(1)

2024 nyarán Bulgáriát korábban nem tapasztalt mértékű kedvezőtlen éghajlati jelenségek sújtották, nevezetesen szokatlanul meleg hőmérséklet és ezzel összefüggő tartós aszály, amelyek súlyos károkat okoztak a tavasszal elvetett növények, különösen a kukorica és a napraforgó termesztésében, továbbá példátlan mértékű tűzvészek, amelyek szintén befolyásolták a mezőgazdasági termelést az érintett területeken.

(2)

2024 áprilisának második felében Németország egyes részeit példátlan mértékű kedvezőtlen időjárási hatás, nevezetesen fagy sújtotta, amely jelentősen károsította a gyümölcsösöket és a szőlőtőkéket, és ezáltal kihatott egyes gyümölcsök és borok termelésére.

(3)

2024 júliusában és augusztusának elején Észtország egyes részeit korábban nem tapasztalt mértékű kedvezőtlen éghajlati jelenségek, nevezetesen rendkívül intenzív esőzések és áradások sújtották, amelyeket 2024 telén és tavaszán szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok előztek meg. A 2023 decemberében és 2024 januárjában alacsony hőmérsékleti rekordot jelentő fagy- és hideghullámot márciustól szokatlanul meleg hőmérséklet követte, ami aszályhoz vezetett. 2024. május elején fagyok, 2024. június elején pedig jégesők okoztak gondot. Ez a rendkívüli ingadozás az időjárási viszonyokban hatással volt a növénytermesztésre, különösen a burgonya-, a repce-, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatban.

(4)

A 2024-es év első felében Olaszország egyes részein sosem tapasztalt mértékben álltak elő kedvezőtlen időjárási feltételek. Az ország déli részén és a szigeteken szokatlanul meleg hőmérsékletet és aszályt regisztráltak, ami súlyosan érintette a gyümölcs- és zöldségtermelést, a borászatot és a szántóföldi növénytermesztést, különösen a gabonaágazatot.

(5)

2024 júliusában Románia egyes részeit példátlan mértékű kedvezőtlen éghajlati jelenségek sújtották, nevezetesen hőhullámok, melyeket heves viharok és erőteljes jégesők kísértek; ezeket szokatlanul meleg hőmérséklet és aszály követte. Mindez súlyos károkat okozott a szántóföldi növénytermesztésben. A szélsőséges időjárási események jelentősen befolyásolták az olajos magvak termelését és a gabonaágazatot.

(6)

Bár vannak arra utaló jelek, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben az Unió egészében számolni kell a mezőgazdaság számára egyre nagyobb kockázatot jelentő, hasonlóan kedvezőtlen éghajlati jelenségekkel, a bulgáriai, németországi, észtországi, olaszországi és romániai jelenségek intenzitása rendkívüli volt, és e jelenségek a területek és a termés jelentős részét érintették.

(7)

Az említett kedvezőtlen éghajlati jelenségek által a mezőgazdasági termelőknek okozott jelentős károk, valamint az érintett bulgáriai, németországi, észtországi, olaszországi és romániai termelők ebből eredő bevételkiesése veszélyeztetik a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességét.

(8)

Ezért rendkívüli intézkedést kell elfogadni az említett kedvezőtlen éghajlati jelenségek következtében Bulgáriában, Németországban, Észtországban, Olaszországban és Romániában felmerült egyedi problémák kezelésére.

(9)

A kedvezőtlen éghajlati jelenségek által a mezőgazdasági termelőknek okozott jelentős károk és gazdasági veszteségek az 1308/2013/EU rendelet 221. cikke értelmében vett egyedi problémának minősülnek, amelyet az említett rendelet 219. vagy 220. cikke alapján hozott intézkedésekkel nehezen lehetne kezelni. A helyzet nem kapcsolódik kifejezetten egy azonosított egyedi piaci zavarhoz vagy piaci zavar kialakulásának konkrét veszélyéhez. Nem kapcsolódik továbbá az állatbetegségek elleni, illetve a népegészségügyi, állat- vagy növényegészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztés elleni fellépést szolgáló intézkedésekhez sem.

(10)

A Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia rendelkezésére bocsátott összegeket mindenekelőtt e tagállamok uniós mezőgazdasági jelentőségének figyelembevételével, a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) V. mellékletében meghatározott nettó felső összeghatárok, valamint az e tagállamokban előforduló kedvezőtlen éghajlati jelenségek hatása alapján kell meghatározni.

(11)

Bulgáriának, Németországnak, Észtországnak, Olaszországnak és Romániának a támogatást a leghatékonyabb csatornákon keresztül kell elosztania olyan objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, amelyek figyelembe veszik az érintett mezőgazdasági termelők által elszenvedett nehézségek és tényleges gazdasági károk mértékét. Az említett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatás végső kedvezményezettjei a mezőgazdasági termelők legyenek, és el kell kerülniük a piac vagy a verseny torzítását.

(12)

Mivel a Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára elkülönített összegek csak részben kezelnék a termelők által tapasztalt gazdasági nehézségeket, e tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek mellett kiegészítő nemzeti támogatást nyújtsanak a termelőknek.

(13)

Annak érdekében, hogy Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia a támogatást az érintett termelők helyzete által megkövetelt rugalmasság mellett oszthassa ki, lehetővé kell tenni számukra, hogy a szóban forgó támogatást az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással halmozzák anélkül, hogy a mezőgazdasági termelők túlzott mértékű kompenzációban részesülnének.

(14)

A túlzott mértékű kompenzáció elkerülése érdekében Bulgáriának, Németországnak, Észtországnak, Olaszországnak és Romániának figyelembe kell vennie az egyéb nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánprogramok keretében az elszenvedett gazdasági veszteségekre való reagálás céljából nyújtott támogatást.

(15)

Mivel az uniós támogatás mértéke euróban kerül megállapításra, az egységes és egyidejű alkalmazás biztosítása érdekében meg kell határozni az eurót nem használó tagállamok, jelen esetben Bulgária és Románia számára az előirányzott támogatási összegek nemzeti valutára való átváltásának dátumát. Mivel ez a rendelet nem állapít meg határidőt a támogatási kérelmek benyújtására, az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 30. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában, az e rendeletben meghatározott összegek tekintetében helyénvaló e rendelet hatálybalépésének időpontját tekinteni az árfolyam meghatározó ügyleti tényének.

(16)

Költségvetési megfontolásokból az Unió csak Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia azon kiadásait fogja finanszírozni e rendkívüli intézkedés keretében, amelyek az elszámolhatóságukra vonatkozóan meghatározott határidőn belül merülnek fel. Az e rendkívüli intézkedés keretében nyújtott támogatás kifizetését ezért 2025. április 30-ig kell teljesíteni.

(17)

Mivel 2025. április 30. után nem teljesíthető kifizetés, nem alkalmazandó az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, amely a határidő után teljesített havi kifizetések arányos csökkentéséről rendelkezik.

(18)

Bulgáriának, Németországnak, Észtországnak, Olaszországnak és Romániának részletes információkat kell közölnie a Bizottsággal e rendelet végrehajtásáról annak érdekében, hogy az Unió nyomon követhesse az e rendelettel bevezetett intézkedés hatékonyságát.

(19)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők mihamarabb megkaphassák a támogatást, indokolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára lehetővé tenni e rendelet késedelem nélküli végrehajtását. Ezért indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napját követő napon lépjen hatályba.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,