(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2023. november 21-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó eritrit behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2023. október 9-én a Jungbunzlauer S.A. (a továbbiakban: a panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az eritritet gyártó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2024/1608 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a panaszost, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket, kereskedőket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(6)

Az eljárás megindítását követően a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-Importőrök és -Exportőrök Kereskedelmi Kamarája (a továbbiakban: CCCMC) elnevezésű szervezet, amelyet négy exportáló gyártó (4) felhatalmazott arra, hogy e vizsgálat során képviselje őket a kár, az ok-okozati összefüggés és az uniós érdek vonatkozásában, észrevételeket nyújtott be a panasszal és a vizsgálat megindításával, a jelentős kárral, az ok-okozati összefüggéssel, valamint az uniós érdekkel kapcsolatban.

(7)

A CCCMC azt állította, hogy a panaszos nem nyújtotta be az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti információkat, és a Bizottság elmulasztotta az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint megfelelően felülvizsgálni a panaszban szereplő információkat.

(8)

A CCCMC különösen azt állította, hogy panaszos nem foglalkozott megfelelően a termelékenységgel, a munkabérekkel és az árakat befolyásoló valós tényezőkkel. Továbbá azzal érvelt, hogy a panaszból részben hiányoznak a foglalkoztatásra vonatkozó adatok (az adatok nem szerepelnek az adminisztratív személyzet és az eritrit gyártásában közvetlenül részt vevő munkaerő szerinti bontásban), továbbá a beruházások megtérülésére, a tőke- vagy beruházásbevonási képességre, valamint a pénzforgalomra gyakorolt tényleges és potenciális hatásokra vonatkozó adatok.

(9)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy az alaprendelet 5. cikkével összhangban megvizsgálta a panaszt, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat megindításához szükséges feltételek teljesültek, azaz a vizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre.

(10)

Az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint a panasznak a panaszos részére szokásszerűen rendelkezésre álló információkat kell tartalmaznia. A vizsgálat megindításához szükséges bizonyítási küszöb (az „elegendő” bizonyíték) nem azonos a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés fennállásának előzetes vagy végleges megállapításához szükséges bizonyítási küszöbbel. Következésképpen azok a bizonyítékok, amelyek mennyiségüket vagy minőségüket tekintve nem elegendőek a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés előzetes vagy végleges megállapításához, elegendők lehetnek a vizsgálat megindításához (5).

(11)

A Bizottság megjegyezte, hogy a panasz betekinthető összefoglalója az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartalmazta az uniós gazdasági ágazat állapotát befolyásoló, releváns tényezőket és mutatókat. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében felsorolt gazdasági tényezőkre az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontja példaként hivatkozik („a […] felsoroltakhoz hasonló”). Ebből következik, hogy az 5. cikk (2) bekezdése nem írja elő, hogy a panasz szakaszában valamennyi gazdasági tényezőt figyelembe kell venni. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(12)

A CCCMC azt is állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg és nem vette figyelembe azt a köztudomású kihívást, amellyel az uniós gazdasági ágazatnak szembe kell néznie, nevezetesen hogy versenyképes áron szerezze be a fő nyersanyagokat és energiát a termeléshez szükséges mennyiségben, valamint azokat a tudományos eredményeket, amelyek valószínűleg befolyásolják a fogyasztók döntéseit, és megváltoztatják az EU-ban megfigyelhető fogyasztási mintákat.

(13)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a CCCMC állítása túlmutat az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeken, mivel az eljárás megindításának szakaszában a Bizottság szerepe az, hogy megvizsgálja a panaszos által benyújtott bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésére az eljárás megindításához. Mivel ezt a Bizottság ténylegesen elvégezte, ezért elutasította a CCCMC állítását.

(14)

A Kínában fennálló jelentős piaci torzulásokkal kapcsolatban a CCCMC először is azt állította, hogy a panasz a 2017. évi bizottsági szolgálati munkadokumentumra támaszkodott, amelynek relevanciája kétséges, mivel azt körülbelül 5 évvel az eljárás megindítása előtt tették közzé, valamint, hogy a szóban forgó jelentés elfogult és nem objektív, mivel kifejezetten azzal a céllal készült, hogy elősegítse az uniós gazdasági ágazatok számára egy kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos kérelem benyújtását. Másodszor, a CCCMC azt állította, hogy a más vizsgálatokban szereplő hivatkozások és analógiák használata jogilag nem megalapozott, mivel azok az érintett termékre vonatkozó tényállásnak más termékekre, például a citromsavra, a szulfanilsav vagy a mononátrium-glutamátra vonatkozó megállapításokkal való helyettesítéséből áll.

(15)

A Bizottság megjegyezte, hogy – a 3.2. szakaszban bemutatott módon – az a tény, hogy a bizottsági szolgálati munkadokumentumot 2017 decemberében adták ki, nem csökkenti annak értékét az érintett termék szempontjából továbbra is releváns piactorzító tényezők meghatározása tekintetében. Ami az egyéb vizsgálatok megállapításainak felhasználását illeti, ismételten hangsúlyoznánk, hogy – a 3.1. szakaszban leírtak szerint – a szoros kapcsolatban lévő piacokra és gazdasági ágazatokra vonatkozó megállapítások ismét relevánsak lehetnek az érintett termék Kínában történő gyártása és értékesítése szempontjából. A Bizottság ezért elutasította CCCMC ezen állításait.

(16)

Ezenkívül a CCCMC azt állította, hogy a védelemhez való joga súlyosan sérült, mivel:

(17)

A fenti állításokkal kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat egyetlen gyártóból áll, érthető, hogy a kártényezőket tartományokban és indexált formában adták meg a panaszban. A CCCMC állításainak vizsgálata kimutatta, hogy ezek az indexek és tartományok lehetővé tették a különböző kárindexek alapjául szolgáló, a kérelmező által bizalmasan benyújtott adatokban tapasztalt tendenciáknak és azok szintjének megértését. Ami azt illeti, hogy a panaszos nem fedte fel a forrásokat, mivel a tényleges adatokat most már az alábbi 4.3. pont tartalmazza, ez a probléma orvoslásra került.

(18)

A rendes értékre, a kárra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkozó egyéb, az eljárás megindításához közvetlenül nem kapcsolódó konkrét észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakaszok (3., 4. és 5. szakasz) foglalkoznak.

(19)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(20)

Tekintettel az uniós eritritgyártók korlátozott számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy kérdőíveket bocsát az ismert uniós gyártó, nevezetesen a Jungbunzlauer S.A. rendelkezésére. A szóban forgó uniós gyártó benyújtotta válaszait a kérdőívre. Más uniós gyártó nem jelentkezett az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően. A Bizottságnak ennélfogva nem kellett mintavételhez folyamodnia.

(21)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(22)

A kért információkat egyik független importőr sem közölte.

(23)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi kínai exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(24)

Az érintett országban működő négy exportáló gyártók nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe.

(25)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három exportáló gyártóból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni.

(26)

A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. A kiválasztott mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(27)

Egy kínai exportáló gyártó kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján. Ez az exportáló gyártó azonban nem nyújtott be választ a kérdőívre a Bizottságnak.

(28)

A Bizottság kérdőíveket küldött az uniós gyártó, a mintában szereplő kínai exportáló gyártók, valamint az ismert importőrök és felhasználók részére. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten.

(29)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(30)

A kérdőívet az egyetlen uniós gyártó, három kínai exportáló gyártó és két felhasználó küldte vissza kitöltve. A kínai kormánytól nem érkezett válasz a kérdőívre.

(31)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(32)

A Bizottság elvégezte az alábbi felek által benyújtott információk dokumentumalapú elemzését:

(33)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2022. október 1-jétől 2023. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(34)

A vizsgálat tárgyát képező termék az eritrit, egy édesítőszerként használt négy szénatomos cukoralkohol (poliol), amelyet cukorból vagy glükózból állítanak elő tiszta formában vagy olyan keverékekben, amelyek kevesebb mint 10 tömegszázalékban tartalmaznak más termékeket (a továbbiakban: vizsgált termék).

(35)

A tiszta eritrit a 149-32-6 szám alatt szerepel a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) nyilvántartásában.

(36)

Az eritrit egy természetes, nulla kalóriatartalmú, nulla glikémiás indexszel rendelkező édesítőszer. Főleg cukorhelyettesítőként használják élelmiszerekben és italokban, akár tiszta formában, akár más összetevőkkel, például sztíviával, egy természetes, magas intenzitású édesítőszerrel keverve. Felhasználásának fő szegmense az asztali édesítőszerek, ezt követik az italok, édességek, péksütemények, sporttáplálékok és egyéb élelmiszerkategóriák.

(37)

Az érintett termék a Kínából származó vizsgált termék, a jelenleg az ex 2905 49 00 KN-kód alá tartozó tiszta eritrit, valamint az ex 2106 90 92 és ex 2106 90 98 KN-kódok alá tartozó, eritritet tartalmazó keverék termékek (TARIC-kódok: 2905490015, 2106909265 és 2106909815), (a továbbiakban: érintett termék).

(38)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek azonos alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(39)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(40)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(41)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat az eritrit előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat négy exportáló gyártó küldte meg.

(42)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(43)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(44)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(45)

A Bizottság 2023. december 21-én az érdekelt felek számára összeállított aktához csatolt feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni (a továbbiakban: első feljegyzés).

(46)

E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az eritrit előállításához felhasználnak. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság azonosította a lehetséges reprezentatív országokat, nevezetesen Brazíliát, Kolumbiát és Thaiföldet.

(47)

A vizsgálat során összegyűjtött információk alapján az Unión és Kínán kívül az eritritet ipari mennyiségben csak egy, a Kínáétól eltérő gazdasági fejlettségű országban, nevezetesen az USA-ban állítják elő.

(48)

Következésképpen a Bizottság arra törekedett, hogy a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségű reprezentatív országban azonosítson egy olyan terméket, amely a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozik, és (többnyire) ugyanazokkal a termelési tényezőkkel rendelkezik, mint az eritrit.

(49)

A Bizottság először az eritrittől eltérő édesítőszereket elemezte. A Bizottság azonban nem talált olyan édesítőszert, amelyet kereskedelmi céllal az eritrittel azonos vagy eritrithez hasonló gyártási eljárásokkal állítottak volna elő. Az eritritet a kereskedelmi célokra szénhidrátok „természetes” fermentálásával állítják elő. A mesterséges édesítőszereket, például a szukralózt, a szacharint, az aszpartámot vagy az aceszulfám-K-t azonban mesterséges kémiai szintézissel/eljárással állítják elő.

(50)

A Bizottság ezt követően a panaszos javaslatára a citromsavat elemezte, amely a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék. Az eritrithez hasonlóan a citromsav is szerves vegyi termék, amelyet mezőgazdasági szénhidrátok fermentálásával állítanak elő.

(51)

Mind a citromsavat, mind az eritritet szabályozott lépésekből álló fermentációs eljárással állítják elő, amelyet a kristályosítási fázis, majd a kristályok szárítása követ. Még ha a két termék fermentációs folyamata el is tér a mikroorganizmusok és az élesztő tekintetében, vannak olyan gyakori segédanyagok, mint a habmentesítő anyag, a kukorica-áztatólé vagy a perlit. Így a citromsav és az eritrit azonos alapvető inputként használt nyersanyagokkal, releváns közös fogyóeszközökkel és nagyon hasonló gyártási folyamatokkal rendelkezik.

(52)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a citromsav megfelelő, a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék abból a célból, hogy az eritrit előállításához használt termelési tényezők kapcsán megállapítsa az olyan reprezentatív országban alkalmazott torzulásmentes értéket, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló.

(53)

A Bizottság a mintában szereplő egyik exportáló gyártótól (Dongxiao Biotechnology Co., Ltd.), valamint a panaszostól kapott az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeket.

(54)

A Bizottság 2024. április 11-én az érdekelt felek számára összeállított aktához csatolt második feljegyzésben foglalkozott az érdekelt felektől az első feljegyzéssel kapcsolatban kapott észrevételekkel, valamint tájékoztatta a feljegyzésben érintett feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Kolumbiát tekinti reprezentatív országnak. Ezenfelül tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget egy reprezentatív országbeli citromsavgyártó, a Sucroal S.A. adatai alapján állapítja meg.

(55)

A Bizottsághoz a második feljegyzéssel kapcsolatban az uniós gazdasági ágazattól és a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd. vállalattól érkeztek észrevételek. Ezekkel a 3.3.3. szakasz megfelelő címsoraiban foglalkozott.

(56)

A beérkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kolumbia megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulásmentes árakat és költségeket onnan szerzi majd be. A választás mögöttes okait az alábbi 3.3. szakasz részletesen ismerteti.

(57)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(58)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor, abban az esetben, ha „megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségek a továbbiakban az „SGA-költségek” kifejezéssel utalunk).

(59)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(60)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(61)

mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek rendelkezésre állnia. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(62)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(63)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(64)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (6), amelyek bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a vegyiparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a Kínáról szóló jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(65)

A panaszos a jelentésben szereplő bizonyítékokra támaszkodva hangsúlyozta az alább említett torzulások jelentőségét az élelmiszer-összetevőkre vonatkozó uniós dömpingellenes eljárásokkal összefüggésben. A panaszos továbbá rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hatóságai mind általánosságban, mind kifejezetten a vegyipari ágazatban, a biokémiai termékek, úgymint az eritrit, a citromsav vagy a nátrium-glükonát tekintetében is dokumentálták az árak és a költségek jelentősen torzult voltát.

(66)

A panaszos a kínai vegyipari ágazattal kapcsolatos számos közelmúltbeli vizsgálat – nevezetesen a nátrium-glükonátra (7), egyes polivinil-alkoholokra (8), a szulfanilsavra (9), a citromsavra (10) és a nátrium-glutamátra (11) vonatkozó vizsgálatok – során tett bizottsági ténymegállapításokra is hivatkozott, amelyek megerősítették, hogy a kínai árak és költségek tekintetében jelentős torzulások állnak fenn.

(67)

Következésképpen, mivel a fent említett ügyekben vizsgált gyártók ugyanabban az ágazatban tevékenykednek, mint az eritritgyártók, a panasz azt állította, hogy a fenti vizsgálatok során a jelentős torzulások fennállására vonatkozóan levont következtetések a kínai eritritgyártókra is vonatkoznak.

(68)

A panasz jelezte, hogy az eritrit kínai belföldi árai és költségei nem elfogadhatók, mivel ezek összeegyeztethetetlenek a piaci erők szabad érvényesülésének eszméjével, és inkább az összetett és mindenre kiterjedő állami beavatkozás eredményeként alakulnak ki.

(69)

A vegyiparban – különösen az eritritágazatban – tapasztalható jelentős piaci torzulásokat rendszeresen megerősítik Kína hivatalos aktusokkal dokumentált intézkedései, valamint a magán- és állami tulajdonú vállalatok ezt követő intézkedései.

(70)

Például számos eritritgyártó olyan tartományokban található, ahol jelentős torzulások állnak fenn, mint például Hebei, amely egyedi támogatási rendszereket vezetett be a vegyipari ágazat számára, vagy Shandong, amely a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, a mezőgazdaság terén erős tartomány létrehozását előmozdító tervről szóló közleményt tett közzé, amely számos politikai indíttatású és piactorzító rendelkezést tartalmaz a mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan. Hasonlóképpen, Heilongjiang tartomány saját ötéves tervvel rendelkezik a kukoricafeldolgozó ipar fejlesztésére, míg Jilin tartomány stratégiai fontosságú és feltörekvő iparágakra vonatkozó ötéves terve előmozdítja a biokémia-ágazat iparosítását.

(71)

Ezenkívül a panaszos jelezte, hogy az eritritet gyártó vállalatok gyakran tesznek közzé weboldalaikon a torzulásokat alátámasztó tényezőkre vonatkozó nyilatkozatokat. Például Kína legnagyobb eritritgyártójának, a Sanyuan Biotechnology Co. Ltd.-nek a weboldala azt állította, hogy termékei „nemzeti kulcsfontosságú új termék” minősítést kaptak. Ugyanez a vállalat, valamint számos más eritritgyártó – például a Baolingbao Biology Co., Ltd, amely a második legnagyobb – számos, a területhez kapcsolódó nemzeti vagy tartományi kitüntetést és címet kapott (például Országos Cukorgyártási Technológiai Kutatóközpont, Országos Minőségi Díj, Nemzeti Zöld Gyár), amely a panaszos szerint az állam és az eritritágazatban tevékenykedő vállalatok közötti szoros kapcsolat jele.

(72)

Ezenkívül a legtöbb eritritgyártó tagja a Kínai Élelmiszeradalékanyag- és Élelmiszerösszetevő-gyártók Szövetségének (China Food Additive and Ingredients Association, a továbbiakban: CFAA), valamint a gyártók vagy beszállítóik szintén tagjai a Kínai Keményítőipari Szövetségnek (China Starch Industry Association, a továbbiakban: CSIA).

(73)

A nátrium-glükonátra vonatkozó, fent említett vizsgálatra hivatkozva a panaszos rámutatott, hogy Kína 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó tizennegyedik ötéves terve szerint Kína eltökélt szándéka, hogy „a vegyipar felett szigorú felügyeletet” gyakoroljon. Hasonlóképpen, a panaszos emlékeztetett arra, hogy az egyes polivinil-alkoholokra, a szulfanilsavra, a citromsavra és a nátrium-glutamátra vonatkozó vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kínai Kommunista Pártnak (a továbbiakban: KKP) az állami tulajdonban és magántulajdonban lévő vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetein keresztül Kína beavatkozik az üzleti döntésekbe. A beszámolók szerint a KKP nemcsak az állami tulajdonú, hanem a magántulajdonú vállalatokra is nyomást gyakorol annak érdekében, hogy azok pártfegyelmet tanúsítsanak. 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatokra pedig egyre nagyobb nyomás nehezedett azt illetően, hogy a KKP szervezetei mondják ki a végső szót az üzleti döntéshozatal során.

(74)

A panaszos hangsúlyozta, hogy a nátrium-glükonátra vonatkozó vizsgálatban a Bizottság megjegyezte, hogy a fent említett torzulások más vegyi anyagok tekintetében is megfigyelhetők, és arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett torzulások a teljes kínai vegyi és petrolkémiai ágazatot érintik. A Bizottság megállapította, hogy a kínai tervrendszer általában azt eredményezte, hogy az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg.

(75)

Ezen túlmenően, kiemelve, hogy a fent említett bizottsági vizsgálatokban érintett gyártók megegyeznek az eritritágazatban tevékenykedő gyártókkal, a panasz emlékeztetett a következő elemekre, amelyek jelentős torzulásokat eredményeztek.

(76)

Először: a vegyipari ágazatot – beleértve az eritrit alágazatát – jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek állami hatóságok tulajdonában vannak, ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(77)

Másodszor: az eritritet előállító vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe:

(78)

Harmadszor: a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket valósít meg:

(79)

Negyedszer: a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a vegyipari ágazatot is érintik a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások:

(80)

Ötödször: a bérköltségek az eritritágazatban is torzultak:

(81)

Hatodszor: az eritritet gyártó vállalatok közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe:

(82)

A panaszos azt állította, hogy a fent említett torzulások rendszerszintűek. Az állami beavatkozás országszerte és a gazdaság minden ágazatában tapasztható, többek között a tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával kapcsolatban. A nátrium-glükonátra vonatkozó vizsgálat feltárta, hogy amikor a gyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások; amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai; és működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(83)

Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy az eritritágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn.

(84)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok magukban foglalták a jelentésben, valamint annak aktualizált változatában (a továbbiakban: aktualizált jelentés) (12) foglalt bizonyítékokat, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodott.

(85)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

(86)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (13).

(87)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (14). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbsége az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg.

(88)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (15).

(89)

A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg.

(90)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe.

(91)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (16). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(92)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(93)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (17). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(94)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(95)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az adott ágazatok/szektorok támogatását szolgáló eszközöket, valamint a célkitűzések megvalósításának határidejét is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek.

(96)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(97)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (18).

(98)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (19).

(99)

Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (20).

(100)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (21).

(101)

A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (22).

(102)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő, hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (23).

(103)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(104)

Az érintett termék ágazatát főként magánvállalatok szolgálják ki, például: Sanyuan Biotechnology Co., Ltd (24).; Dongxiao Biotechnology Co., Ltd (25); Baolingbao Biology Co., Ltd (26).; Zhejiang Huakang Pharmaceutical Co., Ltd (27).

(105)

Általánossá vált azonban, hogy a KKP nemcsak az állami tulajdonú vállalatok, hanem a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (28), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel. Ugyanis az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(106)

Emellett az érintett termék ágazatára számos kormányzati szakpolitika vonatkozik, például a Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által 2022-ben bejelentett kulcsfontosságú szakpolitikák: „a mezőgazdasági ágazat integrált fejlesztése. Számos modern nemzeti mezőgazdasági ipari park, előnyös és jellegzetes ipari klaszterek, valamint a mezőgazdasági ágazatban erős települések kialakításának és építésének koordinálása. A nemzeti élelmezésbiztonság és a fontos mezőgazdasági termékek hatékony ellátásának biztosítására történő összpontosítás, különös tekintettel a rizsre, a búzára, a kukoricára, […] egy modern vidéki ipari rendszer kiépítését eredményezi, amely a rendszer hajtóerejét alkotó, erős iparvárosokon és ipari parkokon, valamint a rendszer gerincét alkotó ipari klasztereken alapul; tartományi, megyei és települési elrendezések kialakítása; valamint a pontok, vonalak és területek összehangolt előmozdítása az ipari fejlődés egésze minőségének és hatékonyságának javítása érdekében (29) .” Hasonlóképpen, a mezőgazdaság és a vidéki területek korszerűsítésének előmozdításáról szóló tizennegyedik ötéves terv a következő célokat tűzi ki: „[n]emzeti élelmiszer-biztonsági ipari övezet kialakítása. A rizs, búza, kukorica, szójabab stb. termelése és szállítása alapján a termelés, a feldolgozás, a tárolás és az áruforgalom terén a kapacitásépítés elrendezésének koordinálása és élelmiszer-biztonsági ipari övezetek kialakítása […] (30)”.

(107)

Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (31).

(108)

Például a CFAA alapszabályának 3. cikkében kimondja, hogy a szervezet „elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok szakmai útmutatásait, felügyeletét és irányítását” (32). A CFAA párttagozatának (33) célja továbbá „az üzleti kutatási képességek folyamatosan javítása, […] az ipari szövetségek munkájának megerősítése, és a pártépítésre vonatkozó általános követelmények maradéktalan végrehajtása az új korszakban” (34) .

(109)

A CFAA tagjai közé tartozik a Sanyuan Biotechnology Co., Ltd., a Baolingbao Biology Co., Ltd. és a Zhejiang Huakang Pharmaceutical Co., Ltd (35). Ezenfelül a Baolingbao Biology Co., Ltd. és a Zhejiang Huakang Pharmaceutical Co., Ltd. a CFAA egyes szakmai bizottságainak is tagjai (36).

(110)

Alapszabályának 2. cikke szerint a CSIA célja, hogy „a nemzeti iparpolitikákat közzétegye és végrehajtsa, teljes meggyőződéssel szolgálja az ipart, és előmozdítsa az ipari termelést”. Ezenfelül a 3. cikk kimondja, hogy a CSIA „létrehozza a Kínai Kommunista Párt egy szervezetét, párttevékenységet folytat, és biztosítja a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket”, valamint – csakúgy, mint a CFAA – „elfogadja a nyilvántartó és irányító szervek, a pártépítő szervek, valamint az illetékes ágazati irányító közigazgatási szervek üzleti irányítását, felügyeletét és irányítását” (37).

(111)

A Dongxiao Biotechnology Co., Ltd., Biotlogy Co., Ltd. és a Zhejiang Huakang Pharmaceutical Co., Ltd. a CSIA végrehajtó tanácsának tagjai (38).

(112)

Hasonló rendelkezések találhatók a Kínai Biológiai Fermentációs Ipari Szövetség (China Biological Fermentation Industry Association, a továbbiakban: CBFIA) alapszabályában is (39). A Baolingbao Biology Co., Ltd. és a Zhejiang Huakang Pharmaceutical Co., Ltd. mindketten a CFIA alelnökei (40).

(113)

Következésképpen az érintett termék ágazatában a magántulajdonú gyártók nem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(114)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétnek köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(115)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (41)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(116)

Ezt a követelményt a múltban láthatólag nem minden esetben tartották vagy tartatták be szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét (42), hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (43).

(117)

Értesülések szerint már 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (44). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(118)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (45), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét.

(119)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (46).

(120)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eritritágazatban is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések. Példaként említhető, hogy a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd. vezérigazgatója több tisztséget is betölt a KKP-ban, és egyben képviselő Shandong tartomány jelenlegi 14. Népi Kongresszusában (megválasztás időpontja: 2023. január) (47). Amikor a pártépítés és a vállalkozásfejlesztés közötti kapcsolatról kérdezték a vállalat szakszervezetének elnökét, aki a KKP-nek is tagja, a következőket mondta: „A pártépítés irányítja a vállalatot, a párt és a vállalat pedig elválaszthatatlanok és erősek” (48).

(121)

Ezenfelül az érintett termék legnagyobb gyártója, a Sanyuan Biotechnology Co., Ltd. igazgatótanácsának több tagja is KKP-tag (49). Ugyanez vonatkozik a Baolingbao Biology Co., Ltd. (50) és a Zhejiang Huakang Pharmaceutical Co., Ltd. vállalatokra is, amelyek elnöke nemcsak a KKP tagja és a vállalat párttitkára, hanem egyúttal képviselő is Zhejiang tartomány 14. Népi Kongresszusában (51).

(122)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (52). Az eritritágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

(123)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket.

(124)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (53).

(125)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak.

(126)

A Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium fent említett 2022. évi kulcsfontosságú szakpolitikái (lásd a (106) preambulumbekezdést) az ágazat működését befolyásoló alábbi rendelkezéseket is tartalmazzák: „[a]z állam folytatja az olyan szakpolitikák végrehajtását, mint a kukorica- és szójababtermelőknek nyújtott támogatások, a rizs kapcsán nyújtott támogatások, valamint a nagy gabonatermesztő megyéknek nyújtott ösztönzők, hogy megszilárdítsa a kínálati oldali strukturális reformok hatékonyságát a mezőgazdaságban, és garantálja a nemzeti élelmezésbiztonságot” vagy „[a] főbb vetőmagtermelő megyéknek nyújtott jutalmak”. A jelentős rizs-, búza- és kukoricatermelő megyék támogatásának kiterjesztése […], valamint a vetőmagipar átalakításának és korszerűsítésének előmozdítása” (54).

(127)

A mezőgazdaság és a vidéki területek korszerűsítésének előmozdításáról szóló tizennegyedik ötéves terv (55) célja „[a] gabonatermelést támogató szakpolitikák javítása. A gabonatermelők támogatásának stabilizálása, a rizsre és a búzára vonatkozó minimálár-politika, valamint a kukorica- és szójababtermelőkre vonatkozó támogatási politika fejlesztése. A jelentősebb gabonatermő területek érdekeit szolgáló kompenzációs mechanizmus fejlesztése, valamint a jelentősebb gabonatermelő megyék támogatására szolgáló politikai rendszert javítása” (56). A növényültetési ágazat nemzeti szintű fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (57) szerint „[a] tizennegyedik ötéves terv időszakában feltárjuk a terjeszkedési potenciált, növeljük a termelési kapacitást, optimalizáljuk a szerkezetet, előmozdítjuk a diverzifikált fejlesztést és javítjuk az ellátás biztosítására irányuló képességeket” (58).

(128)

Ezenfelül a CSIA tizennegyedik ötéves terve (59) bemutatja az ágazatban meglévő kormányzati politikákat, kifejtve, hogy „2016 óta az állam kiigazította a három északkeleti tartomány és Belső-Mongólia Autonóm Régió átmeneti kukoricatárolásra vonatkozó politikáját, bevezetve a »piacorientált beszerzés« új mechanizmusát, valamint a »támogatást«, amely a kukorica árának jelentős esését eredményezte, és jelentősen csökkentette a kukoricakeményítő előállítási költségét; a kukorica készletfeleslegének kezelése érdekében Heilongjiang, Jilin, Liaoning, Belső Mongólia és más helyek különböző mértékű támogatást nyújtottak a kukorica mélyfeldolgozásával foglalkozó vállalatoknak, amelyek tovább növelték a kukorica-mélyfeldolgozási és kukoricakeményítő-termelési kapacitásukat” (60).

(129)

A biogazdaság fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (61) közvetlenül foglalkozik az érintett termék ágazatával, törekedve „[a] vállalati innováció vezető helyzetének megerősítésére. Teret engedni a biológiai területen tevékenykedő vezető vállalkozások vezető és támogató szerepének; a nagyvállalatok affelé történő terelése, hogy az erőforrásokat – például a technológiai innovációt, az ellátási láncot és a pénzügyi szolgáltatásokat – nyissák meg az ipari ellátási lánc upstream és downstream szakaszai felé; valamint az integráció és az innováció előmozdítása a kis- és középvállalkozásokban. A jelentős és széles körű befolyással bíró, kulcsfontosságú területekre – például a biogyógyászatra, a biomezőgazdaságra és a biogyártásra – összpontosítva, a bioalapú innovációval foglalkozó vállalkozások ösztönzése arra, hogy mélyítsék el az egyes alterületeken folytatott tevékenységüket, tartsák meg a fejlesztés terén elért előnyüket, és váljanak globális versenyképességgel rendelkező egyéni bajnokokká.” (62).

(130)

Hasonlóképpen, tartományi szinten Hebei tartománynak a stratégiai fontosságú és feltörekvő iparágakról szóló tizennegyedik ötéves terve (63) szerint a kormányzati hatóságok az alábbiak szerint kívánják alakítani ki az ágazat ipari szerkezetét: „A biofermentálás, a bioalapú termékek és a jellegzetes biológiai termékek ágazatának erőteljes fejlesztése, valamint a biotechnológia integrált alkalmazásának előmozdítása az orvostudomány, a vegyipar, az anyagok, az élelmiszer-mélyfeldolgozás és az új energiák területén. Az aminosavak, keményítőből előállított cukrok, enzimkészítmények, vitaminok és egyéb termékek előnyeinek megszilárdítása és javítása, valamint új biológiai anyagok, például bioalapú rostok és vegyi anyagok kifejlesztése (64) .”

(131)

Ezenfelül 2024-ben a Shandong tartomány kiadott egy, a kukoricaipar előmozdításáról, korszerűsítéséről és fejlesztéséről szóló jelentős szakpolitikát (65), számottevő adókedvezményt nyújtva a kutatás és fejlesztés számára. Ebből az adókedvezményből például a Sanyuan Biotechnology Co., Ltd. részesült, amelynek törvényes képviselője a következőket mondta: „Ami a vállalat nemzetközi színtéren elfoglalt pozícióját illeti, az elválaszthatatlan az adóügyi minisztérium erőteljes támogatásától […] A korszerűsített adókedvezmények teljes mértékben ösztönöznek minket a kutatásra és a fejlesztésre. A vállalat 50 000 tonnás eritritgyártási kapacitásra irányuló projektje megvalósult, és a piaci részesedése várhatóan tovább nő (66) .”

(132)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését és az upstream inputokat gyakorlatilag valamennyi vonatkozásukra kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(133)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(134)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi.

(135)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (67).

(136)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (68). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (69). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (70).

(137)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a vegyipari ágazatra, így az eritritágazatra is. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(138)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(139)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (71).

(140)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (72). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(141)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (73). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(142)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az eritritágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(143)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(144)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (74), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (75), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(145)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (76). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(146)

Például a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (77). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek „hogyan szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként szolgálják a „stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (78).

(147)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte (79). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (80). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(148)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(149)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (81). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (82). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(150)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(151)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(152)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(153)

A Bizottság megállapította, hogy az aktualizált jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és az aktualizált jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és az aktualizált jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(154)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a különösen a 3.2.2. szakaszban részletesen ismertettük. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és az eritrit gyártóira ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(155)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat az aktualizált jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(156)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, és így tovább.

(157)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(158)

A CCCMC észrevételeket nyújtott be, különösen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan. A CCCMC azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása számos okból összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikkével.

(159)

A Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése teljes mértékben összhangban van az EU-t a WTO-jog szerint terhelő kötelezettségekkel, különösen a dömpingellenes megállapodás rendelkezéseivel. A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani, és amennyiben fennállásuk megállapítást nyer, az az exportáló országbeli költségeket és árakat alkalmatlanná teszi a rendes érték számtani képzésére. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számításáról rendelkezik, ideértve az exportáló országéhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulásmentes árakat is.

(160)

A jelen szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az érintett termék ágazatára irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(161)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(162)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző termelési és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes termelési és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(163)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(164)

A (40)–(56) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel is.

(165)

A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Kolumbiát szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállása.

(166)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság rögzítette, hogy Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Ecuador, Kolumbia, Mexikó, Peru, Thaiföld és Törökország gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a „közepes jövedelmű országok felső sávjába” tartozik.

(167)

A (40)–(52) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban úgy tűnik, hogy a vizsgált terméket csak olyan országokban állítják elő, amelyek egyike sem olyan ország, amely a fenti (163) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkezne.

(168)

Az első feljegyzésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a citromsav megfelelő, a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó helyettesítő termék abból a célból, hogy az eritrit előállításához használtakkal azonos termelési tényezők kapcsán megállapítsa az olyan reprezentatív országban alkalmazott torzulásmentes értéket, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló. Ezt a következtetést egyetlen érdekelt fél sem vitatta.

(169)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a citromsavgyártókra vonatkozó pénzügyi adatok az érintett termék exportáló gyártóira nézve is reprezentatívnak tekinthetők.

(170)

Az első feljegyzésben a Bizottság megvizsgálta, hogy a (166) preambulumbekezdésben említett országok mely pénzügyi adatai könnyen hozzáférhetők. A Bizottság talált az Orbis-ban ilyen adatokat egy ecuadori vállalatra, egy kolumbiai vállalatra, egy mexikói vállalatra, egy perui vállalatra, egy dél-afrikai vállalatra, egy argentin vállalatra, nyolc törökországi vállalatra, négy brazíliai vállalatra és hat thaiföldi vállalatra vonatkozóan. Az összes argentin, ecuadori, mexikói, perui, dél-afrikai és törökországi vállalatra, valamint néhány brazíliai és thaiföldi vállalatra vonatkozóan a Bizottság rendelkezésére álló pénzügyi kimutatások nem voltak megfelelőek, mivel hiányosak és/vagy túl régiek voltak, vagy azt mutatták, hogy az érintett vállalat veszteséges.

(171)

A Bizottság ezután a következő három, Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségű lehetséges reprezentatív országot elemezte, ahol citromsavat állítanak elő, és amelyek esetében rendelkezésre álltak nyereséget mutató pénzügyi kimutatások: Brazília, Kolumbia és Thaiföld. A Bizottság megjegyezte, hogy az adott időpontban az Orbis-ban rendelkezésre álltak könnyen hozzáférhető, 2022-es pénzügyi adatok egy brazíliai citromsavgyártóra (Cargill Agricola S.A.), egy kolumbiai citromsavgyártóra (Sucroal S.A.) és három thaiföldi citromsavgyártóra (Sunshine Biotech International Co Ltd.; Cofco Biochemical [Thailand] Co Ltd.; és Thai Industrial Citric Co Ltd.) vonatkozóan, valamint 2020-as pénzügyi adatok egy brazíliai citromsavgyártó (Primary Products Ingredients Brasil S.A.) vonatkozóan.

(172)

Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben egyetlen fél sem javasolt e három országon kívül más olyan lehetséges reprezentatív országot, amelynek gazdasági fejlettsége Kínáéhoz hasonló, és ahol a citromsavat állítanak elő.

(173)

Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd. Brazília használatát szorgalmazta, ugyanakkor azt javasolta, hogy kizárólag a glükóz esetében a Bizottság Thaiföldet használja a torzulásmentes érték megállapítására. A vállalat azzal érvelt, hogy ez összhangban volt a Bizottság R728. sz., a szemcseorientált szilícium-elektromos síkhengerelt acélra vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatában alkalmazott gyakorlatával, amelyben a Bizottság reprezentatív országként Brazíliát vette figyelembe, ugyanakkor a hidrogén torzulásmentes értékét a világ legnagyobb hidrogénexportáló országa (Kanada) adatainak felhasználásával állapította meg.

(174)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy korábbi adminisztratív gyakorlata nem kötelező érvényű az alaprendelet rendelkezéseinek való megfelelés értékelése szempontjából (84). Ezenkívül a Thaiföldre irányuló glükózbehozatal szinte kizárólag Kínából származik, ami kizárja ezen adatok felhasználását.

(175)

Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. Brazília reprezentatív országként való használatát szorgalmazta azon az alapon, hogy Brazília a vizsgált termékekhez, azaz a citromsavhoz hasonló termékeket gyárt; valamint a brazil Cargill Agricola S.A. vállalat nyereséges volt 2022-es évben, amely a (2022. október 1-től 2023. szeptember 30-ig tartó) vizsgálati időszak egy részét lefedi; továbbá hogy szinte az összes ismert termelési tényező brazil importadatai (helyettesítési céllal) megtalálhatók az első feljegyzéshez csatolt mellékletben, és hogy a Bizottság első feljegyzése nem jelzett olyan kereskedelmi torzulásokat Brazíliában, amelyek befolyásolták volna a vizsgált termék előállításához szükséges inputokat.

(176)

A panaszos megkérdőjelezte az első feljegyzésben szereplő két brazil vállalat (azaz a Cargill Agricola S.A. és a Primary Products Ingredients Brasil S.A.) pénzügyi adatainak megfelelő voltát, mivel mindketten egy-egy cégcsoporthoz tartoznak, és a cégcsoport pénzügyi adatokra gyakorolt befolyását nehéz értékelni. Azt is megjegyezte, hogy mindkét vállalat a termékek széles skáláját gyártja és/vagy értékesíti. Ami a Cargill Agricola S.A. vállalatot illeti, a panaszos hozzátette, hogy a Cargill Agricola S.A. forgalma körülbelül százötvenszerese a kolumbiai Sucroal S.A. forgalmának (hasonló termelési kapacitás mellett), és hogy a Cargill Agricola S.A. pénzügyi profilja egy kereskedelmi társaságra jellemző. Ami a Primary Products Ingredients Brasil S.A. vállalatot illeti, a panaszos megállapította, hogy tulajdonosváltás történt, és nem tettek közzé 2022. évi pénzügyi adatokat.

(177)

A panaszos megkérdőjelezte az első feljegyzésben szereplő három thaiföldi vállalat (azaz a Sunshine Biotech International Co. Ltd.; A Cofco Biochemical (Thailand) Co. Ltd. és a Thai Industrial Citric Co. Ltd.) pénzügyi adatainak megfelelőségét is. A panaszos meglátása szerint részletesebb és független könyvvizsgáló által auditált adatok híján az első két – kínai tulajdonban lévő – thaiföldi vállalat adatai aligha voltak megbízhatóak a torzulásmentes értékek meghatározásához. Ezenkívül véleménye szerint azon cégcsoportok befolyása, amelyekhez a Sunshine Biotech International Co. Ltd. és a Cofco Biochemical (Thailand) Co. Ltd. tartozik, a vállalatokról és a csoportokról szóló részletes független könyvvizsgálói jelentések híján bizonytalan hatással van a vállalat adataira és teljesítményére. A panaszos továbbá azt kijelentette, hogy a két vállalat exportorientált és a fő célja az lenne, hogy citromsavat szállítson az USA-ba, ha a kínai eredetű citromsav-szállítmányokat az USA-ba történő behozatalkor nem sújtanák magas vámokkal. A panaszos hozzátette, hogy a thaiföldi termelési volumenek a kínai termeléshez képest csekélyek, és Thaiföldön a becsült citromsav-felhasználás évi 30 000–40 000 tonna.

(178)

A fentiekre tekintettel a panaszos Brazília és Thaiföld helyett Kolumbia használatát szorgalmazta.

(179)

A Bizottság egyetértett a panaszossal abban, hogy a Primary Products Ingredients Brasil S.A. nevű brazil vállalat pénzügyi adatai nem a legmegfelelőbbek, mivel elavultak. A szóban forgó adatok a 2020-as pénzügyi évre vonatkoztak, míg a vizsgálati időszak a 2022. október 1-jétől 2023. szeptember 30-ig tartó időszakot öleli fel.

(180)

A második feljegyzésben a Bizottság tovább vizsgálta, hogy a 2023. december 21-i feljegyzésben meghatározott országok, nevezetesen Brazília, Kolumbia és Thaiföld tekintetében mely pénzügyi adatok állnak rendelkezésre. Az adott szakaszban a Bizottság rendelkezésére álló információk megegyeztek az első feljegyzésben ismertetett információkkal (lásd a (171) preambulumbekezdést), kivéve azt a tényt, hogy a Bizottság 2022-re vonatkozóan részletesebb és nyilvánosan hozzáférhető információkat kapott a Sucroal S.A. kolumbiai citromsavgyártóról (azaz a Supersociedades-től, a (222) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint). A más lehetséges reprezentatív országokban működő többi vállalat esetében nem álltak rendelkezésre ennyire részletes adatok.

(181)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kolumbiai Sucroal S.A. vállalatra vonatkozóan rendelkezésre álló pénzügyi információk a legmegfelelőbbek. Ezenkívül a Sucroal S.A. forgalma a mintában szereplő legnagyobb és legkisebb kínai eritritgyártók forgalma között helyezkedik el. Egyetlen fél sem vitatta e három tényt vagy terjesztett elő alternatív vállalatoktól származó pénzügyi információkat.

(182)

A második feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. megkérdőjelezte a Sucroal S.A. SGA-költségeinek és nyereségének felhasználását. Ezekkel az észrevételekkel a 3.4.9. szakasz foglalkozik, és azok nem módosítják a fenti preambulumbekezdésben foglalt következtetést.

(183)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Kolumbia az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(184)

A fenti elemzés alapján Kolumbia maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(185)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(186)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (85) (GTA) alapján állapítja meg a torzulásmentes nyersanyagköltségeket a reprezentatív országban. A Bizottság azt is kijelentette, hogy a nyilvánosan elérhető kolumbiai villamosenergia-árakat (86) fogja felhasználni a villamosenergia-árak, valamint a gáz és a gőz árának meghatározásához (a m2/tonna és a kWh közötti átváltási táblázatok segítségével), a munkaerőköltségek meghatározásához pedig az ILO statisztikáit (87).

(187)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a mintában szereplő, teljeskörű adatokat szolgáltató exportáló gyártók termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint tekintettel arra, hogy bizonyos nyersanyagok a teljes előállítási költségnek csak elhanyagolható részét teszik ki, ezeket az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában vonta össze. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre.

(188)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

(189)

A második feljegyzés kiadását követően a termelési tényezők listája tovább rövidült, mivel a GTA-ban nem szerepeltek a Kolumbiába irányuló behozatal árai. Ezek értékeit ezért hozzáadtuk a fogyóeszközök értékéhez:

(190)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók azon bejelentett gyártási költségeit használta fel, amelyek nem szerepeltek a fenti egyedi termelési tényezőben, mint például az értékcsökkenés és a karbantartási költségek.

(191)

Ezenfelül a bejelentett gyártási általános költségeken kívül a Bizottság a kutatási és fejlesztési költségeket is figyelembe vette, amennyiben azokat nem számították bele a gyártási költségekbe.

(192)

Ennek összegét a Bizottság az exportáló gyártók kérdőívre adott válaszaiból vette. A gyártási általános költségekre vonatkozó új összeget a Bizottság százalékban fejezte ki, majd ezt alkalmazta az újraszámított gyártási költségekre.

(193)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának megállapítása során a Bizottság a Kolumbiába irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amely magában foglalja a megfelelő HR-kódra Kolumbiában kivetett behozatali vámokat.

(194)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségeinek becslésére.

(195)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (95). A fennmaradó mennyiségeket a Bizottság reprezentatívnak tekintette.

(196)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (60)–(157) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták.

(197)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a vizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (187) preambulumbekezdésben is ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe.

(198)

Az első megjegyzés I. melléklete a hat számjegyű HR-kódok szintjén vagy – ha rendelkezésre állt – akkor annál részletesebb szinten felsorolta az együttműködő exportáló gyártók által jelentett különböző nyersanyagokat.

(199)

Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. előadta, hogy egy harmadik ország importárai nem tükrözik sem az adott országban érvényesülő tényleges belföldi árakat, sem az érintett ország beszerzési árait, és ezért a Bizottságnak nyitottnak kell lennie arra is, hogy elfogadjon más nyilvánosan hozzáférhető adatforrásokat, például egy harmadik ország belföldi értékesítési árait vagy más nemzetközi árakat. A Dongxiao Biotechnology Co., Ltd. hozzátette, hogy egy belföldön beszerzett input árát a FOB-paritáson számított importárral kellene helyettesíteni.

(200)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a Bizottság megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó adatokat használjon fel, „feltéve, hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők”.

(201)

A Bizottságnak nem álltak rendelkezésére adatok a lehetséges reprezentatív országok belföldi árairól. Ezzel szemben a lehetséges megfelelő reprezentatív országok importáraira vonatkozó adatok könnyen elérhetők, ezért a Bizottság ezen adatok forrásaként a GTA-t használta. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a piaci erők miatt a potenciális reprezentatív országokba irányuló behozatal árai pontosan tükrözték a megfelelő belföldi árakat.

(202)

Ezen túlmenően a Bizottság a vonatkozó referenciaárak meghatározása során nem vette figyelembe a Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatalra vonatkozó adatokat. Ha a termelési tényezők behozatali mennyisége kellő mértékben reprezentatív, és nem áll fenn olyan egyéb sajátos körülmény, amely miatt e mennyiségek nem tekinthetők megfelelőnek, akkor nincs olyan objektív ok, amelyre tekintettel ki kellene zárni azokat.

(203)

Ezért ellentétes értelmű bizonyíték hiányában a Bizottság elutasította a fél állításait, megjegyezve, hogy a Bizottság gyakorlata szerint az importvámok tekintetében az importárakat úgy igazítja ki, hogy azok tükrözzék a szóban forgó termelési tényező reprezentatív országbeli piaci árát.

(204)

Az exportáló gyártók kérdőívre adott válaszainak helyszíni ellenőrzése során a Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte a kínai és a kolumbiai nómenklatúrák közötti megfelelést. A pontosított megfelelés eredményét a Bizottság a második feljegyzésben ismertette.

(205)

A második feljegyzésre válaszul a Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. azzal érvelt, hogy a glükóz – mint termelési tényező – ára szilárd glükózt jelent, és hogy az árnak tükröznie kell a felhasznált glükózszirupban található szilárd glükóz százalékos arányát. A Bizottság ezt elfogadta és ezzel kiigazította a vállalat esetében a referenciaárat.

(206)

Ami a termelési tényezők behozatalára alkalmazandó behozatali vámokat illeti, ezeket a Bizottság belevette a felhasznált referenciaárba.

(207)

A Bizottság elemezte a mintában szereplő kínai exportáló gyártók melléktermékekre és hulladékokra vonatkozó számviteli gyakorlatát. Ennek eredményeként a Bizottság az értékesített hulladékmennyiségeket felhasználta, és csökkentette a gyártási költséget, az adott HR-kód esetében érvényes kolumbiai árak felhasználásával (amennyiben rendelkezésre álltak).

(208)

Azon hulladéktermékek esetében, amelyek esetében csak az elsődleges termék ára állt rendelkezésre, egyéb rendelkezésre álló adatok hiányában a Bizottság ideiglenesen a hulladéktermék kínai ára és az elsődleges termék exportáló gyártók által bejelentett kínai ára közötti arányt vette alapul. Ezt követően ezt az arányt alkalmazta az elsődleges terméknek a GTA-ból származó kolumbiai árára.

(209)

A Bizottság az ILO statisztikáiból származó legfrissebb nyilvánosan hozzáférhető adatokat (96) használta fel a kolumbiai ipari ágazati bérek megállapításához. A vizsgálati időszak havi átlagértékét a Bizottság megfelelően kiigazította az egyéb járulékokkal, hozzáadva a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékokat, beleértve a nyugdíjjárulékot és a szakmai kockázati adót: a nyugdíjalapnak fizetendő 12 százalékos munkáltatói járulék, 8,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, 1–2 százalék a Szolidaritási Nyugdíjalapnak és 4–9 százalékos munkáltatói adók (97) (98). Az egy teljes munkaidős egyenértékre (FTE) jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség 18 CNY/munkaóra.

(210)

A kérdőívre adott válaszban feltüntetett óraszámot a Bizottság indokolt esetben kiigazította, mivel a gyárban naponta ledolgozott órák száma 8 helyett 12 óra volt.

(211)

A Bizottság a legfontosabb villamosenergia-szolgáltató, a Colombia Enel (99) által a weboldalán közzétett, az ipari felhasználókra vonatkozó villamosenergia-árakat használta fel. A Bizottság a vizsgálati időszakban érvényes ipari villamosenergia-árakat használta fel, majd azokat 10 %-kal (100) megnövelte az egyéb számlaelemek, például az elosztási díjak figyelembevétele érdekében.

(212)

Az e forrásból származó ár 0,18 USD/kWh avagy 1,24 CNY/kWh volt, és erre jött további 10 % az eloszlási díjak miatt.

(213)

A második feljegyzésre adott válaszában a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd. megkérdőjelezte a kolumbiai villamosenergia-árak felhasználását arra hivatkozva, hogy azok állítólag túlárazottak, részben a – szén helyett – megújuló energiaforrások használata miatt. A vállalat véleménye szerint továbbá a kolumbiai villamos energia forrása nem hasonlítható össze a Dongxiao Biotechnology Co., Ltd. által ténylegesen használt villamos energia típusával, és nem reprezentatív arra nézve.

(214)

A Bizottság ezt az érvet megalapozatlanság miatt elutasította. Egyetlen nyilvánosan elérhető forrás sem tette lehetővé a Bizottság számára annak megállapítását, hogy a kolumbiai villamosenergia-árak milyen mértékben túlárazottak, és nem volt megbízható referenciaérték sem egy összehasonlítás elvégzéséhez. Ezenkívül az a tény, hogy a kolumbiai és kínai villamosenergia-termelési források nincsenek tökéletes összhangban, nem indokolja a kolumbiai villamosenergia-árak elutasítását.

(215)

A Bizottság a kolumbiai vállalkozásoknak felszámított gázárak esetében a GlobalPetroPrices (101) által a weboldalán közzétett árakat használta. A Bizottság a panaszban szereplő adatok átlagát (azaz egy nagy gázfogyasztónak 2022 második felére és 2023 első félévére felszámított ár átlagát, ami 44,29 EUR/MWh volt) és a kolumbiai vállalkozásoknak 2023. júniusában felszámított földgázárat (0,053 EUR/kWh) használta fel. Ezek a közüzemi díjak tartalmazzák az összes adót, díjat és a gázszámla egyéb összetevőit. Megjegyzendő, hogy 1 m3 földgáz nagyjából 10,55 kWh-nak felel meg, az 1 kWh becsült költsége 1,24 CNY, amihez hozzáadódnak a fenti elosztási díjak.

(216)

A gőz költségét a Bizottság a földgáz költségének és a gőz előállításához szükséges gázmennyiségnek a felhasználásával határozta meg. Figyelembe véve az általánosan elismert energiaátalakítási arányokat és a hő gőzzé való átalakításának arányait, a Bizottság kiszámította, hogy 1 tonna gőz előállításához 68,29 m3 földgázra van szükség.

(217)

A víz költségét a Bizottság a kolumbiai vízszolgáltató (102) által felszámított díj alapján határozta meg, figyelembe véve az egy m3-re jutó változó költségeket és a felhasznált vízmennyiségek között felosztott állandó költségeket.

(218)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek (SGA-költségek), valamint a nyereség torzulásmentes és észszerű összegét. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(219)

A Bizottság a kolumbiai Sucroal S.A. vállalatot vette alapul az SGA-költségek és a nyereség megállapításakor a rendes érték kiszámításához. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az így megállapított értékek az SGA-költségeknek és a nyereségnek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében vett észszerű összegét eredményeznék (gyártelepi szinten).

(220)

A rendelkezésre álló eredménykimutatás nem tüntette fel külön-külön a gyártási általános költségeket, és megállapítást nyert, hogy azokat magában foglalja az értékesített áruk költsége. A gyártási általános költségek értéke a (190) preambulumbekezdésben ismertetett vállalatspecifikus adatokon alapult, amelyet a Bizottság a torzulásmentes előállítási költségre alkalmazott, megnövelve annak összegét azon kutatási és fejlesztési költségekkel, amelyeket az eredménykimutatásban a vállalathoz rendeltek.

(221)

A második feljegyzésre adott válaszában a Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. megkérdőjelezte a Sucroal S.A. SGA-költségének és nyereségének felhasználását, azzal érvelve, hogy a vállalat számadatai nem megbízhatók, és hogy a nyilvánosan hozzáférhető források (103) rendellenes növekedést mutattak a Sucroal S.A. üzemi eredményében (EBIT) és nettó nyereségében; továbbá annak megerősítését kérte, hogy e vállalat SGA-költségeit érintették-e az OAL (a Sucroal S.A fő részvényese) által politikai pártoknak nyújtott adományok.

(222)

A Bizottság ténymegállapításait könnyen hozzáférhető információkra alapozta. Mivel a Sucroal S.A. teljes pénzügyi beszámolója nem nyilvánosan vagy könnyen hozzáférhető, a Bizottság csak a Supersociedades által szolgáltatott eredménykimutatáshoz fért hozzá (104). Ezenfelül a Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. nem mutatott be olyan alternatív forrást, ahol a Sucroal S.A. részletes, könnyen hozzáférhető pénzügyi adatai elérhetőek lettek volna. A Dongxiao Biotechnology Co. Ltd. által benyújtott sajtóközlemény az OAL vállalatai által politikai pártoknak juttatott adományokról szól (105). A közleményben található listán nem szerepel a Sucroal S.A.-t. A második feljegyzésben ismertetett, a Sucroal S.A. könnyen hozzáférhető pénzügyi adatainak felhasználása elleni érveket a Bizottság ezért elutasította.

(223)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípus szerinti bontásban megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(224)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság a kérelmező által szolgáltatott felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta Kolumbiában megfigyelt, a (188) preambulumbekezdésben felsorolt torzulásmentes egységköltségekkel.

(225)

A torzulásmentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (218)–(220) preambulumbekezdésben leírtak szerint megállapított arányokat alkalmazta a gyártási általános költségekre, az SGA-költségekre és a nyereségre. Ezeket a Bizottság a Sucroal S.A. pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg.

(226)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek meghatározása érdekében a Bizottság a torzulásmentes gyártási költséget megnövelte a gyártási általános költségekkel és az értékcsökkenéssel.

(227)

Az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított előállítási költségekre a Bizottság a Bozel Sucroal S.A. SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 15,4 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 18,3 % volt.

(228)

A mintában szereplő exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül uniós független vevőknek exportálták. Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(229)

A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze.

(230)

Azokban az esetekben, amikor azt a tisztességes összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével. Kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és rakodási, csomagolási, valamint banki és hitelköltségek tekintetében.

(231)

A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki.

(232)

Az összes több kínai exportáló gyártó esetében a Bizottság először meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló – az érintett országból a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen arányában kifejezett – exportvolumeneként számítják ki.

(233)

Az exportvolumeneket a Bizottság a mintavételi formanyomtatványon a mintában nem szereplő exportáló gyártók által jelentett adatok, valamint a mintában szereplő exportáló gyártók kérdőívre adott válaszaiban szereplő ellenőrzött adatok alapján állapította meg.

(234)

Ebben az esetben az együttműködés szintje nem volt magasnak tekinthető, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező teljes behozatal 74,9 %-át az együttműködő exportáló gyártók – beleértve a mintában szereplőket és a mintában nem szereplőket is – teljes exportja tette ki.

(235)

Ennek alapján a Bizottság megfelelőnek ítélte az összes nem együttműködő exportáló gyártó dömpingkülönbözetének a mintában szereplő, a legmagasabb megállapított dömpingkülönbözettel rendelkező exportáló gyártó reprezentatív értékesítési ügyletei alapján való megállapítását. Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(236)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban egy gyártó gyártotta az Unióban. Ez a vállalat alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(237)

mivel a Bizottság a kárfelméréssel kapcsolatos adatokat csak egy uniós gyártótól származtatta, a kárelemzés számadatai a bizalmas kezelés érdekében tartományok formájában kerülnek feltüntetésre. Az indexek azonban tényleges adatokon, nem pedig a tartományokon alapulnak.

(238)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés az 1 940 és 2 340 tonna közötti tartományba esett. A Bizottság a tényleges számadatot az egyetlen ismert uniós gyártó, a Jungbunzlauer S.A. auditált beszámolóinak ellenőrzése alapján állapította meg. A (20) preambulumbekezdésben említettek szerint, mivel csak egyetlen ismert uniós gyártó létezett, a Bizottságnak nem kellett mintavételt alkalmaznia.

(239)

A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján állapította meg: i. az ismert uniós gyártó ellenőrzött értékesítési fogalma, valamint ii. az érintett országból és minden más harmadik országból, nevezetesen az Egyesült Államokból érkező behozatal.

(240)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(241)

Ennek alapján, a 2021. évi erőteljes növekedést és az ezt követő visszaesést követően, amelyet az ellátási hiányoktól való, a Covid19-világjárvány vagy a váratlan fogyasztói magatartás által előidézett félelem miatti készletfelhalmozás okozhatott, az uniós felhasználás 10 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(242)

mivel az eritrit jelenleg tiszta formájában a 2905 49 00„gyűjtő”-KN-kód, az eritritet tartalmazó kevert termékek esetében pedig a 2106 90 92 és 2106 90 98 KN-kód alá tartozik, a behozatal nem volt értékelhető az Eurostat importstatisztikái alapján. Ehelyett az importstatisztikák a kínai és egyesült államokbeli kereskedelmi statisztikákra szakosodott piaci információs szolgáltatóktól – amelyeknél a panaszos előfizetéssel rendelkezik – származó adatokon alapultak.

(243)

Az adatszolgáltató kérésére nem lehetett nyilvánosságra hozni a kínai behozatalra vonatkozó adatok forrását. A Bizottság azonban összevetette a panaszos által szolgáltatott adatokat más rendelkezésre álló statisztikai forrásokkal (Eurostat és Surveillance adatbázis), valamint az együttműködő kínai exportáló gyártók által a mintavétellel kapcsolatban, illetve a kérdőívre adott válaszokkal.

(244)

A CCCMC azt állította, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó adatok (volumen, érték) Bizottság általi elemzéséhez az egyetlen elfogadható megközelítés az lenne, ha ezen elemzés az Eurostat hivatalos statisztikáin alapulna, az eritrit kereskedelmére vonatkozó TARIC-kód szerinti bontásban.

(245)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az eritritre vonatkozó TARIC-kódokat csak az eljárás megindításának napján hozták létre. Következésképpen a figyelembe vett időszakra vonatkozó behozatali adatokat nem lehetett közvetlenül az Eurostattól származó adatokból megállapítani, amint az a (242) preambulumbekezdésben szerepel. A Bizottság elutasította ezt az állítást.

(246)

A kínai behozatal piaci részesedésének megállapításához a Bizottság a behozatal volumenét összehasonlította az uniós piaci felhasználással (lásd a 2. táblázatot).

(247)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(248)

A 3. táblázatból látható, hogy a figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal abszolút értékben 3 508 tonnával, azaz 36 %-kal nőtt. Ez az Unióba irányuló kínai behozatal teljes piaci részesedésének 17 százalékpontos növekedését eredményezte ugyanebben az időszakban.

(249)

A Bizottság az importárakat az a (242) preambulumbekezdésben említett speciális piaci információk alapján határozta meg. A behozatal áralákínálását a Bizottság a mintába felvett kínai exportáló gyártók kérdőívre adott és ellenőrzött válaszai alapján állapította meg.

(250)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(251)

A kínai behozatal átlagára először, 2021-ben növekedett, elérve a tonnánként 2 453 EUR-t (a 2020. évi tonnánként 1 856 EUR-hoz képest), majd 2022-ben tonnánként 1 938 EUR-ra esett vissza, a vizsgálati időszakban pedig tovább csökkent tonnánként 1 572 EUR-ra. A figyelembe vett időszak alatt a kínai behozatal átlagos egységára 15 % volt. Amint a 8. táblázatban is látható, a kínai importárak folyamatosan az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alatt voltak.

(252)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(253)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte az ismert uniós gyártó vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán 40,0 % és 60,0 % között volt. A Bizottság alákínálást állapított meg a mintában szereplő vállalatok importvolumenének 100 %-ára vonatkozóan.

(254)

A Bizottság figyelembe vett továbbá egyéb árhatásokat is, különös tekintettel a jelentős árlenyomás fennállására. A (277) preambulumbekezdésben említettek szerint 2022-től az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltségei jelentősen megemelkedtek, ami egyrészt az egységenkénti közvetett költségeknek, másrészt az energia- és nyersanyagáraknak tudható be. Tekintettel arra, hogy ugyanebben az időszakban a Kínából érkező behozatal ára jelentősen csökkent, az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni értékesítési árát, hogy fedezze az előállítási költségeit. Ez az árlenyomás továbbá megerősíti, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének csökkenését eredményezte.

(255)

A CCCMC a jelentős kárra vonatkozó észrevételeiben azt állította, hogy az uniós piac két egymástól jól elkülöníthető részre oszlik, nevezetesen az élelmiszergyártásban felhasznált eritrit piacára, valamint a kozmetikumokban és a gyógyszergyártásban felhasznált eritrit piacára. Azt állította továbbá, hogy az uniós és az egyesült államokbeli gazdasági ágazat kizárólagos hozzáféréssel rendelkezik a legjövedelmezőbb kozmetikai/gyógyszerészeti szegmensekhez, és ezeket indokolt megkülönböztetni és elkülönítve elemezni, valamint hogy az uniós gazdasági ágazat kozmetikai/gyógyszerészeti ágazatnak történő értékesítéseit le kell vonni az átfogó kárelemzéshez.

(256)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem élvezett kizárólagosságot a kozmetikai és gyógyszeripari ügyfelek kiszolgálása terén. Bármely vállalat, amely egy anyagot az uniós piacon kíván forgalomba hozni, benyújthat az anyag nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (ECHA).

(257)

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a kozmetikai/gyógyszerészeti szegmensben használt eritrit ugyanaz a termék, mint az élelmiszeripari szegmens esetében, és előbbinek csak bizonyos további vizsgálatokon kell megfelelnie az utóbbihoz képest. Ha ezeket a további vizsgálatokat élelmiszer-minőségű eritriten végzik, az teljes mértékben felcserélhetővé válik a kozmetikai/gyógyszerészeti minőségű eritrittel. Azt is meg kell jegyezni, hogy a kozmetikai/gyógyszerészeti szegmens jelentősége elhanyagolható, mivel az uniós gazdasági ágazat értékesítésének kevesebb mint 4 %-át és az uniós felhasználás kevesebb mint 1 %-át teszi ki. Ennek megfelelően a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(258)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(259)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A makrogazdasági és mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszban szereplő adatok és az ismert uniós gyártó által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mivel egyéb uniós gyártók nem ismertek a Bizottság előtt, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(260)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(261)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(262)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(263)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználásnak a 2. táblázatban bemutatott enyhe növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat termelési volumene drámaian csökkent. Bár az uniós termelés 2021-ben nőtt, és 2022-ben is meghaladta a 2020. évi szintet, a vizsgálati időszakban a 2020. évi szintnek csupán 20 %-ára esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat nem volt képes felvenni a versenyt a Kínából érkező dömpingelt behozatallal, amely 2022-től kezdve az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél jelentősen alacsonyabb árakon valósult meg. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért a termelést nagyon alacsony értékesítési volumenhez kellett igazítania, ami a termelés szinte teljes felfüggesztését eredményezte.

(264)

A termelési kapacitásra vonatkozóan jelentett számadatok a telepített kapacitásra vonatoznak, amely 60 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ez a bővülés azt tükrözte, hogy az uniós gazdasági ágazat várakozása az volt, hogy 2021-ben tovább növekszik az uniós felhasználás és a teljes kapacitás melletti termelés.

(265)

A figyelembe vett időszak alatt a kapacitáskihasználás először 2021-ben emelkedett, és az uniós felhasználás erőteljes növekedése miatt elérte a 100 %-ot, majd meredeken visszaesett, és a vizsgálati időszakban mindössze 10 %-ot ért el. Ennek oka a termelésnek a vizsgálati időszakban történt szinte teljes felfüggesztése volt.

(266)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(267)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene először 2021-ben nőtt, majd 2022-ben visszatért a 2020. évihez hasonló szintre. A vizsgálati időszakban az értékesítési volumen jelentősen visszaesett, amely a figyelembe vett időszakban összesen 42 %-os csökkenést jelentett.

(268)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatnak az uniós felhasználásban képviselt piaci részesedése folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, amely a vizsgálati időszakban felgyorsult, és 45 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(269)

A figyelembe vett időszakban alatt az uniós felhasználás kismértékben esett vissza, míg az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon elért értékesítési volumene meredek esést mutatott. Az uniós gazdasági ágazat így jelentős, 13–16 százalékpontos piaci részesedésvesztést szenvedett el. Ezzel egyidőben az érintett országból érkező behozatal piaci részesedése ugyanebben az időszakban 15–17 százalékponttal nőtt.

(270)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(271)

A figyelembe vett időszakban az uniós foglalkoztatás 12 %-kal csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a dömpingelt behozatal által előidézett nagyon alacsony értékesítési volumen miatt a vizsgálati időszakban szinte teljes mértékben felfüggesztette a termelést, az ismert uniós gyártó úgy döntött, hogy alkalmazottait ideiglenesen készenlétben tartja ahelyett, hogy elbocsátaná őket. Ha az uniós gazdasági ágazat csökkentette volna az alkalmazottak számát annak érdekében, hogy reagáljon a termelés visszaesésére, a foglalkoztatás csökkenése sokkal nagyobb lett volna.

(272)

A figyelembe vett időszak alatti termelékenység szorosan követi a termelés esetében megfigyelt tendenciát: a 2021. évi növekedést követően 2022-ben csökkenésre került sor, amelyet a vizsgálati időszakban teljes összeomlás követett. Az ismert uniós gyártó azon döntése, hogy a termelés szinte teljes felfüggesztése ellenére nem bocsát el munkavállalókat, hatással van a vizsgálati időszakban megfigyelt mutatóra.

(273)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(274)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(275)

Az uniós gyártó által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(276)

Az értékesítési árak 2020 és 2021 között meglehetősen stabilak voltak, 2022-ben nagyjából 20 %-kal emelkedtek, majd a vizsgálati időszakban 2022-hez képest ismét meglehetősen stabilak maradtak. A vizsgálati időszak kivételével a figyelembe vett időszakban az eladási árak magasabbak voltak, mint az egységenkénti előállítási költség.

(277)

A termelési egységköltség is meglehetősen stabil maradt 2020 és 2021 között, de 2022-ben sokkal nagyobb (53 %) növekedést mutatott, mint az értékesítési árak. A vizsgálati időszakban további nagyon magas növekedés volt megfigyelhető, ami az egységnyi közvetett költségek (gyártási általános költségek) nagy mértékű növekedését tükrözte, miután az ismert uniós gyártó úgy döntött, hogy alkalmazottait ideiglenesen készenlétben tartja ahelyett, hogy elbocsátaná őket, amikor a termelést szinte teljesen felfüggesztette, amint azt a (271) preambulumbekezdésben említettük. A termelési egységköltség növekedésének másik alapvető kiváltó oka a figyelembe vett időszak utolsó két időszakában az energia és a nyersanyagok (például a glükóz és a vegyi anyagok) árának emelkedése volt.

(278)

Az ismert uniós gyártó munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(279)

Az alkalmazottankénti átlagbér a figyelembe vett időszak alatt 6 %-kal nőtt. Ez a növekedés 2022-ig valamivel markánsabb volt, de a vizsgálati időszakban a bérek kismértékben csökkentek, feltehetően tükrözve a szinte teljesen felfüggesztett termeléssel miatt alacsonyabb javadalmazást.

(280)

Az ismert uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(281)

A készletek szintje 2021-ben (34 %-kal) és 2022-ben (75 %-kal) jóval magasabb volt, mint 2020-ban. A (263) preambulumbekezdésben említettek szerint az ismert uniós gyártó a vizsgálati időszakban szinte teljes mértékben felfüggesztette a termelést, és a nagyon alacsony értékesítési volument készletről szállította, így a készletszint 2022. évi szinthez képest a felére csökkent, és a 2020. évi szintnél 12 %-kal alacsonyabb szintet ért el.

(282)

Az ismert uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(283)

A Bizottság az ismert uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a figyelembe vett időszak első két évében nagyon egészséges szintet ért el, de 2022-től jelentősen csökkent, és a vizsgálati időszakban nagyon magas veszteségbe fordult át, tekintettel a dömpingelt behozatal folyamatos növekedésére és az alacsonyabb árakra, ami az értékesítések csökkenéséhez és a termelés szinte teljes felfüggesztéséhez vezetett.

(284)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszak során a jövedelmezőségéhez hasonló tendenciát követett, nevezetesen 2022-ben meredek csökkenést, a vizsgálati időszakban pedig jelentős negatív értéket mutatott.

(285)

Míg a beruházások 2021-ben csökkentek az előző évhez képest, az uniós felhasználás 39 %-kal nőtt (lásd a 2. táblázatot). Ez az erőteljes keresletnövekedés arra ösztönözte az uniós gazdasági ágazatot, hogy döntsön a termelési kapacitás bővítésébe való beruházásról, ami 2022-ben nagyon magas beruházási szintet eredményezett. Mire azonban a kibővített termelési kapacitást üzembe lehetett volna állítani, a dömpingelt behozatal már negatívan befolyásolta az uniós gazdasági ágazat értékesítését és termelését, ami azt jelenti, hogy ezeket a beruházásokat soha nem használták fel teljes mértékben. A vizsgálati időszakban a beruházások ismét jelentősen visszaestek.

(286)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőséggel összhangban a beruházások megtérülése 2020-ban és 2021-ben egészséges szintet ért el, és folyamatosan javult, de 2022-ben meredeken romlani kezdett, és a vizsgálati időszakban jelentős negatív szintet ért el.

(287)

Az ismert uniós gyártó tőkebevonási képességét súlyosan aláásta, hogy a termelés szinte teljes felfüggesztését követően a vizsgálati időszakban a pénzforgalom és a jövedelmezőség jelentős negatív szintet ért el.

(288)

Az uniós gazdasági ágazat jól teljesített a figyelembe vett időszak elején, a kármutatók általában egészséges szinten voltak, 2020-ban és 2021-ben pedig javuló tendenciát mutattak. A növekvő kereslet miatt magas jövedelmezőséget ért el, amelyre a termelési kapacitás bővítését célzó jelentős beruházásokkal reagált.

(289)

2022-ben azonban az uniós gazdasági ágazat piaci helyzete számottevően romlott, és gyakorlatilag valamennyi kármutató esetében éles fordulat következett be a korábbi pozitív tendenciához képest. Ez a negatív fordulat tovább fokozódott a vizsgálati időszakban, amikor számos kármutató (különösen a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése) jelentős negatív szintet ért el.

(290)

Az uniós gazdasági ágazat növekvő termelési költségekkel szembesült, amelyeket a Kínából érkező behozatal áralákínálása miatt nem tudott továbbhárítani. 2022 vége felé értékesítési volumene csökkenni kezdett, ami a piaci részesedés figyelembe vett időszak alatti 45 %-os csökkenésében is tükröződött. Erre reagálva csökkentenie kellett, végül pedig szinte teljesen fel kellett függesztenie a termelést.

(291)

A Kínából érkező behozatal volumene 36 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, piaci részesedése pedig 17 százalékponttal emelkedett. A Kínából érkező behozatal árai 2021-ben kezdetben 32 %-kal emelkedtek, feltehetően a Covid19-világjárvány alatt és röviddel azt követően az ellátás és a szállítás terén bekövetkezett szűk keresztmetszetek miatt. 2022-ben azonban a Kínából érkező behozatal árai a 2020. évihez közeli szintre tértek vissza, és a vizsgálati időszakban tovább csökkentek, a 2020. évinél 15 %-kal alacsonyabb szintre. Tekintettel a kínai behozatal alacsony áraira, az uniós gazdasági ágazat nem tudott a termelési költségeinél (amelyek viszont a magasabb nyersanyag- és energiaárak miatt nőttek) magasabb áron értékesíteni, ami veszteségekhez és a termelés szinte teljes felfüggesztéséhez vezetett a vizsgálati időszakban.

(292)

A termelési kapacitás, az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és a munkaerőköltségek voltak csupán azok a kármutatók, amelyek a figyelembe vett időszak alatt nem mutattak jelentős romlást. Ez azonban olyan mögöttes tényezőket tükröz, amelyek valójában még inkább alátámasztják a drámai kárhelyzetet, nevezetesen a korábban megkezdett kapacitásbővítés befejezését egy olyan időpontban, amikor a termelés szinte teljesen szünetelt, a termelési költségek markáns növekedését, valamint azt a döntést, hogy az alkalmazottakat ideiglenesen készenlétben tartják ahelyett, hogy elbocsátanák őket.

(293)

Összefoglalva, a Kínából érkező behozatal 36 %-os növekedése, amelyre a figyelembe vett időszak alatt 15 %-kal csökkenő és az uniós értékesítési áraknak jelentősen alákínáló árakon került sor, egybeesett azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítménye drámai negatív fordulatot vett, amit a kármutatók is jeleztek. Ez jelentős veszteségekhez és a termelés szinte teljes felfüggesztéséhez vezetett a vizsgálati időszakban.

(294)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(295)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, valamint a nyersanyagköltségek és energiaárak növekedése.

(296)

A (248) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az érintett termék Kínából érkező behozatalának volumene 36 %-kal emelkedett, ami a figyelembe vett időszak alatt az Unióba irányuló kínai behozatal piaci részesedésének 17 százalékpontos növekedését eredményezte. Ugyanebben az időszakban a (267) és (268) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 42 %-kal, piaci részesedése pedig 45 %-kal csökkent. Mindez egy olyan környezetben történt, amikor az uniós felhasználás ingadozott, és a figyelembe vett időszak alatt összességében 10 %-kal nőtt.

(297)

Amint azt a (253) preambulumbekezdés is kifejti, a kínai behozatal jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, és ez az alákínálás a figyelembe vett időszak alatt nőtt, ami az uniós gazdasági ágazat helyzetének fokozódó romlásához vezetett. A kínai behozatal árlenyomáshoz vezetett a vizsgálati időszak alatt is, amikor az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt behozatalból eredő nyomás miatt nem volt képes a költségeit meghaladó árakon értékesíteni.

(298)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós áraknak jelentős mértékben alákínáló árakon Kínából érkező, dömpingelt behozatal számottevő növekedése jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(299)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők – akár egyedileg, akár együttesen – gyengíthetik-e a dömpingelt behozatal és az ideiglenesen megállapított jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést annyira, hogy az már ne legyen valódi és lényeges.

(300)

Az egyetlen egyéb olyan harmadik ország, ahonnan az érintett terméket importálják, az Amerikai Egyesült Államok. Az Egyesült Államokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

12. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(301)

A (248) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Kínából érkező behozatal volumene 36 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ezzel szemben az USA-ból érkező behozatal volumene 55 %-kal csökkent, annak piaci részesedése pedig a vizsgálati időszakban mindössze 1–2 %-ot ért el.

(302)

Ezenkívül az USA-ból érkező behozatal árai jelentősen magasabbak voltak, mint a Kínából érkező behozatal árai, és némileg meghaladták az uniós gazdasági ágazat árait is.

(303)

Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy ha eltekintünk is attól, hogy ezek a behozatalok nem az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon történtek, a behozatali volumenek olyan alacsonyak voltak, hogy nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(304)

Az ismert uniós gyártó exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(305)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene meghaladta a belföldi értékesítéseit, és hasonló tendenciát követett, mint az Unión belüli értékesítési volumene, csakhogy a vizsgálati időszakban azonban még erőteljesebben csökkent. Az Egyesült Államok az uniós gazdasági ágazat messze legfontosabb exportpiaca, és az export csökkenésének fő oka a Kínából az Egyesült Államokba irányuló behozatal növekedése volt. A vizsgálat megállapította, hogy a harmadik országok piacaira – többek között az Egyesült Államokba – irányuló kínai exportra szintén a rendes érték alatt kerül sor. Az uniós gazdasági ágazat tehát nem tudott versenyezni ezekkel az értékesítésekkel az Egyesült Államok piacán. Az export átlagos értékesítési ára szintén hasonló tendenciát követett, mint a belföldi értékesítésé, amely a magasabb előállítási költségek miatt emelkedett.

(306)

Az exportértékesítési volumen csökkenése kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gyártó termelési volumenére és kapacitáskihasználására, és ezáltal hozzájárult a fajlagos állandó költségek jelentős növekedéséhez. A (324) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezt figyelembe vették az irányár és így a kárkülönbözet megállapításakor.

(307)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem gyengítette az érintett országból érkező dömpingelt behozatal és a megállapítást nyert jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(308)

A CCCMC azt állította, hogy az EU-ban abnormálisan magas energiaárak és az Ukrajnából versenyképes áron érkező kukorica ellátási zavarai két tényező, amelyek hatással vannak az uniós gazdasági ágazat teljesítményére.

(309)

A (277) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat termelési költsége emelkedett az energia és a nyersanyagok, például a glükóz és a vegyi anyagok árának növekedése miatt. 2022-ig az uniós gazdasági ágazat az előállítási költségek növekedésére reagálva bizonyos mértékben növelni tudta árait. A vizsgálati időszak alatt azonban a Kínából érkező behozatalnak a (248) preambulumbekezdésben ismertetett csökkenő árai miatt ez már nem volt lehetséges. Ezzel összefüggésben, az értékesítés fenntartása érdekében az uniós gazdasági ágazatnak az előállítási költség alá kellett volna csökkentenie értékesítési árait. A költségnövekedés tehát nem gyengítette az ok-okozati összefüggést.

(310)

A CCCMC azt állította, hogy az édesítőszerek uniós piacán folyó szélesebb körű verseny és egy kedvezőtlen tudományos publikáció (106) két olyan tényező, amelyet az eljárás ok-okozati elemzésében figyelembe kell venni.

(311)

A CCCMC által felvetett tényezők akkor lettek volna relevánsak, ha a vizsgált termék iránti kereslet csökkenését eredményezték volna. Amint azonban a 2. táblázatban látható, a kereslet nőtt a figyelembe vett időszakban, és semmi sem utalt arra, hogy ez a két tényező bármilyen negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(312)

A (289) és (290) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat 2022-től kezdődően azt tapasztalta, hogy korábbi jó teljesítményében drámai negatív fordulat következett be, amit gyakorlatilag valamennyi kármutató bizonyít, amelyek a vizsgálati időszakban tovább romlottak, amikor is számos kármutató (különösen a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése) jelentős negatív szintet ért el.

(313)

Ez egybeesett a Kínából érkező behozatal jelentős növekedésével, amely a figyelembe vett időszak alatt 20 %-kal csökkenő és az uniós értékesítési áraknak jelentősen alákínáló árakon valósult meg. A kínai behozatal a vizsgálati időszakban is leszorította az uniós gazdasági ágazat árait.

(314)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. Ezeknek a tényezőknek az uniós gazdasági ágazatban tapasztalt negatív fejleményekre gyakorolt hatása azonban csak korlátozott volt, ha volt egyáltalán azokra hatásuk.

(315)

A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár elsősorban az értékesítés, a nyereség, a termelés, a piaci részesedés, a termelékenység, a beruházások megtérülése és a kapacitáskihasználás csökkenéséből adódik.

(316)

A jelen ügyben a panaszos azt állította, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn.

(317)

Ennek megfelelően az intézkedések megfelelő szintjére vonatkozó értékelés elvégzéséhez a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elsőként megállapította annak a vámnak az összegét, amely torzulások hiányában megszüntetné az uniós gazdasági ágazatot érő kárt.

(318)

Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók dömpingkülönbözete magasabb lenne-e, mint a kárkülönbözetük.

(319)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(320)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a Kínából érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(321)

Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2020. és 2021. évi nyereség együttese lenne a megfelelő nyereségcél, tekintettel arra, hogy az érintett országból érkező behozatal ezekben az években még nem gyakorolt hatást az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Ezt a haszonkulcsot 15,5 %-on állapították meg.

(322)

Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság úgy ellenőrizte ezeket az információkat, hogy összehasonlította azokat egy ugyanabban a szegmensben működő – tejsav erjesztett cukorból történő előállításával foglalkozó – vállalat által közzétett beszámolók adataival. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat állításait megalapozottnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Ez a különbség az árbevétel százalékában kifejezve 0,53 % volt.

(323)

Ezt a 0,53 %-ot hozzáadta a (321) preambulumbekezdésben említett 15,5 %-os alapnyereséghez, ami 16,03 %-os nyereségcélt eredményezett.

(324)

Az uniós gyártó a vizsgálati időszak alatt nem állított elő jelentős mennyiségű érintett terméket. Ezért a Bizottság a termelési költségeit nem tekintette megfelelőnek az irányár megállapításához. Ezeket a költségeket befolyásolta a fajlagos állandó költségek jelentős növekedése, amelyet az értékesítési volumen csökkenése okozott (mind a belföldi, mind az exportpiacokon), ami szintén a termelési volumen visszaesésében nyilvánult meg. Mivel e gyártó értékesítéseit javarészt a 2022-ben előállított készletekből végezte, a Bizottság az említett év termelési költségét (amelyet kiigazítottak a Franciaországra vonatkozó 2023 szeptemberi inflációs indexszel) (107) e vizsgálat szempontjából megfelelőnek tekintette.

(325)

Ez alapján a kárt nem okozó súlyozott átlagár a tonnánként 3 200–3 700 EUR tartományba esett, ami a fent említett 16,03 %-os haszonkulcsnak az egyetlen uniós gyártó vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire történő alkalmazásából adódik.

(326)

Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele.

(327)

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság 30–35 EUR/tonna jövőbeni többletköltséget állapított meg. Ezt a Bizottság hozzáadta a (325) preambulumbekezdésben említett kárt nem okozó árhoz.

(328)

Mindezek alapján a Bizottság az említett nyereségcélt (lásd a (323) preambulumbekezdést) a (324) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az egyetlen uniós gyártó gyártási költségére alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó, súlyozott átlagárát, amely a tonnánként 3 230 és 3 735 EUR közötti tartományba esett, és azt kiigazította a 7. cikk (2d) bekezdése szerint.

(329)

A Bizottság ezt követően a mintában szereplő, együttműködő kínai exportáló gyártók által alkalmazott, az áralákínálás kiszámításához meghatározott importárak súlyozott átlaga, valamint az uniós gyártó által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagára közötti összehasonlítás alapján meghatározta a kárkülönbözet mértékét. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(330)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden más vállalat” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint az ilyen vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözet (lásd a 3.3. szakaszt).

(331)

A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

(332)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött ebben a szakaszban, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét.

(333)

Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(334)

Az egyetlen uniós eritritgyártó nyújtotta be a panaszt (lásd a (2) preambulumbekezdést), teljes mértékben együttműködött a vizsgálatban, és hangot adott annak, hogy érdekében áll az intézkedések bevezetése.

(335)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gyártót jelentős kár éri az érintett országból érkező dömpingelt behozatal miatt. Ez a behozatal jelentősen alákínál az uniós gyártó árainak, és mindenesetre jelentős árlenyomást fejt ki, amint azt a megállapított alulértékesítési különbözetek is mutatják, és jelentős piacirészesedés- és nyereségvesztést okozott a figyelembe vett időszak vége felé, valamint a vizsgálati időszak alatt, amint azt a (258)–(315) preambulumbekezdés kifejtette.

(336)

Az intézkedések bevezetése valószínűleg megakadályozná a Kínából nagyon alacsony áron érkező behozatal további felfutását. Intézkedések hiányában a kínai gyártók tovább folytatnák az érintett termék uniós piacra irányuló dömpingelt behozatalát, megakadályozva az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a termelést teljeskörűen újraindítsa, a megfelelő áron értékesítsen és elegendő nyereséget termeljen, és így további jelentős kárt okozva az uniós gazdasági ágazat számára.

(337)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekében állna.

(338)

A Bizottsághoz nem érkezett válasz azoktól az uniós importőröktől, amelyek specifikus kérdőívet kaptak.

(339)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy valószínűtlen, hogy a Kínából származó eritritre kivetett dömpingellenes vámok tartós hatással lennének az importőrök nyereségességére.

(340)

A vizsgálat során két felhasználó jelentkezett és válaszolt a kérdőívre.

(341)

A felhasználók azonban a dömpingellenes intézkedések bevezetésével kapcsolatos álláspontjukra, valamint arra vonatkozóan, hogy az eritrit árának emelkedését nem lehetett áthárítani vevőikre, a felhasználók csak a válaszuk bizalmas változatában tettek észrevételeket. A Bizottságnak tehát nem áll módjában részletesen értékelni ezen álláspontokat.

(342)

A szóban forgó felhasználók esetében az eritrit Kínából érkező behozatalának értéke 3–11 %-ot tesz ki az értékesített áruk összköltségéhez képest. Más típusú felhasználók esetében a százalékos arány alacsonyabb lenne. Azt is meg kell jegyezni, hogy 2021 rekordév volt az Unióban mind az eritrit felhasználása, mind a Kínából érkező behozatal abszolút volumene tekintetében, annak ellenére, hogy a Kínából érkező behozatal árai 56 %-kal magasabbak voltak, mint a vizsgálati időszakban (lásd a 4. táblázatot). Ezért a magasabb árak nem tartották vissza a felhasználókat vagy a végső fogyasztókat az eritrit fogyasztásától.

(343)

Így az uniós piacon az egyenlő versenyfeltételeket helyreállító intézkedések várhatóan nem gyakorolnak jelentős negatív hatást a felhasználókra vagy a fogyasztókra. Magától értetődő, hogy a szóban forgó felhasználók nem elleneznék az uniós és a harmadik országbeli gyártók közötti egészséges verseny helyreállítását célzó ilyen intézkedéseket.

(344)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy a dömpingellenes intézkedések valószínűleg nem befolyásolnák komolyabb mértékben a felhasználók helyzetét.

(345)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az eritrit érintett országból származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

(346)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(347)

A Kínai Népköztársaságból származó eritrit behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kár megszüntetésének megfelelő szintje a dömpingkülönbözet.

(348)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(349)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelenlegi vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak.

(350)

Az e rendelet rendelkező részében vagy a mellékletben kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(351)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(352)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(353)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(354)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(355)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(356)

Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról.

(357)

A Bizottság az alaprendelet 19. cikkének a) pontjával összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(358)

A panaszostól és egy exportáló gyártótól érkeztek észrevételek. A panaszos észrevételei nem a számítások pontosságára vonatkoztak. Az exportáló gyártó azzal érvelt, hogy elírás történt, amikor a rendes értéket a közvetett adók különbségei tekintetében kiigazították. Ezen észrevétel alapján a Bizottság kijavította a mintában szereplő mindhárom exportáló gyártó dömpingkülönbözetének kiszámításában előforduló elírásokat.

(359)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság, illetve a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(360)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,