(1)

A megújuló energia kulcsfontosságú az Unió dekarbonizációs célkitűzéseinek teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a háztartásokat, a vállalkozásokat, az ipart és egyre inkább a közlekedési ágazatot is tiszta, megfizethető és biztonságos villamos energiával lehessen ellátni.

(2)

Az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 75 %-áért az energiatermelés és -fogyasztás felelős. A megújulóenergia-létesítmények mielőbbi kiépítése ezért alapvetően fontos egyrészt ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a megújuló energiára vonatkozóan 2030-ra kitűzött legalább 42,5 %-os uniós célt, másrészt az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) összhangban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55 %-os csökkentésére vonatkozó 2030-as uniós cél eléréséhez való hozzájárulás szempontjából.

(3)

A megújuló energia gyorsan és egyre nagyobb teret nyer. 2022-ben az Unió 16 GW tengeri szélenergia-, 187 GW szárazföldi szélenergia- és 203 GW fotovoltaikus napenergia-termelési kapacitással rendelkezett (2). Ezenkívül a szélből és napenergiából előállított villamos energia a villamosenergia-szerkezet 16 %-át, illetve 7 %-át tette ki, ami összesen 23 %-ot jelent (3).

(4)

A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának növekedését nagyban elősegítették a tagállamok által szervezett árverések. Ezek az árverések állami támogatást is kínálhatnak. Az árverések köztámogatást biztosíthatnak megújulóenergia-projektek kiépítéséhez vagy jogot a projektek kidolgozásához egy adott helyszínen lévő fejlesztőnek, vagy mindkettőt. Az árverések lehetővé tették a tagállamok számára, hogy versenyképes feltételek mellett határozzák meg a megújulóenergia-technológiákra rendelkezésre álló pénzügyi támogatás szintjét. Az árverések fontos szerepet játszottak az állami támogatás szintjének optimalizálásában is. Bár egyre gyakoribb a megújuló energia piaci alapú alkalmazása, az továbbra is főként támogatási rendszereken alapul.

(5)

Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programoknak ösztönözniük kell a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, mégpedig piaci alapú és a piaci jelzésekre reagáló módon; alkalmazásuk során egyrészt gondoskodni kell arról, hogy ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, másrészt figyelembe kell venni az esetleges rendszerintegrációs költségeket és a hálózati stabilitást. Az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (6) bekezdése értelmében minden olyan esetben, amikor a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatása versenyeztetési eljárás útján kerül odaítélésre, a magas projektmegvalósulási arány biztosítása érdekében a tagállamoknak megkülönböztetésmentes és átlátható kritériumokat kell meghatározniuk és közzétenniük arra vonatkozóan, hogy ki vehet részt a versenyeztetési eljárásban. Ezért különösen fontos, hogy az ilyen árverések megfelelően legyenek kialakítva.

(6)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak hosszú távú, referenciaként legalább a következő öt évet vagy költségvetés-tervezési korlátok esetén legalább a következő három évet felölelő ütemterveket kell közzétenniük a támogatások várható elosztásáról, beleértve a hozzávetőleges ütemtervet, adott esetben a versenyeztetési eljárások gyakoriságát, a várható kapacitást és költségvetést vagy a várható maximális elosztandó egységes támogatást, valamint adott esetben a támogatható technológiákat. Ezt az ütemtervet évente, illetve minden olyan esetben frissíteni kell, amikor a legújabb piaci fejlemények vagy a támogatások várható elosztása miatt szükséges. Ez különösen fontos annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint hogy elő lehessen mozdítani a kiépítési igények kielégítéséhez szükséges beruházásokat. Az említett információknak egy kifejezetten az árverések kérdésével foglalkozó, interaktív uniós platformon való közzététele az említett célkitűzéseket szolgálná, és fokozná a harmonizációt.

(7)

A megújuló energia fejlesztésére irányuló nemzeti árverések gyakran nem jutalmazzák megfelelően az uniós termékek magas szintű környezetvédelmi és szociális normáit, illetve nem veszik figyelembe az ellátási lánc rezilienciájának vagy az energiarendszer integrációjának szükségességét; bár több tagállam megkezdte a nem árhoz kapcsolódó kritériumok bevezetését, sok árverés kizárólag vagy többnyire az áron alapul. Az árverések kialakítási lehetőségei tagállamonként jelentősen eltérnek, ami növeli a gazdasági szereplők tranzakciós költségeit. Növelhetik továbbá annak valószínűségét is, hogy a projektek végrehajtása késik vagy egyáltalán nem valósul meg. A tagállamok által az árverések kialakítására vonatkozóan alkalmazott elvek további harmonizációja csökkentheti a tranzakciós költségeket, és segíthet biztosítani, hogy a tapasztalatokra és bevált gyakorlatokra építő árverések megfeleljenek céljuknak, egyúttal elegendő mozgásteret hagyva a rugalmasságnak és az innovációnak. A megújuló energiára vonatkozóan folytatott strukturált párbeszéd meglévő fórumai (5) – a Bizottság támogatása mellett – teret adhatnak a bevált gyakorlatok cseréjére, és adott esetben az árverések kialakításának összehangolására. A villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó uniós jogszabályok célja, hogy kétirányú különbözeti szerződések formájában harmonizálják a közvetlen ártámogatási rendszerek kialakítását (6).

(8)

A Bizottság 2023. október 24-én közleményt fogadott el a szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervről (7). A 4. intézkedés felszólítja a tagállamokat, hogy a projektek megvalósulási arányának maximalizálása érdekében árveréseik kapcsán alkalmazzanak objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes minőségi kritériumokat és intézkedéseket, ami azt a célt szolgálja, hogy gyors és kézzelfogható javulást és nagyobb fokú harmonizációt lehessen elérni a megújuló energia alkalmazására vonatkozó árverések kialakításában. Ezen ajánlás támogatni kívánja a tagállamokat az árverések kialakítására vonatkozó elvek kidolgozásában, teljes mértékben kiegészítve a nettó zéró technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló uniós jogszabályt (8). Ezen ajánlás nem érinti az uniós jogot – ideértve mindenekelőtt az energia, a környezetvédelem és a kiberbiztonság területét –, sem az abból eredő kötelezettségeket. Nem érinti továbbá az uniós versenyszabályokat sem, különösen nem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkét, valamint a Bizottságnak az uniós állami támogatási szabályok végrehajtására vonatkozó határozathozatali gyakorlatát.

(9)

Az árveréseket úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás, továbbá objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk, garantálva a jogbiztonságot az uniós joggal és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban.

(10)

Az árveréseken alkalmazott, nem árhoz kapcsolódó kritériumok olyan eszközök, amelyek a villamos energia minél alacsonyabb áron történő beszerzése mellett további célkitűzéseket követnek. A nem árhoz kapcsolódó kritériumokat előminősítési vagy odaítélési kritériumként, illetve mindkettőként lehet alkalmazni. Megkülönböztetésmentes, objektív és átlátható módon kell megtervezni és értékelni őket.

(11)

Az árverési szabályokat úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák a projektek időben történő, teljeskörű megvalósítását. A projektek késedelmeiből vagy a megvalósítás elmaradásából fakadó kockázat kezelése nagyobb kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt a beruházók számára. Ez megvalósítható olyan intézkedésekkel, mint a projektek késedelmes teljesítése vagy végre nem hajtása esetén az ajánlattevőkkel szemben alkalmazandó szankciókra vonatkozó záradékok, illetve árindexálás annak érdekében, hogy az ipar jobban meg tudjon birkózni az infláció miatti költségnövekedéssel az árverés odaítélése után.

(12)

Amennyiben a megújulóenergia-árveréseken lehetőség van a negatív összegű ajánlattételre, megfelelően megtervezett versenyeztetéses eljárással kell figyelembe venni az egyes ajánlattevők fizetési hajlandóságát, ami így tükrözi a projekt piaci értékét.

(13)

Az ajánlatok felső összeghatárai költségvetési biztosítékot jelentenek a tagállam számára a kiépítési költségek korlátozására, de ha nincsenek megfelelően meghatározva, az árverések aluljegyzéséhez vezethetnek, és hátráltathatják a megújuló energiaforrások alkalmazását, vagy túlkompenzációt eredményezhetnek.

(14)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében a tagállamoknak figyelembe kell venniük a megújulóenergia-közösségek sajátosságait, hogy azok a többi piaci szereplőre vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett versenyezhessenek támogatásért. Ezen túlmenően az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (9), valamint az általános csoportmentességi rendelet (10) és az ideiglenes válság- és átállási keret (11) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos rugalmassági mechanizmusokat alkalmazzanak a 100 %-ban kis- és középvállalkozások (kkv-k) tulajdonában lévő projektek vagy bizonyos kapacitásküszöbök alatti megújulóenergia-közösségi projektek esetében,