A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1321 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2024. május 8.)

az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletnek az adatok hitelesítése és a hitelesítők akkreditálása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 15. cikke harmadik albekezdésére és 30f. cikke (1) bekezdésére és (5) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2003/87/EK irányelvnek az (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) általi módosítása nyomán az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletet (3) módosítani kell a 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű településihulladék-égető létesítmények üvegházhatásúgáz-kibocsátásának hitelesítésére vonatkozó szabályok beépítése érdekében. Az égetési tevékenységeket végző létesítmények összehangolt megközelítésének biztosítása érdekében a településihulladék-égető létesítmények hitelesítésére ugyanazoknak a követelményeknek kell vonatkozniuk, mint a többi tüzelőlétesítményre. Amennyiben egy tagállam nem írta elő a településihulladék-égető létesítmény számára, hogy rendelkezzen a 2003/87/EK irányelv 4. cikkében említett, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel, a hitelesítőnek az értékelését a nyomonkövetési tervnek való megfelelésre kell összpontosítania.

(2)

Az (EU) 2023/959 irányelv kiterjesztette a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek körét az olajtermelés, a vas előállítása, az alumínium és a timföld előállítása, a hidrogén előállítása, valamint a szén-dioxid csővezetékektől eltérő eszközökön keresztül történő szállítása tekintetében. A 2003/87/EK irányelv I. melléklete és azon tevékenységek köre közötti összhang biztosítása érdekében, amelyek tekintetében a hitelesítőt akkreditálni kell ahhoz, hogy az említett ágazatokban hitelesítést végezhessen, naprakésszé kell tenni az akkreditáció (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott hatókörét.

(3)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében foglalt azon kötelezettség bevezetését követően, amely szerint az ingyenes kiosztást az energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtásától kell függővé tenni, új szabályokat illesztettek be az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe (4), amelyek meghatározzák, hogy mikor tekinthetők végrehajtottnak a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 8. cikke szerinti energetikai auditjelentésekben vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszerekben foglalt ajánlások. Ezen ajánlások végrehajtása igazolásának kulcsfontosságú előfeltétele, hogy a hitelesítő az alapadat-jelentés vagy adott esetben a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése során megerősítse, hogy az energiahatékonysági ajánlások végrehajtása befejeződött. Ezért alapvető fontosságú, hogy harmonizált szabályokat határozzanak meg a hitelesítő által az energiahatékonysági ajánlások végrehajtásának megerősítése érdekében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan.

(4)

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikkének (3) bekezdésével összhangban a hitelesítőnek ellenőriznie kell, hogy amennyiben az energiahatékonysági ajánlások végrehajtása nem fejeződött be, alkalmazandó-e az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti, feltételesség alóli kivétel. A jogbiztonság és a hasonló esetek közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében harmonizált szabályokat kell meghatározni az említett kivételek alkalmazásának a hitelesítő általi értékelésére vonatkozóan.

(5)

Annak érdekében, hogy a hitelesítő elvégezhesse az energiahatékonysági ajánlások végrehajtásának vagy a feltételesség alóli kivételek alkalmazásának szükséges ellenőrzését, a hitelesítés adott szakaszaiban az üzemeltetőnek a hitelesítő rendelkezésére kell bocsátania az energiahatékonysági ajánlások végrehajtásával és a kivételek alkalmazásával kapcsolatos releváns bizonyítékokat és információkat.

(6)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság rendelkezésére álljanak az annak eldöntéséhez szükséges információk, hogy teljesültek-e az ingyenes kiosztásnak az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke szerinti feltételei, és hogy csökkenteni kell-e a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét, egyedi szabályokat kell bevezetni a hitelesítőnek a megerősítés céljából végzett ellenőrzések eredményeiről és az ezen ellenőrzésekhez kapcsolódó észrevételeiről szóló jelentésére vonatkozóan.

(7)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy az energiahatékonysági ajánlások végrehajtását követően töröljék az ingyenes kiosztás csökkentését. A törlés előfeltétele, hogy a hitelesítő a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítésének részeként megerősítse, hogy az energiahatékonysági ajánlások végrehajtása befejeződött. Az e célokra szolgáló éves ciklus létrehozásának támogatása érdekében fontos, hogy a hitelesítő által a korábbi hitelesítések során az ajánlások végrehajtásával kapcsolatosan tett észrevételeket nyomon kövessék, és ezt a későbbi hitelesítések során a hitelesítők ellenőrizzék.

(8)

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. és 6. cikke előírja, hogy a nyomonkövetési módszertani tervnek rendelkeznie kell az illetékes hatóság jóváhagyásával. Elavulttá váltak azok a rendelkezések, amelyek a nyomonkövetési módszernek a hitelesítő általi, az illetékes hatóság jóváhagyásával nem rendelkező hitelesítését érintik, ezért azokat törölni kell.

(9)

Az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egyértelművé kell tenni a hitelesítőre vonatkozó azon követelményt, hogy ellenőrizze az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében megállapított fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelést, amennyiben biomasszából előállított üzemanyagokat használnak. Az egyértelműség érdekében a szöveget ki kell egészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely előírja a hitelesítők számára, hogy ellenőrizzék az említett kritériumoknak való megfelelést.

(10)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyértelművé kell tenni, mikor és milyen okból kerül sor virtuális helyszíni szemlékre, valamint azt, hogy mikor került sor a legutóbbi fizikai helyszíni szemlére. Ezek az információk lehetővé teszik az illetékes hatóságok és a nemzeti akkreditáló testületek számára, hogy ellenőrizzék a virtuális helyszíni szemlékre vonatkozó követelményeknek való megfelelést. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében ezeket az információkat bele kell foglalni a hitelesítői jelentésbe.

(11)

Az egyértelműség érdekében fontos összehangolni azt a megközelítést, amelyet a hitelesítő alkalmaz a kiosztási adatok nyomon követésével és jelentésével kapcsolatban az üzemeltető teljesítményjavulásának azonosítására azzal a megközelítéssel, amely a kibocsátások nyomon követésének és jelentésének javítására irányuló lehetőségek azonosítására szolgál. A kiosztási adatokkal kapcsolatos ajánlásoknak magukban kell foglalniuk az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében felsorolt adatforrások lehető legnagyobb mértékű pontosságának elérését célzó javításokat.

(12)

Az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet 32. cikkének (1) bekezdése szerinti helyszíni szemlék elhagyására vonatkozó feltételek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a földgázt, vagy egy vagy több csekély jelentőségű forrásanyagot használó A. és B. kategóriájú létesítmények, ahol a földgázt átadási mérés segítségével ellenőrzik, és a földgázra vonatkozó számítási tényezők esetében alapértelmezett értékeket alkalmaznak, hasonló kockázatokat eredményeznek, mint azok a helyzetek, amelyekben a számítási tényezőket a gázszállító határozza meg üzemeltetői adatszolgáltatás vagy feldolgozás nélkül. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a helyszíni szemlék elhagyását azokban az esetekben is, amikor a számítási tényezőt a gázszállító olyan online elemzőeszközök segítségével határozza meg, amelyek az átadási mérők ellenőrzésére irányadó megfelelő jogi szabályozás hatálya alá tartoznak, függetlenül az üzemeltetői adatszolgáltatástól.

(13)

A 2003/87/EK irányelvnek az (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) általi módosítását követően új szabályokat vezettek be a kibocsátási egységek légijármű-üzembentartók részére történő ingyenes kiosztására vonatkozóan. A kiosztás a továbbiakban nem a bejelentett tonnakilométer-adatokon alapul. Ezért a tonnakilométer-adatok hitelesítésére vonatkozó valamennyi rendelkezés elavulttá vált, és azokat ennek megfelelően törölni kell, csökkentve az adminisztratív terheket.

(14)

Az (EU) 2023/958 irányelv módosításait követően az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet (8) nyomonkövetési és jelentéstételi szabályokat állapít meg a fenntartható légijármű-üzemanyagoknak és azok kibocsátásának a járatokhoz való hozzárendelése, valamint – amennyiben a fenntartható légijármű-üzemanyag fizikailag nem rendelhető hozzá egy adott járathoz – ezen üzemanyagoknak és kibocsátásuknak a repülőterekről induló járatokhoz való arányos hozzárendelésére vonatkozóan. A jogbiztonság és a környezeti integritás érdekében helyénvaló harmonizált szabályokat meghatározni a hitelesítők számára annak ellenőrzésére, hogy a fenntartható légijármű-üzemanyagok és kibocsátásaik hozzárendelése helyesen történt-e, és teljesülnek-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet vonatkozó követelményei.

(15)

A légiközlekedési ágazatban az adatokat nagyrészt automatizált rendszerekben dolgozzák fel és rögzítik, ami lehetővé teszi az adatokhoz való távoli hozzáférést. Ez indokolja azt, hogy amikor nem állnak fenn vis maior körülmények, a légiközlekedési ágazatban alkalmazhatók virtuális helyszíni szemlék. A hitelesítés megbízhatóságának biztosítása érdekében a virtuális helyszíni szemlék csak szigorú feltételek mellett engedélyezhetők. A nemzeti akkreditáló testületeknek a hitelesítők éves felülvizsgálatának részeként az ilyen helyszíni szemlék során ellenőrizniük kell e feltételek fennállását és a hitelesítők teljesítményét.

(16)

Az (EU) 2023/959 irányelv különálló, de párhuzamos kibocsátáskereskedelmi rendszert vezetett be a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokra vonatkozóan az épületek és a közúti közlekedés ágazatában, valamint a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá nem tartozó ipari tevékenységeknek megfelelő további ágazatokban (a továbbiakban: épület-, közúti közlekedési és további ágazatok). Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet új rendelkezéseket tartalmaz az említett ágazatok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan. E változások eredményeként az említett ágazatokban a kibocsátások hitelesítésére és az ilyen hitelesítést végző hitelesítők akkreditálására vonatkozó új, harmonizált szabályokat kell megállapítani. A kibocsátások hitelesítésére vonatkozó meglévő szabályokat és rendelkezéseket ennek megfelelően ki kell igazítani.

(17)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás hitelesítésének és a hitelesítők akkreditálásának a 2003/87/EK irányelv 15. és 30f. cikkével, valamint az említett irányelv V. mellékletével, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokkal, 4. cikkében foglalt kötelezettséggel, valamint II. és III. fejezetében foglalt követelmények alkalmazásával összhangban lévő rendszerét ki kell terjeszteni a szabályozott jogalanyok jelentéseinek hitelesítésére, kivéve, ha az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokban szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokra alkalmazandó kibocsátáskereskedelmi rendszer egyedi jellemzői más vagy testre szabottabb szabályokat tesznek szükségessé. Hasonlóképpen, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet V. fejezetében foglalt, a hitelesítők akkreditálására vonatkozó követelményeket, valamint az említett rendelet VI. fejezetében foglalt, a nemzeti akkreditáló testületek és az illetékes hatóságok közötti együttműködésre és információcserére vonatkozó követelményeket alkalmazni kell erre a külön kibocsátáskereskedelmi rendszerre.

(18)

Fontos meghatározni a hitelesítő és az illetékes hatóság szerepét és felelősségi körét a szabályozott jogalanyok jelentéseinek hitelesítése tekintetében. A 2003/87/EK irányelv V. mellékletében foglalt elvekkel összhangban a hitelesítőnek értékelnie kell a szabályozott jogalany jelentéseiben szereplő információk teljességét és azoknak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet X. és Xb. mellékletében felsorolt követelményeknek való megfelelését, a nyomonkövetési és jelentési eljárás javításának lehetőségeit, valamint a kibocsátási adatok pontosságát. Hasonlóan az üzemeltető jelentésének hitelesítése során alkalmazott gyakorlathoz, a hitelesítőnek az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervet kell kiindulópontnak tekintenie, és értékelnie kell, hogy a szabályozott jogalany megfelel-e a tervnek. Amennyiben a nyomonkövetési terv nem került jóváhagyásra, hiányos, vagy jelentősen módosult anélkül, hogy a módosításokat jóváhagyták volna, fontos, hogy a szabályozott jogalany megszerezze az illetékes hatóság jóváhagyását. A hitelesítői jelentésben jelenteni kell a nyomonkövetési tervnek az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletben meghatározott követelményeknek való minden olyan meg nem felelését, amelyet a hitelesítő azonosított, és amelyet a szabályozott jogalany a hitelesítői jelentés kibocsátása előtt nem korrigált.

(19)

A 2003/87/EK irányelv V. melléklete C. részének 1–5. és 7. pontjával összhangban a hitelesítő helyszíni szemlét végez a szabályozott jogalany nyomonkövetési határainak ellenőrzése, a szabályozott jogalanyok által a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségek meghatározására használt mérőműszerek, rendszerek és eljárások működésének értékelése, a szóbeli adatgyűjtések lefolytatása és egyéb tevékenységek végrehajtása céljából. Annak elkerülése érdekében, hogy a hitelesítőknek olyan, ömlesztettáru-tartályok elhelyezésére szolgáló vagy tárolólétesítményeknek otthont adó helyszíneket kelljen felkeresniük, ahol a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségeket harmadik felek határozzák meg, dolgozzák fel és ellenőrzik, vagy ahol a mért értékeket nem használják fel a szabályozott jogalany kibocsátási adatainak meghatározására és feldolgozására, egyedi meghatározást kell adni a telephely fogalmára. Azt, hogy a szabályozott jogalany telephelyén mely helyszíneket kell felkeresni, a hitelesítő kockázatelemzése határozza meg. A hitelesítő által végzendő helyszíni ellenőrzéstől csak bizonyos egyedi feltételek mellett lehet eltekinteni.

(20)

A lényeges információk cseréje a szabályozott jogalany és a hitelesítő között a hitelesítési eljárás minden szakaszában alapvető fontosságú, különösen a szerződéskötést megelőző szakaszban, a stratégiai elemzés hitelesítő által történő végrehajtásakor és a hitelesítés során. Olyan harmonizált követelményeket kell meghatározni, amelyek folyamatosan szabályozzák a szabályozott jogalany és a hitelesítő közötti információcserét.

(21)

Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer, valamint a helyhez kötött létesítményekre, a légi közlekedésre és a tengeri közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kibocsátások kettős elszámolásának a 2003/87/EK irányelv 30f. cikke (5) bekezdése szerinti elkerülése érdekében az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelettel összhangban a szabályozott jogalanyoknak a nyomonkövetési és jelentési eljárást úgy kell alkalmazniuk, hogy a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok teljes mennyiségéből levonják az ugyanabban a jelentéstételi évben a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységekhez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket. Az üzemeltetőktől, a légijármű-üzembentartóktól és a hajózási társaságoktól származó, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. melléklete szerinti, a szállított tüzelőanyagokra és az ellátási láncra vonatkozó információk elengedhetetlenek annak meghatározásához, hogy mekkora tüzelőanyag-mennyiséget kell levonni a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok teljes mennyiségéből. Annak érdekében, hogy a szabályozott jogalany és a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítését végző hitelesítők kellő mértékben megbízhassanak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt információk pontosságában, helyénvaló, hogy az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentéseinek hitelesítői az említett jelentések hitelesítése során értékeljék ezeket az információkat, és megerősítsék, hogy egy adott forgalmazótól származó, felhasznált tüzelőanyagok mennyisége nem haladja meg azt a mennyiséget, amelyet az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó az említett forgalmazótól beszerzett, figyelembe véve egyúttal a készleten tárolt mennyiségeket is, a jóváhagyott nyomonkövetési tervben szereplő módszer szerint.

(22)

Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt információk pontosságának teljes átláthatósága érdekében elengedhetetlen, hogy az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentéseinek hitelesítését végző hitelesítő beszámoljon az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt információk értékelésének eredményeiről, és ismertesse a hitelesítői jelentésben szereplő észrevételeket, beleértve az azonosított és nem korrigált valótlanságokat és eltéréseket, valamint az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelést vagy a javításra vonatkozó ajánlásokat. Ezeket az információkat az üzemeltetőnek vagy a légijármű-üzembentartónak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75v. cikke (2) bekezdésével összhangban a Xa. mellékletben felsorolt információkkal együtt az érintett szabályozott jogalany rendelkezésére kell bocsátania.

(23)

A szóban forgó információk lehetővé teszik a szabályozott jogalany jelentéseinek hitelesítését végző hitelesítő számára, hogy konzisztencia-ellenőrzéseket végezzen az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt információk és az említett rendelet Xb. mellékletében felsorolt, felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó információk között, ezt követően pedig megállapítsa, hogy az említett rendelet 75v. cikkének (4) bekezdésével összhangban levont tüzelőanyag-mennyiségek pontosak-e, és hogy a szabályozott jogalany által bejelentett teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos információk nem tartalmaznak-e lényeges valótlanságokat. Harmonizált szabályokra van szükség az adathitelesítés, valamint a nyomonkövetési módszer és az alkalmazási körre vonatkozó tényező értékelése keretében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan.

(24)

A szabályozott jogalany jelentése hitelesítésének megtervezése és a hitelesítő arra vonatkozó értékelésének támogatása érdekében, hogy a valótlanság, az eltérés vagy a meg nem felelés lényeges hatással van-e a kibocsátási adatokra, megfelelő lényegességi szintet kell meghatározni a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítéséhez. Az adminisztratív terhek csökkentése, ugyanakkor a rendszer környezeti integritásának és a hitelesítés megbízhatóságának biztosítása érdekében szigorúbb lényegességi szint csak a legmagasabb kibocsátási szinttel, nevezetesen az 500 kilotonna CO2-t meghaladó éves kibocsátással rendelkező szabályozott jogalanyokra vonatkozik.

(25)

Az üzemeltetői jelentések hitelesítése során alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan a hitelesítő feladata annak értékelése, hogy a valótlanságok, az eltérések vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelések önmagukban vagy együttesen meghaladják-e az alkalmazandó lényegességi szintet, és ezért lényegesnek tekintendők-e. Még ha a lényegességi szintet nem haladják is meg, a hitelesítőnek meg kell állapítania, hogy az adott problémának van-e lényeges hatása, tekintettel az adott probléma jellegére, mértékére és sajátos körülményeire.

(26)	A nyomonkövetési és jelentési eljárás megfelelő működésének biztosítása érdekében a hitelesítő által végzett hitelesítési tevékenységek részeként a szabályozott jogalany általi nyomon követés és jelentéstétel folyamatos javítására irányuló ajánlásokat kell megfogalmazni.

(27)

Fontos, hogy a hitelesítők kellő szakértelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy elvégezzék a szabályozott jogalany jelentéseinek hitelesítését. Annak érdekében, hogy a hitelesítő értékelhesse a szabályozott jogalanynak az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kapcsolatos egyedi nyomonkövetési és jelentéstételi határait és szempontjait, a szabályozott jogalany jelentéseinek hitelesítését végző hitelesítők tekintetében meg kell határozni a szakértelemmel kapcsolatos konkrét kritériumokat. E célból külön akkreditációs hatókört kell létrehozni annak érdekében, hogy az akkreditáló testületek e konkrét kritériumok alapján értékelhessék a hitelesítő szakértelmét és teljesítményét, és akkreditálhassák a hitelesítőket az adott hatókör tekintetében.

(28)

A hitelesítő pártatlanságának veszélyeztetésével kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében a vezető hitelesítőket rotációs rendszerben váltani kell azt követően, hogy öt egymást követő éven keresztül végezték ugyanazon szabályozott jogalany jelentéseinek hitelesítését. Ez a követelmény nem akadályozhatja meg a hitelesítőt abban, hogy további intézkedéseket hozzon a pártatlansági kockázatok csökkentése érdekében.

(29)

Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer tekintetében alkalmazandó nyomon követés és jelentéstétel alkalmazását 2025. január 1-jén kell megkezdeni. A 2003/87/EK irányelv 30f. cikkével összhangban a szabályozott jogalany első, a 2025-ös jelentéstételi évre vonatkozó hitelesített jelentését 2026. április 30-ig kell benyújtani az illetékes hatóságnak. Ezért helyénvaló, hogy a szabályozott jogalany új kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó jelentéseinek hitelesítésével kapcsolatos releváns rendelkezések alkalmazandók legyenek a szabályozott jogalany 2025. január 1-jétől kezdődő üvegházhatásúgáz-kibocsátásának hitelesítésére. Hasonlóképpen indokolt, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt információk hitelesítésére vonatkozó rendelkezések is a 2025-ös jelentéstételi évtől kezdődően legyenek alkalmazandók.

(30)

Az alapadatok hitelesítésével, valamint az energiahatékonysági ajánlások végrehajtásának és a feltételesség alóli kivételek alkalmazásának a hitelesítő általi ellenőrzésével kapcsolatos módosításoknak sürgősen hatályba kell lépniük, mivel az ingyenes kiosztás alkalmazásának részeként az ellenőrzött alapadat-jelentéseket az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint 2024. május 30-ig be kell nyújtani, ezért e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(31)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet ezenkívül a 765/2008/EK rendelet sérelme nélkül rendelkezéseket állapít meg a hitelesítők kölcsönös elismerésére és a nemzeti akkreditáló testületek szakértői értékelésére vonatkozóan, összhangban a 2003/87/EK irányelv 15. és 30f. cikkével.”

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a 2003/87/EK irányelv 14. cikke alapján bejelentett, 2019. január 1-jétől történő üvegházhatásúgáz-kibocsátás hitelesítése, valamint az előzetes referenciaértékek naprakésszé tétele szempontjából releváns adatok és a kibocsátási egységek létesítmények számára történő ingyenes kiosztásának az említett irányelv 10a. cikke szerint történő meghatározásához szükséges adatok hitelesítése;

b)	a szabályozott jogalany által a 2003/87/EK irányelv 30f. cikke alapján bejelentett, 2025. január 1-jétől történő üvegházhatásúgáz-kibocsátás hitelesítése.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

»akkreditáció«: egy nemzeti akkreditáló testület igazolása arról, hogy a hitelesítő megfelel a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 9. pontjának értelmében vett harmonizált szabványokban meghatározott követelményeknek, valamint az üzemeltetők, a légijármű-üzembentartók vagy a szabályozott jogalanyok jelentéseinek az e rendelet szerinti hitelesítéséhez szükséges, e rendeletben meghatározott követelményeknek;”

az 5. és a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.	»valótlanság«: kihagyás, tévesen közölt információ vagy hiba az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésében foglalt adatokban, nem ideértve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint megengedett bizonytalanságot;

»lényeges valótlanság«: olyan valótlanság, amely a hitelesítő véleménye szerint önmagában vagy más valótlanságokkal együttesen meghaladja a lényegességi szintet, vagy befolyásolhatja az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének illetékes hatóság általi kezelését;”

a cikk a következő 6b. ponttal egészül ki:

„6b.	»a szabályozott jogalany jelentése«: a szabályozott jogalany által az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75p. cikkének megfelelően benyújtott éves kibocsátási jelentés;”

a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.

»az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése«: az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése értelmében benyújtandó éves kibocsátási jelentés, az üzemeltető által az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) 4. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott alapadat-jelentés, az üzemeltető által az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott, új belépői adatokat tartalmazó jelentés vagy a tevékenységi szintről szóló éves jelentés;

(*1) A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/331/oj).”;"

a 11. és a 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11.

»ellenőrzési rendszer«: az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany kockázatértékelése és ellenőrzési tevékenységeinek összessége, ideértve ezek folyamatos irányítását, amelyet egy üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy szabályozott jogalany hoz létre, dokumentál, hajt végre és tart fenn az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 59. vagy 75o. cikke vagy – adott esetben – az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke alapján;

12.	»ellenőrzési tevékenységek«: bármely, az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany által az eredendő kockázatok csökkentése érdekében végrehajtott tevékenység vagy intézkedés;”

a 13. a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

egy üzemeltető vagy szabályozott jogalany kibocsátási jelentésének hitelesítése vonatkozásában az üzemeltető vagy a szabályozott jogalany olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedéllyel és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeivel;

b)	egy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése vonatkozásában a légijármű-üzembentartó olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeivel;”

a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.

»telephely«:

a)	egy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése alkalmazásában: olyan helyszínek, ahol meghatározzák és irányítják a nyomonkövetési folyamatot, ideértve azokat a helyszíneket, ahol lényeges adatokat és információkat ellenőriznek és tárolnak;

a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése alkalmazásában: olyan helyszínek, ahol meghatározzák és irányítják a nyomonkövetési folyamatot, ideértve azokat a helyszíneket, ahol a szabályozott jogalany által a 2003/87/EK irányelv III. mellékletében felsorolt tevékenységek során szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozó lényeges adatokat és információkat a szabályozott jogalany meghatározza, ellenőrzi és tárolja;”

a 15–19. pont helyébe a következő szöveg lép:

„15.	»ellenőrzési környezet«: az a környezet, amelyben a belső ellenőrzési rendszer működik, illetve az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany vezetősége által a belső ellenőrzési rendszer ismeretének biztosítására meghozott általános intézkedések;

16.

»eredendő kockázat«: az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésében szereplő valamely paraméter érzékenysége olyan valótlanságokra, amelyek a kapcsolódó ellenőrzési tevékenységek hatásának figyelembevétele előtt önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen lényeges valótlanságok lehetnek;

17.

»ellenőrzési kockázat«: az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésében szereplő valamely paraméter érzékenysége olyan valótlanságokra, amelyek önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen lényeges valótlanságok lehetnek, és amelyeket az ellenőrzési rendszer nem tud időben megakadályozni, észlelni vagy korrigálni;

18.

»hitelesítési kockázat«: annak kockázata – az eredendő kockázat, az ellenőrzési kockázat és az észlelési kockázat függvényében –, hogy a hitelesítő nem megfelelő hitelesítő szakvéleményt ad olyan esetben, amikor az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentése lényeges valótlanságokat tartalmaz;

19.	»elvárható bizonyosság«: nagy fokú, de nem teljes bizonyosság – amely kifejezetten szerepel a hitelesítő szakvéleményben – a tekintetben, hogy az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany hitelesítés tárgyát képező jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságot;”

a 21., a 22. és a 23. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.	»belső hitelesítő dokumentáció«: minden olyan belső dokumentáció, amelyet egy hitelesítő összegyűjtött az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése céljából végrehajtott tevékenységeket igazoló dokumentumok és indokolások nyilvántartására;

22.	»EU ETS vezető hitelesítő«: a hitelesítést végző csoport irányításáért és felügyeletéért felelős EU ETS hitelesítő, aki felelős az üzemeltetők, a légijármű-üzembentartók vagy a szabályozott jogalanyok jelentésének hitelesítéséért és a hitelesítésre vonatkozó jelentés elkészítéséért;

23.	»EU ETS hitelesítő«: az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítéséért felelős, hitelesítést végző csoportnak az EU ETS vezető hitelesítőn kívüli tagja”.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A megfelelőség vélelmezése

Amennyiben egy hitelesítő bizonyítja az olyan vonatkozó, a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 9. pontja szerinti harmonizált szabványokban meghatározott kritériumoknak vagy a kritériumok egy részének való megfelelőségét, amelyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, e rendelet 7. cikkének (1) és (4) bekezdését, 22. cikkét, 27. cikkének (1) bekezdését, 28., 31. és 32. cikkét, 43b. cikkének (1) és (4) bekezdését, valamint 43v. és 43w. cikkét kivéve feltételezni kell, hogy megfelel az e rendelet II., III. és IIIa. fejezetében meghatározott követelményeknek, amennyiben a vonatkozó harmonizált szabványok kiterjednek azokra a követelményekre.”

5.	A II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „II. FEJEZET AZ ÜZEMELTETŐ VAGY A LÉGIJÁRMŰ-ÜZEMBENTARTÓ JELENTÉSÉNEK HITELESÍTÉSE ”.

A 6. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesített kibocsátási jelentésnek, alapadat-jelentésnek, új belépői adatokat tartalmazó jelentéseknek vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésnek megbízhatónak kell lennie a felhasználók számára. Hitelesen kell képviselnie azt, amit jellegéből adódóan képvisel, vagy amit észszerűen várható, hogy képviselni fog.”

A 7. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

az első albekezdés a következőképpen módosul:

a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa)	az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. melléklete szerinti információk hiánytalanok-e, és megfelelnek-e az említett mellékletben meghatározott követelményeknek;”

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeinek megfelelően járt-e el, amennyiben ez érinti az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítését, valamint az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeinek megfelelően járt-e el, amennyiben ez érinti a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítését;”

a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A b) ponttól eltérve a hitelesítő értékeli, hogy a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében említett településihulladék-égető létesítmény üzemeltetője a nyomonkövetési tervnek megfelelően járt-e el, amennyiben a tagállamok nem írták elő, hogy a létesítmény rendelkezzen a 2003/87/EK irányelv 4. cikkében említett, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel.

A d) pont alkalmazásában a hitelesítő egyértelmű és objektív bizonyítékokat szerez az üzemeltetőtől vagy a légijármű-üzembentartótól a jelentésben szereplő összesített kibocsátás vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok igazolása érdekében, figyelembe véve minden más, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő információt.”

A 9. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)	az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos információk és adatok, illetve az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok tárolásának helye.”

A 10. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a c) pont helyébe következő szöveg lép:

„c)	az üzemeltető nyomonkövetési módszertani tervének friss változata, valamint a nyomonkövetési módszertani terv bármely más, az illetékes hatóság által jóváhagyott változata, adott esetben ideértve a jóváhagyást igazoló dokumentumokat;”

a g) és a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési módszertani tervben említett eljárásokkal, többek között az adatkezelési tevékenységekre és az ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információk;

h)	az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó éves kibocsátási jelentése, alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése vagy – adott esetben – tevékenységi szintről szóló éves jelentése;”

a szöveg a következő lb), lc) és ld) ponttal egészül ki:

„lb)	adott esetben az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikkének (1) bekezdésében említett energetikai auditjelentések vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszerek, amelyek tartalmazzák a szóban forgó auditok vagy irányítási rendszerek nyomán tett ajánlásokat;

lc)

adott esetben az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett, energetikai auditok vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszerek nyomán tett ajánlások végrehajtását igazoló releváns bizonyítékok, beleértve az említett rendelet 22a. cikke (2) bekezdésében említett, a szóban forgó ajánlások végrehajtására vonatkozó eljárást;

ld)	releváns bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt feltételek valamelyike alkalmazandó;”.

10.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés b), c) és d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése tekintetében a légijármű-üzembentartó mérete és jellege, az információk különböző helyszíneken való terjesztése, valamint a járatok száma és típusa;

c)	az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy nyomonkövetési módszertani terv, valamint a nyomonkövetési tervben vagy a nyomonkövetési módszertani tervben meghatározott nyomonkövetési módszer jellemzői;

a kibocsátó források és forrásanyagok jellege, mérete és összetettsége, továbbá a kibocsátást vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokat eredményező felszerelések és eljárások, ideértve a nyomonkövetési tervben vagy – adott esetben – nyomonkövetési módszertani tervben leírt mérőműszereket, valamint a számítási tényezők és más elsődleges adatforrások eredetét és alkalmazását;”

a (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a számára benyújtott nyomonkövetési terv vagy nyomonkövetési módszertani terv a legfrissebb változat-e, és azt az illetékes hatóság jóváhagyta-e;”.

11.

A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

mintavételi terv, amely meghatározza az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésében foglalt összesített kibocsátás alapjául szolgáló adatpontokkal vagy az üzemeltető alapadat-jelentésében, új belépői adatokat tartalmazó jelentésében vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésében foglalt, az ingyenes kiosztás szempontjából releváns összesített adatokkal kapcsolatos adatgyűjtés körét és módszereit.”

12.

A 16. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt repülési tevékenységek valamelyikét végző összes olyan járat teljességét, amelyekért a légijármű-üzembentartó a felelős, valamint az összes kibocsátási adat teljességét;”

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén a jelentésben foglalt adatok és a tömeg- és súlypontszámítási dokumentáció közötti összhangot;”

az fa) pont helyébe a következő szöveg lép:

„fa)

a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése céljából az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében, 19., 20. vagy 21. cikkében felsorolt paraméterek pontosságát, valamint az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 6. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésben előírt adatokat;”

a szöveg a következő ha) ponttal egészül ki:

„ha)

az üzemeltetőnek vagy a légijármű-üzembentartónak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. melléklete szerinti jelentésében szereplő információk értékelése céljából az említett információk és az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által benyújtott bizonyítékok – többek között az üzemanyagszámlák, a szállítólevelek és az üzemanyag-forgalmazói szerződések – közötti összhangot;”.

13.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„f)	az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében, 19., 20. vagy 21. cikkében felsorolt paraméterek értéke az említett rendelet helyes alkalmazásán alapul-e;”

a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése céljából a hitelesítő az (1) bekezdésben említett ellenőrzés részeként ellenőrzi az üzemeltető által benyújtott, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében megállapított fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelést igazoló bizonyítékokat.”

;

a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag fizikailag hozzárendelhető a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamely járathoz, a hitelesítő közvetlenül az üzemanyag-felvételt követően ellenőrzi, hogy a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag mennyiségét helyesen rendelték-e hozzá a járathoz.

Ha több egymást követő járat indítására kerül sor üzemanyag-felvétel nélkül, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag mennyiségét arányosan rendelik-e ezekhez a járatokhoz az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben foglalt megközelítéssel és a légijármű-üzembentartó által a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag megfelelő hozzárendelésének biztosítása érdekében alkalmazott írásbeli eljárással összhangban.

Amennyiben egy repülőtéren a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag fizikailag nem rendelhető hozzá egy adott járathoz, a hitelesítő ellenőrzi, hogy:

a)	a bioüzemanyagot vagy a támogatható légijármű-üzemanyagot helyesen rendelték-e hozzá a repülőtérpárokhoz a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésében;

a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyisége nem haladja-e meg a szóban forgó légijármű-üzembentartó vonatkozásában azon járatok tekintetében bejelentett üzemanyag teljes mennyiségét, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, és amelyek arról a repülőtérről indulnak, ahová a bioüzemanyagot vagy a támogatható légijármű-üzemanyagot kiszállították;

azon járatok tekintetében, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyisége nem haladja-e meg a megvásárolt bioüzemanyag vagy támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyiségét, amelyből le kell vonni a harmadik feleknek eladott bioüzemanyag vagy támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyiségét;

a légi járatokhoz hozzárendelt bioüzemanyag vagy támogatható légijármű-üzemanyag repülőtérpáronként összesített biomasszahányada nem haladja-e meg a valamely elismert nemzetközi szabvány szerint tanúsított, adott bioüzemanyagra vagy támogatható légijármű-üzemanyagra vonatkozó maximális keverési határértéket, amennyiben ilyen határérték alkalmazandó;

a bioüzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag összesített biomasszahányada nem haladja-e meg azt a biomassza-mennyiséget, amely tekintetében az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében megállapított fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok teljesítését bizonyítékokkal igazolták;

f)	nem került-e sor azonos mennyiségű bioüzemanyag vagy támogatható légijármű-üzemanyag elszámolására korábbi jelentésben, más rendszerben vagy bárki más által.”

;

a cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az üzemeltetőnek vagy a légijármű-üzembentartónak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. melléklete szerinti jelentésében szereplő információk értékelése céljából a hitelesítő értékeli és megerősíti a következőket:

a)	helyesen alkalmazták-e a jóváhagyott nyomonkövetési tervben szereplő, a tüzelőanyag-mennyiségek különböző forgalmazók közötti kiosztására vonatkozó módszert, amennyiben a tüzelőanyagot nem ugyanabban a jelentéstételi évben használják fel;

egy adott forgalmazótól származó, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek nem haladják-e meg az említett forgalmazótól beszerzett mennyiségeket, figyelembe véve egyúttal a jóváhagyott nyomonkövetési tervben szereplő módszernek megfelelően kiszámított, készleten tárolt mennyiségeket is.”

14.

A szöveg a következő 17a. és 17b. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Az energiahatékonysági ajánlások ellenőrzése

(1) Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke szerinti feltételességi követelmények értelmében a hitelesítő ellenőrzi az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikkének (3) bekezdésében említett energetikai auditok vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszerek nyomán tett ajánlások végrehajtását, és megerősíti, hogy az említett ajánlások végrehajtása befejeződött.

(2) Az (1) bekezdésben említett ajánlások végrehajtása befejezésének megerősítése céljából a hitelesítő ellenőrzi, hogy:

a)	az ajánlások végrehajtására vonatkozó, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikkének (2) bekezdésében említett eljárást követték-e, megfelelően dokumentálták-e és fenntartották-e;

b)	az üzemeltető tett-e konkrét intézkedéseket az ajánlások végrehajtására;

c)	van-e bizonyíték a végrehajtás befejezésére, beleértve azt is, hogy ezeket az ajánlásokat az e bekezdés a) pontjában említett eljárás során befejezettként jelölték-e meg.

17b. cikk

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében felsorolt eltérések alkalmazásának ellenőrzése

(1) Amennyiben az e rendelet 17a. cikkében említett ajánlások végrehajtása nem fejeződött be, a hitelesítő értékeli az üzemeltető által benyújtott bizonyítékokat, és ellenőrzi, hogy:

a)	az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének f) pontjában említett energiahatékonysági ajánlások nem az alapidőszak első négy évében kerültek-e kiadásra;

b)	az ajánlások nem eredményeznének-e energiamegtakarítást a létesítményben zajló ipari folyamat rendszerhatárain belül;

c)	az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett megtérülési idő meghaladja-e a három évet;

d)	azok a létesítményspecifikus üzemeltetési feltételek, beleértve a tervezett vagy nem tervezett karbantartási időszakokat is, amelyek alapján a megtérülési időszakot meghatározták, még nem következtek-e be;

e)	az ajánlásokban foglalt beruházási költségek meghaladják-e az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában felsorolt küszöbértékeket;

f)	végrehajtottak-e olyan egyéb intézkedéseket a vonatkozó alapidőszak során vagy után, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a létesítmény energetikai auditjelentésében vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszerében ajánlottakkal egyenértékű csökkentését eredményezték.

(2) Amennyiben az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett megtérülési idő nem szerepel az energetikai auditjelentésben, a tanúsított energiagazdálkodási rendszerben vagy az energetikai auditor eskü alatt tett nyilatkozatában, a hitelesítő ellenőrzi a következőket:

a)	a megtérülési idő meghatározásához használt információk érvényessége;

b)	a megtérülési idő meghatározásához használt módszer helyes alkalmazása.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában említett intézkedések végrehajtásának értékelése céljából a hitelesítő ellenőrzi és megerősíti, hogy:

a)	az üzemeltető végrehajtotta-e az alternatív intézkedéseket, és ezen intézkedések végrehajtása befejeződött-e;

b)	az (1) bekezdés f) pontjában említett egyenértékű üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést sikerült-e elérni.”

15.

A 22. cikk (3) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesítő megállapítja, hogy a kijavítatlan valótlanságoknak – önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen – van-e lényeges hatása a bejelentett összes kibocsátásra vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokra. A valótlanságok lényegességének megállapítása során a hitelesítő figyelembe veszi a valótlanság mértékét és jellegét, valamint előfordulásának pontos körülményeit.”

16.	A 23. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

17.

A 26. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	elegendő információ a hitelesítő szakvélemény alátámasztásához, ideértve az arra vonatkozó vélemények igazolását, hogy a megállapított valótlanságok lényeges hatással vannak-e vagy sem a bejelentett kibocsátásra vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokra.”

18.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A hitelesítés során gyűjtött információk alapján a hitelesítő a hitelesítés tárgyát képező minden egyes kibocsátási jelentésről, alapadat-jelentésről, új belépői adatokat tartalmazó jelentésről vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésről az alábbi szakvélemények valamelyikét tartalmazó hitelesítői jelentést bocsát az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó rendelkezésére:

a)	a jelentés kielégítőnek tekinthető;

b)	az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése olyan lényeges valótlanságokat tartalmaz, amelyeket nem korrigáltak a hitelesítői jelentés kiadásáig;

c)	a hitelesítés hatóköre a 28. cikk értelmében túl szűk, és a hitelesítő nem tudott elegendő bizonyítékot gyűjteni ahhoz, hogy elvárható bizonyossággal bocsásson ki hitelesítő szakvéleményt arról, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;

d)	az eltérések miatt – azokat önmagukban vagy más eltérésekkel együttesen véve figyelembe – nem elég egyértelmű a helyzet, és a hitelesítő nem tudja elvárható bizonyossággal kijelenteni, hogy az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése kizárólag akkor tekinthető kielégítőnek, ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.”

;

a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt lényeges információkat az említett rendelet 75v. cikkének (2) bekezdésével összhangban a szabályozott jogalany rendelkezésére bocsátja, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó az e cikk (3) bekezdésének l), o), re) és s) pontjában említett lényeges információkat is a szabályozott jogalany rendelkezésére bocsátja.”

;

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	az f) pontot el kell hagyni;

ii.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén az összesített kibocsátás a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében említett tevékenységek szerint és létesítményenként vagy légijármű-üzembentartónként;”

iii.

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)	azok a dátumok, amikor a helyszíni szemléket végezték, és a helyszíni szemléket végzők neve, ideértve a virtuális helyszíni szemlék dátumait, valamint – amennyiben e rendelet 34a. és 34b. cikke alkalmazandó – a legutóbbi fizikai helyszíni szemle dátumát;”

iv.

a szöveg a következő na) ponttal egészül ki:

„na)	információ arról, hogy sor került-e virtuális helyszíni szemlére, valamint a virtuális helyszíni szemlék végzésének okai és adott esetben az illetékes hatóság általi jóváhagyás dátuma;”

az ra) pont helyébe a következő szöveg lép:

„ra)

amennyiben a hitelesítő az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében, 19., 20. vagy 21. cikkében felsorolt paraméterekben bekövetkezett lényeges változásokat, illetve az energiahatékonyságban az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 6. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti változásokat állapít meg, e változások leírása és a kapcsolódó megjegyzések;”

vi.

a szöveg a következő rc) és rd) ponttal egészül ki:

„rc)	annak megerősítése, hogy a hitelesítő ellenőrizte az e rendelet 17a. cikkében említett energiahatékonysági ajánlások végrehajtását, és hogy ezen ajánlások végrehajtása befejeződött, valamint adott esetben a megállapítások és az észrevételek leírása;

rd)

annak megerősítése, hogy a hitelesítő elvégezte az e rendelet 17b. cikkében említett ellenőrzéseket, és annak megerősítése, hogy fennáll-e az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikkének (1) bekezdésében említett feltételek valamelyike, valamint adott esetben a megállapítások és az észrevételek leírása;”

vii.

a szöveg a következő re) ponttal egészül ki:

„re)

annak megerősítése, hogy a hitelesítő elvégezte az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének ha) pontjában és 17. cikkének (7) bekezdésében említett ellenőrzéseket, és hogy egy adott forgalmazótól származó, felhasznált tüzelőanyagok mennyisége nem haladja meg azt a mennyiséget, amelyet az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó az említett forgalmazótól beszerzett, figyelembe véve egyúttal a jóváhagyott nyomonkövetési tervben szereplő módszernek megfelelően kiszámított, készleten tárolt mennyiségeket is, valamint adott esetben az egyéb megállapítások vagy észrevételek leírása;”

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ha egy tagállam a kibocsátási jelentések ellenőrzése céljából előírja a hitelesítőnek, hogy a (3) bekezdésben felsorolt elemeken kívül további, a hitelesítő szakvélemény megértéséhez nem feltétlenül szükséges információkat nyújtson be a hitelesítési eljárással kapcsolatban, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó hatékonysági okokból a hitelesítői jelentéstől elkülönítve, más időpontban, de legkésőbb ugyanazon év május 15. napjáig benyújthatja ezeket a kiegészítő információkat az illetékes hatóságnak.”

19.

A 28. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)	a nyomonkövetési módszertani tervet nem hagyta jóvá az illetékes hatóság.”

20.

A 30. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	a kibocsátás nyomon követése és jelentése, ideértve a legmagasabb meghatározási szintek elérését, a kockázatok csökkentését, valamint a nyomon követés és jelentéstétel hatékonyságának fokozását;

az alapadat-jelentésekhez, az új belépői adatokat tartalmazó jelentésekhez és a tevékenységi szintről szóló éves jelentésekhez szükséges adatok nyomon követése és jelentése, ideértve az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében felsorolt adatforrásokra vonatkozó, lehető legmagasabb szintű pontosság elérését, a kockázatok csökkentését, valamint a nyomon követés és a jelentéstétel hatékonyságának fokozását.”

21.

A rendelet szövege a következő 30a. cikkel egészül ki:

„30a. cikk

Az energiahatékonysági ajánlások végrehajtásával kapcsolatos észrevételek kezelése

Amennyiben a 27. cikk (3) bekezdésének rc) pontjában említett hitelesítői jelentésben észrevételeket vagy megállapításokat jelentettek be, a hitelesítő a következő évben a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése során ellenőrzi, hogy az üzemeltető milyen intézkedéseket tett ezen észrevételek eredményeként, és hogy ez befolyásolja-e a hitelesítő azon megerősítését, hogy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából befejeződött a függőben lévő ajánlások végrehajtása.”

22.

A 32. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a földgázra vonatkozó számítási tényezők alapértelmezett értékeit alkalmazzák, vagy ahol a földgázra vonatkozó számítási tényezőket közvetlenül egy külső gázszállító határozza meg üzemeltetői feldolgozás nélkül, olyan online elemzőeszközök segítségével, amelyek az átadási mérők ellenőrzésére irányadó megfelelő jogi szabályozás hatálya alá tartoznak;”.

23.

A 33. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet 21. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a hitelesítő dönthet úgy, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 55. cikke (2) bekezdésében említett egyszerűsített eszközöket használó légijármű-üzembentartók esetében nem végez helyszíni szemlét, amennyiben a hitelesítő a kockázatelemzése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a lényeges adatokhoz távolról is hozzá tud férni.”

24.	A 34a. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „34a. cikk Virtuális helyszíni szemlék az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítése céljából”.

25.

A szöveg a következő 34b. cikkel egészül ki:

„34b. cikk

Virtuális helyszíni szemlék a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentéseinek hitelesítése céljából

(1) A 21. cikk (1) bekezdésétől eltérve a 34a. cikk hatálya alá nem tartozó esetekben a hitelesítő dönthet úgy, hogy a légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítése céljából virtuális helyszíni szemlét végez. A hitelesítő a virtuális helyszíni szemlére vonatkozó döntést a kockázatelemzés eredménye alapján hozza meg, miután megállapította, hogy a lényeges adatokhoz távolról is hozzá tud férni. A hitelesítő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a légijármű-üzembentartót a virtuális helyszíni szemlére vonatkozó döntéséről.

(2) A hitelesítő intézkedéseket tesz a hitelesítési kockázat elfogadható szintre csökkentése érdekében, hogy elvárható bizonyosság legyen elérhető azzal kapcsolatban, hogy a légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

(3) A 34a. cikk hatálya alá nem tartozó esetekben a hitelesítő mindenkor fizikai helyszíni szemlét végez az alábbi helyzetek bármelyikében:

a)	amennyiben a hitelesítő első alkalommal hitelesíti a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentését;

b)	amennyiben az aktuális jelentési időszakot közvetlenül megelőző két jelentési időszakban a hitelesítő nem végzett fizikai helyszíni szemlét;

c)	amennyiben a nyomonkövetési terv jelentősen módosult a jelentési időszak alatt, beleértve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti módosításokat is;

d)	amennyiben az előző jelentési időszakra vonatkozóan az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*2) XIII. mellékletének XIV-I. táblázatában említett, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő megfelelőségi állapotjelző eltér az »A« jeltől.

(4) A (3) bekezdés d) pontja nem alkalmazandó, ha a légijármű-üzembentartó esetében a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban egyszerűsített hitelesítés végezhető.

(*2) A Bizottság (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 177., 2019.7.2., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/1122/oj).” "

26.

A 36. cikk (6) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A szakértő értékelő nyomon követi e hitelesítők tevékenységét az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése során a létesítményben, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany telephelyén annak érdekében, hogy megállapítsa, megfelelnek-e a szakértelemmel kapcsolatos kritériumoknak.”

27.

A 37. cikk (5) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A hitelesítést végző csoport legalább egy tagjának rendelkeznie kell a létesítmény, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany által végzett, az I. mellékletben említett tevékenységekhez kapcsolódó különleges műszaki nyomonkövetési és jelentési aspektusok értékeléséhez szükséges műszaki szakértelemmel és tudással. A hitelesítést végző csoportban egy olyan személynek is részt kell vennie, aki képes kommunikálni azon a nyelven, amely az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítéséhez szükséges abban a tagállamban, amelyben a hitelesítő a hitelesítést végzi.”

28.

A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	egy üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy szabályozott jogalany jelentésének hitelesítéséhez kapcsolódó tevékenységek II. fejezetben előírt végrehajtásának képessége;”.

29.

A rendelet szövege a következő IIIa. fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT JOGALANYOK JELENTÉSEINEK HITELESÍTÉSE

„43a. cikk

A szabályozott jogalanyok jelentései hitelesítésének megbízhatósága

(1) Egy szabályozott jogalany hitelesített jelentésének megbízhatónak kell lennie a felhasználók számára. Hitelesen kell képviselnie azt, amit jellegéből adódóan képvisel, vagy amit észszerűen várható, hogy képviselni fog.

(2) A szabályozott jogalany jelentésének hitelesítésére vonatkozó eljárásnak a minőségbiztosítási és minőségirányítási eljárások alátámasztására szolgáló hatékony és megbízható eszköznek kell lennie, és olyan információkat kell nyújtania, amelyek alapján a szabályozott jogalany javíthatja a kibocsátások nyomon követésével és jelentésével kapcsolatos teljesítményét.

43b. cikk

A hitelesítő általános kötelezettségei

(1) A hitelesítő a hitelesítést és az e fejezetben előírt tevékenységeket azzal a céllal végzi, hogy olyan hitelesítői jelentést készítsen, amely elvárható bizonyosságot nyújt arról, hogy a szabályozott jogalany jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

(2) A hitelesítő kritikus szakmai hozzáállással tervezi és végzi a hitelesítést, szem előtt tartva, hogy lehetnek olyan körülmények, amelyek miatt a szabályozott jogalany jelentésében lényeges valótlanságok szerepelhetnek.

(3) A hitelesítő közérdekből végzi a hitelesítést, és független a szabályozott jogalanytól és a 2003/87/EK irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságoktól.

(4) A hitelesítő a hitelesítés során az alábbiakat értékeli:

a)	a szabályozott jogalany jelentése teljes-e és megfelel-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet X. és Xb. mellékletében meghatározott követelményeknek;

b)	a szabályozott jogalany az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben foglalt követelményeknek megfelelően járt-e el;

c)	a szabályozott jogalany jelentésében szereplő adatok nem tartalmaznak-e lényeges valótlanságokat;

d)	lehet-e tájékoztatást nyújtani a szabályozott jogalany adatkezelési tevékenységeiről, ellenőrzési rendszeréről és kapcsolódó eljárásairól annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a szabályozott jogalany által végzett nyomon követés és jelentéstétel.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a hitelesítő egyértelmű és objektív bizonyítékokat szerez a szabályozott jogalanytól a jelentésben szereplő összesített kibocsátás igazolása érdekében, figyelembe véve minden más, a szabályozott jogalany jelentésében szereplő információt.

(5) A hitelesítő köteles javasolni a szabályozott jogalanynak, hogy szerezze be a szükséges jóváhagyást az illetékes hatóságtól, amennyiben:

a)	a nyomonkövetési tervet az illetékes hatóság nem hagyta jóvá az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75b. cikkének (2) bekezdése szerint;

b)	a nyomonkövetési terv hiányos;

c)	a nyomonkövetési tervben a jelentési időszakban az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75b. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentős módosításokat hajtottak végre, és azokat az illetékes hatóság nem hagyta jóvá.

Miután az illetékes hatóság megadta a jóváhagyást, a hitelesítő értelemszerűen folytatja, megismétli vagy módosítja a hitelesítési tevékenységeket. Amennyiben a hitelesítői jelentés kibocsátásáig nem kerül sor jóváhagyás megszerzésére, a hitelesítő ezt jelzi hitelesítői jelentésben.

(6) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy a szabályozott jogalany nem felel meg az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, ezt a meg nem felelési problémát jelezni kell a hitelesítői jelentésben akkor is, ha az illetékes hatóság jóváhagyta az érintett nyomonkövetési tervet.

43c. cikk

A szerződéskötést megelőző kötelezettségek

(1) A hitelesítőnek, mielőtt elfogadja a hitelesítési kötelezettségvállalást, teljeskörűen meg kell ismernie a szabályozott jogalanyt, és meg kell állapítania, hogy el tudja-e végezni a hitelesítést. Ennek érdekében a hitelesítő elvégzi legalább a következő tevékenységeket:

a)	e rendelet értelmében értékeli a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítésében rejlő kockázatokat;

b)	a hitelesítés hatókörének meghatározása érdekében áttekinti a szabályozott jogalany által benyújtott információkat;

c)	felméri, hogy a kötelezettségvállalás beletartozik-e akkreditációjának hatókörébe;

felméri, hogy rendelkezik-e a szükséges szakértelemmel, alkalmazottakkal és erőforrásokkal egy olyan hitelesítést végző csoport összeállításához, amely képes megbirkózni a szabályozott jogalany tevékenységéhez és flottájához kapcsolódó bonyolult feladatokkal, valamint képes-e a hitelesítési tevékenységeket határidőn belül végrehajtani;

e)	felméri, hogy tudja-e biztosítani, hogy a rendelkezésére álló, a hitelesítést potenciálisan végző csoport rendelkezzen az adott szabályozott jogalany számára végzendő hitelesítési tevékenységek végrehajtásához szükséges szakértelemmel és tagokkal;

f)	minden kért hitelesítési kötelezettségvállalás esetében meghatározza a hitelesítés megfelelő elvégzéséhez szükséges időbeosztást.

(2) A szabályozott jogalany ellátja a hitelesítőt minden lényeges információval, amelynek segítségével a hitelesítő elvégezheti az (1) bekezdésben említett tevékenységeket.

43d. cikk

Időbeosztás

(1) A hitelesítési kötelezettségvállalásra vonatkozó, a 43c. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett időbeosztás meghatározásakor a hitelesítő figyelembe veszi legalább az alábbiakat:

a)	a szabályozott jogalany összetettsége;

b)	az információ szintje és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv összetettsége;

c)	a szükséges lényegességi szint;

d)	a szabályozott jogalany adatkezelési tevékenységeinek és ellenőrzési rendszerének összetettsége és teljessége;

e)	az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos információk és adatok tárhelye.

(2) A hitelesítő gondoskodik arról, hogy a hitelesítési szerződés a szerződésben meghatározott időtartamon felül további idő elszámolására is lehetőséget nyújtson, amennyiben kiderül, hogy a stratégiai elemzéshez, a kockázatelemzéshez vagy más hitelesítési tevékenységekhez további időre lesz szükség. Azon helyzetek körébe, amelyekben további időre lehet szükség, beletartoznak legalább az alábbiak:

a)	a hitelesítés során, amennyiben a szabályozott jogalany adatkezelési tevékenységei, ellenőrzési tevékenységei vagy logisztikája összetettebbnek tűnik, mint azt eredetileg várták;

b)	amennyiben a hitelesítő a hitelesítés során valótlanságokat, eltéréseket, elégtelen adatokat vagy hibás adatsorokat talál.

(3) A hitelesítő az időbeosztást a belső hitelesítő dokumentációban dokumentálja.

43e. cikk

A szabályozott jogalanytól származó információk

(1) A szabályozott jogalany a stratégiai elemzés előtt és a hitelesítés során más időpontokban köteles ellátni a hitelesítőt az alábbi információk mindegyikével:

a)	a szabályozott jogalany üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélye;

b)	a szabályozott jogalany nyomonkövetési tervének friss változata, továbbá a nyomonkövetési terv bármilyen egyéb vonatkozó, az illetékes hatóság által jóváhagyott változata, ideértve a jóváhagyást igazoló dokumentumokat;

c)	a szabályozott jogalany adatkezelési tevékenységeinek leírása;

d)	a szabályozott jogalany által végzett, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 75o. cikke szerinti kockázatértékelés, valamint a teljes ellenőrzési rendszer áttekintése;

e)	az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben említett eljárások, többek között az adatkezelési tevékenységekre és az ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó eljárások;

f)	a szabályozott jogalany jelentése, ideértve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xb. mellékletében felsorolt információkat;

az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. mellékletében felsorolt információk, amennyiben a szabályozott jogalany az említett végrehajtási rendelet 75v. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkapta az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a hajózási társaság jelentésében szereplő információkat;

amennyiben a szabályozott jogalany megkapta az üzemeltetőnek, a légijármű-üzembentartónak vagy a hajózási társaságnak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xa. melléklete szerinti jelentésében szereplő információkat, az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a hajózási társaság jelentésének hitelesítését végző hitelesítő által az e rendelet 27. cikke (3) bekezdésének l), o), re) és s) pontjával összhangban a hitelesítői jelentésben bejelentett, az adott szabályozott jogalannyal kapcsolatos valamennyi észrevétel vagy megállapítás;

i)	adott esetben a szabályozott jogalanynak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 33. cikkében és 75k. cikkének (1) bekezdésében említett, az illetékes hatóság által jóváhagyott mintavételi terve;

j)	amennyiben a nyomonkövetési terv módosult a jelentési időszak alatt, valamennyi módosítás nyilvántartása az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével és 75b. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

k)	adott esetben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75q. cikke szerinti jelentések;

l)	amennyiben a hitelesítő az előző évben nem végezte el a szabályozott jogalany hitelesítését, az előző évi hitelesítői jelentés;

m)	az illetékes hatósággal folytatott minden vonatkozó levelezés, különösen a nyomonkövetési terv módosításairól szóló értesítéssel vagy a jelentésben foglalt adatok javításaival kapcsolatos információk;

n)	adott esetben helyszíni szemlék elhagyására vonatkozóan az illetékes hatóság által az e rendelet 43v. és 43w. cikke szerint adott jóváhagyás;

o)	a szabályozott jogalany által szolgáltatott bizonyíték, amely alátámasztja, hogy az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó megfelel a nyomonkövetési tervben a meghatározási szintekre vonatkozóan megállapított bizonytalansági küszöbértékeknek;

p)	minden más lényeges információ, amely a hitelesítés megtervezéséhez és elvégzéséhez szükséges.

(2) Mielőtt a hitelesítő kibocsátja a hitelesítői jelentést, a szabályozott jogalany a hitelesítő rendelkezésére bocsátja a jóváhagyott és belső ellenőrzésen hitelesített végleges jelentését.

43f. cikk

Stratégiai elemzés

(1) A hitelesítés kezdetén a hitelesítő a szabályozott jogalannyal kapcsolatos tevékenységek stratégiai elemzése révén értékeli a hitelesítési feladatok várható jellegét, léptékét és összetettségét.

(2) A szabályozott jogalany által végzett tevékenységek megismerésének céljából a hitelesítő összegyűjti és áttekinti azokat az információkat, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a hitelesítést végző csoport elegendő szakértelemmel rendelkezik-e a hitelesítés elvégzéséhez, annak meghatározásához, hogy a szerződésben feltüntetett időbeosztás helyes-e, valamint annak biztosításához, hogy a hitelesítő el tudja végezni a szükséges kockázatelemzést. Ezen információknak legalább a következőket kell magukban foglalniuk:

a)	a 43e. cikk (1) bekezdésében említett információk;

b)	a szükséges lényegességi szint;

c)	a korábbi években a hitelesítés során szerzett információk, amennyiben a hitelesítő ugyanazon szabályozott jogalany tekintetében végzi a hitelesítését.

(3) Az (1) bekezdésben említett információk áttekintése során a hitelesítő legalább az alábbiakat értékeli:

a)	a szabályozott jogalany kategóriája, valamint azok az ágazati tevékenységek, amelyekhez a szabályozott jogalany szabad forgalomba bocsátja a tüzelőanyagokat;

b)	a tüzelőanyag-ellátási lánc összetettsége, valamint a tüzelőanyag-fogyasztók száma és típusa;

c)	az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet VIIa. fejezetének megfelelően az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv, valamint a nyomonkövetési tervben meghatározott nyomonkövetési módszer és az alkalmazási körre vonatkozó tényező sajátosságai;

d)	a tüzelőanyag-áramok jellege, mérete és összetettsége, valamint a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségek meghatározásához használt felszerelések, adatforrások és eljárások, a számítási tényezők és más elsődleges adatforrások eredete és alkalmazása;

e)	az adatkezelési tevékenységek, az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési környezet.

(4) A stratégiai elemzés elvégzésekor a hitelesítő az alábbiakat ellenőrzi:

a)	a számára benyújtott nyomonkövetési terv a legfrissebb változat-e, valamint – amennyiben ez követelmény – az illetékes hatóság jóváhagyta-e;

b)	a jelentési időszakban érintették-e módosítások a nyomonkövetési tervet;

adott esetben azt, hogy az e bekezdés b) pontja szerinti módosításokról az illetékes hatóságot értesítették-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 75b. cikkének (1) bekezdése vagy 75q. cikke értelmében, vagy hogy e módosításokat az illetékes hatóság jóváhagyta-e az említett végrehajtási rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével és 75b. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

43g. cikk

Kockázatelemzés

(1) A hitelesítő a következő elemeket határozza meg és elemzi a hatékony hitelesítés kidolgozása, megtervezése és végrehajtása érdekében:

a)	eredendő kockázatok;

b)	ellenőrzési tevékenységek;

c)	amennyiben végrehajtották a b) pont szerinti ellenőrzési tevékenységeket, az ellenőrzési tevékenységek hatékonyságát érintő ellenőrzési kockázatok.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett elemek meghatározása és elemzése során a hitelesítő figyelembe veszi legalább a következőket:

a)	a 43f. cikk (1) bekezdése szerinti stratégiai elemzés megállapításai;

b)	a 43e. cikkben és a 43f. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett információk;

c)	a 43f. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti lényegességi szint.

(3) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy a szabályozott jogalany a kockázatelemzésében nem tüntette fel a lényeges eredendő kockázatokat és ellenőrzési kockázatokat, a hitelesítő tájékoztatja erről a szabályozott jogalanyt.

(4) A hitelesítés során szerzett információk alapján a hitelesítő adott esetben felülvizsgálja a kockázatelemzést és módosítja vagy megismétli a hitelesítési tevékenységeket.

43h. cikk

Hitelesítési terv

(1) A hitelesítő felvázolja a hitelesítési tervet, amelynek összhangban kell lennie a stratégiai elemzés és a kockázatelemzés során megszerzett információkkal és megállapított kockázatokkal, valamint tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)	hitelesítési program, amely leírja a hitelesítési tevékenységek jellegét és körét, valamint a szóban forgó tevékenységek elvégzésének idejét és módját;

b)	vizsgálati terv, amely meghatározza az ellenőrzési tevékenységek vizsgálatának körét és módszereit, valamint az ellenőrzési tevékenységek eljárásait;

c)	adatmintavételi terv, amely meghatározza a szabályozott jogalany jelentésében szereplő összesített kibocsátás alapjául szolgáló adatpontokkal kapcsolatos adatmintavétel körét és módszereit.

(2) A hitelesítő oly módon alakítja ki az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti vizsgálati tervet, hogy segítségével megállapíthassa, hogy a 43b. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelés értékelése esetén milyen mértékben veheti alapul a lényeges ellenőrzési tevékenységeket.

Az ellenőrzési tevékenységek vizsgálata során alkalmazott mintaméret és mintavételi tevékenységek meghatározásakor a hitelesítő az alábbiakat veszi figyelembe:

a)	eredendő kockázatok;

b)	ellenőrzési környezet;

c)	lényeges ellenőrzési tevékenységek;

d)	az elvárható bizonyosságot nyújtó hitelesítő szakvélemény készítésének követelménye.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett adatok mintavétele során alkalmazott mintaméret és mintavételi tevékenységek meghatározásakor a hitelesítő az alábbiakat veszi figyelembe:

a)	eredendő kockázatok és ellenőrzési kockázatok;

b)	az analitikai eljárások eredményei;

c)	az elvárható bizonyosságot nyújtó hitelesítő szakvélemény készítésének követelménye;

d)	lényegességi szint;

e)	egy adatelem teljes adatsorhoz való hozzájárulásának lényegessége.

(4) A hitelesítő úgy készíti el és hajtja végre a hitelesítési tervet, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse annak érdekében, hogy elvárható bizonyosság legyen elérhető azzal kapcsolatban, hogy a szabályozott jogalany jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

(5) Amennyiben a hitelesítő a hitelesítés során olyan további kockázatokat állapít meg, amelyeket mérsékelni kell, vagy ha azt állapítja meg, hogy a tényleges kockázat alacsonyabb az eredetileg vártnál, naprakésszé teszi a kockázatelemzést és a hitelesítési tervet, és módosítja a hitelesítési tevékenységeket.

43i. cikk

Hitelesítési tevékenységek

A hitelesítő végrehajtja a hitelesítési tervet, és a kockázatelemzés alapján ellenőrzi az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv végrehajtását.

E célból a hitelesítő átfogó vizsgálatot végez, amely legalább analitikai eljárásokból, adathitelesítésből és a nyomonkövetési módszer ellenőrzéséből áll, és ellenőrzi az alábbiakat:

a)	az adatkezelési tevékenységek és az adatkezelés során használt rendszerek, ideértve az informatikai rendszereket;

b)	a szabályozott jogalany ellenőrzési tevékenységeit megfelelően dokumentálják-e, hajtják-e végre, tartják-e fenn, és hogy az ellenőrzési tevékenységek hatékonyan csökkentik-e az eredendő kockázatokat;

c)	a nyomonkövetési tervben felsorolt eljárások hatékonyan csökkentik-e az eredendő kockázatokat és az ellenőrzési kockázatokat, és hogy az eljárásokat végrehajtják-e, megfelelően dokumentálják-e és fenntartják-e.

A második bekezdés a) pontjának alkalmazásában a hitelesítő figyelemmel kíséri az adatkezelést olyan módon, hogy nyomon követi az adatkezelési tevékenységek sorrendjét és kölcsönhatását az elsődleges forrásadatoktól a szabályozott jogalany jelentésének összeállításáig.

43j. cikk

Analitikai eljárások

(1) A hitelesítő analitikai eljárások segítségével értékeli az adatok hitelességét és teljességét, amennyiben az eredendő kockázatból, az ellenőrzési kockázatból és a szabályozott jogalany ellenőrzési tevékenységeinek jellegéből adódóan szükség van ilyen analitikai eljárások végzésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett analitikai eljárások végrehajtása során a hitelesítő értékeli a jelentésekben foglalt adatokat a potenciális kockázati területek meghatározása, valamint a tervezett hitelesítési tevékenységek későbbi hitelesítése és testreszabása érdekében. A hitelesítő legalább:

a)	értékeli az idő múlásával vagy az összehasonlítható adatok között tapasztalható ingadozások és tendenciák hitelességét;

b)	meghatározza a kiugróan eltérő, váratlan és hiányos adatokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett analitikai eljárások alkalmazása során a hitelesítő a következő eljárásokat végzi el:

a)	előzetes analitikai eljárásokat végez az összesített adatokon a 43i. cikkben említett tevékenységek végrehajtása előtt azért, hogy megértse a jelentésben szereplő adatok jellegét, összetettségét és jelentőségét;

b)	átfogó analitikai eljárásokat végez az összesített adatokon és az ezen adatok alapját képező adatpontokon annak érdekében, hogy meghatározza a potenciális szerkezeti hibákat és a kiugróan eltérő adatokat;

c)	végleges analitikai eljárásokat végez az összesített adatokon annak biztosítása érdekében, hogy az összes, a hitelesítési eljárás során felismert hibát megfelelően kijavítsák.

(4) Amennyiben a hitelesítő kiugróan eltérő adatokat, ingadozásokat, tendenciákat, illetve hiányos adatokat vagy olyan adatokat talál, amelyek nincsenek összhangban más lényeges információkkal, vagy jelentősen eltérnek a várakozások szerinti mennyiségektől vagy arányoktól, a hitelesítő magyarázatokat kér a szabályozott jogalanytól, amelyeket releváns kiegészítő bizonyítékokkal kell alátámasztani.

A benyújtott magyarázatok és további bizonyítékok alapján a hitelesítő értékeli a hitelesítési tervre és az elvégzendő hitelesítési tevékenységekre gyakorolt hatást.

43k. cikk

Adathitelesítés

(1) A hitelesítő az adatok részletes vizsgálata révén hitelesíti a szabályozott jogalany jelentésében foglalt adatokat, ideértve az adatok visszakövetését az elsődleges adatforrásig, az adatok és külső forrásokból származó adatok közötti keresztellenőrzések végzését, az egyeztetések végrehajtását, a megfelelő adatokra vonatkozó küszöbértékek ellenőrzését és az újraszámítások elvégzését.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok hitelesítése során és a jóváhagyott nyomonkövetési terv figyelembevételével, ideértve a tervben foglalt eljárásokat is, a hitelesítő ellenőrzi az alábbiakat:

a)	a szabályozott jogalany nyomonkövetési határai, beleértve azokat a helyszíneket is, ahonnan a tüzelőanyagot szabad forgalomba bocsátják;

b)	a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-áramok teljessége az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben leírtak szerint, valamint a kapcsolódó tüzelőanyag-mennyiségek és kibocsátási adatok;

c)	a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag összesített mennyisége és a beszerzett vagy más módon a szabályozott jogalany rendelkezésére bocsátott tüzelőanyagra vonatkozó adatok közötti összhang;

d)	a szabályozott jogalany jelentésében foglalt összesített adatok és az elsődleges forrásadatok közötti összhang;

e)	az adatok megbízhatósága és pontossága.

43l. cikk

A nyomonkövetési módszer helyes alkalmazásának hitelesítése

(1) A hitelesítő ellenőrzi az illetékes hatóság által a nyomonkövetési tervben jóváhagyott nyomonkövetési módszer helyes alkalmazását és végrehajtását, ideértve a nyomonkövetési módszer konkrét részleteit is.

(2) A szabályozott jogalany kibocsátási jelentésének hitelesítése céljából a hitelesítő ellenőrzi az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 33. és 75k. cikkében említett, az illetékes hatóság által jóváhagyott mintavételi terv helyes alkalmazását és végrehajtását.

(3) Amennyiben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet előírja a szabályozott jogalanynak, hogy igazolja a tevékenységre vonatkozó adatok és a számítási tényezők esetében meghatározott bizonytalansági küszöbértékek betartását, a hitelesítő megerősíti a jóváhagyott nyomonkövetési tervben meghatározott bizonytalansági szintek kiszámításához használt információk hitelességét.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett nyomonkövetési módszer ellenőrzése során a hitelesítő ellenőrzi az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben foglalt, az alkalmazási körre vonatkozó tényező meghatározására szolgáló módszernek az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet VIIa. fejezete szerinti helyes alkalmazását és végrehajtását.

(5) A hitelesítő ellenőrzi a szabályozott jogalany arra vonatkozó bizonyítékait, hogy a tüzelőanyagot a 2003/87/EK irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó ágazatokban szabad forgalomba bocsátották-e.

(6) Annak értékelése céljából, hogy a 2003/87/EK irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó ágazatokban szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokat ugyanabban a jelentéstételi évben használták-e fel, és azok az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75v. cikkének (4) bekezdésével összhangban levonhatók-e, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az e rendelet 43e. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett információk összhangban vannak-e a szabályozott jogalany jelentésében szereplő, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xb. melléklete szerinti információkkal.

43m. cikk

Az adathiány esetén alkalmazott módszerek hitelesítése

(1) Amennyiben az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben meghatározott módszereket használták a hiányzó adatok pótlására az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 66. és 75o. cikke alapján, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az alkalmazott módszerek megfeleltek-e az adott helyzetnek, és hogy helyesen alkalmazták-e őket.

Ha a szabályozott jogalany az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 66. és 75o. cikkének megfelelően megszerezte az illetékes hatóság jóváhagyását ahhoz, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett módszerektől eltérő módszereket használhasson, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a jóváhagyott megközelítést megfelelően alkalmazták és dokumentálták-e.

Amennyiben a szabályozott jogalany nem tud időben ilyen jóváhagyást szerezni, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a szabályozott jogalany által a hiányzó adatok pótlására használt megközelítés biztosítja-e, hogy a kibocsátás mértékét nem becsülik alá, és hogy ez a megközelítés nem vezet-e lényeges valótlanságokhoz.

(2) A hitelesítő ellenőrzi, hogy a szabályozott jogalany által az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 66. és 75o. cikke szerinti adathiány előfordulásának megelőzése érdekében végrehajtott ellenőrzési tevékenységek hatékonyak-e.

43n. cikk

Mintavétel

(1) A 43i. cikk b) és c) pontjában említett ellenőrzési tevékenységek és eljárások megfelelésének ellenőrzése, valamint a 43j. és a 43k. cikkben említett ellenőrzések elvégzése során a hitelesítő alkalmazhat a szabályozott jogalanyokra nézve meghatározott mintavételi módszereket, amennyiben a kockázatelemzés alapján indokolt a mintavétel.

(2) Amennyiben a hitelesítő mintavétel közben eltérést vagy valótlanságot talál, felszólítja a szabályozott jogalanyt, hogy indokolja meg az eltérés vagy valótlanság legfőbb okait annak érdekében, hogy megállapítsa az eltérésnek vagy valótlanságnak a jelentésben szereplő adatokra gyakorolt hatását. Az említett értékelés eredményének függvényében a hitelesítő meghatározza, hogy szükség van-e további hitelesítési tevékenységekre, hogy a mintaméretet kell-e növelni, és hogy a szabályozott jogalanynak mely adatsokaságokat kell korrigálnia.

(3) A hitelesítő a belső hitelesítő dokumentációban dokumentálja a 43i–43l. cikkben említett ellenőrzések eredményeit, ideértve a további minták részleteit.

43o. cikk

A valótlanságok, eltérések és meg nem felelések kezelése

(1) Ha a hitelesítő valótlanságokat, eltéréseket vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelést talál a hitelesítés során, erről haladéktalanul értesíti a szabályozott jogalanyt, és felszólítja a megfelelő korrekciók megtételére. A szabályozott jogalany minden közölt valótlanságot és eltérést korrigál.

Amennyiben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelésre derül fény, a szabályozott jogalany erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot és adott esetben orvosolja a meg nem felelést.

(2) A hitelesítő a belső hitelesítő dokumentációban megoldottként jelöli meg a szabályozott jogalany által a hitelesítés során korrigált valótlanságokat, eltéréseket, illetve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket.

(3) Amennyiben a szabályozott jogalany nem korrigálja a hitelesítő által az (1) bekezdés értelmében közölt valótlanságokat vagy eltéréseket azt megelőzően, hogy a hitelesítő kibocsátja a hitelesítői jelentést, a hitelesítő felszólítja a szabályozott jogalanyt, hogy magyarázza el az eltérés vagy valótlanság főbb okait annak érdekében, hogy értékelhesse az eltérésnek vagy valótlanságnak a jelentésben szereplő adatokra gyakorolt hatását.

A hitelesítő megállapítja, hogy a kijavítatlan valótlanságoknak – önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen – van-e lényeges hatása a bejelentett összes kibocsátásra. A valótlanságok lényegességének megállapítása során a hitelesítő figyelembe veszi a valótlanság mértékét és jellegét, valamint előfordulásának pontos körülményeit.

A hitelesítő felméri, hogy a kijavítatlan eltéréseknek – önmagukban vagy más eltérésekkel együttesen – van-e hatása a bejelentett adatokra, és hogy ez lényeges valótlansághoz vezet-e.

Ha a szabályozott jogalany nem korrigálja az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket az (1) bekezdéssel összhangban mielőtt a hitelesítő kibocsátja a hitelesítői jelentést, a hitelesítő értékeli, hogy a nem orvosolt meg nem felelés hatással van-e a bejelentett adatokra, és hogy ez nem vezet-e lényeges valótlansághoz.

A valótlanságok mértéke és jellege, valamint előfordulásuk pontos körülményei alapján a hitelesítő lényegesnek minősítheti a valótlanságokat, még akkor is, ha ezek a valótlanságok – önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen – nem érik el a 43p. cikkben meghatározott lényegességi szintet.

43p. cikk

Lényegességi szint

(1) A legfeljebb 500 000 tonna CO2-egyenérték szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokhoz kapcsolódó éves kibocsátással rendelkező szabályozott jogalanyok esetében a szabályozott jogalanyok jelentéseinek hitelesítése céljából a lényegességi szint a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszakban bejelentett összes kibocsátás 5 %-a.

(2) A több mint 500 000 tonna CO2-egyenérték szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokhoz kapcsolódó éves kibocsátással rendelkező szabályozott jogalanyok esetében a szabályozott jogalanyok jelentéseinek hitelesítése céljából a lényegességi szint a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszakban bejelentett összes kibocsátás 2 %-a.

43q. cikk

A hitelesítés következtetéseinek levonása, független felülvizsgálat és nyilvántartás

(1) A hitelesítés elvégzése és a hitelesítés során szerzett információk figyelembevétele során a hitelesítő:

a)	ellenőrzi a szabályozott jogalany által benyújtott végső adatokat, ideértve a hitelesítés során szerzett információk alapján módosított adatokat is;

b)	áttekinti a szabályozott jogalany által a végső adatok és a korábban benyújtott adatok közötti különbségekre adott magyarázatokat;

c)	áttekinti az értékelés eredményét, hogy megállapítsa, az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervet, ideértve a tervben leírt eljárásokat is, helyesen hajtották-e végre;

d)	értékeli, hogy a hitelesítési kockázat elfogadhatóan alacsony szintű-e az elvárható bizonyossági szint eléréséhez;

e)	biztosítja, hogy elegendő bizonyíték gyűljön össze ahhoz, hogy olyan hitelesítő szakvéleményt adhasson, amely elvárható bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;

f)	biztosítja, hogy a hitelesítési eljárás teljes dokumentációja a belső hitelesítő dokumentáció részét képezze, és hogy a hitelesítői jelentésben végleges véleményt lehessen megfogalmazni.

(2) A hitelesítő a 25. cikkel összhangban független felülvizsgálatot végez.

(3) A hitelesítő előkészíti és összeállítja a belső hitelesítő dokumentációt, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	az elvégzett hitelesítési tevékenységek eredményei;

b)	a stratégiai elemzés, a kockázatelemzés és a hitelesítési terv;

c)	elegendő információ a hitelesítő szakvélemény alátámasztásához, ideértve az arra vonatkozó vélemények igazolását, hogy a megállapított valótlanságok lényeges hatással vannak-e vagy sem a bejelentett kibocsátásra.

A szabályozott jogalany jelentéseinek hitelesítésére a 26. cikk (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

43r. cikk

Hitelesítői jelentés

(1) A hitelesítés során gyűjtött információk alapján a hitelesítő hitelesítői jelentést ad ki a szabályozott jogalanynak minden olyan kibocsátási jelentésről, amely hitelesítés tárgyát képezte. A hitelesítői jelentésnek ki kell terjednie a következőkre:

a)	a jelentés kielégítőnek tekinthető-e;

b)	a szabályozott jogalany jelentése tartalmaz-e olyan lényeges valótlanságokat, amelyeket nem korrigáltak a hitelesítői jelentés kiadásáig;

c)	a hitelesítés hatóköre a 43s. cikk értelmében túl szűk-e, és a hitelesítőnek volt-e lehetősége elegendő bizonyítékot gyűjteni ahhoz, hogy elvárható bizonyossággal bocsásson ki hitelesítő szakvéleményt arról, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;

d)	az eltérések – önmagukban vagy más eltérésekkel együttesen – csökkentik-e a helyzet egyértelműségét, és megakadályozzák-e a hitelesítőt abban, hogy elvárható bizonyossággal kijelentse, hogy a szabályozott jogalany jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a szabályozott jogalany jelentése kizárólag akkor tekinthető kielégítőnek, ha nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

(2) A szabályozott jogalany a hitelesítői jelentést a szabályozott jogalany érintett jelentésével együtt benyújtja az illetékes hatóságnak.

(3) A hitelesítői jelentésnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a szabályozott jogalany neve;

b)	a hitelesítés célkitűzései;

c)	a hitelesítés hatóköre;

d)	hivatkozás a szabályozott jogalany hitelesített jelentésére;

e)	azok a kritériumok, amelyeket a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítésére használták, ideértve az engedélyt, továbbá az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv változatai, valamint az egyes tervek érvényességi időszakai;

f)	a 2003/87/EK irányelv III. mellékletében említett tevékenység céljára szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyaghoz kapcsolódó összesített kibocsátás szabályozott jogalanyonként;

g)	a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszak;

h)	a szabályozott jogalany, az illetékes hatóság és a hitelesítő kötelezettségei;

i)	a hitelesítő szakvélemény;

j)	minden olyan megállapított valótlanság vagy eltérés leírása, amelyet nem korrigáltak a hitelesítői jelentés kibocsátása előtt;

k)	azok a dátumok, amikor a helyszíni szemléket végezték, és a helyszíni szemléket végzők neve, ideértve a virtuális helyszíni szemlék dátumait;

l)	információ arról, hogy elhagytak-e helyszíni szemléket, valamint e helyszíni szemlék elhagyásának okai;

m)	információ arról, hogy sor került-e virtuális helyszíni szemlére, valamint a virtuális helyszíni szemlék végzésének okai és az illetékes hatóság általi jóváhagyás dátuma;

annak megerősítése, hogy a hitelesítő elvégezte az e rendelet 43l. cikkének (6) bekezdése szerinti ellenőrzéseket, és hogy az e rendelet 43e. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett információk összhangban vannak a szabályozott jogalany jelentésében szereplő, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet Xb. melléklete szerinti információkkal;

o)	minden, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való olyan meg nem felelés, amely a hitelesítés során derült ki;

amennyiben az illetékes hatóság jóváhagyását nem lehet időben megszerezni a hiányzó adatoknak az e rendelet 43m. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti pótlásához alkalmazott módszer esetében, annak megerősítése, hogy az alkalmazott módszer konzervatív-e, és hogy nem vezet-e lényeges valótlanságokhoz;

q)	adott esetben a javításra vonatkozó javaslatok;

r)	az EU ETS vezető hitelesítőjének, a független bírálónak és adott esetben az EU ETS hitelesítőjének és külső szakértőjének a neve, akik a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítésében részt vettek;

s)	a dátum és a hitelesítő által feljogosított személy aláírása, ideértve a nevét is.

(4) A hitelesítő a hitelesítői jelentésben kellő részletességgel ismerteti a valótlanságokat, eltéréseket, valamint az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket annak érdekében, hogy a szabályozott jogalany, valamint az illetékes hatóság tájékoztatást kapjon az alábbiakról:

a)	a valótlanság, az eltérés vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelés mértéke és jellege;

b)	miért van vagy miért nincs a valótlanságnak lényeges hatása;

c)	a szabályozott jogalany jelentésének mely elemére vonatkozik a valótlanság, vagy a nyomonkövetési terv mely elemére vonatkozik az eltérés;

d)	a meg nem felelés az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet mely cikkét érinti.

43s. cikk

A hatókör korlátozása

A hitelesítő az alábbi helyzetek bármelyikében dönthet úgy, hogy a 43r. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hitelesítési hatókör túlságosan korlátozott:

a)	hiányosak az adatok, és ez megakadályozza a hitelesítőt abban, hogy megszerezze a szükséges bizonyítékokat a hitelesítési kockázat olyan mértékű csökkentéséhez, hogy elvárható szintű bizonyosságot érjen el;

b)	a nyomonkövetési tervet nem hagyta jóvá az illetékes hatóság;

c)	a nyomonkövetési terv nem biztosít elegendő hatókört vagy nem eléggé érthető a hitelesítés befejezéséhez;

d)	a szabályozott jogalany nem biztosított elegendő információt ahhoz, hogy a hitelesítő elvégezze a hitelesítést.

43t. cikk

Függőben lévő, nem lényegi eltérések kezelése

(1) A hitelesítő értékeli, hogy a szabályozott jogalany korrigálta-e a hitelesítő által a hitelesítői jelentésben meghatározott, a korábbi nyomonkövetési időszakkal kapcsolatos eltéréseket (amennyiben volt ilyen) az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75q. cikkének (4) bekezdésében foglalt, a szabályozott jogalanyra vonatkozó követelményeknek megfelelően.

Ha a szabályozott jogalany nem korrigálta ezeket az eltéréseket az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75q. cikke (4) bekezdésének megfelelően, a hitelesítő mérlegeli, hogy ez a mulasztás növeli vagy növelheti-e a valótlanságok kockázatát.

A hitelesítő a hitelesítői jelentésben jelzi, hogy a szabályozott jogalany korrigálta-e ezeket az eltéréseket.

(2) A hitelesítő a belső hitelesítő dokumentációban rögzíti, hogy a szabályozott jogalany a hitelesítés során mikor és hogyan korrigálta a megállapított eltéréseket.

43u. cikk

A nyomonkövetési és a jelentési eljárás javítása

(1) Amennyiben a hitelesítő meghatározza a szabályozott jogalany e bekezdés a)–d) pontjához kapcsolódó teljesítményének javításra javasolt területeit, javaslatokat fogalmaz meg a hitelesítői jelentésben a szabályozott jogalany teljesítményének javítására e pontok tekintetében:

a)	a szabályozott jogalany kockázatértékelése;

b)	az adatkezelési tevékenységek és ellenőrzési tevékenységek fejlesztése, dokumentálása, végrehajtása és fenntartása, valamint az ellenőrzési rendszer értékelése;

c)	az adatkezelési tevékenységek és ellenőrzési tevékenységek eljárásai, valamint más olyan eljárások fejlesztése, dokumentálása, végrehajtása és fenntartása, amelyeket a szabályozott jogalanynak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet értelmében kell kidolgoznia;

d)	a kibocsátás nyomon követése és jelentése, ideértve a legmagasabb meghatározási szintek elérését, a kockázatok csökkentését, valamint a nyomon követés és jelentéstétel hatékonyságának fokozását.

(2) A javításra vonatkozó javaslatok hitelesítői jelentésbe történő belefoglalásának évét követő hitelesítés során a hitelesítő ellenőrzi, hogy a szabályozott jogalany végrehajtotta-e, illetve milyen módon hajtotta végre a javításra vonatkozó javaslatokat.

Amennyiben a szabályozott jogalany nem hajtotta végre ezeket a javaslatokat, vagy nem megfelelően hajtotta végre azokat, a hitelesítő értékeli, hogy ez miként befolyásolja a valótlanságok és eltérések kockázatát.

43v. cikk

Helyszíni szemlék és egyszerűsített hitelesítés

(1) A hitelesítési eljárás során a hitelesítő egyszer vagy többször helyszíni szemlét végez, hogy értékelje a mérőműszerek és nyomonkövetési rendszerek működését, szóbeli adatgyűjtést folytasson, végrehajtsa az e fejezetben előírt tevékenységeket, valamint hogy elegendő információt és bizonyítékot gyűjtsön annak megállapításához, hogy a szabályozott jogalany jelentése tartalmaz-e lényeges valótlanságot.

Az első albekezdés szerinti helyszíni szemlék során a hitelesítő a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-áramokra és tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozó információk teljességét is értékeli.

(2) A szabályozott jogalany hozzáférést biztosít a hitelesítőnek a telephelyeihez.

(3) A szabályozott jogalany kibocsátási jelentésének hitelesítése céljából a hitelesítő a kockázatelemzés alapján eldönti, hogy szükség van-e további telephelyek meglátogatására, ideértve azokat az eseteket, amikor az adatkezelési tevékenységek és ellenőrzési tevékenységek lényeges részét más telephelyeken végzik, például a vállalati központban vagy más helyszínen lévő irodákban.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a hitelesítő dönthet úgy, hogy nem végez helyszíni szemlét a szabályozott jogalanyoknál. E döntésnek a következő kritériumokon kell alapulnia:

a)	a kockázatelemzés eredménye;

b)	annak megerősítése, hogy a hitelesítő távolról hozzáférhet valamennyi lényeges adathoz;

c)	annak megerősítése, hogy a helyszíni szemlék elhagyásának az e rendelet 43w. cikkében foglalt lényeges feltételei teljesülnek;

d)	annak megerősítése, hogy az e cikk (7) bekezdése szerinti kötelező helyszíni szemlék nem alkalmazandók az adott szabályozott jogalanyra.

A hitelesítő késedelem nélkül értesíti a szabályozott jogalanyt a döntéséről.

(5) A szabályozott jogalany kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, amelyben azt kéri az illetékes hatóságtól, hogy hagyja jóvá a hitelesítőnek a helyszíni szemle elhagyására vonatkozó döntését. A kérelemnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a kockázatelemzés eredménye;

b)	arra vonatkozó bizonyíték, hogy a lényeges adatok távolról is hozzáférhetők;

c)	arra vonatkozó bizonyíték, hogy a helyszíni szemlék elhagyásának az e rendelet 43w. cikkében foglalt lényeges feltételei teljesülnek;

d)	arra vonatkozó bizonyíték, hogy az e cikk (7) bekezdése szerinti kötelező helyszíni szemlék nem alkalmazandók az adott szabályozott jogalanyra.

Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75n. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, kis kibocsátású szabályozott jogalanyok esetében nem szükséges az illetékes hatóság jóváhagyása.

(6) Az (5) bekezdés a)–d) pontjában említett információk figyelembevételével az illetékes hatóság dönt arról, hogy jóváhagyja-e a hitelesítő azon döntését, hogy nem végez helyszíni szemlét.

Amennyiben az illetékes hatóság nem válaszolt a szabályozott jogalany (5) bekezdés szerinti kérelmére annak kézhezvételétől számított két hónapon belül, a hitelesítő döntését jóváhagyottnak kell tekinteni.

(7) A hitelesítő az alábbi helyzetekben minden esetben helyszíni szemlét végez:

a)	a hitelesítő első alkalommal hitelesíti a szabályozott jogalany jelentését;

b)	az aktuális jelentési időszakot közvetlenül megelőző két jelentési időszakban nem került sor hitelesítő által végzett fizikai helyszíni szemlére;

c)	a jelentési időszakban az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75b. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentősen módosították a nyomonkövetési tervet.

43w. cikk

A helyszíni szemlék elhagyásának feltételei

A helyszíni szemlék elhagyására az alábbi feltételekkel kerülhet sor:

a)	a szabályozott jogalany által szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-áramok kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagok;

b)	a számítási tényezők alapértelmezett értékeit alkalmazzák;

c)	az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75l. cikkének (1) bekezdése értelmében az alkalmazási körre vonatkozó tényezőre minden egyes tüzelőanyag-áram vonatkozásában 1-es érték alkalmazandó.

2.	A szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75n. cikke (1) bekezdésében meghatározott, kis kibocsátású szabályozott jogalanyt érint.

A szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75e. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, A. kategóriájú jogalanyt vagy az említett végrehajtási rendelet 75e. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, B. kategóriájú jogalanyt érint, amennyiben:

az érintett szabályozott jogalany egy, a 2003/96/EK (*3) és az (EU) 2020/262 (*4) tanácsi irányelvet átültető nemzeti jogszabályok szerinti jelentéstételi kötelezettséggel rendelkező jogalany az említett jogi aktusok alkalmazásában használt mérési módszerek alapján, amennyiben ezek a módszerek nemzeti metrológiai ellenőrzésen alapulnak;

b)	az érintett tüzelőanyag-áramok a 2003/96/EK (3) és az (EU) 2020/262 (4) irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó energiatermékek az említett jogi aktusok alkalmazásában használt mérési módszerek alapján, amennyiben ezek a módszerek nemzeti metrológiai ellenőrzésen alapulnak;

c)	a számítási tényezők alapértelmezett értékeit alkalmazzák;

d)	az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75l. cikkének (1) bekezdése értelmében az alkalmazási körre vonatkozó tényezőre minden egyes tüzelőanyag-áram vonatkozásában 1-es érték alkalmazandó.

43x. cikk

Egyszerűsített hitelesítési terv és virtuális helyszíni szemlék

A 34. és 34a. cikk alkalmazandó a szabályozott jogalanyok azon kibocsátásainak hitelesítésére, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartoznak. E célból az üzemeltetőre, a létesítményre és a légijármű-üzembentartóra történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, mintha azok a szabályozott jogalanyra vonatkoznának.

43y. cikk

Az akkreditáció hatóköre

A hitelesítő csak olyan szabályozott jogalanynak állít ki hitelesítői jelentést, amely az e rendelet I. mellékletében említett 1c tevékenységcsoportba tartozó tevékenységet végez, amelyre a hitelesítő a 765/2008/EK rendelet és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően megkapta az akkreditációt.

43z. cikk

A hitelesítő eljárásai és dokumentációja

(1) A hitelesítő egy vagy több eljárást hoz létre, dokumentál, hajt végre és tart fenn az e rendelet IIIa. fejezetében meghatározott hitelesítési tevékenységek és II. mellékletében előírt eljárások és folyamatok esetében. A szóban forgó eljárások és folyamatok létrehozásakor és végrehajtásakor a hitelesítő elvégzi az e rendelet II. mellékletében felsorolt tevékenységeket a nevezett mellékletben említett harmonizált szabványnak megfelelően.

(2) E rendelet 41. cikkének (2) bekezdése és 42. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó a szabályozott jogalanyok azon kibocsátásainak hitelesítésére, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartoznak.

(3) A hitelesítő az e rendelet II. mellékletben említett harmonizált szabványnak megfelelően rendszeresen információkat bocsát a szabályozott jogalany és más érdekelt felek rendelkezésére.

43za. cikk

Pártatlanság és függetlenség

(1) A hitelesítő független a szabályozott jogalanytól és pártatlanul végzi hitelesítési tevékenységeit.

A pártatlanság és függetlenség biztosítása érdekében a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része nem lehet szabályozott jogalany, szabályozott jogalany tulajdonosa, vagy annak tulajdona, és a hitelesítő nem állhat olyan kapcsolatban a szabályozott jogalannyal, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát. A hitelesítő továbbá független a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének megfelelően létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében kibocsátási egységekkel kereskedő szervezetektől.

(2) A hitelesítőt szervezeti szempontból olyan felépítéssel kell rendelkeznie, hogy objektivitása, függetlensége és pártatlansága garantált legyen. E rendelet alkalmazásában a II. mellékletben említett harmonizált szabványban a hitelesítő felépítésére és szervezetére vonatkozóan meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(3) A hitelesítő nem végez hitelesítési tevékenységeket olyan szabályozott jogalany számára, amely elfogadhatatlan kockázatot jelent pártatlanságára nézve, vagy összeférhetetlenséget okoz számára. A hitelesítő nem alkalmaz vagy szerződtet olyan személyeket a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése során, akiknek a szerepvállalása tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséggel jár. A hitelesítő azt is biztosítja, hogy a személyzet vagy a szervezetek tevékenységei ne érintsék a hitelesítés bizalmasságát, objektivitását, függetlenségét és pártatlanságát. E célból a hitelesítő nyomon követi a pártatlanságot veszélyeztető kockázatokat, és megteszi a megfelelő intézkedéseket e kockázatok kezelése érdekében.

Az első albekezdés első mondatában említett, pártatlanságot veszélyeztető elfogadhatatlan kockázat vagy összeférhetetlenség különösen az alábbi esetekben merül fel:

amennyiben a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része tanácsadó szolgáltatásokat nyújt az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben meghatározott nyomonkövetési és jelentési eljárás kialakításában, ideértve a nyomonkövetési módszer kidolgozását, a szabályozott jogalany jelentésének és a nyomonkövetési tervnek az elkészítését;

b)	amennyiben a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része műszaki segítséget nyújt a kibocsátás nyomon követésére és bejelentésére létrehozott rendszer kifejlesztéséhez vagy fenntartásához.

(4) A hitelesítő és a szabályozott jogalany közötti kapcsolatokban összeférhetetlenség különösen az alábbi esetekben merül fel:

a)	amennyiben a hitelesítő és a szabályozott jogalany kapcsolata közös tulajdonoson, közös igazgatáson, közös irányításon vagy személyzeten, közös erőforrásokon, közös pénzügyeken és közös szerződéseken vagy forgalmazáson alapul;

amennyiben a szabályozott jogalanyt a (3) bekezdés a) pontjában említett tanácsadásban vagy az ugyanazon bekezdés b) pontjában említett műszaki segítségben részesíti egy olyan tanácsadó testület, műszaki segítséget nyújtó testület vagy más szervezet, amely kapcsolatban áll a hitelesítővel, és veszélyezteti a hitelesítő pártatlanságát.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a hitelesítő pártatlansága akkor válik kétségessé, ha a hitelesítő és a tanácsadó testület, a műszaki segítséget nyújtó testület vagy más szervezet közötti kapcsolatok közös tulajdonoson, közös igazgatáson, közös irányításon vagy személyzeten, közös erőforrásokon, közös pénzügyeken, közös szerződéseken vagy forgalmazáson és közös forgalmi jutalékon vagy az új ügyfelek szerzésének más indítékain alapulnak.

(5) A hitelesítő nem von be alvállalkozókat a szabályozott jogalany és a hitelesítő közötti megállapodás lezárásába, a független felülvizsgálat elvégzésébe és a hitelesítői jelentés kibocsátásába. E rendelet alkalmazásában alvállalkozók más hitelesítési tevékenységekbe való bevonása esetén a hitelesítőnek teljesítenie kell a II. mellékletben említett harmonizált szabványban meghatározott követelményeket.

Egyének hitelesítési tevékenységek elvégzésére történő szerződtetése nem minősül azonban az első albekezdés alkalmazásában alvállalkozó bevonásának, amennyiben a hitelesítő ilyen egyének szerződtetése esetén teljes felelősséget vállal a szerződéses személyzet által végzett hitelesítési tevékenységekért. Amikor a hitelesítő hitelesítési tevékenységek végzésére szerződtet egyéneket, a hitelesítő kötelezi őket arra, hogy írásbeli megállapodást írjanak alá arról, hogy betartják a hitelesítő eljárásait, és hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség az ellenőrzési tevékenységek kapcsán.

(6) A hitelesítő olyan eljárást hoz létre, dokumentál, hajt végre és tart fenn, amely biztosítja a hitelesítő, az ugyanazon jogi személy részei, a (4) bekezdésben említett más szervezetek és a hitelesítésben részt vevő személyzet és szerződtetett személyek folyamatos pártatlanságát és függetlenségét. Ennek az eljárásnak magában kell foglalnia a hitelesítő pártatlanságát és függetlenségét garantáló mechanizmust, és meg kell felelnie a II. mellékletben említett harmonizált szabványban meghatározott lényeges követelményeknek.

(6a) Amennyiben a hitelesítő ugyanazt a szabályozott jogalanyt hitelesíti, mint az előző évben, mérlegelnie kell a pártatlanságot veszélyeztető kockázatot, és intézkedéseket kell tennie a pártatlanságot veszélyeztető kockázat csökkentése érdekében.

(7) 2026-tól kezdődően, amennyiben az EU ETS vezető hitelesítő egy adott szabályozott jogalany tekintetében öt egymást követő éven át végzi a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó kibocsátások éves hitelesítését, három egymást követő év során nem nyújthat hitelesítési szolgáltatásokat ugyanazon szabályozott jogalany számára.”

(*3) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/96/oj)."

(*4) A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2020/262/oj)."

30.

A 44. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany számára hitelesítői jelentést kibocsátó hitelesítőt az I. mellékletben említett azon tevékenységek körére kell akkreditálni, amelyeket a hitelesítő egy üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy szabályozott jogalany jelentésének hitelesítéséhez végez.”

31.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

Az akkreditáció céljai

Az akkreditálási eljárás és az akkreditált hitelesítők ellenőrzése során minden nemzeti akkreditáló testület értékeli, hogy a hitelesítési tevékenységeket végző hitelesítő és személyzete:

a)	rendelkezik-e az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének e rendelet értelmében történő hitelesítéséhez szükséges szakértelemmel;

b)	e rendeletnek megfelelően végzi-e az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítését;

c)	megfelel-e a III. fejezetben, valamint a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítése céljából a 43y-43za. cikkben említett követelményeknek.”

32.

A 48. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az akkreditálási kérelem tárgyát képező hatókör reprezentatív mintájának, a kérelmező személyzetén belül az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentésének hitelesítésével foglalkozó, reprezentatív számú személy teljesítményének és szakértelmének vizsgálatára irányuló megfigyelő szemle annak biztosítására, hogy a személyzet e rendeletnek megfelelően végezze munkáját.”

33.

Az 56. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy gazdasági szempontból nem fontos vagy nem fenntartható nemzeti akkreditáló testületet kijelölni vagy akkreditációs szolgáltatásokat nyújtani a 2003/87/EK irányelv 15. vagy 30f. cikke értelmében, a tagállam igénybe veheti egy másik tagállam nemzeti akkreditáló testületének szolgáltatásait.”

34.

Az 58. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékelést végző csoport munkájában részt kell vennie legalább egy olyan személynek, aki ismeri az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet szerinti nyomon követésére és jelentésére vonatkozó, az akkreditáció adott hatóköre szempontjából releváns nyomonkövetési és jelentési aspektusokat, és megfelelő szakértelemmel és tudással rendelkezik a létesítményben, a légijármű-üzembentartónál vagy a szabályozott jogalanynál végzett hitelesítési tevékenységeknek az adott hatókör tekintetében történő értékeléséhez, továbbá a csoportnak ki kell egészülnie legalább egy olyan személlyel, aki ismeri a vonatkozó nemzeti jogszabályokat és iránymutatásokat.”

35.

A 62. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a nemzeti akkreditáló testülethez a hitelesítővel szembeni panasz érkezik az illetékes hatóságtól, az üzemeltetőtől, a légijármű-üzembentartótól, a szabályozott jogalanytól vagy más érdekelt féltől, a nemzeti akkreditáló testület észszerű határidőn belül, de legkésőbb három hónappal a panaszt tartalmazó tájékoztatás beérkezése után:”.

36.

A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„69. cikk

Elektronikus adatcsere és az automatizált rendszerek használata

(1) A tagállamok arra kötelezhetik a hitelesítőket, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 74. cikkének (1) bekezdése vagy 75u. cikke értelmében, illetve az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének megfelelően elektronikus formanyomtatványokat vagy különleges fájlformátumokat használjanak a hitelesítői jelentések elkészítésénél.

(2) Az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó, a szabályozott jogalany, a hitelesítő, az illetékes hatóság és a nemzeti akkreditáló testület közötti egyéb típusú kommunikáció vonatkozásában szabványosított elektronikus formanyomtatványok vagy alkalmazandó fájlformátumok is rendelkezésre bocsáthatók, összhangban az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 74. cikkének (2) bekezdésével vagy 75u. cikkével.”

37.

A 71. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a hitelesítés várható időpontja és helyszíne, beleértve azt is, hogy fizikai vagy virtuális helyszíni szemlére kerül-e sor;”.

38.

A 73. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany jelentése és a kapcsolódó hitelesítői jelentések ellenőrzésének lényeges eredményei és különösen az adott hitelesítő e rendeletnek való bárminemű meg nem felelése;

az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany ellenőrzésének eredményei, amennyiben ezen eredmények a hitelesítő akkreditálásával és felülvizsgálatával kapcsolatban lényegesek a nemzeti akkreditáló testület számára, vagy ha az eredmények szerint a hitelesítő nem felel meg e rendeletnek;”.

39.

A 76. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nemzeti akkreditáló testületek vagy adott esetben az 55. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti hatóságok adatbázist hoznak létre és kezelnek, amelyhez hozzáférést biztosítanak más nemzeti akkreditáló testületek, nemzeti hatóságok, hitelesítők, üzemeltetők, légijármű-üzembentartók, szabályozott jogalanyok és illetékes hatóságok számára.

A 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert testület elősegíti és összehangolja az adatbázisok hozzáférhetőségét annak érdekében, hogy elősegítse a nemzeti akkreditáló testületek, nemzeti hatóságok, hitelesítők, üzemeltetők, légijármű-üzembentartók, szabályozott jogalanyok és illetékes hatóságok közötti eredményes és költséghatékony kommunikációt; az említett testület továbbá egységes és központosított adatbázisba is összevonhatja a szóban forgó adatbázisokat.”

40.

A 77. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a hitelesítő által elvégzendő hitelesítések tervezett időpontja és helyszíne, beleértve azt is, hogy fizikai vagy virtuális helyszíni szemlére kerül-e sor;

b)	azon üzemeltetők vagy légijármű-üzembentartók címe és elérhetőségi adatai, amelyek kibocsátási jelentése, alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentése a hitelesítés tárgyát képezi;”

a szöveg a következő ba) ponttal egészül ki:

„ba)	azon szabályozott jogalanyok címe és elérhetőségi adatai, amelyek kibocsátási jelentései a hitelesítés tárgyát képezik;”

a c) pont helyébe következő szöveg lép:

„c)	a hitelesítést végző csoport tagjainak neve és az akkreditáció hatóköre, amelybe az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany tevékenysége tartozik.”

41.	Az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk 4. pontját, 7. a) pontjának i. alpontját, 12. d) pontját, 13. d) pontját, 18. b) pontját, 18. c) pontjának vii. alpontját, 26–29. pontját, 38. pontját, 40. b) és c) pontját, valamint a melléklet 2. a) pontját 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. május 8-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/87/oj.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/959/oj).

(3) A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334., 2018.12.31., 94. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2067/oj).

(4) A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/331/oj).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2012/27/oj).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/2001/oj).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/958 irányelve (2023. május 10.) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 115. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/958/oj).

(8) A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2066/oj).