AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2024/2148

(2024. július 23.)

az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/23 iránymutatás módosításáról (EKB/2024/21)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 3.3. cikkére, valamint 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

Egyes esetekben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságokban szerzett részesedési állományokra vonatkozó általános értékelési módszernek az EKB/2011/23 iránymutatás (2) III. mellékletében meghatározottak szerinti szigorú alkalmazása torzulásokhoz vezethet a tagállamok nettó nemzetközi befektetési pozícióiban. Ezekben az esetekben a tagállamok számára lehetővé kell tenni a Nemzetközi Valutaalap „Balance of Payments and International Investment Position Manual” (fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció kézikönyv) hatodik kiadásában (BPM6) meghatározott valamely alternatív értékelési módszer alkalmazását (3).

(2)

Ezeket az alternatív értékelési módszereket az EKB/2013/25 európai központi banki iránymutatás (4) elfogadásával a tagállamok rendelkezésére bocsátották, de az (EU) 2020/1554 európai központi banki iránymutatás (EKB/2020/52) (5) tévesen törölte a vonatkozó rendelkezéseket. Ezért ezeket a rendelkezéseket vissza kell helyezni az EKB/2011/23 iránymutatás III. mellékletébe.

(3)

Az EKB/2011/23 iránymutatás III. mellékletének módosításai olyan technikai módosítások, amelyek nem változtatják meg az adatszolgáltatási követelmények mögöttes koncepcionális keretét, és nem érintik a tagállamokban irányadó adatszolgáltatási terhet. Ezek a módosítások ezért az EKB/2011/23 iránymutatás 7. cikkében meghatározott egyszerűsített módosítási eljárással hajthatók végre.

(4)	Ezért az EKB/2011/23 iránymutatást ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2011/23 iránymutatás III. melléklete az ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankoknak 2024. szeptember 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2024. július 23-án.

Az Európai Központi Bank igazgatósága nevében

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) Az Európai Központi Bank EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.).

(3) Elérhető itt: https://www.imf.org/

(4) Az Európai Központi Bank EKB/2013/25 iránymutatása (2013. július 30.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/23 iránymutatás módosításáról (HL L 247., 2013.9.18., 38. o).

(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1554 iránymutatása (2020. október 14.) az EKB/2011/23 iránymutatásnak az Európai Központi Bank részére történő, a külső statisztikák minőségére vonatkozó adatszolgáltatás gyakorisága tekintetében való módosításáról (EKB/2020/52) (HL L 354., 2020.10.26., 26. o.).

MELLÉKLET

Az EKB/2011/23 iránymutatás III. melléklete a következőképpen módosul:

A C. szakasz 6.1. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.1. Külföldi közvetlen tőkebefektetés

A külföldi közvetlen befektetés az egyik gazdaság olyan rezidenséhez kapcsolódik, amely ellenőrzéssel vagy jelentős mértékű befolyással rendelkezik egy másik gazdaságban rezidens vállalkozás irányításában. A nemzetközi standardok (különösen a BPM6) szerint az egyik gazdaságban rezidens befektető által egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban a szavazati jogok legalább 10 %-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona bizonyíték az ilyen kapcsolatra. E feltétel alapján külföldi közvetlen befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolt vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlen befektetési vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és kapcsolt vállalkozásaira. A külföldi közvetlen befektetés megvalósulását követően minden azt követő, a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi tranzakciót/pozíciót a külföldi közvetlen befektetési tranzakciók/pozíciók között kell nyilvántartani.

A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalatokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, »befektetési jövedelemként« nyilvántartott nyereségét (lásd az A. szakasz 3.2.3. pontjában meghatározottak szerint).

A külföldi közvetlen befektetés részesedés és adósság további bontásra kerül a jogalanyok közötti kapcsolat típusa és a befektetés iránya szerint. A külföldi közvetlen befektetési kapcsolatoknak három típusa különböztethető meg:

A közvetlen befektetők közvetlen befektetési vállalkozásokba való befektetései: ez a kategória tartalmazza a közvetlen befektetőnek annak saját közvetlen befektetési vállalkozásaiba történő befektetési tranzakcióit (és állományait) (tekintet nélkül arra, hogy az ellenőrzés vagy befolyás közvetlen vagy közvetett);

b)	Fordított befektetés: ez a kapcsolattípus tartalmazza a közvetlen befektetési vállalkozástól a közvetlen befektető felé irányuló befektetési tranzakciókat (és állományokat);

c)	Kapcsolt vállalkozások között: ide tartoznak az egymás feletti ellenőrzéssel vagy befolyással nem rendelkező azon vállalatok tranzakciói (és állományai), amelyek egyaránt azonos közvetlen befektető ellenőrzése vagy befolyása alatt állnak.

A külföldi közvetlen befektetési pozíció értékelését illetően a tőzsdén jegyzett részesedési állományok értékelése a piaci árak alapján történik. Ezzel szemben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságok esetében a részesedések értékelése a könyv szerinti érték alapján történik, a következő könyvelési tételeket tartalmazó általános meghatározás használatával:

i.	befizetett tőke (saját részvények nélkül és a névértéken felüli befizetéssel együtt);

ii.	a tartalék minden fajtája (ideértve a beruházási támogatásokat, amennyiben a számviteli alapelvek azt a társaság tartalékának minősítik);

iii.	nettó eredménytartalék veszteség nélkül (a folyó év eredményeivel együtt).

A tőzsdén nem jegyzett vállalatokban meglévő részesedések esetében a pénzügyi mérlegben kimutatott tranzakció eltérhet a nemzetközi befektetési pozícióban könyv szerinti értéken kimutatott saját pénzeszközöktől. Ezek az eltérések más árváltozások miatti átértékelésként kerülnek kimutatásra.

A követelések és kötelezettségek értékelésére vonatkozó konzisztencia fokozása érdekében, amennyiben a fent előírt értékelési módszer a tagállamok nettó nemzetközi befektetési pozíciójának torzulásához vezethet, a tagállamok a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetési társaságokban szerzett részesedési állományokat a BPM6 7.16. bekezdésében foglalt valamelyik egyik egyéb értékelési módszer alapján is értékelhetik, amennyiben az alábbi esetek közül legalább egy alkalmazandó:

—

legalább a közvetlen befektetési láncban érintett egyik vállalkozást jegyzik a tőzsdén, míg legalább egyet nem, és ez a láncban érintett valamely társaság nettó nemzetközi befektetési pozíciójának jelentős torzulásához vezet; ebben az esetben a tőzsdén jegyzett vállalkozás piaci értéke használható a kapcsolódó, tőzsdén nem jegyzett társaságok értékeléséhez, vagy

—	amennyiben a közvetlen befektetési vállalkozások láncolatában eltérés keletkezik a megszerzett üzleti jó hírnév könyvelésében, és ez azon ország, amelyben a lánc közepén lévő társaság rezidens, nettó nemzetközi befektetési pozíciójának jelentős torzulásához vezet, vagy

—	amennyiben a közvetlen befektetési láncolatban lévő vállalkozások számlái eltérő devizában kerültek denominálásra, és az árfolyam-ingadozások azon ország, amelyben a lánc közepén lévő társaság rezidens, nettó nemzetközi befektetési pozíciójának jelentős torzulásához vezetnek.

Amennyiben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetési vállalkozásokban fennálló részesedési állományok értékelésére egy alternatív módszer alkalmazásával kerül sor, úgy javasolt, hogy a nemzetközi befektetési pozíció összeállítója tájékoztassa a társország összeállítóját az alternatív módszerről, és hogy működjön együtt ezzel az összeállítóval a kétoldalú aszimmetrikus kimutatás kockázatának minimumra szorítása érdekében. Ezt az információt a KBER-en belül a meglévő megállapodások keretében kell továbbítani, valamint (az V. mellékletben leírtak szerint) közzé kell tenni az EKB »European Union balance of payments/international investment position statistical methods« (Az Európai Unió fizetési mérlegének/befektetési pozíciójának statisztikai módszerei) című kiadványában is.

Bevált gyakorlatként ajánlott, hogy minden tagállam a legalább évente gyűjtendő közvetlen külföldi befektetési felmérés alapján kezdje meg a külföldi közvetlen részesedési állományra és a visszaforgatott nyereségre vonatkozó adatok gyűjtését (*1).

(*1) Fel kell hagyni az alábbi, nem elfogadható gyakorlattal: i. az értékelési kritérium adatszolgáltatók általi megválaszthatósága (piaci érték vagy könyv szerinti érték); ii. az állományok összeállítására a folyamatos leltározás módszerének/ a fizetésimérleg-állományok összesítésének használata.” "