(1)

Magyarország 2018. május 16-án iktatott elektronikus bejelentéssel értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy regionális beruházási támogatást kíván nyújtani a Samsung SDI Magyarország Zrt. (a továbbiakban: Samsung SDI vagy kedvezményezett) javára.

(2)

2019. október 14-i levelében (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) a Bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy e regionális beruházási támogatási intézkedéssel (a továbbiakban: a támogatási intézkedés) kapcsolatban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott, és felkérte Magyarországot, hogy egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). Ugyanezen közzététel során a Bizottság felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban Magyarország, a Samsung SDI és Dél-Korea nyújtott be észrevételeket.

(5)

A Bizottság 2021. június 29-én kelt levelében tájékoztatta Magyarországot arról a döntéséről, hogy a támogatási intézkedés tekintetében kiterjeszti az eljárás megindításáról szóló határozat hatályát (a továbbiakban: az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat) (3). A Bizottság felkérte Magyarországot, hogy egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit. Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(6)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozattal kapcsolatban Magyarország, a Samsung SDI és Dél-Korea nyújtott be észrevételeket. Magyarország 2021. augusztus 9-i levelében fogalmazott meg észrevételeket az említett határozattal kapcsolatban. A Samsung SDI 2022. január 28-án küldte meg az említett határozatra vonatkozó előzetes észrevételeit, 2022. március 14-én pedig a végleges észrevételeit. Dél-Korea 2022. március 18-án küldte meg észrevételeit.

(7)

Magyarország 2022. március 21-én küldte meg észrevételeit a Samsung SDI beadványával kapcsolatban, és megerősítette, hogy nem kíván észrevételt tenni Dél-Korea beadványával kapcsolatban.

(8)

A Bizottság további tájékoztatási kérelmet küldött Magyarországnak, legutóbb 2022 decemberében, amelyre Magyarország kellő időben válaszolt.

(9)

Magyarország 2023. február 17-én kelt levelében beleegyezett abba, hogy ezt a határozatot angol nyelven fogadtatja el és küldet róla értesítést.

(10)

Magyarország elő kívánja mozdítani a regionális fejlődést azáltal, hogy regionális támogatást nyújt a Samsung SDI egy meglévő létesítménye kapacitásának bővítéséhez; e létesítmény a közép-magyarországi Pest megyében, Gödön elektromos járművekhez gyárt akkumulátorcellákat. Göd olyan térségben található, amely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján regionális támogatásra jogosult, és amelyre a 2017-től 2020-ig érvényes magyar regionális támogatási térkép szerint a regionális támogatás tekintetében 35 %-os standard maximális támogatási intenzitás vonatkozik (5).

(11)

A támogatás kedvezményezettje a Samsung SDI, a dél-koreai székhelyű Samsung SDI Co. Ltd (a továbbiakban: Samsung SDI csoport) 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata. A Samsung SDI csoport világszinten közel 19 000 főt foglalkoztató nagyvállalkozás, amely 2016-ban mintegy 4 milliárd EUR forgalmat könyvelhetett el.

(12)

A Samsung SDI csoport az informatikai ágazatban, az elektromos járművekben és az energiatároló rendszerekben használt újratölthető akkumulátorok gyártásával foglalkozik.

(13)

2016-ban a Samsung SDI Gödön létesített egy elektromos járművekbe való akkumulátorok gyártásával foglalkozó üzemet (a továbbiakban: 1. sz. beruházás), amelynek maximális kapacitása havi [100 000–400 000] (6) elektromos járművekhez való akkumulátorcella, ami [0,1–0,5] GWh éves kapacitásnak felel meg. E gyártóüzem 2017 második negyedévében kezdte meg a próbagyártást, 2018 májusában pedig a tömeggyártást. Az 1. sz. beruházáshoz nem nyújtottak állami támogatást.

(14)

Magyarország megerősítette, hogy a kedvezményezett nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (7) értelmében. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy amennyiben a kedvezményezett korábban a Bizottság határozata által összeegyeztethetetlennek nyilvánított jogellenes támogatásban részesült, Magyarország felfüggeszti a bejelentett támogatás kedvezményezett részére történő odaítélését és/vagy kifizetését, amíg a kedvezményezett vissza nem fizette vagy egy külön számlára be nem fizette a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat.

(15)

A támogatási intézkedés által támogatott projekt (a továbbiakban: 2. sz. beruházás) az elektromos járművekbe való akkumulátorcellák gyártásával foglalkozó üzem kapacitásának bővítésére irányul a kedvezményezett tulajdonában lévő, gödi (azaz az 1. sz. beruházás keretében létrehozott) meglévő létesítményben. A tervezett bővítéssel a Samsung SDI magyarországi termelési kapacitása a tervek szerint eléri a havi 6 millió akkumulátorcellát […]-ban/-ben, ami évi [17–20] GWh kapacitásnak felel meg (8). A Samsung SDI e kapacitás [50–90] %-át az Európai Gazdasági Térség (EGT) piacának kiszolgálására, [10–40] %-át pedig […] kiszolgálására szánta (9).

(16)

A támogatási intézkedés az akkumulátorcellák gyártásához kapcsolódó berendezésekbe és gépekbe, valamint az ezen akkumulátorcellák gyártásához szükséges létesítményekbe történő beruházásokat támogatja. A Samsung SDI szándékában állt a cellagyártásba való beruházás kiegészítése akkumulátormodulok és akkumulátorcsomagok gyártásába (10) történő további beruházásokkal, amelyekre nem igényelne támogatást. A 2. sz. beruházást két szakaszban tervezték végrehajtani (11) (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 1. táblázatát az említett határozat (16) preambulumbekezdésében).

(17)

A 2. sz. beruházással kapcsolatos munkálatok 2017. december 1-jén kezdődtek meg, miután a kedvezményezett 2017. szeptember 13-án benyújtotta Magyarországhoz a vonatkozó támogatási kérelmet. A 2. sz. beruházástól azt várták, hogy 1 200 új közvetlen munkahelyet teremt.

(18)

Magyarország megerősítette, hogy a Samsung SDI 2021 végéig befejezte a 2. sz. beruházáshoz szükséges berendezések beszerzését, és hogy a 2. sz. beruházás a terveknek megfelelően 2022 januárjában elérte a teljes termelési kapacitást.

(19)

Magyarország szerint a Samsung SDI célja elektromos járművekbe való akkumulátorcellák fejlesztése és tömeggyártása volt a technikák, berendezések és szoftverek jelentős megváltoztatásával.

(20)

A Samsung SDI új eljárási innovációitól az akkumulátorcellák gyártási idejének és költségeinek csökkenését várták. Az előállított akkumulátorcellák és a gyártási folyamat során felhasznált egyes bemeneti anyagok módosulnának annak eredményeként, hogy a 2. sz. beruházás mindkét szakaszában végrehajtják az eljárási innovációkat.

(21)

Magyarország kifejtette továbbá, hogy az elektromos járművek akkumulátorainak piacán három alapvető különálló cellaszerkezet létezik (pl. prizmatikus – amely megfelel a Samsung SDI által Gödön az 1. sz. beruházást követően gyártott szerkezetnek, zacskós és hengeres cellák), és hogy az ezek alapjául szolgáló gyártási folyamatok – amint azt az eljárás megindításáról szóló határozat (17) preambulumbekezdése kifejti – eltérőek.

(22)

Magyarország kifejtette, hogy az akkumulátorcella-gyártási folyamat három lépésből áll (az eljárás megindításáról szóló határozat (18) preambulumbekezdése), és hogy a támogatási intézkedés által támogatandó egyedi eljárási innovációk mindhárom lépést lefedték (az eljárás megindításáról szóló határozat (19) preambulumbekezdése, amely a Magyarország szerint legrelevánsabb egyedi innovációs folyamatokat is felsorolja).

(23)

Magyarország azt is kifejtette, hogy ezen új elemek némelyikét szabadalmak védik, de lényegében a Samsung SDI csoport az új gyártási folyamat nagy részét feketedoboz-módszerrel (12) védené. Az elektródák 2. sz. beruházás által bevezetendő „egymásra rakása” a bejelentés időpontjában még fejlesztés és tesztelés alatt állt […]-ban/-ben, de úgy tervezték, hogy […]-ban/-ben alkalmazzák majd a tömeggyártásban.

(24)

Magyarország úgy vélte, hogy a fent említett innovatív eljárásokat és berendezéseket először vezetik be az elektromos járművekhez való elemek és akkumulátorok gyártásának ágazatában világszerte (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (21) preambulumbekezdését).

(25)

Magyarország következésképpen úgy ítélte meg, hogy az új gyártási folyamat a regionális állami támogatásokról szóló, a bejelentés időpontjában alkalmazandó iránymutatás (13) (a továbbiakban: a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás) 15. pontja értelmében „új eljárási innovációnak” minősül. Magyarország azt is kifejtette, hogy a szóban forgó beruházást követően a Samsung SDI piaci részesedése európai szinten a 2019. évi [7–10] %-ról várhatóan [20–25] %-ra nő 2023-ban, globális szinten pedig a 2019. évi [7–10] %-ról [10–13,5] %-ra 2023-ban.

(26)

A 2. sz. beruházás bejelentett elszámolható beruházási költsége névértéken 380,628 milliárd HUF, kerekítve (1,2 milliárd EUR (14), kerekítve), jelenértéken pedig 376,540 milliárd HUF, kerekítve (1,187 milliárd EUR (15), kerekítve). Az elszámolható költségek az épületek, gépek és berendezések költségeit foglalják magukban (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (23) preambulumbekezdésében a 2. és a 3. táblázatot).

(27)

Magyarország megerősítette, hogy csak új eszközöket fogadtak el elszámolható kiadásként. A 2. sz. beruházás elszámolható költségei nem foglalják magukban az immateriális eszközök költségeit vagy a lízing költségeit (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (155) preambulumbekezdését).

(28)

A támogatási intézkedés vissza nem térítendő pénzbeli támogatás, amely olyan, egyedileg bejelentendő ad hoc támogatásnak minősül, amely nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet (16) szerint bejelentési kötelezettség alól mentesített támogatási program mentességének hatálya alá.

(29)

A támogatási intézkedés bejelentésének nemzeti jogalapja a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VII. 27.) Korm. rendelet. A támogatást nyújtó hatóság a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium.

(30)

A bejelentett támogatási összeg névértéken 34,891 milliárd HUF, kerekítve (110 millió EUR, kerekítve), jelenértéken pedig 34,304 milliárd HUF, kerekítve (108 millió EUR, kerekítve). Magyarország 2021. december 27-én – kizárólag a Bizottság jóváhagyására is figyelemmel – ítélte oda a támogatást.

(31)

A bejelentett, névértéken kifejezve és kerekítve 380,628 milliárd HUF (1 200,000 millió EUR, kerekítve) teljes elszámolható költség alapján az összes elszámolható kiadás diszkontált értéke 376,540 milliárd HUF, kerekítve (1 187,111 millió EUR, kerekítve). E számadatok, valamint a Gödön a 2017–2021-es időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép alapján a nagyvállalkozásokra alkalmazandó 35 %-os standard maximális regionális támogatási intenzitást, továbbá a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 20. pontjának c) alpontjában és 86. pontjában foglalt csökkentési szabályokat (17) alkalmazva a Bizottság kiszámította, hogy a 2. sz. beruházás esetében megengedett maximális regionális támogatás teljes összege 49,360 milliárd HUF, diszkontált értéken kerekítve (155,616 millió EUR, kerekítve), ami 13,11 %-os maximális támogatási intenzitásnak felel meg.

(32)

A jelenértéken és kerekítve vett 376,540 milliárd HUF (1 187 millió EUR, kerekítve) javasolt elszámolható kiadásra tervezett 34,304 milliárd HUF, kerekítve (108 millió EUR, kerekítve) támogatás a bejelentett összes elszámolható költség alapján számítva 9,11 %-os támogatási intenzitásnak felel meg.

(33)

Bejelentésében Magyarország úgy nyilatkozott, hogy a támogatási intézkedés keretében nyújtott pénzügyi támogatást nem kombinálják más olyan pénzügyi támogatással, amelyet ugyanazon elszámolható költségekre bármely más helyi, regionális, nemzeti vagy európai uniós forrásból folyósítanának.

(34)

Magyarország megerősíti, hogy ha az elszámolható kiadások összege eltér a becsült összegtől, sem a jelenértéken vett jóváhagyott maximális támogatási összeget, sem a jóváhagyott támogatási intenzitást nem fogják meghaladni.

(35)

Magyarország megerősítette, hogy a támogatás kedvezményezettje az elszámolható költségek legalább 25 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújt saját forrásaiból vagy olyan formát öltő külső finanszírozásból, amely nem tartalmaz állami pénzügyi támogatást.

(36)

A támogatási intézkedés nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházási projekt befejezését követően legalább öt éven keresztül fenntartsa a beruházást a támogatott területen.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett beruházás új eljárási innovációnak minősül, és ezért a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján támogatásra jogosult. A Bizottság azonban mind az eljárás megindításáról, mind az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban kétségeit fejezte ki különösen a támogatás érdemi ösztönző hatását és a Magyarország által ismertetett kínai alternatív beruházási forgatókönyv hitelességét illetően (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 3.4.1.4. szakaszát és az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (3) preambulumbekezdését).

(38)

Először is a Bizottság nem tudta kizárni, hogy nem minősültek volna a vállalat számára együttesen olyan kényszerítő jellegű stratégiai megfontolásoknak bizonyos stratégiai tényezők – például a gyorsan bővülő európai piac, az európai ügyfelekhez való közelség, valamint az, hogy Kínában a dél-koreai vállalkozások a kikényszerített technológiatranszfer kockázatával, valamint ellenséges politikai és gazdasági légkörrel szembesülnek –, amelyek arra késztették volna a vállalatot, hogy beruházásait mindenképpen Magyarországra telepítse, még támogatás hiányában is.

(39)

Másodszor, a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a javasolt regionális támogatás nem volt döntő fontosságú a Magyarországnak kedvező, a helyszínre vonatkozó pozitív döntés szempontjából. Ennek oka az volt, hogy a Bizottságnak kétségei voltak a 2. sz. beruházás nettó jelenértéke és a kínai kontrafaktuális beruházás közötti, állítólagosan 173 millió EUR eltérés fennállását és adott esetben mértékét illetően. A Bizottság megjegyezte, hogy ez az eltérés nagyrészt a két alternatív beruházási helyszín beruházási költségei közötti jelentős különbségeken alapult, amelyeket Magyarország és a kedvezményezett a helyi beszerzési politikával indokolt (18). A Bizottság azonban pontosan e helyi beszerzési politikával kapcsolatban fejezte ki kétségeit, amely politika a megállapítása szerint első látásra nem reális vagy hiteles. A Bizottság megkérdőjelezte azt is, hogy Kínában valóban létezik-e a kedvezményezett helyszínválasztásához nyújtandó állítólagos állami támogatás, és hogy e támogatás releváns-e, mivel a Samsung SDI csoportnak a helyszínválasztással kapcsolatos belső dokumentumai a helyszín megválasztásának meghatározó tényezőjeként jelölték meg a magyarországi támogatást, miközben nem utaltak a kínai hatóságok általi állami támogatásra.

(40)

mivel a Bizottság kétségeit fejezte ki a kontrafaktuális forgatókönyvet és a nettó jelenérték összehasonlítását illetően, kétségeket fogalmazott meg a támogatás arányosságát érintően is (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 3.4.1.5. szakaszát). Emellett a Bizottság kétségeit fejezte ki a támogatás regionális fejlődéshez való hozzájárulása (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 3.4.1.1. szakaszát) és a támogatás formájának megfelelősége (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 3.4.1.3. szakaszát) kapcsán (lásd még az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (4) preambulumbekezdését).

(41)

Végezetül a Bizottság megnevezte a támogatásból eredő indokolatlan negatív hatások lehetőségét. Nem zárhatta ki különösen azt a lehetőséget, hogy a beruházás legalább közvetetten ok-okozati összefüggésben állt a Samsung SDI csoport akkumulátorcsomag-gyártási tevékenységeinek Ausztriából Magyarországra történő áthelyezésével, ami a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 122. pontja értelmében nyilvánvalóan negatív hatást gyakorol a kereskedelemre (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 3.4.2.4. szakaszát és az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (4) preambulumbekezdését). Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban a Bizottság azt is megállapította, hogy a támogatás kohézióellenes hatást fejthetett ki azáltal, hogy olyan kevésbé fejlett lengyel régióból vont el beruházásokat, amely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében regionális támogatásra lenne jogosult (lásd az említett határozat (72) preambulumbekezdését).

(42)

A fenti okok miatt a Bizottság mind az eljárás megindításáról, mind az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban kétségeket fogalmazott meg a támogatási intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

(43)

Azon állításának alátámasztására, hogy a 2. sz. beruházás regionális támogatásban részesülhet, Magyarország a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 61. pontja értelmében vett „2. forgatókönyv” szerinti helyzetre hivatkozott, és azzal érvelt, hogy a támogatási intézkedés nélkül a beruházási projektet a kínai Xi’anban (a továbbiakban: Hszian) hajtották volna végre, ahol a Samsung SDI csoport egy közös vállalkozás (19) keretében társtulajdonosa egy elektromos járművekbe való akkumulátorcellák gyártásával foglakozó üzemnek és egy, az üzem bővítéséhez elegendő szabad földterületnek (20).

(44)

Magyarország azzal érvelt, hogy a 2. sz. beruházás új eljárási innovációnak minősül, és ezért a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján támogatásra jogosult. Magyarország megjegyezte, hogy a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában egyetértett ezzel a következtetéssel.

(45)

Magyarország kifejtette, hogy a beruházás hozzájárul Közép-Magyarország régió regionális fejlődéséhez (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (34) preambulumbekezdését). 2016-ban Pest megye egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az EU-28 átlagának 54 %-a volt.

(46)

Emellett Magyarország felsorolt számos olyan pozitív hatást, amelyet a beruházás a régió fejlődése szempontjából idézne elő, beleértve 1 200 közvetlen munkahely létrehozását (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (35) preambulumbekezdését).

(47)

Magyarország megismételte, hogy a Samsung SDI 2017. szeptember 13-án nyújtotta be támogatási kérelmét, míg a 2. sz. beruházással kapcsolatos munkálatok 2017. december 1-jén kezdődtek meg. Magyarország tudomásul vette, hogy a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban egyetértett azzal, hogy teljesült a formális ösztönző hatás tesztjének kritériuma.

(48)

Magyarország és a Samsung SDI azzal is érvelt, hogy a támogatás megfelel az érdemi ösztönző hatás tesztje kritériumának. Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszukban azonban mind Magyarország, mind a Samsung SDI visszavonta a bejelentésben szereplő egyes kezdeti nyilatkozatait, és olyan új érveket és bizonyítékokat terjesztett elő, amelyek részben ellentmondtak a korábbi nyilatkozatoknak.

(49)

A bejelentési dokumentumokban bemutatott gödi beruházási projekt és a hsziani kontrafaktuális forgatókönyv hasonló beruházásokat tartalmazott az épületek, gépek és berendezések tekintetében. Közelebbről: Magyarország megerősítette, hogy a gépek és berendezések típusa, kapacitása és mennyisége mindkét beruházási forgatókönyv esetében azonos. Ennek ellenére a beruházáshoz kapcsolódó összes tőkekiadás Magyarországon jelentősen magasabb lenne, mint Kínában (jelenértéken 215,3 millió EUR-val magasabb). Míg Magyarországon az épületek költségei valamivel alacsonyabbak, mint Kínában (mivel a Samsung SDI egy meglévő épületet használhatna a gödi beruházási projekthez), a gépek és berendezések költségei jelentősen magasabbak lennének Magyarországon, mint Kínában. A Magyarországtól először 2018. október 16-án kapott információk szerint ez a különbség a Samsung SDI csoport helyi beszerzési politikájának tudható be, amely szerint a gépeket és berendezéseket teljes egészében az EGT-ben (ha a beruházás Magyarországon valósulna meg) vagy Kínában (amennyiben a beruházásra Kínában kerülne sor) vásárolnák meg.

(50)

Magyarország és a Samsung SDI vitatta a Bizottságnak (az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett) előzetes álláspontját, amely megkérdőjelezte egy ilyen teljeskörű helyi beszerzési politika létezését is. Kifejtették különösen, hogy az 1. sz. beruházás esetében a Samsung SDI a helyi beszerzési politikájában foglalt korlátozással összhangban úgy döntött, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében a gépek és berendezések tapasztalt dél-koreai beszállítóira támaszkodik, nem pedig EGT-beli beszállítókra. (21) Egy ilyen különleges körülmény nem kérdőjelezhet meg egy egyébként átfogó helyi beszerzési politikát.

(51)

Magyarország azonban kifejtette, hogy bár a Samsung SDI helyi beszerzésének kontrafaktuális elemzése ebben az esetben a Samsung SDI csoport állandó politikáját tükröző előfeltevésen alapult, a Samsung SDI beruházási bizottságának előzetes értékelése „túlságosan valószínűsíthette […] a helyi beszerzési képességeit” (22).

(52)

Magyarország megerősítette, hogy 2019 elejéig – amikor a Samsung SDI 2. sz. beruházásának mintegy [35–50] %-át megrendelték a beszállítóktól – a Samsung SDI nem vett igénybe EGT-beli beszállítókat (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (44) preambulumbekezdését). Ehelyett, Magyarország szerint, a támogatási intézkedéshez beszerzett berendezések és gépek túlnyomó többsége Dél-Koreából származott. Magyarország azonban úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem támaszkodhat a tényleges beszerzésre vonatkozó utólagos tényekre annak érdekében, hogy megkérdőjelezze a helyszínválasztáskor érvényes üzleti feltételezések hitelességét.

(53)

Magyarország kifejtette, hogy a Samsung SDI csoportnak a magyar helyszín tekintetében dél-koreai beszállítókhoz kellett fordulnia – és figyelmen kívül kellett hagynia a bejelentési dokumentumokban bemutatott eredeti terveit –, mivel az EGT-n belüli megfelelő helyi beszállítók keresése nem a várt eredménnyel zárult.

(54)

Magyarország szerint a Samsung SDI már 2015-ben megkezdte az EGT-beli beszállítók keresését, amely 2019 májusában még folyamatban volt. Öt EGT-beli berendezésgyártóval 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben folytatott kétoldalú kapcsolatok kivételével (amelyek közül kettő eredményes volt) (23) a keresés lényegében a Samsung SDI csoport és a(z) […] (24) által közösen szervezett, 2017. február 24-én […]-ban/-ben (azaz nyolc hónappal a Samsung SDI beruházási döntése előtt) tartott konferencián csúcsosodott ki. Magyarország szerint a konferencia 24 résztvevője közül (és öt másik vállalat közül, amelyekkel a Samsung SDI csoport a konferenciát követően kétoldalúan vette fel a kapcsolatot) a potenciális EGT-beli beszállítók többségét (23) különböző indokok (25) alapján utasították el, mielőtt 2017. november 27-én végleges döntés született volna a magyarországi beruházásról. A beruházási döntést követően csak hat potenciális EGT-beli beszállítóval folytatódtak a megbeszélések, e beszállítók azonban a Samsung SDI magyarországi 2. sz. beruházással kapcsolatos szükségleteinek csak kis részéhez tudtak berendezéseket biztosítani.

(55)

Magyarország szerint Kínában a Samsung SDI csoport elegendő tapasztalattal (26) és kapcsolatokkal rendelkezett a helyi beszállítókat érintően, ezért a bejelentett beruházás tervezési szakaszában nem volt szüksége arra, hogy konkrét intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön műszaki képességeikről és a szabványos berendezéseik árképzéséről.

(56)

Magyarország azt is kifejtette, hogy az új eljárási innováció végrehajtásához használt berendezések és gépek tekintetében a Samsung SDI csoport 2017. január 8. és 12. között technikai felülvizsgálatokat végzett Kínában. E technikai felülvizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bár a kínai gyártók jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre a 2-3 évvel korábbi helyzethez képest, és időközben versenyképessé váltak az árak tekintetében (mivel [5–30] %-kal olcsóbbak voltak, mint a dél-koreai beszállítók), nem feleltek meg a Samsung SDI csoport minőségi követelményeinek.

(57)

Általánosabban, Magyarország vitatta a Bizottságnak a kínai kontrafaktuális forgatókönyv valószerűségével kapcsolatos kétségeit.

(58)

Először is, Magyarország tagadta egy olyan regionalizált beruházási stratégia létezését (27), amelynek eredményeként a beruházási projekt mindenképpen Magyarországon valósult volna meg. Magyarország úgy véli, hogy ezek a kétségek valójában azon alapulnak, hogy a Bizottság tévesen értelmezte a Samsung SDI csoport 2017. szeptember 21-én„Az EU-ba és […]-ba irányuló új termelőberuházások felülvizsgálata” (28) témájában tartott, a Samsung SDI csoport több vezetőjének és pénzügyi igazgatójának részvételével lezajlott belső értekezletéről készült jegyzőkönyvet. Magyarország megjegyzi, hogy ha létezett volna ilyen stratégia, az azt jelentette volna, hogy […]-ban/-ben hasonló beruházásra került volna sor, ami nem így történt.

(59)

Másodszor, Magyarország és a Samsung SDI kifejtette, hogy a Samsung SDI rendelkezett a szellemitulajdon-jogai megfelelő oltalmához szükséges eszközökkel és tapasztalattal Kínában. A Samsung SDI kifejtette, hogy a helyszínválasztáskor már jelentős tapasztalattal rendelkezett Kínában a gyártóüzemek létrehozása terén (a tiencsini gyár 1996-ban létesült), valamint a szellemitulajdon-jogainak oltalmával kapcsolatban. Amint azt a Samsung SDI által benyújtott bizonyítékok is mutatják, már hoztak egyedi intézkedéseket e jogok védelme érdekében, mint például a feketedoboz-módszer (lásd a (23) preambulumbekezdést), a munkavállalók és a kínai részvényesek titoktartási megállapodásai, valamint a gyárba való belépésre vonatkozó szigorú protokollok (például biztonsági vizsgálatok, elektronikus eszközök ellenőrzése), amelyek a gyakorlatban megfelelőnek bizonyultak a szellemi tulajdon megsértése kockázatának megelőzésére. A Samsung SDI további információkkal szolgált annak bizonyítására, hogy a kínai kormány 2017 októberében (azaz a beruházási döntést megelőzően) bejelentette a kommunista párt 19. nemzeti kongresszusán, hogy jogszabályokkal erősíti meg a szellemitulajdon-jogok oltalmát. Magyarország és a Samsung SDI azt állítja, hogy ennek következtében a Samsung SDI csoportnak nem lett volna oka arra, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos aggályok miatt kizárja a Kínában végrehajtandó kontrafaktuális beruházást.

(60)

Harmadszor, Magyarország és a Samsung SDI vitatta a Bizottságnak a dél-koreai vállalatokkal szembeni állítólagos ellenséges kínai környezettel kapcsolatos előzetes kétségeit. A Samsung SDI megerősítette, hogy a Samsung SDI csoport jó üzleti kapcsolatban áll a kínai hatóságokkal, amint azt az e beruházással vagy más beruházásokkal kapcsolatban kapott támogatási ajánlatok is megerősítik. A Samsung SDI kifejtette, hogy az állítólagos ellenséges környezet a kínai belföldi piacon történő értékesítéseket érintette, amelyek a jelen ügyben irrelevánsak voltak, mivel e beruházás keretében a termelést az exportpiacokra szánták. A Bizottság által e tekintetben megfogalmazott kétségek tehát megalapozatlanok. A Samsung SDI benyújtott egy, a járműipari és energiatároló rendszerek üzletágával foglalkozó divíziójának tervezési csoportja által készített és a 2017. szeptember 21-i értekezleten bemutatott belső prezentációt is (lásd az (58) preambulumbekezdést) (a továbbiakban: 2017. szeptember 21-i belső jelentés); a Samsung SDI szerint ez a dokumentum (helyszínenkénti minőségi összehasonlítás) azt mutatja, hogy a Samsung SDI csoport […] minősítést adott a kínai hatóságokkal fennálló kapcsolatára.

(61)

Negyedszer, azon általános feltételezés megcáfolása érdekében, hogy az 1. sz. beruházást Magyarországon a későbbi bővítés szándékával hajtották végre, Magyarország továbbította a Bizottságnak a Samsung SDI által átadott Excel-táblázatot, amely szerint 2020-ban a hsziani gyártóüzem csak két gyártósorral rendelkezett (amelyek az 1. sz. beruházás keretében létrehozott két eredeti gyártósornak feleltek meg).

(62)

Magyarország és a Samsung SDI vitatta a Bizottság azon feltételezését, hogy a Samsung SDI csoport nem szerzett volna be helyben berendezéseket Kínában, ha Hsziant választotta volna a beruházás helyszínéül. Kifejtették, hogy a kínai beszállítók megbízhatóságát első látásra befolyásoló […] és titoktartási problémákat (29) kezelni lehetett volna a kínai hatóságok bevonásával (30) (ami azonban csak akkor lenne lehetséges, ha a beruházásra Kínában kerülne sor), a kínai beszállítóknak nyújtott műszaki támogatással és a szoros együttműködés érdekében SDI-mérnököknek a Samsung SDI dél-koreai központjából történő kiküldésével (31), valamint az eladókkal kötendő egyedi szerződéses megállapodások és közös fejlesztési megállapodások alkalmazásával (32). Ami a titoktartási problémákat illeti, Magyarország azzal is érvelt, hogy – bizonyos gépek kivételével – nem merültek fel titoktartási aggályok az akkumulátorgyártási folyamat különböző lépéseihez használt gépek és berendezések beszállítóival kapcsolatban. Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben Magyarország azt is állította, hogy a Samsung SDI utólagos, a beruházási döntés időpontjában rendelkezésre álló adatok felhasználásával végzett újraszámításai alapján a berendezések és gépek helyi beszerzésének az elszámolható beruházási kiadások [31–35] %-ának (33) megfelelő aránya reális lett volna Hszianban (Kína) a helyszínválasztás időpontjában.

(63)

Az alapforgatókönyv szerinti kínai [31–35] %-os helyi beszerzési arány azon a feltételezésen alapult, hogy a Samsung SDI csoport:

(64)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben Magyarország két további érvet terjesztett elő azon állításának alátámasztására, hogy a 2017. novemberi beruházási döntés idején reális volt a jelentős mértékű helyi beszerzés Kínában.

(65)

Először is azt állította, hogy a Samsung SDI csoport 2015–2016-ban és 2018–2019-ben a gépek és berendezések helyi beszerzési arányát tekintve [10–15]–[25–30] %-ot ért el tiencsini üzemében (a 2015–2016-os időszakban átlagosan [25–30] %-ot, 2018–2019-ben pedig [15–20] %-ot). Magyarország úgy ítélte meg, hogy a tiencsini beruházás releváns referenciaérték a bejelentett beruházási projekt szempontjából, mivel az érintett gyártósorok „hasonló jellemzőkkel” rendelkeznek, és „hasonló gépekre és berendezésekre támaszkodnak”. Másodszor, Magyarország bizonyítékokat nyújtott be a kínai berendezés- és géppiac 2017. évi technológiai fejlettségi szintjéről (ennek összefoglalóját lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (11) preambulumbekezdésében).

(66)

Magyarország és a Samsung SDI arra is emlékeztettek, hogy a helyi beszállítók felkutatása dinamikus folyamat, amely idővel változhat, és ezáltal a helyi beszerzés nagyobb részarányához vezethet, mint a beruházási döntés meghozatalakor.

(67)

Magyarország és a Samsung SDI továbbá úgy vélte, hogy helyi beszerzés hiányában a kedvezményezett a dél-koreai beszállítóit fogja igénybe venni. Ebben az esetben további költségelemeket kell figyelembe venni. Ezek közé tartoznak a gépek és berendezések kínai üzembe történő szállításának költségei (a becslések szerint az adott gépek és berendezések költségeinek [2–3] %-a), a Samsung SDI csoport dél-koreai székhelyének (a továbbiakban: Samsung SDI HQ) beszerzési eljárásban való részvételét figyelembe vevő [18–22] %-os felár (36), valamint a Dél-Koreából Kínába importálandó ilyen gépek és berendezések után fizetendő 1,1 %-os vámok.

(68)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben Magyarország úgy vélte, hogy a Bizottságnak „nem volt oka megkérdőjelezni, hogy a helyi beszerzés a Samsung SDI hiteles előzetes feltételezése volt abban az időpontban, amikor úgy döntött, hogy Gödön hajt végre beruházást”. Magyarország azt állította, hogy „nem volt releváns a berendezések és gépek Magyarország számára történő beszerzésének utólagos alakulása, ahhoz képest, amit a Samsung az állandó helyi beszerzési politikájával összhangban eredetileg tervezett”.

(69)

Magyarország kifejtette, hogy a Bizottság előzetes álláspontjával ellentétben a Samsung SDI csoport nem szerezhetett volna be berendezéseket olcsóbb kínai beszállítóktól […] (különösen […]) miatt. Mindenesetre Magyarország megjegyezte, hogy mivel a dél-koreai beszállítóktól való beszerzés feltételezett költségei gyakorlatilag azonosak voltak az EGT-n belüli beszerzés költségeivel (nem számítva a szállítási költségeket, amelyek a becslések szerint az adott gépek és berendezések költségeinek [3–4] %-át teszik ki), a 100 %-nál alacsonyabb magyarországi helyi beszerzési arány nagyon korlátozott hatást gyakorol a magyarországi beruházás előzetes nettójelenérték-eredményére.

(70)

Magyarország szerint a gépeknek és berendezéseknek a Samsung SDI HQ közvetítésével történő beszerzése helyettesítheti a Samsung SDI helyi beszerzési erőfeszítéseit, amennyiben ez utóbbi kivitelezhetetlennek bizonyul. A Samsung SDI HQ-n keresztül történő központi beszerzés esetén szállítási költségek és [18–22] %-os felár lenne alkalmazandó (miközben nem kellene vámot fizetni).

(71)

A Bizottság és Magyarország közötti ezt követő levélváltás után Magyarország 2023 januárjában újraszámított nettó jelenértékbeli eltérést nyújtott be, amelyben a gépek és berendezések gödi üzem számára történő, EGT-n kívülről származó beszerzésének aránya 2021 végén [94–99] % volt, míg az EGT-n belüli beszerzés arányát [1–1,5] %-ban állapították meg.

(72)

Magyarország és a Samsung SDI azzal érvel, hogy amennyiben a Bizottság elutasítja a Samsung SDI-nek a Samsung SDI csoport politikáján alapuló, teljeskörű helyi beszerzésre vonatkozó eredeti feltételezését, a nettójelenérték-számításoknak [18–22] %-os felárat kell tartalmazniuk (37). A Samsung SDI tényleges tapasztalataival összhangban ezt a felárat az indokolná, hogy a gépeket és berendezéseket először a Samsung SDI HQ vásárolná meg a dél-koreai gyártóktól, majd a megfelelő berendezéseket Magyarországon vagy Kínában értékesítenék a Samsung SDI-nek, miután [18–22] %-os felárat alkalmaztak a mögöttes költségeken felül (amelyek a beszerzési árból, valamint a Samsung SDI HQ-nál a gépek és berendezések beszerzésével, szállításával és helyi beruházási helyszínen történő üzembe helyezésével kapcsolatban addig felmerült összes egyéb költségből állnak, amíg a tömeggyártást el nem kezdhetik). Ez a [18–22] %-os felár a Samsung SDI HQ beszerzési árai és a helyi leányvállalatainak felszámított, számlákon alapuló viszonteladási árak közötti névleges különbözetnek felel meg. Ez észszerű és megfelelő szint az ilyen csoporton belüli ügyletek esetében, amelyek nemcsak a berendezések beszerzését foglalják magukban, hanem a Samsung SDI HQ által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat is. Magyarország és a Samsung SDI azzal érvel, hogy ez a [18–22] %-os felár a piacnak megfelelő árnak minősül, amint azt mind a szóban forgó ügyben a helyszínválasztást megelőző tanulmányok, mind pedig a jelen vizsgálat során a Bizottságnak benyújtott tanulmányok is bizonyítják (38).

(73)

Bár Magyarország eredetileg azt jelezte a Bizottságnak, hogy a kedvezményezett „nem kapott támogatási ajánlatot” a kínai kormánytól a döntéshozatali folyamat során (lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (13) preambulumbekezdését), Magyarország ezt követően elhatárolódott ettől a nyilatkozattól.

(74)

Magyarország és a Samsung SDI ezt követően azt állította, hogy Kínában a beruházási költségek [15–20] %-át fedező vissza nem térítendő, közvetlen beruházási támogatás állt volna rendelkezésre. Azt is állították, hogy ha a beruházást Kínában hajtották volna végre, a beruházás valószínűleg az általános 25 %-os adókulcs helyett egy 15 %-os társaságiadó-kulcs előnyéből részesült volna.

(75)

Ami a vissza nem térítendő támogatást illeti, Magyarország és a Samsung SDI a kínai helyi önkormányzat 2017. február 23-i, aláírás nélküli, bélyegzővel el nem látott ajánlatát nyújtotta be, amely két lehetőséget tartalmazott (lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (16) preambulumbekezdését). Magyarország és a Samsung SDI további bizonyítékokat nyújtott be, különösen a Samsung SDI csoport és a kínai helyi önkormányzat között 2017 januárja és júliusa között folytatott tárgyalások menetéről (39), valamint egy 2018. május 23-i aktualizált támogatási ajánlatot. E további bizonyítékok fényében Magyarország és a Samsung SDI azt állítja, hogy a [15–20] %-os vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos tárgyalások komolyak és reálisak voltak; csak a beruházás költségeinek [25–30] %-át elérő, még magasabb támogatás megszerzésének lehetősége nem volt továbbra sem egyértelmű.

(76)

Az esetlegesen alacsonyabb, 15 %-os társaságiadó-szintet illetően Magyarország kifejtette, hogy a Samsung SDI csoport eredeti feltételezése, miszerint Kínában 25 %-os társaságiadó-kulcsot alkalmaznak, meglehetősen konzervatív becslésen alapult. Magyarország azt állította, hogy jogszerű lett volna, ha a Samsung SDI csoport sokkal alacsonyabb, 15 %-os adókulcsot vett volna alapul Kínában a nettó jelenérték számításaihoz (lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (25) és (26) preambulumbekezdését) (40).

(77)

Magyarország és a kedvezményezett kifejtette, hogy a 2017. szeptember 21-i belső jelentésből az derül ki, hogy a Samsung SDI csoport tudott a lehetséges kínai támogatási ajánlatról. A Samsung SDI szerint az, hogy az ilyen támogatásokat nem vették figyelembe az SDI beruházási bizottságához és a Samsung SDI vezérigazgatójához benyújtott, az alternatívák életképessége közötti eltérésre vonatkozó számításokban a helyszínre és a beruházásra vonatkozó döntéshez vezető egymást követő döntéshozatali lépések során, nem releváns: a Samsung SDI csoport bevett politikája szerint a támogatást csak a nettó jelenérték számítása után veszik figyelembe, amit az is bizonyít, hogy a Magyarországtól származó potenciális támogatást sem vették figyelembe a nettó jelenérték számításának szakaszában.

(78)

Bár Magyarország nem értett egyet a Bizottságnak a nettó jelenérték összehasonlításaival kapcsolatos kétségeivel, kifejtette, hogy kész néhány más megvalósítható életképességi forgatókönyvet összehasonlítani azzal a céllal, hogy bemutassa, a Magyarország és Kína közötti életképességi eltérés jelentős marad ezekben a forgatókönyvekben, és hogy ennek következtében a Samsung SDI számára Magyarország által felajánlott állami támogatás továbbra is ösztönző hatással bírna. Konkrétabban, a Samsung SDI az eljárás megindításáról szóló határozatot követően újraszámította a nettó jelenértékbeli eltérést, ennek során két megközelítést irányzott elő: egy „diszkrét” megközelítést, amely négy különböző forgatókönyvet foglal magában, valamint egy „valószínűségi” megközelítést, amely három lehetséges forgatókönyvhöz vezet.

(79)

A diszkrét megközelítés alapján a Samsung SDI két nettó jelenértékbeli eltérést számított ki, anélkül hogy figyelembe vett volna helyi beszerzést Kínában vagy Magyarországon, de számolt vagy a beruházás [15–20] %-ának megfelelő helyi kínai támogatással, vagy egy 15 %-os társaságiadó-kulccsal. A Samsung SDI azzal érvel, hogy mindkét forgatókönyvben az alternatívák életképessége közötti eltérés továbbra is hasonló az eredeti 173 millió EUR eltéréshez, vagy meghaladja azt. A [31–35] %-os arányú helyi beszerzésre támaszkodó kínai beruházás (és a magyarországi beruházás esetében a helyi beszerzés hiánya), a kínai beruházás támogatásának hiánya és 25 %-os társaságiadó-kulcsa alapján újraszámított harmadik nettó jelenértékbeli eltérés az eredetinél alacsonyabb, de a Magyarország által tervezett állami támogatás összegével megegyező nettó jelenértékbeli eltéréshez vezetne. Végezetül, a [25–30] %-os arányú helyi beszerzésre támaszkodó kínai beruházás (és a magyarországi beruházás esetében a helyi beszerzés hiánya), a kínai beruházás támogatásának hiánya és 25 %-os társaságiadó-kulcsa alapján újraszámított negyedik nettó jelenértékbeli eltérés az eredetinél és a Magyarország által tervezett állami támogatási összegnél alacsonyabb nettó jelenértékbeli eltéréshez vezetne.

(80)

A Samsung SDI azzal érvelt, hogy a fenti diszkrét módszertan nem tükrözi pontosan a beruházáshoz vezető döntéshozatali folyamatot. Ehelyett úgy vélte, hogy a valószínűségi megközelítés reálisabb képet adna, amely figyelembe veszi a Samsung SDI szempontjából abban az időszakban releváns valamennyi tényezőt, amikor a beruházás helyszínéről döntött.

(81)

A Samsung SDI által az eljárás megindításáról szóló határozatot követően javasolt három „valószínűségi forgatókönyv” a három különböző tényezőt ötvözi (azaz a [25–30] %-ban helyi beszerzésre támaszkodó kínai beruházást, a kínai hatóságoktól származó [15–20] %-os támogatást és a 15 %-os társaságiadó-kulcsot), amelyekre különböző valószínűségi együtthatókat alkalmaz, hogy tükrözze az e tényezők bekövetkezésével kapcsolatos bizonytalanságot. A javasolt valószínűségi együttható mindhárom forgatókönyv esetében 100 % a kínai konzervatív [25–30] %-os helyi beszerzéshez kapcsolódó tényező esetében, és 25 % vagy 0 % a másik két tényező esetében (két forgatókönyv szerint) vagy 25 % mindkettő esetében (a harmadik forgatókönyvben) (41). A Samsung kifejti, hogy mindhárom ennek eredményeként újraszámított nettó jelenértékbeli eltérés az eredeti eltérés tartományán belül van, és mindhárom magasabb, mint a Magyarország által tervezett állami támogatás összege. A fentiek alapján Magyarország azzal érvelt, hogy a bejelentett támogatási összeg ösztönző hatása megerősítést nyer.

(82)

Magyarország azzal érvelt, hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie a nettó jelenértékbeli eltérések a múltbeli adatok alapján elvégzett utólagos újraszámítását, annak ellenére, hogy azt a támogatás kedvezményezettje a beruházás helyszínének kiválasztásakor nem vette alapul.

(83)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozattal kapcsolatos észrevételeikben Magyarország és a Samsung SDI azzal érvelt, hogy a Samsung SDI által benyújtott, a döntéshozatali folyamattal egyidejűleg készült belső vállalati dokumentum alátámasztja azt az állítást, hogy a kedvezményezett a beruházás értékelésének előzetes szakaszában eleve valószínűségi megközelítést alkalmazott. E tekintetben pontosabban a 2017. szeptember 21-i belső jelentésre hivatkoztak.

(84)

Magyarország kifejtette, hogy a támogatási intézkedés célja az állítólagos 173 millió EUR költséghátrány részleges kompenzálása volt annak érdekében, hogy a beruházást egy támogatott területre vonzza. Magyarország megerősítette, hogy a Samsung SDI csoport kész viselni a fennmaradó 65 millió EUR költséghátrányt, mivel úgy ítéli meg, hogy profitál majd a magyar helyszín bizonyos minőségi és stratégiai előnyeiből.

(85)

Magyarország és a Samsung SDI megismételte, hogy még ha a nettó jelenértékbeli eltérést újra kellene is számolni (lásd a 3.2.4. szakaszt), a támogatási összeg – amennyiben az a felülvizsgált nettó jelenértékbeli eltérés határán belül maradna – továbbra is arányos lenne.

(86)

Magyarország kifejtette, hogy az érintett térségben, nevezetesen Közép-Magyarországon a támogatás szükségességét megerősíti, hogy a térség az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében támogatott területnek minősül. Közép-Magyarország régió javára a múltban számos nem támogatási és horizontális intézkedést hoztak, amelyek önmagukban nem bizonyultak elegendőnek a térség regionális hátrányainak kezeléséhez. Pest megye Közép-Magyarország régió többi részéhez képest különösen alulfejlett.

(87)

Magyarország úgy vélte, hogy a Bizottság gyakorlata szerint a közvetlen támogatás megfelelő támogatási eszköz a kívánt célnak, azaz a beruházás Gödre vonzásának az eléréséhez.

(88)

Először is Magyarország megjegyezte, hogy ugyanazokat az ügyfeleket fogják kiszolgálni, függetlenül attól, hogy az elektromos járművek akkumulátorcelláit Kínában vagy Magyarországon gyártják-e. Azonos áron termelnének és értékesítenének ugyanolyan mennyiségeket ugyanazokra a földrajzi piacokra (azaz az EGT-be és […]-ba/-be).

(89)

Másodszor, Magyarország nem vitatta, hogy a beruházási projekt helyszínének keresése nemcsak a Samsung SDI csoport Kínában, Dél-Koreában és Magyarországon meglévő három akkumulátorcella-üzemére terjedt ki (amint azt a bejelentésben és az előzetes vizsgálati szakaszban állították), hanem zöldmezős beruházási helyszíneket is figyelembe vettek Kínában (Vuhszi), Lengyelországban (Środa), Szlovákiában (Szered), Magyarországon (Tatabánya) és Csehországban (Most Joseph). Magyarország és a Samsung SDI azonban kifejtette, hogy ezeket az egyéb lehetőségeket, amelyek zöldmezős beruházások lettek volna, a döntéshozatali folyamat korai szakaszában elvetették. A Samsung SDI emlékeztetett arra, hogy a csoport akkori kapacitása elmaradt az európai értékesítési céljától, és […]; ezért a Samsung SDI üzleti divíziójának tervezési csoportja beruházási tervet javasolt e kapacitás mielőbbi növelése érdekében. A zöldmezős beruházások így nem érték volna el ezt a célt. A tervezési csoport csak két barnamezős helyszínt tartott meg: Gödöt és Hsziant. A 2017. szeptember 21-i értekezletre vonatkozó belső dokumentumok Bizottság általi értelmezése (42) tehát téves.

(90)

Harmadszor, ami az EGT-n belüli esetleges áthelyezést illeti, Magyarország először is azzal érvelt, hogy az ausztriai gyártási tevékenységek (akkumulátorcsomagok) és a támogatott magyarországi tevékenység (akkumulátorcellák) lényegesen és technológiailag eltérőek voltak (a Bizottság maga is elismerte, hogy az új akkumulátorcellák gödi gyártási folyamata „új eljárási innovációnak” minősül [lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (89)–(101) preambulumbekezdését]). Ezenkívül a Samsung SDI csoport osztrák üzemében a tevékenységek csökkentése az üzem küldetésének irányváltásába illeszkedik, és nem minősült a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás értelmében vett részleges megszüntetésnek. Mindenesetre nem áll fenn ok-okozati összefüggés az ausztriai tevékenység csökkentése és a magyarországi gödi telephely bővítéséhez nyújtott támogatás között.

(91)

Dél-Korea észrevételeiben elismerte a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megoldja a folyamatban lévő hivatalos vizsgálati eljárás során bejelentett problémákat. Azt is jelezte, hogy a Samsung SDI részéről további beruházásokra lehet számítani Európában, és a Bizottság pozitív döntése ebben az esetben katalizátorként szolgálna a Samsung SDI további beruházásaihoz.

(92)

Magyarország megerősítette, hogy nem tesz megjegyzést a Dél-Korea által benyújtott észrevételekkel kapcsolatban.

(93)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban (a határozat (71)–(76) preambulumbekezdése) rögzített okokból úgy véli, hogy a támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül arra tekintettel, hogy az az államnak volt betudható, azt állami forrásokból ítélték oda, szelektív volt, a Samsung SDI számára gazdasági előnyt biztosított, valószínűsíthetően érintette a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzította a versenyt vagy annak torzításával fenyegetett. Ez az értékelés továbbra is érvényes, ezért a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősül.

(94)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban (annak (77)–(80) preambulumbekezdése) emlékeztetett arra, hogy amennyiben a nyújtandó regionális beruházási támogatás összege meghaladja a 651/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bejelentési küszöbértéket, a támogatás nem tartozik az említett rendeletben biztosított mentesség hatálya alá, ezért azt egyedileg be kell jelenteni a Bizottságnak. Ebben az esetben a Göd térségére alkalmazandó küszöbérték 26,25 millió EUR. Ezért a 108 millió EUR összegű tervezett támogatási intézkedést nem lehetett mentesíteni a bejelentési kötelezettség alól.

(95)

Ezenkívül a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 15. pontja szerint az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult térségekben nagyvállalkozások beruházásaihoz nyújtott regionális támogatás csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha azt olyan induló beruházáshoz nyújtják, amely az adott térségben új tevékenységeket eredményez, vagy amelynek célja a meglévő létesítmények új termékekkel vagy új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja. Az e tevékenységekhez nyújtott támogatást egyedileg be kell jelenteni, kivéve, ha olyan induló beruházásokat támogat, amelyek új gazdasági tevékenységeket eredményeznek ezekben a térségekben. A meglévő létesítmények új termékekkel vagy új eljárási innovációkkal történő diverzifikációjához nyújtott támogatás egyedi bejelentésére vonatkozó kötelezettség a tervezett támogatási összegtől függetlenül alkalmazandó.

(96)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban (az említett határozat (79) preambulumbekezdése) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország azáltal, hogy bejelentette a támogatás odaítélését, amelyet a Bizottság jóváhagyásától tett függővé, eleget tett az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek (lásd még a fenti (30) preambulumbekezdést). Ez az értékelés továbbra is érvényes.

(97)

Az állami támogatásoknak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő általános tilalmától eltérve a támogatás összeegyeztethetőnek minősülhet, ha az EUMSZ-ben meghatározott eltérések valamelyike vonatkozik rá. Mivel a támogatási intézkedés célja a regionális fejlődés előmozdítása az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban regionális támogatásra jogosultnak nyilvánított térségben, a Bizottság a támogatási intézkedés összeegyeztethetőségét az említett, a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban értelmezett rendelkezés fényében fogja értékelni.

(98)

Magyarország 2021. december 27-én – kizárólag a Bizottság jóváhagyására is figyelemmel – ítélte oda a támogatást ((30) preambulumbekezdés). Ezért a Bizottság a támogatást a 2014. július 1. és 2021. december 31. között alkalmazandó, regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (43) alapján értékeli.

(99)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás rendelkezéseivel összhangban a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban (lásd annak (83) preambulumbekezdését) először azt értékelte, hogy a 2. sz. beruházás, amelyet nagyvállalkozás hajt végre az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult térségben, és amely nem az említett iránymutatás 20. pontjának i) alpontja értelmében vett új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz kapcsolódik, jogosult lehet-e regionális támogatásra, mivel Magyarország azt állította, hogy a gyártási folyamat új eljárási innováción alapul. A Bizottság azt is megállapította, hogy a Samsung SDI nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás (az eljárás megindításáról szóló határozat (8) preambulumbekezdése) (és a mai napig nem rendelkezik ezzel ellentétes információval). Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy amennyiben a kedvezményezett korábban a Bizottság határozatával összeegyeztethetetlennek nyilvánított jogellenes támogatásban részesült, Magyarország felfüggeszti a bejelentett támogatás kedvezményezett részére történő odaítélését és/vagy kifizetését, amíg a kedvezményezett vissza nem fizette vagy külön számlára ki nem fizette a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat. Ezért a szóban forgó esetben teljesül a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 18. és 19. pontja.

(100)

A Bizottság elfogadta, hogy az új akkumulátorcellák gödi gyártási folyamata „új eljárási innovációnak” minősül, és ezért a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás értelmében vett induló beruházás (fenti (37) preambulumbekezdés és az eljárás megindításáról szóló határozat (89)–(101) preambulumbekezdése). A Bizottság hivatalos vizsgálata nem tárt fel olyan elemeket, amelyek megkérdőjelezhetnék ezt az értékelést. Erre tekintettel a Bizottság következtetése e határozat alkalmazásában is érvényes.

(101)

A Bizottságnak ezért értékelnie kell, hogy a támogatási intézkedés megfelel-e az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumoknak, azaz hogy olyan támogatásnak minősül-e, amely „egyes […] gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”. Ezt az értékelést a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott kritériumok alapján kell elvégezni.

(102)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás előírja a tagállam számára, hogy konkrétan bizonyítsa, hogy a támogatott beruházás valódi és tartós hozzájárulást jelent a célrégió regionális fejlődéséhez. E célból az említett iránymutatás 3.2.2. szakasza számos olyan mutatót sorol fel, amelyeket a tagállamok felhasználhatnak az egyedi beruházási támogatás regionális hozzájárulásának bizonyítására.

(103)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megerősítette, hogy Göd térsége az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult.

(104)

A valódi és tartós hozzájárulás bizonyításához a tagállamnak azt is be kellett mutatnia, hogy a támogatási intézkedés életképességét olyan, az elszámolható költségek legalább 25 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulással igazolták (44), amelyet a támogatás kedvezményezettje saját forrás vagy külső finanszírozás bevonásával, állami pénzügyi támogatástól mentes formában nyújtott. Ezenkívül a beruházást (a támogatott eszközöket) az érintett térségben a beruházás befejezését követően legalább öt évig fenn kellett tartani (45). A Bizottság megjegyezte, hogy ezek a feltételek teljesültek (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (31) és (32) preambulumbekezdését).

(105)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban (lásd annak (105) preambulumbekezdését) a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a beruházás a bejelentési dokumentumokban leírt valamennyi kedvező hatást előidézné-e, mivel úgy tűnt, hogy az ott említett helyi beszerzési politika nem valósult meg, legalábbis a beruházási projektben használt gépek és berendezések beszerzése tekintetében.

(106)

Az ügyiratokban szereplő összes bizonyíték értékelését követően azonban a Bizottság tudomásul veszi, hogy Magyarország a beruházás számos pozitív regionális hatására felhívta a figyelmet. Többek között (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (35) preambulumbekezdését) a támogatási intézkedéstől azt várták, hogy 1 200 új közvetlen munkahelyet teremt. Elhelyezkedése miatt a beruházás valószínűleg vonzza az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott területeknek minősülő szomszédos régiókból érkező ingázókat is. Azt várták, hogy a beruházás eredményeként közvetett módon 200 munkahely jön létre Magyarországon, és hogy az építési munkálatok több mint [30–60] különböző építőipari vállalatot és [800–1 100] munkavállalót vonzanak ((46) preambulumbekezdés). A kedvezményezett azt is tervezte, hogy átfogó képzést kínál a munkaerő általános és speciális készségeinek fejlesztése érdekében, valamint hogy együttműködik a magyar felsőoktatási intézményekkel (tehát a tudás terjesztése és a technológiatranszfer előmozdítására). Magyarország utalt a régióban tervezett kiegészítő beruházásokra, valamint kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekre is. A Bizottság megállapítja, hogy az ügyiratokban nincs olyan elem, amely megkérdőjelezné a feltételes támogatásnyújtás időpontjában várható előnyök valódiságát. Ami a helyi beszerzéssel kapcsolatos kezdeti kétségeit illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy ezek a kétségek semmi esetre sem befolyásolják a 2. sz. beruházásnak a térség regionális fejlődéséhez való hozzájárulásának valódiságát (amint az fentebb megállapításra került), hanem csak annak hatályát érintik.

(107)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy kellően bizonyított, hogy a beruházás pozitívan járulna hozzá a régió fejlődéséhez.

(108)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.5. szakasza szerint a regionális támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. Egy támogatásnak akkor van ösztönző hatása, ha oly módon változtatja meg a vállalkozás magatartását, hogy az valamely térség fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végezne. A támogatás nem támogathatja valamely tevékenység azon költségeit, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

(109)

Amint azt az eljárás megindításáról szóló határozat (116) preambulumbekezdése kifejti, a 2. sz. beruházás esetében betartották a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 64., 65. és 69. pontjában meghatározott formális ösztönző hatásra vonatkozó követelményt, nevezetesen azt, hogy a munkálatok csak a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtását követően kezdődhetnek meg.

(110)

mivel azonban egy társaságnak számos megalapozott oka lehet arra, hogy beruházását egy bizonyos régióban valósítsa meg még akkor is, ha nem kap támogatást, a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás előírja a Bizottság számára annak a részletes ellenőrzését is, hogy szükség van-e a támogatásra a beruházást érdemben ösztönző hatás biztosításához. Ebben az összefüggésben a tagállamnak meg kell határoznia, hogy a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 61. pontjában leírtak közül melyik forgatókönyvet alkalmazzák (beruházási döntés – 1. forgatókönyv; vagy helyszínválasztás – 2. forgatókönyv).

(111)

Magyarország a támogatási intézkedést a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 61. pontjában szereplő 2. forgatókönyv hatálya alá tartozóként jelentette be. Az iránymutatás 61. pontja szerint a 2. forgatókönyv akkor áll fenn, ha a támogatás arra ösztönöz, hogy a tervezett beruházást más térség helyett az adott térségben valósítsák meg, mivel ellensúlyozza az érintett térségben választott helyszínhez kapcsolódó nettó hátrányokat és költségeket. A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.5.2. szakaszában foglaltak értelmében a 2. forgatókönyv szerinti esetben a tagállamnak egyértelműen bizonyítania kell, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a beruházási helyszín megválasztására. Az iránymutatás ily módon a tagállamra helyezi az ösztönző hatás meglétére vonatkozó bizonyítás terhét. E célból a tagállamnak átfogó leírást kell adnia arról a kontrafaktuális forgatókönyvről, amelyben egyetlen hatóság sem nyújtana támogatást a kedvezményezettnek az EGT-n belül (a választott helyszínen sem). A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 71. pontja szerint a 2. forgatókönyv esetében – amelyre Magyarország a jelen ügyben hivatkozik – a tagállam a támogatás ösztönző hatását olyan vállalati dokumentumok benyújtásával bizonyíthatja, amelyek igazolják, hogy a támogatott területen történő beruházás költségeit és hasznait összehasonlították egy vagy több alternatív térségben történő beruházás azonos adataival. Az ilyen dokumentumoknak egyidejűnek kell lenniük a beruházásra vagy a beruházás helyszínének megválasztására irányuló döntéshozatali folyamattal. E célból a tagállamoknak a különböző beruházási forgatókönyveket ismertető hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre, pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra és dokumentumokra kell támaszkodniuk.

(112)

A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a Magyarország által bemutatott kontrafaktuális forgatókönyv reális és hiteles-e.

(113)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerint a kontrafaktuális forgatókönyv akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a kedvezményezett meghozta döntését a beruházásról (46).

(114)

A jelen ügyben Magyarország számos állítást fogalmazott meg, és igazoló dokumentumokat nyújtott be azon álláspontjának alátámasztására, hogy a 2. sz. beruházás megfelelt a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban foglalt követelményeknek, mint az iránymutatás 61. pontjában szereplő 2. forgatókönyv szerinti projekt. Azzal érvelt, hogy a kínai Hszianban található alternatív beruházási helyszínhez képest 173 millió EUR nettó jelenértékbeli életképességi eltérés áll fenn. Ez az eltérés alapvetően a támogatási intézkedés két alternatív helyszínhez társuló, tervezett beruházási költségének jelentős különbségéből ered. Míg a kedvezményezett névértéken 1,2 milliárd EUR-t (jelenértéken 982 millió EUR-t (47)) fektetne be magyarországi épületekbe, berendezésekbe és gépekbe, az ezzel egyenértékű költségek Kínában csak […] millió EUR-t tettek ki névértéken (766,7 millió EUR jelenértéken). A jelenértéken 215,3 millió EUR különbség kizárólag a gépek és berendezések költségének volt betudható, amely a bejelentés szerint csaknem [35–50] %-kal volt magasabb Magyarországon, mint Kínában.

(115)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megjegyezte, hogy a beruházási költségek 215,3 millió EUR összegű különbségét részben ellensúlyozták a magyar beruházás nettó előnyei (42,3 millió EUR), ami a kínai és magyarországi helyszínek között 173 millió EUR végső nettó életképességi eltérést eredményezett a magyarországi helyszín hátrányára. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy Magyarország azt állította, hogy a jelenértéken 108 millió EUR összegű bejelentett támogatás részben kompenzálta a Magyarország mint beruházási helyszín választásához kapcsolódó 173 millió EUR, Kínával szembeni nettó hátrányt.

(116)

Amint az az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatból (nevezetesen az (5) és (6) preambulumbekezdésből) kitűnik, az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszul Magyarország és a Samsung SDI elhatárolódott bizonyos, az előzetes vizsgálati szakaszban tett nyilatkozatoktól, és új állításokat és bizonyítékokat terjesztett elő a kedvezményezett által a kontrafaktuális forgatókönyvben alkalmazott feltételezésekre vonatkozóan, amelyek legalábbis részben ellentmondtak a korábbi nyilatkozatoknak és állításoknak.

(117)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban és az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a kontrafaktuális forgatókönyv (kínai beruházás) hitelességével kapcsolatban, mivel kényszerítő jellegű stratégiai megfontolások arra késztették volna a vállalatot, hogy beruházásait mindenképpen Magyarországra hozza. A Bizottság kétségeit fejezte ki a nettó jelenértékbeli eltérés összehasonlításaival kapcsolatban is, amelyek a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében nem tűntek reálisnak és hitelesnek.

(118)

A következő szakaszban a Bizottság értékeli azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban kétségeit fejezte ki a nettó jelenértékbeli eltérést és a helyszínválasztást illetően. E pontok három csoportba oszthatók: olyan kényszerítő jellegű stratégiai megfontolások megléte, amelyek kezdettől fogva semmissé teszik a kínai alternatív helyszín hitelességét; a gépek és berendezések költségeinek különbsége a két alternatív helyszínen (és különösen a várható helyi beszerzések szintjei); valamint a kínai hatóságok által a kínai helyszínnek nyújtott állítólagos pénzügyi támogatás.

(119)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a kínai kontrafaktuális forgatókönyv hitelességét illetően, mivel nem tudta kizárni, hogy a beruházásra több körülmény miatt mindenképpen Magyarországon került volna sor. E körülmények a következők voltak: i. az elektromos gépjárművekhez való akkumulátorok gyártásával foglalkozó dél-koreai vállalkozásokkal szembeni ellenséges gazdasági környezet Kínában, ii. a kikényszerített technológiatranszfer kockázata, iii. annak valószínűtlensége, hogy a Samsung SDI az 1. sz. beruházást anélkül hajtotta volna végre Gödön, hogy számolt volna a beruházás későbbi bővítésével, iv. egy európai helyszín előnyei, mint például a gyorsan bővülő európai piac és az európai ügyfelekhez való közelség (amelyhez a Samsung SDI csoport által a Bizottság előzetes álláspontja szerint követett regionalizált beruházási stratégia társul).

(120)

Ami az elektromos gépjárművekhez való akkumulátorok gyártásával foglalkozó dél-koreai vállalkozásokkal szembeni ellenséges kínai gazdasági környezetet illeti (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (139) preambulumbekezdését), a Bizottság tudomásul veszi, hogy – amint azt a döntéshozatali folyamattal egyidejűleg készült belső dokumentumok is bizonyítják, és amint azt a bejelentés is kifejti – a Hszianban tervezett alternatív beruházás exportcélú lett volna (nem várták, hogy a kínai piacon generáljon értékesítést (48)). Következésképpen a Bizottság elfogadja, hogy az, hogy Kína 2016-ban olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek akadályozták az elektromos gépjárművekhez való akkumulátorok gyártásával foglalkozó dél-koreai vállalkozások kínai belföldi piacon történő értékesítési tevékenységét, úgy tűnik, nem teremtett ellenséges gazdasági környezetet a szóban forgó beruházás számára, amelynek célja nem a kínai piac kiszolgálása volt. Emellett a Samsung SDI korabeli dokumentumokat és nyilvánosan hozzáférhető információkat nyújtott be arról, hogy folyamatos jó üzleti kapcsolat állt fenn a kínai hatóságok és a Samsung SDI csoport (lásd különösen a kínai hatóságok 2017. február 23-i támogatási ajánlata), valamint más az elektromos járművekhez való akkumulátorok más dél-koreai gyártói között. A Bizottság végül megjegyzi, hogy az ügy irataiban szereplő egyetlen dokumentum sem támasztja alá azt a következtetést, hogy a Samsung SDI csoport a helyszínválasztáskor ezt az ellenséges környezetet döntő tényezőnek tekintette. Éppen ellenkezőleg, a 2017. szeptember 21-i belső jelentésből kitűnik, hogy röviddel a beruházási döntést megelőzően a Samsung SDI csoport […] minősítést adott a kínai hatóságokkal fennálló kapcsolatának, amely azonos a magyar hatóságoknak adott pontszámmal, és magasabb, mint a többi európai hatóságnak tulajdonított minősítés. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a beruházási projektet nem fenyegette potenciálisan ellenséges gazdasági környezet Kínában, és hogy a kínai üzleti környezetet a kedvezményezett a helyszínválasztás időpontjában semmiképpen sem tekintette sem negatívnak, sem kényszerítő jellegű tényezőnek.

(121)

Ami a Kínában a kikényszerített technológiatranszfer potenciális kockázatát illeti (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (138) preambulumbekezdését), Magyarország és a Samsung SDI további információkat nyújtott be, amelyek bizonyítják, hogy a kedvezményezett a kontrafaktuális beruházási forgatókönyvben a Kínában működő üzemeivel kapcsolatos tapasztalatai alapján számos intézkedést tervezett annak biztosítása érdekében, hogy a szellemitulajdon-jogai megfelelő védelemben részesüljenek ott ((59) preambulumbekezdés). A Samsung SDI azt is kifejtette, hogy a kínai kormány 2017 októberében (azaz a beruházási döntést megelőzően) a szellemi tulajdon oltalmának megerősítésére irányuló jogszabályt jelentett be ((59) preambulumbekezdés). Ezen észrevételek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szellemitulajdon-jogok esetleges kikényszerített átruházásával kapcsolatos kezdeti kétségei nem zárhatnak ki egy kínai kontrafaktuális helyszínt.

(122)

Egy további érv (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (140) preambulumbekezdését), amely kérdéseket vetett fel a kínai kontrafaktuális beruházási forgatókönyv általános hitelességével kapcsolatban, az volt, hogy a Bizottság előzetes álláspontja szerint valószínűtlen volt, hogy a Samsung SDI támogatás nélkül beindított volna egy olyan kis cellagyártó üzemet, mint a gödi (1. sz. beruházás), ha nem számított volna egy későbbi szakaszban a beruházás bővítésére. Ez azt jelentené, hogy a gödi beruházási és kapacitásbővítési szándék már akkor is fennállt, amikor 2016-ban végrehajtották az 1. sz. beruházást. Egy belső Samsung SDI dokumentum azonban azt mutatta, hogy az eredeti hsziani 1. sz. beruházást nem bővítették: ezért lehetséges volt, hogy a Samsung SDI csoport gyártási helyszínét ne fejlesszék az első beruházási szakaszon túl, ha a konkurens helyszín javára döntenek. Ezenkívül a gödi induló beruházás létezése nem jelenti azt, hogy Göd és Hszian között ne lett volna választási lehetőség, mivel mindkét telephely rendelkezik olyan meglévő beruházással, amelyet bővíteni lehetne. Általánosabban, a Bizottság elismeri, hogy még a gyártási helyszín bővítésére irányuló hallgatólagos vagy kifejezett szándék fennállása (mint például az, hogy egy vállalat az első gyárhoz szükségesnél nagyobb földterületet vásárolt) sem feltétlenül jelenti azt, hogy az új beruházást mindenképpen végre fogják hajtani. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az ügy irataiból nem tűnik ki kifejezetten, hogy a Samsung SDI kezdettől fogva bővíteni kívánta volna a gödi beruházást.

(123)

Ezen túlmenően a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban általánosságban úgy ítélte meg (az eljárás megindításáról szóló határozat (143) preambulumbekezdése), hogy egy európai gyártási helyszín számos előnye (például a gyorsan bővülő európai piac és az európai fogyasztókhoz való közelség) olyan kényszerítő jellegű stratégiai megfontolásoknak minősülhetett, amelyek arra késztették volna a Samsung SDI csoportot, hogy beruházásait mindenképpen Magyarországra hozza. Ezt a kétséget a Bizottság részletesebben kifejtette az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban (az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (57) preambulumbekezdése), amelyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Samsung SDI csoport olyan, regionális beruházási stratégiát követhetett, amelynek következtében mindenképpen európai gyártási helyszínbe ruházott volna be. Mindazonáltal, bár a Samsung SDI csoport egyik belső dokumentuma (49) azt sugallja, hogy „hasznos lehet” a gyártási helyszínek egyes kontinenseken történő diverzifikálása, e dokumentum óvatos hangneme és e nyilatkozat kontextusa (a diverzifikálás csupán egyike volt a helyszínenkénti minőségi összehasonlítás több paraméterének, más megfontolások mellett, mint például a lehetséges hsziani telephely és Európa közötti vasúti logisztika), azt mutatja, hogy ez a tényező a Samsung SDI csoport számára nem jelentett kényszerítő jellegű stratégiai megfontolást. A Samsung SDI csoport más korabeli belső dokumentumai csupán azt állítják, hogy az ilyen minőségi tényezőket „nem szabad figyelmen kívül hagyni” (50). Az ügy irataiban semmi más nem támasztja alá az e tekintetben felmerült kétséget, valamint azt, hogy a beruházási döntés időpontjában fennállt kényszerítő jellegű regionalizált beruházási stratégia. Közelebbről: a kedvezményezett döntéshozatali folyamatának negyedik és ötödik lépésére vonatkozó bizonyítékok (az eljárás megindításáról szóló határozat (68) és (69) preambulumbekezdése) – amely lépések mindegyikére a 2017. szeptember 21-i értekezletet követően került sor – nem utalnak a végső helyszínválasztási folyamatban a regionális diverzifikációt támogató iránymutatásra. Továbbá, amint azt Magyarország megjegyezte, ha a helyszínválasztás időpontjában a Samsung SDI csoport beruházási stratégiájának egyik fő mozgatórugója az ügyfelekhez való közelség lett volna, akkor ezzel párhuzamosan […]-ban/-ben indítottak volna be egy elektromos járművekhez való akkumulátorokat gyártó üzemet. A belső vállalati dokumentumok azonban azt mutatják, hogy a(z) […] piacon azonosított ellátási hiány áthidalása érdekében csak két alternatívát vettek figyelembe: Magyarországot és Kínát. A Samsung SDI Magyarország által benyújtott belső dokumentumai is rávilágítanak arra, hogy nincs ilyen kényszerítő jellegű regionalizált beruházási stratégia, e dokumentumok szerint mind a hsziani induló beruházás, mind a hsziani telephely tervezett bővítése külföldi piacokat szolgált volna ki (Európát és […]-t, nem pedig a kínai belföldi piacot) (51).

(124)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság úgy véli, hogy a fent meghatározott stratégiai megfontolások nem voltak döntőek, és/vagy nem vették figyelembe őket (döntőnek vagy kényszerítő jelentőségűnek) a beruházási projekt helyszínének megválasztásában. Ennek megfelelően a Samsung SDI csoport általában reálisan tervezhetett ilyen beruházást Kínában.

(125)

A bejelentésben Magyarország a berendezések és gépek beruházási költségei közötti jelentős különbséget azzal indokolta, hogy a Samsung SDI csoport helyi beszerzési politikájára hivatkozott, amely elvben megköveteli, hogy a csoport helyi forrásokból vásárolja meg a berendezéseket és gépeket, valamint a beruházáshoz szükséges egyéb bemeneti anyagokat (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (42) és (130) preambulumbekezdését). Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az az állítás, miszerint a Samsung SDI gépeinek és berendezéseinek 100 %-át helyben szerezné be mindkét figyelembe vett forgatókönyvben (azaz akkor is, ha a beruházás Hszianban valósulna meg, és akkor is, ha Gödön) nem hiteles és nem reális.

(126)

Ami a magyar telephelyhez szükséges berendezések helyi beszerzését (azaz az EGT-beli beszállítóktól történő beszerzést) illeti, a Bizottság megjegyezte (az eljárás megindításáról szóló határozat (47) preambulumbekezdése), hogy a Samsung SDI korlátozott lépéseket tett a helyi beszállítók azonosítása érdekében (kétoldalú kapcsolatfelvétel öt EGT-beli beszállítóval 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, 2017. februári konferencia), és kiemelte e lépések mérsékelt kimenetelét, mivel a megfontolás tárgyát képező 29 EGT-beli beszállító közül 23-at a beruházási döntés előtt különböző okokból elvetettek (míg a beruházási döntés időpontjában csak hat beszállítóval folytak megbeszélések, akik a Samsung SDI magyarországi beruházásnak csak egy kis részéhez tudtak berendezéseket biztosítani). A Bizottság azt is megjegyezte (az eljárás megindításáról szóló határozat (48) preambulumbekezdése), hogy a Samsung SDI első gödi beruházásához (1. sz. zöldmezős beruházás) egyetlen berendezést sem EGT-beli beszállítóktól szereztek be. A Samsung SDI – a helyi beszerzési politikájában foglalt korlátozással összhangban – akkoriban nem próbált meg helyi beszerzést igénybe venni, és így nem alakított ki kapcsolatokat helyi beszállítókkal (lásd az (50) preambulumbekezdést és a fenti 20. lábjegyzetet). Magyarország csupán azt fejtette ki, hogy az EGT-beli beszállítók keresése folyamatos erőfeszítés, és hogy végső soron egyes berendezéseket be lehetne szerezni az azonosított beszállítóktól. Tekintettel a fentiekre, valamint arra, hogy a beruházási döntés meghozatalakor nem volt arra utaló jel, hogy a 2. sz. beruházás céljaira szolgáló gépek és berendezések szállításának jelentős része tekintetében komolyan figyelembe vettek EGT-beli szállítókat, a Bizottság fenntartja azon következtetését, hogy a Samsung SDI nem feltételezhette hitelesen, hogy a magyar üzem berendezéseinek 100 %-át helyben be tudja szerezni. A Bizottság megjegyzi, hogy a 2. sz. beruházás esetében a Samsung SDI valójában szinte egyetlen berendezést sem szerzett be EGT-beli beszállítóktól (52).

(127)

Ami a hsziani alternatív beruházáshoz szükséges helyi beszerzést illeti, a Bizottság először is megjegyzi, hogy a helyszínválasztás időpontjában a Samsung SDI csoport tudta, hogy csak korlátozott mértékű helyi beszerzést valósított meg a mobil eszközök akkumulátorcelláit gyártó, Tiencsinben található üzeme számára. A helyszínválasztás időpontjában rendelkezésre álló (Magyarország által 2020. november 3-án benyújtott, lásd a (63) preambulumbekezdés a. pontját) bizonyítékok szerint 2015–2016-ban [25–30] %-os átlagos helyi beszerzést sikerült elérni a tiencsini üzem esetében (és ez volt az ezen üzemre vonatkozóan addig az időpontig rögzített legmagasabb átlagos helyi beszerzési arány).

(128)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a helyszínválasztáskor a Samsung SDI csoport úgy vélte, hogy a kínai beszállítók igénybevétele általánosságban problémákat vethet fel a […] és a titoktartás tekintetében ((62) preambulumbekezdés). Annak ellenére, hogy Magyarország és a Samsung SDI később azzal érvelt, hogy ezeket a problémákat többféle módon lehetne vagy lehetett kezelni (lásd az alábbi 5.3.1.2.2.2.2. alszakaszt), a Bizottság úgy véli, hogy a belső vállalati dokumentumok nem összpontosítottak volna ezekre a problémákra, ha azokat időben, járulékos költségek nélkül és minden esetben valamennyi beszállító és gép tekintetében meg lehetett volna oldani.

(129)

A Bizottság tehát azt állítja, hogy a Samsung SDI csoport nem feltételezhette hitelesen, hogy a kínai üzem berendezéseinek 100 %-át helyben be tudja szerezni. Ezt megerősíti a helyi beszerzés azon szintjének utólagos értékelése, amely a beruházási döntés időpontjában reálisan feltételezhető lett volna: a Samsung SDI és Magyarország által benyújtott legmagasabb helyi beszerzési arány nem haladja meg a [40–45] %-ot (53).

(130)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 100 %-os helyi beszerzési politika sem Gödön, sem Hszianban nem volt hiteles és reális a helyszínválasztás időpontjában. Ezért a teljeskörű helyi beszerzés észszerűen nem képezheti részét a nettó jelenérték Samsung SDI általi összehasonlításának. Következésképpen nem indokolható a Magyarország és Kína közötti (jelenértéken kifejezett) 237,5 millió EUR összegű állítólagos beruházásiköltség-különbözet, amely abból adódott, hogy a gépek és berendezések magyarországi költségei körülbelül [40–45] %-kal magasabbak voltak, mint Kínában.

(131)

Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem tagadja, hogy a kedvezményezett a nettó jelenérték értékelése során figyelembe vette a helyi beszerzést, és hogy a helyi beszerzés olyan releváns tényező, amelyet értékelni kell, hanem csak arra a következtetésre jut, hogy a teljeskörű helyi beszerzés feltételezése nem volt hiteles és irreális volt, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a helyi beszerzést milyen mértékben lehetett volna hitelesnek és reálisnak tekinteni a helyszínválasztáskor.

(132)

Magyarország és a Samsung SDI az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben azzal érvelt, hogy a Samsung SDI csoport helyi beszerzési politikájának fényében és megfelelő helyi beszállítók hiányában a Samsung SDI a szokásos megbízható dél-koreai beszállítóit használja második legjobb megoldásként. Bár a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (131) preambulumbekezdésében elismerte ezt, később (lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (45) preambulumbekezdését) kétségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy ha a kínai beszállítóktól való részleges beszerzést reálisnak tekintenék, a magyarországi gépek és berendezések iránti igényt miért nem a sokkal olcsóbb kínai beszállítók segítségével (és nem Dél-Koreából) kellene kielégíteni, ami a magyar forgatókönyvben csökkentette volna a gépek és berendezések költségeit, és csökkentette volna a két helyszín közötti nettó jelenértékbeli eltérést.

(133)

A Samsung SDI azonban az eljárás kiterjesztéséről szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben kifejtette, hogy az időzítési problémákat (teljesítési késedelem) csak a kínai hatóságok bevonásával lehetett volna megoldani ((62) és (69) preambulumbekezdés). A Samsung SDI előadta, hogy ilyen részvételre csak akkor lehetett volna számítani, ha maga a beruházás Kínában valósulna meg. A Bizottság elfogadja, hogy a Samsung SDI szemszögéből nem lett volna hiteles, hogy a magyarországi beruházásokhoz szükséges gépeket és berendezéseket kínai beszállítóktól szerezzék be, mivel ez a Samsung SDI-t olyan […] problémáknak tette volna ki, amelyek megszüntették volna az első látásra jelentkező rövid távú árelőnyt. A Bizottság ennek megfelelően úgy véli, hogy az eredeti állításával ellentétben, amennyiben a helyi beszerzés egyik beruházási forgatókönyv esetében sem volt reális (azaz sem Magyarországon, sem Kínában), a Samsung SDI valószínűleg megbízható dél-koreai beszállítóit vette volna igénybe.

(134)

Ha a beruházáshoz szükséges gépeket és berendezéseket nem helyben szerzik be, hanem dél-koreai beszállítóktól, a Bizottság – amint azt Magyarország és a Samsung SDI is elfogadta – úgy véli, hogy járulékos költségek (adott esetben szállítási költségek, vámok) merülnének fel. A Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország a Dél-Koreából Magyarországra irányuló szállítás költségeit (lásd a fenti (69) preambulumbekezdést) a megfelelő gépek és berendezések költségeinek [3–4] %-ára becsülte, míg a Dél-Koreából Kínába történő szállítás költségeit [2–3] %-ára (a fenti (67) preambulumbekezdés). Ezenkívül a Bizottság azt is elfogadja, hogy (a fenti (67) preambulumbekezdésben említettek szerint) 1,1 %-os vám is terhelné a nem helyben beszerzett berendezéseket abban az esetben, ha a beruházásra Kínában kerülne sor, miközben nem vetnének ki vámot, ha a beruházásra Magyarországon kerülne sor (a fenti (70) preambulumbekezdés).

(135)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (44) és (45) preambulumbekezdésében leírtak szerint a 2019 márciusáig (54) a gödi beruházáshoz használt gépeket és berendezéseket a kedvezményezett nem közvetlenül a dél-koreai beszállítóktól vásárolta meg. Ehelyett a folyamatban közvetítőként a Samsung SDI HQ is részt vett azáltal, hogy megvásárolta a szóban forgó berendezéseket és gépeket Dél-Koreában, és a mögöttes költségeken felül [18–22] %-kal drágábban (felárral) továbbértékesítette azokat a magyarországi Samsung SDI-nek (55). A Samsung SDI kifejtette, hogy a Samsung SDI HQ ezen részvétele összhangban van helyi beszerzési politikájával, és lehetővé teszi különösen, hogy a Samsung SDI HQ közvetlenül kommunikáljon a dél-koreai beszállítókkal, és arra ösztönözze őket, hogy gyorsan cselekedjenek, ha probléma merül fel a Samsung SDI csoport egyik gyártási helyszínén. A Samsung SDI szerint a Samsung SDI HQ nem helyi beszerzés esetén akkor is részt vett volna a folyamatban, ha a beruházásra Kínában került volna sor.

(136)

A Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a csoporton belüli ügyletek a piacnak megfelelő árat eredményeztek-e, és hogy azok nem növelték-e mesterségesen annak a forgatókönyvnek az elszámolható költségeit, és így a nettó jelenértékbeli eltérést, amelyben a beruházást Magyarországon kell megvalósítani, (az eljárás megindításáról szóló határozat (136) preambulumbekezdése és az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (47) preambulumbekezdése).

(137)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy Magyarország az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeivel együtt benyújtotta a Samsung SDI 2017. január 10-i belső dokumentumát, amely szerint a [18–22] %-os felár egy külső tanácsadó tanulmányán és berendezéseket szolgáltató más vállalatok összehasonlító teljesítményértékelésének eredményein alapult. Magyarország az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatra vonatkozó észrevételeiben azt is tisztázta, hogy a Deloitte 2018. decemberi jelentésében említett, [13–17] %-os (medián érték) és (a Samsung SDI-re vonatkozó) [14–18] %-os nyilvánvalóan alacsonyabb értékek (amelyek alapján a Bizottság kétségeit fejezte ki) nem vették figyelembe a Samsung SDI HQ-nál a berendezések vásárlásakor felmerült [3–4] %-os járulékos költséget, amely megmagyarázza az újraszámítás során alkalmazott [18–22] %-os névleges felárhoz viszonyított különbséget.

(138)

Végezetül a Samsung SDI egy 2020. április 13-i, a Copenhagen Economics által készített további tanulmányt (56) nyújtott be, amely az OECD-iránymutatások módszertanának (57) alkalmazásával értékelte, hogy a Samsung SDI csoporton belüli ügyletek ellentételezése megfelelt-e a szokásos piaci feltételeknek. Ez a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a [18–22] % az hasonló vállalatok nettó költség plusz felárának interkvartilis tartományába esik (azaz a 16,8 %-os mediánérték és a 3. kvartilisbe tartozó 23,5 %-os érték közé), és így megerősítette, hogy a Samsung SDI HQ által a csoporton belüli ügyletekre alkalmazott felár megfelelt a szokásos piaci felárnak.

(139)

A Magyarország és a Samsung SDI által benyújtott további érvek és bizonyítékok fényében a Bizottság úgy véli, hogy amennyiben a beruházáshoz szükséges gépeket és berendezéseket nem helyben szerezték volna be (mindkét figyelembe vett helyszín tekintetében), reális és hiteles az a feltételezés, hogy az ilyen nem helyi beszerzést a Samsung SDI HQ-n keresztül hajtották volna végre, és az ilyen gépek és berendezések költségeihez a piacnak megfelelő [18–22] %-os felár adódott volna hozzá.

(140)

mivel a [18–22] %-os felár különösen a Samsung SDI HQ által vállalt beszerzési költségeket fedezi, amikor egy (Magyarországon vagy Kínában működő) leányvállalat nevében szerzi be a gépeket és berendezéseket, a Bizottság úgy véli, hogy reális lett volna figyelembe venni megfelelő beszerzési költségeket, ha a berendezést helyben szerzik be (közvetlenül a magyarországi vagy kínai leányvállalat). 2022. július 1-jei beadványában a Samsung SDI kifejtette, hogy berendezéseinek Kínában és Magyarországon történő helyi beszerzése valóban járulékos költségekkel járna (különösen a teszteléssel és a validálással összefüggésben). A Samsung SDI kifejtette, hogy ezek a költségek (logikusan) magasabbak lennének az új berendezések esetében, mint a nem új berendezések esetében (58). Mivel a felülvizsgált, hitelesebb feltételezések (lásd alább) szerint nem minden berendezést (és különösen az új berendezések egyikét sem) szereztek volna be helyben, az alkalmazandó járulékos beszerzési költségek viszonylag mérsékeltek. A Samsung SDI számításai szerint ezek a költségek a gépek költségének [3,5–5] %-át teszik ki. A Bizottságnak nincs tényszerű oka arra, hogy kétségeket fogalmazzon meg e költségszinttel kapcsolatban.

(141)

Amint az a fenti (130) preambulumbekezdésben szerepel, bár a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem volt hiteles és reális az a feltételezés, hogy bármelyik beruházási helyszín esetében a gépek és berendezések összessége helyi forrásból származna, a Bizottság egyetért azzal, hogy a helyi beszerzés aránya olyan lényeges tényező, amelyet a Samsung SDI figyelembe vett a helyszínválasztáskor. A Bizottságnak ezért a helyszínválasztáskor rendelkezésre álló bizonyítékok alapján értékelnie kell, hogy a helyi beszerzés mekkora arányát lehetne hitelesnek és reálisnak tekinteni a helyszínválasztás időpontjában figyelembe vett minden egyes helyszín esetében. Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság előzetesen úgy ítélte meg, hogy a reálisabb feltételezés – mindkét helyszín esetében – az lett volna, hogy a Samsung SDI az érintett berendezéseket és gépeket tapasztalt és megbízható dél-koreai beszállítóitól szerezné be.

(142)

Amint az a fentiekben kifejtésre került (lásd az 5.3.1.2.2.1. alszakaszt), a (teljeskörű) helyi beszerzés hitelességének hiánya Kínában különösen azon alapult, hogy a kínai beszállítók igénybevétele általában problémákat vethet fel i. […], ii. […] és iii. a titoktartás tekintetében. A Bizottság elismeri, hogy Magyarország és a Samsung SDI meggyőzően kifejtette ((62) preambulumbekezdés), hogy a Samsung SDI kezelni tervezte és kezelni tudta volna ezeket a problémákat, legalább bizonyos mértékig, i. a kínai hatóságok bevonásával (ami azonban csak akkor lehetséges, ha a beruházás Kínában valósul meg), illetve ii. SDI-mérnökök kiküldésével a dél-koreai Samsung SDI székhelyéről, hogy támogatást nyújtsanak a kínai beszállítóknak, illetve iii. az eladókkal kötendő egyedi szerződéses megállapodások és közös fejlesztési megállapodások alkalmazásával, ahol erre szükség volt (azaz csak meghatározott gépek esetében). Az ügyiratban szereplő bizonyítékok tehát azt mutatják, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat (131) preambulumbekezdésében tett előzetes megállapítással ellentétben a helyi beszerzés bizonyos foka hitelesnek és reálisnak tekinthető a kontrafaktuális forgatókönyv tekintetében.

(143)

Továbbá, miután a Bizottság elfogadta az eljárás megindításáról szóló határozatot, Magyarország és a Samsung SDI olyan információkat nyújtott be, amelyek azt mutatják, hogy a Samsung SDI csoport Tiencsinben található kínai üzeme tekintetében jelentős átlagos helyi beszerzési szintet értek el (2015–2016-ban [25–30] %, 2018–2019-ben [15–19] %). Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban ((41) preambulumbekezdés) a Bizottság több kétséget fogalmazott meg, különösen a két helyzet (a tiencsini üzem és a Hszianban tervezett üzem) összehasonlíthatóságát illetően. Magyarország és a Samsung SDI azonban magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy a tiencsini üzem számára történő helyi beszerzés releváns információ volt. Először is emlékeztettek arra, hogy a tervezett beruházással (alternatív helyszín Hszianban) kapcsolatos folyamat innovációi főszabályként a gépek és berendezések használatának módjára vonatkoznak, nem pedig magukra a gépekre és berendezésekre. Következésképpen a Bizottság elismeri, hogy az, hogy a tiencsini üzemben a gyártási folyamat és a végtermékek kevésbé kifinomultak, valóban nem releváns a tiencsini üzem gépeinek és berendezéseinek beszerzése során szerzett tapasztalatok figyelmen kívül hagyása szempontjából (59). Ezenkívül abból, hogy a 2018–2019-es számadatok nem lehettek ismertek a helyszínválasztáskor, pusztán az következik, hogy csak a 2015–2016-os magasabb, [25–30] %-os arány lenne releváns (azon adatokat illetően, amelyeket a helyszínválasztás időpontjában ismerni lehetett). Magyarország azt is tisztázta, hogy ezeket a helyi beszerzési számadatokat nem az üzem közel 20 éves működése után érték el (ami jelenthette azt, hogy a hsziani üzem csak hasonló idő elteltével tudná elérni a helyi beszerzés ilyen jelentős szintjét), mivel az üzem csak 2008-ban kezdte meg az akkumulátorcellák gyártását (sőt, a hengeres cellákét 2016-ban) (a (63) preambulumbekezdés a. pontja). Végezetül Magyarország megerősítette, hogy a benyújtott helyi beszerzési százalékos arányok csak a gépekre és berendezésekre terjedtek ki, és például a tartalék alkatrészekre nem. Ennek alapján az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban megfogalmazott kétségek eloszlathatók: a Bizottság elismeri, hogy a tiencsini üzemben 2015–2016-ban elért helyi beszerzés mértéke megerősíti, hogy a helyszínválasztás időpontjában a Samsung SDI csoport arra számíthatott, hogy a kínai kontrafaktuális beruházás tekintetében jelentős mértékű helyi beszerzéssel számolhat.

(144)

Ami pontosabban a Hszianba irányuló kontrafaktuális beruházást illeti, a Samsung SDI szerint hitelesen elérhető helyi beszerzési szintet először a Samsung SDI az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben számította ki. E célból a Samsung SDI felsorolta a gödi üzem számára addig vásárolt berendezéseket (a beruházás akkoriban folyamatban volt), és értékelte, hogy a Hszianba irányuló kontrafaktuális beruházás esetében minden egyes berendezés beszerezhető lett volna-e egy kínai beszállítótól. E számítás [31–35] %-os arányt mutatott azon berendezések értéke, amelyeket Kínában helyben belehetett volna szerezni, és a számítás időpontjában vásárolt berendezések összértéke között (60). A Samsung SDI arra is rámutatott, hogy a kínai gépek és berendezések technológiai fejlettségi szintje idővel nőtt (lásd a (65) preambulumbekezdést), aminek eredményeként valószínűbbé vált, hogy a helyi beszerzés a korábbiaknál magasabb szintű lesz.

(145)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban ((41)–(44) preambulumbekezdés) a Bizottság e tekintetben több kétséget is megfogalmazott. Az azzal kapcsolatos általános kétségek mellett, hogy hiteles lett volna-e a kínai beszállítókra támaszkodni ([…] és az eljárás megindításáról szóló határozatban már említett és a (142) preambulumbekezdésben tárgyalt titoktartási kockázatok), a Bizottság elsődlegesen úgy ítélte meg, hogy a Samsung SDI által használt minta nem volt reprezentatív, különösen mivel főként a gödi beruházás első szakaszát érintette, amely kevésbé innovatív volt. Magyarország azonban hangsúlyozta, hogy a minta a gépek összértékének több mint [75–80] %-át teszi ki (beleértve a beruházás második szakaszában használt gépeket is) (61), és hogy mindenesetre a beruházás mindkét szakasza új eljárási innovációs elemeket tartalmaz (62). Magyarország azt is tisztázta, hogy a 2. szakaszban alkalmazandó, az előzetes vizsgálat idején még fejlesztés alatt álló egymásra rakási technológia a berendezések összköltségének csak nagyon kis részét (kevesebb mint 5 %-át) teszi ki, és hogy még az egymásra rakási folyamatban használt egyes gépek esetében is elképzelhető, hogy kínai beszállítókat vesznek igénybe.

(146)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az egyes kínai beszállítók kapacitásaira vonatkozó, az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (9) preambulumbekezdésének b) pontjában és (10) preambulumbekezdésében ismertetett adatok utólagosan összeállított bizonyítékokon alapulnak (az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (42) preambulumbekezdése). Ugyanakkor, amint azt Magyarország egyértelművé tette, az érintett adatok többsége – még ha utólag is állították össze – a Samsung SDI csoport rendelkezésére állt a beruházási döntés időpontjában. Bár ezen adatok egy része a beruházási döntést követően született, Magyarország egyértelművé tette, hogy az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (9) preambulumbekezdésének b) pontjában és (10) preambulumbekezdésében említett hat kínai beszállító közül csak az egyikkel nem vették fel a kapcsolatot a beruházási döntés előtt. Ami a többi beszállítót illeti, az e szállítókkal tartott értekezletek a beruházási döntés előtt kezdődtek meg (még akkor is, ha azt követően is folytatódtak). Mindazonáltal a Bizottság úgy véli, hogy a beruházási döntés meghozatalakor a Samsung SDI észszerűen számíthatott arra, hogy ha a kínai helyszínt választotta volna, további vagy intenzívebb kapcsolatot ápolt volna, illetve új kapcsolatokat létesített volna a hsziani üzem berendezéseinek potenciális kínai beszállítóival. Ez annál is inkább igaz, mivel – amint arra a Samsung SDI rámutatott (lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (11) preambulumbekezdését) – az akkumulátorlánc kínai beszállítói mind mennyiségi, mind minőségi szempontból kedvező fejlődésen mentek át, így a megfelelő beszállítók megtalálásának lehetősége az idő múlásával – a lineárisnál nagyobb mértékben – nőtt. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az ügy irataiban szereplő bizonyítékok kellőképpen igazolják, hogy a Samsung SDI hitelesen figyelembe vehetett [31–35] %-os helyi beszerzési arányt, ha a beruházásra Kínában került volna sor.

(147)

Végezetül, mivel a Bizottság az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban úgy ítélte meg, hogy a Samsung SDI csoportnak a Tiencsinben található üzeméhez szükséges gépek és berendezések helyi beszerzésével kapcsolatos tapasztalatai nem hasonlíthatóak össze a hsziani beruházással, a Bizottság hallgatólagosan kétségeit fejezte ki az azon helyi beszerzésnek megfelelő, [31–35] %-os helyi beszerzési arányban álló konkrét összetevővel kapcsolatban is, amelyet Hszian tekintetében érhettek volna el a Samsung SDI csoport tiencsini üzemhez köthető tényleges beszállítóinak igénybevételével (az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (9) preambulumbekezdésének a) pontjában összefoglalt összetevő). Tekintettel arra, hogy Magyarország és a Samsung SDI megfelelően kifejtette, hogy a két helyzet összehasonlítható ((143) preambulumbekezdés), a Bizottságnak már nincs oka arra, hogy kételkedjen ezen összetevő valószerűségében.

(148)

A fentiek fényében a Bizottság megállapítja, hogy a kínai kontrafaktuális beruházás céljából a gépek és berendezések helyi beszerzésének [31–35] %-os szintje hitelesnek és reálisnak tekinthető.

(149)

Ami a gépek és berendezések helyi beszerzését (EGT-beli beszállítóktól történő beszerzését) illeti a magyarországi 2. sz. beruházás esetében, a Bizottság a (126) preambulumbekezdésben már megállapította, hogy a helyi beszerzés 100 %-os arányának feltételezése nem hiteles és irreális. A Bizottság megjegyzi, hogy a helyszínválasztáskor a Samsung SDI kevés információval rendelkezett arról, hogy a 2. sz. beruházás esetében mi lenne a gépek és berendezések helyi beszerzésének reális szintje. Magyarország különösen megerősítette (a fenti (50) preambulumbekezdés), hogy az 1. sz. beruházás esetében a Samsung SDI nem alkalmazta a helyi beszerzési politikáját, mivel az 1. sz. beruházás volt az első akkumulátorcella-beruházása az EGT-n belül, amelynek tekintetében a Samsung SDI úgy döntött, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében a gépek és berendezések tapasztalt dél-koreai beszállítóira támaszkodik. Az 1. sz. beruházás tehát nem tudott megfelelő referenciaértékül szolgálni, és nem tudta megalapozni a Samsung SDI 2. sz. beruházással kapcsolatos elemzését.

(150)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Samsung SDI 2015-ben kezdte meg helyi beszállítók keresését. A helyszínválasztás időpontjáig a Samsung SDI különböző okokból elvetett az általa azonosított 29 potenciális EGT-beli beszállító közül 23-at, és csak a fennmaradó beszállítókkal folytatott megbeszéléseket, akik a 2. sz. beruházásnak csak kis részéhez tudtak berendezéseket biztosítani ((54), (126) és (146) preambulumbekezdés). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a 2. sz. beruházás esetében az EGT-ből beszerzett gépeknek és berendezéseknek ha egyáltalán valamekkora, csak marginális része tekinthető reálisnak és hitelesnek.

(151)

Ezt a megállapítást az is alátámasztja, hogy a Samsung SDI a gödi üzeméhez valójában csak elhanyagolható mennyiségű gépet és berendezést szerzett be az EGT-ből (a gépek és berendezések mintegy [1–1,5] %-a, lásd a (71) preambulumbekezdést).

(152)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a helyszínválasztáskor a Samsung SDI-nek úgy kellett volna tekintenie, hogy csak kis mértékű beszerzést végezne helyben, ha a 2. sz. beruházásra Magyarországon kerülne sor. A Bizottság úgy véli, hogy reális és hiteles lett volna úgy tekinteni, hogy a 2. sz. beruházásban használt gépeknek és berendezéseknek csak marginális részét szerezték volna be helyben EGT-beli beszállítóktól. E tekintetben, mivel Magyarország maga is [1–1,5] %-os helyi beszerzési arányra mutatott rá az újraszámított nettó jelenértékbeli eltérésre vonatkozó, 2023. januári válaszában ((71) preambulumbekezdés), amely érték ráadásul megfelel a gépek és berendezések helyi beszerzésének a 2. sz. beruházásnál elért tényleges szintjének, a Bizottság ezt az összeget fogja alkalmazni a helyi beszerzés fent említett marginális arányának számszerűsítésére.

(153)

Az előző két alszakaszban (5.3.1.2.2.2.2. és 5.3.1.2.2.2.3.) meghatározott helyi beszerzési arányok alapján a Bizottság úgy véli, hogy az első alszakaszban (5.3.1.2.2.2.1.) meghatározott általános megfontolások fényében ki tudja számítani a berendezések hiteles költségét a két helyszín vonatkozásában. Ennek során a Bizottság a helyben beszerzett gépek és berendezések hányadára a helyi beszerzés járulékos költségeit, a Samsung SDI HQ-n keresztül dél-koreai beszállítóktól beszerzett gépek és berendezések hányadára pedig a szállítási költségeket, a vámokat és a Samsung SDI HQ által alkalmazott felárat alkalmazza.

1. táblázat

Helyi beszerzés – Magyarország bejelentése és a Bizottság értékelése

(154)

A Bizottság ezért figyelembe vette a fenti változásokat a Magyarország és a Samsung SDI által benyújtott NPV-számításokban, változatlanul hagyva a nettó jelenérték minden olyan elemét, amellyel kapcsolatban a Bizottság nem fogalmazott meg kétségeket. Nevezetesen, a Bizottság fenntartja a Magyarország által az eredeti NPV-számításokban a gépek és berendezések dél-koreai beszerzési költségeire vonatkozóan benyújtott költségbecsléseket (az eljárás megindításáról szóló határozat (43) preambulumbekezdésében kifejtettek és a fenti (69) preambulumbekezdésben foglaltak szerint), azaz elfogadja, hogy az 1. táblázatban összefoglalt járulékos költségeken kívül a gépek és berendezések költségei Dél-Koreában és Magyarországon majdnem egyenlőek voltak. Az előző preambulumbekezdésekben említett változások következtében a két helyszín közötti nettó jelenértékbeli eltérés 173 millió EUR-ról 89,6 millió EUR-ra csökken (jelenértéken).

(155)

Bejelentésében Magyarország megerősítette, hogy a kínai hatóságok hivatalosan nem ajánlottak fel vissza nem térítendő támogatást a Hszianban megvalósítandó beruházáshoz (az eljárás kiterjesztésről szóló határozat (13) preambulumbekezdése). Az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszul azonban Magyarország elhatárolódott a bejelentésben szereplő állításoktól, amelyek szerinte jelentős hibákat, félreértéseket és téves információkat tartalmaztak (az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (14) preambulumbekezdése), és azzal érvelt, hogy a Samsung SDI csoport megbeszéléseket folytatott a kínai helyi hatóságokkal, és hogy az ilyen támogatás nyújtásának lehetősége egyáltalán nem irreális.

(156)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki egyrészt a kínai helyi hatóságok által a szóban forgó projektre adott támogatási ajánlat meglétét illetően (lásd az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (48)–(50) és (59)–(61) preambulumbekezdését), másrészt azt illetően, hogy az ilyen támogatást figyelembe vették-e a helyszínválasztáskor (lásd az említett határozat (51) és (57) preambulumbekezdését).

(157)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatra válaszul Magyarország és a Samsung SDI kifogásolta a Bizottság által felvetett két aggályt.

(158)

A fenti (113) preambulumbekezdésben említettek szerint a kontrafaktuális forgatókönyv akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek a helyszínválasztáskor voltak érvényben. A jelen ügyben, függetlenül attól, hogy a kínai helyi hatóságok valóban nyújtottak-e támogatási ajánlatot a hsziani beruházáshoz, a Bizottság úgy véli, hogy a döntéshozatallal egyidejű bizonyítékok nem támasztják alá Magyarország azon állítását, amely szerint egy ilyen ajánlatot figyelembe vettek ebben a döntéshozatali folyamatban, amikor a kedvezményezett a beruházás helyszínét megválasztotta.

(159)

Amint ugyanis azt az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (51) preambulumbekezdése megjegyzi, a Bizottság megállapította, hogy a kínai támogatási ajánlatot csak a 2017. szeptember 21-i belső jelentés említi. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy a kínai hatóságok támogatási ajánlatát valójában soha nem építették be az alternatív beruházási forgatókönyvek nettó jelenértékének összehasonlításába. Magyarország és a Samsung SDI azonban kifogásolta ezt azzal, hogy a kedvezményezett döntéshozatali folyamata során a (jelen esetben akár Kínából, akár Magyarországtól) megkapható támogatás szintje nem a nettó jelenérték számításaiban szerepel, hanem azt egy későbbi lépésben veszik figyelembe.

(160)

A Bizottság megjegyzi, hogy a kedvezményezett döntéshozatali folyamatának első összehasonlítási szakaszában sem a potenciális kínai támogatás, sem a Magyarország által nyújtott támogatás nem szerepelt a nettó jelenérték számításaiban. Ez kitűnik a 2017. szeptember 21-i belső jelentésből: a hsziani, illetve a gödi helyszín számszerűsített áttekintésére vonatkozó 8. és 9. dia egyaránt azt mutatja, hogy az áttekintés nem tartalmazza sem a kínai helyi hatóságok, sem a magyar hatóságok esetleges támogatását. Mindazonáltal a Samsung SDI döntéshozatali folyamatának következő lépései során (az eljárás megindításáról szóló határozat (68) és (69) preambulumbekezdésében ismertetett 4. és 5. lépés) a kínai hatóságok állítólagos támogatási ajánlatát nem vették figyelembe sem a két helyszín összehasonlításában, sem a helyszínválasztásban, és az nem szerepelt az igazoló dokumentumokban sem. Következésképpen Magyarország és a Samsung SDI nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a helyszínválasztás során figyelembe vették volna a kínai hatóságok ilyen ajánlatát.

(161)

Ezzel szemben, amint az a Samsung SDI belső vállalati dokumentumaiból kiderül (63), a magyar hatóságok támogatási ajánlatát figyelembe vették a döntéshozatali folyamat 4. és 5. szakaszában, azaz az a végső összehasonlításban (2017. október 26-i belső dokumentum) is szerepelt, és a gödi beruházási döntést (2017. november 27.) alátámasztó kulcsfontosságú tényezőként mutatták be (lásd az (59) preambulumbekezdést).

(162)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország és a Samsung SDI nem bizonyította, hogy a kínai hatóságok támogatási ajánlatát – ha egyáltalán volt ilyen – a döntéshozók döntő tényezőnek tekintették és figyelembe vették volna a helyszínválasztáskor. Ezért a kínai helyi hatóságok által felajánlott támogatás nem tekinthető a kontrafaktuális forgatókönyv hiteles és reális elemének.

(163)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszaiban Magyarország és a Samsung SDI új állítást is tett, amely szerint a Samsung SDI csoport kedvezményes társaságiadó-kulcsban részesülhetett volna Kínában, ha a beruházását Hszianban hajtotta volna végre, a Kína nyugati régióira vonatkozó kínai politikák alapján, vagy azon eshetőség alapján, hogy a Samsung SDI csoport részesülhetett volna a HNTE-rendszer (64) előnyeiből (az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (24)–(29) és (58)–(62) preambulumbekezdése).

(164)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki az ilyen adókedvezmény hitelességével kapcsolatban (tekintettel arra, hogy 2017-ben az elektromos gépjárművekhez való akkumulátorok gyártásának kínai ágazatától váratlanul megvonták e kedvezmény előnyeit, másrészről pedig úgy tűnt, hogy a Samsung SDI nem felel meg az új és csúcstechnológiát alkalmazó minősített vállalatokra vonatkozó kritériumoknak (HNTE-rendszer), valamint azt illetően, hogy a Samsung SDI valóban figyelembe vette-e ezt a kedvezményes adókulcsot a helyszínválasztáskor.

(165)

Függetlenül attól az állítástól, amely szerint a Samsung SDI csoport hitelt érdemlően feltételezhette, hogy a hsziani beruházása után kedvezményes társaságiadó-kulcs állt volna rendelkezésére, a Bizottság úgy véli, hogy az ügy irataiban semmi nem támasztja alá azt az állítást, hogy a Samsung SDI csoport a helyszínválasztáskor figyelembe vette volna ezt a kedvezményt. A kínai helyi hatóságok támogatási ajánlatához hasonlóan az állítólagos kedvezményes társaságiadó-kulcsot sem vették figyelembe a Samsung SDI csoport döntéshozatali folyamatának utolsó lépései során, sem a két helyszín összehasonlításában, sem a végleges helyszínválasztáskor. Magyarország és a Samsung SDI nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a helyszínválasztás során figyelembe vették volna e kedvezményt.

(166)

Ezzel szemben, a (161) preambulumbekezdésben említett belső dokumentumokból az derül ki, hogy a magyar hatóságok támogatási ajánlatát figyelembe vették a döntéshozatali folyamat 4. és 5. szakaszában, azaz a végső összehasonlításban (2017. október 26-i belső dokumentum) is szerepelt, és a gödi beruházási döntést (2017. november 27.) alátámasztó kulcsfontosságú tényezőként mutatták be.

(167)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy Magyarország és a Samsung SDI nem bizonyította, hogy az állítólagos társaságiadó-kedvezményt – ha egyáltalán volt ilyen – a döntéshozók döntő tényezőnek tekintették és figyelembe vették volna a helyszínválasztáskor. Ezért a társaságiadó-kedvezmény nem tekinthető a kontrafaktuális forgatókönyv hiteles és reális elemének.

(168)

Az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadását követően a Samsung SDI (az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (34) preambulumbekezdése) több alternatív megközelítést is előterjesztett (valószínűségi és diszkrét megközelítés, lásd a fenti (79) és (81) preambulumbekezdést). A diszkrét megközelítés célja, hogy négy különböző forgatókönyv szerint újraszámítsa a két helyszín közötti nettó jelenértékbeli eltérést (figyelembe véve a kínai hatóságok egyik vagy másik állítólagos támogatási intézkedését, valamint a két helyszínen a helyi beszerzés arányának felülvizsgálatát). A Samsung SDI saját beismerése szerint azonban (lásd a fenti (80) preambulumbekezdést) ez a megközelítés nem tükrözi pontosan a helyszínválasztáshoz vezető döntéshozatali folyamatot. Ezenkívül, amint az a fenti (162) és (167) preambulumbekezdésben szerepel, nincs bizonyíték arra, hogy a kínai hatóságok állítólagos támogatási intézkedéseinek bármelyikét figyelembe vették volna a helyszínválasztáskor. Emellett a négy különböző forgatókönyv egyike sem tartalmazta az 5.3.1.2. szakaszban értékelt összes költségelemet, ami a Bizottság véleménye szerint hatással van arra, hogy a két helyszín közötti nettó jelenértékbeli eltérés mennyire tekinthető hitelesnek. Ezért ez a megközelítés nem alkalmas arra, hogy befolyásolja a Bizottságnak a magyar hatóságok támogatása által a Samsung SDI csoport döntéshozóira gyakorolt ösztönző hatás meglétére és mértékére vonatkozó következtetéseit. Ami a valószínűségi megközelítéseket illeti, azokat a Samsung SDI dolgozta ki bizonyos események (helyi beszerzés Kínában, támogatás a kínai hatóságoktól, kedvezményes társaságiadó-kulcs Kínában) bekövetkezésének valószínűségére vonatkozó becslés alapján a nettó jelenértékbeli eltérés újraszámításához. Mindhárom valószínűségi megközelítés a Magyarország által eredetileg benyújtotthoz hasonló újraszámított nettó jelenértékbeli eltérést eredményezett.

(169)

A Bizottság az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban megjegyezte, hogy a Samsung SDI nem nyújtott be olyan korabeli belső dokumentumokat, amelyek alátámasztanák azt az állítást, hogy ilyen valószínűségmérési megközelítéssel számoltak a helyszínválasztás időpontjában, még kevésbé azt, hogy az ilyen valószínűségi tényezők különböző értékeit figyelembe vették e döntéshozatali folyamat során.

(170)

Annak bizonyítása érdekében, hogy a valószínűségi megközelítést a korabeli dokumentumok is alátámasztják, Magyarország az eljárás kiterjesztéséről szóló határozathoz fűzött észrevételeiben azzal érvelt, hogy már nyújtott be korabeli dokumentumokat annak bizonyítására, hogy a Samsung SDI döntéshozói tudtak a kínai hatóságok támogatási ajánlatáról, valamint a Kínában potenciálisan rendelkezésre álló kedvezményes társaságiadó-kulcsról. E lehetőségek ismerete azonban nem jelenti azt, hogy a döntéshozók ténylegesen figyelembe vették volna őket a helyszínválasztáskor, még kevésbé azt, hogy az ilyen elemekhez konkrét valószínűségeket rendeltek. Magyarország a 2017. szeptember 21-i belső jelentésre is hivatkozott. Ez a dokumentum (amely „az adózás és a politikák következetességére” vonatkozó kritériumot, valamint a kínai hatóságok által nyújtott támogatás különböző lehetséges szintjeit említi) azonban nem bizonyítja, hogy a 2017. november 27-én hozott beruházási döntés valószínűségi megközelítésre épült volna. Ezenkívül a 2017. szeptember 21-i belső jelentés egyetlen olyan tényező tekintetében sem utal valószínűségre, amelyre a Samsung SDI és Magyarország utólagosan a valószínűségi megközelítés alkalmazását javasolja.

(171)

A Bizottság vizsgálatának több szakaszában Magyarország és a Samsung SDI tehát nem szolgáltatott a döntéshozatali folyamattal egyidejű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a helyszínválasztáskor ezt a valószínűségi megközelítést mérlegelték volna. Inkább úgy tűnik, hogy a valószínűségi megközelítést a Samsung SDI először az eljárás megindításáról szóló határozathoz fűzött észrevételeiben dolgozta ki ((78) preambulumbekezdés).

(172)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a Samsung SDI a beruházás helyszínére vonatkozó döntéshozatali folyamat során valaha is figyelembe vett valószínűségi megközelítést. Ezért ez a valószínűségi megközelítés nem tekinthető olyan hiteles és reális elemnek, amelyet figyelembe vettek a beruházás két helyszínének összehasonlításakor.

(173)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Magyarország bizonyította, hogy a támogatási intézkedés formális és érdemi ösztönző hatást fejtett ki. Ez utóbbival kapcsolatban azonban a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a helyszínválasztás időpontjában hiteles és reális volt az a feltételezés, hogy az érintett helyszínek bármelyikén 100 %-os helyi beszerzési arány érhető el. A Bizottság véleménye szerint a helyi beszerzésnek csak alacsonyabb aránya tekinthető hitelesnek és reálisnak mindkét forgatókönyvben, tekintettel azokra az elemekre, amelyek a Samsung SDI csoport döntéshozói rendelkezésére álltak abban az időpontban, amikor a beruházás helyszínét megválasztották. A Bizottság azt is megállapítja, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a Samsung SDI csoport a helyszínválasztáskor figyelembe vette volna a kínai hatóságok által nyújtandó támogatást vagy pedig annak lehetőségét, hogy a beruházás kedvezményes társaságiadó-kulcsban részesül, még akkor sem, ha ezeket az elemeket hitelesnek lehetne tekinteni. Ezen elemek fényében a Bizottság megállapítja, hogy a gödi 2. sz. beruházás költséghátrányba kerülne az alternatív kínai helyszínen végrehajtandó beruházáshoz képest, és ezért a támogatási intézkedés ösztönzőnek tekinthető, mivel a támogatási intézkedés hiányában nem lett volna elég jövedelmező a kedvezményezett számára, hogy ezt a beruházást Gödön valósítsa meg. A támogatási intézkedés azonban csak annyiban tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a támogatás összege nem haladja meg a gödi helyszín jelentette, nettó jelenértékben kifejezett hátrányt a kontrafaktuális helyszínhez képest, amely hátrányt abban az összefüggésben kell vizsgálni, amelyben a kedvezményezett a beruházás helyszínéről döntött. A Bizottság megállapította, hogy ezt a nettó jelenértékbeli eltérést nem lehet hitelesen 173 millió EUR-ban számszerűsíteni, amint azt Magyarország a bejelentésében állította, de 89,6 millió EUR összegig hitelesnek találta azt. Az ezen összegen felüli támogatás nem lenne ösztönző hatással a költséghátrányt meghaladó rész tekintetében.

(174)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.3. szakasza szerint annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e a közös érdekű célkitűzés megvalósításához, először is azonosítani kell a támogatás által kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani.

(175)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 49. pontjában foglaltak szerint az állami beavatkozás indokoltnak tekinthető, ha a regionális támogatási térképen szereplő térségek fejlesztését célozza. Magyarország 2017–2021-es időszakra vonatkozó regionális támogatási térképével összhangban (lásd a (10) preambulumbekezdést), amely a támogatási intézkedés (csak a Bizottság jóváhagyásától függő) nyújtásának időpontjában volt érvényes ((30) preambulumbekezdés), Göd az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében regionális támogatásra volt jogosult, ami összhangban van az említett iránymutatás 3.3. szakaszával. A Bizottság ezért fenntartja azon értékelését, miszerint Magyarország bizonyította, hogy a szóban forgó ügyben állami beavatkozásra van szükség.

(176)

Amint arra az eljárás megindításáról szóló határozat emlékeztet, a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 50. pontja szerint a bejelentett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie az adott politikai célkitűzés eléréséhez. Az említett iránymutatás hangsúlyozza, hogy egy támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek, ha rendelkezésre állnak más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközök vagy a támogatási eszközök más, kevésbé torzító típusai. Az iránymutatás 3.4. szakasza ezért két részből álló megfelelőségi vizsgálatot vezet be. Az első megfelelőségi vizsgálat keretében a tagállamoknak azonosítaniuk kell a regionális fejlődés szűk keresztmetszeteit és a célrégióban működő vállalkozásokat érő konkrét hátrányokat, és tisztázniuk kell, hogy a regionális fejlesztés szűk keresztmetszeteit milyen mértékben lehetne támogatásnak nem minősülő intézkedésekkel is célba venni. A második megfelelőségi vizsgálat keretében a tagállamnak meg kell jelölnie, hogy az ügy egyedi érdemére tekintettel miért a regionális beruházási támogatás választott formája a legjobb eszköz a beruházás vagy a helyi döntés befolyásolására.

(177)

Ami a vizsgálat első részét illeti, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban elfogadta, hogy az állami támogatás és különösen a regionális beruházási támogatás megfelelő támogatási forma a gödi térség kohéziós célkitűzésének eléréséhez, amely térség az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult. Mivel az ügyiratok nem tartalmaznak ezzel ellentétes bizonyítékot, ez a megállapítás továbbra is érvényes.

(178)

Ami a vizsgálat második részét illeti, a Bizottság azt is elfogadta, hogy a közvetlen támogatás elvben megfelelő támogatási eszköz az alternatívák életképessége közötti eltérés áthidalására (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (113) és (114) preambulumbekezdését). A Bizottság azonban kétségeinek adott hangot az alternatívák életképessége közötti eltérés, valamint a regionális fejlődéshez való hozzájárulás valószerűségét és mértékét illetően. Az alternatívák életképessége közötti eltérés valószerűségére és mértékére, valamint a támogatási intézkedésnek a regionális fejlődéshez való hozzájárulására vonatkozó bizottsági következtetések fényében a Bizottság úgy véli, hogy a Samsung SDI-nek nyújtott közvetlen támogatás, amennyiben az a (173) preambulumbekezdésben említett életképességi eltérés összegére korlátozódik, megfelelő támogatási eszköz ebben az esetben.

(179)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a közvetlen támogatás formájában nyújtott regionális beruházási támogatási intézkedés (a tényleges életképességi eltérés összegéig) megfelelő támogatási formát jelent az érintett térség regionális fejlődési célkitűzésének eléréséhez.

(180)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.6. szakasza szerint a regionális támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia. A támogatási összeg arányosságára vonatkozó értékelés tehát csak akkor végezhető el, ha a támogatás ösztönző hatása már megerősítést nyert. Egy adott beruházáshoz nyújtott regionális támogatás arányosságának vizsgálatát a beruházási döntés időpontjában kell elvégezni, azaz abban az összefüggésben, amelyben a kedvezményezett vállalkozás dönt a projekt helyszínéről (65).

(181)

A támogatás arányosságának értékelése kettős vizsgálat tárgyát képezi. Először is, általános szabályként a bejelentett egyedi támogatás akkor korlátozódik a szükséges minimumra, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest. A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 80. pontja szerint a 2. sz. forgatókönyv szerinti helyzetekben a támogatási összeg nem haladhatja meg az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértéke és a célterületen megvalósuló beruházás nettó jelenértéke közötti különbséget, figyelembe véve az összes releváns költséget és hasznot. Másodszor, a nettó jelenérték különbségének ellentételezésére nyújtott támogatás nem haladhatja meg azt a maximális támogatási összeget, amely a célrégióra alkalmazandó maximális regionális támogatási intenzitás alapján nyújtható egy adott méretű beruházási projekt esetében (figyelembe véve az iránymutatás 86. pontjában és 20. pontjának c) alpontjában meghatározott csökkentési szabályokat).

(182)

Először is, az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kétségeit fejezte ki a támogatás arányosságát illetően, tekintettel a Magyarország által a bejelentésben bemutatott, az alternatívák életképessége közötti eltérésre vonatkozó számításokkal kapcsolatos kétségekre. A Bizottság ugyanis megkérdőjelezte a Magyarország által benyújtott információk hitelességét, és előzetesen úgy ítélte meg, hogy a két alternatív beruházási helyszín közötti nettó jelenértékbeli eltérés irreális (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (148) preambulumbekezdését).

(183)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban a Bizottság további kétségeit fejezte ki a nettó jelenértékbeli eltérés Magyarország által bemutatott számításának valószerűségével és hitelességével kapcsolatban.

(184)

Az ösztönző hatás értékelésekor (fenti 5.3.1.2.5. szakasz) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Magyarország által bejelentett nettó jelenértékbeli eltérés nem hiteles információkon alapul, és nem tűnik reálisnak. Az említett szakaszban részletezett okokból a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a gödi beruházás költséghátránya az alternatív kínai helyszínre irányuló beruházáshoz képest nem 173 millió EUR, amint azt Magyarország a bejelentésében állította, hanem 89,6 millió EUR. E tekintetben a 108 millió EUR bejelentett támogatási összeg aránytalan. Annak érdekében, hogy a nettó jelenértékbeli eltéréssel arányos maradjon, a támogatás összege nem haladhatja meg a 89,6 millió EUR-t.

(185)

Másodszor, ami a támogatási intenzitásra vonatkozó követelményt illeti, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában emlékeztetett arra, hogy a Göd térségében alkalmazandó maximális regionális támogatási intenzitás 35 %. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a nagyberuházási projektek maximális támogatási intenzitását csökkenteni kell a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 20. pontjának c) alpontjában meghatározott mechanizmus alkalmazásával, amelynek alapján a maximális megengedhető támogatási intenzitás 13,11 %-os bruttó támogatási egyenértéknek felel meg (BTE). Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 108 millió EUR összegű bejelentett támogatás a támogatási intézkedés esetében a jelenértéken 376,540 milliárd HUF (körülbelül 1 187 millió EUR) tervezett összes elszámolható kiadáshoz képest 9,11 %-os támogatási intenzitásnak felelt meg, amely így nem volt magasabb a regionális támogatások csökkentési mechanizmussal korrigált maximális intenzitásánál. Tekintettel arra, hogy a tervezett összes elszámolható kiadás a bejelentett számadatokhoz képest nőtt, és az e határozatban összeegyeztethetőnek tekintett támogatás összege 89,6 millió EUR-ra csökken, az így kapott támogatási intenzitás alacsonyabb, mint 9,11 %, és így a maximális regionális támogatási intenzitás alatt marad.

(186)

Végezetül a Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott elszámolhatósági kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó, az eljárás megindításáról szóló határozat (155) és (156) preambulumbekezdésében (66) foglalt következtetése továbbra is érvényes.

(187)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási intézkedés arányos, de csak annyiban, amennyiben nem haladja meg a Bizottság által megállapított 89,6 millió EUR összegű nettó jelenértékbeli eltérést.

(188)

A Bizottság azt is elemezte, hogy a támogatás nyilvánvaló és indokolatlan negatív hatást gyakorol-e a versenyre és a kereskedelemre.

(189)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.7.2. szakasza felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a kereskedelemre és/vagy a versenyre gyakorolt negatív hatások nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a regionális támogatás esetleges pozitív hatásaival szemben.

(190)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 119. pontja szerint nyilvánvaló negatív hatás állna fenn, ha a javasolt támogatási összeg az elszámolható (standard) beruházási kiadásokhoz képest meghaladja az adott méretű projektre alkalmazandó maximális kiigazított támogatási intenzitást.

(191)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megjegyezte, hogy az elszámolható költségeket a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással összhangban állapították meg (az eljárás megindításáról szóló határozat (153) preambulumbekezdése). Mivel nincsenek ezzel ellentétes bizonyítékok, ez a megállapítás továbbra is érvényes. A Bizottság azt is megállapította, hogy a maximális támogatási intenzitást nem lépték túl (az eljárás megindításáról szóló határozat (157) preambulumbekezdése). A (185) preambulumbekezdésben említettek szerint ez a következtetés még inkább érvényes a magasabb elszámolható költségek és a bejelentett összegnél alacsonyabb, 89,6 millió EUR támogatási összeg mellett.

(192)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 120. pontja szerint nyilvánvaló negatív hatás akkor is fennáll, ha a beruházási támogatás abszolút mértékben hanyatló piacon teremt kapacitást, mivel az ilyen támogatás valószínűleg kiszorítja a versenytársakat, vagy megakadályozza az alacsony költségű cégek piacra lépését, és azzal a kockázattal jár, hogy gyengíti a versenytársak innovációs ösztönzőit. Így nem hatékony piaci struktúrák alakulnak ki, amelyek hosszú távon károsak a fogyasztókra nézve is.

(193)

Figyelembe véve az akkumulátorcellák (valamint az akkumulátormodulok és az akkumulátorcsomagok) EGT-beli és világpiacának várható növekedését, amelyet alátámasztanak a különösen a Magyarország által szolgáltatott bizonyítékok (az eljárás megindításáról szóló határozat (172) preambulumbekezdése), a Bizottság úgy véli, hogy a termékpiac és a földrajzi piac pontos meghatározásától függetlenül a támogatási intézkedés valószínűleg nem eredményez kapacitásfelesleget egy hanyatló piacon. Ezenkívül mindenesetre, tekintettel arra, hogy az üzem elhelyezkedésétől (Göd vagy Hszian) függetlenül ez a gyártóüzem ugyanazon földrajzi területeken ugyanazokat az ügyfeleket szolgálta volna ki (lásd a (88) preambulumbekezdést), a támogatás és a megnövekedett piaci kínálat között nincs ok-okozati összefüggés (függetlenül a földrajzi vagy a termékmeghatározástól). Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt következtetésével összhangban a Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a támogatási intézkedés megfelel a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 120. pontjának.

(194)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 121. pontja megtiltja, hogy az alacsonyabb projektspecifikus életképességű EGT-régiók „támogatási versenyekben” vegyenek részt a hasonlóan gyenge vagy rosszabb helyzetű régiók kárára (67).

(195)

Bár a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban e tekintetben nem fogalmazott meg kétségeket, az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban a Magyarország és a Samsung SDI által benyújtott új bizonyítékok alapján (lásd az említett határozat (72) preambulumbekezdését) nem zárta ki a kohézióellenes hatások kockázatát. Bár a vizsgálat kezdeti szakaszában Magyarország csak egy, az EGT-n kívüli alternatív helyszínre (Kína) hivatkozott, az új bizonyítékokból kiderült, hogy a Samsung SDI csoport az EGT-n belüli más lehetséges helyszíneket (Lengyelország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság) is a beruházás lehetséges helyszínének tekintett. Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat (68) preambulumbekezdésében a Bizottság elfogadta, hogy a Samsung SDI csoport a kiválasztási eljárás korábbi szakaszában elvetette a cseh és szlovák zöldmezős területeket, a Bizottság nem zárhatta ki annak lehetőségét, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján regionális támogatásra jogosult magyarországi, gödi telephelynek nyújtott támogatás kohézióellenes hatást fejthetett ki azáltal, hogy a beruházást elvonta egy kevésbé fejlett, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult lengyel régiótól.

(196)

A Magyarország és a Samsung SDI által az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatra válaszul benyújtott érvek, valamint az ügyiratban szereplő bizonyítékok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Samsung SDI csoport a kiválasztási eljárásának meglehetősen korai szakaszában kizárta a lehetséges alternatív lengyel helyszínt a lehetséges helyszínek listájáról. Amint az az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban is szerepel ((69) preambulumbekezdés), egyértelmű, hogy a lengyel helyszínt nem értékelték a kiválasztási folyamat következő szakaszában („a végső jelöltek részletes elemzése”), amely magában foglalta a nyereség és a veszteség szimulációját, az időrendi szimulációt és a bővítési potenciált. A lengyel helyszínt – más alternatív helyszínekhez hasonlóan – csak előzetes mennyiségi és minőségi értékelésnek vetették alá. A lengyel helyszín az előzetes mennyiségi értékelésben messze elmaradt a többi helyszíntől. A Bizottság által az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban hivatkozott dokumentumból kitűnik, hogy csak barnamezős területeket választottak ki, és hogy a lengyel területhez hasonló zöldmezős területeket kizárták (különösen azért, mert sokkal hosszabb építési munkálatokra lett volna szükség). Ennélfogva, amint az a 2017. szeptember 21-i belső jelentésből kitűnik, csak két területet vizsgáltak meg komolyan a következő szakasz tekintetében, és vizsgáltak meg részletesen, nevezetesen a gödi célterületet és a kínai Hszianban található területet.

(197)

Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy ellentétben azzal, amit az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatban állított, a támogatásnak valószínűleg nincs kohézióellenes hatása.

(198)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 122. pontja szerint, amennyiben a kedvezményezett konkrét tervekkel rendelkezik arra, hogy az EGT más térségében azonos vagy hasonló tevékenységet szüntessen meg vagy azt ténylegesen meg is szünteti, és ezt a tevékenységet a megcélzott térségbe helyezi át, valamint ha ok-okozati kapcsolat áll fenn a támogatás és az áthelyezés között, az olyan negatív hatásnak tekintendő, amelyet a pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak.

(199)

Magyarország és a támogatás kedvezményezettje kijelentette (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (33) preambulumbekezdését), hogy a kedvezményezett csoportszinten a támogatási kérelmet megelőző két évben nem szüntette meg ugyanazt vagy hasonló tevékenységét az EGT-ben, és nem rendelkezett konkrét tervel arra, hogy a beruházás befejezését követő két éven belül megszüntessen ilyen tevékenységet.

(200)

A Bizottság azonban kétségeit fejezte ki e tekintetben azon sajtóbeszámolók fényében, amelyek szerint a Samsung SDI csoport átszervezi tevékenységeit az EU-ban (az eljárás megindításáról szóló határozat (179) preambulumbekezdése). Ez az átszervezés a Samsung SDI csoport ausztriai leányvállalata akkumulátorcsomag-gyártási tevékenységeinek Magyarországra való áthelyezéséhez, az osztrák leányvállalatnál pedig 100 munkahely megszűnéséhez vezethetett.

(201)

A Bizottság nem tudta kizárni, hogy az elektromos járművekbe való akkumulátorcellák gödi gyártásába történő beruházáshoz nyújtott támogatás nem volt legalábbis közvetett oka ugyanazon vagy hasonló tevékenység EGT-n belüli megszüntetésének vagy áthelyezésének.

(202)

Magyarország és a Samsung SDI kiegészítő beadványai, valamint az ügyiratban szereplő bizonyítékok ((90) preambulumbekezdés) alapján a Bizottság megállapítja, hogy az osztrák telephelyet nem szüntették meg a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás értelmében. Ahhoz, hogy a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 122. pontja szerinti megszüntetésnek minősüljön, a tevékenységet teljesen vagy részben meg kell szüntetni, amennyiben ez jelentős, azaz legalább 100 munkahely megszűnéséhez vezet, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában a létesítményben foglalkoztatott munkaerő legalább 50 %-ának megfelelő létszámcsökkentést eredményez (összehasonlítva a kérelmezés időpontját megelőző két év bármelyikében, azaz a referencia-időszakban a létesítményben foglalkoztatottak átlagos számával) (68). Magyarország bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a jelen ügyben nem teljesültek ezek a feltételek. A 140 alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállaló 2021-re tervezett elbocsátása, amelyet részben ellensúlyozott a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók számának növekedése, a várakozások szerint a munkavállalók összlétszámát 397–417-re csökkentette, összehasonlítva a referencia-időszakban (2015 októbere és 2017 szeptembere között) átlagosan foglalkoztatott 401–470 fővel. Így kevesebb mint 100 munkahely szűnne meg. Továbbá, tekintettel a referencia-időszak 401–470 fős összlétszámára, a munkaerő 140 fővel történő (bruttó) csökkentése az 50 %-os küszöbérték alatt lenne.

(203)

Magyarország kifejtette továbbá, hogy nem került sor Ausztriából Magyarországra történő áthelyezésre, mivel a Gödön előállított akkumulátorcellák technológiailag eltérnek az osztrák üzemben előállított celláktól (lásd a (90) preambulumbekezdést).

(204)

Ezenkívül Magyarország olyan belső vállalati dokumentumokat nyújtott be, amelyek bizonyítják, hogy a Samsung SDI osztrák üzemében folytatott tevékenységek csökkentése e létesítmény tevékenységi iránya megváltoztatásának részét képezte (az akkumulátorcsomagok gyártásáról a kutatási és fejlesztési, tesztelési és minőség-ellenőrzési tevékenységekre) azt követően, hogy az ügyfelek (bizonyos autógyártók és nem a Samsung SDI) úgy döntöttek, hogy nem érdeklődnek az osztrák üzemben előállított termékek iránt. Következésképpen a Bizottság elismeri, hogy nem állapítható meg ok-okozati összefüggés a 2. sz. beruházás és a Samsung SDI csoport osztrák üzemének átszervezése között.

(205)

Ezen elemekre tekintettel a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a támogatási intézkedés és az EGT-n belüli bármely megszüntetés vagy áthelyezés között ok-okozati összefüggés állna fenn.

(206)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a támogatás nem gyakorol nyilvánvaló negatív hatást a versenyre vagy a kereskedelemre a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.7.2. szakasza értelmében.

(207)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.7.2. szakaszán kívül az iránymutatás 114., 115. és 132. pontja határozza meg azokat a versenyre gyakorolt indokolatlan negatív hatásokat, amelyeket figyelembe kell venni a mérlegelési teszt fennmaradó részében, ha a beruházásra a 2. sz. forgatókönyv összefüggésében, két különálló földrajzi piacon kerül sor. E hatások erőfölényes piaci helyzet alulteljesítő piacon (még akkor is, ha az adott piacon nincs abszolút hanyatlás) történő létrejöttével vagy megerősítésével, illetve kapacitásfelesleg létrehozásával vagy megerősítésével kapcsolatosak.

(208)

Először is, a beruházás eredményeként – támogatás mellett vagy anélkül – ugyanolyan mennyiségű akkumulátorcellát szállítottak volna az EGT-be és a világpiacra (mivel – függetlenül attól, hogy az üzem Hszianban vagy Gödön működik – a várható rendeltetési piacok azonosak, lásd a (88) preambulumbekezdést), így a támogatás és az ilyen indokolatlan negatív hatások között nincs ok-okozati összefüggés, és nem szükséges elvégezni ezeket a kiegészítő vizsgálatokat.

(209)

Mindenesetre a támogatás nem teremt vagy erősít meg erőfölényt, mivel azt várták, hogy a Samsung SDI piaci részesedése (figyelembe véve a szóban forgó beruházást) európai szinten a 2019. évi [7–10] %-ról 2023-ban [20–25] %-ra, globális szinten a 2019. évi [7–10] %-ról 2023-ban [10–13,5] %-ra nő (lásd a (25) preambulumbekezdést). A támogatás ezenkívül nem teremt kapacitásfelesleget egy alulteljesítő piacon, mivel a piac – világszinten és az EGT szintjén – növekszik (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (172) preambulumbekezdését).

(210)

Azáltal, hogy a beruházás helyszínét egy támogatott területre viszi, a támogatás hozzájárul Göd regionális fejlődéséhez, ami számos pozitív hatással jár az adott régióra nézve (lásd az 5.3.1.1. szakaszt). Az előző szakaszokban ismertetett értékelés továbbá azt mutatta, hogy az állami beavatkozásra szükség van, a támogatás megfelelő, és a támogatásnak ösztönző hatása van, amennyiben nem haladja meg a 89,6 millió EUR összegű nettó jelenértékbeli eltérést. A Bizottság azt is megállapítja, hogy az állami beavatkozás arányos, amennyiben továbbra is az azonosított nettó jelenértékbeli eltérésre korlátozódik. Az értékelés azt is kimutatta, hogy az eredetileg felvetett kétségek ellenére a támogatás nem gyakorol nyilvánvaló negatív hatást a versenyre és a kereskedelemre. Ezenkívül a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt egyéb negatív hatásokat illetően a támogatás nem hoz létre vagy erősít meg piaci erőfölényt vagy kapacitásfelesleget egy alulteljesítő piacon.

(211)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatásnak a regionális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai – amennyiben a támogatás nem haladja meg a 89,6 millió EUR-t – felülmúlják a negatív hatásokat.

(212)

A Bizottság átláthatósági közleményének (69) II.2. pontjával összhangban a tagállamoknak gondoskodniuk kell a következők átfogó állami támogatási weboldalon történő, nemzeti vagy regionális szintű közzétételéről: a jóváhagyott támogatási program vagy az egyedi támogatás odaítéléséről szóló határozat, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések teljes szövege vagy arra mutató hivatkozás; a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok megnevezése; az egyedi kedvezményezettek megnevezése, az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formája és összege, az odaítélés időpontja, a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalat), a kedvezményezett székhelye szerinti (NUTS II. szintű) régió, valamint a kedvezményezett tevékenysége szerinti (a NACE – a gazdasági tevékenységek nómenklatúrája – alágazati szintjén meghatározott) fő gazdasági ágazat. Ezeket az információkat a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább tíz évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(213)

A Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország megerősítette, hogy az átláthatósági közlemény II.2. pontjában meghatározott valamennyi átláthatósági követelményt be fogja tartani (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (187) preambulumbekezdését).

(214)

A bejelentésből nem következik, hogy a támogatás vagy a hozzá kapcsolódó feltételek, illetve a támogatás által elősegített gazdasági tevékenységek az uniós jog bármely vonatkozó rendelkezésének megsértését vonhatják maguk után (70). A Bizottság különösen nem küldött indokolással ellátott véleményt Magyarországnak az uniós jog esetleges olyan megsértéséről, amely a jelen ügyhöz kapcsolódna. A Bizottsághoz továbbá nem érkezett olyan panasz vagy információ, amely arra utalna, hogy a támogatás, a hozzá kapcsolódó feltételek vagy az általa elősegített gazdasági tevékenységek ellentétesek lennének az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel.

(215)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatási intézkedés – amennyiben annak maximális összege 89,6 millió EUR-ra korlátozódik – az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

(216)

A Bizottság ennek megfelelően úgy határozott, hogy a támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, amennyiben összege nem haladja meg a 89,6 millió EUR-t. Az ezen összeget meghaladó, legfeljebb 108 millió EUR összegű bejelentett támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal,