(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2023. november 16-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2023. október 3-án az Europacable (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve abban az esetben, ha az 5. cikk értelmében elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének akár a c), akár a d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül. E feltételek egyike az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában található, és azt mondja ki, hogy a behozatalnak jelentős mértékben tovább kell növekednie, túl azon a szinten, amely a vizsgálati időszak alatt (azaz 2022. október 1. és 2023. szeptember 30.) kárt okozott.

(4)

Amint azonban a jelen ügyben az 1. táblázatban látható, a Bizottság elemzése kimutatta, hogy a vizsgálat megindításától (azaz 2023 decemberétől 2024 áprilisáig) érkező behozatal havi átlagának a vizsgálati időszak havi átlagával és a vizsgálati időszak ugyanezen hónapjai alatti Surveillance-statisztikákon alapuló havi átlaggal való összehasonlításakor a behozatal nem növekedett. Ezért a 10. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti jogi feltétel nem teljesül. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nem veszi nyilvántartásba az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalát.

1. táblázat

Az Indiából érkező behozatal a vizsgálati időszakban és az eljárás megindítását követően (kábelkilométer)  (3)

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszosokat, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és az indiai hatóságokat, az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(7)

A Bizottsághoz a Birla Cable Ltd (a továbbiakban: Birla), a HFCL Limited (a továbbiakban: HFCL), a Sterlite Technologies Limited (a továbbiakban: STL) exportáló gyártóktól és a panaszostól érkeztek észrevételek az eljárás megindításával kapcsolatban.

(8)

A HFCL és az STL exportáló gyártók felvetették, hogy a panaszos nem nyújtott be érdemi jellegű, betekinthető összefoglalót a dömpingkülönbözet, a rendes érték, az áralákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámításáról, és hozzáférést kértek a szükséges információkhoz. A HFCL a panaszos által az indiai exportáló gyártók uniós pályázati eljárások során tanúsított árképzési magatartásáról szolgáltatott információk érdemi jellegű, betekinthető összefoglalójának közzétételét is kérte. A HFCL továbbá felvetette, hogy több tagállambeli pályázati eljárásokra, valamint egy indiai gyártó azonnali piacon tett árajánlatára vonatkozóan benyújtott összefoglalók nem voltak érdemi jellegűek.

(9)

A Bizottság értékelte a felvetéseket, a dömpingkülönbözet és a rendes érték kiszámítása tekintetében azonban úgy ítélte meg, hogy a panasznak az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában rendelkezésre álló betekinthető változata tartalmazta az összes lényeges bizonyítékot és a bizalmas adatok betekinthető összefoglalóját, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára a védelemhez való joguk megfelelő gyakorlását. A betekinthető összefoglaló információkat tartalmazott a forrásokról (a 24 és 48 szálat tartalmazó kábelek – a legreprezentatívabb optikai szálakból álló kábelek három uniós tagállamban lefolytatott pályázatok alapján meghatározott – exportárai), valamint az optikai szálakból álló kábelek két legreprezentatívabb típusára vonatkozó dömpingkülönbözetekről (valamint mindkét típus átlagos dömpingkülönbözetéről). A Bizottság ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(10)

Az STL és a HFCL felvetéseit követően a Bizottság újraértékelte az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások összefoglalóit, valamint a panaszosnak a betekinthető aktában rendelkezésre álló összesített adatait, és úgy döntött, hogy a panasz betekinthető változatához kapcsolódóan további részletek közlésére kéri a panaszosokat. Ezek a további, nem bizalmas információk bekerültek az ügy irataiba.

(11)

A pályázatokra vonatkozó felvetést illetően a Bizottság úgy döntött, hogy az információk bizalmas jellege miatt elutasítja a felvetést (az érzékeny mellékletek konkrét árajánlatokat, tárgyalásokat és az ajánlatokra vonatkozó konkrét információkat tartalmaznak – a panaszos által benyújtott betekinthető összefoglalókat megfelelőnek ítélte).

(12)

A Birla exportáló gyártó felvetette, hogy a panasz elavult adatokra hagyatkozott, mivel azt csak 2023 októberében, azaz több mint hat hónappal a panasz esetében alkalmazott vizsgálati időszak végét (azaz 2023. március 31-ét) követően nyújtották be.

(13)

A panaszt 2023. október 2-án kézbesítették a Bizottságnak, és azt az alaprendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak történő kézbesítését követő első munkanapon, azaz 2023. október 3-án benyújtottnak kellett tekinteni. Az alaprendelet nem állapít meg olyan jogi kötelezettséget, amely szerint a panasz nem tartalmazhat a panasz benyújtását megelőző hat hónapnál régebbi adatokat. A Bizottság azonban az alaprendeletben – többek között a 6. cikk (1) bekezdésében – említett időt használja iránymutatásként (4) annak biztosítására, hogy a panaszok adatai lehetőség szerint minél naprakészebbek legyenek. Még ha a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdését az eljárás megindításakor alkalmazta is, ez a cikk némi rugalmasságot biztosít, mivel kimondja, hogy „ki kell választani egy vizsgálati időszakot, amely a dömping esetében rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb”. A Birla felvetésének nincs jogalapja, ezért azt a Bizottság elutasította.

(14)

A HFCL megjegyezte, hogy a panasz tárgyát képező (azaz a 2022. április 1. és 2023. március 31-ig közölt) adatok nem a vizsgálati időszakra (azaz a 2022. október 1-jétől 2023. szeptember 30-ig terjedő időszakra) vonatkoztak, és a panasznak a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokkal való frissítését kérte. Felvetette, hogy ezen adatok szolgáltatásának elmulasztása megakadályozná az érdekelt feleket abban, hogy érdemi észrevételeket tegyenek az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti kárhelyzetével kapcsolatban. A HFCL különösen a Bizottság érdekelt felekhez intézett azon állítólagos kérelmére mutatott rá, amely az uniós gazdasági ágazatot ért kárra vonatkozó beadványaik ismertetésére irányult. Felvetette, hogy az érdekelt feleket ezért megfosztották a védelemhez és a jogszerű eljáráshoz való törvényes joguktól.

(15)

Az Europacable felvetette, hogy a HFCL nem közölt jogalapot e felvetés alátámasztására. Megjegyezte, hogy – a panasz benyújtása és a vizsgálat megindítása között eltelt időre tekintettel – a panasz esetében alkalmazott vizsgálati időszak szükségszerűen eltér az eljárás során alkalmazott vizsgálati időszaktól.

(16)

A Bizottság a panaszban közölt információk alapján határozott a jelenlegi vizsgálat megindításáról. Ezért az a tény, hogy a panasz tárgyát képező vizsgálati időszak eltér a vizsgálat tárgyidőszakától, nem akadályozza meg az érdekelt feleket abban, hogy érdemi észrevételeket tegyenek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban. A Bizottság a panaszt az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelező követelmények tekintetében hiánytalannak ítélte. Ezen túlmenően a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a feleket, hogy a mintavételi űrlap kitöltésével működjenek együtt (az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.1. pontjának a) alpontja), közöljék az eljárás megindításával vagy a panasszal kapcsolatos észrevételeiket (az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontja), szolgáltassanak információt az uniós érdek értékelésével kapcsolatban (az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.5. pontja), valamint lehetőséget biztosított más felek beadványaival kapcsolatos észrevételek megtételére. A vizsgálat tárgyidőszakára vonatkozó részletes megállapításokat a Bizottság egy későbbi szakaszban közli az érdekelt felekkel, amelyek a vizsgálat azon szakaszában lehetőséget kapnak észrevételeik megtételére. A Bizottság ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(17)

Az STL, a HFCL és a Birla felvetette, hogy a panaszban szereplő behozatali adatok nem pontosak, tekintettel arra, hogy a panasz a teljes 8544 70 00 KN-kódra hagyatkozott, amely a vizsgált terméknél szélesebb termékkörre, nem pedig a Kínából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó korábbi vizsgálat (5) (a továbbiakban: Kínára irányuló vizsgálat) során létrehozott 8544700010 TARIC-kódra vonatkozott, amely csak az érintett terméket foglalja magában. Ezek a vállalatok azt is vitatták, hogy a behozatali statisztikák KN-kódokon alapuló kiigazítására oly módon került sor, hogy azokhoz hozzáadták a 9001 10 árukód alá tartozó optikai szálként állítólag tévesen bejelentett, optikai szálakból álló kábelek behozatalát. Ezek a felek felvetették, hogy téves bejelentésekre vonatkozó bizonyíték benyújtására nem került sor. Mindezek a felek kiemelték, hogy a 9001 10 árukód a nem önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábelekre vonatkozik, ahogyan azt az indiai bíróságok megállapították, és így nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá. Az STL annak eshetőségét is felvetette, hogy az optikai szálakból álló kábelek egyéb harmadik országokból történő behozatalát tévesen jelenthették be a 9001 10 árukód alá tartozó optikai szálként, amit a panasz nem vett figyelembe. Ezért felvetette, hogy a panaszban szereplő behozatali adatokat túlbecsülték.

(18)

Az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatali volumenének becsléséhez szükséges kiigazítások módszertanát, indokolását és forrásait a panasz részletesen kifejtette, és azokat a Bizottság az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében bizonyítékokkal kellőképpen alátámasztottnak tekintette. A panasz ismerteti és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a 8544 70 00 KN-kód alá tartozó statisztikák miért érdemibb jellegűek India konkrét esetében, és ennek ellenére miért volt szükség ezen adatok kiigazítására, és milyen alapon került sor ezekre a kiigazításokra. A panaszos konkrétan azzal érvel, hogy Kína számára kedvezőbb a TARIC-kód használata, amely nemcsak az érintett terméket, hanem tenger alatti kábeleket és többmódusú kábeleket is gyárt és exportál az Unióba, India számára azonban nem kedvező. A panaszos kifejti, hogy India nem gyárt tenger alatti kábeleket, és csekély mennyiségű többmódusú kábelt gyárt, továbbá bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a 8544 70 00 KN-kód alá tartozó, Indiából érkező, optikai szálakból álló kábelek szinte teljes behozatali volumene az érintett termékből áll. A Bizottság felülvizsgálta a panaszban előterjesztett bizonyítékokat, és megfelelőnek ítélte a 8544 70 00 KN-kód használatát. Az optikai szálakra, nem pedig az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozó 9001 10 árukód használatát illetően a Bizottság a panaszos által szolgáltatott bizonyítékokat szintén megfelelőnek ítélte (egy olyan levélváltás, amelyben az indiai gyártók közlik, hogy az optikai szálakból álló kábelek 9001 10 HR-kód alatti, EU-ba irányuló behozatala a más exportrégiókba irányuló kivitelre is alkalmazott indiai „vámügyi iránymutatások” alapján történik). Nem releváns az a tény, hogy az indiai bíróságok szerint a 9001 10 00 KN-kód a nem önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábelekre vonatkozott, mivel a vizsgált termék mindig beburkolt, és ezért egy másik KN-kód, mégpedig a 8544 70 00 KN-kód alá tartozik.

(19)

Ezen túlmenően az exportáló gyártók nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a panaszos becslései észszerűtlenek vagy lényegesen helytelenek lennének. Végezetül nem volt arra utaló jel, és nem állt a panaszos rendelkezésére arra vonatkozó bizonyíték, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatalt tévesen jelentették be a 9001 10 árukód alatt, és hogy az adott országok behozatali statisztikáit ennek megfelelően ki kellett volna igazítani. A Bizottság ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(20)

A HFCL felvetette, hogy a panaszban szereplő dömpingkülönbözet nem tekinthető reprezentatívnak, mivel annak kiszámítása csak bizonyos, optikai szálakból álló kábeltípusok (24 és 48 szálat tartalmazó kábelek) árai alapján történt, amely kábeltípusok az indiai kivitelnek nem képezték jelentős részét. A HFCL továbbá azzal érvelt, hogy nem szolgáltattak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a rendes érték alapját képező modellek azonosak lennének az exportár meghatározásához használt modellekkel. A HFCL végül azt vetette fel, hogy számos olyan jellemző van, amely hatással lehet a költségekre és az árakra, és ezek – megfelelő figyelembevétel hiányában – növelhetik a dömpingkülönbözetet.

(21)

Az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a panasznak tartalmaznia kell a panaszos számára észszerűen hozzáférhető információkat. A költségek és az árak bizalmas jellege miatt a panaszos nem férhetett hozzá ezzel kapcsolatos, nagyon részletes információkhoz, ezért nem volt köteles ilyen információkat szolgáltatni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendes értékre és az exportárra vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékok elegendőek és kellően reprezentatívak voltak ahhoz, hogy indokolttá tegyék a vizsgálat megindítását. A Bizottság ezért elutasította ezt a felvetést.

(22)

A Birla, a HFCL és az STL felvetette, hogy a panasz nem közölt bizonyítékot az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokra vonatkozóan. A Birla továbbá felvetette, hogy az alkalmazott árak sem az indiai gyártók, sem az uniós gazdasági ágazat szempontjából nem reprezentatívak, az STL pedig azt vetette fel, hogy azok nem a vizsgált teljes termékkörre, hanem annak csak egy részére vonatkoznak. E tekintetben a panaszban figyelembe vett, optikai szálakból álló kábeltípusok (konkrétan a dömpingszámításokhoz figyelembe vett, 24 és 48 szálat tartalmazó kábelek, valamint a az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokhoz figyelembe vett, 12, 24, 48 és 72 szálat tartalmazó kábelek) jelentik az uniós piacon leginkább értékesített optikai szálakból álló kábeleket, illetve azon kábeltípusokat, amelyekre vonatkozóan a panaszosok bizonyítékokat tudtak gyűjteni az indiai behozatal árairól. A Birla felvetette, hogy a panaszosoknak az importárakra vonatkozó elemzése hibás, és a panaszban ismertetett behozatali tendenciák semmi esetre sem jelzik az uniós piacra gyakorolt állítólagos árnyomást. A Birla azt is felvetette, hogy külön elemzést kellett volna végezni a pályáztatás és az azonnali piacok esetében, az STL pedig azt vetette még fel, hogy a Kínából származó, optikai szálakból álló kábelekre vonatkozó vizsgálat során megállapított nyereségcélt nem kell figyelembe venni az alulértékesítési különbözet a jelenlegi vizsgálat keretében történő kiszámításához.

(23)

A fentieknek megfelelően a panaszosnak – az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban – csak a számára észszerűen hozzáférhető bizonyítékokat kell benyújtania. Ezért a panasznak nem kell minden terméktípus adatait tartalmaznia, illetve nem kell piaci szegmensenkénti elemzést közölnie, különösen akkor, ha ezek az adatok bizalmasak és/vagy nem nyilvánosan hozzáférhetők. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások tekintetében szolgáltatott bizonyítékok megfelelnek az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott küszöbértéknek. Végezetül a panaszban az alulértékesítési különbözet kiszámításához használt nyereségcél észszerűnek minősült, és az STL az eljárás e szakaszában nem is tudott olyan meggyőző bizonyítékot szolgáltatni, amely igazolná, hogy a szintje lényegesen téves vagy helytelen volt. Ezért a Bizottság az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokkal kapcsolatos összes felvetést elutasította.

(24)

Az STL a Prysmian Group, az Acome, a Hextronic és a Tratos nyilvánosan hozzáférhető éves/időközi jelentéseire hivatkozva azt vetette fel, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, hanem egészséges volt és prosperált.

(25)

A panaszban a kárra vonatkozóan szereplő bizonyítékok kizárólag az optikai szálakból álló kábelekre szakosodott üzletág kármutatóinak alakulására vonatkoztak, és így relevánsabbnak minősülnek, mint a vállalatokra vonatkozó, csoportszinten nyilvánosan hozzáférhető információk. Ezt a felvetést ezért a Bizottság elutasította.

(26)

A Birla, a HFCL és az STL nem értett egyet a panaszban ismertetett több kármutató elemzésével, és felvetették, hogy azok alakulása nem utal kárhelyzetre. Azzal is érveltek, hogy a panaszosok adatait összekeverték az optikai szálakból álló kábelek összes uniós gyártójának adataival, és így azokat szelektíven használták fel. Az STL és a HFCL azzal érvelt, hogy különösen a termelésre, az értékesítésre, a piaci részesedésre, a termelési kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó adatok pozitív tendenciákat mutattak, és ezért nem jeleztek jelentős kárt. Az STL azzal érvelt, hogy a panaszosok jövedelmezősége egészséges volt, és bármilyen negatív hatás a beruházások, a kapacitás és a készletfelhalmozás drasztikus növekedésére vezethető vissza.

(27)

A panaszban szereplő kármutatók tendenciái összességében azt mutatták, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. A piaci részesedés 2019 és 2022 között csökkent, és bár az uniós gazdasági ágazat szerzett vissza piaci részesedést, az a 2019. évi szint alatt maradt. Ugyanez igaz az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, azaz csökkenő tendenciát mutattak, kivéve a panasz vizsgálati időszakát, amikor nőttek, bár a 2019. évi értékesítési árak alatt maradtak. Bár az előállítási költség csökkent, ez lassabb ütemben következett be, mint az értékesítési árak csökkenése, ami negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Azt a tényt, hogy más kármutatók – például az értékesítési volumen és a termelési volumen, valamint a beruházások – pozitív tendenciát mutattak, az általános gazdasági környezetben kell figyelembe venni, és azt össze kell vetni az uniós felhasználás párhuzamos alakulásával is, amely az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenénél nagyobb mértékben nőtt. Ezek a pozitív fejlemények önmagukban nem jelentik azt, hogy az uniós gazdasági ágazatot ne érte volna jelentős kár. Az, hogy a panasz vizsgálati időszakának végén nőtt a jövedelmezőség, nem mond ellent sem a 2019 óta bekövetkezett jelentős negatív fejleményeknek, sem annak, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta az értékesítési árait a költségnövekedésével összhangban emelni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. A Bizottság ezért az ilyen irányú felvetéseket elutasította.

(28)

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a kármutatókra vonatkozó adatok szolgáltatása szelektív volt, a Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos a makrogazdasági mutatókra (például az értékesítési volumenre, a termelési volumenre és a piaci részesedésre) vonatkozó adatokat az összes uniós gyártóra vonatkozó információk alapján állapította meg, míg a mikrogazdasági mutatókra (például a jövedelmezőségre és az értékesítési árakra) vonatkozó adatok közlése a panaszosokra vonatkozó adatokon alapult. Ez a módszer megegyezik a Bizottság által a mintavételen alapuló vizsgálatok keretében alkalmazott módszerrel, ezért az jogszerűnek és észszerűnek minősült. Ezért nem lehet azzal érvelni, hogy ezen adatok felhasználása szelektív volt, ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést. Ezenkívül a fenti (10) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktát kiegészítette egy nyilvános változattal, amely összesítve közölte a panaszos számadatait.

(29)

A Birla, a HFCL és az STL felvetette, hogy a panasz nem bizonyította az indiai behozatal és az uniós gyártókat ért állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggést. Felvetették, hogy a panaszos nem állapított meg összefüggést az optikai szálakból álló kábelek Indiából érkező behozatala és a jelentős kár között, és nem vette kellően figyelembe az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt okozó egyéb tényezőket.

(30)

Az STL felvetette, hogy az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elemzés hibás volt, mert az helytelen behozatali volumenen alapult. Az STL továbbá előadta, hogy az Indiából érkező behozatal volumene és piaci részesedése nem elszigetelten, hanem az egész piac dinamikájának tágabb összefüggésében vizsgálható. A Birla felvetette, hogy az Indiából érkező behozatal növekedése nem az uniós gyártók kárára történt, és hogy az uniós gyártók piaci részesedése többnyire a más országokból érkező behozatal piaci részesedésének megfelelően alakult. A Birla továbbá felvetette, hogy nem merült fel bizonyított alákínálás vagy áron aluli értékesítés, és hogy az importárak meghaladták az uniós gazdasági ágazat árait; ezért az Indiából érkező behozatal nem fejtett ki negatív árhatást az uniós gazdasági ágazatra.

(31)

A Birla, a HFCL és az STL azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt más tényezők okozták. Felvetették, hogy a kárt ugyanezen terméknek a Kínából érkező – alacsonyabb importárak és magasabb piaci részesedés melletti – behozatala okozta, különös tekintettel arra, hogy az optikai szálakból álló kábelek kínai exportőreinek visszanyerési gyakorlata továbbra is fejtett ki hatást a panasz vizsgálati időszaka alatt (6).

(32)

Az STL, a HFCL és a Birla továbbá számos egyéb, az uniós gazdasági ágazat számára kárt okozó tényezőre hivatkozott, amelyekre a panasz nem tért ki: i. a nyersanyag- és az energiaköltségek növekedése, ii. a Covid19-világjárvány és az ellátási lánc zavarai; iii. a beruházások, a termelési kapacitás és a készletek jelentős növekedése (az ágazat által önmagának okozott kár); iv. egyéb harmadik országokból érkező behozatal; v. az uniós gyártók közötti verseny az uniós piacon; valamint vi. egyes panaszosok versenyellenes magatartása.

(33)

Az Europacable megjegyezte, hogy ezzel szemben a panasz szerint a kínai behozatal nem szakította meg a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Azt is kiemelte, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a piac növekedéséhez igazodva fenn kell tartania beruházási szintjét ahhoz, hogy versenyképes maradjon, és hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásai ezért nem szakíthatták meg a dömpingelt indiai behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést. Az Europacable a versenyellenes magatartásra vonatkozó érvet is cáfolta, mivel az nem kapcsolódott a vizsgált termékhez, és kiemelte, hogy a költségnövekedést az értékesítési árak emelkedése követte. Végül azzal érvelt, hogy a Bizottság a Kínából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára irányuló vizsgálat során már megállapította, hogy a Covid19-világjárvány csak nagyon korlátozott és átmeneti hatást gyakorolt az ágazatra (7).

(34)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek dömpingelt behozatalának jelentős növekedése, valamint az uniós gazdasági ágazat helyzetének általános romlása időben egybeesett. A panasz arra is rámutatott, hogy az importárak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árak alá kínáltak az uniós piacon. Következésképpen a panaszban szereplő bizonyítékok rámutattak az Indiából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat kárhelyzete közötti összefüggésre, és ezáltal az ok-okozati összefüggésre. A Bizottság ezért elutasította ezeket az érveket.

(35)

A panasz a kár egyéb lehetséges okait, azaz az egyéb harmadik országokból érkező behozatalt, a Kínából érkező behozatalt és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményét is elemezte. A Bizottság elutasította a Birla, a HFCL és az STL azon felvetését, hogy ugyanezen termék Kínából érkező behozatala okozta a kárt. A Kínából érkező behozatalra 2021 novemberében dömpingellenes intézkedéseket vezettek be, amelyek 2023 augusztusában, egy visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot (8) követően módosultak, 2022 januárjában pedig kiegyenlítő intézkedések (9) bevezetésére került sor. Bár a Kínából érkező behozatal volumene továbbra is magas, az intézkedések bevezetésének hatására 2022 első negyedéve után csökkent a behozatal volumene. Az optikai szálakból álló kábelek kínai behozatalának piaci részesedése a 2022. évi 36,6 %-ról 33 %-ra csökkent a panaszban figyelembe vett vizsgálati időszakban. Ezenfelül a TARIC-statisztikák szerint az optikai szálakból álló kábelek Kínából érkező behozatalának volumene 2021 negyedik negyedéve (310 249 kábelkilométer) és 2023 első negyedéve (133 164 kábelkilométer) között jelentősen, 57 %-kal csökkent, míg az árak csak 2022 harmadik negyedévében kezdtek emelkedni. Az elegendő mértékű és tartós áremelkedés hiányával a fent említett, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat foglalkozott.

(36)

Ezt az elemzést és az e tekintetben közölt információkat a Bizottság elegendőnek ítélte a vizsgálat megindításához.

(37)

A Birla előadta, hogy a panasz figyelmen kívül hagyta az intézkedések általános gazdasági környezetben kifejtett hatását, figyelembe véve az uniós importőrök és felhasználók érdekeit is.

(38)

Az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a panaszosnak nem kell az uniós érdekkel kapcsolatos szempontokat közölnie a panaszában, hanem csak a dömpingre, a kárra, valamint az állítólagosan dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozó bizonyítékot kell szolgáltatnia. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(39)

Az STL felvetette, hogy a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktája nem határozza meg az uniós gazdasági ágazatot, ami a védelemhez való joga sérülésének minősül. Az STL véleménye szerint sem az eljárás megindításáról szóló értesítés, sem a makrogazdasági kérdőívre adott válasz nem nevezi meg pontosan, hogy az optikai szálakból álló kábelek mely gyártói alkotják az uniós gazdasági ágazatot. A Bizottság a nem bizalmas jellegű aktában rendelkezésre bocsátotta az optikai szálakból álló kábelek ismert uniós gyártóinak jegyzékét. Ezt a felvetést ezért a Bizottság elutasította.

(40)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(41)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló termék vizsgálati időszak alatti legnagyobb uniós termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki a reprezentatív mintát, amely jelentős földrajzi eloszlást is biztosított. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a becsült teljes termelési volumen több mint 50 %-át és a hasonló termék Unión belüli becsült teljes értékesítés több mint 75 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az ideiglenes mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, és azt a Bizottság végleges mintaként megerősítette.

(42)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(43)

Egyetlen független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. Észrevétel nem érkezett.

(44)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes indiai exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte az Indiai Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(45)

Az érintett ország kilenc gyártói csoporthoz tartozó tizenegy exportáló gyártója nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egy olyan, három exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. A mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszak alatt az optikai szálakból álló kábelek Indiából az Unióba irányuló teljes kivitelének több mint 80 %-át tették ki. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival.

(46)

A mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(47)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő exportáló gyártóknak, a mintában szereplő három uniós gyártónak, a mintavételi űrlapra válaszoló importőrnek és az ismert felhasználóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten. (10) A Bizottság az uniós gazdasági ágazat makrogazdasági mutatóit kérő kérdőívet is küldött a panaszosnak.

(48)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(49)

Ezenfelül a Bizottság távellenőrzés keretében összevetette a mintában szereplő Prysmian S.p.A. és a vele kapcsolatban álló (dániai, finnországi, franciaországi, németországi, olaszországi, hollandiai, romániai, spanyolországi, svédországi) vállalatok kitöltött kérdőívét, valamint a panaszos kitöltött makrogazdasági kérdőívét.

(50)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2022. október 1-jétől 2023. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(51)

A vizsgált termék: önállóan beburkolt egymódusú optikai szálból vagy szálakból álló kábel védőburkolattal, az elektromos vezetéket tartalmazó is, csatlakozókkal is.

(52)

Az alábbi termékek nem tartoznak ebbe a termékkörbe:

(53)

Az optikai szálakból álló kábelek optikai átviteli közegként használatosak távközlési hálózatokon: távolsági (long haul), nagyvárosi és hozzáférési hálózatokon.

(54)

Az érintett termék az Indiából származó, jelenleg a 8544 70 00 (TARIC-kódok: 8544700010 és 8544700091) alá tartozó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék).

(55)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(56)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(57)

A Bizottsághoz egy exportáló gyártó, nevezetesen az Aksh Optifibre Limited (a továbbiakban: Aksh) nyújtott be a termékkör egyértelművé tételére irányuló kérelmet.

(58)

Az Aksh felvetette, hogy amennyiben az optikai szálakból álló kábelek nem önállóan beburkolt szálakból állnak, azokat az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő termékmeghatározással összhangban ki kell zárni a vizsgálattal érintett termékkörből. E tekintetben a vállalat azzal érvelt, hogy a „burkolat” úgy értelmezendő, mint „olyan réteg, amely lefed valamit, illetve szorosan illeszkedik valamihez, ami védelemre szorul”. Az Aksh felvetette, hogy valamennyi, ebben az értelemben nem önállóan beburkolt szál a 9001 HR-vámtarifaszám („optikai szálakból álló kábelek, a 8544 HR-vámtarifaszám alá tartozók kivételével”) alá tartozik, és nem képezik e vizsgálat tárgyát. Ez az exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a termékkörnek a panaszban szereplő leírása azonban kétértelmű lenne, mivel pontosította, hogy az optikai szálakat csövek/modulok, valamint a szál védelmére szolgáló egyetlen vagy több keretes alapzat alkotja, és így nem kifejezetten a „burkolatra” hivatkozott. Ez az exportáló gyártó azt is felvetette, hogy a nem önállóan beburkolt optikai szálak különböző alkalmazásokban – például távolsági (long haul) és nagyvárosi hálózatokon – is használatosak, míg az önállóan beburkolt optikai szálak ezekben az alkalmazásokban nem használatosak.

(59)

A HFCL és a Birla egyetértett az Aksh vállalattal abban, hogy az önállóan beburkolt optikai szálakat ki kell zárni az e vizsgálattal érintett termékkörből. Ezek a vállalatok az Indiai Fellebbviteli Bíróság Commissioner of Customs (Import) Mumbai kontra Vodafone Essar Gujarat Ltd (11) ügyben 2017. november 21-én hozott ítéletére hivatkoztak, amely az Indiába importált egyes, optikai szálakból álló kábelek tarifális besorolására vonatkozott. Az indiai hatóság megvizsgálta az „önállóan beburkolt” kifejezés meghatározását, és megállapította, hogy „a »burkolat« más, mint a »bevonat«”.

(60)

Az Europacable nem értett egyet az indiai exportáló gyártókkal, és azzal érvelt, hogy az üvegrost magra alkalmazott védőbevonat általában „önállóan beburkolt optikai szálnak” minősül, amit az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának a 8544 70 00 KN-kódra vonatkozó magyarázata (12) is megerősít, amely megállapítja, hogy az üvegrost magot és köpenyt „lágy akrilátból álló burkolat” és „kemény akrilátból álló burkolat” védi. Végezetül az Europacable megismételte, hogy a jelenlegi vizsgálattal érintett termékkör – az Aksh felvetésével ellentétben – az optikai szálakból álló kábelekre terjed ki, amelyek többek között távolsági (long haul), nagyvárosi és hozzáférési hálózatokon használatosak.

(61)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az „önállóan beburkolt szálak” kifejezés indiai exportáló gyártók általi értelmezése nem felel meg az Európai Unión belüli értelmezésnek, ahogyan azt az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata egyértelművé teszi. Azon túl, amire a Bizottság a fenti (18) preambulumbekezdésben már emlékeztetett, az Indiai Fellebbviteli Bírósághoz hasonló külföldi hatóság határozata külföldi jogra épül, és ezért nem lehet hatással az uniós vámjog értelmezésére és alkalmazására. Ezért az indiai exportáló gyártók ezzel kapcsolatos felvetéseit a Bizottság elutasította.

(62)

A Bizottság elsőként – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített érintett termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív.

(63)

Ezt követően a Bizottság a reprezentatív belföldi értékesítést bonyolító exportáló gyártók esetében azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal.

(64)

Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. A Bizottság megállapította, hogy egyes terméktípusok belföldi értékesítése nem reprezentatív a mintában szereplő exportáló gyártók esetében.

(65)

Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a vizsgálati időszakban.

(66)

Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:

(67)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga.

(68)

A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli nyereséges belföldi értékesítések esetében alkalmazott tényleges belföldi árával egyezik meg, ha:

(69)

A belföldi értékesítési mennyiség elemzése kimutatta, hogy a terméktípustól és az exportáló gyártótól függően az összes belföldi értékesítés 3–97 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga – amennyiben az adott terméktípus belföldi értékesítésének több mint 5 %-a nyereséges volt – magasabb volt az előállítási költségnél. Ennek megfelelően a rendes érték a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként vagy kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként került kiszámításra.

(70)

Egyes olyan terméktípusok esetében, amelyeknél a hasonló termék valamely terméktípusát belföldön nem értékesítették, a Bizottság a rendes értéket – az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a többi exportáló gyártó belföldi árai alapján állapította meg, kivéve olyan esetekben, amikor ezen árak alkalmazása bizalmas üzleti információk közzétételéhez vezetne. Ilyen esetekben a Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy az előállítási költséghez hozzáadta a belföldi piacon a rendes kereskedelmi forgalom keretében bonyolított összes ügylet értékesítési, általános és igazgatási (a továbbiakban: SGA)-költségeinek és nyereségének súlyozott átlagát. Az egyedi tájékoztatás keretében ezek az érintett exportáló gyártók titoktartási okokból részletes információkat kaptak.

(71)

Bizonyos terméktípusok esetében, amelyeknél a szokásos kereskedelmi forgalom keretében nem vagy csak elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján képezte.

(72)

Bizonyos terméktípusok esetében a Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy a következő tényezőket hozzáadta a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

(73)

A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget az adott terméktípusokkal a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított ügyletekhez tartozó átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylethez tartozó súlyozott átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg.

(74)

A helyszíni ellenőrzések során a HFCL-csoport és az STL-csoport felvetette, hogy az optikai szálakból álló kábelek előállítási költségének nem kell magában foglalnia az optikai szálakból álló kábelek gyártásához felhasznált félkész termékeket (például az előformázott üveget és/vagy az optikai szálakat) gyártó üzletágak között átcsoportosított nyereséget. Ezek a felek kifejtették, hogy a pénzügyi, számviteli vagy adózási elvek tekintetében a két üzletág közötti transzferár a piaci árakon alapult. Ezért a piaci ártól függően a transzferár magasabb lehetett a félkész termékek előállításának tényleges költségeinél. Mindkét fél felvetette, hogy az üzletágak/kapcsolt felek közötti transzferár/érték magában foglalta a nyereség bizonyos százalékát. A Bizottság a vállalat által könyvelt és – a számviteli rendszerében ellenőrzött formában – a beszámolóban jelentett költségeket használta fel. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a könyvelt költségek helyesen tükrözték az adott félkész termékekhez kapcsolódó költségeket, ezért nincs alapja kiigazításnak. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(75)

A Birla-csoport egyik vállalata és az STL-csoport egyik vállalata esetében az SGA-költségek olyan költségeket és bevételeket is tartalmaztak, amelyek nem kapcsolódtak az optikai szálakból álló kábelek vizsgálati időszak alatti értékesítéséhez. Ezért ezeket a költségeket és pénzügyi bevételeket a Bizottság figyelmen kívül hagyta a rendes érték megállapításakor használt SGA-költségek kiszámítása során. Az egyedi tájékoztatás keretében ezek az exportáló gyártók titoktartási okokból részletesebb magyarázatot kaptak.

(76)

A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak.

(77)

Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket közvetlenül az Unióban működő független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

(78)

Az STL-csoport azt állította, hogy a vele kapcsolatban álló franciaországi leányvállalata nem vele kapcsolatban álló importőrként járt el, hanem korlátozott szerepet töltött be a logisztika területén (azaz raktározást végzett).

(79)

Az indiai ellenőrző látogatás azonban feltárta, hogy az STL France által foglalkoztatott személyzet a vámkezelési műveletekkel, az optikai szálakból álló kábelek értékesítésével és a francia piac fejlesztésével foglalkozott. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kapcsolatban álló leányvállalat kapcsolatban álló importőrként járt el, és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban számította ki.

(80)

Ennek megfelelően az exportár megállapítása az importtermék független vevők részére történő, Unión belüli első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között viselt összes költséggel – köztük az SGA-költségekkel –, valamint az elért nyereséggel kiigazította. Független importőr együttműködésének hiányában a Bizottság a jelen vizsgálatban érintett termékkel megegyező termék független importőre esetében a Kínára irányuló vizsgálatban megállapított nyereségre hagyatkozott, és azt 15–25 %-os tartományban közölte (13). Ennek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy 20 %-os nyereséget alkalmaz.

(81)

Az STL-csoport továbbá az ideiglenes szakaszban egy második, vele kapcsolatban álló vállalatnak is értékesített optikai szálakból álló kábeleket, de a Bizottság nem tudta megállapítani a feldolgozási költséget, az SGA-költségeket és azt az észszerű haszonkulcsot, amely alapján az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében ezen ügyletek exportárait képezni kellett. Ezért a Bizottság ezeket az értékesítéseket nem vette figyelembe az exportár ideiglenes szakaszban történő megállapításához. A Bizottság azonban tovább fogja vizsgálni ezt a kérdést, és e vizsgálat végleges szakaszában megállapítja ezeket a tényezőket.

(82)

A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze.

(83)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy ugyanazon a kereskedelmi szinten kell elvégeznie a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és figyelembe kell vennie az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők különbségeit. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát a kereskedelem gyártelepi szintjén hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint a Bizottság adott esetben kiigazította a rendes értéket és az exportárat annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre; valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(84)

Annak érdekében, hogy a rendes értéket visszanettósítsa a kereskedelem gyártelepi szintjére, a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási, raktározási költségek biztosítása, az anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek miatt.

(85)

A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló alábbi tényezőket vette figyelembe: jutalék, hitelköltségek és banki költségek.

(86)

Annak érdekében, hogy az exportárat visszanettósítsa a kereskedelem gyártelepi szintjére, a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási, raktározási költségek biztosítása, az anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek miatt.

(87)

A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló alábbi tényezőket vette figyelembe: jutalék, hitelköltségek és banki költségek.

(88)

A mintában szereplő valamennyi vállalat kérte az exportár kiigazítását a vámvisszatérítés, valamint az az exportált termékek utáni vámok és adók elengedése (RODTEP) tekintetében. A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében az ilyen rendszerek esetében a rendes értéket, nem pedig az exportárat kell kiigazítani. Ezenfelül a mintában szereplő exportőrök a rendszerek keretében az exportszámla értékének bizonyos százaléka vagy az exportált termékegységenként meghatározott bizonyos összeg erejéig export-visszatérítésben részesültek, függetlenül attól, hogy az exportált, optikai szálakból álló kábelekben felhasznált nyersanyagok után ténylegesen fizettek-e vámokat vagy adókat, és ha igen, milyen összegben. Végezetül a kért kiigazítások nem kapcsolódhattak a hasonló termékekre és az azokba fizikailag beépített anyagokra alkalmazott importköltségeknek vagy közvetett adóknak megfelelő összegekhez, ahogyan azt az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja előírja. A fenti okok miatt a Bizottság a felvetést elutasította.

(89)

A mintában szereplő exportálók gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(90)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

(91)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók esetében megállapított különbözetek alapján történt, figyelmen kívül hagyva azt a kivitelt, amelyről megállapítást nyert, hogy nem dömpingelt.

(92)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 9,0 %.

(93)

Az Indiában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét.

(94)

Ebben az esetben a Bizottság kiemelkedőnek ítélte az együttműködés szintjét, mivel a vizsgálati időszak alatt a teljes behozatalt az együttműködő exportáló gyártók kivitele fedezte. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező vállalat szintjén állapítja meg.

(95)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

(96)

Bár a hivatalos behozatali statisztikák az adatokat kilogrammban kifejezve tartalmazzák, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az egység nem alkalmas az érintett mennyiségek megfelelő mérésére. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az ágazatban általában elsősorban nem tömegben, hanem hosszban adják meg a volument. Ezen belül lehetőség van a kábel hosszának (kábelkilométer), illetve a kábelben lévő szálak összesített hosszának (szálkilométer) megadására. A Kínából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó vizsgálat (14) során a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kábelkilométer a legmegfelelőbb mértékegység. Ebben az esetben a Bizottság ugyanezt a megközelítést alkalmazta.

(97)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket 14 uniós gyártó vagy gyártói csoport gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(98)

A vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés megközelítőleg 1,7 millió kábelkilométer volt. A Bizottság ezt számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a mintában szereplő három uniós gyártótól, a panaszt támogató öt másik uniós gyártótól származó közvetlen információk – alapján, valamint a többi gyártóra vonatkozó piaci értesülések alapján állapította meg. A (41) preambulumbekezdésben megállapított módon a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes becsült uniós termelési volumennek több mint 50 %-át adta.

(99)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár dömping következtében, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását (belső felhasználását) az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(100)

A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a mintában szereplő uniós gyártók termelésének 9–13 %-át belső felhasználásra szánták. A kábeleket ebben az esetben ugyanazon vállalat vagy vállalatcsoport szervezeti egységein belül szállították további feldolgozásra, különösen a csatlakozókkal ellátott kábelek gyártásához.

(101)

A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termékek közvetlen versenyben vannak az érintett termék behozatalával.

(102)

Annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatról a lehető legteljesebb képet alkossa, a Bizottság adatokat gyűjtött az optikai szálak teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy az előállított termékeket belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e.

(103)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát a szabadpiaci adatok alapján végezte el. E gazdasági mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon; piaci részesedés; növekedés; exportvolumen és -árak; jövedelmezőség; a beruházások megtérülése; valamint pénzforgalom. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, a Bizottság – amikor csak lehetséges és indokolt volt – a vizsgálat ténymegállapításait összehasonlította a kötött piacra vonatkozó adatokkal.

(104)

Ugyanakkor más gazdasági mutatók vizsgálatának csak a teljes, tehát az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló tevékenységre vonatkoztatva lehetett értelme (15). Ezek a következők: termelés; termelési kapacitás, kapacitáskihasználás; beruházások; készletek; foglalkoztatás; termelékenység; munkabérek; valamint tőkebevonási képesség. Ezek a mutatók a teljes tevékenységtől függnek, függetlenül attól, hogy a termékeket belső felhasználásra szánják, vagy a szabadpiacon értékesítik.

(105)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak a panaszos által meghatározott uniós piacon végzett értékesítései, valamint az Indiából származó, a 4.6.1. szakaszban ismertetett módszerrel összhangban megállapított behozatali adatok alapján állapította meg.

(106)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatalt a Bizottság az Eurostat adatai alapján állapította meg. Mivel az Eurostat az érintett termék behozatalát kilogrammban határozza meg, a Bizottság a behozatali adatokat a (96) preambulumbekezdéssel összhangban kábelkilométerre váltotta át, az indiai exportáló gyártók esetében alkalmazott átváltási tényező alkalmazásával.

(107)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (kábelkilométer)

(108)

A teljes uniós felhasználás – a szabadpiaci és a kötött piaci felhasználást is beleértve – 2020 és 2021 között 16 %-kal, a 2020. évi körülbelül 2,4 millió kábelkilométerről 2021-ben körülbelül 2,7 millió kábelkilométerre nőtt. 2022 és a vizsgálati időszak között hozzávetőleg 4 %-kal, körülbelül 2,5 millió kábelkilométerre csökkent. A felhasználás 2021. évi növekedése a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó zavarokat követő „felzárkózási” hatással magyarázható.

(109)

A kötött piac az optikai szálakból álló kábeleknek – többek között a csatlakozókkal ellátott kábeleknek – a vállalatok által kínált konnektivitási megoldásokban történő felhasználását jelenti. A volumen a vizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználás 9 %-át tette ki. A kötött értékesítés a figyelembe vett időszak egészében 45 %-os növekedést mutatott.

(110)

A szabadpiaci felhasználás a teljes uniós felhasználással összhangban alakult. 2021-ben 15 %-kal nőtt, azt követően 2022-ben 9,5 %-kal csökkent, a vizsgálati időszakban pedig 5,7 %-kal nőtt. 2020-tól a vizsgálati időszakig 1 %-os növekedés következett be.

(111)

A Bizottság az Indiából érkező behozatal volumenét a mintában szereplő exportáló gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei, valamint a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott információk alapján állapította meg. A (96) preambulumbekezdésben említettek szerint az alkalmazott mértékegység a kábelkilométer volt. Ennek alapján az Indiából érkező behozatal vizsgálati időszak alatti volumene az Eurostat által ugyanezen időszakra vonatkozóan közölt teljes indiai behozatal 113 %-át tette ki.

(112)

Az Europacable arra kérte a Bizottságot, hogy az Indiából érkező behozatal volumenének meghatározásakor vegye figyelembe a 9001 10 árukód alatt bejelentett behozatalt is, és felvetette, hogy az indiai exportáló gyártók helytelenül jelentették be az optikai szálakból álló kábelek behozatalát e kód alatt. Az a tény, hogy az indiai exportáló gyártók által bejelentett behozatali mennyiségek meghaladták a 8544 70 00 KN-kód, valamint a 8544700010 és a 8544700091 TARIC-kód alatt rögzített mennyiségeket, ilyen téves bejelentésekre utalhat. Tekintettel azonban az indiai exportáló gyártók nagy fokú együttműködésére, az Indiából érkező behozatal mennyiségének meghatározása rendkívül pontos volt, függetlenül attól, hogy milyen KN-kódok alatt jelentették be azokat. Ezt a felvetést ezért a Bizottság elutasította.

(113)

Az Indiából érkező teljes behozatal piaci részesedését a Bizottság a 2. táblázatban bemutatott teljes szabadpiaci felhasználáshoz viszonyított behozatali volumen alapján állapította meg.

(114)

A (90) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság a mintában szereplő két exportáló gyártó esetében jelentős dömpinget állapított meg. A Bizottság ezért a további elemzésben különbséget tett a dömpingelt és a nem dömpingelt indiai behozatal között. Így a dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása az alábbiakban kerül bemutatásra, míg a nem dömpingelt behozatal hatását a (182) és a (183) preambulumbekezdés ok-okozati szempontok alapján vizsgálja. A nem dömpingelt behozatalt ezért az alábbi 12. táblázat mutatja be és részletezi.

(115)

A HFCL-csoporttól érkező, nem dömpingelt behozatal volumene a vizsgálati időszakban az Indiából érkező teljes behozatal [25–35 %-át] tette ki. Annak megállapítása érdekében, hogy az e vállalatra vonatkozó megállapítások kiterjeszthetők-e a mintában nem szereplő összes behozatalra, a Bizottság összehasonlította a HFCL árait a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók áraival. A mintavételi űrlapokon és a kitöltött kérdőíven benyújtott információk alapján a HFCL átlagos exportára [5–15 %]-kal volt magasabb, mint a mintavételezéssel kapcsolatos válaszokat benyújtó, a mintában nem szereplő öt indiai exportőr átlagos exportára. E vállalatok teljes exportvolumene az Indiából az Unióba érkező teljes behozatal 15 %-át tette ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a HFCL csoportra vonatkozóan a dömping hiánya kapcsán megfogalmazott ténymegállapítások nem terjeszthetők ki a mintában nem szereplő exportáló gyártókra.

(116)

Az érintett országból az Unióba érkező dömpingelt behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A dömpingelt behozatal volumene és piaci részesedése

(117)

Az Indiából érkező dömpingelt behozatal erőteljes növekedést mutatott a figyelembe vett időszakban, a 2020. évi [48 300–58 500] kábelkilométerről [136 700–165 400] kábelkilométerre nőtt a vizsgálati időszakban. Ez a 183 %-os növekedés messzemenően meghaladja a felhasználás alakulását, és jelzi az indiai behozatal piaci penetrációjának nagyságrendjét.

(118)

Ennek eredményeként a dömpingelt behozatal piaci részesedése [2–3] %-ról [6–8] %-ra nőtt a figyelembe vett időszakban, ami jelentős, 181 %-os növekedést jelent. Megjegyzendő, hogy az indiai dömpingelt behozatal volumene különösen a 2020–2022 közötti időszakban nőtt.

(119)

A Bizottság az Indiából érkező dömpingelt behozatal volumenét a mintában szereplő exportáló gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei, valamint a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott információk alapján állapította meg. A Bizottság a behozatal áralákínálását a mintában szereplő exportáló gyártók CIF-árai és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei alapján állapította meg.

(120)

Az érintett országból az Unióba érkező dömpingelt behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/kábelkilométer)

(121)

Az Indiából érkező dömpingelt behozatal árai a figyelembe vett időszakban kábelkilométerenként 1 015 EUR-ról 548 EUR-ra csökkentek, tehát 46 %-kal estek vissza. 2020 kivételével az indiai árak következetesen az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak a figyelembe vett időszakban (lásd a 8. táblázatot).

(122)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(123)

Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az exportárat a dömpingszámításhoz, az alákínálás és a kárkülönbözet kiszámításához az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint igazította ki, az exportárat („számtanilag képzett CIF”) az első független vevőnek kiszámlázott érték alapján számította ki, amelyből levonta a CIF-pontig érvényes, importálással kapcsolatos kedvezményeket, valamint a kapcsolatban álló importőr SGA-költségeit és nyereségét, analógia útján az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdéséét alkalmazta, ahogyan azt az ítélkezési gyakorlat (16) lehetővé teszi.

(124)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában fejezte ki. A mintában szereplő azon két exportáló gyártó esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy dömpinget folytatnak, 37 %-os, illetve 46 %-os alákínálási különbözetet mutatott.

(125)

Mindenesetre az alákínálásra vonatkozó megállapításoktól függetlenül a Bizottság megállapította, hogy a dömpingelt behozatal jelentősen lenyomta az uniós árakat, amelyek a figyelembe vett időszakban csökkentek, miközben az előállítási költség folyamatosan nőtt. Amint azt a vizsgálati időszak alatt megállapított alulértékesítési szintek is mutatják, az uniós gazdasági ágazat nem tudta az árait az észszerű nyereség eléréséhez szükséges szintre emelni.

(126)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(127)

A kár meghatározásához a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszos által benyújtott, kitöltött kérdőív összes uniós gyártóra kiterjedő adatai alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(128)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(129)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, bérköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(130)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(131)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat termelési volumene nagyjából 1,4 millió kábelkilométerről hozzávetőleg 1,7 millió kábelkilométerre, azaz összességében 20 %-kal nőtt. Egy részletesebb elemzés kimutatta, hogy a termelési volumen növekedése főként 2020 és 2021 között volt tapasztalható, amikor 18 %-kal nőtt, 2022-ben csekély mértékben, 4 %-kal tovább emelkedett, míg a vizsgálati időszakban 1 %-kal ismét csökkent.

(132)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési kapacitás 13 %-kal nőtt, ami néhány uniós gyártó beruházásait tükrözi. A növekedés ellenére a beruházások szintje összességében nagyon alacsony maradt, és az uniós gazdasági ágazat piaci jelenlétének megőrzéséhez szükséges minimumon volt.

(133)

A kapacitáskihasználás a 2020 és 2022 közötti időszakban 13 %-kal nőtt, azt követően a vizsgálati időszakban 4 százalékponttal csökkent, ami a termelés ugyanezen időszak alatti csökkenésének tudható be.

(134)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(135)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci és kötött piaci értékesítésének teljes volumene a 2020. évi nagyjából 1 millió kábelkilométerről a vizsgálati időszakban több mint 1,2 millió kábelkilométerre, azaz 22 %-kal nőtt.

(136)

Az uniós szabadpiaci értékesítés volumene a 2020. évi körülbelül 880 000 kábelkilométerről a vizsgálati időszakban körülbelül 1 040 000 kábelkilométerre nőtt, azaz 17 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban. Ennek következtében a piaci részesedés a 2020. évi 40,4 %-ról a vizsgálati időszakban 47,2 %-ra nőtt.

(137)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a figyelembe vett időszak alatti növekedését két fő tényezőnek kell tulajdonítani: i. az uniós gyártókat ért árlenyomás (lásd az 5.1. szakaszt) és ii. az optikai szálakból álló kábelek kínai behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2021. novemberi bevezetése. A csaknem stabil felhasználás időszakában az uniós gyártók piaci részesedése szinte kizárólag a kínai dömpingelt behozatallal szemben állt vissza. Az alábbi 4.6.2.3. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni a Kínával szembeni dömpingellenes vámok helyzetjavító hatását, mivel a kínai értékesítés jelentős részét a dömpingelt indiai behozatal vette át.

(138)

Az uniós gazdasági ágazat kötött piaca (a szabadpiaci felhasználás százalékában kifejezve) a figyelembe vett időszakban növekvő tendenciát mutatott, a 2020. évi 6,2 %-ról a vizsgálati időszakban 9,0 %-ra nőtt. A kötött piacot a konnektivitási célra használt, optikai szálakból álló kábelek (bekötőkábelek, épületen belüli kábelek és adatközponti kábelek) jelentik. A csatlakozókkal ellátott kábelek piacán növekszik a kereslet, ezért nő az optikai szálakból álló kábelek belső felhasználása. E termékek magasabb árai és a rendelkezésre álló szabad kapacitás miatt az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy fenntartja a belső felhasználási üzletágat, mivel ez lehetővé teszi a termékek differenciálását, a kapacitáskihasználás növelését és az egységköltség csökkentését, és pozitív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezőségére. Ezért nem volt negatív hatása az uniós gazdasági ágazat általános gazdasági helyzetére.

(139)

A Kínából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat nem tudott jelentős piaci részesedést visszaszerezni. Bár a kínai piaci részesedés számottevően, 37,5 %-ról 22,6 %-ra csökkent, ezt a dömpingelt és nem dömpingelt indiai behozatal vette át, amely jelentős mértékben, 2,3 %-ról 6,3 %-ra nőtt. Ezért az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni a kínai behozatallal egyenlő versenyfeltételek megteremtésének előnyeit, és nem tudta ennek megfelelően növelni termelési és értékesítési volumenét.

(140)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(141)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása 2020-tól a vizsgálati időszakig – teljes munkaidős egyenérték alapján számolva – 13 %-kal nőtt. Ez a tendencia nagyrészt a termelési volumen 5. táblázatban látható alakulását követi.

(142)

Mivel a termelési és a foglalkoztatási adatok szorosan követték egymást, a kábelkilométer/alkalmazott egységben kifejezett termelékenység jórészt változatlan maradt.

(143)

A piaci részesedés [6–8] %-át kitevő indiai dömpingelt behozatal dömpingkülönbözete jelentősen meghaladta a de minimis szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(144)

Az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozóan már sor került dömpingellenes vizsgálatokra. A Kínából érkező behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések bevezetésére 2021 novemberében került sor, és azok 2023 augusztusában egy visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot (a továbbiakban: visszanyerésre vonatkozó vizsgálat) (17) követően módosultak. A figyelembe vett időszak első felében az uniós gazdasági ágazat helyzetét – beleértve annak jövedelmezőségi szintjét is – továbbra is befolyásolta a Kínából érkező dömpingelt behozatal, amint azt az alábbi 5. szakasz tárgyalja. Amint azt az alábbi (173) preambulumbekezdés kifejti, az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni azt a helyzetjavító hatást, amelyet az eredeti dömpingellenes vámok bekalkulálása miatt a kínai exportőröktől érkező kínai behozatalra kivetett vámok okoztak, és nem tudta teljes mértékben kihasználni az indiai dömpingelt behozatal jelentős növekedését.

(145)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(146)

Az uniós piacon a független felek (a szabadpiac) felé felszámított értékesítési árak 2020 és 2021 között 5 %-kal csökkentek, majd a következő években kismértékben emelkedtek, azonban nem érték el a 2020. évi szintet.

(147)

Bár a termelési egységköltség a 2020–2021-es időszakban az uniós szabadpiaci átlagáraknak megfelelően 5 %-kal csökkent, a 2021 és a vizsgálati időszak közötti időszakban 14,5 %-os növekedést mutatott, míg az értékesítési árak mindössze 2,4 %-kal emelkedtek. A 2021 és a vizsgálati időszak közötti költségnövekedés főként annak tudható be, hogy a nyersanyagárak és a foglalkoztatási költségek az infláció alakulásának megfelelően emelkedtek.

(148)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(149)

Az egy alkalmazottra jutó átlagos munkaerőköltség fokozatos növekedést mutatott a figyelembe vett időszakban. Ez a munkaerő többletköltségeit, az inflációkövető kiigazításokat is tükrözi.

(150)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(151)

A mintában szereplő uniós gyártók készletei ingadoztak, de összességében 21 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban. Mivel a termelés java része megrendelésre, a vevő specifikációi szerint történik, a készletek alakulása nem tekinthető érdemi kármutatónak.

(152)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(153)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(154)

A jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban mindvégig folyamatosan csökkent, és a 2020. évi 12,7 %-ról a vizsgálati időszakban 3,4 %-ra esett vissza. A jövedelmezőség legjelentősebb visszaesése 2022-ben következett be, az indiai dömpingelt behozatal piaci részesedésének [2–3] %-ról [6–8] %-ra történő jelentős emelkedésével párhuzamosan. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat költsége 9 %-kal nőtt, míg az értékesítési árak 3 %-kal csökkentek a dömpingelt indiai behozatal árnyomása miatt.

(155)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőség tendenciájával összhangban alakult, és a figyelembe vett időszakban erőteljes, mintegy 50 %-os csökkenést mutatott.

(156)

A beruházások 2020–2021 között jelentősen, mintegy 50 %-kal csökkentek. A figyelembe vett időszakban a beruházások szintje helyreállhatott, és akár 44 %-kal is emelkedett 2020-hoz képest. A beruházások azonban a figyelembe vett időszak kezdete óta összességében alacsony szinten maradtak, és főként a hatékonyság növelésére, a meglévő létesítmények karbantartására, valamint kutatási és fejlesztési tevékenységek végzésére irányultak. A dömpingelt behozatal miatti nyomás közvetlen következményeként az uniós gazdasági ágazatnak beruházásokat kellett elhalasztania.

(157)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése negatívan alakult a figyelembe vett időszakban, és 43 %-kal esett vissza. E kedvezőtlen fejlemény azt mutatja, hogy bár az eredményesség és a versenyképesség fenntartása és javítása érdekében folytatódott a beruházások végrehajtása, e beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat nem volt képes javítani a jövedelmezőségi rátát.

(158)

Tekintettel a beruházások megtérülésének ilyen gyors ütemű csökkenésére, a jövőbeli tőkebevonási képesség egyértelműen veszélybe kerül abban az esetben, ha a helyzet továbbra sem javul.

(159)

Az STL felvetette, hogy a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei alapján az uniós gazdasági ágazat helyzete kielégítően javult, különösen a termelés és a termelési kapacitás, a független felek közötti és a kötött értékesítés, az export, a foglalkoztatás és a beruházások tekintetében, és ezért az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Az STL továbbá azzal érvelt, hogy az uniós gyártók összességében nyereségesek voltak, a különböző üzleti modellek miatt eltérő szintű jövedelmezőséggel.

(160)

A Bizottság nem értett egyet az STL következtetéseivel. A (169)–(170) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kármutatók elemzése azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős pénzügyi kár érte: alacsonyabb nyereség, a beruházások visszaesése, valamint azok megtérülése formájában.

(161)

Ezen túlmenően, amint azt az alábbi (164)–(168) preambulumbekezdés kifejti, a pályáztatás keretében történő értékesítés elemzése azt mutatja, hogy az árerózió a Kínából érkező behozatal ellen érvényben lévő intézkedések ellenére tovább gyorsult, és az Indiából érkező dömpingelt behozatal gyors növekedése miatt ez a tendencia folytatódni fog. Az STL ezzel kapcsolatos felvetéseit ezért a Bizottság elutasította.

(162)

Az optikai szálakból álló kábelek túlnyomó többségét pályázati eljárás keretében értékesítik, míg más, optikai szálakból álló kábeleket egyedi, azonnali értékesítés útján értékesítenek. E piaci szempont alaposabb megismerése érdekében a Bizottság részletes információkat kért a pályázatokkal kapcsolatban a mintában szereplő indiai exportáló gyártóktól, a mintában szereplő uniós gyártóktól, importőröktől és felhasználóktól. A Bizottság tájékoztatást kért a pályázatok jellemzőiről, például az eljárásról, az ütemezésről és más releváns jellemzőkről. A vizsgálatban sem pályáztatók, sem távközlési szolgáltatók nem vettek részt, és nem nyújtottak tájékoztatást.

(163)

A vizsgálat vegyes képet mutatott a pályázatokról, többek között az eljárás, az alkalmazási kör és az eredmények tekintetében. A pályázatokat köz- vagy magánszektorbeli szervezetek, például nagy távközlési szolgáltatók szervezhetik. A pályázatok keretében folytatott tárgyalásokra különböző formában – például elektronikus árverések vagy közvetlen ajánlattétel formájában – kerülhet sor. A pályázati eljárás jellemzően a pályázat kiírásától a 3–6 hónappal későbbi lezárásáig tart. A pályázat lezárását követő egy-két hónapon belül a vevő megrendeléseket ad le, és a leszállításokra a szerződésben meghatározott feltételek szerint kerül sor. A vizsgálat megerősítette, hogy az ár jelenti a legfontosabb döntési szempontot, tekintettel arra, hogy a pályázatokat olyan termékekre írják ki, amelyeknek a műszaki jellemzőit részletesen meghatározták (18).

(164)

A pályázati eljárás fokozta a versenyt, mivel a nagyon alacsony áron ajánlatot tevő indiai exportáló gyártók jelenléte arra késztette az uniós gazdasági ágazatot, hogy az indiai ajánlatokhoz igazodás érdekében fenntarthatatlan szintre csökkentse árait, és megakadályozta őket abban, hogy költségnövekedésüket a vevőikre hárítsák át. A pályázati feltételek jellemzően nem tartalmaznak olyan szerződéses kötelezettséget, amely szerint a vevőnek meg kell vásárolnia a pályáztatott mennyiséget, ugyanakkor a beszállító esetében arra vonatkozó szerződéses kötelezettséget tartalmaznak, hogy pályázatban szereplő mennyiséget az ajánlott áron kell szállítania.

(165)

Tekintettel arra, hogy a piac nagy részének ellátása pályázatok keretében történik, a piacon a pályázati mechanizmus határozza meg az árat. Ezért – a továbbra is viszonylag alacsony értékesített mennyiségek ellenére – az uniós gazdasági ágazatnál jóval alacsonyabb áron ajánlatot tevő indiai exportőrök határozzák meg azt a referenciaárat, amelyhez az uniós gazdasági ágazatnak igazodnia kell. Ezt a vizsgálat során megállapított jelentős alákínálási és alulértékesítési szintek is megerősítik.

(166)

A HFCL külön kárelemzést kért egyrészt a pályáztatás keretében történő értékesítés, másrészt a helyszíni értékesítés esetében, és felvetette, hogy két különböző piaci szegmensről van szó, amelyeknek eltérőek az árképzési stratégiái és a keresleti magatartása.

(167)

A HFCL nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a különböző értékesítési csatornák igénybevétele eltérő káros hatást gyakorolhatna az uniós gazdasági ágazatra. A vizsgálat ezenfelül megállapította, hogy a fenti (162) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az optikai szálakból álló kábelek piacán a pályázatok teszik ki a legjelentősebb piaci részesedést. A helyszíni értékesítéseket elsősorban ugyanazok a távközlési szolgáltatók végzik kis volumenű projektek vagy már pályáztatott mennyiségek kiegészítése céljából. Ezért ebben az esetben egy adott terméktípus referenciaára valószínűleg továbbra is kapcsolódik a pályázatban elfogadott árhoz. Ezért a Bizottság elutasította a HFCL felvetését.

(168)

A pályázatok jellege miatt késleltetett hatást kell figyelembe venni. Az optikai szálakból álló kábelek nyertes pályázatot követő későbbi leszállítására (és kiszámlázására) a pályázat lezárását követő hónapokban vagy években kerülne sor. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatot hátrányosan érintette, hogy az intézkedések bevezetése előtt a kínai exportőrökkel szemben veszített az értékesítési volumenéből, ugyanakkor ki volt téve a dömpingelt indiai kivitel által előidézett versenynek, amely kivitelnek az értékesítési volumenre gyakorolt hatása a vizsgálati időszak után is fennmarad. Ezért a pályázatok alakulása összességében megerősítette az árlenyomás folytatólagos hatását. Az indiai exportáló gyártók fokozott jelenléte megakadályozta az uniós gazdasági ágazat kínai behozatal hatásaiból való felépülését, és intézkedések hiányában várhatóan továbbra is negatív hatást gyakorol.

(169)

Több mutató – többek között a termelés, a kapacitás, az értékesítési volumen és a piaci részesedés, valamint a foglalkoztatás – pozitív tendenciát jelzett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedése azonban összefügghet a Kínából érkező behozatal piaci részesedésének az intézkedések 2021. novemberi bevezetése utáni csökkenésével, amikor az uniós gazdasági ágazatnak sikerült visszaszereznie a kínai behozatallal szemben korábban elveszített piaci részesedés egy részét. Az uniós gazdasági ágazat ennek ellenére ugyanakkor megnövekedett termelési költségekkel szembesült, míg az uniós értékesítési átlagárak csökkenő tendenciát mutattak. Bár várható volt, hogy a Kínából érkező behozatal elleni intézkedések az uniós gyártók számára könnyítést fognak eredményezni, az indiai behozatal piaci részesedésének erőteljes növekedése azt jelezte, hogy az indiai kivitel továbbra is árnyomást okozott, 2021-től a figyelembe vett időszakig jelentős áralákínálással és mindenesetre árlenyomással. Ez egyértelművé vált a jövedelmezőség és a pénzforgalom jelentős visszaesésében, valamint végül a beruházások igen alacsony szintjében.

(170)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(171)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők voltak: az Indiából érkező, nem dömpingelt behozatal, a Kínából érkező behozatal, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, a kötött értékesítés, a nyersanyag- és energiaárak emelkedése, az ellátási lánc Covid19-világjárvány miatti zavarai, az uniós gazdasági ágazat versenyellenes magatartása, az uniós gazdasági ágazaton belüli verseny, valamint a beruházások, a kapacitás és a készletek kezdeti növekedésének hatásai miatt az uniós gazdasági ágazat által önmagának okozott kár.

(172)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása egybeesett az Indiából érkező dömpingelt behozatal gyors növekedésével, amely jelentős mennyiségben hatolt be az uniós piacra, jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, és mindenesetre jelentős árlenyomást gyakorolt az uniós értékesítésre.

(173)

Az Indiából érkező dömpingelt behozatal volumene (amint az a 3. táblázatban látható) a 2020. évi [48 000–59 000] kábelkilométerről [137 000–165 000] kábelkilométerre nőtt a vizsgálati időszakban, ami 183 %-os növekedést jelent. Ami a piaci részesedést illeti, ugyanebben az időszakban [2–3] %-ról [6–8] %-ra nőtt, ami csaknem háromszoros (179 %-os) növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban (amint az a 6. táblázatban látható) az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedése kevésbé volt hangsúlyos, 40,4 %-ról 47,2 %-ra nőtt, ami 17 %-os (6,8 százalékpontos) növekedést jelent. Ezért az a következtetés vonható le, hogy főként az Indiából érkező dömpingelt behozatal használta ki a Kínából érkező behozatal csökkenését.

(174)

A dömpingelt behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban jelentősen, a 4. táblázatban foglaltak szerint 46 %-kal csökkent, és átlagosan 37,2 %-kal, illetve 45,6 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Az uniós gazdasági ágazat által az uniós szabadpiacon a független feleknek felszámított értékesítési árak – a 8. táblázatban foglalt elemzés alapján – összességében 3 %-kal csökkentek az időszakban.

(175)

Az alákínálás mértéke az uniós gazdasági ágazat alacsony jövedelmezőségével együtt azt jelzi, hogy a dömpingelt behozatal árai jóval alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat előállítási költségénél, mind a pályázati mechanizmusok, mind a helyszíni értékesítések keretében. Ez az árképzési magatartás megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy teljes mértékben visszaszerezze a dömpingelt kínai behozatallal szemben korábban elveszített piaci részesedést, és a figyelembe vett időszak kezdete óta csökkentette nyereségszintjét. Árlenyomást, valamint pénzügyi kárt okozott mind a jövedelmezőség csökkenése, mind a beruházások megfogyatkozása tekintetében, veszélyeztetve az uniós gazdasági ágazat létezését.

(176)

Az uniós gazdasági ágazat – megkísérelve, hogy megfeleljen az indiai gyártók által meghatározott alacsony, dömpingelt áraknak, valamint annak érdekében, hogy megvédje értékesítési volumenét egy költségnövekedéssel jellemzett időszakban – nem tudta a költségnövekedés ütemében emelni az árait. Ez a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó jövedelmezőségének jelentős visszaesését eredményezte.

(177)

Ezért, bár az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie piaci részesedését a figyelembe vett időszakban, ez az árak rovására történt, és ennek következtében a nyereség jelentősen lecsökkent (árlenyomás) olyan szintre, amely – az alábbi 6.1. szakaszban kifejtettek szerint – jelentősen elmarad ezen ágazat nyereségcéljától.

(178)

A fenti (158) preambulumbekezdésben foglaltak szerint bizonyíték volt arra is, hogy az uniós gazdasági ágazat egyes tervezett beruházásait és bővítési projektjeit az indiai dömpingelt behozatal növekedése miatt törölték vagy függesztették fel.

(179)

A fentiekből következik, hogy az Indiából érkező dömpingelt behozatal növekedése megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy visszaszerezze piaci részesedését és fenntartható nyereségszintet érjen el.

(180)

Mindhárom exportáló gyártó felvetette, hogy nincs összefüggés az Indiából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között. Azzal érveltek, hogy az Indiából érkező behozatal szintje alacsony, és az árak szintje nem káros. A fenti elemzésre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat egyértelműen ellentmond ezeknek a véleményeknek, és ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(181)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az Indiából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(182)

Az Indiából érkező, nem dömpingelt behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Az Indiából érkező, nem dömpingelt behozatal

(183)

A nem dömpingelt indiai behozatal volumene és árai a mintában szereplő azon exportáló gyártó által bejelentett mennyiségeken alapultak, amelynek esetében a Bizottság nem állapított meg dömpinget. Mivel az adatok egyetlen vállalatra vonatkozó információkon alapultak, a bizalmas jelleg megőrzése érdekében a Bizottság azokat tartományokban adta meg.

(184)

A behozatali volumen a 2020. évi [11 000–14 000] kábelkilométerről 2022-ben [95 000–118 000] kábelkilométerre nőtt, majd a vizsgálati időszakban [67 000–83 000] kábelkilométerre csökkent. A piaci részesedés ugyanezt a tendenciát követte, és a 2020. évi [0–1] %-ról [2–4] %-ra nőtt a vizsgálati időszakban. A vizsgálati időszak alatt az importárak hozzávetőleg [25–35] %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. E fejlemény miatt nem zárható ki, hogy ez a behozatal negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat teljesítményére, és hozzájárult a jelentős kárhoz. Mindazonáltal a nem dömpingelt behozatal szintje és piaci részesedése jóval az Indiából érkező dömpingelt behozatal volumene alatt maradt a figyelembe vett időszakban, a vizsgálati időszakban pedig csökkent. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezek nem gyengítették a dömpingelt indiai behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

(185)

A mintában szereplő három exportáló gyártó felvetette, hogy a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazatnak, nem pedig az indiai behozatalnak okozott jelentős kárt, megjegyezve, hogy a kínai behozatal volumene jóval magasabb volt, mint az Indiából érkező behozatalé, és hogy az importárak alacsonyabbak voltak az Indiából érkező behozatal árainál.

(186)

A Kínából érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A Kínából érkező behozatal

(187)

A Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban a 2020. évi körülbelül 843 000 kábelkilométerről körülbelül 514 000 kábelkilométerre csökkent a vizsgálati időszakban. Piaci részesedése ennek megfelelően 37,5 %-ról 22,6 %-ra csökkent. Ez a fejlemény összefügghet azokkal a dömpingellenes intézkedésekkel, amelyeket 2021 novemberében vezettek be a Kínából származó, optikai szálakból álló kábelekre a (17) preambulumbekezdésben említett, Kínára irányuló vizsgálatot követően, valamint összefügghet a dömpingellenes vámoknak a visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követő, 2023. augusztusi növekedésével. A (139) preambulumbekezdésben említettek szerint a dömpingellenes vámokat bekalkuláló árakon érkező kínai behozatal továbbra is erőteljes jelenléte miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt teljes mértékben védett a kínai exportáló gyártók dömpinggyakorlatával szemben a figyelembe vett időszakban. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai behozatal negatívan befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét, és hozzájárult az elszenvedett kárhoz. A Kínából származó, optikai szálakból álló kábelekre kivetett dömpingellenes vámok megkétszerezésére vonatkozó bizottsági határozatot (19) követően azonban a kínai behozatal is jelentősen csökkenő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, abszolút és relatív szempontból egyaránt. Ezen túlmenően a kínai behozatal árai növekvő tendenciát mutattak, az átlagárak meghaladták az Indiából érkező dömpingelt behozatal átlagárait. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat nyereségének csökkenése jóval markánsabb volt 2022-ben és a vizsgálati időszakban, ami arra utal, hogy a növekvő indiai behozatal, nem pedig a csökkenő kínai behozatal okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(188)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította az indiai exportáló gyártók felvetéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy még akkor is, ha a kínai behozatal esetlegesen negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére a figyelembe vett időszakban, nem gyengítette a dömpingelt indiai behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(189)

Az Indiától és Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(190)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal különböző forrásokból származott. A legnagyobb behozatali volumennel és piaci részesedéssel rendelkező országok Marokkó és az Egyesült Királyság voltak.

(191)

A Marokkóból érkező behozatal a 2020. évi körülbelül 26 000 kábelkilométerről a vizsgálati időszak alatt körülbelül 103 000 kábelkilométerre nőtt. A behozatal piaci részesedése a 2020. évi 1,2 %-ról a vizsgálati időszakban 4,6 %-ra nőtt. A fentiekben foglaltak szerint azonban az átlagárak ugyanebben az időszakban mintegy 20 %-kal emelkedtek, a szintjük pedig jóval az Indiából érkező dömpingelt behozatal átlagárainak szintje felett volt, és meghaladta az uniós gazdasági ágazat árait a vizsgálati időszakban. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a marokkói behozatal nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(192)

Az Egyesült Királyságra vonatkozó 2020. évi behozatali statisztikákat a brexit befolyásolta, és azokat a Bizottság nem tartotta megbízható alapnak az Egyesült Királyság adott évi behozatali volumenének és értékének megállapításához. A Bizottság ezért a 2020. évi behozatal szintjét a 2021. évi behozataléval hasonló szintűnek becsülte. Ennek alapján az Egyesült Királyság behozatala meglehetősen stabil tendenciát mutatott, összességében kismértékű, 3 %-os csökkenést mutatott: a 2020. évi körülbelül 80 000 kábelkilométerről a vizsgálati időszak alatt körülbelül 78 000 kábelkilométerre csökkent. A behozatal piaci részesedése ennek megfelelően 3,6 %-ról 3,4 %-ra csökkent ugyanebben az időszakban. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságból érkező behozatal átlagára jelentősen meghaladta az uniós átlagárat, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a behozatal nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(193)

A Törökországból érkező behozatal 2020-ban és 2021-ben stabil volt, 2022-ben 5 %-kal nőtt, mielőtt a vizsgálati időszakban 16 %-kal visszaesett. A behozatal így 2020 és a vizsgálati időszak között összességében 11 %-kal csökkenő tendenciát mutatott. Abszolút értékben a behozatal a 2020. évi körülbelül 56 800 kábelkilométerről a vizsgálati időszakban körülbelül 50 000 kábelkilométerre csökkent. A piaci részesedés viszonylag stabil maradt, és a figyelembe vett időszakban kismértékben, 2,5 %-ról 2,2 %-ra csökkent. Bár az árszint alacsonyabb volt, mint az uniós gyártóké, további piaci részesedés szerzése nem valósulhatott meg. Bár a Bizottság nem tudta kizárni, hogy ez a behozatal hozzájárult az uniós gazdasági ágazat kárához, az alacsony és csökkentő volumene miatt a hatást korlátozottnak ítélte meg, és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(194)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Dél-Koreából, Indonéziából, Tunéziából, Mexikóból és Svájcból érkező behozatal szintje a figyelembe vett időszak egészében nagyon alacsony volt. Tunézia és Mexikó kivételével a behozatal szintje jelentősen csökkenő tendenciát mutatott. A Tunéziából és Mexikóból érkező behozatal volumene 2022 és a vizsgálati időszak között csökkent. Ezen országok importárai magasak voltak, és meghaladták az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árait. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ez a behozatal nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(195)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban abszolút értékben mérsékelten csökkent, a 2020. évi körülbelül 110 000 kábelkilométerről a vizsgálati időszakban körülbelül 100 000 kábelkilométerre mérséklődött. Piaci részesedése 4,9 %-ról 4,4 %-ra csökkent. Ez a behozatal magas és növekvő árszintet mutatott, ezért nincs arra utaló jel, hogy jelentős kárt okozott volna az uniós gazdasági ágazatnak.

(196)

Ahogyan az a 6. táblázatban látható, a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat kötött értékesítése 47 %-kal csökkent.

(197)

A fenti (138) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a Bizottság nem talált arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kötött értékesítés jelentős hatást gyakorolt volna a kármutatók alakulására. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a belső felhasználás nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(198)

A mintában szereplő valamennyi exportáló gyártó felvetette, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár a nyersanyagköltségek és az energiaárak növekedésének tudható be.

(199)

A (139) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a dömpingelt indiai behozatal árnyomása miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta a költségei növekedésével összhangban emelni az árait. Ezért a költségnövekedés nem a kár okának, hanem inkább olyan költségnövekedésnek tekinthető, amely az Indiából érkező dömpingelt behozatal miatt nem tükröződhetett az árakban. A Bizottság ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(200)

Az előző preambulumbekezdésekben elemzett tényezők mellett az STL felvetette, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár – ha volt ilyen – az ellátási lánc Covid19-világjárvány miatti zavarainak, az uniós gazdasági ágazaton belüli versenynek, a beruházások, a kapacitás és a készletek növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat által önmagának okozott kárnak, valamint egyes uniós gyártók versenyellenes magatartásának tudható be, és a nagyfeszültségű kábelek gyártóira vonatkozó, 2014. évi antitröszt-határozatra (20), valamint a figyelembe vett időszakban Brazíliában (21), Spanyolországban (22) és az Egyesült Királyságban (23) hozott későbbi határozatokra hivatkozott. A HFCL és a Birla azt is felvetette, hogy az állítólagosan elszenvedett jelentős kárt az uniós gazdasági ágazat helytelen beruházási döntései okozták.

(201)

A Bizottság a (156) preambulumbekezdésben elemezte az összes beruházást, és arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásai a figyelembe vett időszak egészében nagyon alacsony szinten voltak és a szükséges minimumra korlátozódtak. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a Covid19-világjárvány csak nagyon korlátozott és átmeneti hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, tekintettel arra, hogy a figyelembe vett időszak 2020. január 1-jétől 2023. szeptember 30-ig tart, míg a Covid19-világjárvány 2020 és 2022 között tartott. Ezenfelül az ellátási lánc állítólagos zavaraira vonatkozó bizonyíték benyújtására nem került sor, és a vizsgálat e tekintetben nem tárt fel konkrét bizonyítékot. Az uniós gazdasági ágazat állítólagos versenyellenes magatartását illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az exportáló gyártó által hivatkozott antitrösztvizsgálat nagyfeszültségű erősáramú kábelekre (24) vonatkozott, ezért az érintett termék szempontjából nem releváns. A Bizottság – amint a (156), (151) és (132) preambulumbekezdésben jeleztük – részletesen elemezte a beruházások szintjében, a készletekben és a kapacitásban bekövetkezett változások hatását, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek hatása igen korlátozott. A felvetéssel ellentétben a vizsgálat különösen azt tárta fel, hogy az uniós gazdasági ágazat készletei és beruházásai nagyon alacsony szinten maradtak. Az uniós gyártók közötti versenyt illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabadpiacon ösztönzik a tisztességes versenyt, és az nem tekinthető a kár okának. A vizsgálat nem tárt fel arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ennek káros hatása lehetett.

(202)

A Bizottság ezért elutasított minden olyan felvetést, amely az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt okozó, lehetséges egyéb tényezőkre vonatkozott.

(203)

A Bizottság megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár és az Indiából érkező dömpingelt behozatal között. Az indiai dömpingelt behozatal növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával. Az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedése olyan árak mellett következett be, amelyek jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak, azok szintje még az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél is alacsonyabb volt. Így a dömpingelt behozatal megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy az észszerű haszonkulcs eléréséhez szükséges fenntartható szinten határozza meg az árakat. Épp ellenkezőleg, az árszint nem igazodhatott a költségek növekedéséhez az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és beruházási szintjére gyakorolt jelentős negatív hatások mellett.

(204)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy más tényezők, konkrétan a Kínából érkező behozatal, az Indiából érkező, nem dömpingelt behozatal és a Törökországból érkező behozatal hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz, de összesített behozatali volumenük és/vagy az áraik alakulása miatt nem gyengítették az Indiából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Az ezen országokból érkező behozatal piaci részesedése valójában 41,7 %-ról 29,5 %-ra csökkent, míg az áraik 31 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. Ezzel szemben az Indiából érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése nőtt, amelyhez állandó árcsökkenés társult, ez pedig időben egybeesett az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárral. A többi ismert tényező egyike sem indokolta az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen alakulását az árlenyomás és a jövedelmezőség, az alacsony beruházási szintje és a beruházások megtérülésének kedvezőtlen alakulása tekintetében.

(205)

A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(206)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez.

(207)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(208)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette: a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(209)

A panaszos a Kínára irányuló vizsgálatra hivatkozva 13,4 %-os nyereségcélt (25) javasolt, és hangsúlyozta, hogy ebben az erősen beruházásvezérelt ágazatban, amely jelentős pénzügyi forrásokat költ kutatásra és fejlesztésre, magas nyereségszintre van szükség a jövő technológiáiba való beruházáshoz és különösen az 5G hálózat Unión belüli fejlesztéséhez. Néhány uniós gyártó felvetette, hogy 15 %-os nyereségcélt kellene alkalmazni.

(210)

A Bizottság megjegyezte, hogy Kínára irányuló vizsgálatban megállapított nyereségcél 12,4 % volt. A Bizottság a nyereségcél meghatározása érdekében megvizsgálta ezeket a felvetéseket, az exportáló gyártók által benyújtott észrevételekkel és az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésében foglalt követelmények szempontjából releváns, az ügy irataiban rendelkezésre álló adatokkal együtt.

(211)

A Birla vitatta, hogy a Kínára irányuló vizsgálatban alkalmazott nyereségcél a jelenlegi vizsgálat gazdasági környezetében megfelelő lenne. A Birla megkérdőjelezte az uniós gazdasági ágazat további beruházásainak szükségességét, mivel már jelentős beruházásokra került sor az 5G hálózat Unión belüli fejlesztése érdekében. További érvként azt hozta fel, hogy az uniós gazdasági ágazat nem számíthatott arra, hogy túlzottan magas haszonkulcsot ér el, miközben jelentős beruházásokat hajt végre. A Birla továbbá azzal érvelt, hogy az optikai szálakból álló kábelek fő vevői, az uniós távközlési szolgáltatók egyre nehezebb piaci viszonyokkal szembesültek, és nem tudták tartani magukat az optikai szálakból álló kábelek uniós gyártóinak magas haszonkulccsal kapcsolatos elvárásaihoz.

(212)

Az STL azt vetette fel, hogy a Kínára irányuló vizsgálatban megállapított nyereségcél nem releváns, mivel a nyereségcélnak a jelenlegi vizsgálat tárgyát képező országból – azaz Indiából – érkező behozatal növekedését megelőző jövedelmezőségi szinten kell alapulnia. Erre a felvetésre reagálva a panaszos előadta, hogy az indiai gyártók nem terjesztettek elő a körülmények megváltozását bizonyító érveket, amelyek igazolnák, hogy a Kínára irányuló vizsgálatban megállapított jövedelmezőségi cél már nem lenne megfelelő. Ezzel az érvvel kapcsolatban az STL azt vetette fel, hogy a Kínára irányuló vizsgálatban megállapított jövedelmezőségi cél eltérő gazdasági realitáson alapul, ezért a jelenlegi vizsgálat szempontjából nem releváns. A nyereségcél kiszámításához tartozó releváns időkeretnek 2020 utáninak kell lennie. Az STL továbbá felvetette, hogy 2022-től kezdődően jelentősen nőtt a panaszosok beruházásainak szintje a Kínára irányuló vizsgálat (2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig terjedő) vizsgálati időszakához képest, ami a körülmények megváltozását jelentette a Kínából érkező, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó vizsgálathoz képest.

(213)

Ami az optikai szálakból álló kábelek gyártása területén végrehajtandó jövőbeli beruházások szükségességét illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) a digitális kommunikáció helyzetéről szóló legutóbbi jelentésében felfelé módosította az otthoni üvegszálas (FTTH) hálózatok Unión belüli kiépítésére vonatkozó előrejelzéseit, ami erőteljes jövőbeli keresletre utal (26). A Bizottság ezért elutasította azt a felvetést, hogy további beruházásokra nem lenne szükség.

(214)

Ami azt a felvetést illeti, hogy a távközlési szolgáltatók nem tudták tartani magukat az uniós gazdasági ágazat magas haszonkulccsal kapcsolatos elvárásaihoz, a Bizottság megjegyezte, hogy az optikai szálakból álló kábelek az uniós távközlési szolgáltatók tőkeköltségeinek igen kis részét teszik ki, amelyek az ETNO szerint 2022-ben elérték az 59,1 milliárd EUR-t (27). Figyelembe véve a mintegy 2,5 millió kábelkilométernyi (28) teljes uniós felhasználást és a kábelkilométerenkénti 756 EUR átlagárat (29), az optikai szálakból álló kábelekkel kapcsolatos kiadások a távközlési szolgáltatók beruházásainak mintegy 3 %-át tennék ki. Ezenfelül a nyereségcélt azért kell megállapítani, hogy meg lehessen határozni, hogy az uniós gazdasági ágazat milyen jövedelmezőséget tudna elérni dömpingelt behozatal hiányában, beleértve bizonyos jövőbeli beruházásokkal kapcsolatos megfontolásokat is. Azt, hogy a vámok nem ellentétesek-e az általános uniós érdekkel, az alábbi (223)–(226) preambulumbekezdés vizsgálja, ahol többek között a vámoknak a downstream ágazatokra gyakorolt lehetséges hatásával foglalkozik. A Birla és az STL ezzel kapcsolatos felvetéseit ezért el kellett utasítani.

(215)

Az STL azon felvetését illetően, hogy a nyereségcélnak a jelenlegi vizsgálat tárgyát képező országból érkező behozatal növekedését megelőző jövedelmezőségi szinten kell alapulnia, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a nyereségcélt számos tényező – többek között különösen a rendes versenyfeltételek mellett várható jövedelmezőségi szint – figyelembevételével kell megállapítani. A Bizottság ezért ezt a felvetést is elutasította.

(216)

E tekintetben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat árai a vizsgálati időszakban főként az Indiából érkező dömpingelt behozatal miatt voltak nyomottak. Hasonlóképpen, az Indiából érkező behozatal növekedése előtti, azaz a 2020 előtti gazdasági realitást a Kínából érkező dömpingelt behozatal fennállása is befolyásolta. Emiatt az ebben az időszakban elért nyereség nem tekinthető megfelelő kiindulópontnak a nyereségcél megállapításához. A Bizottság ezért megvizsgálta az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Kínából és Indiából érkező behozatal által érintett időszak előtt elért nyereség alapján.

(217)

Amint azt a Kínára irányuló vizsgálat megállapította, a mintában szereplő uniós gyártók 2015-ben 12,6 %-os, 2016-ban pedig 12,4 %-os stabil nyereséget tudtak fenntartani. A Bizottság ezeket az éveket tekintette az ágazaton belüli rendes piaci feltételek melletti jövedelmezőség szempontjából leginkább reprezentatívnak.

(218)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az elemzés még mindig érvényes, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi vizsgálatban figyelembe vett időszakban a kínai behozatal még mindig részben lenyomta az árakat, ahogyan az a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat során megállapítást nyert. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a 12,4 %-os nyereségcél továbbra is a rendes versenyfeltételek mellett várható jövedelmezőségi szintet tükrözi. Ezért a Bizottság elutasította azt az érvet, hogy a beruházások növelése „a körülmények megváltozásának” minősülne, amely szükségessé tenné a nyereségcél újbóli értékelését.

(219)

Az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből származó jövőbeni költségeket, amelyeknek az Unió részes fele, valamint az ILO-egyezményeknek az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt azon jegyzőkönyveiből származó jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedés alkalmazási időszakában az uniós gazdasági ágazatra hárulnak. Az uniós gazdasági ágazat nem számolt be ilyen jövőbeni költségekről. Ennek alapján a Bizottság a 12,4 %-os nyereségcélnak (lásd a (217) preambulumbekezdést) a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségére való alkalmazásával kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát.

(220)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy a mintában szereplő, megállapítottan dömpinget folytató, indiai együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(221)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározása az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden más vállalat” kategóriába tartozó vállalatok esetében ugyanúgy történt, mint az ugyanezen vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet megállapítása (lásd a (91)–(94) preambulumbekezdést).

(222)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

(223)

Az uniós gazdasági ágazat 14 gyártóból, illetve gyártói csoportból áll, amelyek mintegy 5 140 főt foglalkoztatnak (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve). A gyártók eloszlanak az Unió területén.

(224)

Az intézkedések bevezetése növelné az Unión belüli árszinteket, és ezáltal lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az előállítási költségének növekedésével összhangban emelje árait. Ez fenntarthatóbb nyereségszinteket eredményez, amelyek lehetővé teszik az uniós gazdasági ágazat számára, hogy növelje beruházási szintjét és folytassa az olyan innovációkra irányuló beruházásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat megőrizze piaci versenypozícióját és fenntartsa piaci jelenlétét, valamint visszaszerezze a kínai dömpingelt behozatallal szemben korábban elveszített piaci részesedést.

(225)

Az intézkedések bevezetésének elmaradása valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra a további árlenyomás és az esetleges árcsökkenés tekintetében. A további árcsökkenés azt jelentené, hogy az uniós gazdasági ágazat rövid távon veszteséges lesz. Jövedelmezősége romlásának elkerülése érdekében az uniós gazdasági ágazat dönthet úgy, hogy fenntartja jelenlegi árszintjét, amely azonban már most is fenntarthatatlan, illetve dönthet úgy, hogy az értékesítés rovására emeli az árait. Ez a termelési volumen azonnali csökkenéséhez fog vezetni. Ez a helyzet továbbá megakadályozza az uniós gazdasági ágazatot beruházási szintjének növelésében, ami ahhoz szükséges, hogy innovatív megoldásokat és termékfejlesztéseket kínálva megvédje piaci jelenlétét. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete tovább fog romlani a jövedelmezőség és a beruházások tekintetében, ami veszélyezteti a jövőjét. Amennyiben nem kerülne sor intézkedések bevezetésére, az Indiából érkező dömpingelt behozatal növekedése várhatóan folytatódna, sőt jelentősen növekedne, tekintettel a jelentős áralákínálási különbözetekre és a piac jellegére, amelyet a hosszú távú hatást kifejtő pályázatok mozgatnak. Ebben a helyzetben az uniós gazdasági ágazat nem tudna felépülni a káros hatásokból.

(226)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes intézkedések az uniós gazdasági ágazat érdekében állnak.

(227)

Az eljárás megindításának napján a Bizottság 51 importőrrel és felhasználóval vette fel a kapcsolatot, és felkérte őket a vizsgálatban való együttműködésre. Egy importőr érdekelt félként regisztrált, de nem válaszolt a kérdőívre. Következésképpen a vizsgálat során egyetlen független importőr sem működött együtt.

(228)

A független importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság nem tudta meghatározni, hogy a dömpingellenes vámok pontosan milyen hatással voltak az üzleti tevékenységükre. A Kínára irányuló vizsgálat keretében a Bizottság megállapította, hogy az importőrök 20 % feletti haszonkulcsát és a vámokat ki lehetett gazdálkodni, vagy legalábbis részben át lehetett hárítani a vevőikre (30). A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan tényeket vagy bizonyítékokat, amelyek ellentmondanának ezeknek a megállapításoknak.

(229)

Bár a dömpingellenes intézkedések valószínűleg gyakorolnak bizonyos mértékű kedvezőtlen hatást az importőrökre, illetve csökkenthetik azok jövedelmezőségét, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök képesek lesznek kigazdálkodni a vám okozta költségnövekedést és/vagy részben áthárítani azt a vevőikre. Lehetőségük van arra is, hogy – többek között indiai – alternatív beszerzési forrásokat találjanak, nem dömpingelt árakon. A Bizottság emiatt arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorol aránytalan hatást a független importőrökre.

(230)

A vizsgált termék beszerzését több ágazat végzi, elsősorban távközlési szolgáltatók, optikai hálózatokat birtokló vagy ellenőrző közigazgatási szervek (például önkormányzatok), telepítők és forgalmazók. E felek egyike sem működött együtt.

(231)

A vizsgálat során csak egy, a távközlési ágazatban tevékenykedő felhasználó működött együtt. A felhasználó kitöltött kérdőíve nem tartalmazott az uniós érdek szempontjaival kapcsolatos érvet vagy információt. Ez a felhasználó nem importált optikai szálakból álló kábeleket Indiából, és nem juttatta kifejezésre, hogy támogatja vagy ellenzi az intézkedéseket.

(232)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy – a (213) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – az optikai szálakból álló kábelek a felhasználók összköltségének csupán kis részét teszik ki, mivel az optikai szálak kiépítésének fő költségtényezője közművesítési munkákhoz kapcsolódik.

(233)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem gyakorolnának aránytalan hatást a felhasználókra.

(234)

Az STL azzal érvelt, hogy az optikai szálakból álló kábelek Indiából érkező behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése károsítaná az optikai szálakból álló kábelek reziliens és önellátó uniós ellátási láncát. Ezt a felvetést nem fejtette ki részletesebben. Az exportáló gyártó továbbá nem szolgáltatott bizonyítékokat, további információt vagy elemzést e felvetés alátámasztására.

(235)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós piacon több beszerzési forrás is rendelkezésre állt. Az Indiától és Kínától eltérő országok (melyek közül Marokkó és az Egyesült Királyság a legjelentősebb) a teljes uniós piaci részesedés 14,5 %-át tették ki, és Indiából is érkezett nem dömpingelt behozatal. Ezen túlmenően, ahogyan a (130) preambulumbekezdés rámutat, az uniós gazdasági ágazat az uniós piac ellátásához igénybe vehető, közel 40 %-os szabad kapacitással rendelkezett. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(236)

Ugyanez az exportáló gyártó felvetette, hogy az uniós piacot egy nagy gyártói csoport uralja, és az intézkedések bevezetése fokozná ezt a helyzetet, amely káros hatásokhoz – például magasabb árakhoz, a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenéséhez és az uniós gazdasági ágazat versenyellenes magatartásának fokozott kockázatához – vezethet.

(237)

A fentiekhez hasonlóan az exportáló gyártó nem részletezte ezt a felvetést, nem szolgáltatott bizonyítékot, további információt vagy elemzést e felvetés alátámasztására.

(238)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat – az Indiából érkező, nem dömpingelt behozatalon, a Kínából és más harmadik országokból érkező behozatalon felül – 14, az uniós piacon egymással versengő uniós gyártóból, illetve gyártói csoportból állt. A Bizottság ezért kellően magasnak ítélte a verseny szintjét. Az uniós gazdasági ágazat jövőbeni versenyellenes magatartásának kockázatára vonatkozó felvetés nagymértékben spekulatív, és azt a Bizottság elutasította.

(239)

A Bizottság ezért az uniós piacon fennálló versenyhelyzetre vonatkozó összes felvetést elutasította.

(240)

Az optikai szálakból álló kábelek a nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítéséhez szükségesek. Ezért Unió-szerte kiemelkedő jelentőségűek a polgárok, a vállalkozások és a közintézmények számára, akik/amelyek az otthoni munkavégzés, az otthoni tanulás, a vállalkozások működtetése vagy a szolgáltatások nyújtása esetében ezektől a hálózatoktól függnek. A NextGenerationEU program (31) keretében megvalósuló beruházás az Európai Unió egyik fő prioritása, amelynek célja többek között a csúcstechnológián alapuló széles sávú infrastruktúra kiépítése az EU minden szegletében. Az optikai szálakból álló kábelek tehát kulcsfontosságú termékek az EU digitális évtizede (32) és digitális szuverenitása szempontjából is.

(241)

A dömpingellenes intézkedések bevezetése mentesítené az uniós gazdasági ágazatot a dömpingelt indiai behozatal uniós piacon okozott árnyomása alól, és lehetővé tenné számára, hogy a költségnövekedéssel összhangban emelje az árait. Ez pozitív hatással lenne a jövedelmezőségére és a beruházási szintjére, emellett lehetővé tenné, hogy megvédje piaci pozícióját és új technológiákra irányuló beruházásokat hajtson végre. Végezetül az uniós gyártók túlélése kulcsfontosságú az EU digitális szuverenitása szempontjából. Ezzel szemben az intézkedések bevezetésének elmaradása az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének gyors ütemű további romlásához vezetne, és végül nem tenné lehetővé az uniós gazdasági ágazat fejlődését, ami a piaci részesedés csökkenéséhez és a gyárak esetleges bezárásához vezetne.

(242)

Ugyanakkor az intézkedések nem akadályoznák meg a harmadik országokból (köztük Indiából) érkező behozatal tisztességes versenyét az uniós piacon. A vizsgálat nem tárta fel, hogy az intézkedések aránytalan negatív hatást gyakorolnának az importőrökre és a downstream ágazatokra.

(243)

A Bizottság ezért összességében arra a következtetésre jutott, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét.

(244)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(245)

Az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság összehasonlította egymással a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket. A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette.

(246)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(247)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(248)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó vállalatoknak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(249)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(250)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(251)

Az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozó statisztikákat gyakran kábelkilométerben fejezik ki. Az optikai szálakból álló kábelek esetében azonban a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (33) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra nem tartalmazza ezt a kiegészítő mértékegységet. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az érintett termék behozatalára vonatkozóan a szabad forgalomba bocsátás érdekében benyújtott árunyilatkozatban nemcsak a kilogrammban vagy tonnában kifejezett tömeget, hanem a kábelkilométerben kifejezett mennyiséget is fel kell tüntetni. A kábelkilométert fel kell tüntetni a KN- és TARIC-kódok esetében.

(252)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(253)

A Birla-csoport észrevételeket tett a dömpingkülönbözetének kiszámításának pontosságával kapcsolatban. Az elemzést követően a Bizottság helyesbítette a számítást és a vonatkozó dömpingkülönbözetet.

(254)

A Bizottság az előzetes tájékoztatást követően beérkezett összes többi észrevétellel a végleges szakaszban foglalkozik majd.

(255)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság előtti meghallgatásukat.

(256)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,