(1)   A Bizottság üléseit az elnök hívja össze.

(2)   A Bizottság főszabály szerint hetente egyszer ülésezik (a továbbiakban: rendes ülések). A Bizottság akkor is ülésezik, amikor azt az elnök szükségesnek tartja (a továbbiakban: rendkívüli ülések).

(3)   Kivételes körülmények között, ha a Bizottság egyes tagjai vagy valamennyi tagja személyesen nem tud részt venni a Bizottság ülésén, az elnök felkérheti őket arra, hogy az ülésen az azonosításukat és hatékony részvételüket lehetővé tevő telekommunikációs rendszeren keresztül vegyenek részt.

(4)   A jogi aktusokat rendes vagy rendkívüli üléseken szóbeli eljárás útján is el lehet fogadni. Az ülések megszervezésének és lebonyolításának szabályait, valamint az eljárási szabályokat a 8–16. cikk tartalmazza.

(5)   Az elnök kezdeményezésére a Bizottság irányadó vitákat, szemináriumokat, nem hivatalos üléseket vagy munkaértekezleteket is tarthat konkrét témákban.

(1)   A Bizottság minden egyes rendes és rendkívüli ülésének napirendjét az elnök határozza meg.

(2)   A bizottsági munka megtervezésének megkönnyítése és a Bizottság kommunikációs stratégiájának szem előtt tartása érdekében a főtitkár az elnök felügyelete alatt összeállítja azon napirendi pontok listáját, amelyeket fel kívánnak venni a Bizottság üléseinek napirendjére.

(3)   A Bizottság egyes üléseinek napirendjére automatikusan felvett, visszatérő napirendi pontok, így a jegyzőkönyvek jóváhagyása, az intézményközi kapcsolatok, a külső fellépések koordinálása vagy az igazgatási és költségvetési kérdések mellett általában politikailag érzékeny és/vagy fontos kérdéseket és jogiaktus-tervezeteket kell felvenni a napirendre, különösen azokat, amelyek a Bizottság prioritásaihoz kapcsolódnak.

(4)   A kollegialitás elvének hatékony érvényesítése érdekében a Bizottság valamely ülésének napirendjén szereplő napirendi pontokat el kell napolni egy későbbi ülésre, amennyiben:

(5)   A Bizottság az elnök javaslatára megvitathat olyan kérdést, amely nem szerepel a napirenden.

(1)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, a 8. cikk (3) bekezdésében említett jogiaktus-tervezet napirendre való felvétele iránti kérelem esetén a következő információknak kell rendelkezésre állniuk.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az egyéb igazgatási és költségvetési kérdések keretében előterjesztett, általános hatályú jogi aktusok tervezetének napirendjére való felvételre irányuló kérelmekre is vonatkoznak.

(3)   A 29., 36. és 41. cikk alkalmazandó a felhatalmazási és hatáskör-átruházási eljárás keretében benyújtott jogi aktus-tervezetek napirendre való felvételére irányuló kérelmekre.

(4)   Ha az elnök másként nem határoz, az (1), (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre:

(5)   Egy napirendi pontnak a Bizottság valamely ülésének napirendjére való felvételére irányuló kérelmet a Bizottság egy (vagy több) tagjának kell benyújtania az elnökhöz legalább kilenc munkanappal a szóban forgó bizottsági ülés előtt. Kivételes körülmények között az elnök elfogadhat olyan késedelmes kérelmet, amely valamely napirendi pontnak a napirendre való felvételére irányul. A főtitkárt tájékoztatni kell a napirendre való felvételre irányuló kérelmekről.

(1)   A Bizottság rendes vagy rendkívüli ülésének napirendjére felvett napirendi pontokat a kabinetfőnököknek a főtitkár elnökletével megtartott heti ülésén kell előkészíteni.

(2)   A kabinet tagjai az elnök kezdeményezésére rendkívüli üléseket szerveznek konkrét ügyek vagy akták előzetes megvitatása céljából. Ezeken az üléseken az elnöki kabinet egy tagja elnököl. Az előkészítő ülésekre általában a Bizottság ülését megelőző héten kerül sor.

(3)   Az Intézményközi Kapcsolatok Csoportja (13) megvizsgálja a Bizottság által intézményközi ügyekben, különösen az Európai Parlament és/vagy a Tanács előtt függőben lévő akták ügyében képviselendő álláspontokat.

(4)   A külső koordinációs csoport (14) megvizsgálja a Bizottság által a külkapcsolatok terén képviselendő álláspontokat, és biztosítja a Bizottság munkájának külső és belső vonatkozásai közötti összhangot.

(5)   Az (1)–(4) bekezdésben említett valamelyik előkészítő ülésen elért megállapodás tárgyát képező ügyeket későbbi szakaszban elvileg már nem lehet újból megnyitni.

(6)   Ha a kabinetfőnökök heti ülésén megállapodás születik valamely napirendi pontról, és ezt a napirendi pontot továbbra is napirenden tartják, a szóban forgó jogi aktust a Bizottság ülésén vita nélkül el lehet fogadni.

(7)   Ha a kabinetfőnökök heti ülésén vagy a Bizottság ülésén megállapodás születik, a kérdéses jogi aktus az elnök javaslata alapján, a 22. cikk szerinti írásbeli véglegesítési eljárással fogadható el.

(8)   Az (1)–(4) bekezdésben említett előkészítő üléseken a kabinet tagjai a Bizottság azon tagja nevében szólalnak fel, akit egyértelmű megbízatás alapján képviselnek.

(1)   A főtitkár legkésőbb a kabinetfőnökök heti ülését megelőző munkanapon a Bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátja a napirendtervezetet.

(2)   A főtitkár legkésőbb a Bizottság rendes vagy rendkívüli üléseit megelőző napon a Bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátja az elnök által meghatározott napirendet. A napirendet a 63. cikkel összhangban nyilvánosságra kell hozni.

(3)   Az egyes napirendi pontok megvitatásához szükséges dokumentumokat legkésőbb a kabinetfőnökök heti ülését megelőző munkanapon a Bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

Amennyiben az elnök megfelelően megindokolt írásbeli kérelem alapján nem engedélyez eltérést, a kabinettagok rendkívüli ülésén megvitatandó dokumentumokat az ülés előtt legalább 48 órával a Bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani. Nagyon hosszú dokumentumok esetében a főtitkár az elnökkel egyetértésben több időt engedélyezhet.

A dokumentumokat a főtitkár által kezdeményezett elfogadási eljárásnak megfelelően kell rendelkezésre bocsátani, miután ellenőrizték különösen a Bizottság felelős tagjának és adott esetben a Bizottság közös felelősséget viselő vagy társult tagjainak beleegyezését.

(1)   A Bizottság rendes és rendkívüli ülésein akkor tud érvényes határozatokat hozni, ha tagjainak többsége jelen van.

(2)   Kivételes körülmények között, ha a Bizottság néhány vagy valamennyi tagja személyesen nem tud részt venni a Bizottság ülésén, az elnök felkérheti őket arra, hogy az ülésen az azonosításukat és hatékony részvételüket lehetővé tevő telekommunikációs rendszeren keresztül vegyenek részt. Ezt követően őket a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3)   A kollegialitás elvével összhangban a Bizottság tagjai a Bizottság valamennyi rendes és rendkívüli ülésén teljes körűen részt vesznek.

(4)   Az elnök felmentheti a Bizottság valamely tagját a Bizottság rendes vagy rendkívüli ülésén való részvétel kötelezettsége alól, amennyiben azt kényszerítő körülmények, például az Európai Unió más intézményeivel szembeni vagy az Európai Unió külső képviseletével kapcsolatos kötelezettségek indokolják. Ennek engedélyezése érdekében a Bizottság érintett tagjának kellő időben megfelelően indokolt írásbeli kérelmet kell benyújtania az elnökhöz.

(5)   A távollévő tagok nem helyettesíthetők.

(1)   A Bizottság határozatait egy vagy több tagjának javaslata alapján kell elfogadni. A Bizottság határozatait tagjainak többségével kell elfogadni.

(2)   Ha az elnök kezdeményezésére vagy a Bizottság egy vagy több tagjának kérelmére szavaznak valamely határozatról, a következő szabályokat kell alkalmazni:

(1)   A Bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2)   Az üléseken folytatott megbeszélések a szakmai titoktartás elvének védelme alá tartoznak.

(1)   Az elnök dönt arról, hogy mely személyek vehetnek részt a Bizottság rendes vagy rendkívüli ülésein folytatott megbeszéléseken.

(2)   Amennyiben az elnök másként nem határoz, a következő személyek vehetnek részt a Bizottság ülésein: a főtitkár, az elnök kabinetfőnöke, a Jogi Szolgálat főigazgatója, a Kommunikációs Főigazgatóság főigazgatója, a Bizottság szóvivői szolgálatának vezetője és a Főtitkárság döntéshozatalért és kollegialitásért felelős igazgatóságának igazgatója.

Ha e személyek bármelyike nem tud jelen lenni, képviselővel helyettesíthető.

(3)   Az elnök bármely más személyt meghívhat egy adott napirendi pont megvitatására.

(4)   Az elnök saját kezdeményezésükre vagy a Bizottság valamely tagjának kérésére korlátozhatja a Bizottság személyzetének és más személyeknek az ülésen vagy annak egy részén való jelenlétét.

(5)   A főtitkár segíti az elnököt az (1)–(4) bekezdésben meghatározott szabályok betartásának biztosításában.

(1)   A főtitkár jegyzőkönyvet készít a Bizottság valamennyi rendes és rendkívüli üléséről.

(2)   A szokásos jegyzőkönyv beszámol az ülés lebonyolításáról, a megbeszélésekről és a jogi aktusok elfogadásáról, amely információkat nyilvánosságra kell hozni.

(3)   A szokásos jegyzőkönyvet különleges jegyzőkönyv kísérheti, amely rögzíti a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó megbeszéléseket és jogi aktusokat, a szavazásokat és a Bizottság tagjai által tett, a jegyzőkönyvben rögzítendő nyilatkozatokat. A különleges jegyzőkönyvet minősítéssel kell ellátni.

(4)   A (szokásos és különleges) jegyzőkönyv tervezetét egy későbbi ülésen terjesztik jóváhagyás végett a Bizottság elé. A jóváhagyott jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár saját kezű vagy elektronikus aláírásával hitelesíti.

(5)   A szokásos jegyzőkönyvet a 63. cikk (2) bekezdésével összhangban a Bizottság általi jóváhagyást követően nyilvánosságra kell hozni.

(1)   A Bizottság határozatait egy vagy több tagjának javaslata alapján írásbeli eljárással kell elfogadni.

(2)   A Bizottság ülésének napirendjére eredetileg szóbeli eljárás keretében történő elfogadás céljából felvett jogiaktus-tervezetet az elnök javaslata alapján írásbeli eljárással is el lehet fogadni.

(3)   A Bizottság bármely tagja indokolt kérelmet intézhet az elnökhöz az írásbeli eljárás keretében történő elfogadás céljából benyújtott jogiaktus-tervezetnek a Bizottság valamely ülésén való megemlítése vagy naprendre való felvétele érdekében. Az ilyen kérelmekről tájékoztatni kell a főtitkárt.

(4)   Az írásbeli eljárás keretében elfogadandó valamennyi jogiaktus-tervezetet a Bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani, megjelölve az írásbeli eljárás lejártának napját.

(5)   A 24–28. cikkel és a 41. cikkel összhangban írásbeli eljárás során az eredeti jogiaktus-tervezet, a határidő vagy az eljárás bármely vonatkozása módosítható. Az írásbeli eljárás emellett felfüggeszthető vagy megszüntethető.

(6)   A jogi aktus a határidő lejártakor elfogadottnak tekintendő, amennyiben a jogiaktus-tervezet megfelel valamennyi tartalmi és formai feltételnek.

(7)   A főtitkár gondoskodik az írásbeli eljárás zökkenőmentes lefolytatásáról, és megállapítja, hogy az eljárás lezárult.

(1)   A főtitkár felel az írásbeli eljárás megindításáért. E célból a főtitkár ellenőrzi, hogy teljesültek-e a szükséges tartalmi és formai feltételek, beleértve a Bizottság felelős tagjának/tagjainak és az esetlegesen közös felelősséget viselő vagy társult tagjának/tagjainak beleegyezését, továbbá – szükség esetén – az elnök beleegyezését.

(2)   A 22. cikk sérelme nélkül, az írásbeli eljárás megindítása előtt szükség van a Jogi Szolgálat kedvező véleményére, figyelembe véve az 53. cikk (2) bekezdésében ismertetett küldetésével összefüggésben tett esetleges észrevételeit, valamint a konzultációba bevont többi szolgálat kedvező véleményére. A Jogi Szolgálat és a konzultációba bevont egyéb szolgálatok véleménye lehet kifejezett vagy hallgatólagos.

(1)   Az írásbeli eljárások lejáratának napját a főtitkár határozza meg.

(2)   A rendes írásbeli eljárás határideje attól a naptól számított legalább öt munkanap, amikor a jogiaktus-tervezetet a Bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátották.

(3)   A főtitkár azonban a 20., 21. és 22. cikkben foglaltaknak megfelelően rövidebb határidőt is megállapíthat.

(4)   Az eredeti lejárati napot a főtitkár az eljárás során elhalaszthatja:

(5)   A főtitkár az eljárás során előre is hozhatja az eredeti lejárati napot a Bizottság felelős tagjának kérésére vagy – amennyiben azt különleges körülmények szükségessé teszik – a saját kezdeményezésére. Ha a lejárat napjának előrehozása megváltoztatja az írásbeli eljárás típusát, ehhez az elnök előzetes beleegyezése szükséges.

(6)   A főtitkár tájékoztatja a Bizottság tagjait a lejárat napjának bármilyen változásáról.

(1)   A Bizottság jogiaktus-tervezetért felelős tagja gyorsított írásbeli eljárást kérhet. A kérelmet előre nem látható és/vagy kivételes körülményekkel megfelelően indokolni kell. A gyorsított írásbeli eljárás nem használható adminisztratív késedelem pótlására.

(2)   Az elnök felhatalmazhatja a főtitkárt arra, hogy a minimális határidőt attól a naptól számított három munkanapban állapítsa meg, amikor a jogiaktus-tervezetet a Bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátották.

(1)   A Bizottság jogiaktus-tervezetért felelős tagja sürgős írásbeli eljárást kérhet. A kérelmet megfelelően indokolni kell. A sürgős írásbeli eljárás nem használható adminisztratív késedelem pótlására.

(2)   Az elnök a sürgős jogi aktus elfogadásának lehetővé tétele érdekében felhatalmazhatja a főtitkárt arra, hogy a határidőt az attól a naptól számított kevesebb mint három munkanapban állapítsa meg, amikor a jogiaktus-tervezetet a Bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátották.

(3)   A sürgős írásbeli eljárást alkalmazzák a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott tanácsi álláspontról szóló bizottsági közlemény elfogadására.

(1)   Az elnök javaslatára a Bizottság rendes vagy rendkívüli ülésének napirendjére vett, szóbeli eljárással elfogadandó jogiaktus-tervezetet írásbeli véglegesítési eljárással is el lehet fogadni, ha arról a kabinetfőnökök heti ülésén megállapodás született és a Jogi Szolgálat kedvező véleményt nyilvánított, vagy ha arról a Bizottság ülésén megállapodás született.

Amennyiben a Bizottság ülésén megállapodás született a jogiaktus-tervezetről, az írásbeli véglegesítési eljárás akkor is megindítható, ha a Jogi Szolgálat és a konzultációba bevont egyéb szolgálatok nem nyilvánítottak kedvező véleményt.

(2)   Az írásbeli véglegesítési eljárás határideje öt munkanapnál rövidebb is lehet. A lejárat napjának későbbinek kell lennie a Bizottság azon ülésénél, amelyen a jogiaktus-tervezetet eredetileg napirendre vették, és meg kell előznie a következő bizottsági ülést.

(3)   A jogiaktus-tervezetet fel kell venni a 28. cikkben említett, politikailag érzékeny és/vagy fontos írásbeli eljárások listájára.

(1)   A Bizottság jogiaktus-tervezetért felelős tagjának kérésére az elnök engedélyezheti írásbeli eljárás megindítását a tagállamok – különösen az euróövezet – gazdaság- és költségvetés-politikai koordinációja és felügyelete területén.

(2)   A 25. cikk sérelme nélkül, a Bizottság bármely olyan tagjának, aki fel kívánja függeszteni ezt az eljárást, a javasolt jogiaktus-tervezet felépítésének, indokolásának vagy eredményének pártatlan és tárgyilagos értékelésén alapuló indokolt kérelmet kell intéznie az elnökhöz.

(3)   Ha a kérelem vizsgálatát követően az elnök úgy dönt, hogy az indokolás megalapozatlan, az elnök visszautasíthatja a felfüggesztést és az írásbeli eljárás folytatása mellett dönthet.

Ebben az esetben a főtitkár kikéri a Bizottság többi tagjának álláspontját, hogy analógia útján biztosítsa az Európai Unió működéséről szóló szerződés 250. cikkében említett határozatképesség feltételeinek teljesülését.

(4)   A felfüggesztés iránti kérelem elnök általi megvizsgálásához és a többi tag álláspontjának a főtitkár általi megismeréséhez szükséges időtartammal szükség esetén meghosszabbított határidő lejártakor a jogi aktust a Bizottság fogadja el.

(5)   Az elnök emellett a soron következő bizottsági ülés napirendjére tűzheti a jogiaktus-tervezetet elfogadás céljából.

(1)   A Bizottságnak a jogiaktus-tervezetért felelős tagja saját kezdeményezésére vagy egy másik tag kérésére módosíthatja az eredeti jogiaktus-tervezetet. A Bizottság tagja kérheti továbbá a főtitkárt, hogy a 19. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően vagy a folyamatban lévő eljárás bármely más vonatkozásával összhangban módosítsa a határidőt.

(2)   A főtitkár tájékoztatja a Bizottság tagjait a módosításokról, és adott esetben rendelkezésre bocsátja a módosított jogiaktus-tervezetet, szükség esetén pedig új határidőt is meghatároz.

(1)   A 23. cikk sérelme nélkül, a Bizottság bármely tagja indokolt kérelmet nyújthat be a főtitkárhoz a folyamatban lévő írásbeli eljárás felfüggesztése iránt. A főtitkár felfüggeszti az eljárást, és erről tájékoztatja a Bizottság tagjait.

(2)   A főtitkár saját kezdeményezésére is felfüggesztheti az eljárást, ha megállapítja, hogy a jogiaktus-tervezet nem felel meg az összes tartalmi és formai feltételnek. A főtitkár erről tájékoztatja a Bizottság tagjait.

(1)   A főtitkár újból megnyitja az írásbeli eljárást, ha:

(2)   A főtitkár tájékoztatja a Bizottság tagjait, és adott esetben azok rendelkezésére bocsátja a módosított jogiaktus-tervezetet. A főtitkár szükség esetén új határidőt állapít meg.

(1)   Az írásbeli eljárást meg kell szüntetni:

(2)   A főtitkár tájékoztatja a Bizottság tagjait arról, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján az írásbeli eljárás megszüntetésre került.

(1)   Az írásbeli eljárással elfogadandó, politikailag érzékeny és/vagy fontos jogiaktus-tervezeteket, valamint az írásbeli véglegesítési eljárással elfogadandó jogiaktus-tervezeteket a legközelebbi ülésen a Bizottság tudomására kell hozni.

(2)   Figyelembe véve az elnök és a felelős tagok javaslatait, a főtitkár a kabinetfőnökök heti ülésének rendelkezésére bocsátja a jogiaktus-tervezetek jegyzékét.

(3)   A lista a Bizottság azon üléséig frissíthető, amelyen a szóban forgó jogiaktus-tervezetet a Bizottság tudomására hozzák.

(1)   A Bizottság általános felhatalmazást adhat egy vagy több tagjának arra, hogy a nevében és felelősségi körében rutinszerű és ismétlődő jellegű irányítási vagy igazgatási intézkedéseket fogadjon el.

(2)   A Bizottság felhatalmazott tagja elszámolással tartozik a Bizottságnak az általános felhatalmazás gyakorlására vonatkozó feltételek és szabályok betartásának biztosításáért.

(3)   Az elnök a Bizottság elé terjeszti az általános felhatalmazás megadásáról szóló határozattervezetet. Ehhez előzetesen meg kell szerezni a Bizottság érintett tagjának/tagjainak beleegyezését. Az általános felhatalmazás megadásáról szóló határozatot szóbeli eljárás vagy adott esetben írásbeli véglegesítési eljárás útján kell elfogadni.

(4)   A Bizottság fenntartja a jogot, hogy maga gyakorolja a felhatalmazás tárgyát képező hatásköröket. Emellett utasításokat adhat a Bizottság általános felhatalmazást gyakorló tagjának/tagjainak.

(5)   Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (költségvetési rendelet) (15) összhangban elfogadott, a pénzügyi kérdésekben történő hatáskör-átruházásra vonatkozó szabályokat, valamint a kinevezésre jogosult hatóságra és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (16).

(1)   Az általános felhatalmazás megadásáról szóló határozat meghatározza következőket:

(2)   A kérelmező szolgálat megküldi a főtitkárnak az általános felhatalmazás megadásáról szóló előzetes határozattervezetet. A főtitkár ezt követően lefolytatja a szolgálatközi konzultációt, és megteszi a megfelelő lépéseket a Bizottság által elfogadandó határozat meghozatala érdekében.

(1)   Az általános felhatalmazás gyakorlása előtt a Bizottság felhatalmazott tagjának saját kezdeményezésére vagy a felelős szolgálat elemzése alapján meghatározza, hogy politikai értékelés vagy egyéb körülmények alapján a jogi aktust szóbeli vagy írásbeli eljárással kell-e elfogadni. Kétség esetén a Bizottság felhatalmazott tagja konzultációt folytat az elnökkel.

(2)   Jogi aktusok általános felhatalmazással történő elfogadása előtt szükség van a Jogi Szolgálat kedvező véleményére, figyelembe véve az 53. cikk (2) bekezdésében ismertetett feladatainak ellátása keretében tett esetleges észrevételeit, valamint a konzultációba bevont többi szolgálat kedvező véleményére. A Jogi Szolgálat és a konzultációba bevont egyéb szolgálatok véleménye lehet kifejezett vagy hallgatólagos.

(3)   A felelős szolgálat az általános felhatalmazás gyakorlása előtt a Bizottság felhatalmazott tagjának/tagjának és adott esetben a Bizottság társult tagjainak beleegyezését kéri.

(4)   A főtitkárság ellenőrzi, hogy a szükséges tartalmi és formai feltételek teljesültek-e, mielőtt a jogiaktus-tervezetet a Bizottság felhatalmazott tagja elé terjeszti elfogadásra.

(5)   A Bizottság felhatalmazott tagja elfogadja a jogi aktust, és igazolja, hogy az elfogadott jogi aktusokra vonatkozó feltételeket és szabályokat betartották.

(6)   A jogi aktus akkor tekintendő elfogadottnak, amikor a Bizottság felhatalmazott tagjának az elfogadás céljából elhelyezett – saját kezű vagy elektronikus – aláírását rögzítették az erre a célra szolgáló információtechnológiai rendszerben.

(7)   Ha a Bizottság felhatalmazott tagjai akadályoztatva vannak a számukra adott általános felhatalmazás gyakorlásában, azt a Bizottság egy másik tagja is gyakorolhatja.

(1)   Az általános felhatalmazással rendelkező bizottsági tag továbruházhatja átruházott hatásköreinek egészét vagy egy részét egy főigazgatóra vagy szolgálatvezetőre, kivéve, ha ezt az általános felhatalmazásról szóló határozat kifejezetten tiltja. A Bizottság tagja bármikor visszavonhatja a továbbruházást. A felelős szolgálat értesíti a Főtitkárságot a továbbruházásra vagy a visszavonásra vonatkozó határozatról.

(2)   A főigazgató vagy a szolgálatvezető annak a bizottsági tagnak a felügyelete alatt jár el, akinek a felhatalmazást megadták. A Bizottság felhatalmazott tagja elszámolással tartozik a Bizottságnak az általános felhatalmazás gyakorlására vonatkozó feltételek és szabályok betartásának biztosításáért.

(3)   A továbbruházásról szóló határozatban meg kell határozni a továbbruházott hatáskörök tárgyát és körét, amelyek semmi esetre sem haladhatják meg az általános felhatalmazásról szóló határozatban meghatározott hatásköröket.

(4)   A továbbruházott hatáskörök nem ruházhatók tovább, kivéve a 33. cikkben említett eseteket.

(5)   A főigazgató vagy szolgálatvezető elfogadja a jogiaktus-tervezetet, és igazolja, hogy az elfogadott jogi aktusokra vonatkozó feltételeket és szabályokat betartották.

(6)   A jogi aktus akkor tekintendő elfogadottnak, amikor a főigazgatónak vagy szolgálatvezetőnek az elfogadás céljából elhelyezett – saját kezű vagy elektronikus – aláírását rögzítették az erre a célra szolgáló információtechnológiai rendszerben.

(1)   A főigazgató vagy a szolgálatvezető, akire a 32. cikk szerinti továbbruházás útján hatáskört ruháztak, dönthet úgy, hogy a projektek kiválasztására vonatkozó egyes határozatokat, valamint a támogatásokat és közbeszerzési szerződéseket odaítélő egyes határozatokat továbbruházza egy főigazgató-helyettesre, egy igazgatóra vagy – a Bizottság felelős tagjával egyetértésben – egy egységvezetőre.

(2)   A főigazgató-helyettes, igazgató vagy egységvezető annak a főigazgatónak vagy szolgálatvezetőnek a felügyelete alatt jár el, aki az továbbruházott hatásköröket megkapta. A Bizottság felhatalmazott tagja elszámolással tartozik a Bizottságnak az általános felhatalmazás gyakorlására vonatkozó feltételek és szabályok betartásának biztosításáért.

(3)   A továbbruházás a projektek kiválasztására vonatkozó egyes határozatok, valamint a támogatásokat és közbeszerzési szerződéseket odaítélő egyes határozatok elfogadására vonatkozik, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik, hogy a Bizottság önállóan vagy egy bizottsággal folytatott konzultációt követően (17) határozatot hoz, és a bizottság kedvező véleményt nyilvánított. Az ilyen határozatok nem képezhetik szolgálatközi konzultáció tárgyát.

(4)   A főigazgató-helyettes, igazgató vagy egységvezető, akire továbbruházás útján hatáskört ruháztak, elfogadja a jogiaktus-tervezetet, és igazolja, hogy az elfogadott jogi aktusokra vonatkozó feltételeket és szabályokat betartották.

(5)   A jogi aktus akkor tekintendő elfogadottnak, amikor annak a személynek az elfogadás céljából elhelyezett – saját kezű vagy elektronikus – aláírását rögzítették az erre a célra szolgáló információtechnológiai rendszerben, aki a továbbruházott hatásköröket megkapta.

(1)   A Bizottság korlátozott időre ad hoc felhatalmazást adhat egy vagy több tagjának arra, hogy az elnökkel egyetértésben bizonyos egyszeri és egyedi intézkedéseket fogadjon el, amelyek tartalmát a Bizottság meghatározta.

(2)   A 8. cikk (4) bekezdése b) pontjában foglaltaknak megfelelően ad hoc felhatalmazást lehet adni arra, hogy hivatalos formába öntsék a Bizottság ülésein folytatott tanácskozások eredményét, különösen azáltal, hogy – amint minden előírt nyelvi változat rendelkezésre áll – véglegesítenek és elfogadnak egy olyan jogi aktust, amelyet a Bizottság ülésén elvben már jóváhagytak.

(3)   A Bizottság tagjának ad hoc felhatalmazás iránti kérelmét megfelelően meg kell indokolni, és azt a Bizottság ülésének napirendjére kell venni.

(4)   Az ad hoc felhatalmazásokat értelemszerűen a 31. cikk (2)–(6) bekezdésében leírt eljárásoknak megfelelően, az elnökkel egyetértésben és a Főtitkársággal szoros együttműködésben kell gyakorolni.

(5)   Ad hoc felhatalmazások nem ruházhatók tovább.

(1)   A szóbeli eljárás, írásbeli eljárás, általános vagy ad hoc felhatalmazás, illetve közvetlen hatáskör-átruházás gyakorlása útján elfogadandó valamennyi jogiaktus-tervezetnek rendelkezésre kell állnia adott esetben:

(2)   A Bizottság ülésein megvitatandó valamennyi jogiaktus-tervezetet az (1) bekezdésben előírt nyelveken a Bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

(3)   Az írásbeli eljárással elfogadandó valamennyi jogiaktus-tervezetet az eljárás megindításakor a Bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés a) pontjában előírt nyelv(ek)en, valamint az eljárás lejárta előtt az (1) bekezdés b) pontjában előírt nyelv(ek)en. Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a főtitkár meghosszabbítja a határidőt vagy felfüggeszti az írásbeli eljárást.

(4)   Ha a Jogi Szolgálat valamely jogiaktus-tervezettel kapcsolatban jogász-nyelvészi ellenőrzést végez, valamennyi szükséges nyelvi változatnak kellő időben rendelkezésre kell állnia.

(5)   Szóbeli vagy írásbeli eljárással elfogadandó jogiaktus-tervezetek esetében az elnök értékel minden olyan különleges és/vagy kivételes helyzetet, amely esetén az (1) bekezdés a) pontjában előírt egyes nyelvi változatok kellően megalapozott okokból nem bocsáthatók rendelkezésre. Különösen a szóbeli eljárás keretében elfogadandó jogiaktus-tervezetek esetében az elnök – a körülményektől függően – dönthet úgy, hogy az érintett napirendi pontot egy későbbi ülés napirendjére teszi át.

(6)   Az általános vagy ad hoc felhatalmazás, illetve a közvetlen hatáskör-átruházás gyakorlása útján elfogadandó jogiaktus-tervezetek esetében a jogi aktus csak akkor fogadható el, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett nyelvi változat(ok) rendelkezésre áll(nak).

(7)   Amennyiben valamely elfogadott jogi aktust hivatalosan továbbítani kell a többi uniós intézménynek és/vagy ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a szövegnek valamennyi hivatalos nyelven rendelkezésre kell állnia.

(1)   A Bizottság által önállóan elfogadott nem jogalkotási aktusokat elfogadásuk napján vagy azt követően, és szükség esetén a címzett(ek) értesítése vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésük előtt hitelesíteni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogi aktusokat a következőképpen kell hitelesíteni:

(3)   A (2) bekezdésben említett jogi aktusokat – adott esetben elektronikus formában is – olyan módon kell csatolni az abban a bekezdésben említett összefoglalókhoz vagy napi feljegyzésekhez a hiteles nyelv(ek)en, hogy azoktól ne legyenek különválaszthatók.

(1)   A Bizottság által a szóbeli eljárás és az írásbeli eljárás útján, rendeletek, irányelvek vagy határozatok formájában elfogadott nem jogalkotási aktusokat – amennyiben azok nem jelölik meg a címzetteket – akkor kell a Bizottság elnöke által aláírtnak tekinteni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (2) bekezdése értelmében, amikor az elnök a 42. cikkben említett összefoglalón elhelyezi aláírását.

(2)   Amennyiben az elnök a 7. cikk (3) bekezdését alkalmazza, és amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé az összefoglaló aláírását, a kifejezett írásbeli hozzájárulása kivételesen helyettesítheti az aláírását, és azt csatolni kell az említett összefoglalóhoz.

(3)   A Bizottság által a szóbeli eljárás és az írásbeli eljárás útján, határozatok formájában elfogadott nem jogalkotási aktusokat – amennyiben a Bizottság megjelöli a címzetteket – akkor kell a Bizottság azon tagja által aláírtnak kell tekinteni, akinek a számára a tevékenységi területet kijelölték, amikor a főtitkár elhelyezi a 43. cikk (2) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett aláírást.

(4)   Az (1) bekezdésben említett és az írásbeli eljárással útján elfogadott jogi aktusokat, amelyeket ki kell hirdetni annak érdekében, hogy sürgősen hatályba lépjenek, és így nincs lehetőség az összefoglalónak a Bizottság következő ülésén történő aláírására, akkor kell azokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (2) bekezdése értelmében aláírtnak tekinteni, amikor a főtitkár elhelyezi a 43. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett aláírást.

(5)   A felhatalmazási eljárás, a hatáskör-átruházási eljárás vagy továbbruházás útján, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (2) bekezdésében meghatározott valamelyik formában elfogadott jogi aktusok aláírását – az esettől függően – tehát a Bizottság felhatalmazott tagjára, vagy arra a főigazgatóra, főigazgató-helyettesre, igazgatóra vagy egységvezetőre kell átruházni, akire hatásköröket ruháztak át vagy ruháztak tovább. Ezt az aláírást a 43. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában megállapított szabályok szerint kell elhelyezni.

(1)   A Bizottság olyan szervezeti struktúrát hoz létre, amely számos főigazgatóságból és más bizottsági szolgálatból, valamint adminisztratív és támogató feladatok ellátására irányuló megbízatással rendelkező hivatalokból (egyenrangú szolgálatok) áll. Mindezek egyetlen hivatali egységet képeznek, és közös felelősséget viselnek az összes szakpolitika koherenciájáért. A főigazgatóságok, egyéb szolgálatok és egyenrangú szolgálatok elvben igazgatóságokból, az igazgatóságok pedig egységekből állnak.

(2)   Valamennyi szolgálat feladata, hogy segítse a Bizottságot feladatainak előkészítésében és végrehajtásában, valamint prioritásainak megvalósításában.

(1)   A Bizottság által létrehozott szolgálatok által optimálisan nem kezelhető konkrét feladatok elvégzése és sajátos igények kielégítése érdekében az elnök meghatározott tisztségeket vagy szervezeteket hozhat létre, mint például a különböző szolgálatok szakértelmét egyesítő munkacsoportokat.

(2)   Az elnök határozza meg azok megbízatását, összetételét, időtartamukat, a Bizottság értük felelős tagját, továbbá azt, hogy milyen szinten hozzák létre az érintett szervezet vezetőjének feladatkörét, valamint az érintett tisztség vagy szervezet igazgatási kapcsolatát.

A Bizottság határozata megállapíthatja a végrehajtás feltételeit, különös tekintettel az érintett konkrét tisztség vagy szervezet erőforrásaira és működésére.

(1)   A Bizottság tagjai és a szolgálatai minden szükséges intézkedést meghoznak a szolgálat folyamatos működésének biztosítása érdekében, a Bizottság vagy az elnök által e célból elfogadott rendelkezések betartásával.

(2)   A Bizottság szolgálatait érintő általános zavar esetén az elnök aktiválhatja a Bizottság üzletmenet-folytonossági tervét.

(3)   Egyes szolgálatokra korlátozódó zavar esetén az érintett főigazgatók vagy szolgálatvezetők aktiválhatják az e célra kidolgozott üzletmenet-folytonossági terveket.

(4)   A Bizottság tagjai az év bizonyos időszakaiban készenléti ügyeletet biztosítanak annak érdekében, hogy a Bizottság alapvető feladatait, például a belső koordinációt, a döntéshozatalt, a képviseletet és a kommunikációt ellássák.

(5)   A Bizottság személyi állománya a szolgáltatásfolytonosság biztosítása érdekében az év során szintén elősegíti a szervezeti készenléti ügyeleti szabályok érvényesülését, és állandó segítséget nyújt a Bizottságnak feladatainak előkészítéséhez és végrehajtásához.

(1)   A főtitkár segíti az elnököt, hogy – az elnök által meghatározott politikai iránymutatások keretében – a Bizottság megvalósítsa az általa megállapított prioritásokat. A főtitkár gondoskodik arról, hogy a jogszabálytervezetek összhangban legyenek ezekkel a prioritásokkal. A főtitkár időben tájékoztatja az elnököt minden olyan jogszabálytervezetről, amely jelentőségénél vagy tartalmánál fogva az elnök kiemelt figyelmére tarthat számomra.

(2)   A főtitkár segíti az elnököt a Bizottság munkájának előkészítésében és üléseinek megtartásában. A főtitkár segíti továbbá a Bizottság azon tagjait, akik a 3. cikk (6) bekezdésében említett, a Bizottság tagjaiból álló csoportok munkáját irányítják, e csoportok üléseinek előkészítésében és megtartásában. A főtitkár biztosítja e munkacsoportok titkárságát.

(3)   A főtitkár hozzájárul az általános szakpolitikai koherencia biztosításához. E célból a főtitkár a bizottsági határozatokat megelőzően és azt követően is ellátja a tervezési és koordinációs feladatokat, különösen szolgálatközi ülések, valamint a kabinetek és az érintett szolgálatok közötti megbeszélések révén.

(4)   A főtitkár biztosítja a döntéshozatali folyamat zökkenőmentes lebonyolítását. A főtitkár mindenekelőtt megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az érintetteket értesítsék a Bizottság jogi aktusairól és/vagy kihirdessék azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A főtitkár biztosítja továbbá, hogy a jogi aktusokat továbbítsák az Európai Unió más intézményeinek és szerveinek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(5)   A főtitkár gondoskodik a Bizottságon belüli koordinációs eszközök megfelelő működéséről, és szükség esetén észrevételeket tesz a szolgálatközi koordinációval kapcsolatos bármely kérdésben.

(6)   A szolgálatok közötti nézeteltérés esetén a főtitkár az elnök felügyelete alatt közvetítési vagy döntéshozatali intézkedéseket hozhat.

(7)   A főtitkár – különösen a Szabályozói Ellenőrzési Testület munkájára támaszkodva – elősegíti annak biztosítását, hogy a Bizottság megfeleljen a minőségi jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseknek.

(8)   A főtitkár segíti annak biztosítását, hogy a Bizottság testületi alapon működjön. A főtitkár gondoskodik az eljárásoknak való megfelelésről, és figyelemmel kíséri a Bizottság elé terjesztett jogiaktus-tervezetek minőségét.

(9)   A főtitkár annak biztosításához is segítséget nyújt, hogy a jogiaktus-tervezetek összhangban legyenek a Bizottság külső kötelezettségeivel és intézményközi kötelezettségvállalásaival.

(10)   A főtitkár az elnök felügyelete alatt gondoskodik arról, hogy a tájékoztató feljegyzések megfeleljenek a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek, mielőtt azokat a Bizottság rendelkezésére bocsátanák, függetlenül attól, hogy azokat napirendre vették-e.

(11)   A főtitkár koordinálja és biztosítja az Európai Unió többi intézményével és szervével, valamint a nemzeti parlamentekkel fenntartott hivatalos kapcsolatok általános koherenciáját.

(12)   A főtitkár tájékoztatja a Bizottságot a belső és intézményközi eljárások aktuális állásáról.

(1)   A főigazgatók és a szolgálatvezetők segítik az elnököt és Bizottság azon más tagjait, akiknek az irányítása alá tartoznak, a Bizottság által meghatározott prioritások megvalósításában, az e tagokra bízott szakpolitikák kidolgozásában és e szakpolitikák hatékony végrehajtásában.

(2)   A főigazgatók és a szolgálatvezetők tanácsot adnak az elnöknek és a Bizottság más tagjainak az azok felelősségi körébe tartozó ügyekben; e tagok pedig megbízzák őket az irányításuk alá tartozó szolgálatok munkájának hatékony és eredményes, a Bizottság által megállapított szabályokkal és normákkal összhangban történő irányításával és megszervezésével, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jogi és pénzügyi kötelezettségeinek.

(3)   A főigazgatók és a szolgálatvezetők a Bizottság által elfogadott szervezeti ábrák alapján alakítják ki az irányításuk alatt álló szolgálatok szervezeti felépítését. Ők felelnek at emberi és pénzügyi erőforrásoknak az irányításuk alatt álló szolgálatokon belüli elosztásáért.

(4)   A főigazgatók és a szolgálatvezetők felelnek az Európai Unió általános költségvetéséből számukra allokált résznek a hatályos pénzügyi szabályokkal összhangban történő végrehajtásáért.

(5)   A főigazgatók és a szolgálatvezetők éves irányítási terveket készítenek, amelyekben a Bizottság prioritásainak megfelelően meghatározzák az évente elérendő eredményeket, és az ehhez szükséges eszközöket annak érdekében, hogy elősegítsék a többéves stratégiai tervben megállapított célok megvalósítását.

A főigazgatók és a szolgálatvezetők éves tevékenységi jelentéseket is készítenek, amelyek ismertetik a stratégiai célkitűzések megvalósítása terén évente elért eredményeket, és tanúsítják a felelősségi körükben végrehajtott pénzügyi tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

A főigazgatók és a szolgálatvezetők azonosítják és értékelik a célok elérésével kapcsolatos kockázatokat. Szükség esetén megfelelő intézkedéseket vezetnek be e kockázatok korlátozására.

(6)   A főigazgatók és a szolgálatvezetők emellett ellátnak minden egyéb olyan támogatási, irányítási vagy igazgatási feladatot, amely nem tartozik a testület felelősségi körébe: ennek célja, hogy a szolgálatok napi szintű irányításával és igazgatásával segítsék a Bizottságot küldetésének előkészítésében és végrehajtásában, valamint prioritásainak megvalósításában.

(1)   Ha az adott álláshelyet betöltő személy akadályoztatva van feladatai ellátásában, vagy ha az álláshely betöltetlen:

(2)   Amennyiben nem jelöltek ki helyettest, ezeket a feladatokat a következők szerint kell ellátni:

(1)   A Jogi Szolgálat jogi tanácsadást nyújt a Bizottságnak.

(2)   A Jogi Szolgálat biztosítja az összes jogalkotási javaslattervezet, a Bizottság által elfogadandó valamennyi, jogi aktusra irányuló javaslattervezet és bármely más, esetlegesen jogi következményekkel járó dokumentum jogszerűségének független és objektív felülvizsgálatát, ellenőrizve azoknak az uniós joggal, többek között az Alapjogi Chartával és a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségét. Ügyel a jogi aktusok formájára, és adott esetben jogász-nyelvészi ellenőrzést biztosít.

(3)   A Jogi Szolgálat kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a Bizottság képviseletére valamennyi bíróság és választottbíróság előtt.

(1)   A szolgálatközi koordináció a Bizottság döntéshozatali eljárására nézve irányadó kollegialitás elvét tükrözi. Elősegíti az elnök által megállapított politikai iránymutatásoknak és a Bizottság által meghatározott prioritásoknak való megfelelést, valamint biztosítja a jogi aktusok következetességét és a Bizottság fellépésének hatékonyságát, összhangban a jogalkotás minőségének javítására irányuló politikával.

(2)   A felelős szolgálat kapcsolatot tart a tevékenységi terület vagy a jogiaktus-tervezet jellege által érintett szolgálatokkal. E szolgálatok kezdettől fogva szorosan és összehangoltan együttműködnek egymással a tervezet előkészítése során.

(3)   A szolgálatok olyan szolgálatközi koordinációs csoportokban vagy más megfelelő szervezetekben is együttműködnek egymással, amelyek fontos, összetett vagy több területet érintő javaslatokat készíthetnek elő, többek között annak érdekében, hogy elvégezzék a kapcsolódó értékeléseket, célravezetőségi vizsgálatokat, nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat.

(4)   A szolgálatközi koordinációt az 55. cikkben említett hivatalos szolgálatközi konzultáció előtt és azt követően kell elvégezni. A koordináció folytatódik a jogi aktusoknak a Bizottság általi elfogadása után, különösen az intézményközi folyamat során, valamint az uniós jogszabályok végrehajtásakor.

(5)   Az illetékes szolgálat biztosítja az Intézményközi Kapcsolatok Csoportjában és a külső koordinációs csoportban vizsgált jogiaktus- vagy állásponttervezetek szövegezésének és formájának minőségét.

(6)   A 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a szolgálatok megszerzik a Jogi Szolgálat, a Főtitkárság és bármely egyéb érintett szolgálat hozzájárulását azt megelőzően, hogy a Bizottság képviselői ismertetnék a Bizottság álláspontját, valamint a Bizottság egy vagy több szolgálata által készített informális dokumentumokat és bármely más formájú hozzájárulást a nemzeti hatóságokkal, uniós intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országokkal.

(1)   Ha a jogiaktus-tervezet előkészítése kellően előrehaladott szakaszban van, a felelős szolgálat a jogiaktus-tervezet jellegével, tárgyával vagy hatásával kapcsolatosan hivatalosan konzultációt folytat a jogos érdekkel rendelkező szolgálatokkal.

(2)   A hivatalos szolgálatközi konzultációs eljárás a bizottsági szolgálati munkadokumentumokra is alkalmazandó.

(3)   Az elnök által megállapított eljárásoktól eltérve, a Bizottság felelős tagjának/tagjainak a hivatalos szolgálatközi konzultáció megkezdése előtt minden politikailag érzékeny és/vagy fontos jogiaktus-tervezetről meg kell állapodniuk.

(1)   Konzultációt kell folytatni a Főtitkársággal minden olyan jogiaktus-tervezetről, amelyet a Bizottság a szóbeli eljárással fogad el, kivéve azokat, amelyek egyedi hatályú egyéb igazgatási és költségvetési kérdések keretében kerültek előterjesztésre, valamint azokat a jogiaktus-tervezeteket, amelyek az alkalmazott döntéshozatali eljárás típusától függetlenül:

(2)   Konzultációt kell folytatni a Főtitkársággal minden olyan álláspontról, amely az Unió más intézményeivel és szerveivel, harmadik országokkal vagy nemzetközi, illetve regionális szervezetekkel szemben kötelezheti a Bizottságot, valamint a Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője valamennyi közös kezdeményezéséről.

(3)   A bizottsági szolgálati munkadokumentumokról konzultációt kell folytatni a Főtitkársággal.

(1)   A Jogi Szolgálattal valamennyi jogiaktus-tervezetről, bizottsági szolgálati munkadokumentumról, valamint minden olyan dokumentumról konzultációt kell folytatni, amelynek jogi hatásai lehetnek.

(2)   Az ismétlődő jellegű jogiaktus-tervezetek esetében azonban nincs szükség konzultációra a Jogi Szolgálattal. Az ilyen mentességekhez a Jogi Szolgálat előzetes hivatalos hozzájárulása szükséges.

(1)   Az 55. cikk (1) bekezdésével összhangban minden jogos érdekkel rendelkező szolgálattal konzultációt kell folytatni.

(2)   Minden olyan jogiaktus- vagy dokumentumtervezet esetében, amely hatással lehet a költségvetésre és a pénzügyekre (a függő kötelezettségeket is beleértve), vagy az EU általános pénzügyi szabályainak értelmezésére és alkalmazására, konzultálni kell a Költségvetési Főigazgatósággal.

(3)   Minden olyan jogiaktus- vagy bizottsági szolgálati munkadokumentum-tervezet esetében, amely hatással lehet a személyzetre és az igazgatásra, konzultálni kell a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatósággal.

(1)   A megkeresett szolgálatoknak a dokumentumok rendelkezésre bocsátásától számítva legalább tíz munkanapot kell biztosítani arra, hogy észrevételekkel vagy azok nélkül benyújtsák a véleményüket.

(2)   Kivételes esetekben az érintett szolgálatok hosszabb határidőről állapodhatnak meg.

(3)   A Jogi Szolgálat és a konzultációba bevont egyéb szolgálatok kedvező véleménye lehet kifejezett vagy hallgatólagos.

Ha a megkeresett szolgálat a határidőn belül nem reagál, akkor úgy kell tekinteni, hogy kedvező véleményt nyilvánított (hallgatólagos egyetértés).

(4)   Az illetékes szolgálat a gyorsított konzultációkról szóló 60. cikkben, valamint a speciális szolgálatközi konzultációkról szóló 61. cikkben foglalt feltételek mellett rövidebb határidőt is igényelhet.

(1)   Kivételes és kellően indokolt sürgős esetben a felelős szolgálat gyorsított szolgálatközi konzultációt kérhet a Főtitkárságtól, ami lehetővé teszi a konzultációnak a 59. cikk (1) bekezdésében leírtnál rövidebb határidőn belüli befejezését. Az említett gyorsított konzultációra az ülés során vagy írásban kerülhet sor.

A felelős szolgálat a gyorsított konzultáció alkalmazására irányuló, kellően indokolt kérelmét megküldi a Főtitkárságnak, megjelölve az általa legmegfelelőbbnek ítélt – ülés során vagy írásban történő – konzultációs formátumot. E kérelem nem használható adminisztratív késedelem pótlására. A Főtitkárság dönt arról, hogy helyénvaló-e a gyorsított konzultáció, és tájékoztatja erről az elnököt. Az 55. cikk (3) bekezdésében foglalt, a felelős tag(ok) által a konzultáció megkezdése előtt a szövegekre vonatkozóan elért megállapodás továbbra is alkalmazandó.

Amennyiben a Főtitkárság úgy ítéli meg, hogy a gyorsított konzultáció alkalmazására irányuló kérelem indokolt, meghatározza, hogy arra ülés során vagy írásban kerüljön-e sor.

(2)   Amennyiben a gyorsított konzultációra ülés során kerül sor, a dokumentumokat legalább 48 órával (21) az ülés előtt a konzultációba bevont szolgálatok rendelkezésére kell bocsátani, kivéve, ha a Főtitkárság másként rendelkezik.

A konzultációba bevont szolgálatok az ülés során vagy az ülés előtt írásban fejtik ki véleményüket.

A Főtitkárság elnököl az ülésen, és az ülés jegyzőkönyvében rögzíti az elért eredményeket és a konzultációba bevont szolgálatok által kifejtett véleményeket.

Az ülés befejeződésekor a konzultáció véget ér.

(3)   Ha a gyorsított konzultációra írásban kerül sor, a Főtitkárság és a felelős szolgálat közös megegyezéssel határozza meg a konzultációba bevont szolgálatok számára a véleményük benyújtására rendelkezésre álló határidőt, amely nem lehet kevesebb 48 óránál, kivéve, ha a Főtitkárság másként rendelkezik.

A konzultációba bevont szolgálatok e határidőn belül írásban fejtik ki véleményüket. Ha a konzultációba bevont valamely szolgálat nem válaszol a megadott határidőn belül, az kedvező véleménynek minősül (hallgatólagos egyetértés).

(1)   Az ismétlődő jellegű konzultációk esetében a Főtitkárság a felelős szolgálat kérésére engedélyezheti úgynevezett „speciális” szolgálatközi konzultációtípus kialakítását, amelynek szabályai – különösen a határidő és a konzultációba bevont szolgálatok tekintetében – eltérnek az 55. cikkben említett konzultáció szabályaitól.

(2)   Miután egy adott speciális konzultáció engedélyezésre került, azt szisztematikusan alkalmazni kell a hatálya alá tartozó valamennyi jogiaktus-tervezettel kapcsolatos konzultációra.

(1)   A szolgálatközi konzultáció befejezését követően a felelős szolgálat a beérkezett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a jogiaktus-tervezetet és/vagy a szolgálati munkadokumentumot.

(2)   A felelős szolgálat a felülvizsgált jogiaktus-tervezetet és/vagy a szolgálati munkadokumentumot kellő időben a konzultációba bevont szolgálatok rendelkezésére bocsátja. Az elfogadási eljárás megindítása előtt tájékoztatja őket az észrevételeik figyelmen kívül hagyásának okairól.

(3)   Mielőtt a végrehajtási jogi aktus tervezetét szavazásra benyújtanák a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának nyomon követésére létrehozott bizottságokban részt vevő tagállami képviselőkhöz, szükség van a Jogi Szolgálat kedvező véleményére, figyelembe véve az 53. cikk (2) bekezdésében ismertetett feladatainak ellátása keretében tett esetleges észrevételeit, valamint a konzultációba bevont többi szolgálat kedvező véleményére.