(1)   A tudományos bizottságok küldetése, hogy tudományos tanácsokkal és kockázatértékelésekkel lássák el a Bizottságot a népegészségügy, a fogyasztói biztonság és a környezeti kockázatok területén, beleértve adott esetben a kritikus információs hiányok orvoslásához szükséges kutatási igények meghatározását, valamint a javasolt jövőbeli kutatási tevékenységek és a kutatási eredmények értékelését.

(2)   A tudományos bizottságok hatáskörét az I. melléklet határozza meg.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti az uniós jogi aktusok által az egyéb közösségi kockázatértékelő szervekre – különösen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra, az Európai Gyógyszerügynökségre, az Európai Vegyianyag-ügynökségre, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra – ruházott hatásköröket.

(1)   A tudományos bizottságok az uniós jogban meghatározott esetekben tudományos kockázatértékelésekkel látják el a Bizottságot.

(2)   A tudományos bizottságok továbbá kérésre tudományos tanácsokkal látják el a Bizottság szolgálatait a közegészségügy, a fogyasztói biztonság és a környezeti kockázatok szempontjából különös jelentőséggel bíró kérdésekben.

(3)   A Bizottság szolgálatai felkérhetik a tudományos bizottságokat, hogy a hatáskörükbe tartozó területeken határozzák meg a kritikus információhiányok orvoslásához szükséges kutatási igényeket, valamint értékeljék a javasolt jövőbeli kutatási tevékenységeket és kutatási eredményeket.

(4)   A Bizottság szolgálatai sürgős kockázatok esetén felkérhetik a tudományos bizottságokat, hogy gyors kockázati tanácsadást nyújtsanak a konkrét kockázatokra vonatkozó tudományos ismeretek mindenkori állásáról.

(5)   A Bizottság szolgálatai felkérhetik a tudományos bizottságokat, hogy más uniós szervekkel vagy tudományos szervezetekkel együtt vegyenek részt tematikus hálózatokban vagy rendezvényeken annak érdekében, hogy nyomon kövessék az I. mellékletben meghatározott hatáskörökhöz kapcsolódó tudományos ismeretek fejlődését, illetve hozzájáruljanak ahhoz.

(6)   A tudományos bizottságok memorandumok vagy állásfoglalások elfogadása és a Bizottságnak való megküldése révén felhívják a Bizottság, illetve szolgálatai figyelmét a hatáskörükbe tartozó bármely olyan konkrét vagy újonnan jelentkező problémára, amely vélekedésük szerint valós vagy potenciális kockázatot jelent a fogyasztói biztonságra, a népegészségügyre vagy a környezetre. A Bizottság szolgálatai közzétehetik e memorandumokat és állásfoglalásokat, továbbá meghatározzák a meghozandó intézkedéseket, beleértve adott esetben a problémára vonatkozó tudományos szakvélemény bekérését is.

(7)   A tudományos bizottságok a 14. cikkben említett titkársággal folytatott konzultációt követően elfogadják a kockázatértékelések elvégzésére és nyújtására vonatkozó módszertanukat, és azt az összes vonatkozó tudományos tényező figyelembevétele érdekében rendszeresen felülvizsgálják. Gondoskodnak arról, hogy a módszertan megfeleljen a mindenkori kockázatértékelési gyakorlatoknak.

(1)   Az FBTB és a SCHEER egyenként legfeljebb 19 tagból áll. Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság főigazgatója az igényeknek megfelelően határozza meg az egyes bizottságok tagjainak számát.

(2)   A tudományos bizottságok tagjait az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság főigazgatója nevezi ki a jelölteknek a meghatározott szakterületeken bizonyított tudományos szakértelme és tapasztalatai alapján, figyelembe véve a következők biztosításának szükségességét:

(3)   A tudományos bizottságok tagjait a Bizottság honlapján közzétett pályázati felhívás nyomán alkalmasnak talált jelöltek listájáról nevezik ki; a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása) egy, az Europa weboldalra mutató link is elérhető lesz.

(4)   Azokat az alkalmas jelölteket, akiket felvettek a (3) bekezdésben említett listára, ugyanakkor nem neveztek ki, egy tartaléklistára veszik fel. A tartaléklistán szereplők közül lehet megfelelő jelölteket keresni azon tagok pótlására, akiknek a tagsága az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban vagy halála miatt megszűnt.

(5)   A tudományos bizottságok tagjainak listáját közzé kell tenni a szakértői csoportok nyilvántartásában, és azt a Bizottság megfelelő honlapján is elérhetővé kell tenni.

(1)   A tudományos bizottságok tagjait ötéves időtartamra nevezik ki. A tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg helyükre új tagot nem neveznek ki, vagy megbízatásukat meg nem újítják.

(2)   Ha egy tag már nem felel meg az e határozat 16–18. cikkében vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében foglalt feltételeknek, illetve le kíván mondani, vagy már nem képes hatékonyan hozzájárulni a bizottsági tanácskozásokhoz, a Bizottság szolgálatai megszüntethetik a tagságát.

(3)   Amennyiben valamely tag tagsága a (2) bekezdéssel összhangban vagy halál miatt megszűnik, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság főigazgatója póttagot nevez ki az ötéves hivatali idő fennmaradó részére.

(1)   Minden egyes ciklus elején az egyes tudományos bizottságok egy elnököt és két alelnököt választanak tagjaik közül. A választás a bizottság tagjai teljes számának egyszerű többségével történik.

(2)   Az elnök és az alelnökök hivatali ideje öt évre szól és megújítható. Az elnöknek vagy az alelnöknek az ötéves hivatali idő alatt történő helyettesítése a hivatali idő hátralevő részére szól.

(3)   A tudományos bizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztási eljárását a 12. cikkben említett eljárási szabályzat határozza meg.

(1)   Minden tudományos bizottság a tagjai teljes számának többségével hoz határozatokat.

(2)   A bizottság azon tagjai, akik lemondtak, vagy akiknek a tagsága az 5. cikk (2) bekezdése értelmében, illetve halál következtében megszűnt, nem vehetők figyelembe az (1) bekezdésben említett többség kiszámításakor.

(1)   A Bizottság szolgálatai kérhetik, hogy egy tudományos bizottság meghatározott határidőn belül szakvéleményt fogadjon el.

(2)   A Bizottság szolgálatai közös vélemény elfogadását kérhetik olyan kérdésekről, amelyeket két bizottságnak is meg kell vizsgálnia.

(3)   A Bizottság szolgálatai konzultációkat, meghallgatásokat vagy egyéb tudományos szervekkel való együttműködést szervezhetnek, amennyiben azokat szükségesnek tartják a bizottságok véleményének elkészítéséhez.

(1)   A Bizottság szolgálatai külső szakértőket kérhetnek fel, valamint más uniós szervek konkrét és releváns tudományos ismeretekkel és szakértelemmel rendelkező szakértőit is meghívhatják a tudományos bizottságok, köztük a 10. cikkben említett munkacsoportok munkájában való részvételre.

(2)   A külső szakértők kiválasztásának meg kell felelnie a 12. cikkben említett eljárási szabályzatnak.

(1)   A Bizottság szolgálataival egyetértésben a tudományos bizottságok külön munkacsoportokat hozhatnak létre, amelyek feladata a bizottságok tudományos szakvéleményeinek előkészítése és megszövegezése. E munkacsoportokat különösen abban az esetben hozzák létre, ha adott kérdésben külső szakértők bevonására van szükség.

(2)   A munkacsoportok az illetékes bizottság tagjai mellett külső szakértőket is magukban foglalhatnak. A munkacsoportok elnöki tisztét a tudományos bizottság egy tagja tölti be. A munkacsoport elnöke felelős a munkacsoport összehívásáért és a bizottságnak való jelentéstételért, és a munkacsoport tagjai közül előadót jelölhet ki. Multidiszciplináris jellegű, rendkívül összetett kérdések esetén több előadó is kijelölhető.

(3)   Ha egy kérdés egynél több tudományos bizottságot érint, akkor egy közös munkacsoportot hoznak létre, amely a két bizottság tagjaiból, valamint szükség szerint külső szakértőkből áll.

(1)   A tudományos bizottságok a Bizottság szolgálatainak javaslatára és velük egyetértésben közös eljárási szabályzatokat fogadnak el.

(2)   Az eljárási szabályzatok biztosítják, hogy a tudományos bizottságok a feladataikat a 4. fejezettel és a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó szabályaival összhangban a kiváló minőség, a függetlenség és az átláthatóság elveinek tiszteletben tartásával lássák el, figyelembe véve az üzleti titok bizalmas kezelése iránti jogos igényeket és azokat a kockázatértékelési elveket, melyeket a Bizottság szolgálatai a tapasztalataik alapján és az e területre vonatkozó szakpolitikájuk figyelembevételével állapíthatnak meg.

(3)   Az eljárási szabályzat különösen a következőkről rendelkezik:

(1)   A hasonló feladatokat ellátó más érintett uniós, nemzeti vagy nemzetközi szervekkel való kapcsolatok tekintetében a tudományos bizottságok a következőkben segítik a Bizottság szolgálatait:

(2)   A Bizottság szolgálatai kérhetik és megszervezhetik a közös munkát – beleértve a közös véleményeket – a tudományos bizottságok és a hasonló feladatokat ellátó uniós, nemzeti, illetve nemzetközi szervek részvételével.

(3)   Ha valamely tudományos kérdésben lényeges véleménybeli eltérés áll fenn, és az érintett másik szerv uniós szerv, a Bizottság szolgálatainak a felkérése nyomán az illetékes tudományos bizottságnak együtt kell működnie az érintett szervvel annak érdekében, hogy vagy rendezzék az eltérést, vagy nyújtsanak be a Bizottság szolgálataihoz egy közös dokumentumot, amely egyértelműen tisztázza a vitatott tudományos kérdéseket, és meghatározza az adatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezt a dokumentumot nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(1)   Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság titkárságot biztosít a tudományos bizottságok és munkacsoportjaik, valamint az e határozat alkalmazásához kapcsolódó valamennyi más tevékenység számára.

(2)   A titkárság tudományos és igazgatási segítséget nyújt a tudományos bizottságok hatékony működésének megkönnyítése érdekében, az eljárási szabályzatnak való megfelelés ellenőrzése érdekében – különösen a kiváló minőség, a függetlenség és az átláthatóság követelményeit illetően –, valamint a bizottságok tevékenységeire vonatkozó kommunikáció és az érdekelt felekkel folytatott megfelelő párbeszéd biztosítása céljából, beleértve különösen a bizottságok tevékenységeiről szóló meghallgatások szervezését, továbbá a vélemények és egyéb nyilvános dokumentumok közzétételét. A titkárság ezenkívül támogatást nyújt a bizottságoknak és az eljárási szabályzatnak megfelelően megszervezi és elvégzi a vélemények minőség-ellenőrzését a teljesség, a következetesség, az egyértelműség, valamint a kérelmeknek és a szerkesztési előírásoknak való megfelelés szempontjából.

(3)   A titkárság gondoskodik a tudományos bizottságok tevékenységeinek tudományos és technikai koordinálásáról, és adott esetben tevékenységüknek a más uniós, nemzeti és nemzetközi szervek tevékenységével való, időben történő összehangolásáról a közös érdeklődésre számot tartó témák kapcsán végzett kockázatértékelések következetességének biztosítása érdekében, továbbá biztosítja az érdekelt felekkel folytatott, az eljárási szabályzatban előírt párbeszéd alkalmazását és a bizottságok tevékenységeire vonatkozó kommunikációt.

(1)   A tudományos bizottságok tagjai és a külső szakértők külön juttatásra jogosultak előkészítő munkájukért és a bizottságokban, munkacsoportokban és az e határozat alkalmazásával kapcsolatos, a Bizottság szolgálatai által szervezett tevékenységekben való személyes vagy távoli, elektronikus úton történő részvételükért, valamint egy adott kérdés előadójaként a II. mellékletben előírtakban foglaltak szerint.

(2)   A tagoknak és a külső szakértőknek a tudományos bizottságok tevékenységeivel kapcsolatos utazási és – adott esetben – ellátási költségeit a Bizottság hatályos rendelkezéseinek megfelelően térítik meg. Ezeket költségeket azon éves költségvetés keretein belül kell visszatéríteni, amelyet az Európai Bizottság szolgálatai a tudományos bizottságok tevékenységére különítettek el.

(1)   A tudományos bizottságok tagjait és a külső szakértőket személyes minőségükben nevezik ki. Feladataikat nem ruházhatják át más személyre.

(2)   A tudományos bizottságok tagjai és a külső szakértők függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva járnak el. E célból érdekeltségi nyilatkozatot kell tenniük, feltüntetve minden olyan érdekeltséget, amely veszélyeztetheti, vagy amelyről észszerűen feltételezhető, hogy veszélyezteti függetlenségüket, beleértve a közeli családtagjaikkal kapcsolatos lényeges körülményeket is.

(3)   Az érdekeltségi nyilatkozatokat írásban, a tudományos bizottság tagjává vagy külső szakértővé történő kinevezés előtt és évente kell megtenni. Ezeket a nyilatkozatokat minden olyan esetben frissíteni kell, amikor a körülmények megváltozása ezt szükségessé teszi.

(4)   A tudományos bizottságok tagjai és a külső szakértők minden ülésen nyilatkoznak minden olyan konkrét érdekeltségükről, amely veszélyeztetheti, vagy amelyről észszerűen feltételezhető, hogy veszélyezteti függetlenségüket a napirendi pontokkal kapcsolatban. Ugyanez a kötelezettség értelemszerűen vonatkozik arra az esetre is, ha a tudományos bizottságok bármelyikében írásbeli eljárást indítanak.

(1)   A tudományos bizottságok tagjai és a külső szakértők nem hozzák nyilvánosságra a tudományos bizottságok vagy munkacsoportok munkája, illetve az e határozat alkalmazásával kapcsolatos egyéb tevékenységek eredményeként általuk megismert információkat. E célból titoktartási nyilatkozatot írnak alá.

(2)   A tudományos bizottságok tagjainak és a külső szakértőknek meg kell felelniük az EU-minősített adatok (EUCI) és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, az (EU, Euratom) 2015/443 (3) és az (EU, Euratom) 2015/444 (4) bizottsági határozatban meghatározott biztonsági szabályoknak. Ha ezeket a kötelezettségeket nem teljesítik, a Bizottság szolgálatai minden megfelelő intézkedést meghozhatnak.

(1)   A tudományos bizottságok nagy fokú átláthatóság mellett végzik tevékenységeiket. A Bizottság szolgálatai egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszik az összes vonatkozó dokumentumot, például a napirendtervezeteket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait; a szakértői csoportok nyilvántartásában is elérhető lesz egy erre a weboldalra mutató link. A Bizottság szolgálatai indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik internetes honlapjukon az alábbiakat:

(2)   A munkacsoportok tagjainak neveit és érdekeltségi nyilatkozatait nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a Bizottság honlapján azon vélemény közzétételét követően, amelyhez hozzájárultak.

Amennyiben egy dokumentum közzététele az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint kedvezőtlenül befolyásolná valamely köz- vagy magánérdek védelmét, a közzétételtől el lehet tekinteni.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést a 45/2001/EK rendelet és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) követelményeivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel a személyes adatok feldolgozására és az üzleti titoktartásra.

(1)   A 2008/721/EK határozat hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra való hivatkozásokként kell értelmezni. A hatályon kívül helyezett határozattal létrehozott bizottságokra történő hivatkozásokat az e határozattal létrehozott bizottságokra való hivatkozásokként kell értelmezni.