(1)

A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Unió továbbra is töretlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

(3)

Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24-én Ukrajnában folytatandó katonai műveletet jelentett be, és Oroszország fegyveres erői provokáció nélküli és indokolatlan katonai agressziót indítottak Ukrajna ellen. Az említett jogellenes agressziós háború Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének kirívó megsértése, valamint sérti az erőszak alkalmazásának az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát – amely a nemzetközi jog alapvető szabálya – és az ENSZ Alapokmányának egyéb elveit is.

(4)

Az ENSZ Közgyűlése a 2022. március 2-án elfogadott ES-11/1. sz. határozatában a leghatározottabban elítélte az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszióját, amely sérti az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését. Az ENSZ Közgyűlése a 2022. október 12-én elfogadott ES-11/4. sz. határozatában – tudomásul véve az ENSZ főtitkárának 2022. szeptember 29-i nyilatkozatát, amelyben a főtitkár emlékeztetett arra, hogy egy állam területének egy másik állam általi, erőszakkal való fenyegetése vagy erőszak alkalmazása eredményeként történő annektálása sérti az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveit – elítélte a jogellenes úgynevezett népszavazásoknak az Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli régiókban az Oroszországi Föderáció által történő megszervezését, valamint az említett úgynevezett népszavazások megszervezését követően Ukrajna Doneck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiójának megkísérelt jogellenes annektálását.

(5)

Az ENSZ Közgyűlése a 2022. november 15-i A/RES/ES-11/5. sz. határozatában súlyos aggodalmának adott hangot az emberélet-veszteségek, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése, az infrastruktúra és a természeti erőforrások elpusztítása, a köz- és magántulajdon elvesztése és a gazdasági vészhelyzet miatt – amit mind az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziója okozott –, továbbá elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni a nemzetközi jog Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett mindennemű megsértéséért, ideértve az ENSZ Alapokmányát sértő agresszióját, valamint a nemzetközi humanitárius jognak és az emberi jogok nemzetközi jogának mindennemű megsértésért, és hogy az Oroszországi Föderációnak viselnie kell valamennyi nemzetközi jogot sértő cselekményének jogkövetkezményeit, ideértve az ilyen cselekmények által okozott sérelmek, köztük bármely kár megtérítését.

(6)

Az ENSZ Közgyűlése a 2023. február 23-i A/ES-11/L.7. sz. határozatában felszólított arra is, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő felek teljes mértékben tartsák be a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, és haladéktalanul szüntessék meg az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadásokat, valamint a polgári létesítmények – többek között lakóépületek, iskolák és kórházak – elleni szándékos támadásokat.

(7)

A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/335 határozatot (2), amelyben megtiltotta az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyleteket, ideértve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel folytatott ügyleteket. A Tanács 2022. március 9-én elfogadta a (KKBP) 2022/395 határozatot (3), hogy ilyen tilalmat vezessen be az orosz Nemzeti Befektetési Alapra (National Wealth Fund) vonatkozóan. Az említett tilalmak következtében a tagállamok pénzügyi intézményei által tartott releváns vagyoni eszközök „immobilizáltak”.

(8)

Amint azt a 2023. október 26-án és 27-én ülésező Európai Tanács következtetései is hangsúlyozzák, határozott, a partnerekkel koordinált módon tett előrelépésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy a közvetlenül Oroszország immobilizált vagyoni eszközeiből származó, magánfelek által birtokolt bármely rendkívüli bevételt hogyan lehetne Ukrajna, valamint annak helyreállítása és újjáépítése támogatására átirányítani, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, valamint az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Következtetéseiben az Európai Tanács felhívta az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (a továbbiakban: a főképviselő) és a Bizottságot a munka felgyorsítására javaslatok benyújtása céljából.

(9)

Az Európai Tanács a 2023. december 14-i és 15-i következtetéseiben ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és újólag megerősítette, hogy az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való természetes jogát.

(10)

Az Európai Tanács rendkívüli ülése a 2024. február 1-jei következtetéseiben aláhúzta annak szükségességét, hogy a 2024–2027-es időszakra stabil, kiszámítható és fenntartható pénzügyi támogatást biztosítsanak – a partnerekkel együtt – Ukrajna számára, és úgy döntött, hogy a 2024–2027-es időszakra létre kell hozni egy Ukrajna-eszközt. Az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4)2024. február 29-én fogadták el. A Bizottság 2024. március 5-én javaslatot tett az európai védelmi ipari program (EDIP) és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását biztosító intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre (5). Az EDIP-et a 2025–2027-es időszakra kell létrehozni, és az magában foglal egy olyan együttműködési programot (a továbbiakban: az Ukrajna támogatását célzó eszköz), amelynek célja, hogy hozzájáruljon az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez.

(11)

Az Európai Tanács a 2024. március 22-i következtetéseiben kijelentette, hogy a helyzet sürgősségére tekintettel, az Európai Unió eltökélt amellett, hogy továbbra is biztosítsa Ukrajna és népe számára valamennyi szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges.

(12)

A Tanács 2024. február 12-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2024/577 határozatot (6), hogy bizonyos pontosításokat tegyen az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyletek tilalmára vonatkozóan, valamint további intézkedéseket vezessen be.

(13)

A (KKBP) 2024/577 határozat egyértelművé tette, hogy az Orosz Központi Bank pénzeszközeihez és tartalékaihoz kapcsolódó, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv – így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap – pénzeszközeihez és tartalékaihoz kapcsolódó mérlegtechnikai ügyletek nem tartoznak a 2022. február 28. óta alkalmazandó ügyleti tilalom hatálya alá. A továbbra is engedélyezett mérlegtechnikai ügyletek különösen az immobilizált kamatszelvény- vagy osztalékkifizetések és visszafizetések, valamint a lejáró betétek miatt felhalmozódó készpénzegyenlegek újbóli befektetéséhez kapcsolódnak a prudens befektetési politikával összhangban, az alkalmazandó szabályozási követelményeknek megfelelően.

(14)

Az egyéb ügyletek, különösen az Orosz Központi Bank részére vagy javára, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv – például az orosz Nemzeti Befektetési Alap – részére vagy javára történő közvetlen vagy közvetett transzferek továbbra is tilosak.

(15)

Az ilyen egyéb ügyletek tilalma a készpénzegyenlegek rendkívüli és váratlan felhalmozódását eredményezi a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében vett központi értéktárak mérlegében, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pénzügyi eszközök kiegyenlítésében és a kapcsolódó központi számlavezetésben az Unióban. Az említett felhalmozódás az Orosz Központi Bank, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv – így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap – pénzeszközei és tartalékai immobilizációjának köszönhető, mivel tilos az Orosz Központi Bank, valamint az említett személyek, szervezetek és szervek számára tőkeösszegek és kamatok, kamatszelvények, osztalékok vagy értékpapírokkal kapcsolatos egyéb bevételek kifizetése.

(16)

A központi értéktárak olyan sajátos helyzetben vannak, amely különbözik más pénzügyi intézmények helyzetétől, mivel a központi értéktárak ügyfeleinek készpénzegyenlegét általában az egyes napok vége előtt elutalják a központi értéktárból, és az jellemzően nem generál hozamot az ügyfelek számára. A központi értéktárak által tartott azon készpénzegyenlegeket, amelyek az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv – így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap – pénzeszközeivel kapcsolatban halmozódnak fel a korlátozó intézkedések következtében, a központi értéktáraknak a továbbiakban prudens módon kell kezelniük. Ennek eredményeként váratlan és rendkívüli bevételek keletkeznek.

(17)

A váratlan és rendkívüli bevételeket az alkalmazandó szabályok szerint nem kell az Orosz Központi Bank rendelkezésére bocsátani, még az ügyleti tilalom megszüntetését követően sem. Azok így nem minősülnek állami pénzeszközöknek. Ezért az állami pénzeszközöket védő szabályok e bevételekre nem alkalmazandók.

(18)

Továbbá, mivel az említett váratlan és rendkívüli bevételek szükségszerűen a korlátozó intézkedések – különösen a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet (8) 5a. cikkének (4) bekezdésében megállapított tilalom – végrehajtásából származnak, a központi értéktárak nem számíthatnak arra, hogy azokból jogosulatlan és nem szándékolt gazdasági előnyt szereznek. A közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseinek – különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elvei, többek között a nemzetközi humanitárius jog elvei megszilárdításának és támogatásának, a béke megőrzésének, a konfliktusok kialakulása megelőzésének, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésének, valamint az ember által okozott katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésének – megvalósítására irányuló jogszerű cél alapján a (KKBP) 2024/577 határozat kiegészítő intézkedéseket vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy a központi értéktárak azon váratlan és rendkívüli nyeresége, amely az említett határozat hatálybalépése és az Orosz Központi Bank pénzeszközeire és tartalékaira vonatkozó ideiglenes korlátozó intézkedések majdani megszüntetésének időpontja közötti időszakban halmozódik fel, Ukrajna javát szolgálja. Az említett intézkedéseket az (EU) 2024/576 tanácsi rendelet (9) határozza meg.

(19)

Így különösen, 2024. február 15. óta az Orosz Központi Bank 1 millió EUR-t meghaladó összértékű tartalékait és pénzeszközeit birtokló központi értéktáraknak az ilyen rendkívüli készpénzegyenlegeket, amelyek az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak immobilizációja következtében halmozódnak fel, más tevékenységeiktől elkülönítve kell elszámolniuk és kezelniük, és a keletkező váratlan és rendkívüli bevételeket is el kell különíteniük.

(20)

A központi értéktárak számára tilos az is, hogy a nemzeti joggal összhangban, a társasági adónak az érintett tagállam általános adózási szabályai szerinti levonását követően meghatározott nettó nyereségüket akár osztalékfizetés útján, akár bármilyen más formában a részvényesek vagy harmadik felek rendelkezésére bocsássák mindaddig, amíg a Tanács nem határoz arról, hogy az említett nettó nyereségből pénzügyi hozzájárulást kell képezni Ukrajna támogatása érdekében. A 2024. február 15. előtt keletkezett ilyen nettó nyereségek továbbra is korlátozások nélkül és azonnal rendelkezésre állnak a központi értéktáraknál felmerült kiadások, kockázatok és veszteségek fedezésére, amint azt a központi értéktárakra alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok – ideértve adott esetben a prudenciális jogszabályokat is – megkövetelik.

(21)

Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, indokolatlan és provokáció nélküli, teljes körű inváziójának második évfordulóján a G7-ek vezetői a 2024. február 24-i nyilatkozatukban újólag megerősítették országaik Ukrajna önvédelemhez való joga iránti folytatódó támogatását és Ukrajna hosszú távú biztonsága iránti elkötelezettségüket, továbbá vállalták, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatásukat, valamint növelik a gyártási és szállítási képességeket az ország támogatása céljából. Az említett nyilatkozat üdvözölte a központi értéktáraknak az Oroszország immobilizált állami pénzeszközeiből szerzett rendkívüli bevételeire vonatkozó uniós jogi aktusok elfogadását, és további lépéseket szorgalmazottt e rendkívüli bevételek felhasználásának lehetővé tétele érdekében, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően és az alkalmazandó joggal összhangban.

(22)

Tekintettel a helyzet súlyosságára, és válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, és mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményei továbbra is sértik a nemzetközi jog alapvető szabályait – különösen az erőszak alkalmazásának az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát – vagy a nemzetközi humanitárius jog alapvető szabályait, helyénvaló hatályban tartani az Unió által bevezetett valamennyi intézkedést. Szintén helyénvaló kiegészítő rendkívüli intézkedéseket hozni, amelyek célja Ukrajnának, az ország helyreállításának és újjáépítésének, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmének támogatása, összhangban a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseivel, különösen az Unió értékeinek, alapvető érdekeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának a megőrzésével, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog – többek között a nemzetközi humanitárius jog – elveinek a megszilárdításával és támogatásával, az ENSZ Alapokmánya szerinti önvédelemhez való joggal és az agressziónak az ENSZ Alapokmánya szerinti tilalmával, a béke megőrzésével, a konfliktusok kialakulásának megelőzésével, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelmének megerősítésével, valamint az ember által okozott – így az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajnát és lakosságát sújtó – katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésével.

(23)

E kiegészítő intézkedések célkitűzése végső soron az kell legyen, hogy támogassák Ukrajnát, az ország helyreállítását és újjáépítését, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmét, többek között a (KKBP) 2021/509 tanácsi határozattal (10) létrehozott Európai Békekeret és az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programok – így például az Ukrajna-eszköz, valamint az Ukrajna védelmi technológiai és ipari bázisának helyreállítását, újjáépítését és korszerűsítését célzó programok – révén. A jogbiztonság elvével összhangban a kiegészítő intézkedéseket 2024. február 15-től kell alkalmazni.

(24)

Így különösen, helyénvaló szabályokat megállapítani arra vonatkozóan, hogy a korlátozó intézkedések – mindenekelőtt a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott tilalom – végrehajtásából eredően a központi értéktáraknál keletkező váratlan és rendkívüli bevételekből származó nettó nyereséget miként kell – az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, valamint az uniós és a nemzetközi joggal összhangban, a partnerekkel koordinált módon – Ukrajnának, az ország helyreállításának és újjáépítésének, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmének támogatására fordítani. A Bizottságnak félévente tájékoztatnia kell a Tanácsot a központi értéktárak által átutalt összegekről.

(25)

Az 1 millió EUR-t meghaladó összértékű vagyoni eszközöket és tartalékokat birtokló központi értéktáraknak az e vagyoni eszközökből és tartalékokból származó nettó nyereségükből a 2024. február 15. óta felhalmozódó említett nettó nyereség 99,7 %-ának megfelelő mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük. Ezt a mértéket az indokolja, hogy a szóban forgó nettó nyereség szükségszerűen a korlátozó intézkedések – különösen a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében megállapított tilalom – végrehajtásából származik, és ennélfogva a központi értéktárak nem számíthatnak arra, hogy abból jogosulatlan és nem szándékolt gazdasági előnyt szereznek. Tekintve a központi értéktárak felelősségi körét és az immobilizált vagyoni eszközök kezelésében betöltött szerepét, helyénvaló azonban úgy rendelkezni, hogy munkájuk hatékonyságának biztosítása érdekében a nettó nyereség egy korlátozott hányadát megtarthassák. A kifizetéseket féléves részletekben kell teljesíteni mindaddig, amíg a rendkívüli nyereségnek a központi értéktárak mérlegében való felhalmozódása az Orosz Központi Bank pénzeszközeivel és tartalékaival folytatott ügyleteket tiltó korlátozó intézkedések megszüntetése miatt abba nem marad.

(26)

A központi értéktárak számára lehetővé kell tenni, hogy a jogszabályban előírt tőke- és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelésre tekintettel, és az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott vagyoni eszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel, a pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 10 %-át ideiglenesen megtartsák. Ha ez az arány a jövőben elégtelenné válik, lehetővé kell tenni a központi értéktárak számára, hogy a fizetendő pénzügyi hozzájárulás egy kiegészítő hányadának megtartása iránt kellően indokolt kérelmet nyújtsanak be a nemzeti felügyeleti hatósághoz. A kiegészítő hányad megtartása csak akkor engedélyezhető, ha az – az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott vagyoni eszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel – feltétlenül szükséges a kockázatkezelési követelményeknek való megfeleléshez.

(27)

Ez a határozat olyan kiegészítő intézkedésekről rendelkezik, amelyek új kötelezettségeket hoznak létre a központi értéktárak számára, nevezetesen, hogy hozzájárulást fizessenek az Uniónak Ukrajnának, az ország helyreállításának és újjáépítésének, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmének támogatása céljából. Tekintve ezen intézkedések meghozatalának kontextusát, a központi értéktárak sajátos helyzetét, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek – különösen az Unió értékei, alapvető érdekei, biztonsága, függetlensége és integritása megőrzésének, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog, többek között a nemzetközi humanitárius jog elvei megszilárdításának és erősítésének, az ENSZ Alapokmánya szerinti önvédelemhez való jognak és az agresszió tilalmának, a béke megőrzésének, a konfliktusok kialakulása megelőzésének, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésének, valamint az ember által okozott katasztrófákkal, így az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajnát és lakosságát sújtó katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésének – megvalósítására irányuló intézkedések jogszerű célját, ezen intézkedések teljes mértékben tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában – különösen annak 17. és 52. cikkében – elismert alapvető jogokat és szabadságokat, mivel indokoltak és arányosak a kitűzött célokkal.

(28)

Az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak kezelésével kapcsolatos ügyleti tilalomhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseknek mindaddig hatályban kell maradniuk, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni agressziós háborújával, és nem kompenzálja Ukrajnát a háború által okozott károkért.

(29)

Bizonyos intézkedések végrehajtása érdekében az Unió további fellépésére van szükség.

(30)

A 2014/512/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1a. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

2.

Az 1a. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

(*1)  A Tanács (KKBP) 2021/509 határozata (2021. március 22.) az Európai Békekeret létrehozásáról, valamint a (KKBP) 2015/528 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2021.3.24., 14. o.).” "