(1)

Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (2) alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében helyénvaló 50 000 EUR-ra emelni a felső határt a csekély összegű támogatás azon összege tekintetében, amelyben egy és ugyanazon vállalkozás tagállamonként bármely, három évből álló időszakban részesülhet. Ez a felső határ figyelembe vesz több tényezőt, így a szerzett tapasztalatokat, az 1408/2013/EU rendelet 2019. évi módosítása (3) óta a mezőgazdasági ágazatban bekövetkezett inflációt és az 1408/2013/EU rendelet időbeli hatálya alatt várható fejleményeket. E felső határ szükséges annak biztosításához, hogy az 1408/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy nincs hatással a tagállamok közötti kereskedelemre és nem torzítja a versenyt, illetve azzal nem fenyeget.

(2)

Figyelemmel az arra vonatkozó kötelezettségre, hogy a nyújtott csekély összegű támogatásra vonatkozó információkat nemzeti vagy uniós szintű központi nyilvántartásban kell rögzíteni, helyénvaló a nemzeti korlátot az adott tagállam éves termelésének három legmagasabb értéke átlagának 2 %-ában meghatározni. Helyénvaló továbbá a nemzeti korlát számítását hozzáigazítani az 1408/2013/EU rendelet időbeli hatályához a legutóbbi évek figyelembevétele céljából. Ennek fényében az éves mezőgazdasági termelés legmagasabb értékei átlagának kiszámításához figyelembe vett időszakot 2012-től 2023-ig terjedően kell meghatározni.

(3)

Következésképpen a kölcsönök és kezességvállalások bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására vonatkozó kritériumokat ki kell igazítani a csekély összegű támogatás megemelt felső határainak megfelelően.

(4)

Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelettel (4) való összhang megteremtése érdekében az 1408/2013/EU rendeletben meghatározott felső határok betartásának értékelése céljából figyelembe veendő időszak három pénzügyi év helyett három év. Ezt az időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni. Minden egyes új csekély összegű támogatás nyújtásakor figyelembe kell venni az előző három évben nyújtott csekély összegű támogatások teljes összegét.

(5)

A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított lojális együttműködés elvével összhangban betartsák. A tagállamoknak elő kell segíteniük e feladat teljesítését azáltal, hogy alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a de minimis szabály alapján nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege, valamint a tagállamonként nyújtott csekély összegű támogatás halmozott összege (nemzeti korlát) ne haladja meg az összességében megengedett felső határokat. A tagállamoknak nyomon kell követniük a nyújtott támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy az említett felső határokat ne lépjék túl és megfeleljenek a támogatáshalmozási szabályoknak. E kötelezettség teljesítése és az (EU) 2023/2831 rendelettel való összhang megteremtése érdekében a tagállamoknak legkésőbb 2027. január 1-jétől teljeskörű információkat kell biztosítaniuk a nyújtott csekély összegű támogatásokról egy nemzeti vagy uniós szintű központi nyilvántartásban, és ellenőrizniük kell, hogy bármely új nyújtott támogatás nem lépi-e túl az 1408/2013/EU rendeletben meghatározott, csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határt vagy nemzeti korlátot. A központi nyilvántartás elő fogja segíteni a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését. A vállalkozásoknak már nem kell majd e rendelet értelmében nyomon követniük a kapott csekély összegű támogatásokat és azokról nyilatkozniuk, amint a központi nyilvántartás három éves időszakra vonatkozóan tartalmaz adatokat. Az 1408/2013/EU rendelet alkalmazásában az említett rendeletben meghatározott felső határok betartását főszabályként a központi nyilvántartásban rögzített információk alapján kell ellenőrizni.

(6)

Mindegyik tagállam létrehozhat nemzeti központi nyilvántartást. Az 1408/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeket teljesítő, már létező nemzeti központi nyilvántartások továbbra is használhatók. A Bizottság uniós szintű központi nyilvántartást hoz létre, melyet a tagállamok 2026. január 1-jétől használhatnak.

(7)

Tekintettel egyfelől arra, hogy az adminisztratív terhek és a szabályozási akadályok problémát jelentenek a kkv-k többségének, másfelől arra, hogy a Bizottság 25 %-kal tervezi csökkenteni a jelentéstételi követelmények okozta terhet (5), minden központi nyilvántartást oly módon kell kialakítani, hogy csökkenjen az adminisztratív teher. A helyes közigazgatási gyakorlatok, mint például az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározottak, referenciaként használhatók az uniós szintű központi nyilvántartás és a nemzeti központi nyilvántartások létrehozásához és működtetéséhez.

(8)

Hasonlóképpen a Bizottság úgy véli, hogy az ágazati korlát nyomon követése megnöveli az adminisztratív terhet, különösen a kkv-k esetében. Ezért a jelentéstételi követelmények okozta adminisztratív teher csökkentése érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság ettől fogva ne írja elő az ágazati korlát nyomon követését.

(9)

Az átláthatósági szabályok célja biztosítani a megfelelés és az elszámoltathatóság javítását, a szakértői felülvizsgálatot, és végső soron a közkiadások hatékonyabbá tételét. A támogatás kedvezményezettje nevének központi nyilvántartásban történő közzététele az átláthatósághoz fűződő jogos érdeket szolgálja azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a nyilvánosság részére a tagállami források felhasználásáról. A közzététel nem sérti indokolatlanul a kedvezményezetteknek a személyes adataik védelméhez való jogát, amennyiben a személyes adatok központi nyilvántartásában való közzététele megfelel az uniós adatvédelmi szabályoknak (7). A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében szükség esetén álnevesítsenek egyes bejegyzéseket.

(10)

E rendelet nem terjed ki az összes olyan helyzetre, amikor az intézkedés nem feltétlenül érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, illetve nem feltétlenül torzítja a versenyt vagy fenyeget azzal. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a kedvezményezett a tagállamon belül egy körbehatárolt területre (például szigetre vagy legkülső régióba) szállít termékeket vagy ilyen területen nyújt szolgáltatást, és nem valószínű, hogy más tagállamokból vonz majd ügyfeleket, valamint nem látható előre az, hogy az intézkedés a marginálisnál nagyobb hatást gyakorol majd a határon átnyúló befektetésekre vagy a vállalkozások letelepedésére vonatkozó feltételekre. Az ilyen intézkedésekről eseti alapon kell döntést hozni.

(11)

Figyelemmel a csekély összegű támogatás felhasználása iránt megnövekedett igényre, valamint arra, hogy a jelenlegi felső határok indokolatlanul korlátozó jellegűek, az 1408/2013/EU rendeletet módosítani kell, és időbeli hatályát meg kell hosszabbítani 2032. december 31-ig.

(12)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie.

(13)

Az 1408/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjához tartozó lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 2. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni;

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

5.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 8. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2032. december 31-ig kell alkalmazni.”;

9.

Az I. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép;

10.

A II. mellékletet el kell hagyni.