(1)

Az (EU) 2019/1241 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a technikai intézkedéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az érzékeny tengeri fajoknak – köztük a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (2) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) felsoroltaknak – a halászat során ejtett járulékos fogásai a lehető legkisebbek legyenek, illetve azokat lehetőség szerint ki lehessen küszöbölni.

(2)

Az (EU) 2019/1241 rendelet 21. cikke értelmében a 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából az érzékeny fajok és élőhelyek védelmével összefüggésben benyújtott közös ajánlás meghatározhat különösen olyan további vagy alternatív intézkedéseket, amelyek a 11. cikkben említett fajok járulékos fogásainak minimalizálása érdekében kiegészítik vagy helyettesítik a XIII. mellékletben említett intézkedéseket, tájékoztatást nyújthat a meglévő enyhítő intézkedések és nyomonkövetési intézkedések hatékonyságáról, valamint korlátozásokat állapíthat meg bizonyos halászeszközök működtetésére vonatkozóan, vagy teljeskörű tilalmat vezethet be bizonyos halászeszközök olyan területeken való használatára, ahol az ilyen eszközök veszélyt jelentenek a 10. és 11. cikkben említett, az adott területen élő fajok vagy más érzékeny élőhelyek védettségi helyzetére. A 11. cikk (1) bekezdése a 92/43/EGK irányelv II. és IV. mellékletében felsorolt tengeri emlősökre és tengeri hüllőkre, valamint a 2009/147/EK irányelv hatálya alá tartozó tengeri madárfajokra vonatkozik.

(3)

A 92/43/EGK irányelv IV. melléklete valamennyi cetfélét közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő fajként sorolja fel, és e szerint a közönséges delfin (Delphinus delphis) szigorúan védett fajnak minősül. Az ICES szerint a Vizcayai-öbölben a közönséges delfin egyedeinek száma 634 286 (4). A járulékos fogások nagy veszélyt jelentenek, és a tengeren végzett megfigyelések szerint a halászhajók 2019 és 2021 között évente 5 938 közönséges delfint fogtak ki járulékosan. Ez az érték meghaladja a megengedhető állománycsökkentés (5) (potential biological removal, PBR) határértékét, amely évi 4 926 egyedre becsülhető (6).

(4)

A kis méretű delfinfélék (közönséges delfinek, csíkos delfinek, illetve más, azonosítatlan közönséges vagy csíkos delfinek) elterjedési területe 2021-ben nagyobb szórást mutatott, mint korábban, és a Vizcayai-öböl talapzati területén számos kis méretű delfinfélét észleltek (7). 30 évvel ezelőtt nagyszabású felmérések indultak azzal a céllal, hogy az Atlanti-óceán északkeleti térségének talapzati és nyílt tengeri vizeiben nyomon kövessék a bálnákat, a delfineket és a barna delfineket. Az átfogó cél részben értékelni az emberi tevékenységek okozta közvetlen mortalitás hatását annak érdekében, hogy olyan információk álljanak rendelkezésre, amelyek alapul fognak szolgálni a cetfélék védettségi helyzetének javításához szükséges állományvédelmi intézkedések megállapításához (8).

(5)

Az (EU) 2019/1241 rendelet XIII. melléklete regionális szintű szabályokat állapít meg az érzékeny fajok – köztük a cetfélék – járulékos fogásainak csökkentését célzó enyhítő intézkedésekre vonatkozóan, részletesen meghatározva a korlátozás alá eső területeket és időszakokat, valamint a halászeszközökre vonatkozó korlátozásokat. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket az érzékeny fajok járulékos fogásaira vonatkozó tudományos adatok gyűjtésére, valamint a XIII. mellékletben meghatározott enyhítő intézkedések hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére.

(6)

Az említett melléklet 3. pontja szerint a tagállamoknak a hivatkozott rendelet 15. cikke alapján közös ajánlásokat kell benyújtaniuk az érzékeny fajok járulékos fogásainak csökkentését célzó további enyhítő intézkedésekre vonatkozóan, amennyiben a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által validált tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a halászeszközök kedvezőtlen hatást gyakorolnak az érintett fajra.

(7)

2023. június 29-i szakvéleményében (9) az ICES az EU kérésére újraértékelte a 2020. május 26-i szakvéleményében (10) tesztelt, enyhítő intézkedésekre vonatkozó tizenöt forgatókönyvet, és arra a következtetésre jutott, hogy e forgatókönyvek közül hat valószínűleg a megengedhető állománycsökkentés (PBR) határértéke alá csökkenti a közönséges delfin Vizcayai-öbölben folytatott halászat során ejtett járulékos fogásait, de csak a tengeren végzett mintavételekből származó mortalitási becslések esetében. Ezenkívül az ICES úgy ítélte meg, hogy az enyhítő intézkedésekkel kapcsolatos forgatókönyvek egyike sem vezetne ahhoz az eredményhez, hogy a közönséges delfinek éves mortalitása a mind a tengeren végzett mintavételből, mind a partra vetődésekből származó mortalitási becsléseket tükröző PBR-határérték alá csökkenjen. Az ICES a következőket is javasolta: i. egyes tevékenységek esetében az ICES 8 alterületen bevezetendő időbeli tilalom valószínűleg a leghatékonyabb állománygazdálkodási intézkedés a járulékos fogások okozta mortalitás rövid távú csökkentésére. és ii. az akusztikus riasztóberendezések teljesítménye attól függ, hogy ezek a berendezések optimálisan működnek-e bizonyos halászeszközökben.

(8)

2024. január 17-én Franciaország térbeli és időbeli intézkedéseket (11) fogadott el a külföldi lobogó alatt közlekedő hajókra vonatkozóan azzal a céllal, hogy 2024-ben csökkenjen a kis cetfélék Vizcayai-öbölben történő járulékos fogása; a szóban forgó intézkedések kiegészítették azokat a francia hajók tekintetében már hatályban lévő intézkedéseket, amelyeket a Conseil d’État (Államtanács) 2023. december 22-i rendeletével módosított 2023. október 24-i rendeletet vezetett be. Franciaország négyhetes halászati tilalmat vezetett be, amelynek értelmében a nyílt vízi vonóhálót (OTM, PTM), páros fenékvonóhálót (PTB), kopoltyúhálót (GNS), tükörhálót (GTR) és erszényes kerítőhálót (PS) használó, 8 méternél hosszabb hajók 2024. január 22. és 2024. február 20. között nem halászhattak az ICES 8a, 8b, 8c és 8e alterületek francia vizein. 2024. január 18-án Spanyolország nemzeti rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy ugyanezt a tilalmat elrendelje az ICES 8 övezet francia vizein tevékenykedő spanyol flotta számára (12).

(9)

A délnyugati vizek mentén fekvő tagállamok regionális csoportja (Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália) 2024. június 20-án közös ajánlást nyújtott be, amelyben konkrét intézkedéseket javasolt a kis cetfélék Vizcayai-öbölben (ICES 8 alterület) ejtett járulékos fogásainak csökkentésére. A tagállamok két állománygazdálkodási intézkedést javasoltak a járulékos fogások csökkentésére, valamint kiegészítő monitoringintézkedéseket terjesztettek elő a cetfélék és a halászati tevékenységek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében. Az állománygazdálkodási intézkedések a következőket foglalják magukban: akusztikus riasztóberendezések használata valamennyi középvízi vonóháló és fenéken vontatott ikervonóháló esetében, valamint 2025. január 22-től február 20-ig tartó halászati tilalom. A tudományos adatok gyűjtésére irányuló nyomonkövetési intézkedések a következőket foglalják magukban: a kis cetfélék járulékos fogásainak naplóban történő rögzítése, valamint a halászati erőkifejtés bizonyos százalékos arányát lefedő felvételek készítése megfigyelők vagy a fedélzeti kamerákkal ellátott elektronikus megfigyelő rendszerek segítségével.

(10)

A közös ajánlás a következőket is javasolta: i. a tükörhálós hajókat, a kopoltyúhálós hajókat, a nyílt vízi vonóhálót használó hajókat és a páros fenékvonóhálót működtető hajókat arra kell ösztönözni, hogy kísérletezzenek a cetfélék hálóba kerülését megakadályozó új halászeszközökkel és berendezésekkel; és ii. a tagállamok gyűjtsenek adatokat a járulékos fogásokról és osszák meg azokat az ICES-szel és egymással.

(11)

A közös ajánlás kidolgozása során a délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testület és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testület meghívást kaptak a délnyugati vizekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport és a technikai csoport bizonyos üléseire.

(12)

2024. július 12–16-i plenáris ülésén a HTMGB megvizsgálta a harmadik közös ajánlásban javasolt intézkedéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy bár a szóban forgó intézkedések továbbra is kevésbé szigorúak, mint azok az ICES által javasolt intézkedések, amelyek valószínűleg a PBR-küszöbérték alá fogják csökkenteni a közönséges delfin Vizcayai-öbölben folytatott halászat során ejtett járulékos fogásait, előrelépést jelentenek az ilyen fogások csökkentése felé (13). A HTMGB továbbá úgy ítélte meg, hogy jóllehet még nem áll rendelkezésre elég adat ahhoz, hogy a Franciaország által 2024. január 17-én elfogadott intézkedések nyomán értékelhető legyen a tilalom sikeressége a PBR-határértékhez viszonyítva, 2023-hoz képest csökkent a partra vetődött közönséges delfinek teljes száma.

(13)

A tagállamok 2024. szeptember 19-én aktualizálták a közös ajánlást annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék a kopoltyúhálókra és tükörhálókra vonatkozó halászati erőkifejtés mérésének módját, és a kombinált kopoltyú- és tükörhálókat (GTN) felvegyék a tilalom hatálya alá tartozó eszközök jegyzékébe.

(14)

A Halászati és Akvakultúra-ágazati Szakértői Csoporttal 2024. szeptember 20-án került sor konzultációra.

(15)

A Bizottság úgy véli, hogy bár a közös ajánlásban javasolt intézkedések kevésbé szigorúak, mint azok az ICES által az enyhítő intézkedésekkel kapcsolatos hat forgatókönyvben javasolt intézkedések, amelyek valószínűleg a PBR-határérték alá csökkentik a járulékos fogásokat, 2025-ben hozzá fognak járulni a közönséges delfin járulékos fogásainak csökkentéséhez a Vizcayai-öbölben.

(16)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy: i. habár a HTMGB kiemeli, hogy az akusztikus riasztóberendezések használatával járó előnyök a delfinek esetében nem annyira egyértelműek, mint más fajok esetében, utal azokra a nemrégiben közzétett tanulmányokra is, amelyek szerint a delfinriasztó berendezések alkalmazása során alacsonyabb a járulékos fogások aránya; ii. a HTMGB úgy véli, hogy a folyamatban lévő – különösen az akusztikus riasztóberendezések hatékonyságának növelésére irányuló – kutatási erőfeszítések hamarosan eredményeket hoznak; valamint iii. a delfinek és más kis cetfélék, illetve a halászat közötti kölcsönhatásokat illetően a HTMGB úgy véli, hogy az elektronikus felügyelet hatékony megoldást jelent a járulékos fogásokkal összefüggő események nyomon követésére és a járulékos fogások arányának megállapításához szükséges adatok gyűjtésére.

(17)

Az (EU) 2019/1241 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell a (10) preambulumbekezdésben összefoglalt intézkedések kivételével, mivel: i. az (EU) 2019/1241 rendelet már lehetővé teszi, hogy a tükörhálós hajók, a kopoltyúhálós hajók, a nyílt vízi vonóhálót használó hajók és a páros fenékvonóhálót működtető hajók kísérletezzenek a cetfélék hálóba kerülését megakadályozó új halászeszközökkel és berendezésekkel; és ii. a tagállamokat már most is köti az a jogi kötelezettség, amelynek értelmében adatokat kell gyűjteniük és megosztaniuk az ICES-szel és egymással a járulékos fogásokról.

(18)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kamerák fedélzeti használata megfeleljen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerinti adatvédelmi szabályoknak. Ezért a fedélzeten lévő kamerákból származó videofelvételek csak a halászeszközöket, illetve a hajók azon részeit mutathatják, ahol a fogásokat a fedélzetre veszik, kezelik, tárolják, valamint minden olyan területet, ahol sor kerülhet a kis cetfélék járulékos fogására, és ezeket a felvételeket – amennyire lehetséges – úgy kell készíteni, hogy ne lehessen természetes személyeket azonosítani rajtuk. Az illetékes hatóságoknak a személyes adatok anonimizálását is mielőbb biztosítaniuk kell.

(19)

Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet nem érinti azokat a további intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az uniós jog alapján – többek között a 92/43/EGK tanácsi irányelv (15) végrehajtásával kapcsolatban, vagy a tengerek biológiai erőforrásainak védelme, vagy az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 12. cikke értelmében a tengeri ökoszisztéma tekintetében bizonyítottan fennálló súlyos fenyegetéssel kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben – elfogadhat a közönséges delfin és más kis cetfélék védelmére, továbbá nem érinti azokat a szigorúbb nemzeti intézkedéseket, amelyeket a tagállamok az 1380/2013/EU rendelettel és az (EU) 2019/1241 rendelettel összhangban vizeik tekintetében elfogadhatnak.

(20)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,