítő-behozatalon alapulnak.

(44)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC sürgette a Bizottságot, hogy a brazil kukoricakeményítő importárát zárja ki a referenciaérték-számításból azzal az indokkal, hogy az abnormálisan magas, mivel a kukoricakeményítő és a kukorica közötti deltatényező Brazíliában magasabb, mint Argentínában. A CCCMC szerint a brazil kukoricakeményítő magasabb importárainak figyelembevétele nem tette reprezentatívvá a kukoricakeményítő kolumbiai GTA szerinti importárát, miközben hátrányosan megkülönböztette azokat a kínai exportőröket, amelyek fő alapanyaga a kukoricakeményítő volt. A panaszos kijelentette, hogy a CCCMC érvei ellentmondásosak, mivel a CCCMC szerint Brazília bevonása a kukorica-referenciaérték esetében helyes, de a kukoricakeményítő esetében helytelen, holott Brazília mind a kukorica, mind a kukoricakeményítő legnagyobb kolumbiai exportőre. A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy a brazil kukoricaárak túl alacsonyak, és hogy a kukoricából készült kukoricakeményítő és a kukoricából készült glükóz termelői magas árréssel dolgoznak. A vizsgálat nem állapította meg, hogy a brazíliai kukorica és kukoricakeményítő közötti deltatényező észszerűtlen lenne. Így a Bizottság megerősítette a kukoricakeményítő referenciaárát, amely a Kolumbiába irányuló összes releváns kukoricakeményítő-behozatalon alapul.

(45)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd előadta, hogy a kukoricakeményítő Bizottság által használt értéke nem megfelelő. A fél megerősítette, hogy nem vitatja, hogy az importárak torzítottak vagy megbízhatatlanok-e. A fél azt állította, hogy a Bizottság nem adott indokolással ellátott magyarázatot az országok közötti árkülönbségek igazolására, és hozzátette, hogy az USA-ból, Franciaországból és Brazíliából származó kukoricakeményítő magasabb áraira az egyetlen hihető magyarázat az, hogy a kukoricakeményítőt fogyasztási cikként értékesítik.

(46)

Amint azt maga a fél is kiemelte, a kukoricakeményítő HR-kódjai nem tették lehetővé a fogyasztási cikként használt kukoricakeményítő és az alapanyagként használt kukoricakeményítő közötti különbségtételt. Ezen információk vagy a vizsgálati időszak alatt Kolumbiában fogyasztási cikként értékesített kukoricakeményítő és az inputanyagként értékesített kukoricakeményítő közötti (esetleges) árkülönbségére vonatkozó egyéb bizonyíték hiányában a Bizottság megerősítette a kukoricakeményítő referenciaárát, amely a Kolumbiába irányuló összes releváns kukoricakeményítő-behozatalon alapul, mint a legjobb módszert arra, hogy elkerülhető legyen a rendes érték elemeinek az egyedi érdekeknek leginkább megfelelő kiválasztása. Amint azt a Törvényszék a CCCME-ügyben megerősítette, az egyes termelési tényezők torzulástól mentes árainak megállapításához a HR-kódok használata elkerülhetetlenül bizonyos fokú közelítéssel jár (11).

(47)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd a számítások felülvizsgálatát kérte azon az alapon, hogy a munkaerőköltség referenciaértékét kétszeresen vették figyelembe a társadalombiztosítási költségek tekintetében.

(48)

A Bizottság elfogadta az állítást. A torzulástól mentes költségek és a nyereség meghatározásának módszertanát magyarázó 2024. július 19-i feljegyzésben (12) szereplő 23,04 CNY/emberórás összeg tévesen tartalmazott kétszer olyan összegeket, mint például a munkáltatónál felmerült társadalombiztosítási költségek. A Bizottság megerősítette, hogy az ideiglenes rendelet 1. táblázatában és (209) preambulumbekezdésében említett 18 CNY/emberóra a kolumbiai ipari ágazatban a vizsgálati időszakban érvényes órabért tükrözte, beleértve a munkáltató által fizetett járulékokat, például a társadalombiztosítási járulékokat is.

(49)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Shandong Sanyuan Biotechnology Co., Ltd kijelentette, hogy hiba történt részéről a fogyóeszközök kiszámításában, ami a vállalat hátrányára túl magas értéket eredményezett.

(50)

A Bizottság elfogadta az állítást, és kijavította az elírást.

(51)

A Rio Mints & Sweeteners B.V. azt állította, hogy a rendes értéket össze kell vetni más forrásokkal, például a közzétett árlistákkal, a hivatalos behozatali statisztikákkal és a vámáru-nyilatkozatokkal. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a rendes értéket az alaprendeletben szereplő (és az ideiglenes rendelet 3.1. szakaszában is ismertetett) módszertan alapján állapította meg, és elutasította az állítást.

(52)

A (11) preambulumbekezdésben említett elírás az ideiglenes rendelet (227) preambulumbekezdésében szereplő százalékos arányok aktualizálásához vezetett. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott aktualizált SGA-költség 21,4 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott aktualizált nyereség 13,9 % volt.

(53)

Egyéb észrevételek hiányában az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó aktualizált százalékos arányok, a (11) preambulumbekezdésben összefoglalt korrekciók, valamint a (bio) kukoricára vonatkozó, a fenti (37) preambulumbekezdésben említett aktualizált referenciaértékek mellett a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (40)–(227) preambulumbekezdésében a rendes értékre vonatkozóan tett ténymegállapításokat. Az egyértelműség kedvéért a Bizottság az alábbiakban ismerteti az ideiglenes rendelet 1. táblázatának a végleges szakaszban aktualizált változatát:

1. táblázat

(54)

A panaszos vitatta a számításokhoz figyelembe vett kínai behozatal volumenét és árát. A panaszos felkérte a Bizottságot, hogy végezzen további keresztellenőrzéseket. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben elvégezte a belső keresztellenőrzéseket, de nem szembesíthette a többi érdekelt felet azokkal az állításokkal és adatokkal, amelyeket a panaszos csak bizalmasan bocsátott a Bizottság rendelkezésére. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a panaszos nem értett egyet a Bizottság által követett megközelítéssel, amikor „teljeskörű” ellenőrzéseket kért, és kijelentette, hogy a Bizottság a Baolingbao Biology Co., Ltd. által benyújtott számadatokat megkérdőjelező részletes adatokkal rendelkezett, beleértve a Rio Mints & Sweeteners B.V. észrevételeit, amelyek szerint a Baolingbao Biology Co., Ltd. árai nem voltak magasabbak a többi exportőr árainál. A Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos csak bizalmasan szolgáltatott információkat a Bizottságnak a Baolingbao Biology Co., Ltd. tekintetében, valamint a Bizottság által a Baolingbao Biology Co., Ltd. telephelyén ellenőrzött és megerősített információk semmiképpen sem egyeztethetők össze, ezért azokat a továbbiakban nem vették figyelembe. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Rio Mints & Sweeteners B.V.-nek a Baolingbao Biology Co., Ltd. áraival kapcsolatos észrevételei nem feltétlenül reprezentatívak a Baolingbao Biology Co., Ltd. exportárainak egészére nézve. A Bizottság megerősítette ideiglenes ténymegállapításait, és elutasította a fenti állításokat.

(55)

További észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (228) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(56)

A szállítási költségek időbeli alakulására tekintettel a Rio Mints & Sweeteners B.V. kétségbe vonta az ideiglenes rendelet (230) preambulumbekezdésében említett, szállításra vonatkozó kiigazítás szintjét. A Bizottság megjegyezte, hogy a kiigazítás a mintában szereplő exportáló gyártók által bejelentett szállítási költségeket vette figyelembe, és elutasította az állítást.

(57)

További észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (229)–(230) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(58)

Az (53) preambulumbekezdésben leírtak szerint az érdekelt felek állításai alapján a Bizottság újraszámította a dömpingkülönbözeteket.

(59)

A Rio Mints & Sweeteners B.V. felhasználó kérte a dömpingszámítások ellenőrzését. A fél az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte kérelmét. A Hamburg Fructose GmbH azt is kérte, hogy az érdekelt felek végső tájékoztatását követően vizsgálják meg a dömpingszámításokat. A Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingszámításokat – tekintettel azok bizalmas jellegére – csak az érintett exportáló gyártókkal közlik. A Bizottság elutasította a kérelmeket. A Bizottság mindazonáltal a (12) preambulumbekezdésben említett meghallgatáson elmagyarázta a két félnek a számítások módszertanát.

(60)

A Rio Mints & Sweeteners B.V. tisztességtelennek találta a dömpingkülönbözetek közötti különbséget. A Bizottság megjegyezte, hogy a különbözeteket nemcsak az exportárak és a termékösszetételek változásai befolyásolják, hanem a számtanilag képzett rendes értékek különbségei is, amelyek a mintában szereplő egyes exportáló gyártók torzulástól mentes termelési költségeit tükrözik, amelyek eltérő mértékben használtak fel különböző inputokat. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH kérte az egyéni dömpingkülönbözetek közötti különbség felülvizsgálatát, amely a rendes értékek kiszámításához használt módszertanból, nevezetesen abból a tényből ered, hogy az inputanyagok az egyes exportáló gyártók esetében eltérőek voltak. A felek azt kérték, hogy inkább a kínai exportáló gyártók költségszintjét vegyék figyelembe. A Bizottság emlékeztetett az ideiglenes rendelet (159) preambulumbekezdésére, amely szerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani, és amennyiben fennállásuk megállapítást nyer, az az exportáló országbeli költségeket és árakat alkalmatlanná teszi a rendes érték számtani képzésére. Emiatt a Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(61)

A végleges dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezve a következők:

(62)

mivel az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (236)–(238) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(63)

mivel az uniós felhasználással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (239)–(241) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(64)

A CCCMC azt állította, hogy mivel a Bizottság az ideiglenes rendeletben nem közölte, hogy a kínai behozatalra vonatkozó adatokat mely szakosodott piaci információs szolgáltató szolgáltatta, nem tudja ellenőrizni a Bizottság által az ideiglenes rendelet (247) preambulumbekezdése alapján szolgáltatott számadatok érvényességét, ami a CCCMC szerint aggályokat vet fel a védelemhez való jogát illetően. A CCCMC továbbá azt állította, hogy ezek az adatok nem megbízhatóak, és nem tekinthetők a kártényezők objektív vizsgálatához alkalmas egyértelmű bizonyítéknak.

(65)

A Bizottság a fenti állítással kapcsolatban megjegyezte, hogy az ideiglenes rendeletben teljeskörű és nem indexált adatokat szolgáltatott a Kínából származó eritrit behozatalára vonatkozóan. A CCCMC tehát össze tudta vetni az adatokat saját forrásaival vagy a rendelkezésére álló egyéb behozatali adatokkal. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az ideiglenes rendelet (243) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a piaci információs szolgáltató által szolgáltatott szóban forgó adatokat összevetették más rendelkezésre álló statisztikai forrásokkal és az együttműködő kínai exportáló gyártók mintavételi kérdőívre adott válaszaival. A fentiekre tekintettel a Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a CCCMC védelemhez való jogát nem tartották tiszteletben.

(66)

Az e szakasszal kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (242)–(248) preambulumbekezdését.

(67)

mivel az érintett országból érkező behozatal áraival, az áralákínálással és az árlenyomással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (249)–(257) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(68)

A CCCMC úgy vélte, hogy az eritrit piacának működését és gyártóinak magatartását befolyásolja, hogy az eritrit tipikus árucikk, és következésképpen az eritrit árképzése is globális, nem függ a helyi piaci viszonyoktól.

(69)

A Bizottság megjegyezte, hogy függetlenül attól, hogy az eritrit árucikk-e vagy sem, az az állítás, hogy az eritrit árképzése globális, ellentmond annak a ténynek, hogy a kínai exportáló gyártók dömpingáron értékesítették a terméket az uniós piacon, amivel alákínáltak az uniós gyártó árainak és lenyomták azokat.

(70)

A CCCMC azt állította továbbá, hogy az egyetlen uniós gyártó képes az egész uniós piacot érintő döntéseket hozni, ami véleménye szerint kérdésessé teszi az uniós gyártó kérdőívére válaszul benyújtott makro- és mikrogazdasági teljesítményadatok megbízhatóságát, reprezentativitását és objektivitását.

(71)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártó azon képességét, hogy befolyást gyakoroljon az uniós piac egészére, korlátozta az a tény, hogy jelentős versenynek volt kitéve a Kínából érkező, tisztességtelen árú behozatal miatt, amelynek piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan 60 % feletti volt. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a vizsgálat során minden adatot objektíven ellenőriztek, és nem merültek fel aggályok azok megbízhatóságával vagy objektivitásával kapcsolatban. A reprezentativitást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az egyetlen uniós gyártó által szolgáltatott adatok értelemszerűen reprezentatívak az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(72)

A CCCMC felvetette, hogy az uniós gyártó úgy döntött, hogy a jelenlegi dömpingellenes vizsgálatra való felkészülést és annak kedvező kimenetelét célzó stratégia részeként több mint 20 millió EUR-t fektet be a termelési kapacitás bővítésébe.

(73)

A Bizottság megjegyezte, hogy ellenőrizte, hogy az uniós gyártó beruházási döntését 2019-ben, azaz több mint négy évvel a jelenlegi vizsgálat megindítása előtt hozta meg. Megjegyezte továbbá, hogy a piaci helyzet, nevezetesen az uniós felhasználás erőteljes növekedése (39 % 2021-ben) és a nagyon magas kapacitáskihasználtság (83 % 2020-ban, 100 % 2021-ben) fényében a beruházási döntés nem tűnik logikátlannak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a CCCMC állítása nemcsak hogy nincs alátámasztva, hanem megalapozatlan is. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. azt állította, hogy a 2020. és 2021. évi tényezők nem használhatók fel egy 2019-ben hozott beruházási döntés megalapozottságának értékelésére. A Bizottság megjegyezte, hogy az időzítés mellett azt is ellenőrizte, hogy az uniós gyártó a beruházási döntést erőteljes piaci növekedésre és magas szintű kapacitáskihasználásra vonatkozó előrejelzésekkel indokolta-e. A figyelembe vett időszakban rendelkezésre álló 2020. és 2021. évi adatokat használták fel annak szemléltetésére, hogy ezek az előrejelzések megfeleltek a piaci viszonyok tényleges alakulásának.

(74)

A CCCMC azt is állította, hogy a Bizottság nem vonta kétségbe, hogy az uniós gyártó termelésének leállítása valóban stratégiai vállalati döntés volt-e a jelenlegi vizsgálat megindításával összefüggésben.

(75)

A Bizottság megjegyezte, hogy a termelés leállítására a vizsgálati időszakban került sor, és ezt követően a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban folyamatosan [62–70] %-ról [77–87] %-ra nőtt, miközben e behozatal árai a vizsgálati időszakban meredeken csökkentek (2022-hez képest –19 %, 2021-hez képest pedig –36 %). A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendeletben tett azon megállapítását, miszerint az uniós gyártó termelésének csaknem teljes felfüggesztését az okozta, hogy nem volt képes felvenni a versenyt a Kínából érkező dömpingelt behozatallal, amely 2022-től kezdve az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél jelentősen alacsonyabb árakon valósult meg.

(76)

A CCCMC továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem ellenőrizte, hogy az uniós gyártó nem használta-e fel az eritritgyártásra szolgáló szabad kapacitást más vegyületek előállítására.

(77)

A Bizottság megjegyezte, hogy a CCCMC állításával ellentétben ellenőrizte, hogy az uniós gyártó ténylegesen leállította az eritrit gyártósorát, és nem vette igénybe azt más vegyületek gyártására. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. azt állította, hogy a Bizottságnak ezzel szemben meg kellett volna vizsgálnia, hogy az ilyen átcsoportosítás révén az uniós gazdasági ágazat költségmegtakarítást ért volna-e el, és ennek megfelelően ki kellett volna igazítania a költségeket. A Bizottság megjegyezte, hogy a jelenlegi eljárás hatálya az érintett termékre korlátozódik.

(78)

A CCCMC állításait ezért a Bizottság elutasította, és a makro-, illetve mikrogazdasági mutatókra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában megerősítette az ideiglenes rendelet (262)–(287) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(79)

A Bizottság a feleknek az ideiglenes rendeletet követő összes állítását elutasította. A Bizottság tehát az ideiglenes rendeletben foglalt ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentős kár érte.

(80)

A CCCMC azt állította, hogy az uniós gyártó problémáit a nyersanyag- és energiaköltségek növekedése okozta, nem pedig a Kínából érkező dömpingelt behozatal. A CCCMC továbbá azt is állította, hogy a behozatal csak azért nőtt, mert az uniós gyártó a piaci kereslet kielégítése érdekében szinte teljesen felfüggesztette a termelést.

(81)

Az ideiglenes rendeletben foglaltaknak megfelelően a Bizottság elismerte, hogy a nyersanyag- és energiaköltségek emelkedése hozzájárult az uniós gyártó problémáihoz, különösen azáltal, hogy növelte termelési egységköltségét. Az energia- és kukoricaárak (a glükóz fő nyersanyaga) azonban 2022-ben tetőztek, és abban az évben az uniós gyártó az értékesítési árak emelésével még mindig képes volt fenntartani a 2020-as szintnek megfelelő belföldi értékesítési szintet, a 2020. évinél 14 %-kal magasabb termelési szintet és egy egészséges [7–10 %-os] jövedelmezőségi szintet. A vizsgálati időszak alatt azonban ez már nem volt lehetséges, tekintettel az ár meredek csökkenésére és a Kínából érkező behozatal piaci részesedésének jelentős növekedésére, amint az a (75) preambulumbekezdésben szerepel. Következésképpen az uniós gazdasági ágazatnak le kellett állítania a termelést, mivel az értékesítés fenntartása érdekében a termelési költség alá kellett volna csökkentenie értékesítési árait. Továbbá, amint az a (75) preambulumbekezdésben szerepel, a Kínából érkező behozatal piaci részesedése már a korábbi években folyamatosan nőtt, és nem az uniós gyártó termelésének leállítása következtében nőtt.

(82)

A Bizottság a feleknek az ideiglenes rendeletet követő összes állítását elutasította. A Bizottság tehát az ideiglenes rendeletben foglalt ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették vagy szüntették meg a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(83)

A kárkülönbözetek felülvizsgálatát indokoló észrevételek hiányában a kár megszüntetéséhez szükséges végleges mérték az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakult:

(84)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (334)–(335) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(85)

Az uniós importőrök észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (338)–(339) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(86)

A felhasználók azt állították, hogy az intézkedések miatt eladási áraikat a korábbi szint több mint kétszeresére kell emelniük, ami végső soron azt eredményezné, hogy a nagy kiskereskedők kilistáznák eritrit-alapú cukorhelyettesítő termékeiket, és ezzel sok fogyasztót megfosztanának az egészségesebb étrendtől.

(87)

Az ideiglenes rendelet (342) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az eritrit 2021. évi felhasználását nem befolyásolták a kínai árak, amelyek a vizsgálati időszakhoz képest 56 %-kal magasabbak voltak, mivel ebben az évben volt a legmagasabb a felhasználás a figyelembe vett időszakon belül. Így a Bizottság fenntartja, hogy az esetleges magasabb árak nem tartották vissza a felhasználókat vagy a végső fogyasztókat az eritrit fogyasztásától.

(88)

Az egyik felhasználó azt állította, hogy az intézkedések forgalmának nagyobb százalékát érintik, mint az ideiglenes rendelet (342) preambulumbekezdésében szereplő számadatok. Azt állította továbbá, hogy ez jelentős negatív hatást gyakorol majd gazdasági helyzetére, ezért ellenzi az intézkedéseket. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ebben a preambulumbekezdésben említett számadatok az értékesített áruk összköltségére vonatkoztak. Továbbá, mivel a felhasználói forgalom az uniós felhasználás szintjétől függ, az intézkedések bevezetése várhatóan nem fogja jelentősen befolyásolni a forgalmat, amint azt a fenti (87) preambulumbekezdés kifejti.

(89)

Az ideiglenes rendeletet követően a felek valamennyi állítását elutasították, és a Bizottság megerősítette ideiglenes ténymegállapítását, miszerint nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az eritrit Kínából származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése nem szolgálná az Unió érdekét.

(90)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(91)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(92)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek e vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a mostani vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra „a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(93)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (16). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat névváltoztatása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(94)

A felhasználók azt javasolták, hogy valamennyi kínai beszállító esetében az ömlesztett behozatalra kizárólag az eritrittartalomra vonatkozó rögzített vámot vessenek ki. Véleményük szerint a rögzített vám méltányosabb bánásmódot biztosítana a keverékek behozatala tekintetében, és így a fogyasztók számára elérhetővé tenné az egészségesebb édesítési alternatívákat.

(95)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kizárólag az eritrittartalomra vonatkozó intézkedés alkalmazása az intézkedések kijátszásának jelentős kockázatával járna. Ezenkívül fennáll annak a kockázata, hogy egy rögzített vámokon alapuló intézkedés idővel hatástalanná vagy túlzottan korlátozóvá válik az importárak alakulásának függvényében, amelyet viszont az általános infláció és különösen az érintett termék fő költségtényezőinek áringadozása befolyásol. Az eritrit esetében ezek a kukorica és az energia, amelyek mindegyike jelentős ingadozást mutat. Mivel a keverékek aránya az uniós felhasználásban nem haladja meg a 7 %-ot, és mivel a felhasználók áttérhetnek más édesítőszerek értékesítésére vagy esetleg az eritritalapú keverékek uniós gyártótól történő megvásárlására, a Bizottság véleménye szerint a fent említett kockázatok felülmúlják a felhasználók érdekeit. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is az értékvám a legmegfelelőbb intézkedési forma.

(96)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(97)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(98)

Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(99)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalat” számára megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(100)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(101)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(102)

Az 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(103)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(104)

Az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján a vám beszedhető a nyilvántartásba vételi időszak alatt.

(105)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartásba vételi rendelet teljesíti az a) kritériumot, nevezetesen azt, hogy a behozatalt az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették.

(106)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az importőrök a b) kritériumnak megfelelően az ideiglenes rendelet, valamint a nyilvántartásba vételi rendelet közzétételével lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételt nyújtsanak be.

(107)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint feltétel, hogy a dömping „már huzamos ideje zajlik, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően”. Ebben az esetben a Bizottság úgy véli, hogy az importőröknek a vizsgálat megindításának időpontja óta tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömping mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról.

(108)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés és a panasz nem bizalmas változata számos olyan nyilatkozatot és bizonyítékot tartalmazott, amelyek alátámasztják és megállapítják az állítólagos dömping és kár mértékét. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőröknek és a felhasználóknak tudomása volt vagy tudniuk kellett volna az állítólagos dömpingről, annak mértékéről és az állítólagos kárról.

(109)

A panaszos továbbá bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az uniós importőröket és forgalmazókat tájékoztatták a dömpingellenes vizsgálatról, és arra ösztönözték őket, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt vásároljanak és importáljanak eritritet. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International azt állította, hogy mivel nem látták ezt a bizonyítékot, sérül a védelemhez való joguk. A Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos által benyújtott bizonyítékok részben bizalmas (17), részben pedig nem bizalmas (18) jellegűek voltak.

(110)

Végezetül meg kell jegyezni, hogy ezt a kritériumot a nyilvántartásba vételről szóló rendelet (8)–(11) preambulumbekezdése megfelelően elemezte.

(111)

Ezért megállapítható, hogy a vámok visszamenőleges beszedésének ezen kritériuma teljesült.

(112)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint feltétel, hogy „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható”.

(113)

A Kínából érkező behozatal átlagos havi volumene a vizsgálati időszak alatt 1 097 tonna volt. Az adatok szerint (amelyek az értékelés idején 2024 augusztusáig bezárólag álltak rendelkezésre) a Kínából származó behozatal átlagos havi volumene a vizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő első teljes hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig (2023 decembere és 2024 júniusa között) tartó időszakban 1 749 tonna volt, azaz 59 %-kal magasabb, mint a vizsgálati időszakban. Ugyanebben az időszakban a behozatal teljes volumene 12 240 tonna volt.

(114)

Amennyiben a vizsgálat megindítását követő első teljes hónappal kezdődő, és az ideiglenes intézkedések bevezetésének havát még magában foglaló időszak (azaz 2023. december – 2024. július) az alap, akkor a behozatali volumen havi átlaga 1 586 tonna, amely 45 %-kal magasabb a vizsgálati időszakbeli értéknél.

(115)

Mindkét elemzés azt mutatja, hogy az eljárás megindítását követően valóban jelentős növekedés volt tapasztalható a behozatali volumenben.

(116)

Azok a felhasználók, akik a behozatal nyilvántartásba vételét követően észrevételeket tettek, elismerték, hogy kénytelenek voltak eritritkészleteket felhalmozni annak érdekében, hogy teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, különösen a nagy kiskereskedelmi láncokkal szemben. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International vitatta ezt, de elismerte, hogy azért rendeltek árukat, hogy teljesíteni tudják a szerződéses kötelezettségeiket az előre megállapított árakon. A Bizottság megjegyezte, hogy ez a magatartás az intézkedések végrehajtását megelőző készletfelhalmozásnak minősül.

(117)

A 2023 decembere és 2024 júliusa közötti időszak felhasználásának elemzése havi átlagos 50 %-os növekedést mutat a vizsgálati időszak havi átlagához képest. Ugyanebben az időszakban, miközben az uniós gyártó újraindította a termelést, az értékesítései nem nőttek 2022-hez képest, vagyis a figyelembe vett időszak azon évéhez képest, amikor az értékesítéseket nem befolyásolta a termelés leállítása. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanezen évhez, azaz 2022-hez képest 12 százalékponttal csökkent. Ez az uniós gazdasági ágazatot ért további kár egyértelmű jele.

(118)

A volumenek tekintetében a „behozatal további növekedésének” értékelésébe a nyilvántartásba vételi időszakban történt behozatalt is beleszámították, és a nyilvántartásba vételi időszakban a behozatal önmagában véve csökkent a nyilvántartásba vétel előtti szintekhez képest, de még mindig jelentős volumenű volt.

(119)

Emellett a 2023 decembere és 2024 júliusa közötti időszakban az importárak továbbra is az uniós gyártók árainál nagyobb ütemben csökkentek. Az átlagos importár ebben az időszakban 7 %-kal volt alacsonyabb a vizsgálati időszak átlagos importáránál. Következésképpen a nyilvántartásba vételi időszakban az alákínálás tovább nőtt, átlagosan [45–65 %-ra].

(120)

A (116) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság bizonyítékokat talált a vizsgálat megindítását követő készletfelhalmozásra.

(121)

A (12) preambulumbekezdésben említett meghallgatáson a Rio Mints & Sweeteners B.V. és a Hamburg Fructose GmbH International vitatta ezt a következtetést, azt állítva, hogy mivel a volumen már megjelent a piacon, és szerződéses áron értékesítik, a dömpingellenes vámok visszamenőleges alkalmazása nem jár dömpingellenes hatással, és nem befolyásolja a piaci árakat. Ezzel szemben azt állították, hogy ez csak jelentős mértékben károsítja őket. A Bizottság a – (107)–(120) preambulumbekezdésben bemutatott bizonyítékok fényében elutasította ezt az állítást, és megerősítette azt a következtetést, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése – figyelemmel annak időzítésére, volumenére és az átlagárainak további csökkenésére – komolyan rontotta a végleges dömpingellenes vám javító hatását.

(122)

Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében a végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazására meghatározott feltételek teljesülnek. Ezért az (EU) 2024/1608 végrehajtási rendelet értelmében nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó érintett termékre végleges dömpingellenes vámot kell kivetni. A visszamenőleges hatállyal beszedendő vám mértékét az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelettel kivetett ideiglenes vámok szintjén kell meghatározni, amennyiben azok alacsonyabbak az ezen rendelet értelmében kivetett végleges vámoknál.

(123)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(124)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,