A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1141 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. december 14.)

a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének egyes, a húsokra, halászati termékekre, tejtermékekre és tojásokra vonatkozó különleges higiéniai követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a), c), d), e) és f) pontjára,

mivel:

(1)

A 853/2004/EK rendelet különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan az élelmiszer-vállalkozók számára. Az említett rendelet II. melléklete számos állati eredetű termékre vonatkozóan állapít meg követelményeket, III. melléklete pedig különleges követelményeket állapít meg. A 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakasza megállapítja az állati eredetű termékeket azonosító jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat. A 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakaszának B. része az Európai Unió helyett az Európai Közösségre hivatkozik. Ezért az azonosító jelölésben használt rövidítésekben az „Európai Közösségre” utaló hivatkozások helyébe az „Európai Unióra” utaló hivatkozásoknak kell lépniük. Az ilyen helyettesítés azonban jelentős adminisztratív terhet jelent. Ezért átmeneti időszakot kell előírni, amelynek során az olyan azonosító jelöléssel ellátott termékek, amelyeken az „Európai Közösség” rövidítése szerepel, az átmeneti időszak végéig forgalomban maradhatnak.

(2)

Emellett tisztázni kell a 853/2004/EK rendeletben előírt azonosító jelölés formája és az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) bizonyos állatbetegségek elleni védekezés céljából meghatározott különleges azonosító jelölésre vonatkozó követelmények közötti kapcsolatot. A 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakaszának B. részét módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy meghatározott körülmények között melyik jelölési formát kell alkalmazni.

(3)

Az említett rendelet II. mellékletének megfelelően a vágóhidakat üzemeltető élelmiszer-vállalkozóknak a vadak kivételével minden – a vágóhídra küldött vagy szánt – állat tekintetében kérniük, fogadniuk és ellenőrizniük kell az élelmiszerláncra vonatkozó információkat, és azok szerint kell eljárniuk. Ugyanezeket a követelményeket kell alkalmazni az olyan vadfeldolgozó létesítményeket üzemeltető élelmiszer-vállalkozókkal szemben is, amelyekbe a származási helyen levágott tenyésztett vadat küldik.

(4)

A mobil vágópontokat egyre gyakrabban használják a szállítás során felmerülő állatjóléti problémák elkerülésére – például a távoli területeken nevelt állatok hosszú szállítási ideje miatt. A mobil vágópontok a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden más vágóhídhoz hasonlóan engedélykötelesek minden olyan tagállamban, ahol működnek. Tisztázni kell azonban, hogy ezt az engedélyt hogyan kell alkalmazni, amennyiben egy vágóhíd mobil és állandó létesítmények kombinációjával rendelkezik. A vágóhidak engedélyezése elsősorban a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. és II. szakaszának II. fejezetében előírt, a vágóhidak kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére vonatkozó követelményeknek való megfelelésen alapul.

(5)

Az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet (3) 43. cikkének (6) bekezdése kivételes körülmények esetén engedélyezi az élő állatok más vágóhídra történő átszállítását. A 853/2004/EK rendelet nem rendelkezik ilyen lehetőségről. Az uniós jogszabályok következetessége érdekében a 853/2004/EK rendeletet e tekintetben össze kell hangolni az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelettel. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának IV. fejezetét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A 853/2004/EK rendelet lehetővé teszi bizonyos patás állatok néhány példányának a gazdaságban történő elkábítását és kivéreztetését különleges követelményeknek megfelelően, ideértve azt is, ha az állatok az őket kezelő személyzetre jelentett kockázat elkerülése, valamint a szállítás közbeni sérülések megelőzése érdekében nem szállíthatók vágóhídra. Ez a követelmény a gazdaságban történő elkábítás és kivéreztetés lehetőségét nagyrészt a külterjes rendszerben nevelt állatokra korlátozza, és kizárja a mezőgazdasági termelők által rendszeresen kezelt és így könnyen és kockázatmentesen szállítható állatok többségét. Az élelmiszer-vállalkozók és az illetékes hatóságok tapasztalatai alapján, valamint figyelembe véve a szállítás közben felmerülő állatjóléti problémák megelőzése iránti növekvő igényt, helyénvaló kiterjeszteni a patások gazdaságban történő elkábítására és kivéreztetésére különleges követelményeknek megfelelően vonatkozó lehetőséget a bármilyen elhelyezési körülmények között nevelt juh- és kecskefélékre, valamint más patásokra.

(7)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023. január 19-én tudományos szakvéleményt (4) tett közzé az érlelt hús mikrobiológiai biztonságosságáról (a továbbiakban: EFSA-vélemény). Az EFSA-vélemény szerint bizonyos követelmények teljesülése esetén az érlelt hús nem jelent nagyobb közegészségügyi kockázatot, mint a friss hús. Figyelembe véve az érlelt hús növekvő fogyasztását, helyénvaló az EFSA-véleményben ajánlottak szerinti különleges követelményeket előírni a 853/2004/EK rendeletben, különösen a szarvasmarhafélék szárazon érlelt húsa tekintetében. Az ilyen húst friss húsként vagy például a száraz érlelés során érlelő kultúrák hozzáadásával előkészített húsként hozzák forgalomba. A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének I. és V. szakaszát ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A 853/2004/EK rendelet a III. melléklete I. szakaszának VII. fejezete alternatív szállítási feltételeket ír elő a juh-, kecske-, szarvasmarha- és sertésfélék hasított teste, hasított félteste, hasított negyedteste, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított félteste vonatkozásában. Ezek a szállítási feltételek a hús maghőmérséklete helyett a hús felszíni hőmérséklete ellenőrzésén alapulnak, és különleges követelményeknek kell megfelelniük.

(9)

Az élelmiszer-vállalkozók és az illetékes hatóságok tapasztalatai alapján helyénvaló módosítani a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VII. fejezetében megállapított különleges követelményeket, különösen a hús hűtőházból és korlátozott számú vágóhídról való begyűjtésének lehetővé tétele, többféle, ugyanazon végső hőmérsékleti követelményeknek megfelelő hús egy térben történő szállításának lehetővé tétele, valamint további hőmérsékleti és időfeltételek biztosítása érdekében a juh-, kecske- és szarvasmarhafélék hasított teste, hasított félteste, hasított negyedteste, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított félteste szállítására, maximum 30 órás szállítási idő alatt.

(10)

Az illetékes hatóságok különböző módszereket alkalmazva eltérő eredményeket jeleztek a felszíni hőmérséklet mérésével kapcsolatban. Ezért helyénvaló az élelmiszer-vállalkozók tapasztalatain és a technológiai fejlődésen alapuló referencia-módszert meghatározni, fenntartva ugyanakkor az alternatív módszerek alkalmazásának lehetőségét.

(11)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének III. szakasza előírja, hogy a gazdaságban levágott tenyésztett futómadarakat és tenyésztett patás állatokat további kezelés céljából vágóhídra kell szállítani. Mivel a vadfeldolgozó létesítmények megfelelő létesítményekkel rendelkeznek az ilyen, gazdaságban levágott tenyésztett vadak higiénikus kezelésére, engedélyezni kell számukra a tenyésztett futómadarak és a tenyésztett patás állatok fogadását és kezelését is.

(12)

A III. melléklet III. szakasza 3. pontjának i. alpontja előírja továbbá, hogy a gazdaságban levágott tenyésztett futómadarakat és tenyésztett patás állatokat az azokat nevelő élelmiszer-vállalkozó által kiállított nyilatkozatnak kell kísérnie a vágóhídra. Az e nyilatkozatban szereplő információk hasonlóak az élelmiszerláncra vonatkozó információkhoz. Az információk megkettőzésével járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt a nyilatkozattételi követelményt törölni kell. A 3. pont i. alpontjára való hivatkozásokat az élelmiszerláncra vonatkozó információkra való hivatkozásokkal kell felváltani.

(13)

A származási gazdaságban levágott tenyésztett vadat a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének 3. pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló bizonyítványnak kell kísérnie, amit az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet (5) IV. mellékletének 3. fejezetében meghatározott egészségügyi bizonyítványminta felhasználásával kell kiállítani. A 853/2004/EK rendeletben meghatározott jogi követelmény és az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendeletben meghatározott egészségügyi bizonyítványminta közötti kétértelműség elkerülése érdekében az egészségügyi bizonyítvány szövegezésének mind a 853/2004/EK rendeletben, mind az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendeletben teljes mértékben következetesnek kell lennie.

(14)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza VII. fejezetének 1. és 2. pontja előírja, hogy a friss halászati termékeket és a felengedett feldolgozatlan halászati termékeket az olvadó jég hőmérsékletét megközelítő hőmérsékleten kell tartani, és a fagyasztott halászati termékeket a termékek minden részében –18 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten kell tartani. A halászatitermék-ágazatban időnként szükséges olyan gépek alkalmazása, amelyek friss, felengedett feldolgozatlan halászati termékeket vagy feldolgozott halászati termékeket szeletelnek, és automatikusan elhelyezett elválasztó csomagolóanyaggal látják el. Ebben az esetben ezeket a halászati termékeket hűtőkamrában helyezik el, hogy csökkentsék kezdeti hőmérsékletüket, vagy a már fagyasztott termékek esetében hőmérsékletüket –18 °C-nál magasabbra emeljék, hogy lehetővé váljon a darabolás vagy a szeletelés. Ezért indokolt engedélyezni, hogy – amennyiben technológiai okoból szükséges – az említett gyakorlatnak alávetett halászati termékek hőmérséklete korlátozott ideig eltérjen a III. melléklet VIII. szakasza VII. fejezetének 1. és 2. pontjában előírt hőmérséklettől. Az ilyen hőmérsékleten történő tárolás és szállítás azonban nem engedélyezhető.

(15)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza I. fejezetének I. része egészségügyi követelményeket állapít meg azon haszonállat-állományok nyerstej- és kolosztrumtermelésére vonatkozóan, amelyek tejét és kolosztrumát forgalomba hozatal céljából gyűjtik. Az említett I. rész 3. pontja előírja, hogy a brucellózistól nem mentes vagy brucellózistól és tuberkulózistól hivatalosan nem mentes állományokból származó tehén-, bivaly-, juh- vagy kecsketejet olyan hőkezelésnek kell alávetni, amely után az negatív reakciót mutat az alkalikusfoszfatáz-próbára. Az alkalikusfoszfatáz-próba azonban nem megfelelő módszer a nem szarvasmarhafélékből származó nyers tej vagy a modern feldolgozóüzemekben végzett hőkezelést megelőzően különböző frakciókra szétválasztott nyers tej hőkezelésének ellenőrzésére. Ezért a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott veszélyelemzésen és kritikus szabályozási pontokon (HACCP) alapuló alternatív lehetőségeket kell kínálni az élelmiszer-vállalkozók számára az alkalmazott hőkezelés hatékonyságának bizonyítása tekintetében.

(16)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza II. fejezetének II. része meghatározza a nyers tej, a kolosztrum, a tejtermékek vagy a kolosztrumalapú termékek hőkezelésére vonatkozó követelményeket. Az említett II. rész 1.a) pontja úgy rendelkezik, hogy a termékeknek adott esetben az ilyen kezelés után az alkalikusfoszfatáz-próbán negatív reakciót kell mutatniuk. Mivel a nem szarvasmarhafélékből származó nyers tej vagy a hőkezelés előtt különböző frakciókra szétválasztott nyers tej hőkezelésének ellenőrzésére az alkalikusfoszfatáz-próba nem megfelelő, az élelmiszer-vállalkozók számára a pasztőrözés hatékonyságának bizonyítására HACCP-elveken alapuló alternatív lehetőségeket is fel kell ajánlani.

(17)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának I. fejezete higiéniai szabályokat állapít meg a tojástermelésre vonatkozóan, és előírja, hogy a termelő helyiségeiben a tojásokat idegen szagoktól mentesen kell tartani a fogyasztónak történő értékesítésig, mivel az ilyen szag a tojás olyan megváltozására utalhat, amely azt a végső fogyasztó általi közvetlen fogyasztásra alkalmatlanná tenné. Ha azonban az idegen szag az élelmiszer-vállalkozó által a tojások különleges ízesítése céljából szándékosan alkalmazott illatosításból ered, nem jelenti azt, hogy a tojások kockázatot jelentenének a fogyasztóra nézve. Ezért engedélyezni kell azoknak a tojásoknak a forgalomba hozatalát, amelyek esetében szándékosan alkalmaztak illatosítást, feltéve, hogy e gyakorlat célja nem a tojások bármely korábbi idegen szagának elrejtése.

(18)

Helyénvaló elegendő időt biztosítani az élelmiszer-vállalkozók számára ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a marhahús száraz érlelésére vonatkozó új követelményekhez, vagy hogy az illetékes hatóságok számára kielégítő módon bizonyítsák az alternatív megközelítések biztonságosságát. Ezért a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VII. fejezetében megállapított, e rendelettel módosított új követelményeket e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével kell alkalmazni.

(19)	Ezért a 853/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 853/2004/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az állati eredetű termékek azonosító jelölése 2028. december 31-ig továbbra is tartalmazhatja az „Európai Közösség” 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakasza B. részének 8. pontjában meghatározott rövidítéseit az e rendelettel bevezetett módosításokat megelőző változatban, és az ezen időpont előtt alkalmazott azonosító jelöléssel ellátott állati eredetű termékek továbbra is forgalomban maradhatnak.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A melléklet 3. a) iv.1. pontját 2024. november 9-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. december 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állategészségügyi rendelet”)(HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 51. o.).

(4) EFSA Journal 2023; 21(1):7745.

(5) A Bizottság (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos állat- és árukategóriákat tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, hatósági és állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállítására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 599/2004/EK rendelet, a 636/2014/EU és az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet, a 98/68/EK irányelv, továbbá a 2000/572/EK, a 2003/779/EK és a 2007/240/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 442., 2020.12.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

MELLÉKLET

A 853/2004/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

A II. melléklet I. szakaszának B. pontja a következőképpen módosul:

a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.

Amennyiben a jelölést egy, az Unió területén lévő létesítményben helyezik fel, annak ovális alakúnak kell lennie, és tartalmaznia kell az Európai Unió („EU”) rövidítését az Unió egyik hivatalos nyelvén, az alábbiak szerint: EC, EU, EL, UE, EE, AE, ES, EÚ.;

Az Unión kívül található létesítményből az Unióba importált termékre felhelyezett jelölések a fenti rövidítéseket nem tartalmazhatják.”

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„8a.

Az e B. részben szereplő, az azonosító jelölés formájára vonatkozó követelmények helyettesíthetők az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 65. cikke (1) bekezdésének h) pontjában szereplő, valamint az említett rendelet 67. cikkének a) pontjával, 71. cikkének (3) vagy (4) bekezdésével vagy 259. cikkének (1) vagy (2) bekezdésével összhangban elfogadott szabályok szerinti különleges azonosító jelölésre vonatkozó követelményekkel.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állategészségügyi rendelet”)(HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).”;"

A II. melléklet III. szakasza a következőképpen módosul:

A bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A vágóhidakat vagy vadfeldolgozó létesítményeket üzemeltető élelmiszer-vállalkozóknak a vadak kivételével minden – a vágóhídra vagy a vadfeldolgozó létesítménybe küldött vagy szánt – állat tekintetében szükséges kérniük, fogadniuk, és ellenőrizniük az élelmiszerláncra vonatkozóan e szakaszban meghatározott információkat, és azok szerint kell eljárniuk.”;

b)	Az 1., 2., 4., 5., 6. és 7. pontban a „vágóhíd” szó helyébe a „vágóhíd vagy vadfeldolgozó létesítmény” szöveg lép.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

Az I. szakasz a következőképpen módosul:

a II. fejezetben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a háziasított patás állatok vágását végző vágóhidak kivitelezése, tervezése és felszerelése megfeleljen a következő 1–9. pontban meghatározott követelményeknek. A részben mobil vágópontokat a működésüket kiegészítő állandó vágási létesítményekkel együtt kell üzemeltetni annak érdekében, hogy a következő 1–9. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő, teljes vágóhidat alkossanak. A részben mobil vágópontok több kiegészítő vágási létesítménnyel is együttműködhetnek, így több vágóhíd alkotásához is hozzájárulhatnak.”;

ii.

a IV. fejezet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A vágóhídra történő megérkezést követően az állatok vágása indokolatlanul nem késleltethető. Amennyiben azonban az állatok kímélete miatt szükséges, az állatokat pihentetni kell a vágás előtt. A vágóhídon vágásra átadott állatokat ott kell levágni, és a más vágóhídra történő közvetlen szállítás csak kivételes esetekben engedélyezhető az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 43. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével összhangban.”

iii.

A VI A. fejezet a következőképpen módosul:

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„VIa. FEJEZET:

A BÖLÉNYEKTŐL ELTÉRŐ HÁZIASÍTOTT SZARVASMARHAFÉLÉK, VALAMINT A JUH-, KECSKE- ÉS SERTÉSFÉLÉK ÉS A HÁZIASÍTOTT EGYPATÁS ÁLLATOK LEVÁGÁSA A SZÁRMAZÁSI GAZDASÁGBAN, A VÁGÓHÍDON KÍVÜLI KÉNYSZERVÁGÁS KIVÉTELÉVEL”;

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Legfeljebb három, a bölényektől eltérő háziasított szarvasmarhaféle, legfeljebb három háziasított egypatás állat, legfeljebb hat háziasított sertésféle, vagy legfeljebb kilenc juh- vagy kecskeféle vágható le ugyanazon alkalommal a származási gazdaságban, amennyiben azt az illetékes hatóság a következő követelményekkel összhangban engedélyezte:”;

3.	az a) pontot el kell hagyni;

iv.

a VII. fejezet a következőképpen módosul:

a szöveg a 2. pont után a következő ponttal egészül ki:

„2a.

E pont alkalmazásában a »szárazon érlelés« a friss hús aerob körülmények között történő tárolását jelenti, amelynek során a hasított testeket vagy a húsdarabokat akár csomagolatlanul, akár a vízgőzt áteresztő tasakokba csomagolva érlelik szabályozott környezeti hőmérséklet, relatív páratartalom és légáram mellett, több héten keresztül.

A forgalomba hozatalt vagy a fagyasztást megelőzően a szarvasmarhafélék szárazon érlelt húsát a vágás utáni stabilizációs időszak végétől számított legfeljebb 35 napig – 0,5–+3,0 °C felszíni hőmérsékleten kell tárolni egy erre a célra szolgáló helyiségben vagy érlelőszekrényben, legfeljebb 85 %-os relatív páratartalom és 0,2–0,5 m/s légáram mellett. Az élelmiszer-vállalkozók azonban a felszíni hőmérséklet, a relatív páratartalom, a légáram és az időtartam más kombinációit is alkalmazhatják, vagy más fajok húsának szárazon érlelését is végezhetik, ha az illetékes hatóság számára kielégítő módon bizonyítják, hogy a hús biztonságossága tekintetében egyenértékű garanciák állnak rendelkezésre.

Ezen túlmenően a következő különleges intézkedéseket kell alkalmazni:

i.	a szárazon érlelésnek közvetlenül levágást követő a stabilizációs időszak után kell kezdődnie, és a darabolás, illetve a szárazon érlelést végző létesítménybe történő szállítás indokolatlanul nem késleltethető;

ii.	a húst a második albekezdésben említett hőmérséklet és relatív páratartalom eléréséig nem szabad berakodni az érlelőhelyiségbe vagy -szekrénybe;

iii.	a húst vagy a csontnál felfüggesztve kell tárolni, vagy polc használata esetén megfelelő perforálást és higiénikus módszerekkel történő forgatást kell biztosítani, hogy lehetővé váljon a levegő áramlása;

iv.	a szárazon érlelés kezdetén alkalmazható erősebb légáram a kéreg korai kialakulásának elősegítése és a felületi nedvesség aktivitásának csökkentése érdekében;

v.	az érlelőhelyiség vagy -szekrény által biztosított környezeti feltételek pontos megfigyelése és ellenőrzése érdekében hőmérőket, relatív páratartalmat mérő szondákat és egyéb berendezéseket kell használni;

vi.	a párologtatót elhagyó, a párologtatóba visszatérő és a marhahússal érintkezésbe kerülő levegőt meg kell szűrni vagy UV-kezelésnek kell alávetni;

vii.	a kéreg esetleges eltávolítását higiénikus módon kell elvégezni.”;

a 3.b) pont iv–vii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv.

a hasított testeket, hasított féltesteket, hasított negyedtesteket, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltesteket szállító jármű utanként maximum három vágóhídról, vagy egy – a húst a vágóhidakról közvetlenül összegyűjtő – hűtőházból gyűjti össze a húst; az e b) pontban meghatározott valamennyi követelmény vonatkozik a vágóhídról és az onnan gyűjtő hűtőházból berakodott hasított testek, hasított féltestek, hasított negyedtestek, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltestek valamennyi rakományára;

a hasított testeknek, hasított féltesteknek, hasított negyedtesteknek, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltesteknek a szállítás megkezdésekor 15 °C-os maghőmérsékletűnek kell lenniük, amennyiben az 1. pontban a belsőségre vonatkozóan meghatározott hőmérsékleti követelménynek megfelelő vagy az egyéb húsokra vonatkozóan meghatározott 7 °C-os követelménynek megfelelő hússal egy légtérben szállítják őket;

vi.

a szállítmányt az élelmiszeripari vállalkozó nyilatkozata kíséri; a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az első berakodást megelőző hűtés időtartamát, a hasított testek, hasított féltestek, hasított negyedtestek, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltestek első berakodásának kezdő időpontját, a felszíni hőmérsékletet a berakodás kezdetének időpontjában azon maximális levegő hőmérsékletet, amelynek a hasított testek, hasított féltestek, hasított negyedtestek, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltestek szállítás alatt ki lehetnek téve, a megengedett maximális szállítási időt, az engedélyezés időpontját és a szállítást a ii. ponttal összhangban engedélyező hatóság nevét;

vii.

a rendeltetési hely szerinti élelmiszer-vállalkozónak még az előtt értesítenie kell az illetékes hatóságot, mielőtt első alkalommal átvenne olyan a hasított testeket, hasított féltesteket, hasított negyedtesteket, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltesteket, amelyek hőmérséklete a szállítás előtt nem érte el az 1. pontban említett hőmérsékletet;

viii.

a hús szállítása a következő paramétereknek megfelelően történik:

—

Legfeljebb hatórás szállítási idő (*2) esetén:

Faj	Felszíni hőmérséklet (1)	A felszíni hőmérsékletre való hűtés maximális ideje (2)	A szállítás alatt a levegő maximális hőmérséklete (3)	A hasított testen található aerob csíraszám napi maximális átlaga (4)
Juh- és kecskefélék	7 °C	8 óra	6 °C	log10 3,5 cfu/cm2
Szarvasmarhafélék		20 óra		log10 3,5 cfu/cm2
Sertésfélék		16 óra		log10 4 cfu/cm2

A maximális szállítási idő 30 órára hosszabbítható, ha a szállítás megkezdése előtt elérik a 15 °C alatti belső hőmérsékletet.

—

Legfeljebb 60 órás szállítási idő (*3) esetén:

Faj	Felszíni hőmérséklet (5)	A felszíni hőmérsékletre való hűtés maximális ideje (6)	Maghőmérséklet (7)	A szállítás alatt a levegő maximális hőmérséklete (8)	A hasított testen található aerob csíraszám napi maximális átlaga (9)
Juh- és kecskefélék	4 °C	12 óra	15 °C	3 °C	log10 3 cfu/cm2
Szarvasmarhafélék	4 °C	24 óra	15 °C	3 °C	log10 3 cfu/cm2

ix.

a felszíni hőmérséklet mérésére szolgáló módszereket validálni kell, és referencia-módszerként a következő módszert kell használni:

—	az ISO 13485 szabvány legfrissebb változata szerint kalibrált hőmérőt kell használni,

—

az érzékelőnek merőlegesen kell behatolnia a legvastagabb részbe, 0,5–1 cm mélységben az alábbiak bármelyikének külső részén:

a)	a lapocka; vagy

b)	a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék esetében a láb vagy sertésfélék esetében a sonka belső felülete a comb felső része középén;

—	öt hőmérsékletmérést kell végezni a következők szerint:

—	az öt mérés eredménye közül legalább egynek a viii. pontban meghatározott követelmények szerinti felszíni hőmérséklet alattinak kell lennie.

(*2) (*) A hús járműbe való berakodásának kezdetétől a kirakodás befejezéséig megengedett maximális idő. A hús járműbe való berakodásának elhalasztása túllépheti a hús meghatározott felszíni hőmérsékletre való lehűtésére megadott maximális időt. Ebben az esetben az engedélyezett maximális szállítási idő a berakodási idő elhalasztásának mértékével csökken. A rendeltetés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága korlátozhatja a kézbesítési pontok számát."

(*3) (**) A hús járműbe való berakodásának kezdetétől a kirakodás befejezéséig megengedett maximális idő. A hús járműbe való berakodásának elhalasztása túllépheti a hús meghatározott felszíni hőmérsékletre való lehűtésére megadott maximális időt. Ebben az esetben az engedélyezett maximális szállítási idő a berakodási idő elhalasztásának mértékével csökken. A rendeltetés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága korlátozhatja a kézbesítési pontok számát.”;"

A II. szakasz II. fejezetének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a baromfi- és nyúlfélék vágását végző vágóhidak kivitelezése, tervezése és felszerelése megfelel a következő 1–7. pontban meghatározott követelményeknek. A részben mobil vágópontokat a működésüket kiegészítő állandó vágási létesítményekkel együtt kell üzemeltetni annak érdekében, hogy a következő 1–7. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő, teljes vágóhidat alkossanak. A részben mobil vágópontok több kiegészítő vágási létesítménnyel is együttműködhetnek, így több vágóhíd alkotásához is hozzájárulhatnak.”;

A III. szakasz a következőképpen módosul:

A 3. pont a következőképpen módosul:

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)

a levágott és kivéreztetett állatokat higiénikusan és indokolatlan késedelem nélkül elszállítják a vágóhídra vagy adott esetben a vadfeldolgozó létesítménybe. Ha a szállítás két óránál hosszabb időt vesz igénybe, az állatokat hűteni kell; amennyiben az éghajlati körülmények megfelelőek, aktív hűtésre nincs szükség. A kizsigerelésre a helyszínen is sor kerülhet hatósági állatorvos felügyelete mellett;”;

ii.	Az i. pontot el kell hagyni; valamint

iii.

A j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)

a levágott állatot az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 3. fejezetében meghatározott, a hatósági állatorvos által kiállított és aláírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie a vágóhídra vagy a vadfeldolgozó létesítménybe, amely igazolja az állat vágást megelőző vizsgálatának kedvező eredményét, a helyes vágást és kivéreztetést, valamint a vágás dátumát és időpontját, illetve e bizonyítványt bármilyen formátumban előzetesen oda kell küldeni.”;

A 3a. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3a.

A 3j. ponttól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a helyes vágást és kivéreztetést, valamint a vágás dátumát és időpontját tanúsító igazolás csak az e rendelet II. mellékletének III. szakasza szerinti élelmiszerláncra vonatkozó információk között szerepeljen, feltéve, hogy:

a)	a gazdaság nem az (EU) 2016/429 rendelet 4. cikkének 41. pontjában meghatározott, korlátozás alatt álló körzetben található;

b)	az élelmiszer-vállalkozó igazolta a megfelelő szakértelem meglétét ahhoz, hogy az 1099/2009/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően és az említett rendelet 12. cikkének sérelme nélkül az állatoknak leölésük során ne okozzon elkerülhető fájdalmat, szorongást vagy szenvedést.”

A III. fejezet V. szakasza a következő ponttal egészül ki:

„6.	a szárazon érlelésnek alávetett előkészített húsoknak meg kell felelniük az e III. melléklet I. szakasza VII. fejezetének 2a. pontjában meghatározott követelményeknek.”

A VII. fejezet VIII. szakasza a következő ponttal egészül ki:

„4.

Amennyiben a friss halászati termékeket, a felengedett feldolgozatlan halászati termékeket vagy a feldolgozott halászati termékeket az olvadó jég hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani ahhoz, hogy lehetővé váljon a halászati termékeket szeletelő vagy daraboló gépek használata, a technológiailag szükséges hőmérsékleten tarthatók a lehető legrövidebb ideig, amely semmi esetre sem haladhatja meg a 96 órát. A tárolás és a szállítás ilyen hőmérsékleten nem engedélyezhető.

Amennyiben a fagyasztott halászati termékeket –18 °C-nál magasabb hőmérsékleten kell tartani ahhoz, hogy lehetővé váljon a halászati termékeket szeletelő vagy daraboló gépek használata, a technológiailag szükséges hőmérsékleten tarthatók a lehető legrövidebb ideig, amely semmi esetre sem haladhatja meg a 96 órát. A tárolás és a szállítás ilyen hőmérsékleten nem engedélyezhető.”;

A IX. szakasz a következőképpen módosul:

az I. fejezet I. részének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az illetékes hatóság engedélyével azonban a 2. pontban foglalt követelményeknek meg nem felelő állatoktól származó nyers tejet vagy kolosztrumot is fel lehet használni:

olyan tehenek, bivalyok, juhok vagy kecskék, illetve más fajhoz tartozó nőstény állatok esetében, amelyek nem mutatnak pozitív reakciót a gümőkór- vagy brucellózistesztre, és amelyek nem mutatják e betegségek tüneteit, továbbá olyan juhok vagy kecskék esetében, amelyeket jóváhagyott mentesítési program keretében vakcináztak brucellózis ellen, és amelyek nem mutatják a betegség tüneteit, miután a nyers tej vagy a kolosztrum hőkezelésen ment keresztül, és adott esetben negatív reakciót mutat az alkalikusfoszfatáz-próbán. Amennyiben az alkalikusfoszfatáz-próba nem alkalmas a pasztőrözés hatékonyságának bizonyítására, például olyan helyzetekben, amikor a termékek nem szarvasmarhafélékből származnak, vagy pasztőrözés előtt különböző frakciókra vannak szétválasztva, az élelmiszer-vállalkozók számára engedélyezni kell, hogy a szükséges biztosítékokat és a kapcsolódó nyilvántartásokat a 852/2004/EK rendelet 5. cikkével összhangban a veszélyelemzés és a kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvein alapuló eljárásaik alapján bocsássák az illetékes hatóság rendelkezésére;

b)	legalább két hónapos érlelési idejű sajtok gyártásához olyan juhok vagy kecskék esetében, amelyek nem mutatnak pozitív reakciót a brucellózistesztre, vagy amelyeket egy jóváhagyott mentesítési program keretében vakcináztak brucellózis ellen, és amelyek nem mutatják e betegség tüneteit.”;

ii.

a II. fejezetben, a II. rész. 1.a). pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A pasztőrözést a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

i.	magas hőmérséklet rövid ideig: legalább 72 °C 15 másodpercig;

ii.	alacsony hőmérséklet hosszú ideig: legalább 63 °C 30 percig; vagy

iii.	az idő-hőmérséklet feltételek bármely más kombinációja egyenértékű hatás elérése érdekében.

Az i., ii. és iii. pontban említett kezelésnek biztosítania kell, hogy a termékek közvetlenül a kezelést követően negatív reakciót mutassanak az alkalikusfoszfatáz-próbán. Amennyiben az alkalikusfoszfatáz-próba nem alkalmas a pasztőrözés hatékonyságának bizonyítására, például olyan helyzetekben, amikor a termékek nem szarvasmarhafélékből származnak, vagy pasztőrözés előtt különböző frakciókra vannak szétválasztva, az élelmiszer-vállalkozók számára engedélyezni kell, hogy a szükséges biztosítékokat és a kapcsolódó nyilvántartásokat a 852/2004/EK rendelet 5. cikkével összhangban a veszélyelemzés és a kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvein alapuló eljárásaik alapján bocsássák az illetékes hatóság rendelkezésére;”;

a X. szakasz I. fejezetében az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A tojásokat a termelő helyiségeiben tisztán, szárazon, nem szándékos idegen szagoktól mentesen, a rázkódástól és a közvetlen napfénytől hatékonyan védve kell tartani a fogyasztónak történő értékesítésig. A tojásokon szándékosan alkalmazott illatosítás célja nem lehet az, hogy elrejtse a tojások korábbi szagát.”.

(1) A berakodásnál és azt követően engedélyezett, a hasított testek, hasított féltestek, hasított negyedtestek, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltestek legvastagabb részén mért maximális felszíni hőmérséklet.

(2) Az állat leölése és a berakodás során engedélyezett maximális felszíni hőmérséklet elérése között engedélyezett maximális idő.

(3) Az a maximális levegőhőmérséklet, amelynek a hús a berakodás kezdetétől a szállítás teljes időtartama alatt ki lehet téve.

(4) A vágóhídon a releváns fajok hasított testei esetében engedélyezett aerob csíraszám 10 hetes mozgóablak alkalmazásával számított napi maximális átlaga, amelyet a vállalkozó az illetékes hatóság számára kielégítő módon, az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.) I. melléklete 2. fejezetének 2.1.1. és 2.1.2. pontjában, továbbá 3. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott mintavételi és vizsgálati eljárásoknak megfelelően értékelt.

(5) A berakodásnál és azt követően engedélyezett, a hasított testek, hasított féltestek, hasított negyedtestek, vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából három részre darabolt hasított féltestek legvastagabb részén mért maximális felszíni hőmérséklet.

(6) Az állat leölése és a berakodás során engedélyezett maximális felszíni hőmérséklet elérése között engedélyezett maximális idő.

(7) A húsnak a berakodáskor, majd azt követően megengedett maximális maghőmérséklete.

(8) Az a maximális levegőhőmérséklet, amelynek a hús a berakodás kezdetétől a szállítás teljes időtartama alatt ki lehet téve.

(9) A vágóhídon a releváns fajok hasított testei esetében engedélyezett aerob csíraszám 10 hetes mozgóablak alkalmazásával számított napi maximális átlaga, amelyet a vállalkozó az illetékes hatóság számára kielégítő módon, az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK bizottsági rendelet I. melléklete 2. fejezetének 2.1.1. és 2.1.2. pontjában, továbbá 3. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott mintavételi és vizsgálati eljárásoknak megfelelően értékelt.