(1)

Az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) helyes végrehajtásának biztosítása érdekében fokozott egyértelműségre, átláthatóságra és koherenciára van szükség, mivel az egészséges növények létfontosságúak a fenntartható mezőgazdasági termelés és zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából, és hozzájárulnak az élelmezés- és élelmiszer-biztonsághoz, valamint a környezet károsítókkal szembeni védelméhez.

(2)

Az (EU) 2016/2031 rendelet szabályokat állapít meg a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekre vonatkozóan. E szabályok magukban foglalják a vizsgálatköteles károsítók osztályozását és jegyzékbe foglalását, az egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unió területére való behozatalára és Unió területén belüli szállítására vonatkozó előírásokat, a felderítéseket, a fertőzési esetek megjelenéséről szóló értesítéseket, az Unió területén jelenlevőként észlelt károsítók felszámolására irányuló intézkedéseket és a tanúsítást.

(3)

Emellett az (EU) 2016/2031 rendelet jó néhány jelentéstételi követelményt tartalmaz a körülhatárolt területek kijelölése, valamint az uniós zárlati károsítók, a kiemelt zárlati károsítók és a védett zónás zárlati károsítók felderítése terén. Ezek a jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok megfelelő nyomon követésének és helyes végrehajtásának biztosításában. Ugyanakkor „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című, 2023. március 16-i bizottsági közleménynek megfelelően fontos észszerűsíteni és egyszerűsíteni ezeket a követelményeket, valamint harmonizált, szabványosított és digitalizált eljárásokat előmozdítani annak biztosítása érdekében, hogy az említett követelmények megfeleljenek szándékolt céljuknak, és csökkenjen a bürokrácia az adminisztratív és pénzügyi terhek korlátozása mellett.

(4)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tagállamoknak minden év április 30-ig értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot a kijelölt körülhatárolt területek számáról és helyéről, az érintett károsítókról, valamint az előző naptári év során tett vonatkozó intézkedésekről.

(5)

Az (EU) 2016/2031 rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a növényegészségügyi politika uniós szintű összehangolása céljából hatékonyabb, ha a körülhatárolt területekről közvetlenül a kijelölésük után történik értesítés. A körülhatárolt területekről valamely tagállam által a többi tagállam, a Bizottság és a vállalkozók számára adott haladéktalan értesítés segít abban, hogy azok tudomást szerezzenek az érintett károsító jelenlétéről és elterjedéséről, és dönteni lehessen a továbbiakban meghozandó intézkedésekről. Ezért az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésébe helyénvaló belefoglalni azt a kötelezettséget, hogy a körülhatárolt területekről, valamint az érintett károsítókról és a meghozott vonatkozó intézkedésekről a területek kijelölése után a tagállamok haladéktalanul értesítsék a Bizottságot és a többi tagállamot. Ez a kötelezettség nem jelentene új adminisztratív terhet, mivel az az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet (4) I. mellékletének 7.1. pontjában már szerepel, és azt valamennyi tagállam alkalmazza. E kötelezettségnek az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében való előírása tovább növelné a körülhatárolt területeket érintő szabályok egyértelműségét, azzal együtt, hogy az érintett rendelkezések átfedéseinek elkerülése érdekében az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendeletben szereplő vonatkozó kötelezettséget meg kell szüntetni.

(6)

Ezenkívül, amint azt az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikke (6) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok is mutatják, a tagállamok azon kötelezettsége, hogy minden év április 30-ig értesítsék a Bizottságot és a többi tagállamot a kijelölt körülhatárolt területek számáról és helyéről, az érintett károsítókról, valamint az előző naptári évben tett vonatkozó intézkedésekről, csupán adminisztratív terhet jelent, és gyakorlati előnnyel nem jár a körülhatárolt területek azonnali bejelentésére vonatkozó kötelezettség tekintetében. Ezért az említett cikkből a vonatkozó rendelkezést el kell hagyni.

(7)

A jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és a jelentéstétel digitalizálásának fokozása érdekében a körülhatárolt területekről való haladéktalan értesítést az (EU) 2016/2031 rendelet 103. cikkében említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével kell elvégezni. Az összhang érdekében az említett rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett, az adott károsító biztonsági sávban való jelenlétének megállapítását követő értesítéseket, valamint az említett rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében említett, valamely terület esetében a körülhatárolás feloldását követő értesítéseket is az említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével kell elvégezni.

(8)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos helyzetekben a tagállamoknak szakértők segítségére van szükségük ahhoz, hogy gyors intézkedéseket hozhassanak egyes károsítókkal kapcsolatos új fertőzési esetek területükön való megjelenése ellen. Ezért létre kell hozni egy uniós növényegészségügyi vészhelyzeti csoportot (a továbbiakban: a csoport), amely a tagállamok kérésére sürgős segítséget nyújt a tagállamoknak az (EU) 2016/2031 rendelet 10–19., 27. és 28. cikke szerint az uniós zárlati károsítókkal kapcsolatban meghozandó intézkedésekhez, valamint az említett rendelet 30. cikke szerint meghozandó intézkedésekhez. Annak érdekében, hogy az Unió területét megvédjék az Unió területével határos vagy az adott területre nézve közvetlen növényegészségügyi kockázatot jelentő harmadik országokban megjelenő lehetséges fertőzésektől, a csoport egy vagy több tagállam és az érintett harmadik ország kérésére sürgős segítséget nyújthat harmadik országoknak az uniós zárlati károsítók és az említett rendelet 30. cikke alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók fertőzési eseteinek területükön való megjelenésével kapcsolatban.

(9)

A csoport megfelelő működésének biztosítása érdekében meg kell állapítani a csoport kinevezésére, összetételére és Bizottság általi finanszírozására vonatkozó szabályokat. A jobb koordináció és hatékonyság érdekében a csoport tagjait a Bizottságnak az érintett tagállamokkal vagy harmadik országokkal konzultálva, a tagállamok által javasolt szakértők közül kell kineveznie, és e szakértőknek jártassággal kell rendelkezniük különböző növényegészségügyi szakterületeken.

(10)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikkének (3) bekezdésével, 24. cikkének (2) bekezdésével és 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok minden év április 30-ig kötelesek értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot az előző naptári évben elvégzett felderítések eredményeiről az egyes károsítók – nevezetesen az uniós zárlati károsítók, az említett rendelet 29. és 30. cikke alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók, a kiemelt zárlati károsítók és a védett zónás zárlati károsítók – uniós területen való jelenlétét illetően. Ezenkívül az (EU) 2016/2031 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amint létrehozták többéves felderítési programjukat, a tagállamoknak kérelem alapján értesíteniük kell arról a Bizottságot és a többi tagállamot. A jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és a jelentéstétel digitalizálása érdekében az érintett cikkeket módosítani kell annak előírásával, hogy a szóban forgó értesítéseket az említett rendelet 103. cikkében említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével kell benyújtani.

(11)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a többéves felderítési programok öt évtől hét évig terjedő időtartamra vonatkoznak. A többéves felderítési programok végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelése és az illetékes hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ezt az időszakot 10 évre meg kell hosszabbítani, és e programokat felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni.

(12)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy egy károsító megfelel az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók esetében az említett rendelet I. melléklete 3. szakaszának 2. alszakaszában előírt kritériumoknak, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján haladéktalanul korlátozott időbeli hatályú intézkedéseket kell elfogadnia a szóban forgó károsító jelentette kockázatok tekintetében.

(13)

E rendelkezés végrehajtása során egyes tagállamok kétségeiknek adtak hangot az „intézkedések” fogalmának pontos hatályát és különösen azt illetően, hogy az az áruk behozatala vagy belső mozgása keretében az érintett károsító Unió területére való bejutásának és elterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekre vonatkozik-e. Ezért, valamint a jogi egyértelműség és a teljesség érdekében az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdését módosítani kell annak kifejezett feltüntetése céljából, hogy ezek az intézkedések magukban foglalhatják az Unió területére behozott, az Unió területén belül szállított, vagy az Unió területén tartott, szaporított vagy kiengedett érintett károsító tilalmát, valamint a növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unióba való behozatalára és az Unió területén belüli szállítására vonatkozó előírásokat. Az említett rendelet 8. és 48. cikke értelmében azonban továbbra is lehetséges szükség esetén eltérések engedélyezése az említett tilalmaktól, például a rezisztenciával vagy tűréshatárral kapcsolatos releváns kutatási vagy nemesítési tevékenységek esetében.

(14)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 41. cikke követelményként írja elő az uniós zárlati károsítók növényeken, növényi termékeken vagy egyéb anyagokon való jelenlétének megakadályozását. Az említett cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az említett cikk (1) bekezdését megsértve hoztak be az Unió területére vagy szállítottak azon belül növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat, a tagállamoknak meg kell hozniuk a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokban említett szükséges intézkedéseket, és az említett rendelet 103. cikkében említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(15)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 37. cikkében – amely cikk a vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak az Unió területére történő behozatala vagy azon belüli szállítása esetén a meghatározott küszöbértékeket meghaladó, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének megelőzését célzó intézkedésekről szól – előírt szabályoknak való meg nem felelésről szóló értesítésre vonatkozóan azonban nem áll fenn követelmény. Ezért az említett cikket annak előírásával kell módosítani, hogy a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén a tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket, és az említett rendelet 103. cikkében említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítsék a Bizottságot, a többi tagállamot és az érintett harmadik országot.

(16)

Következésképpen az (EU) 2016/2031 rendelet 104. cikkének, amely a károsítók jelenléte esetén küldendő értesítésekre vonatkozik, szintén tartalmaznia kell az említett rendelet 37. cikkének (10) bekezdésére való hivatkozást.

(17)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően az (EU) 2016/2031 rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amely előírja a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékbe vételére vonatkozó eljárást az említett rendelet 42. cikkének (1) bekezdése szerint. Az eljárásnak a következő elemeket kell magában foglalnia: a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok értékelését szolgáló bizonyítékok elkészítése; az említett bizonyítékok átvételét követően meghozandó intézkedések; az említett értékelést szolgáló eljárások; valamint a dokumentáció kezelése a titoktartás és az adatvédelem szempontjából. Ez azért szükséges, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények jegyzékbe vételéhez meghatározott eljárás átláthatóságot és következetességet biztosíthatna a tagállamok, a harmadik országok és az érintett vállalkozók számára. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor, Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)

Bizonyos esetekben helyénvaló engedélyezni egyes növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok bizonyos harmadik országokból az Unió területére való behozatalát, eltérve az (EU) 2016/2031 rendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított tilalomtól vagy az annak 41. cikke (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított különleges és egyenértékű előírásoktól. Az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok felsorolását jelenleg az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet (6) VI. és VII. melléklete tartalmazza. Ilyen esetek például azok, amikor a Bizottság olyan bizonyítékokat kapott, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 41. cikkében említettekkel egyenértékű vagy azoknál szigorúbb előírásokat magukban foglaló ideiglenes eltérések elfogadását indokolják, vagy amikor egy harmadik ország ilyen eltérés iránti kérelmet nyújtott be és írásbeli garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy a területén alkalmazott intézkedések hatékonyan csökkentik az e növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz kapcsolódó releváns kockázatokat, és egy értékelés kimutatta, hogy az Unió területét érintő kockázat az (EU) 2016/2031 rendelet II. melléklete 1. szakaszának 2. és 3. pontjában előírt egyes átmeneti intézkedések alkalmazásával elfogadható szintre csökkenthető.

(19)

Az egyértelműség, az egységesség és az átláthatóság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az ilyen eltérésekről. A teljesség érdekében e jogi aktusokban meg kell határozni azokat az ideiglenes és arányos intézkedéseket is, amelyek az érintett növényegészségügyi kockázat elfogadható szintre való csökkentéséhez szükségesek. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(20)

Időben történő felülvizsgálatuk biztosítása érdekében az említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Kivételes esetekben, amennyiben aktualizált értékelés alapján indokolt, valamely növényegészségügyi kockázat kezelése érdekében lehetővé kell tenni az említett időtartam meghosszabbítását és az érintett eltérés módosított előírásokhoz kötését.

(21)

Ezenkívül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik az (EU) 2016/2031 rendeletet az említett rendelet 40. cikke (2) bekezdésétől és 41. cikke (2) bekezdésétől való átmeneti eltérések engedélyezése érdekében követendő eljárással kapcsolatos elemekkel. Ez azért szükséges, mert az (EU) 2016/2031 rendelet elfogadása óta szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy az ilyen átmeneti eltérések engedélyezésére egységesített eljárásra van szükség az átláthatóságnak és a következetességnek a tagállamok, a harmadik országok és az érintett vállalkozók számára való biztosításához.

(22)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (4) bekezdésével összhangban egy növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot törölni kell a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékéből, ha kockázatértékelés alapján megállapítást nyer, hogy az Unió területére való behozatala tilalom vagy különleges előírások hatálya alá tartozik, vagy semmilyen előírás hatálya alá nem tartozik. Az említett cikk alkalmazása során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy bizonyos esetekben ezen áruknak az Unió területére való behozatala olyan különleges intézkedések tárgyát képezheti, amelyek az adott növényegészségügyi kockázatot elfogadható szintre csökkentik, amíg a releváns károsítók közül néhányhoz teljeskörű értékelés nem készül. Ezért a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni egyes növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott jegyzékéből való törléséhez, ha növényegészségügyi kockázatukat még nem értékeltek teljeskörűen, és amelyekre vonatkozóan még nem fogadtak el az említett rendelet 42. cikkének (4) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktust. A növényegészségügyi kockázat elfogadható szintre való csökkentése érdekében az e hatáskör alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban átmeneti intézkedéseket kell megállapítani az ilyen növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unióba való behozatalára vonatkozóan, és ezeket az intézkedéseket a teljeskörű értékelés elvégzéséhez szükséges megfelelő és észszerű időtartamra kell korlátozni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(23)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 44. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottságnak egy adott harmadik ország kérelmére végrehajtási jogi aktusok révén egyenértékű előírásokat kell meghatároznia, amennyiben az érintett harmadik ország egy vagy több meghatározott intézkedés – általa végzett hatósági ellenőrzés melletti –alkalmazása révén olyan mértékű növényegészségügyi védelmet biztosít, amely egyenértékű az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unió területén belüli szállítása tekintetében elfogadott különleges előírásokkal.

(24)

Az említett rendelkezés végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a kizárólag a növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unió területén belüli szállítására vonatkozó különleges előírásokkal egyenértékű előírások megkövetelése nem megfelelő és nem is lehetséges akkor, ha ilyen, szállításra vonatkozó előírások nem léteznek. Ez gyakran előfordul, amikor az uniós szabályok olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek csak harmadik országokban vannak jelen, az Unió területén nem, és amikor csak az áruk Unió területére való behozatalához fogadtak el előírásokat.

(25)

Ezért a növényegészségügyi védelemnek az érintett harmadik ország részéről megkövetelt szintjének egyenértékűnek kell lennie az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az összes vagy bizonyos harmadik országokból az Unió területére való behozatala tekintetében alkalmazandó különleges előírásokkal.

(26)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban a növényegészségügyi bizonyítványban a „Kiegészítő nyilatkozat” cím alatt fel kell tüntetni, hogy melyik egyedi követelmény teljesül, amennyiben az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdése, 30. cikkének (1) és (3) bekezdése, 37. cikkének (2) bekezdése, 41. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 54. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott, vonatkozó végrehajtási jogi aktus értelmében az említett követelmények kapcsán több különböző lehetőség közül lehet választani. Ennek feltüntetésekor meg kell adni a vonatkozó követelmény teljes szövegét.

(27)

Az (EU) 2016/2031 rendelet alkalmazásának gyakorlata azt mutatta, hogy a növényegészségügyi bizonyítványokban utalni kell az említett rendelet 37. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott követelményekre is, nevezetesen a vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való előfordulásának megelőzését célzó, az említett rendelet 36. cikkének f) pontjában említett intézkedésekre, amennyiben az adott rendelkezés több különböző lehetőséget ír elő az ilyen követelményekre vonatkozóan. Ez összhangban van az uniós zárlati károsítókra vonatkozó megközelítéssel, mivel az említett rendelet 71. cikkének (2) bekezdése az annak 41. cikke (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusra hivatkozik. Emellett nagyobb egyértelműséget és biztonságot nyújtana az illetékes hatóságok, a vállalkozók és a harmadik országok számára a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra és az érintett, ültetésre szánt növényekre vonatkozó szabályok alkalmazását illetően.

(28)

Ezért az (EU) 2016/2031 rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében hivatkozni kell az annak 37. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokra. Ezenkívül az említett rendelet 37. cikkének (2) bekezdésére való hivatkozást törölni kell, mivel az a növényegészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozatának tartalma szempontjából nem releváns. A Bizottságnak az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendeletben megállapított vonatkozó követelmények kiigazítása révén biztosítania kell, hogy az említett módosítások alkalmazásának kezdőnapjáig naprakészek legyenek a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó szabályok.

(29)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 81. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem szükséges növényútlevél a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállításához, ha azokat közvetlenül a valamely végfelhasználó – köztük a házi kertészek – részére értékesítik. Ugyanakkor ez a kivétel nem vonatkozik azokra a végfelhasználókra, akik távértékesítés keretében jutnak az említett növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz.

(30)

Az (EU) 2016/2031 rendelet elfogadása óta felgyülemlett tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes esetekben bizonyos növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat nem kell, hogy kísérjen növényútlevél, még akkor sem, ha azokat távértékesítés útján forgalmazzák. Ezért a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, amely lehetővé teszi számára annak előírását, hogy a 81. cikk (1) bekezdésének a) pontját bizonyos feltételek mellett nem kell alkalmazni egyes távértékesítés útján forgalmazott növényekre, növényi termékekre vagy egyéb anyagokra. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(31)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 88. cikkével összhangban az érintett vállalkozóknak növényútleveleket kell elhelyezniük az érintett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló értékesítési egységen, mielőtt az említett rendelet 79. cikke szerint az Unió területén belül vagy 80. cikke szerint védett zónába vagy azon belül szállítanák azokat. Amennyiben e növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat csomagban, kötegben vagy tartályban szállítják, a növényútlevelet az adott csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

(32)

Az (EU) 2016/2031 rendeleten alapuló kereskedelmi gyakorlat azt mutatta, hogy bizonyos esetekben a növényútlevél egyes növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok értékesítési egységein való elhelyezése azok mérete, alakja vagy egyéb sajátos jellemzői miatt a gyakorlatban nem kivitelezhető. Ehelyett úgy kell lehetővé tenni e növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok értékesítési egységeinek az Unió területén belüli szállítását, hogy a fizikai rögzítéstől eltérő módon legyen elhelyezve a hozzájuk kapcsolódó növényútlevél. Az (EU) 2016/2031 rendeletben az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok növényútlevelének kiállítására előírt követelmények továbbra változatlanok kell, hogy maradjanak.

(33)

Ezért a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, hogy lehetővé tegye egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítását az értékesítési egységükön elhelyezett növényútlevél nélkül, ha azok mérete, alakja, csomagolásának módja vagy egyéb sajátos jellemzői miatt az elhelyezés nem kivitelezhető. E tekintetben meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a növényútlevél – bár nincs elhelyezve – továbbra is használatban maradjon és továbbra is az adott növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozzon. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(34)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 94. cikke előírja, hogy a határállomásokon növényútleveleket kell kiállítani az Unió területére behozott növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok növényegészségügyi bizonyítványainak helyettesítésére. A növényútleveleknek a határállomásokon történő kiállítása helyett a tagállamok már most is helyettesíthetik a növényegészségügyi bizonyítványt az eredeti növényegészségügyi bizonyítvány hitelesített másolatával, amely kíséri a növény, növényi termék vagy egyéb anyag szállítását egészen addig a pontig, ahol a növényútlevelet kiállítják. A digitalizációs folyamathoz való hozzájárulás, az adminisztratív terhek csökkentése és az említett rendelet 103. cikkében említett elektronikus értesítési rendszer további használata érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ilyen esetekben felhasználják az említett rendszerben szereplő információkat, feltéve, hogy az elektronikus növényegészségügyi bizonyítvány vagy a növényegészségügyi bizonyítvány digitális másolata hozzáférhető az említett rendszerben, és azt az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre bocsátják. Figyelembe véve az elektronikus értesítési rendszeren keresztül a dokumentumokhoz való biztonságos hozzáférés tekintetében nyújtott garanciákat, nem indokolt, hogy az említett lehetőség annak a tagállamnak a területére korlátozódjon, ahol a növényegészségügyi importellenőrzéseket elvégezték. Hasonló okokból a tagállam területére vonatkozó említett korlátozást a továbbiakban a hitelesített másolatok használata esetében sem indokolt alkalmazni.

(35)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 99. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a növények, növényi termékek vagy egyéb, a fa csomagolóanyagoktól eltérő anyagok hatósági tanúsítványainak a vonatkozó nemzetközi szabványok által előírt kötelező elemeit. Az (EU) 2016/2031 rendelet elfogadása óta nem fogadtak el ilyen nemzetközi szabványokat, és jelenleg egyetlen nemzetközi szervezet sem végez ilyen szabványok kidolgozására irányuló előkészítő munkát. Következésképpen nem lehetséges az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása, és az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok nem hozhatók be az Unió területére a növényegészségügyi bizonyítványok alternatívájaként szolgáló ilyen hatósági tanúsítványokkal.

(36)

Ezenkívül – és a 77/93/EGK (8) és a 2000/29/EK (9) tanácsi irányelv alapján elfogadott egyes végrehajtási jogi aktusokkal összhangban – továbbra is előfordul, hogy növényegészségügyi bizonyítvány helyett különböző harmadik országokban kiállított hatósági tanúsítványok kíséretében hoznak be növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat az Unió területére. E jogi aktusok közé tartozik különösen a 93/365/EGK (10), a 93/422/EGK (11) és a 93/423/EGK (12) bizottsági határozat, valamint a 2013/780/EU (13) bizottsági végrehajtási határozat. Ezeket a határozatokat a vonatkozó nemzetközi szabványok hiányában fogadták el, és még hatályban vannak.

(37)

Az (EU) 2016/2031 rendelet, valamint a 93/365/EGK, a 93/422/EGK, a 93/423/EGK és a 2013/780/EU határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az általuk említett hatósági tanúsítványok annak ellenére megfelelő garanciákat nyújtanak az Unió területének növényegészségügyi védelmére, hogy soha nem léteztek vonatkozó nemzetközi szabványok. Ezért, valamint az (EU) 2016/2031 rendelet szerinti hatósági tanúsítványok további használatának biztosítása érdekében törölni kell az említett rendelet 99. cikkének (1) bekezdéséből azt a feltételt, hogy az érintett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elemeit az alkalmazandó nemzetközi szabványok írják elő.

(38)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 103. cikkével összhangban a Bizottságnak elektronikus rendszert kell létrehoznia, amelyen keresztül a tagállamok megküldhetik értesítéseiket. Annak érdekében, hogy ez az elektronikus rendszer a jelentéseknek – például az uniós zárlati károsítók, a kiemelt zárlati károsítók, az említett rendelet 29. és 30. cikke alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók és a védett zónás zárlati károsítók felderítési jelentéseinek – benyújtására is alkalmazható legyen, az említett rendelet 103. cikkének első bekezdését úgy kell módosítani, hogy az a jelentések tagállamok általi benyújtására is kiterjedjen. Erre a jelentéstételi rendszer észszerűsítése és a növényegészségügyi intézkedések digitalizálási folyamatának megerősítése érdekében van szükség.

(39)

Ezért az (EU) 2016/2031 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(40)

Az (EU) 2016/2031 rendelet és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alkalmazása óta a felgyülemlett tapasztalatok azt mutatták, hogy az utasok személyes poggyászának részeként vagy postai szolgáltatásokon keresztül az Unióba behozott, személyes fogyasztásra vagy használatra szánt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében a növényegészségügyi bizonyítvány vagy egyéb hivatalos igazolás hiányáról szóló értesítés az érintett növényegészségügyi kockázathoz képest aránytalan mértékben növeli az illetékes hatóságok adminisztratív terheit. Ezért az említett szállítmányokra vonatkozó értesítést – amennyiben azok az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett intézkedések hatálya alá tartoznak – mentesíteni kell az említett rendelet 66. cikkének (5) bekezdése alól, ha a meg nem felelés az (EU) 2016/2031 rendelet 99. cikkének (1) bekezdésében említett növényegészségügyi bizonyítvány vagy más hatósági tanúsítvány hiányára vonatkozik. Az egyes tagállamokban előforduló meg nem felelések eredetének és jellegének hatékony áttekintése érdekében azonban az illetékes hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük a meg nem felelés ezen eseteiről, és évente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak és a többi tagállam illetékes hatóságainak, amely tartalmazza e nyilvántartások összegzését. A jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítésének és a jelentéstétel digitalizálásának fokozása érdekében ezeket a jelentéseket az (EU) 2017/625 rendelet 131. cikkében említett, hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén (IMSOC) keresztül kell benyújtani.

(41)

Annak érdekében, hogy a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók szabályainak való megfelelés tekintetében a harmadik országok és vállalkozóik alkalmazkodni tudjanak a növényegészségügyi bizonyítványok kiállítására vonatkozó új szabályokhoz, az (EU) 2016/2031 rendelet 71. cikke (2) bekezdésének módosítását az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 18 hónaptól kezdődően kell alkalmazni,

1.

A 18. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A körülhatárolt területekről, valamint az érintett károsítókról és a meghozott vonatkozó intézkedésekről a tagállamok a területek kijelölése után haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot. Ezeket az értesítéseket a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével kell elvégezni.”

2.

A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

3.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

4.

A 22. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeiről. A jelentésekben információt kell közölni arról, hogy hol és mikor végezték el az említett felderítéseket, a vizsgált károsítókról, növényekről, növényi termékekről vagy egyéb anyagokról, az ellenőrzések és a vételezett minták számáról, valamint az összes vizsgált károsítóra vonatkozó eredményekről. E jelentéseket a 103. cikkben említett elektronikus rendszer igénybevételével kell benyújtani.”

5.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 25. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 30. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezek az intézkedések adott esetben kifejezetten az egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–g) pontjában említett rendelkezések közül. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az adott károsító Unióba való behozatalának, Unión belüli szállításának, tartásának, szaporításának vagy kiengedésének tilalmát, valamint növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó előírásokat.”

9.

A 34. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

10.

A 37. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

11.

A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

12.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

13.

A 44. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

14.

A 71. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

15.

A 81. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

16.

A 88. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket állapíthat meg a következőkről:

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

17.

A 94. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

18.

A 99. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

19.

A 103. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság elektronikus rendszert hoz létre, amely a tagállamok értesítéseinek és jelentéseinek benyújtására szolgál.”

20.

A 104. cikk első bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 18. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (2) és (8) bekezdésében, a 28. cikk (7) bekezdésében, a 29. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 37. cikk (10) bekezdésében, a 40. cikk (4) bekezdésében, a 41. cikk (4) bekezdésében, a 46. cikk (4) bekezdésében, a 49. cikk (6) bekezdésében, az 53. cikk (4) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, a 60. cikk (2) bekezdésében, a 77. cikk (2) bekezdésében és a 95. cikk (5) bekezdésében említett értesítések megküldésére vonatkozó egyedi szabályokat. Az említett szabályok a következő elemek közül egyre vagy többre terjednek ki:”

21.

A 105. cikk a következőképpen módosul: