(1)

Az 1796/1999/EK rendelettel (2) a Tanács dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Magyarországról, Indiából, Mexikóból, Lengyelországból, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „eredeti intézkedések”, az 1796/1999/EK rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

Ezt követően a 384/96/EK tanácsi rendelet (3) 13. cikkének megfelelő vizsgálatok nyomán megállapítást nyert, hogy az Ukrajnából, illetve a Kínából érkező behozatalra vonatkozó eredeti intézkedéseket Moldován, illetve Marokkón keresztül kijátszották. Következésképpen a Tanács a 760/2004/EK rendelettel (4) az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjesztette ugyanezen termékek Moldovában feladott behozatalára is. A Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett dömpingellenes vámot az 1886/2004/EK tanácsi rendelet (5) hasonlóképpen kiterjesztette ugyanezen termékek Marokkóban feladott behozatalára is.

(3)

Az 1858/2005/EK rendelettel (6) a Tanács a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően öt évre meghosszabbította a Kínából, Indiából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett eredeti intézkedéseket. A Mexikóból származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2004. augusztus 18-án hatályukat vesztették (7). Mivel Magyarország és Lengyelország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagjává vált, az intézkedések ezen a napon megszűntek.

(4)

A Tanács 2010 májusában egy, az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott kijátszásellenes eljárás eredményeként a 400/2010/EU végrehajtási rendelettel (8) kiterjesztette az 1858/2005/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. Egyes koreai exportáló gyártók mentességet kaptak a kiterjesztett vámok alól, mert megállapítást nyert, hogy nem játszották ki a végleges dömpingellenes vámokat.

(5)

Az Indiából származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2010. november 17-én hatályukat vesztették (9).

(6)

Egy, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 2012 januárjában a 102/2012/EU végrehajtási rendelettel (10) – a Koreai Köztársaságan, Marokkóban és Moldovában feladott behozatalra való kiterjesztés fenntartása mellett – kivetette a dömpingellenes vámot a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. Ugyanakkor az 1886/2004/EK rendelettel kiterjesztett intézkedések alól mentesített marokkói exportáló gyártó mentesült az intézkedések alól. A kiterjesztett intézkedések alól a 400/2010/EU végrehajtási rendelet alapján mentességet élvező 15 koreai exportáló gyártó is mentességet kapott az intézkedések alól.

(7)

Ugyanezzel a rendelettel a Tanács a Dél-Afrikából származó acél drótkötelek és -kábelek tekintetében megszüntette az eljárást. A Dél-Afrikából származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2012. február 9-én hatályukat vesztették.

(8)

Egy, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2018 áprilisában az (EU) 2018/607 végrehajtási rendelettel (11) – a Marokkóra és a Koreai Köztársaságra való kiterjesztés fenntartása mellett – dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára (a továbbiakban: az előző hatályvesztési felülvizsgálat).

(9)

Az Ukrajnából származó behozatalra alkalmazandó intézkedések 2017. február 10-én hatályukat vesztették (12).

(10)

A jelenleg hatályos végleges dömpingellenes vámok vámtétele 60,4 %.

(11)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (13) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(12)

A felülvizsgálati kérelmet 2023. január 17-én az Acéldrótkötél-gyártók Európai Szövetsége (European Federation of Steel Wire Rope Industries, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az acél drótköteleket és -kábeleket gyártó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(13)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2023. április 14-én a Bizottság a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (14).

(14)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot.

(16)

A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, a Kínában működő ismert gyártókat, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(17)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(18)

A felek nem kérelmezték meghallgatásukat.

(19)

Az eljárás megindításával kapcsolatban egy kínai gyártó, nevezetesen a Fasten Group Imp. & Exp. Co., Ltd nyújtott be észrevételeket a vele kapcsolatban álló vállalatokkal együttesen (a továbbiakban: Fasten csoport).

(20)

A Fasten csoport érvelése szerint a kérelmező nem bizonyította az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen helyzetét, mivel a benyújtott adatok alapján az uniós gazdasági ágazat jól teljesített a kárfelmérési időszakban. Ezenkívül azt állította, hogy a kérelmező nem bizonyította a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét. Állítása szerint különösen a Kínából harmadik országokba irányuló exportra és a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó információk nem relevánsak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás értékelése szempontjából, és összeegyeztethetetlenek a dömpingellenes rendelet és a WTO dömpingellenes megállapodásának követelményeivel. A kínai exportőr adatokat szolgáltatott az acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló exportárairól is, és azzal érvelt, hogy ezek az árak közelebb állnak az uniós árakhoz, ami azt jelzi, hogy a kár megismétlődése nem valószínű. A Fasten csoport azzal érvelt, hogy a kérelemben szereplő kínai exportárak tévesek, mivel saját exportárainál lényegesen alacsonyabbak. A csoport továbbá a hatályvesztési felülvizsgálat megszüntetésére kérte a Bizottságot.

(21)

A Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásainak megszüntetése és a tényleges verseny helyreállítása az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt pozitív hatás révén. Még ha az uniós gazdasági ágazatot nem is érte jelentős kár a kérelemben figyelembe vett időszakban, meg kell vizsgálni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődhet-e a kínai behozatalból eredő kár. Ezen túlmenően az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.2. pontja szerint a kérelmező állítása a Kínából érkező import által okozott kár megismétlődésének a valószínűségére vonatkozott. A kérelmező ezzel összefüggésben elegendő bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló jelenlegi behozatali szintje valószínűleg jelentősen emelkedni fog. Amint arra a kérelem rámutatott, a Kínában rendelkezésre álló kihasználatlan termelési kapacitás, a kínai exportőrök harmadik országok piacain tanúsított árképzési magatartása, valamint az uniós piac vonzereje miatt a megnövekedett behozatalra dömpingelt árakon fog sor kerülni, amelyek alákínálnak az uniós áraknak, ezáltal kárt okozva az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(22)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(23)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta kiválasztása során a Bizottság azt mérlegelte, hogy egy adott uniós gyártó a felülvizsgálati időszakban az uniós szabadpiacon a termelési és értékesítési volumen mérete szempontjából, továbbá földrajzi elhelyezkedése szempontjából reprezentatív-e. A minta három uniós gyártóból állt: Gustav Wolf GmbH, WireCo Poland sp. z o.o. és Redaelli Tecna SPA. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(24)

A kérelmező arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az egyik kiválasztott vállalat, a Gustaf Wolf GmbH a kérelem részeként benyújtott értékesítési és termelési mennyiségeit valójában konszolidált alapon, nem pedig a csoporton belüli jogi személyekre vonatkozóan külön szolgáltatták. A felülvizsgálat tárgyát képező termék a csoporton belüli egyes vállalatokra vonatkozó értékesítési és termelési volumenének felülvizsgálatát követően a Bizottság úgy határozott, hogy felülvizsgálja a javasolt mintát, és abba a Gustav Wolf GmbH helyett a DIEPA Drahtseilwerk Dietz GmbH & Co. KG kerül. Ennek célja a legnagyobb vállalkozások kiválasztására vonatkozó módszertan következetes alkalmazása volt.

(25)

A DIEPA Drahtseilwerk Dietz GmbH & Co. KG ezt követően arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy átmeneti technikai okok miatt nem áll módjában az előírt határidőn belül rendelkezésre bocsátani a kért információkat a mintában szereplő vállalatként való együttműködés céljából. A Bizottság ezért felülvizsgálta a javasolt mintát, és abba a DIEPA Drahtseilwerk Dietz GmbH & Co. KG helyett egy másik német gyártó, a Pfeifer Drako Drahtseilwerk GmbH került. A döntés a hasonló termék 2022. január 1. és 2022. december 31. közötti uniós értékesítési és termelési volumenén, valamint földrajzi eloszlásán alapult. A felülvizsgált mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termékek becsült uniós értékesítési volumenének 21 %-át és a teljes uniós termelés mintegy 21 %-át adták. A felülvizsgált minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak minősült. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a felülvizsgált mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A felülvizsgált minta így megerősítést nyert.

(26)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(27)

A független importőrök egyike sem jelentkezett, hogy rendelkezésre bocsássa a kért információkat. Ezért nem volt szükség mintavételre.

(28)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(29)

A mintavételi kérdőívre egy kínai exportáló gyártó válaszolt. A kért információkat azonban sem ez a gyártó, sem más exportáló gyártó/gyártó nem nyújtotta be.

(30)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat 21 exportáló gyártót azonosított, míg a jelenlegi felülvizsgálati kérelem az acél drótkötelek és -kábelek 46 kínai gyártóját sorolta fel. E vállalatok közül azonban csak egy válaszolt a mintavételi kérdőívre, a termelési tényezőkre vonatkozóan kért információkat viszont nem közölte. Ez a vállalat az acél drótkötelek és -kábelek Kínából az Európai Unióba irányuló behozatalának kevesebb mint egyharmadát adta, az acél drótkötelek és -kábelek teljes kínai gyártásának pedig kevesebb mint 2 %-át képviselte. Mivel a Kínából érkező behozatal uniós piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül 1 % volt, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e behozatal kevesebb mint egyharmada alapján nem nyerhető elegendő információ az exportár és a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásának értékeléséhez, és az reprezentatívnak sem tekinthető a Kínából érkező teljes behozatal tekintetében.

(31)

Tekintettel az együttműködés elégtelen szintjére, a Bizottság úgy határozott, hogy nem alkalmazza az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti mintavételt. Észrevétel nem érkezett.

(32)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. Erre azonban nem érkezett válasz.

(33)

A kitöltött mintavételi kérdőívet benyújtó kínai gyártó alacsony reprezentativitása ellenére a Bizottság felkérte az exportáló gyártót, hogy egyszerűsített formában nyújtson be további, a vizsgálathoz esetlegesen felhasználható információkat belföldi értékesítésével és termelésével, valamint harmadik országokba és az Unióba irányuló kivitelével kapcsolatban. Erre azonban nem érkezett válasz.

(34)

A mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike benyújtotta a kitöltött kérdőívet.

(35)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(36)

Ezen túlmenően Brüsszelben ellenőrzésre került sor a következő gyártói szövetség jogi képviselőjének telephelyén:

(37)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az előző hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő termékkel, nevezetesen a jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kód (TARIC-kódok: 7312108112, 7312108113, 7312108119, 7312108312, 7312108313, 7312108319, 7312108512, 7312108513, 7312108519, 7312108912, 7312108913, 7312108919, 7312109812, 7312109813 és 7312109819) alá tartozó, 3 mm-nél nagyobb maximális keresztmetszeti mérettel rendelkező acél drótkötelekkel és -kábelekkel, beleértve a zárt sodrású drótköteleket is, de kivéve a rozsdamentesacél drótköteleket és kábeleket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(38)

A jelenlegi vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék (a továbbiakban: érintett termék).

(39)

Amint az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(40)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(41)

A felülvizsgálati időszak alatt (2022. január 1. és 2022. december 31. között) az acél drótkötelek és -kábelek Kínából érkező behozatala az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonlóan nagyon alacsony szinten maradt. A Comext adatbázisa szerint a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatala a felülvizsgálati időszakban az uniós piac mintegy 1,2 %-át tette ki.

(42)

A (29) preambulumbekezdésben említettek szerint csak egy exportáló gyártó válaszolt a mintavételi kérdőívre, azonban a későbbiekben kért információk egyikét sem nyújtotta be. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(43)

Következésképpen – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, így különösen a kérelemben foglalt információk, a mintában szereplő egyik uniós gyártótól kapott információk, valamint a rendelkezésre álló statisztikák, nevezetesen a Comext és a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisából származó statisztikai adatok szolgáltak.

(44)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(45)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(46)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság közölte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Törökországot lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik országnak tekinti Kína szempontjából. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(47)

A Bizottság 2023. november 13-án az ügy aktájához fűzött feljegyzés (a továbbiakban: a feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Törökországot tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyik reprezentatív országbeli gyártója, a Çelik Halat rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. Észrevétel nem érkezett.

(48)

A feljegyzésben a Bizottság ismertette a főbb termelési tényezőket. E termelési tényezők mellett a Bizottság a (106) preambulumbekezdésben ismertetett általános költségeket is szerepeltette. Továbbá tekintettel arra, hogy a jelenlegi vizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, amely nem igényel pontos dömpingkülönbözet-számítást, hanem a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét állapítja meg, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a rendes érték kiszámítása során kivételesen a fő termelési tényezőkre összpontosíthat.

(49)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány kellő együttműködésének hiányában a Bizottság a (32) preambulumbekezdésben említett módon a rendes értéket a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információk, valamint más könnyen hozzáférhető adatok alapján állapította meg, amint azt az alábbi szakasz kifejti.

(50)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(51)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(52)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártó együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(53)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (15) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(54)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (16). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (17), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (18). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (19). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (20). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése (21) értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (22).

(55)

A kínai vas- és acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (23) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(56)

A kérelemben azt állították, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják számottevő kormányzati beavatkozások, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni.

(57)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A kérelmező számos nyilvánosan hozzáférhető információforrásra, például a jelentésre, az acélágazatra vonatkozó korábbi bizottsági vizsgálatokra, a kínai jogszabályokra, valamint további forrásokra hivatkozva a következőket állította:

(58)

Következésképpen a kérelem arra az álláspontra helyezkedett, hogy bőséges meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az acél drótkötelek és -kábelek kínai ágazata a kínai kormány beavatkozásainak tárgyát képezi, amelyek jelentős torzulásokhoz vezettek. Ezért a kérelem szerint a jelentős torzulások fennállása indokolja a rendes érték és a dömpingkülönbözet az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésére hivatkozással történő megállapítását.

(59)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(60)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában – a vas- és acélágazatban – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Példaként említhető az Ansteel Group (25), a Baowu Steel Group (26), amelyek a központi SASAC állami tulajdonú vállalatai, valamint a Baowu leányvállalatai, a Chongqing Iron & Steel Company Ltd (27) és a Maanshan Iron & Steel Company Limited (28), a Baotou Steel Group– a belső-mongol kormány tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (29), az Angang Steel Group – a központi SASAC irányítása alatt álló állami tulajdonú vállalat (30), valamint a Shougang Group – a Pekingi Állami Vagyonkezelő Társaság 100 %-os tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (31). Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. Jóllehet a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat a vas- és acélipar egyik alágazata, ezért a vas- és acélágazatra vonatkozó ténymegállapítások a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében is irányadónak tekinthetők.

(61)

A vas- és acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (32), vagy a tizennegyedik ötéves nyersanyagágazat-fejlesztési terv, amely szerint az ágazat „megvalósítja a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözését”, és „kialakít egy ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoportot” (33); illetve további példával szolgál az acélipar stabil növekedésére vonatkozó 2023. évi munkaterv (34), amely a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: „2023-ban […] az állóeszközökbe történő beruházásoknak az egész iparágban fenn kell tartaniuk a folyamatos növekedést, és jelentősen javítani kell a gazdasági előnyöket; az iparág K+F-beruházásainak végső soron el kell érniük az 1,5 %-ot; az ipar hozzáadott értékének növekedésének el kell érnie a 3,5 %-ot; 2024-ben tovább kell optimalizálni az ipari fejlesztési környezetet és az ipari struktúrát, folytatni kell a csúcskategóriás, intelligens és zöld termékek felé való elmozdulást, az ipari hozzáadott érték növekedésének pedig meg kell haladnia a 4 %-ot”, és amely előirányozza az acélágazat kormányzatilag kötelező vállalati konszolidációját: „az iparban vezető vállalkozások ösztönzése arra, hogy fúziókat és felvásárlásokat hajtsanak végre, világszínvonalú vas- és acélipari óriásvállalat-csoportokat építsenek ki, és előmozdítsák a nemzeti vas- és acéltermelési kapacitás optimális felépítését. A vezető pozícióval rendelkező szakosodott vállalkozások – különösen az acélpiaci szegmensekben – támogatása az erőforrások további integrálásában és az acélipari ökoszisztéma létrehozásában. A vas- és acélipari vállalkozások ösztönzése a régiókon átnyúló […] egyesülések és átszervezések végrehajtására. A jelentős fúziókat és átszervezéseket végrehajtó vas- és acélipari vállalkozások kapacitáspótlásához nyújtandó nagyobb szakpolitikai támogatás mérlegelése”.

(62)

Hasonló tartományi szintű példák is mutatják a kínai hatóságok azon szándékát, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” (35). Ezenfelül Hebei tartomány acélipari terve kimondja a következőket: „A strukturális kiigazításhoz való ragaszkodás, és a termékdiverzifikáció előtérbe helyezése. A vas- és acélipar szerkezeti kiigazításának és az iparszerkezet optimalizálásának rendíthetetlen előmozdítása; a vállalkozások konszolidációjának, átszervezésének, átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése; a vas- és acélipar fejlődésének átfogó támogatása a nagyvállalatok irányába való elmozdulás, a műszaki berendezések korszerűsítése, valamint a termelési folyamatok és a downstream termékek diverzifikálása érdekében”.

(63)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának és specializálódásának javítását. Ezek közül 2025-re Anyangban a nyersvas ellenőrzött gyártási kapacitása 14 millió tonna, míg a nyersacél ellenőrzött gyártási kapacitása 15 millió tonna lesz.” (36).

(64)

További iparpolitikai célkitűzések más tartományok úgymint Jiangsu (37), Shandong (38), Shanxi (39), Liaoning Dalian (40) vagy Zhejiang (41) tervdokumentumaiban is szerepelnek.

(65)

Ugyancsak a tényleges tervirányításra példa, hogy az Ansteel Group Co., Ltd pártbizottsága értesítést adott ki a párt 20. nemzeti kongresszusa szellemiségének lelkiismeretes tanulmányozásáról, népszerűsítéséről és végrehajtásáról (42). A közlemény szerint az Ansteel-csoport lelkiismeretesen végrehajtja az irányadó terveket, és azokat jobban bemutatja a párttagoknak, a kádereknek és az egész csoport munkavállalóinak.

(66)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Van azonban néhány, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó konkrét példa. Tekintettel továbbá arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata az acélágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak.

(67)

Például a Baotou Steel Union (Baotou Steel Group tagja) igazgatótanácsának elnöke a vállalat párttitkári tisztségét is betölti, a vállalat szakszervezetének elnöke pedig a párttitkárhelyettes (43). Ugyanígy a Shougang Groupon belül az igazgatótanács elnöke a pártbizottság titkára, míg az ügyvezetőigazgató-helyettes a pártbizottság tagja (44). Hasonlóképpen a Hongguang Handan Company egyik vezető személyisége nyilvánosan kijelentette, hogy a kapott gondoskodás és támogatás nélkül, amely nem utolsósorban a kínai kormány és a Hongguang Casting Co. Ltd vállalatnál több mint 20 taggal rendelkező KKP által nyújtott garanciák formájában valósult meg, a vállalkozás nem lett volna ilyen sikeres (45). A KKP iránti elkötelezettség további példája a China Foundry Association (alapdokumentuma) 3. cikkében található, amely szerint a szervezet elfogadja a vonatkozó pártszervezetek, pl. a SASAC és a Polgári Ügyek Minisztériuma által nyújtott üzleti iránymutatást, felügyeletet és irányítást, és biztosítja a részvételhez szükséges feltételeket (46).

(68)

Az ilyen kapcsolatokra további példák találhatók a Jiangsu Fasten Holding (47) és az Ansteel Group (48) ügyében. Az előbbiben a holdingcsoport igazgatótanácsának elnöke és a csoport tényleges irányítója a pártbizottság titkára (49). Ez utóbbi csoport ügyvezető igazgatója és ügyvezetőigazgató-helyettese a párt állandó bizottságának tagja, az igazgatótanács elnöke pedig egyben a pártbizottság titkára is.

(69)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során további dokumentumokat azonosított, amelyek azt mutatják, hogy ezen ágazat számára előnyös a vas- és acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazata.

(70)

A kínai kormány a vas- és acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (50). Ezt támasztja alá az ágazattal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány a vas- és acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (51). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely a vas- és acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (52). Ezenkívül az acélipar stabil növekedéséről szóló, a fentiekben említett munkatervből (lásd a (61) preambulumbekezdést) kiderül, hogy a kínai hatóságoknak az ágazatra való összpontosítása hogyan illeszkedik a kínai gazdaság kínai kormány általi irányításának tágabb kontextusába: „az acélipari vállalatok támogatása abban, hogy szorosan igazodhassanak az új infrastruktúra, az új urbanizáció, a vidék revitalizációja és a feltörekvő iparágak igényeihez, a különböző régiókban a tizennegyedik ötéves tervhez kapcsolódó nagyszabású mérnöki projektekhez, és tegyenek meg mindent az acélellátás biztosítása érdekében. Az acélágazat és a kulcsfontosságú acélfelhasználó ágazatok – például a hajógyártás, a szállítás, az építőipar, az energia, a gépjárművek, a háztartási berendezések, a mezőgazdasági gépek és a nehéz berendezések – közötti upstream és downstream együttműködési mechanizmusok létrehozása és elmélyítése, termelés és a kereslet összhangját biztosító tevékenységek végzése, valamint az acél alkalmazási területeinek aktív bővítése” (53).

(71)

Emellett a vasérc – a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt nyersanyag – tekintetében a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv szerint az állam tervei között szerepel „a belföldi ásványi erőforrások észszerű fejlesztése. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitikák végrehajtása, a bányászati szilárd hulladék keletkezésének csökkentését célzó fejlett technológiák és berendezések alkalmazásának ösztönzése” (54), ami a vasérctermelésre és az ásványi anyagokat rejtő földterületekre vonatkozó tartalékrendszer létrehozásához vezet, amely „fontos intézkedés lesz a vasérc piaci árának stabilizálása és az ipari lánc biztonságának garantálása érdekében” (55). A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; a pénzügyi intézmények vizsgálata és irányítása annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. A kormány ugyanakkor diszkonttámogatásokat fog nyújtani” (56). Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(72)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékre az (54) és (57) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (57).

(73)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az (54) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel foglalkozó gazdasági ágazatra. A fentiekben említett (lásd a (61) preambulumbekezdést), a stabil növekedésről szóló munkaterv jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozásokat is: „A pénzügyi intézmények ösztönzése arra, hogy aktívan nyújtsanak pénzügyi szolgáltatásokat azoknak az acélipari vállalatoknak, amelyek fúziókat és átszervezéseket, szerkezeti kiigazításokat, átalakításokat és korszerűsítéseket hajtanak végre, összhangban a kockázatkezelés és az üzleti fenntarthatóság elvével”. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(74)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(75)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen az árak alakulására ezek esetében is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(76)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(77)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(78)

A (47) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: feljegyzés). E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzésben a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(79)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság – a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben foglalt javaslatának megfelelően – Törökországot olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz. Törökországot bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. Ezért úgy tekinthető, hogy gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz.

(80)

A Bizottság megállapította, hogy Törökország teljesíti az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumot, és hogy valamennyi releváns nyilvános adat könnyen elérhető és hozzáférhető, beleértve az importstatisztikákat, valamint a nyersanyag- és munkaerőköltségekre vonatkozó adatokat is.

(81)

A Bizottság egy törökországi gyártóra, a Çelik Halat esetében talált nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információkat a 2022. évi pénzügyi év januárjától szeptemberéig tartó időszakra vonatkozóan, amely a felülvizsgálati időszak egy részét fedte le. A Çelik Halat adatai észszerű mértékű SGA-költségeket és nyereséget mutattak.

(82)

A Bizottság megállapította, hogy a törökországi villamosenergia-árak 2022 első felében az ország inflációs rátáját messze meghaladó ütemben emelkedtek. Emellett a Török Statisztikai Intézet nem tette közzé a villamos energia 2022 második félévi árára vonatkozó információkat. Ezért a 2022 második felére vonatkozó adatok hiányában a Bizottság a torzulástól mentes villamosenergia-költséget a Tenaga Nasional Berhad (60), a Brazil Bányászati és Energiaügyi Minisztérium (61) és a Thaiföldi Fővárosi Villamosenergia-hatóság (62) által az energia-referenciaérték kiszámításához közzétett, nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján állapította meg.

(83)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Törökországba érkező behozatalát is. Az importadatok elemzése alapján a fő termelési tényezők Törökországba érkező behozatalát a Kínából vagy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendeletének (63) I. mellékletében felsorolt más országok bármelyikéből érkező behozatal érdemben nem befolyásolta.

(84)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország és a Çelik Halat mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(85)

A feljegyzés nyomán egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt Törökország reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatban.

(86)

Végezetül, tekintettel az együttműködés hiányára és annak megállapítása után, hogy Törökország a legmegfelelőbb reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(87)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt javaslatnak megfelelően az elégtelen együttműködésre tekintettel, továbbá mivel Törökországra nézve teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumok, a Bizottság Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

(88)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt, az egyik uniós gyártó kérdőívre adott válaszai alapján meghatározott termelési tényezőket (például az anyagokat, a villamos energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra nézve. A Bizottság a kérelemben megadott információk, valamint a kérelmező által benyújtott és a mintában szereplő egyik uniós gyártónál tett ellenőrző látogatások során gyűjtött információk alapján összeállította a termelési tényezők és felhasználási arányok jegyzékét. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a fő nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Emellett a Bizottság közölte, hogy a torzulástól mentes munkaerőköltségek megállapításához a Török Statisztikai Intézettől származó, a török kormány által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető adatokat fogja felhasználni (64).

(89)

A (82) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű, más vizsgálatokban jellemzően reprezentatív országként figyelembe vett, acél drótköteleket és -kábeleket is gyártó országok csoportját használta fel az energia-referenciaérték kiszámításához, figyelembe véve, hogy a villamosenergia-árak 2022 első felében az inflációt meghaladó ütemben emelkedtek.

(90)

A feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy egyes nyersanyagok értékének a teljes előállítási költségen belüli elhanyagolható súlya miatt ezeket a tételeket a „fogyóeszközök” közé sorolta. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulástól mentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre.

(91)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a kérelmező által azt követően benyújtott és a legnagyobb termelési volumennel rendelkező uniós gyártónál tett ellenőrző látogatások során beszerzett információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat, valamint felhasználási arányokat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az acél drótkötelek és -kábelek termelési tényezői

(92)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (66) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.3.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ugyanezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(93)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő uniós gyártó által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (90) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe.

(94)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel ugyanakkor a hatályvesztési felülvizsgálatok lényegére, vagyis arra, hogy céljuk nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy ebben az ügyben a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(95)

A munkaerőköltségre vonatkozó referenciaérték megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett legfrissebb statisztikai adatokat használta fel (67). Az intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban tapasztalt munkaerőköltségekről. A Bizottság a referenciaértéket a NACE Rev.2 osztályozás szerinti C.24-es kódú gazdasági tevékenységre, a „Fémalapanyagok gyártására” vonatkozó, 2020. évi, munkaórára vetített munkaerőköltség alapján állapította meg. Az értékeket ezt követően a belföldi termelőiár-index segítségével kiigazította az inflációval (68), hogy tükrözzék a felülvizsgálati időszak alatt felmerült költségeket.

(96)

A (82) preambulumbekezdésben említettek szerint a törökországi villamosenergia-árak az ország 2022. évi inflációs rátáját jóval meghaladó ütemben emelkedtek, nyilvánosan hozzáférhető árak pedig csak részben álltak rendelkezésre a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan. Ezért a Bizottság a villamos energia torzulástól mentes költségét a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű országcsoport, nevezetesen Brazília, Malajzia és Thaiföld referenciaértékei, valamint egy uniós gyártó fogyasztási adatai alapján állapította meg (69).

(97)

A villamosenergia-árak nyilvánosan elérhetők voltak a Brazil Bányászati és Energiaügyi Minisztérium honlapján (70). A Bizottság a havi jelentések alapján a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan kWh-ban megadott megfelelő fogyasztási sávban szereplő ipari villamosenergia-árak adatait használta fel. A Bizottság az 1,01 CNY/kWh-nak megfelelő átlagos ipari tarifát használta.

(98)

A villamosenergia-árak a Tenaga Nasional Berhad (TNB) villamosenergia-vállalat honlapján rendszeresen közölt sajtóközleményekben nyilvánosan hozzáférhetők voltak (71). A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan kWh-ban megadott megfelelő fogyasztási sávban szereplő ipari villamosenergia-árak adatait használta fel.

(99)

A Bizottság a „közepes feszültségű” kategóriába tartozó fogyasztókra alkalmazandó díjakat alkalmazta. A villamos energia végső ára villamosenergia-díjból (kW) és fogyasztási díjból (kWh) állt. A rendelkezésre álló információk szerint a felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagos tarifa 0,58 CNY/kWh.

(100)

A villamosenergia-árak Thaiföld egészére kiterjedően nyilvánosan hozzáférhetők voltak a thaiföldi Fővárosi Villamosenergia-hatóság honlapján (72). A Bizottság a 0,86 CNY/kWh-nak megfelelő átlagos ipari tarifát használta (73).

(101)

Ezt követően a Bizottság kiszámította a kiválasztott országcsoportra alkalmazandó egyszerű, torzulástól mentes villamosenergia-költséget, amely 0,824 CNY/kWh-nak felelt meg.

(102)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(103)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a mintában szereplő uniós gyártók egyikének adatai alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság az előállított termékmodell függvényében a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulástól mentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal.

(104)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(105)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az acél drótkötelek és -kábelek előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra, a villamos energiára és a munkaerőre) vonatkozóan, emellett a mintában szereplő egyik uniós gyártó felhasználási arányokkal kapcsolatos adatait vette figyelembe.

(106)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság ezt az értéket a (102)–(103) preambulumbekezdésben leírtak szerint megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel. A gyártási általános költségek megállapítása az egyik uniós gyártó által szolgáltatott adatok alapján történt. A Bizottság az SGA-költségeket és a nyereséget a Çelik Halat török gyártó 2022. 1–3. negyedévre vonatkozó, a vállalat beszámolóiban szereplő pénzügyi kimutatások (74) alapján határozta meg (lásd a 3.3.2.1. szakaszt). A Bizottság megállapította, hogy a Çelik Halat esetében a 2022. 1–3. negyedévre megállapított haszonkulcs az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerűtlen. E megállapítás alapja az, hogy a felülvizsgálati kérelemben megadott információk fényében a megállapított haszonkulcs túl alacsonynak tűnik az érintett termék ágazatának átlagos nyereségéhez, valamint az érintett termékre vonatkozó, a (186) preambulumbekezdésben említett nyereségcélhoz képest. Tekintettel azonban arra, hogy hatályvesztési felülvizsgálatról van szó, a Bizottság megjegyezte, hogy a nyereség hozzáadása csak növelheti a dömping összegét, amely nyereségösszeg hozzáadása nélkül is jelentősnek bizonyult. A Bizottság a torzulástól mentes gyártási költségeket megnövelte:

(107)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képezte a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(108)

Minthogy a kínai exportáló gyártók – amint az a (32) preambulumbekezdésben is szerepel – nem működtek együtt a vizsgálatban, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, vagyis az Eurostattól származó adatokra hagyatkozott az exportár meghatározásakor.

(109)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rendelkezésére álló statisztikák, nevezetesen a Comext adatbázis (Eurostat) állapította meg az exportárat. A (137) preambulumbekezdésben jelzett módon a felülvizsgálati időszakban az aktív feldolgozási eljárás és a rendes eljárás keretében is érkezett Kínából kivitel. A Bizottság – az Unióba irányuló exportárakról észszerűen rendelkezésre álló információként – mindkét módszer szerint elvégezte az exportárra vonatkozó számításokat. Mivel a Comext az árakat CIF-szinten (költség, biztosítás és fuvardíj fizetve) tartja nyilván, a Bizottság a gyártelepi szinthez tartozó árakat a kérelemben a fuvarozási, anyagmozgatási, valamint tengeri és szárazföldi fuvarozási költségekre vonatkozóan szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(110)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

(111)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az exportár jelentősen (50 %-kal) alacsonyabb, mint a számtanilag képzett rendes érték. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(112)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá 1. a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást; 2. az uniós piac vonzerejét és a harmadik országokba irányuló kivitel exportárait, valamint a harmadik országbeli piacok lehetséges felvevőképességét és az egyéb exportpiacok piacvédelmi intézkedéseit.

(113)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, nevezetesen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkra, a nyilvánosan rendelkezésre álló információkra és a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisából származó adatokra alapozta az értékelését.

(114)

A kérelemben a kérelmező becsléseket nyújtott be az acél drótkötelek és -kábelek kínai gyártására, gyártási kapacitására és szabad kapacitására vonatkozóan (75). A becslések az acéldrótkötél-piac főbb szereplők, típusok, alkalmazások és régiók szerint szegmentált globális kutatási jelentésén (2017–2027, a továbbiakban: a jelentés) (76) alapultak. Az acél drótkötelek és -kábelek kínai termelését 2022-ben 3,6 millió tonnára becsülték, ami 2019-hez képest közel 10 %-os növekedést jelent. Az acél drótkötelek és -kábelek kínai termelési kapacitását 2022-ben körülbelül 6,0 millió tonnára becsülték, ami a 2022. évi becsült globális acél drótkötelek és -kábelek termelési kapacitásának 75 %-át teszi ki. A becslések szerint 2022-ben az acél drótkötelek és -kábelek kínai belföldi felhasználása mintegy 3,1 millió tonna volt. A Kínából az összes országba irányuló – a becslések szerint mintegy 0,5 millió tonna – export levonása után a kínai szabad kapacitást nagyjából 2,4 millió tonnára becsülték. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós szabadpiaci felhasználás 0,18 millió tonna volt (lásd az 5.2. szakaszt táblázatot), a kínai szabad kapacitás több mint tízszerese volt az uniós szabadpiaci felhasználásnak.

(115)

A Bizottság emellett a kínai szabad kapacitásnak a felülvizsgálati időszak alatti mértékét összevetette az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapított szabad kapacitással, és jelentős növekedést állapított meg. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat a termelési kapacitást mintegy 1,8 millió tonnára becsülte (77), míg a jelenlegi vizsgálat során a becsült érték 2,4 millió tonna. Ez azt jelenti, hogy a szabad kapacitásnak a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat óta bekövetkezett növekedése önmagában is meghaladja a teljes uniós keresletet. A kérelmező továbbá információkkal szolgált arról, hogy a már így is jelentős szabad kapacitás ellenére az acél drótkötelek és -kábelek kínai gyártói folyamatosan bővítik termelési kapacitásukat (78). Nincs arra utaló adat vagy körülmény, hogy ezt a megnövekedett szabad kapacitást a kínai belföldi piac vagy bármely harmadik országbeli piac fel tudná venni.

(116)

A termelési kapacitás többlete a dömpingáron történő export folytatására ösztönöz. Észszerű feltevés, hogy az acél drótkötelek és -kábelek kínai ágazatának minden meglévő lehetőséget meg kell ragadnia a termelés növelésére, hogy teljes mértékben kiaknázhassa a telepített kapacitásokba történő jelentős beruházásokat. Ennek legnyilvánvalóbb módja az uniós piacra való behatolás, amely a 4.2. szakaszban kifejtett módon az árak és a dimenzió szempontjából a legvonzóbb piac, amit a (111) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a kínai exportáló gyártók folyamatos dömpinggyakorlata is bizonyít.

(117)

A Bizottság a fent ismertetett tények és megfontolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően az acél drótkötelek és -kábelek Unióba történő exportja céljára használhatnak fel.

(118)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a dömpingárak alkalmazása mellett a kínai exportáló gyártók növelik az uniós piacra irányuló exportértékesítéseiket. A Bizottság ezért elemezte a harmadik országok piacaira irányuló kínai export árszintjét, és összehasonlította azt az uniós piacra irányuló kínai export árszintjével annak megállapítása érdekében, hogy az uniós piac az árszintek szempontjából vonzó-e. A Bizottság a kínai exportárakat és az uniós piac vonzerejét az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények: a Globális Kereskedelmi Atlasz és a kérelemben szereplő adatok alapján állapította meg.

(119)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az érintett termék termékkategóriáján (7312 10 HR-kód) alapuló, GTA-adatbázisból származó adatokat használta fel észszerűen rendelkezésre álló információként, Kína öt fő exportpiacára, nevezetesen Indiára, Dél-Koreára, Thaiföldre, az USA-ra és Vietnámra összpontosítva. Az ezen öt országba irányuló export a fent említett termékkategóriába tartozó összes kínai export több mint 50 %-át tette ki. Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló kínai export átlagára ebben a termékkategóriában magasabb volt, mint az ezen egyéb exportpiacok bármelyikére irányuló kínai export átlagára. A GTA-nak a termékkategóriára vonatkozó statisztikáin alapuló fenti megállapítások megerősítették a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkat, amelyek szerint a kínai acél drótkötelek és -kábelek uniós piaci vevőkkel szemben alkalmazott importárai magasabbak voltak, mint bármely más fő kereskedelmi partner piacán (79).

(120)

A rendelkezésre álló információk alapján – ahogy azt a (119) preambulumbekezdés kifejti – a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kínai exportáló gyártók magasabb árakat érhetnek el az uniós piacon mint más harmadik országokban. Ez arra enged következtetni, hogy az uniós piac igen vonzó, tekintve, hogy a kínai exportáló gyártók az Unióba irányuló értékesítéseknél nagyobb nyereségre tehetnek szert, mint a más exportpiacokra irányuló értékesítések esetében. Továbbá tekintettel az acél drótkötelek és -kábelek kínai gyártóinak a (114) preambulumbekezdésben megállapított jelentős szabad kapacitásaira, a kínai exportőröknek az acél drótkötelek és -kábelek bizonyos szintű kapacitáskihasználásának biztosítása érdekében a nagy és a kisebb piacokra egyaránt be kell lépniük. A vizsgálat aktájában rendelkezésre álló információk szerint az acél drótkötelek és -kábelek kínai exportáló gyártói több mint 80 országba értékesítenek (80). Észszerűen feltételezhető, hogy vonzóbb az olyan egységes piacra irányuló export növelése, amely képes felvenni a kínai többletkapacitás jelentős részét, mint több kisebb piacra, mivel az ugyanabban a régióban található nagy ügyfeleknek történő értékesítés csökkentheti a szállítási, logisztikai és szervezési költségeket is.

(121)

Emellett a rendelkezésre álló információk alapján az uniós piacon lényegében az acél drótkötelek és -kábelek valamennyi felhasználói ágazata – a halászat, a tengerészet, a hajógyártás, az olaj- és gázipar, a bányászat, az erdészet, a légi közlekedés, a gépjárműipar, az építőipar és a felvonóipar – megtalálható, ami a kínai exportáló gyártók számára jelentős piaci potenciált jelez; mivel Kína számos exportpiacán hiányoznak az acél drótkötelek és -kábelek bizonyos felhasználásaihoz szükséges ismeretek (81).

(122)

Ezenkívül az 1.1. szakaszban említettek szerint a kínai exportáló gyártókról megállapítást nyert, hogy kijátsszák a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. Az intézkedések kijátszására irányuló kísérletek és az a tény, hogy a dömpingellenes intézkedések ellenére az acél drótkötelek és -kábelek kínai gyártói továbbra is bizonyos mértékben jelen vannak az uniós piacon, azt bizonyítja, hogy a nagy uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(123)

Ezenkívül a WTO adatbázisa (82) szerint 2023-ban dömpingellenes vámok voltak alkalmazandók a kínai acél drótkötelek és -kábelek Mexikóba, Törökországba, Ukrajnába és az Egyesült Királyságba történő behozatalára.

(124)

Tekintettel arra, hogy a kínai exportőröknek e piacok mindegyikén nehézséget okoz az értékesítés, a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac vonzóbbá válna azon kínai exportőrök számára, amelyek többlettermelésüket kívánják exportálni és szabad kapacitásukat kívánják kihasználni.

(125)

A fentiek alapján és figyelembe véve különösen az Unióba irányuló kínai exportáraknak az egyéb exportpiacokon érvényesített árakéhoz viszonyított szintjét, valamint az uniós piacon az acél drótkötelek és -kábelek széles felhasználói bázisát, megállapítható, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök erős ösztönzést kapnának arra, hogy továbbra is dömpingelt árakon, lényegesen nagyobb volumenben exportáljanak az Unióba, figyelembe véve azt is, hogy más exportpiacok nem tudnák felvenni a hatalmas mennyiségben előállítható kínai acél drótkötelet és -kábelt.

(126)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal – az uniós felhasználáshoz képest viszonylag alacsony behozatali volumen ellenére – a felülvizsgálati időszakban továbbra is dömpingelt árakon lépett be az uniós piacra.

(127)

A megállapított dömpingelt árakat az egyéb harmadik országokba irányuló kínai export árainak elemzése is megerősíti. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kínai exportáló gyártók a legfontosabb exportpiacaikon jóval alacsonyabb áron értékesítenek, mint az Unióban, és hogy több ország piacvédelmi intézkedéseket vezetett be az acél drótkötelek és -kábelek kínai exportjával szemben.

(128)

A fentieken túlmenően a Bizottság megállapította, hogy a kínai szabad kapacitás önmagában a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználásnak több mint a tízszerese, továbbá, hogy az uniós piac mérete és árai miatt igen vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Figyelembe véve a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg aktiválnák a szabad kapacitást, sőt az is valószínűsíthető, hogy a harmadik országokból származó exportot dömpingáron és jelentős mennyiségben az uniós piacra irányítanák át.

(129)

Következésképpen, tekintettel a felülvizsgálati időszak alatti folyamatos dömpingre, a kínai exportőrök harmadik piacokon tanúsított árazási magatartására, a meglévő kínai szabad kapacitásra, az uniós piac méretére és az e piacon uralkodó árakra, valamint a Kínából származó rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek kivitelével szemben más fontos piacokon hatályban lévő kereskedelemvédelmi intézkedésekre, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínából érkező dömping folytatódna, vagy mindenesetre az intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen megnövekedne.

(130)

A figyelembe vett időszakban mintegy 25 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(131)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 137 910 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az EWRIS által kitöltött kérdőíven közölt, ellenőrzött makrogazdasági adatok alapján állapította meg. A (25) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 21 %-át képviselték.

(132)

A Bizottság a teljes uniós felhasználást – a belső felhasználást és a szabadpiaci felhasználást – a teljes uniós piaci értékesítés tekintetében az EWRIS által kitöltött kérdőíven közölt, ellenőrzött makrogazdasági adatok, az Unióba irányuló behozatal tekintetében pedig az Eurostat adatai alapján állapította meg.

(133)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(134)

Az uniós szabadpiaci felhasználás 2020-ban 10 %-kal csökkent, majd a 2019. évi szintet meghaladó mértéket ért el. A felülvizsgálati időszakra 2019-hez képest 6 %-kal nőtt. A teljes felhasználás ehhez igen hasonló tendenciát mutatott.

(135)

A 2020. évi visszaesést, majd a felhasználás ezt követő növekedését a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban 2020-ban bevezetett korlátozások által okozott általános gazdasági visszaesés, valamint az ezen intézkedések 2021 folyamán történt feloldását követő gazdasági fellendülés magyarázza. A felülvizsgálat tárgyát képező termék fő felhasználói ágazatainak többsége jellemzően az uniós piac általános gazdasági helyzetének megfelelően befolyásolta a felhasználást.

(136)

A belső felhasználás a figyelembe vett időszak négy évéből háromban mindössze 1 %-ot tett ki. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a részesedés nem számottevő, ennélfogva nem befolyásolja a felhasználásra vonatkozó általános következtetéseket, és nem gyakorol jelentős hatást sem az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(137)

A Bizottság a behozatal volumenét a Comext adatai alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedését a Comext importadatai és az uniós szabadpiaci felhasználás alapján állapította meg. Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(138)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal teljes volumene évről évre ingadozott, az időszakban a teljes behozatali mennyiség 11 %-kal csökkent.

(139)

A kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 0,2 százalékponttal csökkent. A Kínából érkező behozatal piaci részesedése ezért kissé csökkent, összességében azonban stabilan alakult a figyelembe vett időszak alatt.

(140)

Az érintett terméket Kínából a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó rendes behozatali rendszerben, valamint a dömpingellenes vámok hatálya alá nem tartozó aktív feldolgozási eljárás keretében importálták.

(141)

Az aktív feldolgozási eljárás keretében megvalósult behozatal 2019 és 2020 között 22 %-kal nőtt, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között 56 %-kal csökkent. Összességében az aktív feldolgozási eljárás keretében Kínából érkező behozatal 47 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, ami a felülvizsgálati időszakban 0,5 %-os piaci részesedést eredményezett. Az e rendszer hatálya alá tartozó behozatal újrakivitel előtt downstream konstrukciókba épül be. Ennek példájaként a nagy építőipari szerződések említhetők. A mennyiségek ilyen nagy ingadozása ennélfogva normálisnak tekinthető.

(142)

A rendes eljárás keretében érkező behozatal 62 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A piaci részesedést tekintve azonban ez a behozatal a 2019. évi 0,5 %-ról csak 0,7 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(143)

A Bizottság a Kínából érkező behozatal árait a Comext adatai alapján állapította meg, mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálat során.

(144)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(145)

Az érintett termék Kínából érkező teljes behozatalának átlagára 37 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Az árak alakulása hasonló volt mind a rendes eljárás, mind az aktív feldolgozási eljárás keretében történő behozatal esetében.

(146)

Az általános árak 9. táblázat szerinti emelkedése és a más országokból érkező behozatal árainak 5. táblázat szerinti emelkedése az uniós piaci árak tendenciáját követte, amit az uniós gazdasági ágazat árai is alátámasztanak.

(147)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(148)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján az alákínálási különbözet súlyozott átlaga az érintett országból az uniós piacra érkező behozatal tekintetében a dömpingellenes vámok figyelembevétele mellett 20,4 %, dömpingellenes vámok nélkül 41,3 % volt.

(149)

A Comext kereskedelmi statisztikáinak elemzése nyomán a kínai behozatal nagy részét a 12 milliméternél kisebb átmérőre vonatkozó TARIC-kód alatt jelentették be. A Bizottság e behozatal árait összehasonlította az uniós gazdasági ágazat hasonló terméktípusaival. Az összehasonlítás eredménye még magasabb – dömpingellenes vámok mellett 41,2 %-os, azok nélkül 55,4 %-os – alákínálási különbözetet mutatott.

(150)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék harmadik országokból érkező behozatala főként a Koreai Köztársaságból, Indiából, Törökországból és Thaiföldről érkezett. A mennyiségeket és az árakat a Bizottság a Comext adatbázisából kérdezte le.

(151)

Az Unióba irányuló behozatal (teljes) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalának piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(152)

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatal 22 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(153)

E behozatal teljes behozatalon belüli részesedése a felülvizsgálati időszakban a 2019. évi 47,6 %-ról 54,7 %-ra nőtt, míg az importárak 34 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban.

(154)

Míg a Koreai Köztársaságból érkező behozatal részesedése a teljes behozatalon belül csökkent, a Törökországból érkező behozatalé pedig stabil maradt a figyelembe vett időszakban, az Indiából érkező behozatal részesedése 8 %-ról 13 %-ra, a Thaiföldről érkező behozatalé pedig 4,7 %-ról 7 %-ra nőtt.

(155)

A (6) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes vámokat a Bizottság a kijátszásellenes vizsgálatokat követően kiterjesztette a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára is. Említést érdemel, hogy a Marokkóból érkező behozatal elhanyagolható volt a figyelembe vett időszakban. Emellett a figyelembe vett időszakban a Koreai Köztársaságból érkező behozatal olyan exportáló gyártóktól származott, amelyek a 400/2010/EU végrehajtási rendelettel mentesültek az intézkedések alól.

(156)

A felülvizsgálati időszakban a Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatal átlagárai alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagárai, és valamivel alacsonyabbak voltak, mint a rendes rendszer keretében Kínából érkező behozatal árai (lásd a 4. és 5. táblázatot).

(157)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(158)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az EWRIS által a kérdőívekben szolgáltatott adatok alapján értékelte, amelyek valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött, ellenőrzött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(159)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(160)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(161)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(162)

A termelési volumen 2019 és 2020 között 9 %-kal csökkent, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között 5,3 %-kal nőtt. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a termelés volumene 4 %-kal csökkent.

(163)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban stabilan alakult.

(164)

A figyelembe vett időszakban a kapacitáskihasználás 6 %-kal csökkent, ez a termelés 6. táblázatban bemutatott csökkenő tendenciáját tükrözi.

(165)

A Bizottság megjegyezte, hogy a termelési kapacitás a gyártott terméktípusok összetételétől függően változik. A kapacitást a közelmúltban előállított termékösszetétel alapján számította ki.

(166)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése (tonna)

(167)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán értékesített mennyiség összességében 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(168)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az uniós piacon 14 %-kal (7 százalékponttal) csökkent a figyelembe vett időszak alatt, és a felülvizsgálati időszak alatt 44,1 %-ra esett vissza a 2019. évi 51,1 %-hoz képest.

(169)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésében a figyelembe vett időszakban bekövetkezett visszaesés mértéke hasonló a Kínától eltérő harmadik országok piaci részesedésének az 5. táblázatban bemutatott növekedéséhez.

(170)

Az uniós gazdasági ágazat piaci pozíciója romlott a figyelembe vett időszakban. Ez az értékesítési volumen és a piaci részesedés 7. táblázatban bemutatott csökkenése alapján állapítható meg.

(171)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(172)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott alkalmazottak száma a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent. A csökkentés nagy részére (7 %) 2019 és 2020 között került sor, amelyet a felülvizsgálati időszakban bővülés követett. Ez a tendencia a termelési és értékesítési volumen 6. és 7. táblázatban ismertetett tendenciáját követte. A foglalkoztatás 2019 és 2020 közötti csökkenése azzal magyarázható, hogy a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett korlátozások nyomán csökkent a termelés. Ezen intézkedések megszüntetését követően a foglalkoztatás ismét nőtt, azonban elmaradt a 2019. évi alkalmazotti létszámtól.

(173)

A termelékenység stabil maradt az időszakban: 2019 és a felülvizsgálati időszak között kismértékben, 1 %-kal csökkent.

(174)

A felülvizsgálati időszak alatt megállapított dömpingkülönbözet jelentősen meghaladta a de minimis szintet. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatt a behozatal szintje az uniós szabadpiaci felhasználás 1,2 %-át tette ki. Ezért a behozatal tényleges dömpingkülönbözetének nagysága meglehetősen korlátozott mértékben befolyásolta az uniós gazdasági ágazatot.

(175)

A harmadik országokból érkező nagy mennyiségű behozatal hatása és az Unió általános gazdasági helyzetének alakulása miatt az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban nem épült fel a korábbi dömping hatásaiból.

(176)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(177)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevőkkel szemben alkalmazott átlagos értékesítési egységárak a felülvizsgálati időszakban 40 %-kal emelkedtek 2019-hez képest.

(178)

A figyelembe vett időszak alatt az egységenkénti előállítási költség 26 %-kal nőtt. E növekedés több mint fele 2021 és a felülvizsgálati időszak között következett be.

(179)

A termelési egységköltségek növekedését elsősorban a fő nyersanyag – általában a gyártók esetében a huzal, illetve a saját huzalt előállító acéldrótkötél- és -kábelgyártók esetében a hengerhuzal – költségeinek növekedése okozza. A költségnövekedés a Covid-intézkedések megszüntetését követő gazdasági fellendülést követően kezdődött, és az ukrajnai háború kitörését követően is folytatódott. Emellett az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút követően az energiaköltségek is emelkedtek.

(180)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(181)

A munkaerőköltségek 11 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban, ez a növekvő inflációnak megfelelő bérkiigazításokat is tükrözi.

(182)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(183)

A készletek szintje 18 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ami a termelést illeti, a termelés százalékában kifejezett zárókészletek 1 százalékponttal csökkentek.

(184)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(185)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az időszak elején bizonyos felhasználói ágazatokban (pl. gáz- és olajkitermelésben) kialakult nehéz piaci helyzet miatt, amelyet a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó gazdasági visszaesés követett, az uniós gazdasági ágazat 2019-ben és 2020-ban veszteségeket szenvedett el. Ezt követően az uniós gazdasági ágazat 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban csekély nyereséget ért el. Ennek oka az egyes felhasználói ágazatok (pl. ipari alkalmazások, tengerhasznosítási ágazat) megnövekedett kereslete, valamint a gazdaság általános fellendülése. A megnövekedett kereslet azt jelentette, hogy 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban az áremelkedések meghaladták a nyersanyagköltségek növekedését, amint azt a 9. táblázat is mutatja.

(186)

A jövedelmezőségi ráta azonban a figyelembe vett időszak mind a négy évében elmaradt a korábbi vizsgálatokban meghatározott 5 %-os nyereségcéltól (lásd az (EU) 2018/607 végrehajtási rendelet (162) preambulumbekezdését), valamint az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott legalább 6 %-os nyereségcéltól.

(187)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességének mutatója. A nettó pénzforgalom a készletek csökkenését és a jövedelmezőség alakulását követően javult a figyelembe vett időszak során.

(188)

A figyelembe vett időszakban az éves beruházások teljes összege szerény, de viszonylag stabil volt. A beruházások többnyire a meglévő berendezések karbantartására és cseréjére korlátozódtak.

(189)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A mutató a jövedelmezőség tendenciáját követve 2019-ben és 2020-ban negatív volt, majd 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban csekély pozitív értéket ért el.

(190)

A figyelembe vett időszakban az uniós piacra irányuló behozatalt harmadik országok, különösen a Koreai Köztársaságból, Indiából és Törökországból érkező behozatal uralta. Emellett az egyéb harmadik országokból érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban 78 ezer tonnáról 96 ezer tonnára nőtt (5. táblázat). A behozatal piaci részesedése a 2019. évi körülbelül 47,6 %-os szintről a felülvizsgálati időszakban 54,7 %-ra emelkedett. Ezzel szemben a Kínából érkező behozatal a teljes figyelembe vett időszakban nem haladta meg az 1,9 %-ot, és a felülvizsgálati időszak alatt a felhasználás 1,2 %-át tette ki (3. táblázat).

(191)

A figyelembe vett időszak első éveiben az uniós gazdasági ágazat makromutatóit súlyosan érintette a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban hozott intézkedések által okozott gazdasági visszaesés, valamint az egyes felhasználói ágazatok nehéz gazdasági helyzete. A gazdasági helyreállítása után a kijárási korlátozások fokozatos megszüntetését követően a makromutatók bizonyos mértékben javultak, összességében véve azonban továbbra is hátrányos helyzetet mutatnak, mind a termelés és az értékesítés abszolút értékei, mind a piaci részesedés tekintetében, amely 51,1 %-ról 44,1 %-ra esett vissza a figyelembe vett időszakban. A kötött piac a felülvizsgálati időszakban a teljes felhasználás mintegy 1 %-át tette ki, és e piaci fejlemények nem gyakoroltak valós hatást az uniós gazdasági ágazatra.

(192)

Ami a mikromutatókat illeti, az uniós gazdasági ágazat helyzete 2021 és a felülvizsgálat között némileg javult a 2019. és a 2020. évhez képest. A költségek növekedése ellenére a Covid19-világjárvány 2021. évi fokozatos megszűnését követően javuló piaci feltételek kedvezően hatottak az ágazatra, amely így elegendő mértékben emelhette árait ahhoz, hogy jövedelmezősége, beruházásai megtérülése és pénzforgalma javuljon. Mindazonáltal az ágazat jövedelmezősége továbbra is elmaradt az eredeti vizsgálatban meghatározott nyereségcéltól (5 %).

(193)

Figyelembe véve mind a makro-, mind a mikromutatókat és különösen a csökkenő piaci részesedést, a növekedés hiányát, az alacsony kapacitáskihasználást és a nem megfelelő jövedelmezőséget, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszakban továbbra is jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(194)

A kárértékelés célja annak megállapítása, hogy a jelentős kár folytatódott-e, és ha igen, akkor ezt a kárt a Kínából érkező behozatal okozta-e. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megállapított jelentős kárt nem az okozta, hogy a Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban alacsony volt, hanem a harmadik országokból érkező behozatal növekedése, amely a (191) és (192) preambulumbekezdésben ismertetett kedvezőtlen piaci feltételek mellett jelentős piaci részesedést szerzett.

(195)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kínai behozatal által eredetileg okozott jelentős kár megismétlődne-e, ha a Kínával szemben hozott intézkedések hatályukat vesztenék. A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal dömpingárakon valósult meg (3.6. szakasz, (111) preambulumbekezdés), és fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódik a dömping (4.3. szakasz).

(196)

A kár megismétlődésének valószínűségét a Bizottság a következő tényezők elemzésével állapította meg: i. a Kínban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, ii. a kínai behozatal lehetséges árszintjei abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, iii. a kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokban tanúsított magatartása, iv. az uniós piac vonzereje, valamint v. a kínai behozatal uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(197)

A (114) és (115) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a kínai gyártók jelentős termelési kapacitással és ebből fakadóan olyan mértékű szabad kapacitással rendelkeznek Kínában, amely nemcsak a felülvizsgálati időszak alatti Unióba irányuló export mennyiségét haladja meg jóval, hanem a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználásnak is több mint a tízszerese. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy csak a kínai gyártók által a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat óta végrehajtott kapacitásbővítés önmagában is meghaladja a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználást.

(198)

Ezenfelül a (115) és (116) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán az acél drótkötelek és -kábelek iránti belső kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán a belső kereslet nem tudná felvenni a rendelkezésre álló szabad kapacitást.

(199)

A (119) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a kínai exportvolument és az uniós piac vonzerejét az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeknek megfelelően, a Globális Kereskedelmi Atlasz és a kérelemben szereplő adatok alapján állapította meg.

(200)

A (120) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Kínából a Kína szempontjából legfontosabb öt exportpiacra – nevezetesen Indiába, Dél-Koreába, Thaiföldre, az Egyesült Államokba és Vietnámba– irányuló export árai a rendelkezésre álló globális kereskedelmi statisztikák elemzése alapján az Unióba irányuló kivitel árai alatt voltak, a (119) és (120) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. Ezek az exportárak jóval (körülbelül 60 %-kal) elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók még tovább csökkenthetik az Unióba irányuló export árait.

(201)

Az árakat illetően az uniós piacra irányuló kínai behozatal alákínálási különbözete – a (148) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a dömpingellenes vámok figyelembevétele nélkül meghaladta a 40 %-ot. Ez arra enged következtetni, hogy a megnövekedett volumenű kínai behozatal intézkedések hiányában jelentős árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra.

(202)

Figyelembe véve az előző és a (120) preambulumbekezdésben foglalt árelemzést, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, a kínai exportáló gyártókat nagymértékben ösztönöznék arra, hogy exportjukat átirányítsák az Unióba, ahol magasabb árakat érnének el, miközben továbbra is jelentősen alákínálnának az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Emellett szabad kapacitásaikat az uniós piacra irányuló exportmennyiségek növelésére használhatnák fel.

(203)

Emellett a rendelkezésre álló információk alapján az uniós piac a világon az egyik legnagyobb, ahol lényegében az acél drótkötelek és -kábelek valamennyi felhasználói ágazata – a halászat, a tengerészet, a hajógyártás, az olaj- és gázipar, a bányászat, az erdészet, a légi közlekedés, a gépjárműipar, az építőipar és a felvonóipar – megtalálható. Mindez az uniós piac vonzerejét bizonyítja.

(204)

Továbbá amint arra a (122) preambulumbekezdés is rámutat, észszerűen megállapítható, hogy a több kisebb piachoz képest vonzóbb az egységes piacra irányuló export növelése, mivel az ugyanabban a régióban található nagy ügyfeleknek történő értékesítés csökkentheti a szállítási, logisztikai és szervezési költségeket, és biztosíthatja az acél drótkötelet és -kábelt gyártó üzemek bizonyos szintű kapacitáskihasználását is.

(205)

Az uniós piac az árak szempontjából is egyértelműen vonzó, tekintve, hogy a kínai exportáló gyártók az Unióba irányuló értékesítéseknél nagyobb nyereségre tehetnek szert, mint a más exportpiacokra irányuló értékesítések esetében.

(206)

Az uniós piac vonzerejét az is jelzi, hogy az intézkedések bevezetésének kezdete óta a kínai exportőrök megkísérelték kijátszani az intézkedéseket (1.1. szakasz).

(207)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártóknak lehetőségük van, illetve ösztönzést is kapnak arra, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen növeljék az acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló kivitelük volumenét olyan dömpingárakat alkalmazva, amelyekkel lényegesen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnak.

(208)

Az uniós gazdasági ágazat – azzal a forgatókönyvvel számolva, hogy tartja a jelenlegi árszintet – nem lesz képes fenntartani értékesítési volumenét és piaci részesedését az olcsó kínai behozatallal szemben. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína piaci részesedése. Ez nagy valószínűséggel az uniós gazdasági ágazat kárára történne, mivel annak árszintje a legmagasabb, különösen a Kínából érkező, dömpingellenes vámok nélküli behozatal árával összehasonlítva (lásd a (149) preambulumbekezdést). Az értékesítési volumen csökkenése még kisebb kapacitáskihasználást és a termelési átlagköltség növekedését eredményezné. Ez az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének további romlásához vezetne, és növelné a figyelembe vett időszakban már kialakult veszteséges helyzet kockázatát.

(209)

Amennyiben az uniós gazdasági ágazat úgy dönt, hogy értékesítési volumenének és piaci részesedésének megtartása érdekében csökkenti árszintjét, pénzügyi helyzete szinte azonnal romlani fog, és a figyelembe vett időszak elején már megfigyelt veszteséges helyzet – még súlyosabb formában – valószínűleg ismét kialakul.

(210)

Mindkét forgatókönyv esetén az intézkedések hatályvesztése valószínűleg kedvezőtlen hatással járna az uniós gazdasági ágazatra nézve, többek között a foglalkoztatást illetően is. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat már arra kényszerült, hogy 3 %-kal csökkentse a termékhez kapcsolódó foglalkoztatást (lásd a 8. táblázatot). Az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlása növeli teljes termelőegységek bezárásának kockázatát.

(211)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése az acél drótkötelek és -kábelek kínai behozatala által okozott károk megismétlődéséhez vezetne, és az uniós gazdasági ágazat már egyébként is hátrányos helyzete valószínűleg tovább romolna.

(212)

A Bizottság elismeri, hogy az acél drótkötelek és -kábelek Koreai Köztársaságból és egyéb harmadik országokból érkező behozatala – eleve nagy és növekvő volumenére tekintettel – szintén hozzájárul az uniós gazdasági ágazatot érő kárhoz. A vizsgálat azonban az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban annak értékelésére korlátozódott, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e az acél drótkötelek és -kábelek kárt okozó árakon történő kínai behozatala által okozott kár folytatódása vagy megismétlődése. Az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetére való tekintettel a kínai behozatalban bekövetkező esetleges jelentős növekedés – a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitások, az uniós piac vonzereje és az acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló kínai kivitele esetében esetleg alkalmazott alacsony árszintek miatt – csak rontana ezen a helyzeten.

(213)

Az acél drótkötelek és -kábelek kínai behozatala jelenleg sokkal kisebb mennyiségben lép be az uniós piacra, mint az intézkedések bevezetése előtt. Az importárak – a dömpingellenes vámokat is beleértve – sikeresen helyreállították a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei és az uniós gazdasági ágazat közötti, torzulástól mentes versenyfeltételeket. Az a tény, hogy a harmadik országokból érkező behozatal a dömpingellenes vámok hatálya alatti kínai behozatal alá kínál, nem mentesíti a Bizottságot az arra irányuló kötelezettségének teljesítése alól, hogy a vizsgálat keretein belül maradjon. A (211) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság bebizonyította, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése a kár megismétlődéséhez vezetne.

(214)

A fenti elemzés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az acél drótkötelek és -kábeleknek az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai dömpingelt behozatala jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(215)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és a beszállítók érdekeit is.

(216)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(217)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az intézkedések fenntartása nem bizonyult ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések hatályban vannak, lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatásai is értékelésre kerüljenek.

(218)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét vizsgálatban nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(219)

A vizsgálat rámutatott, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra, és annak jelenlegi hátrányos helyzete tovább romlana. Az intézkedések hatályvesztése súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét, mivel egyes uniós gyártóknak részben vagy teljesen meg kellene szüntetniük a működésüket, ami növelné az uniós piac függőségét az acél drótkötelek és -kábelek behozatalától.

(220)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(221)

A (29) preambulumbekezdésben jelzett módon egyetlen importőr sem működött együtt a jelen vizsgálatban. Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt hatása nem lesz jelentős. Eltérő tényekre utaló bizonyítékok hiányában ennek megfelelően megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül az importőröket.

(222)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket széleskörűen alkalmazzák, többek között a halászatban, a tengeri/belvízi hajózásban, a kőolaj- és földgázágazatban, a bányászatban, az erdészetben, a légi közlekedésben, a magas- és a mélyépítésben, valamint a felvonókban.

(223)

A (223) preambulumbekezdésben jelzett módon egyetlen felhasználó sem működött együtt a jelen vizsgálatban. Az acél drótkötelek és -kábelek ágazatának egyes felhasználói jelezték, hogy támogatják az intézkedések fenntartását, rámutatva az acél drótkötelek és -kábelek megbízható ellátási láncának fontosságára az EU-ban.

(224)

Ezért, valamint tekintettel az ezzel ellentétes meggyőző érvek hiányára, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályos intézkedések nem gyakorolnak jelentős negatív hatást a felhasználók gazdasági helyzetére, és így az intézkedések fenntartása nem befolyásolná indokolatlanul a felhasználó iparágak helyzetét.

(225)

Az acél drótkötelek és -kábelek ágazatának egyes beszállítói, például a huzalgyártók és a csomagolóanyagok – köztük a fa kábeldobok – gyártói szintén támogatták az intézkedések fenntartását, rámutatva az acél drótkötelek és -kábelek uniós ágazatának stratégiai jelentőségére más ágazatok, például az acélipar szempontjából is.

(226)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(227)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó acél drótkötelekre és -kábelekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(228)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartását szándékozza javasolni. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket. Egyetlen féltől sem érkezett észrevétel.

(229)

A (6) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság az acél drótkötelek és -kábelek Kínából érkező behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes vámokat kiterjesztette a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár Marokkóból vagy a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is. Az acél drótkötelek és -kábelek Kínából származó behozatalára vonatkozóan fenntartandó dömpingellenes vámokat továbbra is ki kell terjeszteni a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár Marokkóból vagy a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is. A kiterjesztett intézkedések alól az 1886/2004/EK rendelet alapján mentességet élvező marokkói exportáló gyártónak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia. A kiterjesztett intézkedések alól a 400/2010/EU végrehajtási rendelet alapján mentességet élvező 15 koreai exportáló gyártónak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia.

(230)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (83) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(231)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,