(1)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hozzájárul a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez azáltal, hogy növeli a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának átláthatóságát, valamint csökkenti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó partner-, hitel- és működési kockázatokat.

(2)

A kereskedés utáni infrastruktúrák a tőkepiaci unió alapvető elemét képezik, és számos kereskedés utáni folyamatért felelősek, beleértve az elszámolást is. A hatékony és versenyképes uniós elszámolási rendszer elengedhetetlen az uniós tőkepiacok működéséhez, egyúttal az Unió pénzügyi stabilitásának sarokköve. Ezért további szabályokat kell megállapítani általában az Unióban nyújtott elszámolási szolgáltatások, és mindenekelőtt a központi szerződő felek hatékonyságának javítása érdekében, mégpedig az eljárások egyszerűsítésével, különösen a további szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséhez és a központi szerződő felek kockázati modelljeinek módosításához kapcsolódóan, a likviditás növelésével, az uniós központi szerződő feleknél történő elszámolás ösztönzésével, a központi szerződő felek működési keretének korszerűsítésével, valamint a központi szerződő felek és más pénzügyi szereplők számára a belső piacon belüli versenyhez szükséges rugalmasság biztosításával.

(3)

Az uniós piaci szereplőknek több lehetőséget kell kapniuk a biztonságos és hatékony elszámolási szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek a vállalkozások számára, a központi szerződő feleknek biztonságosan és reziliensen kell működniük. A 648/2012/EU rendelet intézkedéseket állapít meg, amelyek célja a származékos piacok átláthatóságának növelése, valamint a kockázatoknak az elszámolás és a biztosítékcsere révén történő csökkentése. E tekintetben a központi szerződő felek fontos szerepet játszanak a pénzügyi kockázatok csökkentésében. Ezért szabályokat kell megállapítani az uniós központi szerződő felek stabilitásának további fokozása érdekében, különösen a szabályozási keret egyes vonatkozásainak módosítása révén. Emellett – elismerve az uniós központi szerződő felek szerepét az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésében – tovább kell erősíteni az uniós központi szerződő felek felügyeletét, különös tekintettel a tágabb pénzügyi rendszerben betöltött szerepükre és arra, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtanak.

(4)

A központi elszámolás globális tevékenység, és az uniós piaci szereplők nemzetközi szinten is aktívak. A 648/2012/EU rendelet központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításainak elfogadása óta azonban többször is aggályok merültek fel – többek között az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóság (a továbbiakban: Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) részéről – az elszámolás egyes harmadik országbeli központi szerződő feleknél való túlzott koncentrálódásából eredően különösen piaci stresszhelyzetben esetlegesen felmerülő kockázatok miatt az Unió pénzügyi stabilitására nézve folyamatosan fennálló kockázatokkal kapcsolatban. Rövid távon az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével és az uniós piaci szereplők egyesült királyságbeli központi szerződő felekhez való hozzáférésének ezt követő azonnali megszűnésével kapcsolatos hirtelen kilengések okozta kockázat csökkentése érdekében a Bizottság több egyenértékűségi határozatot fogadott el az egyesült királyságbeli központi szerződő felekhez való hozzáférés fenntartása céljából. A Bizottság azonban felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy középtávon csökkentsék a harmadik országbeli rendszerszintű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettségüket. A Bizottság megismételte felhívását „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. január 19-i közleményében.Az ESMA által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (2c) bekezdésével összhangban elvégzett értékelést követően 2021 decemberében közzétett jelentés figyelembe vette a harmadik országbeli rendszerszintű jelentőségű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség kockázatait és hatásait. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az említett, rendszerszinten jelentős egyesült királyságbeli központi szerződő felek által nyújtott egyes szolgáltatások rendszerszinten olyan jelentősek, hogy a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő szabályok nem elegendők az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatok kezeléséhez. A harmadik országbeli rendszerszintű központi szerződő felektől való folyamatos túlzott függésből eredő, az Uniót érintő potenciális pénzügyi stabilitási kockázatok enyhítése, valamint az Unió pénzügyi stabilitására nézve kevesebb kockázatot jelentő harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó intézkedések arányosságának fokozása érdekében az (EU) 2019/2099 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) bevezetett keretet jobban hozzá kell igazítani a különböző harmadik országbeli központi szerződő felek jelentette kockázatokhoz.

(5)

A 648/2012/EU rendelet mentesíti a csoporton belüli ügyleteket az elszámolási kötelezettség és a biztosítéki követelmények alól. A csoporton belüli ügyletekre vonatkozó keretrendszer kapcsán a nagyobb jogbiztonság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendelet 13. cikkében szereplő egyenértékűségi határozatok rendszerét egyszerűbb kerettel szükséges felváltani. A 648/2012/EU rendelet 3. cikkét ezért módosítani kell úgy, hogy az egyenértékűségi határozat szükségességének helyébe azon harmadik országok jegyzéke lépjen, amelyek esetében nem adható mentesség. Emellett a 648/2012/EU rendelet 13. cikkét módosítani kell annak érdekében, hogy csak az említett rendelet 11. cikkével kapcsolatban rendelkezzen egyenértékűségi határozatokról. Mivel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 382. cikke a 648/2012/EU rendelet értelmében vett csoporton belüli ügyletekre hivatkozik, az 575/2013/EU rendelet 382. cikkét is ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2024/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) említett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereikben stratégiai hiányosságokkal rendelkező harmadik országokban (a továbbiakban: kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok) vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében felsorolt harmadik országokban letelepedett szervezetekre kevésbé szigorú szabályozási környezet vonatkozik, működésük növelheti az Unió pénzügyi stabilitására vonatkozó kockázatot, többek között a megnövekedett partnerkockázat és jogi kockázat miatt. Következésképpen az ilyen szervezetek nem lehetnek jogosultak arra, hogy a csoporton belüli ügyletek keretében figyelembe vegyék őket.

(7)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti rendszerek stratégiai hiányosságain vagy az adózási szempontból való együttműködés hiányán túl egyéb tényezők is befolyásolhatják a származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat, így a partnerkockázatot és a jogi kockázatot is. Ilyen tényező például a felügyeleti keret. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon harmadik országok azonosítása céljából, amelyek szervezetei annak ellenére nem kaphatnak csoporton belüli mentességeket, hogy az említett harmadik országok nem szerepelnek a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékében, vagy nincsenek felsorolva az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében. Tekintettel arra, hogy a csoporton belüli ügyletekre csökkentett szabályozási követelmények vonatkoznak, a szabályozó szerveknek és a felügyeleteknek gondosan nyomon kell követniük és értékelniük kell a harmadik országbeli szervezeteket érintő ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat.

(8)

A nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára elszámolási szolgáltatásokat nyújtó uniós és harmadik országbeli hitelintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendelet alapján mentességet kell bevezetni az elszámolási kötelezettség alól, amennyiben egy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó uniós pénzügyi szerződő fél vagy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő fél olyan harmadik országban letelepedett nyugdíjkonstrukció-rendszerrel köt ügyletet, amely az adott harmadik ország nemzeti joga alapján mentesül az elszámolási kötelezettség alól.

(9)

A 648/2012/EU rendelet előmozdítja a központi elszámolás alkalmazását mint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek fő kockázatcsökkentési technikáját. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat ezért akkor lehet a legjobban csökkenteni, ha a származtatott ügyletet a 648/2012/EU rendelet szerinti engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél számolja el (a továbbiakban: engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél). Ebből következik, hogy a 648/2012/EU rendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárokhoz viszonyított pozíció kiszámításakor csak azokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kell figyelembe venni, amelyeket nem az említett rendelet szerinti engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél számol el. Annak biztosítása érdekében, hogy az új módszertan ne befolyásolja az elszámolási kötelezettség jelenlegi prudens fedezetét, helyénvaló felhatalmazni az ESMA-t arra, hogy szükség esetén az elszámolási kötelezettségre vonatkozó összesített értékhatárt is meghatározzon.

(10)

A kereskedés utáni kockázatcsökkentő (a továbbiakban: PTRR) szolgáltatások csökkentik a származtatott ügyletek portfólióinak kockázatait, mint például a hitel- és működési kockázatokat, ezért értékes eszközt jelentenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaca rezilienciájának fokozásában. Közéjük tartoznak az olyan szolgáltatások, mint a portfólió tömörítése, optimalizálása és kiegyensúlyozása. A PTRR-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók gyakran összetett pénzügyi eszközöket használnak annak biztosítására, hogy a PTRR-ügyletekből eredő tranzakciók ne tartozzanak az elszámolási kötelezettség hatálya alá. Ez korlátozza a PTRR-szolgáltatások használhatóságát és hozzáférhetőségét a fejlett pénzügyi piaci szereplők számára, és csökkenti a PTRR-szolgáltatások használatából származó előnyöket, mivel az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó összetett termékek használata növeli a pénzügyi rendszeren belüli kockázatot. Tekintettel a PTRR-szolgáltatások előnyeire, használatukat meg kell könnyíteni, és a piaci szereplők szélesebb köre számára elérhetővé kell tenni. Ezért a PTRR- szolgáltatásokból eredő ügyleteket mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól. Ugyanakkor PTRR- szolgáltatások biztonságos és hatékony használatának biztosítása érdekében a mentességet megfelelő feltételekhez kell kötni, amelyeket az ESMA-nak tovább kell pontosítania és ki kell egészítenie.

(11)

Kezelni kell az uniós klíringtagoknak és ügyfeleknek a 648/2012/EU rendelet értelmében rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásként azonosított elszámolási szolgáltatásokat nyújtó, rendszerszinten jelentős harmadik országbeli központi szerződő felekkel (a továbbiakban: 2. szintű központi szerződő felek) szembeni túlzott kitettségéhez kapcsolódó pénzügyi stabilitási kockázatokat. 2021 decemberében az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a két 2. szintű központi szerződő fél által nyújtott bizonyos elszámolási szolgáltatások – nevezetesen az euróban denominált tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek, a lengyel zlotyban denominált tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek, az euróban denominált hitel-nemteljesítési csereügyletek és az euróban denominált rövid lejáratú származtatott kamatügyletek – rendszerszinten jelentősek az Unió, vagy annak egy vagy több tagállama számára. Amint azt az ESMA 2021. decemberi értékelő jelentésében megjegyezte, ha ezek a 2. szintű központi szerződő felek pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, akkor az említett központi szerződő felek elismerhető biztosítékeszközeinek, biztosítékainak vagy levonásainak változásai negatív hatást gyakorolhatnak egy vagy több tagállam államkötvénypiacaira, tágabb értelemben pedig az Unió pénzügyi stabilitására. Ezenkívül a monetáris politika végrehajtása szempontjából releváns piacok zavarai akadályozhatják a kibocsátó központi bankok számára kritikus transzmissziós mechanizmust. Ezért helyénvaló előírni az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek számára, hogy közvetlenül vagy közvetve vezessenek számlát és számoljanak el reprezentatív számú ügyletet az Unióban letelepedett központi szerződő feleknél. E követelménynek hozzá kell járulnia a rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatások e 2. szintű központi szerződő felek által való nyújtásának csökkentéséhez. A közelmúltban különösen az euróban denominált hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatban a piacon bekövetkező fejlemények fényében indokolt, hogy a követelmény csak az euróban és lengyel zlotyban denominált tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekre és az euróban denominált rövid lejáratú származtatott kamatügyletekre legyen érvényes, valamint minden más olyan elszámolási szolgáltatásra, amelyet a 648/2012/EU rendelet szerint a jövőben rendszerszinten jelentősnek ítélnek.

(12)

Az aktívszámla-vezetési követelményt azokra a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekre kell alkalmazni, amelyek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak, és meghaladják az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárokat az ESMA által rendszerszinten jelentősként azonosított származtatott ügyletek bármely kategóriájában. Annak ellenőrzése során, hogy vonatkozik-e rájuk az aktívszámla-vezetési követelmény, az Unióban letelepedett csoportokhoz tartozó szerződő feleknek figyelembe kell venniük azokat a rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásokhoz tartozó származtatott ügyleteket, amelyeket a csoporton belüli bármely szervezet számol el, beleértve a harmadik országokban letelepedett szervezeteket is, mivel ezek az ügyletek hozzájárulhatnak a csoport egészének túlzott kitettségéhez. Az aktívszámla-vezetési követelmény elkerülése érdekében az uniós csoportok harmadik országbeli leányvállalatainak származtatott ügyleteit is be kell vonni annak megakadályozása érdekében, hogy az említett csoportok elszámolási tevékenységeiket az Unión kívülre helyezzék át. Az aktívszámla-vezetési követelmény hatálya alá tartozó és csoporthoz tartozó szerződő fél számára elő kell írni, hogy teljesítse a saját ügyletein alapuló reprezentativitási kötelezettséget. Az uniós jog szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli szervezetekre nem vonatkozik az aktívszámla-vezetési kötelezettség.

(13)

Az aktívszámla-vezetési követelmény új követelmény. Megfelelően figyelembe kell venni a követelmény újdonságát és azt, hogy a piaci szereplőknek fokozatosan alkalmazkodniuk kell ahhoz. Ezért helyénvaló, hogy az aktívszámla-vezetési követelményt a piaci szereplők az uniós központi szerződő feleknél tartósan működő számlák létrehozásával teljesíthessék. Az aktívszámla-vezetési követelménynek operatív elemeket is tartalmaznia kell. A számlának alkalmasnak kell lennie a 2. szintű központi szerződő féltől kikerülő kereskedési ügyletek jelentős részének gyors elszámolására, valamint a rendszerszinten jelentősként azonosított származtatottügylet-kategóriákban szereplő valamennyi új kereskedési ügylet elszámolására. Ezeknek az operatív elemeknek hozzá kell járulniuk a szerződő felek arra való ösztönzéséhez is, hogy kereskedési ügyleteiket az Unión belül bonyolítsák le. E tekintetben helyénvaló figyelembe venni azon szerződő felek helyzetét, amelyek euróban és lengyel zlotyban denominált származtatott kamatügyleteik, valamint euróban denominált rövid lejáratú származtatott kamatügyleteik jelentős részét már uniós központi szerződő feleknél számolják el. Ezekre a szerződő felekre nem vonatkozhatnak az aktívszámla-vezetési követelményhez kapcsolódó operatív követelmények.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy az aktívszámla-vezetési követelmény hozzájáruljon a harmadik országbeli központi szerződő felek által nyújtott, rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásokkal szembeni túlzott kitettség csökkentésére irányuló átfogó célkitűzéshez, és hogy a számla ne legyen alvó számla, az aktív számlákon bizonyos minimális számú származtatott ügyletet el kell számolni. Ezeknek az ügyleteknek reprezentatívnak kell lenniük a rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásokhoz tartozó származtatott ügyletek különböző alkategóriái tekintetében (a továbbiakban: reprezentativitási kötelezettség). A reprezentativitási kötelezettségnek tükröznie kell az aktívszámla-vezetési követelmény hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek portfólióinak sokféleségét. A különböző futamidejű és eltérő méretű szerződéseket az aktív számlákon, valamint a különböző gazdasági jellegű ügyleteken keresztül kell elszámolni, beleértve a származtatott kamatügyletek minden olyan kategóriáját, amely az (EU) 2015/2205 (9) és az (EU) 2016/1178 (10) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében a lengyel zlotyban denominált származtatott ügyletek tekintetében az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik. Az aktív számlákon keresztül elszámolandó származtatott ügyletek minimális számának meghatározása érdekében az ESMA-nak a rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásokhoz tartozó származtatott ügyletek közül azonosítania kell legfeljebb három származtatottügylet-kategóriát. Az ESMA-nak továbbá azonosítania kell a kereskedési ügyletek leglényegesebb alkategóriái közül legfeljebb ötöt származtatottügylet-kategóriánként, a méret és a futamidő kombinációja alapján. Ezt követően a szerződő felek számára elő kell írni, hogy a referencia-időszakban minden egyes lényeges alkategóriában elszámoljanak legalább öt kereskedési ügyletet. Az elszámolandó származtatott ügyletek számának éves átlagban legalább öt kereskedési ügyletnek kell lennie a referencia-időszakban, ami azt jelenti, hogy annak értékelésekor, hogy a szerződő felek teljesítik-e a reprezentativitási kötelezettséget, az illetékes hatóságoknak az egy év alatt végrehajtott ügyletek teljes számát kell figyelembe venniük. Az arányos megközelítés biztosítása és annak elkerülése érdekében, hogy túlzott terhet rójanak a származtatott ügyletek ESMA által azonosított különböző alkategóriáiban korlátozott tevékenységet folytató szerződő felekre, a reprezentativitási kötelezettségre de minimis értékhatárt kell alkalmazni. Emellett megfelelően figyelembe kell venni az uniós nyugdíjkonstrukció-rendszerek sajátos üzleti modelljét. Az ilyen rendszerek több esetben korlátozott számú, koncentrált, hosszú futamidejű és magas névleges értékű származtatott kamatügyletet foglalnak magukban. Ezért helyénvaló fokozatos reprezentativitási kötelezettséget megállapítani, amelynek referencia-időszakonként a leglényegesebb alkategóriákban öt helyett egy kereskedési ügylet elszámolását kell előírnia. A tagállamoknak megfelelő időszakos kényszerítő bírságokat kell bevezetniük azokban az esetekben, amikor az aktívszámla-vezetési kötelezettség hatálya alá tartozó szerződő fél nem teljesíti az operatív kritériumokkal vagy a reprezentativitási kötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeit.

(15)

Az ESMA fontos szerepet játszik annak értékelésében, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek és elszámolási szolgáltatásaik rendszerszinten jelentősek-e. Az ESMA-nak az e rendelet hatálybalépését követő 18 hónapon belül, vagy pénzügyi stabilitási kockázat esetén bármikor, értékelnie kell e rendelet hatásait, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak arról, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a rendszerszinten jelentős 2. szintű központi szerződő felekkel szembeni kitettségek csökkentésére. Az ESMA-nak javaslatot kell tennie az általa szükségesnek ítélt intézkedésekre, valamint mennyiségi küszöbértékekre, és azokhoz hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést kell mellékelnie. Értékelésének és jelentésének elkészítése során az ESMA-nak együtt kell működnie a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER), az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és az e rendelettel létrehozott közös nyomonkövetési mechanizmussal. Az ESMA jelentésének kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottságnak el kell készítenie saját jelentését, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísérhet.

(16)

Annak érdekében, hogy ösztönözzék az Unión belüli elszámolást és biztosítsák az Unió pénzügyi stabilitását, valamint hogy az ügyfelek tisztában legyenek választási lehetőségeikkel, és megalapozott döntést hozhassanak arról, hogy hol számolják el származtatott ügyleteiket, az engedélyezett vagy elismert központi szerződő feleknél elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagoknak és ügyfeleknek tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a származtatott ügylet uniós központi szerződő félnél történő elszámolásának lehetőségéről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell minden olyan költségre vonatkozó információt, amelyet az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és ügyfelek az ügyfeleknek felszámítanak. Az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és ügyfelek által a költségekre vonatkozóan közzéteendő információknak azokra az uniós központi szerződő felekre kell korlátozódniuk, amelyekkel kapcsolatban elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak. Az ügyfeleknek a származtatott ügyletek uniós központi szerződő félen keresztül történő elszámolásának lehetőségéről való tájékoztatására vonatkozó kötelezettség különbözik az aktívszámla-vezetési követelménytől, és célja, hogy általánosabban alkalmazandó legyen, hogy biztosítsa az uniós központi szerződő feleken keresztül történő elszámolás lehetőségének ismertségét.

(17)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek klíringtagjai vagy ügyfelei által végzett elszámolási tevékenységekkel kapcsolatos szükséges információkkal, az ilyen klíringtagok, illetve ügyfelek tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget kell bevezetni. A jelentendő információk tekintetében különbséget kell tenni az értékpapírügyletek, a szabályozott piacokon kötött származtatott ügyletek és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek között. Az ESMA-nak részletesen meg kell adnia a jelentendő információk pontos tartalmát és formátumát, és ennek során gondoskodnia kell arról, hogy az előírás ne keletkeztessen szükségtelenül további adatszolgáltatási követelményeket, és így a klíringtagokra és ügyfeleikre nehezedő adminisztratív teher a lehető legalacsonyabb legyen.

(18)

A jelenlegi rendszerben az ESMA a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kap adatokat az ügyletekről, és így a piacokról uniós szintű képet tud kialakítani, a központi szerződő felek kockázatkezelési tevékenységeiről azonban nem. Az ESMA-nak ezért ezeken az adatokon kívül naprakész és megbízható információkat kell bekérnie a központi szerződő felek tevékenységeiről és gyakorlatairól, hogy teljesíthesse pénzügyi stabilitással kapcsolatos megbízatását. Ennek megfelelően hivatalos adatszolgáltatási követelményt kell bevezetni, amelynek értelmében az uniós központi szerződő felek kötelesek adatokat szolgáltatni az ESMA-nak kockázatkezelési tevékenységeikről. Egy ilyen követelmény bevezetése hozzájárulna az adatok szabványosításának és összehasonlíthatóságának további megerősítéséhez is, és biztosítaná, hogy az adatokat rendszeres időközönként rendelkezésre bocsássák.

(19)

Az árupiacok közelmúltbeli stresszhelyzetei rávilágítottak annak fontosságára, hogy a hatóságok átfogó képet kapjanak az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő felek származtatott ügyleteiről és kitettségeiről. Az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó, olyan csoport részét képező nem pénzügyi szerződő felek származtatott pozícióit, amelynek csoporton belüli ügyletei mentesülnek a jelentéstételi kötelezettség alól, az uniós szintű anyavállalatuknak kell jelentenie összesített alapon. A jelentéstételt heti rendszerességgel, a szervezet szintjén kell elvégezni, és a jelentést le kell bontani a származtatott ügyletek típusa szerint. Ezeket az információkat át kell adni az ESMA-nak és a csoporthoz tartozó egyes szervezeteket felügyelő érintett illetékes hatóságnak. Helyénvaló megfontolni a felügyeleti közösségnek a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által a 648/2012/EU rendelettel összhangban jelentett adatok minőségével kapcsolatban kifejezett aggályait is. A 648/2012/EU rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szervezeteknek ezért az adatok benyújtása előtt megfelelő eljárásokat és intézkedéseket kell bevezetniük az adatok minőségének biztosítására a kellő gondosság részeként. Az ESMA-nak iránymutatásokat kell kiadnia az ilyen eljárások és intézkedések további pontosítása céljából, figyelembe véve a követelmények arányos módon történő alkalmazásának lehetőségét. Az adatok minőségére vonatkozó követelmények teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell elfogadniuk arra az esetre, ha a jelentett adatok nyilvánvaló szisztematikus hibákat tartalmaznak. Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia annak meghatározására, hogy e szankciók kivetése céljából mi minősül nyilvánvaló szisztematikus hibának. Bár a szervezeteknek lehetőségük van arra, hogy az adatszolgáltatást átruházzák, továbbra is felelősek maradnak abban az esetben, ha az adatszolgáltatást átruházó szervezet által szolgáltatott adatok pontatlanok vagy többször is szerepelnek.

(20)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok mindig tudomással bírjanak a szervezetek és csoportok szintjén fennálló kitettségekről és nyomon tudják követni azokat, az illetékes hatóságoknak hatékony együttműködési eljárásokat kell létrehozniuk a nem engedélyezett vagy elismert központi szerződő félnél elszámolt ügyletekben meglévő pozíciók kiszámítására, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kitettségi szintjének szervezet- és csoportszinten történő aktív értékelésére és vizsgálatára. Annak érdekében, hogy az ESMA átfogó képet kapjon az Unióban letelepedett nem pénzügyi szerződő felek és anyavállalataik tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységéről, az említett nem pénzügyi szerződő felekért és anyavállalatokért felelős hatóságoknak rendszeresen jelentést kell tenniük az ESMA-nak. Az ilyen jelentés nem ismételheti meg a 648/2012/EU rendeletben meghatározott egyéb adatszolgáltatási követelmények révén már benyújtott információkat, hanem az említett nem pénzügyi szerződő felek portfólióinak két jelentési időpont közötti alakulásáról kell információkat szolgáltatnia, és értékelnie kell azokat a kockázatokat, amelyeknek az ilyen szerződő felek ki lehetnek téve. A csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő felekért felelős hatóságoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a jelentési terhet, és értékeljék e nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységének intenzitását és típusát.

(21)

Biztosítani kell, hogy a kockázatokat csökkentő, objektíven mérhető tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megállapításának kritériumaival kapcsolatos 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) a piaci fejlemények fényében továbbra is megfelelő legyen. Biztosítani kell továbbá, hogy az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott elszámolási értékhatárok megfelelően és pontosan tükrözzék a kamat-, deviza-, hitelderivatívának és származtatott részvényügyletnek nem minősülő származtatott ügyletek eltérő kockázatait és jellemzőit. Az ESMA-nak ezért adott esetben felül kell vizsgálnia és pontosítania kell az említett felhatalmazáson alapuló rendeletet, és szükség esetén módosításokat kell javasolnia. Az ESMA ösztönzést kap arra, hogy mérlegelje és biztosítsa többek között az árualapú származtatott ügyletek nagyobb részletességét. Ez a részletesség az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok ágazatonkénti és típusonkénti elkülönítésével érhető el, például a mezőgazdasággal, energiával kapcsolatos áruk vagy fémáruk közötti különbségtétellel, vagy ezeknek az áruknak más jellemzők, például környezeti, társadalmi és irányítási kritériumok, környezeti szempontból fenntartható befektetések vagy kriptográfiai jellemzők szerinti megkülönböztetésével. A felülvizsgálat során az ESMA-nak konzultációra kell törekednie az egyes árukkal kapcsolatban konkrét ismeretekkel rendelkező érdekelt felekkel.

(22)

Azon nem pénzügyi szerződő felek részére, amelyek nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódóan biztosítékot cserélnek, elegendő időt kell biztosítani az ilyen biztosítékok cseréjére vonatkozó megállapodások kialakítására és tesztelésére.

(23)

A piac széttagoltságának elkerülése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, tudomásul véve, hogy egyes harmadik országokban az alapletétek és a változó biztosítékok egyedi részvényopciókra és részvényindex-opciókra való beváltására nem azonos biztosítéki követelmények vonatkoznak, e termékek kezelését mentesíteni kell azon követelmény alól, hogy a biztosítékok időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjére vonatkozóan kockázatkezelési eljárásokat kell bevezetni, feltéve, hogy kezelésük nemzetközi szinten nincs megfelelően összhangba hozva. Az ESMA-nak az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (a továbbiakban: Európai Bankhatóság) (EBH) és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (a továbbiakban: Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) (EIOPA) (a továbbiakban együttesen: EFH-k) együttműködve nyomon kell követnie a harmadik országokban bekövetkező szabályozási fejleményeket és a 648/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó szerződő felek kitettségeinek alakulását a nem központi szerződő fél által elszámolt egyedi részvényopciók és részvényindex-opciók tekintetében, és e nyomon követés eredményeiről legalább háromévente jelentést kell tennie a Bizottságnak. Amennyiben a Bizottság ilyen jelentést kap, értékelnie kell, hogy a nemzetközi fejlemények nagyobb konvergenciát eredményeztek-e az egyedi részvényopciók és a részvényindex-opciók kezelésében, és hogy az eltérés veszélyezteti-e az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitását. Ilyen esetben a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy visszavonja az egyedi részvényopciók és a részvényindex-opciók kezelésére vonatkozó eltérést. Ily módon biztosítható, hogy az Unióban megfelelő követelmények legyenek érvényben az ilyen ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat csökkentésére, elkerülve ugyanakkor a szabályozási arbitrázs lehetőségét.

(24)

A 648/2012/EU rendeletben meghatározott, alapletétre vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében számos uniós piaci szereplő az egész ágazatra kiterjedő, az alapletétre vonatkozó formális modelleket alkalmaz. Tekintettel arra, hogy e modelleket az egész ágazatban használják, nem valószínű, hogy azokat jelentős mértékben módosítják az egyes felhasználók preferenciái vagy az e modellek általuk felügyelt szervezetek általi használatát jóváhagyó egyes illetékes hatóságok különböző értékelései. A gyakorlatban, mivel számos uniós szerződő fél ugyanazt a modellt használja, koordinációs problémát okoz, hogy a modellt ebből következően több illetékes hatóságnak is jóvá kell hagynia. E probléma kezelése érdekében az EBH-t meg kell bízni azzal a feladattal, hogy ezen formális modellek központi jóváhagyójaként működjön. Központi jóváhagyói szerepkörében az EBH-nek jóvá kell hagynia ezen formális modellek elemeit és általános szempontjait, beleértve azok kalibrálását, kialakítását, és azok eszközök, eszközosztályok szerinti lefedettségét, valamint a kockázati tényezőket. Munkájának segítése érdekében az EBH-nak visszajelzéseket kell gyűjtenie az illetékes hatóságoktól, az ESMA-tól és az EIOPA-tól, és össze kell hangolnia kollektív álláspontjaikat. Tekintettel arra, hogy az illetékes hatóságok továbbra is felelősek lennének az említett formális modellek használatának engedélyezéséért és a felügyelt szervezetek szintjén történő végrehajtásának nyomon követéséért, az EBH-nak segítenie kell az illetékes hatóságokat az említett formális modellek végrehajtásának általános szempontjaira vonatkozó jóváhagyási eljárásaikban. Emellett az EBH-nak egységes vitafórumként kell szolgálnia az ágazat számára annak érdekében, hogy hatékonyabb uniós koordinációt biztosítson e modellek kialakításával kapcsolatban. Az illetékes hatóságok továbbra is felelősek az ilyen modellek használatának engedélyezéséért és e modellek felügyelt szervezet szintjén történő végrehajtásának nyomon követéséért.

(25)

A központi bankok, az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek és a közszektorbeli intézmények szabadon dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e központi szerződő felek elszámolási szolgáltatásait származtatott ügyleteik elszámolására. Amennyiben úgy döntenek, hogy ilyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, arra kell ösztönözni őket, hogy elvben olyan uniós központi szerződő feleken keresztül számolják el azokat, amelyeknél a keresett termékek rendelkezésre állnak. Tekintettel arra, hogy az említett szervezetek központi szerződő felekben való részesedésének módozatai tagállamonként eltérőek, és tekintettel az említett szervezetek uniós központi szerződő felekkel szembeni kitettségeinek és az említett központi szerződő felek pénzügyi forrásaihoz való hozzájárulásának kiszámítására vonatkozó eltérő gyakorlatokra, kívánatos lenne e szempontok további harmonizációja az ESMA iránymutatásai révén.

(26)

Az EBH-nak az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködve szabályozástechnikai standardokat kell kidolgozniuk a kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyását biztosító felügyeleti eljárások meghatározása céljából. Az arányosság biztosítása érdekében csak azokra a pénzügyi szerződő felekre kellene alkalmazni az említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott eljárásokat, amelyek a legaktívabbak a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek terén.

(27)

Az illetékes hatóságok közötti következetes és konvergens, az Unió egészére kiterjedő megközelítés biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a nem pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatások és egyéb tevékenységek végzését az Unióban letelepedett azon központi szerződő felek vagy jogi személyek számára, amelyek a 648/2012/EU rendelet alapján engedélyt kívánnak szerezni elszámolási szolgáltatások nyújtására és pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek végzésére. A 648/2012/EU rendelet a központi szerződő felekre mint szervezetekre alkalmazandó, nem pedig konkrét szolgáltatásokra. Amennyiben a központi szerződő fél a pénzügyi eszközök mellett nem pénzügyi eszközöket is elszámol, a központi szerződő fél illetékes hatósága számára lehetővé kell tenni annak biztosítását, hogy a központi szerződő fél az általa kínált valamennyi szolgáltatás tekintetében megfeleljen a 648/2012/EU rendeletnek.

(28)

Az uniós központi szerződő felek kihívásokkal szembesülnek az elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos termékkínálatuk bővítése terén, és nehézségekbe ütköznek az új termékekkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatások piaci bevezetése során. Tekintettel ezekre a kihívásokra és nehézségekre, valamint az uniós elszámolási rendszer vonzerejének növelésére irányuló célkitűzéssel összhangban az uniós központi szerződő felek engedélyezésének vagy engedélyük kiterjesztésének folyamatát ezért egyszerűsíteni kell, és annak konkrét határidőket kell tartalmaznia, biztosítva ugyanakkor az ESMA és az érintett uniós központi szerződő fél kollégiumának megfelelő bevonását. Először - a jelentős és esetleg határozatlan ideig elhúzódó késedelmek elkerülése érdekében - gyorsan vissza kell igazolni a kérelem kézhezvételét, és ezt követően az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az engedély iránti kérelem hiánytalanságát. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban letelepedett azon jogi személyek, amelyek engedélyt kívánnak szerezni arra, hogy uniós központi szerződő félként működhessenek, valamint az engedélyüket kiterjeszteni kívánó uniós központi szerződő felek kérelmükkel együtt benyújtsák az összes előírt dokumentumot és információt, az ESMA-nak szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza, hogy mely dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátani, azoknak milyen információkat kell tartalmaznia, és milyen formátumban kell benyújtani azokat. A szabályozástechnikai standardtervezetek elkészítése során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő, dokumentációra vonatkozó követelményeket és gyakorlatokat, és ahol lehet, egyszerűsítenie kell a dokumentumok benyújtását, hogy elkerülje a túlságosan hosszú piacra jutási időt, és biztosítsa, hogy a központi szerződő felek által az engedély kiterjesztésére irányuló kérelemmel benyújtandó információk arányosak legyenek a központi szerződő fél által kért lényegi módosítással, anélkül, hogy az egész folyamatot szükségtelenül összetetté, nehézkessé és aránytalanná tenné. Másodszor, a kérelmek hatékony és egyidejű értékelésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni az Unióban letelepedett azon jogi személyek számára, amelyek engedélyt kívánnak szerezni arra, hogy uniós központi szerződő félként működhessenek, valamint az engedélyüket kiterjeszteni kívánó uniós központi szerződő felek számára, hogy minden dokumentumot egy központi adatbázison keresztül nyújtsanak be. Harmadszor, a központi szerződő felet felügyelő illetékes hatóságnak az értékelési időszak alatt össze kell hangolnia és be kell nyújtania az adott illetékes hatóság, az ESMA vagy a kollégium kérdéseit az Unióban letelepedett azon jogi személy számára, amely engedélyt kíván szerezni arra, hogy uniós központi szerződő félként működhessen, valamint az engedélyüket kiterjeszteni kívánó uniós központi szerződő felek számára az átfogó felülvizsgálat gyors, rugalmas és együttműködésen alapuló folyamatának biztosítása érdekében. A párhuzamosságok és a szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében a központi szerződő fél illetékes hatóságának, az ESMA-nak és a kollégiumnak valamennyi kérdést és későbbi pontosítást egyidejűleg meg kell osztania.

(29)

Jelenleg bizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy a központi szerződő fél meglévő engedélye milyen esetben terjed ki egy további szolgáltatásra vagy tevékenységre. Kezelni kell ezt a bizonytalanságot, és biztosítani kell az arányosságot abban az esetben, ha a javasolt további szolgáltatás vagy tevékenység, amelyre a központi szerződő fél meglévő engedélye nem terjed ki, nem növeli jelentősen a központi szerződő fél kockázatait. Ebben az esetben a kiegészítő szolgáltatásra vagy tevékenységre vonatkozóan nem kell teljes körű értékelési eljárást lefolytatni, hanem gyorsított eljárást kell alkalmazni. A gyorsított eljáráshoz nem szükséges az ESMA és a kollégium külön véleménye, mivel ez a követelmény aránytalan lenne, hanem az ESMA-nak és a kollégium tagjainak információkat kell szolgáltatniuk a központi szerződő felet felügyelő illetékes hatóság számára annak értékeléséhez, hogy az engedély kiterjesztése a gyorsított eljárás hatálya alá tartozónak minősül-e. A felügyeleti konvergencia biztosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a gyorsított eljárás alkalmazására vonatkozó feltételek, valamint az észrevételeinek és a kollégium észrevételeinek benyújtására vonatkozó eljárás további pontosítása céljából.

(30)

A központi szerződő felekre és az illetékes hatóságokra háruló adminisztratív terhek enyhítése érdekében – a központi szerződő fél általános kockázati profiljának módosítása nélkül – a központi szerződő felek számára lehetővé kell tenni, hogy engedély nélkül terjeszthessék ki szolgáltatásaikat a szokásosnak megfelelő változtatások esetén, amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a javasolt további szolgáltatás vagy tevékenység nem gyakorolna lényeges hatást a kockázati profiljára, különösen, ha az új elszámolási szolgáltatás vagy tevékenység nagyon hasonló azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek nyújtására a központi szerződő fél már engedélyt kapott. Annak érdekében, hogy a központi szerződő felek gyorsan végre tudják hajtani az ilyen, szokásosnak megfelelő változtatásokat, a központi szerződő feleket mentesíteni kell a tevékenységek és szolgáltatások ilyen változásokkal kapcsolatos kiterjesztésére vonatkozó engedélyezési eljárások alól. A központi szerződő feleknek értesíteniük kell az illetékes hatóságot és az ESMA-t, ha úgy döntenek, hogy élnek ezzel a mentességgel. Az illetékes hatóságnak az éves felülvizsgálati és értékelési folyamat keretében felül kell vizsgálnia a végrehajtott változtatásokat.

(31)

A kollégiumok következetes működésének biztosítása és a felügyeleti konvergencia további fokozása érdekében a kollégium társelnöki tisztségét az illetékes nemzeti hatóságnak és a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság bármely független tagjának kell betöltenie. Az ESMA és az illetékes hatóságok közötti együttműködés előmozdítása érdekében a társelnököknek közösen kell dönteniük a kollégium üléseinek időpontjáról, és közösen kell meghatározniuk ezen ülések napirendjét. A következetes döntéshozatal és annak biztosítása érdekében azonban, hogy a központi szerződő fél illetékes hatósága maradjon végső soron felelős, a társelnökök közötti nézeteltérés esetén a végső döntést minden esetben az illetékes hatóságnak kell meghoznia, amelynek indokolással ellátott magyarázatot kell adnia az ESMA-nak döntéséről.

(32)

Lehetővé kell tenni, hogy az ESMA hatékonyabban járuljon hozzá annak biztosításához, hogy az uniós központi szerződő felek Unió-szerte biztonságos, stabil és versenyképes szolgáltatást nyújthassanak. Ezért az ESMA-nak a 648/2012/EU rendeletben jelenleg meghatározott felügyeleti hatáskörein túl véleményt kell kibocsátania a központi szerződő felet felügyelő illetékes hatóság számára a központi szerződő fél engedélyének visszavonásáról, kivéve, ha sürgős, azaz az ESMA számára a véleménynyilvánításra biztosított időszaknál rövidebb időn belüli döntésre van szükség. Az ESMA-nak véleményt kell kiadnia a felülvizsgálatról és értékelésről, a biztosítéki követelményekről és a részvételi követelményekről. Az illetékes hatóságoknak magyarázatot kell adniuk az ESMA véleményétől való jelentős eltérésekre, és az ESMA-nak tájékoztatnia kell felügyeleti tanácsát, ha egy illetékes hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az ESMA véleményének és az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság által az ESMA véleményének vagy az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak való meg nem felelésre adott indokokat is.

(33)

A 648/2012/EU rendelet szerinti gyors és hatékony információ- és dokumentációmegosztás biztosítása, az említett rendelet hatálya alá tartozó szervezetek felügyeletében részt vevő illetékes hatóságok közötti szorosabb együttműködés előmozdítása, valamint az illetékes hatóságok és az általuk felügyelt szervezetek közötti, az említett rendeletben előírt eljárásokkal kapcsolatos kommunikáció egyszerűsítése érdekében az ESMA-nak elektronikus központi adatbázist kell létrehoznia és fenntartania. Valamennyi érintett illetékes hatóságnak és szervnek hozzáféréssel kell rendelkeznie ehhez a központi adatbázishoz a feladataikkal és felelősségi köreikkel kapcsolatos információk tekintetében. Hasonlóképpen, a 648/2012/EU rendelet követelményeinek hatálya alá tartozó szervezetek számára hozzáférést kell biztosítani az általuk benyújtott információkhoz és dokumentumokhoz, valamint a nekik címzett dokumentumokhoz. A központi adatbázist kell használni a lehető legtöbb információ és dokumentáció megosztására, beleértve legalább az engedélyekkel, a szolgáltatások kiterjesztésével és a modellek jóváhagyásával kapcsolatos információkat és dokumentációt.

(34)

Biztosítani kell, hogy a központi szerződő felek folyamatosan megfeleljenek a 648/2012/EU rendeletnek, különösen a gyorsított eljárás keretében engedélyezett vagy a szokásosnak megfelelő változtatások végrehajtása miatt az engedélyezés alól mentesített további elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek nyújtása, valamint az ilyen modellváltoztatás gyorsított eljárást követő végrehajtása tekintetében, mivel ilyen esetekben az ESMA és a kollégium nem ad ki külön véleményeket. Ezért a központi szerződő fél illetékes hatósága által legalább évente elvégzett felülvizsgálatnak különösen figyelembe kell vennie az ilyen új elszámolási szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint a modellváltoztatásokat. Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti felügyeleti konvergencia és koordináció biztosítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós központi szerződő felek Unió-szerte biztonságos, stabil és versenyképes szolgáltatást nyújthassanak, az illetékes hatóságnak legalább évente be kell nyújtania a központi szerződő fél felülvizsgálatáról és értékeléséről szóló jelentését az ESMA-nak és a kollégiumnak véleményezés céljából. Az ESMA véleményének értékelnie kell az illetékes hatóság jelentése által érintett szempontokat, amelyek magukban foglalják a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások vagy tevékenységek nyomon követését, különös figyelmet fordítva a gyorsított eljárásokra és a szokásosnak megfelelő változtatásokra, valamint azokra a határokon átnyúló kockázatokra, amelyeknek a központi szerződő fél ki lehet téve, és figyelembe véve a központi szerződő félnek az Unión belüli elszámolási szolgáltatóként betöltött általános helyzetét.A helyszíni ellenőrzések kulcsszerepet játszanak a felügyeleti feladatok elvégzésében, mivel felbecsülhetetlen értékű információkat nyújtanak az illetékes hatóságoknak. Ezért évente legalább egyszer el kell végezni ezeket az ellenőrzéseket, és az illetékes hatóságok és az ESMA közötti gyors információcsere, tudásmegosztás és hatékony együttműködés biztosítása érdekében az ESMA-t tájékoztatni kell mind a tervezett, mind a sürgős helyszíni ellenőrzésekről, lehetővé kell tenni számára, hogy kérelmezze az ilyen ellenőrzésekben való részvételt, és megkapja az ilyen helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos releváns információkat, valamint az ESMA részvétele megtagadásának indokolással ellátott magyarázatát. Emellett az ESMA és az illetékes hatóságok közötti koordináció további fokozása érdekében az ESMA – bizonyos körülmények között, valamint a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében – eseti találkozót kérhet a központi szerződő féllel és az érintett illetékes hatósággal. A kollégiumot tájékoztatni kell az ilyen találkozó eredményéről. Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információmegosztás megerősítése érdekében az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy bekérje az illetékes hatóságoktól azokat az információkat, amelyekre a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében rá háruló feladatok elvégzéséhez szüksége van.

(35)

Az ESMA-nak rendelkeznie kell az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető potenciális kockázatok azonosításához szükséges eszközökkel. Az ESMA-nak ezért az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (15) összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében az ERKT-val, az EBH-val, az EIOPA-val és az EKB-val együttműködve azonosítania kell a különböző központi szerződő felek és jogi személyek – köztük lehetőség szerint a közös klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek, a közös jelentős szolgáltatók, a közös jelentős likviditásszolgáltatók, a kölcsönös biztosítéki megállapodások, a nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezések és a központi szerződő felek közötti nettósítás, a keresztgarancia-megállapodások, valamint a kockázatátruházások és a back-to-back kereskedési megállapodások – közötti kapcsolatokat és kölcsönös függőségeket.

(36)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban tagságot kérelmező engedélyezett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjai. Annak uniós központi szerződő felekkel kapcsolatos ülésein csak azon megbeszélések keretében vesznek részt, amelyek az egész Unióra kiterjedően értékelik az említett központi szerződő felek kedvezőtlen és releváns piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességét. A harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletében való részvételükkel ellentétben tehát a kibocsátó központi bankok nem vesznek részt kellő mértékben az uniós központi szerződő felek azon felügyeleti ügyeiben, amelyek közvetlen jelentőséggel bírnak a monetáris politika irányítása és a fizetési rendszerek zökkenőmentes működése szempontjából, ami a határokon átnyúló kockázatok elégtelen figyelembevételéhez vezet. Ezért helyénvaló, hogy ezek a kibocsátó központi bankok szavazati joggal nem rendelkező tagként részt vehessenek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság valamennyi ülésén, amikor az az uniós központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik.

(37)

Az uniós szervek azon képességének javítása érdekében, hogy átfogó áttekintést kapjanak az Unión belüli elszámolás szempontjából releváns piaci fejleményekről, nyomon kövessék a 648/2012/EU rendelet egyes elszámolási vonatkozású követelményeinek végrehajtását, és közösen megvitassák a különböző pénzügyi szereplők összekapcsoltságából és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos egyéb kérdésekből eredő potenciális kockázatokat, ágazatközi nyomonkövetési mechanizmust kell létrehozni, amely összefogja az uniós központi szerződő felek, klíringtagok és ügyfelek felügyeletében részt vevő érintett uniós szerveket (a továbbiakban: közös nyomonkövetési mechanizmus). A közös nyomonkövetési mechanizmus igazgatási és elnöki feladatait az ESMA-nak kell ellátnia az uniós központi szerződő felek felügyeletében és a rendszerszinten jelentős harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletében részt vevő hatóságként. A többi résztvevőt a Bizottság, az EBH, az EIOPA, az ERKT, az azon pénznemeket kibocsátó központi bankok, amelyekben a rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatások hatálya alá tartozó szerződések denominálva vannak, az illetékes nemzeti hatóságok, valamint – az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében – az EKB képviselői közül kell kiválasztani.

(38)

A jövőbeli szakpolitikai döntések megalapozása érdekében az ESMA-nak a közös nyomonkövetési mechanizmus más résztvevőivel együttműködve éves jelentést kell benyújtania tevékenységük eredményeiről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet alapján uniós jogsértési eljárást indíthat, ha a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően úgy ítéli meg, hogy az illetékes hatóságok nem biztosítják, hogy a klíringtagok és az ügyfelek megfeleljenek annak a követelménynek, hogy az azonosított ügyletek legalább egy meghatározott számát uniós központi szerződő feleknél kell elszámolni, vagy ha az ESMA az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazásának elmulasztása miatt kockázatot állapít meg az Unió pénzügyi stabilitására nézve. Az ilyen uniós jogsértési eljárás megindítása előtt az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki. Amennyiben a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően az ESMA úgy ítéli meg, hogy az azonosított ügyletek legalább egy meghatározott számának az uniós központi szerződő feleknél vezetett számlákon történő elszámolására vonatkozó követelménynek való megfelelés nem biztosítja hatékonyan az uniós klíringtagok és ügyfelek 2. szintű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettségének csökkenését, felül kell vizsgálnia a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, és javaslatot kell tennie e követelmény további pontosítására, és ezzel összefüggésben szükség esetén javasolnia kell megfelelő alkalmazkodási időszak meghatározását.

(39)

A Covid19-világjárvány miatti 2020. évi piaci zavarok, valamint az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agressziót követő 2022. évi magas energiapiaci árak megmutatták, hogy bár az illetékes hatóságok számára alapvető fontosságú az együttműködés és az információcsere a határokon átnyúló hatásokkal járó események következtében felmerülő kockázatok kezelése érdekében, az ESMA még mindig nem rendelkezik az ilyen koordináció és az uniós szintű összehangolt megközelítés biztosításához szükséges eszközökkel. Az ESMA-t ezért fel kell hatalmazni arra, hogy vészhelyzetben fellépjen egy vagy több olyan központi szerződő félnél, amely destabilizáló hatással van vagy valószínűleg destabilizáló hatással lesz a határokon átnyúló piacokra. Ilyen vészhelyzetekben az ESMA-t az illetékes hatóságok, a kollégiumok és a szanálási hatóságok közötti koordinációs szereppel kell felruházni összehangolt válasz kidolgozása érdekében. Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy vészhelyzetben saját kezdeményezésére vagy megkeresésre – adott esetben kibővített összetétellel – összehívja a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseit az illetékes hatóságok válaszintézkedéseinek hatékony koordinálása céljából. Az ESMA számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy információkat kérjen az érintett illetékes hatóságoktól, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy ezekben az esetekben elláthassa koordinációs feladatát, és ajánlásokat bocsáthasson ki az illetékes hatóság számára, valamint az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül a központi szerződő féltől vagy a piaci szereplőktől kérje ezeket az információkat, amennyiben az illetékes hatóság nem ad választ a megfelelő határidőn belül. Az ESMA vészhelyzetekben betöltött szerepe nem sértheti a központi szerződő fél felügyeletéért felelős illetékes hatóságnak az általa felügyelt központi szerződő féllel kapcsolatos felügyeleti határozatok meghozatalára vonatkozó végső felelősségét, beleértve a vészhelyzeti intézkedéseket is. Az is alapvető fontosságú, hogy a kollégium tagjai a vészhelyzetben kapott információkat továbbítani tudják a piacaik pénzügyi stabilitásáért felelős állami szerveknek, beleértve a minisztériumokat is.

(40)

A központi szerződő felekre és az ESMA-ra háruló terhek csökkentése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az ESMA felülvizsgálja a harmadik országbeli központi szerződő fél elismerését, a harmadik országbeli központi szerződő fél nem kötelezhető arra, hogy elismerés iránti új kérelmet nyújtson be. Ugyanakkor az ESMA rendelkezésére kell bocsátania a felülvizsgálathoz szükséges valamennyi információt. Következésképpen a harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésének ESMA általi felülvizsgálatát nem lehet az adott harmadik országbeli központi szerződő fél új elismeréseként kezelni.

(41)

Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az egyenértékűségi határozat elfogadásakor eltekintsen attól a követelménytől, hogy az adott harmadik országnak ténylegesen egyenértékű rendszerrel kell rendelkeznie a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében. Annak mérlegelésekor, hogy ez a megközelítés arányos lenne-e, a Bizottság számos különböző tényezőt mérlegelhet, ideértve a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által közzétett, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést, az adott országban letelepedett harmadik országbeli központi szerződő felek méretét, valamint – amennyiben ismert – az Unióban letelepedett klíringtagok és kereskedési helyszínek által az ilyen harmadik országbeli központi szerződő feleknél várhatóan végzett tevékenységet.

(42)

Annak érdekében, hogy az ESMA és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások arányosak legyenek, az ilyen megállapodásoknak számos különböző szempontot figyelembe kell venniük, beleértve a harmadik országbeli központi szerződő felek 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolását, az Unióban nyújtott vagy nyújtani kívánt szolgáltatások körének sajátosságait, azt, hogy ezek a szolgáltatások sajátos kockázatokkal járnak-e az Unió, illetve egy vagy több tagállama számára, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek nemzetközi standardoknak való megfelelését. Az ESMA és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodásoknak ezért tükrözniük kell, hogy a harmadik országban letelepedett központi szerződő felek milyen mértékű kockázatot jelenthetnek az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitására nézve.

(43)

Az ESMA-nak ezért az adott országban letelepedett központi szerződő felek alapján különböző harmadik országokhoz kell igazítania együttműködési megállapodásait. Az 1. szintű központi szerződő felek a központi szerződő felek profiljainak széles körét fedik le, így az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az együttműködési megállapodás arányos legyen az egyes harmadik országokban letelepedett központi szerződő felek tekintetében. Konkrétabban az ESMA-nak figyelembe kell vennie többek között az érintett piacok likviditását, azt, hogy a központi szerződő felek elszámolási tevékenységei milyen mértékben vannak euróban vagy más uniós pénznemben denominálva, valamint azt, hogy az uniós szervezetek milyen mértékben veszik igénybe az ilyen központi szerződő felek szolgáltatásait. Tekintettel arra, hogy az 1. szintű központi szerződő felek túlnyomó többsége korlátozott mértékben nyújt elszámolási szolgáltatásokat az Unióban letelepedett klíringtagok és kereskedési helyszínek számára és olyan termékeket számolhat el, amelyek nem tartoznak a 648/2012/EU rendelet hatálya alá, az ESMA értékelésének és a bekérendő információknak az összes említett országban is korlátozottnak kell lenniük. Az 1. szintű központi szerződő felekre vonatkozó információkérések korlátozása érdekében az ESMA-nak elvben évente előre meghatározott körű információkat kell bekérnie. Amennyiben az 1. szintű központi szerződő félből vagy az országból eredő kockázatok potenciálisan nagyobbak, legalább negyedévente további kérések és szélesebb körű információ kérése lenne indokolt. Az együttműködési megállapodásokat úgy kell kialakítani, hogy tükrözzék az ilyen differenciálást a különböző 1. szintű központi szerződő felek kockázati profiljában, és olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek megfelelő keretet biztosítanak az információcseréhez. Az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő együttműködési megállapodások kiigazítása azonban csak akkor követelhető meg, ha az érintett harmadik országbeli hatóságok ezt kérik.

(44)

Amennyiben egy központi szerződő felet a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (2b) bekezdése alapján 2. szintű központi szerződő félként ismernek el, figyelembe véve, hogy az említett központi szerződő felek rendszerszintű jelentőséggel bírnak az Unió vagy annak egy vagy több tagállama számára, az ESMA és az érintett harmadik országbeli hatóságok közötti együttműködési megállapodásoknak ki kell terjedniük az információk szélesebb körének gyakrabban történő cseréjére. Ebben az esetben az együttműködési megállapodásoknak olyan eljárásokat is magukban kell foglalniuk, amelyek biztosítják a 2. szintű központi szerződő félnek az említett rendelet 25. cikke szerinti felügyeletét. Az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az említett rendelet szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges valamennyi információt megszerezhesse, beleértve a 648/2012/EU rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges információkat, valamint az információk megosztását, amennyiben a központi szerződő fél összehasonlításon alapuló megfelelése részben vagy egészben megállapítást nyert. Annak érdekében, hogy az ESMA teljes körű és hatékony felügyeletet gyakorolhasson a 2. szintű központi szerződő felek felett, egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek a központi szerződő feleknek rendszeresen tájékoztatniuk kell az ESMA-t.

(45)

Az összehasonlításon alapuló megfelelés elismerése esetén az ESMA-nak emellett rendszeresen értékelnie kell, hogy a 2. szintű központi szerződő felek továbbra is megfelelnek-e az összehasonlításon alapuló megfelelés révén történő elismerésük feltételeinek, figyelemmel kísérve, hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e az (EU) 2020/1304 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményeknek. Ezen értékelés elvégzése során az ESMA számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a 2. szintű központi szerződő féltől kapott megfelelő információk és megerősítések kézhezvétele mellett együttműködjön és megállapodjon a harmadik országbeli hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA rendelkezzen a megfelelő információkkal az összehasonlításon alapuló megfelelés feltételei teljesülésének nyomon követéséhez, és a lehető legnagyobb mértékben csökkentse az említett 2. szintű központi szerződő felekre háruló adminisztratív és szabályozási terheket.

(46)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA tájékoztatást kapjon arról is, hogy a 2. szintű központi szerződő fél hogyan készül fel a pénzügyi zavarokra, hogyan enyhítheti azokat, illetve hogyan képes azokat helyreállítani, az együttműködési megállapodásoknak tartalmazniuk kell az ESMA azon jogát, hogy konzultáljanak vele helyreállítási tervek készítéséről és értékeléséről, illetve szanálási tervek készítéséről, valamint az ESMA azon jogát, hogy tájékoztatást kapjon, ha a 2. szintű központi szerződő fél helyreállítási tervet készít, vagy ha egy harmadik országbeli hatóság szanálási tervet készít. Az ESMA-t továbbá tájékoztatni kell az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása tekintetében releváns szempontokról, valamint arról, hogy az egyes klíringtagokat – és amennyiben ismertek, az ügyfeleket és a közvetett ügyfeleket – hogyan érintheti lényegesen az ilyen helyreállítási tervek vagy szanálási tervek végrehajtása. Az együttműködési megállapodásokban azt is jelezni kell, hogy az ESMA-t tájékoztatni kell, ha egy 2. szintű központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok megállapították, hogy olyan vészhelyzetre utaló jelek merülnek fel, amely hatással lehet a központi szerződő fél működésére, az elszámolási szolgáltatások nyújtására való képességére, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok a közeljövőben szanálási intézkedést terveznek hozni.

(47)

Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy visszavonja a harmadik országbeli központi szerződő fél elismerését, amennyiben az adott harmadik országbeli központi szerződő fél súlyosan és rendszeresen megsértette a 648/2012/EU rendeletben meghatározott bármely alkalmazandó követelményt, beleértve az adott harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésével kapcsolatos információk ESMA-hoz történő benyújtását, az ESMA-nak történő díjfizetést vagy az ESMA harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges információk iránti kérelmeire adott választ, és nem hozta meg az ESMA által kért korrekciós intézkedést a megfelelően meghatározott határidőn belül.

(48)

Az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető potenciális kockázatok csökkentése érdekében a központi szerződő felek és elszámolóházak nem lehetnek más központi szerződő felek klíringtagjai, és nem fogadhatják el más központi szerződő felek vagy elszámolóházak klíringtagként vagy közvetett klíringtagként való csatlakozását. A jelenleg ilyen megállapodások keretében működő piaci szereplők számára elő kell írni, hogy találjanak más módokat a központi elszámolásra. Ez a tilalom nem érintheti a 648/2012/EU rendelet V. címe által szabályozott interoperabilitási megállapodásokat, valamint az annak céljából kötött megállapodásokat, hogy a központi szerződő fél a befektetési politikáját az említett rendelettel összhangban folytassa, például a szponzorált tagságokat vagy a központi szerződő felek közötti, elszámolt repopiacokhoz való közvetlen hozzáférést. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az alkalmazkodásra, a meglévő rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül fokozatosan kell megszüntetni. A piaci szereplőknek és a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a különböző megoldásokat, többek között interoperabilitási megállapodások létrehozásának lehetőségét.

(49)

A 648/2012/EU rendeletet a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) meghatározott pénzpiaci eszközök és átruházható értékpapírok mellett a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök valamennyi típusára, például a származtatott ügyletekre vonatkozó interoperabilitási megállapodásokra is alkalmazni kell. Az ESMA-nak ezért a KBER tagjaival és az ERKT-val folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az interoperabilitási megállapodások következetes, hatékony és eredményes értékelésének biztosítása érdekében.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti keret biztonságosan és reziliensen működő központi szerződő feleket eredményezzen, és a központi szerződő felet felügyelő illetékes hatóság és az ESMA közötti együttműködésen alapuljon, a független ellenőrzések eredményeit közölni kell a központi szerződő fél igazgatóságával, és azokat az ESMA és a központi szerződő felet felügyelő illetékes hatóság számára is elérhetővé kell tenni. Továbbá mind az ESMA-nak, mind az illetékes hatóságoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy szavazati jog nélkül részt vegyenek a kockázatkezelési bizottság ülésein, illetve tájékoztatást kérhetnek a kockázatkezelési bizottság tevékenységeiről és határozatairól. Az ESMA-nak haladéktalanul meg kell kapnia a kockázatkezelési bizottság minden olyan döntését, amelyben a központi szerződő fél igazgatósága úgy dönt, hogy nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, valamint az ilyen döntések központi szerződő fél általi indokolását.

(51)

Az árupiacokon a közelmúltban bekövetkező, rendkívüli volatilitást okozó események azt mutatják, hogy a nem pénzügyi szerződő felek nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel a likviditáshoz, mint a pénzügyi szerződő felek. Ezért a nem pénzügyi szerződő felek számára csak az engedélyezhető, hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő feleknek kínáljanak ügyfélklíring-szolgáltatásokat. Amennyiben a központi szerződő fél nem pénzügyi szerződő felet fogadott el vagy szándékozik elfogadni klíringtagként, a központi szerződő félnek biztosítania kell, hogy a nem pénzügyi szerződő felek bizonyítani tudják, hogy teljesíteni tudják a biztosítéki követelményeket és a garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, többek között stresszhelyzetben is. Tekintettel arra, hogy a nem pénzügyi szerződő felekre nem ugyanazok a prudenciális követelmények és likviditási biztosítékok vonatkoznak, mint a pénzügyi szerződő felekre, a nem pénzügyi szerződő felek központi szerződő felekhez való közvetlen hozzáférését azon központi szerződő felek illetékes hatóságainak kell nyomon követniük, amelyek azokat klíringtagként fogadják el. A központi szerződő felet felügyelő illetékes hatóságnak rendszeresen be kell számolnia az ESMA-nak és a kollégiumnak a nem pénzügyi szerződő felek által elszámolt termékekről, a teljes kitettségről és bármilyen azonosított kockázatról. E rendeletnek nem célja, hogy korlátozza a nem pénzügyi szerződő felek azon képességét, hogy prudenciálisan megbízható módon a központi szerződő fél közvetlen klíringtagjaivá váljanak.

(52)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek és a közvetett ügyfelek láthatóbbak és kiszámíthatóbbak legyenek a biztosítéki lehívások tekintetében, és ezáltal továbbfejlesszék likviditáskezelési stratégiáikat, a klíringtagoknak és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfeleknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot ügyfeleik számára. Az elszámolási szolgáltatások nyújtása, valamint a központi elszámolással és likviditáskezeléssel kapcsolatos szakmai tapasztalatuk miatt a klíringtagok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy világos és átlátható módon tájékoztassák az ügyfeleket a biztosítéki modellek működéséről, többek között stresszesemények bekövetkezésekor is, valamint arról, hogy ezek az események milyen következményekkel járhatnak az ügyfelek számára előírt biztosítékokra befizetésére nézve, beleértve a klíringtagok által az ügyfeleik számára esetlegesen előírt biztosítékkiegészítést is. A biztosítéki modellek jobb megértése javíthatja az ügyfelek azon képességét, hogy észszerűen előre tudják jelezni a biztosítéki lehívásokat, és felkészüljenek a biztosíték-előírásra, különösen stresszhelyzetekben. Annak érdekében, hogy a klíringtagok megfelelő mértékű átláthatóságot biztosíthassanak az ügyfeleik számára a biztosítéki lehívásokkal és a központi szerződő fél biztosítéki modelljeivel kapcsolatban, a központi szerződő feleknek minden szükséges információt az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátaniuk. Az ESMA-nak az EBH-val és a KBER-rel folytatott konzultációt követően pontosabban meg kell határoznia a központi szerződő felek és a klíringtagok, valamint a klíringtagok és ügyfeleik közötti információcsere mértékét és formáját.

(53)

Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítéki modellek tükrözzék a jelenlegi piaci feltételeket, a központi szerződő feleknek nem csak rendszeresen, hanem folyamatosan felül kell vizsgálniuk biztosítékaik szintjét, figyelembe véve az ilyen felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait. Napon belüli biztosítékfelhívás és -beszedés esetén a központi szerződő feleknek vizsgálniuk kell továbbá azt, hogy a napon belüli biztosítékbeszedés és -befizetés milyen hatással lehet a résztvevőik likviditási helyzetére.

(54)

A likviditási kockázat pontos meghatározásának biztosítása érdekében azon szervezetek körét, amelyek nemteljesítését a központi szerződő félnek figyelembe kell vennie az ilyen kockázat meghatározásakor, ki kell terjeszteni nemcsak a klíringtagok nemteljesítése, hanem a likviditási szolgáltatók nemteljesítése által okozott likviditási kockázatra is, a központi bankok kivételével.

(55)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék az elszámoláshoz való hozzáférést a nem pénzügyi szervezetek számára, amelyek nem rendelkeznek elegendő mennyiségű magas likviditású eszközzel, különösen az energiaipari vállalatok számára, az ESMA által meghatározandó feltételek mellett, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő fél figyelembe vegye ezeket a feltételeket a klíringtag bankokkal szembeni teljes kitettségének kiszámításakor, az állami bank által nyújtott garanciákat és a kereskedelmi banki garanciákat elismert biztosítéknak kell tekinteni. Annak meghatározásakor, hogy az említett garanciák milyen feltételekkel fogadhatók el biztosítékként, az ESMA lehetővé teszi, hogy kockázatértékelése alapján a központi szerződő fél határozza meg az említett garanciák biztosítékkal való fedezésének szintjét, beleértve annak lehetőségét is, hogy az említett garanciákat ne fedezze biztosíték, a megfelelő koncentrációs határértékekre, a hitelminőségi követelményekre és a rossz irányú kockázatra vonatkozó szigorú követelményekre is figyelemmel. Emellett, tekintettel alacsony hitelkockázati profiljukra, meg kell határozni, hogy az állami garanciák is elismerhetők biztosítékként. Végezetül a központi szerződő félnek az általa biztosítékként elfogadott eszközökre alkalmazott levonások szintjének felülvizsgálatakor figyelembe kell vennie az ilyen felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait.

(56)

Annak érdekében, hogy a klíringtag nemteljesítése esetén megkönnyítsék az ügyfél pozícióinak átruházását, az ilyen pozíciókat átvevő klíringtag számára időt kell biztosítani arra, hogy megfeleljen bizonyos, az ügyfélklíring-szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos követelményeknek. Különös tekintettel arra, hogy az ügyfél pozícióinak átruházása rendkívüli körülmények között és rövid időn belül történik, az átvevő klíringtag számára három hónapot kell biztosítani arra, hogy teljeskörűen elvégezze az uniós jog pénzmosás elleni követelményeinek való megfelelést biztosító átvilágítási eljárásait. Ezen túlmenően és adott esetben az átvevő klíringtagnak az illetékes hatóságával megegyezett, három hónapot meg nem haladó időszakon belül meg kell felelnie a klíringtagoknak az 575/2013/EU rendelet értelmében az ügyfelekkel szembeni kitettségeire vonatkozó tőkekövetelményeknek. Ezen megegyezett, három hónapos időszak kezdőnapja az a nap, amikor a nemteljesítő klíringtag az ügyfél pozícióit átruházza az átvevő klíringtagra.

(57)

A központi szerződő felek modelljeiben és paramétereiben bekövetkező változások jóváhagyása tekintetében a folyamat egyszerűsítése érdekében módosításokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a központi szerződő felek gyorsan tudjanak reagálni a kockázati modelljeik és paramétereik módosítását szükségessé tevő piaci fejleményekre. A felügyeleti konvergencia biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendeletnek meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyeket figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy egy adott módosítás jelentős-e, és az ESMA-nak – a KBER-rel szoros együttműködésben – mennyiségi küszöbértékek és konkrét figyelembe veendő elemek meghatározásával tovább kell pontosítania ezeket a feltételeket. Az ESMA-nak különösen meg kell határoznia a jelentősnek tekintendő módosítások kritériumait, beleértve azt is, hogy a kockázati modellek mely strukturális elemeit kell bevonni a minden esetben jelentősnek tekintett módosítások körébe. A kockázati modellek említett strukturális elemeinek magukban kell foglalniuk például a központi szerződő felek által alkalmazott, prociklikusság elleni eszközöket. Elfogadásuk előtt minden jelentős módosítást teljes mértékben jóvá kell hagyni. Amennyiben a központi szerződő fél korábban jóváhagyott modellt alkalmaz és használ, vagy azon csak kisebb változtatásokat alkalmaz, például külső tényezők, így a piaci árak változása miatt a jóváhagyott tartományon belüli paramétereket kiigazítja, ez nem tekinthető a modell módosításának, és ezért azt nem kell jóváhagyni.

(58)

Lehetővé kell tenni, hogy gyorsan jóváhagyhatók legyenek a modellek és paraméterek azon nem jelentős módosításai, amelyek nem növelik az uniós központi szerződő fél kockázatait. Ezért összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy az uniós központi szerződő felek biztonságosan és reziliensen működjenek, modern és versenyképes uniós elszámolási ökoszisztéma kiépítése mellett, amely képes a vállalkozások vonzására, gyorsított eljárást kell bevezetni a modellek és paraméterek nem jelentős módosításaira vonatkozóan az ilyen változások felügyeleti jóváhagyási eljárása során jelenleg fennálló kihívások és bizonytalanság korlátozása érdekében. Amennyiben a változás nem jelentős, gyorsított jóváhagyási eljárást kell alkalmazni. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy megkönnyítse a központi szerződő felek azon képességét, hogy gyorsan reagáljanak azokra a piaci fejleményekre, amelyek szükségessé tehetik kockázati modelljeik és paramétereik módosítását. Ezért egyszerűsíteni kell a kockázati modellek és paraméterek ilyen változásainak jóváhagyására szolgáló eljárást.

(59)

A 648/2012/EU rendeletet legkésőbb öt évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e módosító rendelettel bevezetett módosítások alkalmazására. Bár a 648/2012/EU rendelet egészét felül kell vizsgálni, e felülvizsgálatnak a rendelet eredményességére és hatékonyságára kell összpontosítania céljainak elérése: az uniós elszámolási piacok hatékonyságának és biztonságának javítása, valamint az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzése szempontjából. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni továbbá az uniós központi szerződő felek vonzerejét, e rendeletnek az Unión belüli elszámolás ösztönzésére gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a határokon átnyúló kockázatok jobb értékelése és kezelése milyen mértékben kedvezett az Uniónak.

(60)

Az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) és a 648/2012/EU rendelet közötti összhang biztosítása, valamint a belső piac integritásának és stabilitásának megőrzése érdekében az (EU) 2017/1131 rendeletben egységes szabályokat kell megállapítani a pénzpiaci alapok által végrehajtott származtatott pénzügyi ügyletek partnerkockázatának kezelésére, amennyiben az ügyleteket engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél számolta el. Mivel a központi elszámolási megállapodások csökkentik a származtatott pénzügyi ügyletekben rejlő partnerkockázatot, az alkalmazandó partnerkockázati korlátok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a származtatott terméket engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél központilag számolta-e el. Szabályozási és harmonizációs célból arra is szükség van, hogy a partnerkockázati korlátok csak abban az esetben szűnjenek meg, ha a szerződő felek engedélyezett vagy elismert központi szerződő feleket vesznek igénybe abból a célból, hogy elszámolási szolgáltatásokat nyújtsanak a klíringtagok és ügyfeleik részére.

(61)

Az e rendelet által bevezetett szabályok következetes harmonizációjának biztosítása érdekében technikai standardokat kell kidolgozni. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következők további pontosítása céljából: az összesített pozíciókra alkalmazandó, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok értéke; a PTRR-ügylet elemei és követelményei és a PTRR-szolgáltatóra vonatkozó feltételek; az aktívszámla-követelmény operatív és reprezentativitási kritériumai; a vonatkozó jelentéstétel részletei; az elszámolási szolgáltatások nyújtásakor az ügyfelekkel közlendő díjak és egyéb költségek típusa; a 648/2012/EU rendelet alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozóan jelentendő információk tartalma és részletei; az Unióban letelepedett központi szerződő felek által szolgáltatandó információk részletei és tartalma; az uniós klíringtagok és ügyfelek által a harmadik országbeli központi szerződő feleknél folytatott elszámolási tevékenységükről az illetékes hatóságok felé teljesített adatszolgáltatás terjedelme és részletei, valamint az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatároknak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mögöttes kategóriájában bekövetkező jelentős áringadozásokat követő felülvizsgálatát kiváltó mechanizmusok biztosítása a fedezeti mentesség hatályának és az elszámolási kötelezettségre alkalmazandó értékhatároknak a felülvizsgálata céljából; a jelentéstétel nyilvánvaló szisztematikus hibái; a központi szerződő felek által az engedélyezésre vagy az engedély kiterjesztésére irányuló kérelem esetén benyújtandó dokumentumok és információ; azon kiterjesztés típusa, amely nem gyakorolna lényeges hatást a központi szerződő fél kockázati profiljára, valamint az alkalmazott mentesség bejelentésének gyakorisága; az annak megállapítására vonatkozó feltételek, hogy az engedély kiterjesztésére gyorsított eljárás alkalmazandó-e, valamint az ESMA-tól és a kollégiumtól való véleménykérésre vonatkozó eljárás; a központi szerződő fél engedélyezési kritériumainak meghatározásakor és a nem pénzügyi szerződő felek vonatkozó követelmények teljesítésére való képességének értékelésekor figyelembe veendő elemek; átláthatósági követelmények; a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények, a modelljóváhagyás szempontjai; valamint a központi szerződő felekre vonatkozó azon követelmények, hogy megfelelően kezeljék az interoperabilitási megállapodásokból eredő kockázatokat. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(62)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el az uniós klíringtagok és ügyfelek által az illetékes hatóságaik felé a 648/2012/EU rendelet alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel folytatott elszámolási tevékenységükre vonatkozó adatszolgáltatás formátuma, az uniós központi szerződő felek ESMA-nak történő adatszolgáltatására vonatkozó adatstandardok és formátumok, az engedély iránti kérelmekhez, az engedély kiterjesztéséhez és a modellváltoztatások és paraméterek jóváhagyásához szükséges dokumentumok formátuma tekintetében. A Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(63)

E rendelet céljainak biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (19) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(64)

Mivel a rendelet céljait, nevezetesen az uniós központi szerződő felek biztonságának és hatékonyságának a vonzerejük növelésével, az Unión belüli elszámolás ösztönzésével, valamint a kockázatok határon átnyúló figyelembevételének javításával történő növelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(65)

A 648/2012/EU, az 575/2013/EU és az (EU) 2017/1131 rendeleteket ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.)."

(*2)  A Bizottság 1569/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról (HL L 340., 2007.12.22., 66. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L, 2024/1624, 2024.6.19, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1624/oj).” "

3.

A 4. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet elszámolására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az első albekezdés a) pontjának iv. alpontjában említett helyzetekben egyrészről a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél, másrészről pedig harmadik országban letelepedett és nemzeti alapon működő nyugdíjkonstrukció-rendszerek között kötött ügyletekre, feltéve, hogy a nemzeti jog alapján engedélyezték, felügyelik és ismerték el, továbbá amennyiben elsődleges célja nyugellátás nyújtása, és az említett nemzeti jog szerint mentesül az elszámolási kötelezettség alól.”

4.

A 4a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

5.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

6.

A 6. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

7.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

8.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

12.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

15.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

16.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

17.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

18.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

20.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

21.

A 21. cikk (1)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

22.

A 23a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

23.

A rendelet az alábbi cikkel egészül ki:

24.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).” "

25.

A 24a. cikk a következőképpen módosul:

26.

A 24b. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

27.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

28.

A 25a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

29.

A 25b. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESMA minden 2. szintű központi szerződő féltől bekéri a következőket:

30.

A 25f. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

31.

A 25o. cikk helyébe a következő szöveg lép:

32.

A 25p. cikk a következőképpen módosul:

33.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

34.

A 27. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

35.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

36.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

37.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

38.

A 32. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóság által a 31. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentéssel és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információkkal kapcsolatban végzett értékelésről a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárással összhangban.”

39.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

40.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

41.

A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:

42.

A 40. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül, valamint a közszektorbeli szervezetek központi elszámolásának megkönnyítése céljából az ESMA 2026. június 25-ig iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, meghatározva az e rendelet 14. cikke alapján engedélyezett központi szerződő felek által adott esetben a kitettségek és a központi szerződő felek pénzügyi forrásaihoz a közszektorbeli szervezetek által nyújtott hozzájárulások kiszámításához alkalmazandó módszert, miközben megfelelően figyelembe veszi a közszektorbeli szervezetek megbízatását.”

43.

A 41. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

44.

A 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A központi szerződő fél napi szinten méri potenciális likviditási szükségletét. Figyelembe veszi legalább az azon két szervezet nemteljesítése által jelentett likviditási kockázatot, amelyekkel szemben kitettsége a legnagyobb és amelyek klíringtagok vagy likviditásszolgáltatók, kivéve a központi bankokat.”

45.

A 46. cikk a következőképpen módosul:

46.

A 48. cikk a következőképpen módosul:

47.

A 49. cikk a következőképpen módosul:

48.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

49.

Az 54. cikk a következőképpen módosul:

50.

A 81. cikk (3) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

51.

A 82. cikk a következőképpen módosul:

52.

A 85. cikk a következőképpen módosul:

53.

A 89. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

54.

A 90. cikk helyébe a következő szöveg lép:

55.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

1.

A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

2.

A rendelet a következő bekezdéssel egészül ki:

1.

A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).” "

2.

A 14. cikk d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 17. cikk a következőképpen módosul: