(1)   A vegyes bizottság a Felek miniszteri és/vagy magas rangú tisztviselői szintű képviselőiből áll.

(2)   Az EU vegyes bizottságon belüli képviseletét az Európai Unió guyanai (vagy Guyanáért felelős) küldöttségének vezetője vezeti, és a vegyes bizottságban az Európai Bizottság legfeljebb 10 képviselővel rendelkezik.

(3)   Guyana vegyes bizottságon belüli képviseletét a természeti erőforrásokért felelős miniszter vezeti, és a vegyes bizottságban Guyana legfeljebb 10 képviselővel rendelkezik, ideértve az erdészeti biztost, továbbá a Természeti Erőforrások Minisztériumának, a Pénzügyminisztériumnak, a Kereskedelmi Minisztériumnak, a Munkaügyi Minisztériumnak, az Amerindián Ügyek Minisztériumának, szükség esetén bármely más minisztériumnak vagy kormányzati hatóságnak, valamint az Erdőgazdálkodási Bizottságnak a tisztviselőit.

(4)   A Felek írásban értesítik a (7. cikkben említett) titkárságot a vegyes bizottságba delegált képviselőik nevéről, elérhetőségéről és beosztásáról. Egy képviselő mindaddig jogosult az adott Fél képviseletére, amíg ez a Fél nem értesíti a titkárságot egy új képviselő kinevezéséről.

(1)   A civil társadalom, a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, a magánszektor és az őslakos népek köréből érkező guyanai nemzeti érdekelt feleket fel kell kérni, hogy megfigyelőként vegyenek részt a vegyes bizottság és a vegyes bizottság technikai bizottságának ülésein (a továbbiakban: az érdekelt felek megfigyelői), kivéve azokat az üléseket, amelyeket az elnökök kizárólag a Felek képviselői számára tartanak fenn.

(2)   A titkárság felkéri a civil társadalom, a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, a magánszektor és az őslakos népek érintett nemzeti érdekképviseleti szervezeteit, hogy saját eljárásaiknak megfelelően kétéves időtartamra, az alábbiak szerint jelöljék ki/válasszák meg megfigyelőiket és helyetteseiket a vegyes bizottságba és a vegyes bizottság technikai bizottságába:

(3)   Az érdekelt szervezetek írásban értesítik a titkárságot kijelölt/választott megfigyelőik, valamint ezek helyettesei nevéről, szervezetéről és elérhetőségéről. Az érdekelt felek a megfigyelők kiválasztási eljárásáról is tájékoztatják a titkárságot.

(4)   Az érdekelt felek megfigyelői a vegyes bizottság ülése előtt legkésőbb 7 naptári nappal az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos dokumentumokat nyújthatnak be a titkárságnak. Ha a titkárság megerősíti a benyújtott dokumentumok relevanciáját és hozzáadott értékét, „For information” („Tájékoztatásul”) jelöléssel látja el az adott dokumentumokat, és továbbítja azokat a Felek képviselőinek.

(5)   A megfigyelők nem rendelkeznek szavazati joggal és nem vesznek részt a döntéshozatalban a vegyes bizottság vagy annak valamely szerve által elfogadandó határozatokkal és ajánlásokkal kapcsolatban.

(1)   A vegyes bizottságot feladatai ellátásában egy, a Felek hivatalos szintű képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság technikai bizottsága) segíti.

(2)   A vegyes bizottság technikai bizottsága (a továbbiakban: technikai bizottság) előkészíti a vegyes bizottság üléseit és tanácskozásait, adott esetben végrehajtja a vegyes bizottság határozatait, és általánosságban biztosítja a vegyes bizottság folyamatosságát és a megállapodás megfelelő működését. A technikai bizottság foglalkozik minden olyan üggyel, amelyet a vegyes bizottság a hatáskörébe utal, valamint minden olyan egyéb üggyel is, amely a megállapodás napi szintű végrehajtása folyamán felmerülhet.

(3)   A technikai bizottság elnöki tisztét az Európai Unió guyanai (vagy Guyanáért felelős) küldöttségének együttműködésért felelős vezetője és a guyanai erdészeti biztos vagy azok megbízottjai közösen töltik be.

(4)   A technikai bizottságban az EU képviseletét az Európai Unió guyanai küldöttségének és az Európai Bizottságnak a tisztviselői látják el.

(5)   A technikai bizottságban Guyana képviseletét az alábbi szervek tisztviselői látják el:

(6)   A technikai bizottság rendszeresen és legalább a vegyes bizottság minden ülése előtt ülésezik.

(7)   Abban az esetben, ha a technikai bizottság a vegyes bizottság ülésétől függetlenül ülésezik, a segítőnek a megbeszéléseket összefoglaló közös jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt az elnököknek alá kell írniuk. A titkárság ezeket megosztja a vegyes bizottság elnökeivel.

(8)   A vegyes bizottság titkársága adminisztratív támogatást nyújt a technikai bizottságnak.

(9)   Ezt az eljárási szabályzatot a technikai bizottság értelemszerűen alkalmazza.

(10)   A technikai bizottság nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, de ajánlásokat tehet a vegyes bizottság felé.

(1)   A megállapodás V. mellékletének 3.11. pontja értelmében a Felek szükség esetén albizottságokat hozhatnak létre a vegyes bizottság mellé, amelyek a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó konkrét területekkel foglalkoznak. A vegyes bizottság meghatározza az albizottságok célját, összetételét, időtartamát, feladatait és munkamódszereit. A Felek kinevezik képviselőiket az albizottságokba, és erről tájékoztatják a titkárságot. Az albizottságok kapcsolattartói közötti valamennyi releváns levelezést, dokumentumot és kommunikációt a titkárságnak is továbbítani kell.

(2)   Az egyes albizottságok minden rendes ülésen jelentést tesznek a vegyes bizottságnak a tevékenységeikről és eredményeikről, és többek között ajánlásokat fogalmaznak meg a vegyes bizottságnak a felülvizsgálatra és megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.

(3)   A vegyes bizottság eltérő megállapodásának hiányában az albizottságok ezen eljárási szabályzatot értelemszerűen alkalmazzák.

(4)   Az albizottságok nem rendelkeznek döntéshozatali hatáskörrel, de ajánlásokat tehetnek a vegyes bizottság felé.

(1)   Az elnökök eseti alapon szakértőket hívhatnak meg a technikai bizottság és/vagy a vegyes bizottság, valamint az albizottságok üléseire, hogy tájékoztatást nyújtsanak konkrét témákról; a szakértők az ülésnek csak azon a részén vesznek részt, ahol ezeket a konkrét témákat megvitatják.

(2)   Az elnökök megállapodhatnak abban, hogy eseti alapon meghívják a megállapodás végrehajtásában részt vevő szervezeteket (a továbbiakban: végrehajtó szervezetek), hogy vegyenek részt a vegyes bizottság technikai bizottságának ülésein és/vagy a vegyes bizottság, illetve az albizottságok ülésein vagy adott esetben az ülések egyes részein, hogy tájékoztatást és naprakész információkat nyújtsanak, továbbá iránymutatást és tanácsot kapjanak tevékenységükkel, valamint a megállapodás végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásukkal kapcsolatban.

(1)   Az Európai Unió guyanai küldöttségének egy tisztviselője és a Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság egy tisztviselője együttesen biztosítják a vegyes bizottság titkárságát (a továbbiakban: titkárság). A Felek értesíti egymást annak a tisztviselőnek a nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről, aki a titkárság tagja. Ez a tisztviselő mindaddig a titkárságnak az adott Felet képviselő tagjaként jár el, amíg az adott Fél értesítést nem küld a másik Félnek új tag kijelöléséről.

(2)   A titkárság adminisztratív támogatást nyújt a vegyes bizottság és a technikai bizottság, valamint a vegyes bizottság által létrehozott albizottságok számára.

(3)   A titkárságot a feladatai ellátásában a 8. cikkben említett segítő segíti.

(1)   A vegyes bizottság egy független és pártatlan személy szolgálatait veszi igénybe, akinek feladata, hogy megkönnyítse a Felek közötti, valamint a Felek és az érdekelt felek közötti, a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kapcsolattartást, párbeszédet és megbeszéléseket (a továbbiakban: segítő).

(2)   A segítő feladatai a következőket foglalják magukban:

(3)   A segítő a titkárság irányítása és felügyelete alatt végzi tevékenységét, és a titkárság folyamatos tájékoztatást kap a segítő tevékenységéről.

(1)   A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a Felek következő képviselői jogosultak: az EU részéről az Európai Unió guyanai (vagy Guyanáért felelős) küldöttségének vezetője, Guyana részéről pedig a pénzügyminiszter, a megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)   A vegyes bizottságnak szóló valamennyi levelet a titkársághoz kell irányítani. A titkárság tájékoztatást nyújt a beadványok benyújtásának módjáról, például írott levél, e-mail útján vagy egyéb formában.

(3)   A titkárság gondoskodik arról, hogy a vegyes bizottsághoz címzett leveleket továbbítsák az elnököknek, és adott esetben a 9. cikkben említett dokumentumként köröztessék a Felek képviselői között. Az elnökök bármelyikétől származó leveleket a titkárság megküldi a címzetteknek, és adott esetben számmal látja el és körözteti azokat a másik Félhez.

(4)   Mindkét Fél legkésőbb 14 naptári nappal a vegyes bizottság következő ülése előtt megküld a titkárságnak minden releváns dokumentumot.

(1)   A vegyes bizottság évente legalább kétszer ülésezik a megállapodás 20. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint, vagy bármelyik Fél kérésére.

(2)   Kivételes esetben és a Felek egyetértésével a vegyes bizottság, a technikai bizottság és az albizottságok üléseit virtuálisan/videokonferencia útján is meg lehet tartani.

(3)   A vegyes bizottság minden ülését a titkárság hívja össze; az ülések időpontjáról és helyszínéről a Felek közösen állapodnak meg. Ha a Felek nem állapodnak meg másként, az ülés összehívásáról szóló értesítést a titkárság legkésőbb 28 naptári nappal az ülés kezdete előtt megküldi a Felek képviselőinek.

(4)   A Felek legkésőbb 14 naptári nappal az ülés kezdete előtt tájékoztatják a vegyes bizottság titkárságát az ülésen részt vevő küldöttségek tervezett összetételéről.

(1)   Az egyes ülések ideiglenes napirendjét a titkárság állítja össze a Felek által tett javaslatok alapján. A titkárság az ideiglenes napirendet a vonatkozó dokumentumokkal együtt legkésőbb 21 naptári nappal az ülés kezdete előtt megküldi az elnökök számára.

(2)   Az ideiglenes napirend kiegészítéseit vagy módosításait legkésőbb 14 naptári nappal az ülés kezdete előtt kézhez kell kapnia a titkárságnak, feltéve, hogy a titkárság a kiegészítésekre vagy a módosításokra vonatkozó kérelemmel együtt kézhez kap minden vonatkozó igazoló dokumentumot is.

(3)   A vegyes bizottság minden ülés elején elfogadja a napirendet. A Felek egyetértésével az ideiglenes napirenden kívüli pontokat is fel lehet venni a napirendre.

(4)   A konkrét eset követelményeinek figyelembevétele érdekében a titkárság az elnökök egyetértésével lerövidítheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőket.

(1)   Valamennyi ülés jegyzőkönyvtervezetét a segítő készíti el.

(2)   Főszabályként a jegyzőkönyv összefoglalja az egyes napirendi pontokat, adott esetben az alábbiak megjelölésével:

(3)   A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés jelenléti ívét is.

(4)   A jegyzőkönyvet az elnökök az ülés végén jóváhagyják és aláírják (emlékeztető). A titkárság e hiteles okmányok egy-egy eredeti példányát megküldi a Feleknek.

(5)   A vegyes bizottság technikai bizottsága, amely a vegyes bizottságtól függetlenül ül össze, saját jegyzőkönyvet bocsát ki, amelyben összefoglalja az egyes saját napirendi pontjairól folytatott megbeszéléseket. Ezeket a megbeszéléseket beépítik a vegyes bizottság vonatkozó üléseibe.

Az emlékeztetőt nyilvánosságra kell hozni.

(1)   A vegyes bizottság határozatokat és/vagy ajánlásokat fogadhat el minden olyan ügyben, amellyel kapcsolatban a megállapodás így rendelkezik. A megállapodás 20. cikkének (2) bekezdése értelmében a határozatokat és ajánlásokat konszenzussal fogadják el.

(2)   A határozatok és/vagy ajánlások a Felekre nézve kötelezőek, és az egyes Felek belső eljárásainak befejezését követően lépnek hatályba.

(3)   Az ülések közötti időszakban a vegyes bizottság a Felek egyetértésével írásbeli eljárás útján határozatokat vagy ajánlásokat fogadhat el. Az írásbeli eljárás a Felek közötti jegyzékváltást jelent. Az elnököknek felhatalmazással kell rendelkezniük a jegyzékváltás lebonyolítására és szükség szerint a határozatról való megállapodás megerősítésére. Az írásbeli eljárás lefolytatására legfeljebb 21 naptári nap áll rendelkezésre, amelyen belül a másik Félnek közölne kell fenntartásait vagy módosításait.

Az írásbeli eljárásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 21 napon belül bármelyik Fél írásban kérheti a másik Féltől, hogy a javaslatot vitassák meg a vegyes bizottság következő ülésén. Az ilyen kérelem automatikusan felfüggeszti az írásbeli eljárást.

A vegyes bizottság elfogadottnak tekinti azt a javaslatot, amellyel kapcsolatban az írásbeli eljárásra megállapított határidőn belül nem merültek fel fenntartások.

Az elfogadott javaslatokat a vegyes bizottság következő ülésének emlékeztetőjében rögzíteni kell.

(4)   A határozatokat vagy ajánlásokat a „Határozat” vagy „Ajánlás” címmel kell ellátni, amelyet a sorszám, az elfogadás dátuma, valamint a tárgy megjelölése követ. Mindegyik határozatban rendelkezni kell a hatálybalépésének időpontjáról.

(5)   A vegyes bizottság által elfogadott határozatokat és ajánlásokat úgy hitelesítik, hogy a vegyes bizottság elnökei által aláírt hiteles másolatot az egyes Felek rendelkezésére bocsátják.

(1)   A vegyes bizottság hivatalos nyelve az angol.

(2)   Eltérő döntés hiányában a vegyes bizottság a tanácskozásait angol nyelven készített dokumentumok és javaslatok alapján folytatja.

(1)   Eltérő döntés hiányában a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2)   Amennyiben valamelyik Fél a jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a vegyes bizottsághoz, a technikai bizottsághoz és az albizottságokhoz, a Felek ezt az információt bizalmasan kezelik.

(3)   A Felek dönthetnek a vegyes bizottság határozatainak és ajánlásainak saját hivatalos lapjukban való közzétételéről.

(1)   A Felek mindegyike viseli a vegyes bizottság, a technikai bizottság és az albizottságok ülésein való részvételével összefüggően a személyzettel kapcsolatos utazási és ellátási költségeket, valamint a postai és a távközlési költségeket.

(2)   A Felek törekednek arra, hogy az ülések szervezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos költségeket egyenlően osszák meg egymás között. E tekintetben eseti megbeszélésekre kerül sor a Felek között.

(1)   Bármelyik Fél bármikor írásban kérheti, hogy a Felek közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a felmerült problémát és a panaszos Fél aggályait. Ha az egyik Fél az (1) bekezdés szerint közvetítést kérelmez, a másik Fél megvizsgálja a kérelmet, és a kérelem kézhezvételétől számított hét naptári napon belül írásbeli választ ad. Ennek hiányában a közvetítés iránti kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

(2)   Amennyiben a Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás 25. cikkének (4) bekezdése alapján közvetítést vesznek igénybe, a Felek a közvetítői eljárás megkezdésekor, de legkésőbb a közvetítés iránti kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül közösen kiválasztanak egy közvetítőt. Amennyiben ez nem történik meg, a Felek együttesen kérhetik az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy 7 napon belül jelöljön ki közvetítőt.

(3)   A Felek eltérő megállapodásának hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem. A közvetítő független és pártatlan módon segíti a Feleket abban, hogy a vitájukat megkíséreljék egyezség útján rendezni. A közvetítőt az objektivitás, a méltányosság és az igazságosság elvei vezérlik, figyelembe véve többek között a Felek jogait és kötelezettségeit, valamint a vitát övező körülményeket, ideértve a Felek közötti korábbi gyakorlatokat is. A közvetítő az általa megfelelőnek ítélt módon folytathatja le a közvetítési eljárást, figyelembe véve az ügy körülményeit, a Felek esetleges kívánságait – köztük arra irányuló kérésüket is, hogy a közvetítő szóbeli nyilatkozatokat hallgasson meg –, valamint a vita gyors rendezésének különös szükségességét.

(4)   A közvetítő megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, segítséget kérhet a megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat.

(5)   A közvetítőnek a kijelölését követő 45 naptári napon belül véleményt kell nyilvánítania a Felek számára. A Felek – megfelelően megindokolva – határidő-hosszabbítás iránti kérelmet nyújthatnak be.

(6)   Figyelembe véve a közvetítő véleményét, a Felek törekednek arra, hogy a közvetítő véleményének közlésétől számított 30 naptári napon belül kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. A végleges megállapodás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.

(7)   A megoldást a vegyes bizottság fogadhatja el. A Felek dönthetnek úgy, hogy a vegyes bizottság összehívása helyett a jelenlegi melléklet 15. cikkének (3) bekezdése szerinti írásbeli eljárást alkalmazzák. A Felek eltérő döntése hiányában a kölcsönösen kielégítő megoldásokat nyilvánosságra kell hozni. Mindazonáltal a nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamelyik Fél bizalmasnak minősített.

(8)   A közvetítő írásban tényszerű jelentéstervezetet nyújt be a Feleknek, amelyben röviden összefoglalja a felmerült problémát, valamint minden olyan kölcsönösen kielégítő megoldást, amely az eljárás végső kimenetelét képezi, beleértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő 15 napos határidőt biztosít a Felek számára ahhoz, hogy a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A közvetítő a Felek által e határidőn belül benyújtott észrevételek mérlegelését követő 15 napon belül írásban megküldi a Felek részére a végleges tényszerű jelentést. A tényszerű jelentés nem tartalmazhatja a megállapodás értelmezését.

(9)   Az eljárás befejeződhet:

(10)   Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindegyik Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azt a megállapodás szerinti határidőn belül végrehajtsa. A végrehajtó Fél a megállapodás szerinti határidőn belül írásban tájékoztatja a másik Felet a kölcsönösen kielégítő megoldás végrehajtása érdekében tett minden lépésről vagy intézkedésről.

(11)   A Felek törekednek arra, hogy a közvetítői eljárással kapcsolatos költségeket egyenlően osszák meg. E tekintetben eseti megbeszélésekre kerül sor a Felek között.

(1)   Amennyiben valamelyik Fél módosítani kívánja a megállapodás mellékleteinek rendelkezéseit, erről értesíti a vegyes bizottságot, és e célból benyújtja javaslatát.

(2)   A vegyes bizottság felkérheti a vegyes bizottság technikai bizottságát, hogy vizsgálja meg a javaslatot, és fejtse ki véleményét és javaslatait. A vegyes bizottság albizottságot hozhat létre, amely támogatja a vegyes bizottság technikai bizottságát ebben a munkában.

(3)   A vegyes bizottság az egyik Fél javaslatára és a vegyes bizottság technikai bizottságának véleményét és javaslatait figyelembe véve határozatot fogadhat el a mellékletek módosításáról a megállapodás 27. cikkének (3) bekezdésével és e szabályzat 14. cikkével összhangban.

1.   E választottbírósági eljárási szabályok kiegészítik és egyértelművé teszik az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (a továbbiakban: Guyana) közötti önkéntes partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), különösen annak 26. cikkét.

2.   E választottbírósági eljárási szabályok célja lehetővé tenni az Unió és Guyana (a továbbiakban: a Felek) számára, hogy választottbírósági mechanizmus útján rendezzék a megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban közöttük esetlegesen felmerülő vitákat.

1.   A választottbírói testület a megállapodást a szerződések jogáról szóló bécsi egyezménnyel, valamint a nemzetközi jognak a jogvita szempontjából releváns és a Felek között alkalmazandó egyéb szerződéseivel, szabályaival és elveivel összhangban értelmezett módon alkalmazza.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a választottbíróság elé terjesztett jogvita a megállapodás bármely Fél nemzeti jogának valamely rendelkezésére való hivatkozással meghatározott rendelkezésének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdést vet fel, a választottbírói testület adott esetben ténybeli helyzetnek tekintheti az említett Fél belső jogát. Ennek során a választottbírói testület követi a nemzeti jognak az említett Fél bíróságai vagy hatóságai által adott értelmezését. A nemzeti jognak a választottbírói testület által adott értelmezése nem kötelező erejű az említett Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve.

1.   A választottbírói testület minden kérelmét, értesítését, írásbeli beadványát vagy egyéb dokumentumát meg kell küldeni mindkét Félnek, valamint – amennyiben releváns és helyénvaló – egyidejűleg a Nemzetközi Irodának is.

Az egyik Félnek a választottbírói testülethez intézett minden kérelméről, értesítéséről, írásbeli beadványáról vagy egyéb dokumentumáról másolatot kell készíteni, és azt meg kell küldeni a másik Félnek, valamint – amennyiben releváns és helyénvaló – egyidejűleg a Nemzetközi Irodának is.

Az egyik Félnek a másik Félhez intézett minden kérelméről, értesítéséről, írásbeli beadványáról vagy egyéb dokumentumáról másolatot kell készíteni, és azt meg kell küldeni a választottbírói testületnek, valamint – amennyiben releváns és helyénvaló – egyidejűleg a Nemzetközi Irodának is.

2.   Az (1) bekezdés szerinti kérelemről, értesítésről, írásbeli beadványról vagy egyéb dokumentumról szóló minden értesítést e-mailben vagy – adott esetben – bármely egyéb olyan komunikációs eszközzel kell megtenni, amely rögzíti annak elküldése tényét. Az ilyen értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.

3.   A megállapodás 22. cikkével összhangban valamennyi értesítést Guyana esetében Guyana pénzügyminiszterének, és az Unió esetében az Unió guyanai küldöttsége vezetőjének kell címezni.

4.   A választott bírói testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb elírás jellegű hibák a változtatásokat egyértelműen megjelölő új dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.

5.   Ha egy dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Guyanában vagy az Unióban hivatalos munkaszüneti napra esik, a dokumentum kézbesítésére fennálló időtartam a következő első munkanapon ér véget.

1.   Az (5) bekezdésre is figyelemmel, a Felek egy-egy választottbírót neveznek ki. Az így kinevezett két választottbíró kiválasztja a harmadik választottbírót, aki a választottbírói testület elnöklő választottbírájaként fog eljárni.

2.   Ha az alperes a panaszos félnek a választottbíró kinevezéséről szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem értesíti az általa kinevezett választottbíróról a panaszos Felet, a panaszos fél kérheti a Nemzetközi Irodát, hogy nevezze ki a második választottbírót. Az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága a lehető legrövidebb időn belül kinevezi a második választottbírót.

3.   Ha a második választottbíró kinevezésétől számított 30 napon belül a két választottbíró nem állapodott meg a harmadik választottbíró kiválasztásáról, bármelyik Fél – az (5) bekezdésre is figyelemmel – kérheti a Nemzetközi Irodát, hogy az Állandó Választottbíróság alkalmazandó eljárási szabályaival összhangban nevezze ki a harmadik választottbírót. Az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága a lehető legrövidebb időn belül kinevezi a harmadik választottbírót. A kinevezés során az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága a következő listás eljárást alkalmazza:

4.   A választottbírók kinevezése során a Felek és az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága kiválaszthatnak olyan személyeket, akik az Állandó Választottbíróság tagjai.

5.   A választottbírók kinevezése során a Felek és az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága nem választhatnak ki olyan személyeket, akik az uniós intézmények, az Unió valamely tagállama kormányának vagy Guyana kormányának tagjai, tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai.

1.   A választottbírók függetlenek és pártatlanok, egyéni minőségükben járnak el, és semmilyen szervezettől vagy kormánytól nem fogadhatnak el utasításokat.

2.   Amennyiben egy személyt választottbíróvá történő lehetséges kinevezésével kapcsolatban keresnek meg, tájékoztatnia kell a Feleket és az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatóságát minden olyan körülményről, amely a pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban valószínűsíthetően indokolható kétségeket kelthet. A választottbírónak a kinevezésétől kezdve és a teljes választottbírósági eljárás során haladéktalanul tájékoztatnia kell a Feleket, a Nemzetközi Irodát és a többi választottbírót minden olyan körülményről, amely a pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban valószínűsíthetően indokolható kétségeket kelthet.

3.   A választottbírók a választottbíráskodással összefüggő cselekmények vagy mulasztások tekintetében mentességet élveznek az Unióban és Guyanában folytatott bírósági eljárások alól.

1.   A választottbírói testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

2.   Egy választottbíró – a többi választottbíró távollétében – nem vitathatja meg az eljárás tárgyának semmilyen vonatkozását sem a Felek egyikével, sem mindkét Féllel.

1.   Valamely választottbírónak a választottbírósági eljárás során bekövetkező halála vagy lemondása esetén helyettes választottbírót kell kinevezni vagy kiválasztani a 6. cikkben előírt eljárással összhangban, amely a felváltással érintett választottbíró kinevezésére vagy kiválasztására alkalmazandó.

2.   Abban az esetben, ha egy választottbíró elmulaszt eljárni, vagy de jure vagy de facto nem képes ellátni a feladatait, a választottbíró kizárására és felváltására vonatkozó, a 11. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.

3.   Ha egy választottbírót felváltanak, az eljárás abban a szakaszban folytatódik, amelyben a felváltott választottbíró felhagyott feladatainak ellátásával, kivéve, ha a választottbírói testület másként határoz.

1.   Bármely Fél kifogást emelhet egy választottbíróval szemben, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek indokolható kétségeket keltenek az érintett választottbíró pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban.

2.   Egy Fél csak olyan okból emelhet kifogást az általa kinevezett választottbíróval szemben, amelyről a kinevezést követően szerez tudomást.

3.   Azon Fél, amely kifogást kíván emelni egy választottbíróval szemben, e kifogásról értesítést küld azon naptól számított 30 napon belül, amikor az említett választottbíró kinevezéséről értesítették a kifogásoló Felet, vagy azon naptól számított 30 napon belül, amikor a választottbíró pártatlanságát vagy függetlenségét illető indokolható kétségeket keltő körülmények az említett Fél tudomására jutottak.

4.   A kifogásról szóló értesítést közölni kell a másik Féllel, a kifogás által érintett választottbíróval, a választottbírói testület többi tagjával és a Nemzetközi Irodával. A kifogásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell a kifogás indokait.

5.   Amennyiben valamely Fél kifogást emelt egy választottbíróval szemben, a másik Fél egyetérthet a kifogással. A kifogást követően az érintett választottbíró is lemondhat a hivataláról. Ez nem jelenti a kifogás indokai érvényességének elfogadását.

6.   Ha a kifogásról szóló értesítéstől számított 15 napon belül a másik Fél nem ért egyet a kifogással, vagy a kifogásolt választottbíró nem mond le a hivataláról, a kifogást emelő Fél dönthet úgy, hogy folytatja a kifogásolási eljárást. Ebben az esetben a kifogásról szóló értesítéstől számított 30 napon belül felkéri az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatóságát a kifogásra vonatkozó határozathozatalra.

7.   A kifogásra vonatkozó határozathozatalkor az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága ismertetheti a döntés indokait, kivéve, ha a Felek megállapodnak abban, hogy nem kell indokolást adni. Ha az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatósága helyt ad a kifogásnak, a helyettes választottbírót a 6. cikkben előírt, azon eljárással összhangban nevezik ki vagy választják ki, amely a felváltással érintett választottbíró kinevezésére vagy kiválasztására alkalmazandó.

1.   A választottbírói testület az általa megfelelőnek ítélt módon folytatja le a választottbírósági eljárást, feltéve, hogy a Felek egyenlő bánásmódban részesülnek, és hogy az eljárás megfelelő szakaszában mindegyik Fél észszerű lehetőséget kap ügyének ismertetésére. A választottbírói testület – mérlegelési jogkörének gyakorlása során – oly módon folytatja le az eljárást, amellyel törekszik elkerülni a szükségtelen késedelmet és költségeket, és tisztességes és hatékony eljárást biztosítani a jogvita rendezésére.

2.   A választottbírói testület ítélete végleges és kötelező erejű az Unióra és Guyanára nézve.

3.   Az Unió és Guyana a választottbírói testület ítéletét teljes egészében nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a bizalmas jellegű információk védelme mellett.

1.   Eltérő megállapodás hiányában a választottbírósági eljárás helye Hága.

2.   A választottbírói testület az áruk, egyéb javak vagy dokumentumok vizsgálata céljából általa megfelelőnek tartott bármely helyen ülésezhet. A Feleket megfelelő időben értesíteni kell, hogy egy ilyen vizsgálaton jelen lehessenek.

1.   Mindegyik Fél és a választottbírói testület bizalmas jellegűként kezel minden olyan, a másik Fél által a választottbírói testület elé terjesztett információt, amelyet a másik Fél ilyenként jelölt meg. Amennyiben valamelyik Fél bizalmas jellegű információkat tartalmazó írásbeli beadványt nyújt be a választottbírói testülethez, 15 napon belül kell küldenie egy beadványt a bizalmas jellegű információk nélkül is, amely nyilvánosságra hozható.

2.   E választottbírósági eljárási szabályokban semmi nem gátolhat egy Felet abban, hogy a saját álláspontjaira vonatkozó nyilatkozatokat hozzon nyilvánosságra. Mindaddig, amíg az eljárás le nem zárul, a Felek nem hoznak nyilvánosságra a másik Fél által bizalmas jellegűként megjelölt információkat.

3.   A választottbírói testület zárt ülést tart, ha valamely Fél beadványa és érvelései bizalmas jellegű információkat tartalmaznak. A Felek fenntartják a választottbírói testület előtt zárt ülés formájában lefolytatott tárgyalások bizalmas jellegét.

1.   A választottbírói testület valamennyi ülésén az elnöklő választottbíró elnököl. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnöklő választottbírót arra, hogy igazgatási és eljárási határozatokat hozzon.

2.   A választottbírói testület bármely eszköz igénybevételével – többek között telefonon, e-mailben, telefaxon vagy számítógépes kapcsolaton keresztül – folytatja tevékenységét.

3.   A választott bírói testület tanácskozásain csak választottbírók vehetnek részt, de a választottbírói testület engedélyezheti a választottbírók asszisztenseinek a tanácskozásokon való jelenlétet.

4.   Minden ítélet vagy jelentés elkészítése a választottbírói testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem ruházható át.

5.   Abban az esetben, ha a választottbírói testület megítélése szerint bármely eljárási határidő módosítására, vagy bármely egyéb eljárási vagy adminisztratív kiigazításra van szükség, írásban tájékoztatja a Feleket – miután konzultált velük – a módosítás vagy a kiigazítás okairól, és a szükséges új határidőről vagy kiigazításról.

1.   A választottbírói testület – a létrehozását követően és miután felkérte a Feleket a véleménynyilvánításra – a lehető leghamarabb megállapítja a választottbírósági eljárás ideiglenes ütemezését. A választottbírói testület – miután felkérte a Feleket a véleménynyilvánításra – bármikor meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti ezen időtartamot.

2.   A választottbírói testület létrehozásától számított 10 napon belül bármelyik Fél indokolással ellátott kérelmet nyújthat be arra hivatkozással, hogy az ügy sürgős. Ebben az esetben a választottbírói testület az ilyen kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül döntést hoz e kérelemről.

1.   A Felek a választottbírói testület létrehozásától számított 30 napon belül ülést tartanak a választottbírói testülettel, hogy határozzanak a Felek vagy a választottbírói testület által megfelelőnek ítélt kérdésekről, ideértve a következőket:

2.   Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület megbízatása a következő:

1.   Az elnöklő választottbíró – a szervezési célú ülésen meghatározott ütemezés alapján, a Felekkel és a többi választottbíróval folytatott konzultációt követően – értesíti a Feleket a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A (6) bekezdésre is figyelemmel, ezen információt az a Fél teszi nyilvánosan hozzáférhetővé, amelynek területén a tárgyalásra sor kerül.

2.   A választottbírói testület további tárgyalásokat is tarthat, ha a Felek erről megállapodnak.

3.   A tárgyaláson végig jelen kell lennie valamennyi választottbírónak.

4.   A következő személyek – a Felek előzetes megállapodása esetén – jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy a tárgyalás nyilvános-e vagy sem:

5.   Legkésőbb a tárgyalás napját megelőző 7 nappal mindegyik Fél a választottbírói testület és a másik Fél elé terjeszti azon személyek névsorát, akik az említett Fél nevében szóbeli érveket fognak előterjeszteni vagy előadást fognak tartani a tárgyaláson, azon egyéb képviselők nevét, akik jelen lesznek a tárgyaláson, és azon tanúk nevét, akik tanúvallomást fognak tenni a tárgyaláson.

6.   A választottbírói testület tárgyalásai nyilvánosak, kivéve, ha a választottbírói testület – hivatalból vagy bármelyik Fél kérésére – másképp dönt.

7.   A választottbírói testület – a Felekkel konzultálva – határoz a megfelelő logisztikai intézkedésekről és eljárásokról annak biztosítására, hogy a nyilvános tárgyalásokat hatékonyan lehessen lebonyolítani. Az említett logisztikai intézkedések és eljárások magukban foglalhatják az élő internetes közvetítés vagy zártláncú televízió használatát.

8.   A választottbírói testület a tárgyalást a következő módon folytatja le, biztosítva, hogy a panaszos Fél és az alperes egyenlő időt kapjon érvei előterjesztésére és ellenérvei kifejtésére egyaránt:

Érvek előterjesztése

Ellenérvek kifejtése

9.   A választottbírói testület – a tárgyalás során bármikor – kérdéseket intézhet bármelyik Félhez vagy bármely tanúhoz.

10.   A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás átiratát – a tárgyalástól számított 7 napon belül – elkészítsék és a Feleknek kézbesítsék. A Felek az átirathoz észrevételeket fűzhetnek, és a választottbírói testület az említett észrevételeket figyelembe veheti.

11.   A tárgyalástól számított 10 napon belül mindegyik Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármely olyan kérdésre vonatkozóan, amely a tárgyalás során felmerült.

1.   Ha a Felek egyike – akit e választottbírósági eljárási szabályok alapján szabályszerűen értesítettek – nem jelenik meg egy tárgyaláson anélkül, hogy az ilyen mulasztást kielégítően megindokolná, a választottbírói testület folytathatja a választottbírósági eljárást.

2.   Ha a Felek egyike – aki szabályszerűen köteles okirati bizonyítékot bemutatni – ezt a megadott határidőn belül nem teszi meg anélkül, hogy az ilyen mulasztást kielégítően megindokolná, a választottbírói testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozhat ítéletet.

1.   A választottbírói testület – az eljárás során bármikor – írásban kérdést nyújthat be az egyik vagy mindkét Félhez. Az egyik Félhez benyújtott minden kérdésről másolatot kell készíteni, és meg kell küldeni a másik félnek.

2.   Mindegyik Fél másolatban megküldi a másik Félnek a választottbírói testület által benyújtott kérdésekre adott válaszait. A másik Félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az említett másolat kézbesítésétől számított 7 napon belül írásban észrevételeket tegyen a Fél válaszaira.

1.   Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület valamely természetes személytől, aki az egyik Fél lakosa vagy állampolgára, vagy az egyik Fél területén letelepedett jogi személytől, amely Guyana kormányától vagy az uniós intézményektől és szervektől független, kaphat kérés nélküli írásbeli beadványokat, feltéve, hogy a beadványok(at):

2.   A beadványokat észrevételezésre megküldik a Feleknek. A Felek a beadványok kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételeket nyújthatnak be a választottbírói testülethez.

3.   A választottbírói testület az ítéletében felsorolja az (1) bekezdés alapján hozzá beérkezett valamennyi beadványt. A választottbírói testület a jelentésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban előterjesztett érvekre.

4.   Amennyiben a választottbírói testület úgy dönt, hogy a jelentésében kitér a beadványokban említett érvekre, figyelembe kell vennie a Felek által a (2) bekezdés alapján tett észrevételeket is.

1.   A választottbírói testület kinevezhet egy vagy több szakértőt, hogy írásban tegyenek jelentést számára a testület által meghatározandó konkrét kérdésekről. A Feleknek meg kell küldeni a választottbírói testület által megállapított szakértői megbízatás másolatát.

2.   A szakértő jelentésének beérkeztét követően a választottbírói testület annak másolati példányát megküldi a Feleknek, akiknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jelentésre vonatkozó véleményüket írásban kifejezzék. A Felek jogosultak megvizsgálni minden olyan dokumentumot, amelyre a szakértő jelentése támaszkodik.

3.   Bármelyik Fél kérésére – a jelentés kézbesítését követően – sor kerülhet a szakértő tárgyaláson történő meghallgatására, ahol a Feleknek lehetőségük van arra, hogy kérdéseket intézzenek a szakértőhöz. A tárgyaláson bármelyik Fél bemutathat szakértő tanúkat annak érdekében, hogy a kérdéses pontokról tanúvallomást tegyenek.

1.   Az ítéletet írásban rögzítik, és az tartalmazza a ténymegállapításokat, a megállapodás releváns rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a megállapítások és következtetések indokolását.

2.   Az ítéletet a választottbírók aláírják, és annak tartalmaznia kell a meghozatalának időpontját, és meg kell jelölnie a választottbírósági eljárás helye. Amennyiben valamelyik választottbíró elmulasztja az aláírást, az ítéletnek tartalmaznia kell az aláírás(ok) hiányának okát.

1.   Az ítélet kézhezvételétől számított 30 napon belül bármelyik Fél – a másik Felet és az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatóságát értesítve – felkérheti a választottbírói testületet az ítélet értelmezésére.

2.   A választottbírói testület az értelmezést – a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – írásban adja meg. Az értelmezés az ítélet részét képezi, és adott esetben a 15. és a 25. cikk rendelkezései alkalmazandók.

1.   Az ítélet kézhezvételétől számított 30 napon belül bármelyik Fél – a másik Felet és az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatóságát értesítve – felkérheti a választottbírói testületet, hogy javítson ki az ítéletben szereplő bármely számítási, elírási vagy tipográfiai hibát, vagy bármely hasonló jellegű hibát. A választottbírói testület azonban – az ítélet közlésétől számított 30 napon belül – ilyen javításokat hivatalból is elvégezhet.

2.   Valamennyi javítást írásban kell elvégezni és azok az ítélet részét képezik, továbbá adott esetben a 15. és 25. cikk rendelkezései alkalmazandók.

1.   Az ítélet kézhezvételétől számított 30 napon belül bármelyik Fél – a másik Felet és az Állandó Választottbíróság kinevezésre jogosult hatóságát értesítve – felkérheti a választottbírói testületet, hogy hozzon kiegészítő ítéletet azon követelések tekintetében, amelyeket a választottbírósági eljárás során előterjesztettek, az ítéletben azonban nem szerepelnek.

2.   Ha a választottbírói testület a kiegészítő ítéletre vonatkozó kérelmet indokoltnak tartja, és a mulasztást további tárgyalás vagy bizonyítékok nélkül is pótolhatónak tekinti, a kiegészítő ítéletet a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül meghozza.

3.   Kiegészítő ítélet meghozatala esetén adott esetben a 15. és 25. cikk alkalmazandó.

1.   A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy jóhiszeműen megfeleljenek a választottbírói testület ítéletének. A Felek a választottbírói testület ítéletéről szóló értesítéstől számított 10 napon belül megállapítják azon észszerű időtartamot, amelyen belül meg kell felelniük a választottbírói testület ítéletének. Abban az esetben, ha a Felek nem tudnak megállapodni a választottbírói testület ítéletének való megfeleléshez szükséges észszerű időtartamban, bármelyik Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy határozza meg az észszerű időtartam hosszát, és erről egyidejűleg értesíti a másik Felet. Az észszerű időtartam az Unió és Guyana kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható.

2.   Abban az esetben, ha a Felek nem értenek egyet bármely intézkedésnek a választottbírói testület ítéletével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, az egyik Fél írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy hozzon ítéletet az ügyben. A választottbírói testület a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül – vagy sürgősség esetén 45 napon belül – ismerteti ítéletét.

Abban az esetben, ha az eredeti választottbírói testület vagy néhány választottbíró nem tud újra ülésezni a kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet kell létrehozni a 6. cikkel összhangban. Az ítéletről szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának napjától számított 60 nap.

3.   Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy valamelyik Fél nem tett eleget a választottbírói testület ítéletének, új határidőt szab az említett Fél általi megfeleléshez.

Ha a Fél továbbra sem tesz eleget a választottbírói testület ítéletének, a másik Fél a nem teljesítő Fél értesítését követően felfüggesztheti a megállapodást annak 28. cikkével összhangban. A felfüggesztésnek arányban kell állnia az érintett kötelezettségszegéssel, figyelembe véve a kötelezettségszegés súlyosságát és a szóban forgó jogokat, valamint azt, hogy a felfüggesztés azon tényen alapul-e, hogy a Fél továbbra sem tesz eleget a választottbírói testület ítéletének.

A felfüggesztés ideiglenes, és csak addig alkalmazható, amíg a Fél eleget nem tesz a választottbírói testület ítéletének, vagy amíg a Felek meg nem állapodnak arról, hogy a jogvitát másként rendezik.

4.   A Fél értesíti a nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságot (a továbbiakban: a vegyes bizottság) és a másik Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a választottbírói testület ítéletének való megfelelés érdekében hozott, valamint a másik Fél által alkalmazott felfüggesztés megszüntetésére irányuló kérelméről.

5.   Ha a Felek nem jutnak megállapodásra arról, hogy a bejelentett intézkedés az értesítés benyújtásától számított 45 napon belül összhangba hozza-e az alperest a választottbírói testület ítéletével, bármelyik Fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen kérelemről egyidejűleg értesíteni kell a másik Felet.

Abban az esetben, ha az eredeti választottbírói testület vagy néhány választottbíró nem tud újra ülésezni a kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet kell létrehozni a 6. cikkel összhangban. A választottbírói testület ítéletéről – a kérelem benyújtásától számított 75 napon belül – értesíteni kell a Feleket és a vegyes bizottságot.

6.   Abban az esetben, ha az eredeti választottbírói testület vagy néhány választottbíró nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet kell létrehozni a 6. cikkel összhangban. Ebben az esetben az új választottbírói testület ítéletéről szóló értesítésre fennálló időtartam az új választottbírói testület létrehozásának napjától számított 90 nap.

1.   Ha – az ítélet meghozatala előtt – a Felek megállapodnak a jogvita egyezséggel történő lezárásáról, a választottbírói testület vagy végzést hoz a választottbírósági eljárás megszüntetéséről, vagy – ha azt mindkét Fél kéri, és a választottbíróság is elfogadja – az egyezséget a megállapodás szerint feltételekkel választottbírósági ítélet formájában rögzíti. A választottbírói testület nem köteles megindokolni a megállapodás szerinti feltételeken alapuló ítéletet.

2.   Ha – az ítélet meghozatala előtt – a választottbírósági eljárás folytatása az (1) bekezdésben említettektől eltérő okokból lehetetlenné vagy okafogyottá válik, a választottbírói testület tájékoztatja a Feleket azon szándékáról, hogy végzést adjon ki, hacsak valamelyik Fél nem emel indokolható kifogást ezzel szemben. A Felek ezután konzultációkat kezdenek a jogvita rendezése céljából.

1.   A választottbírói testület az ítéletében meghatározza a választottbírósági eljárás költségeit. A „költségek” fogalom csak a következőket foglalja magában:

2.   A választottbírósági eljárás költségeit elvben a pervesztes Fél viseli. Azonban a választottbírói testület feloszthat minden egyes ilyen költséget a Felek között, ha azt állapítja meg, hogy a felosztás észszerű, figyelembe véve az eset körülményeit.

3.   A választottbírói testület nem számíthat fel további díjakat ítéletének értelmezéséért, kijavításáért vagy kiegészítéséért.

1.   A választottbírói testület – a létrehozásakor – kérheti mindegyik Felet, hogy a 31. cikkben említett költségek előlegeként egy-egy egyenlő nagyságú összeget helyezzenek letétbe.

2.   A választottbírósági eljárás során a választottbírói testület kiegészítő letéteket kérhet a Felektől.

3.   Ha az igényelt letétek teljes összegét a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül nem fizetik meg, a választottbírói testület tájékoztatja a Feleket annak érdekében, hogy egyikük vagy másikuk teljesíthesse az igényelt befizetést. Ha az ilyen befizetést nem teljesítik, a választottbírói testület elrendelheti a választottbírósági eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.

4.   Az ítélet meghozatalát követően a választottbírói testület elszámol a Felektől kapott letétekkel, és a fel nem használt egyenleget visszafizeti a Feleknek.