(1)

Az adatok védelme és az érzékeny kommunikáció biztonságos volta létfontosságú az Unió társadalma, gazdasága, biztonsága és jóléte szempontjából. A kiberbiztonság stratégiai fontosságú a digitális korra felkészült Európa építésében (2), és a Digitális évtized szakpolitikai program (3) egyik fő célkitűzése.

(2)

A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia (4) és az uniós kiberbiztonsági stratégia (5) egyaránt kiemeli, hogy a titkosítás kulcsfontosságú technológia a reziliencia és a technológiai szuverenitás megvalósításához, valamint a kibertámadások megelőzéséhez szükséges operatív kapacitás kiépítéséhez. A titkosítás ugyanis alapvető fontosságú a digitális világban a digitális rendszerek és tranzakciók biztonsága, az alapvető jogok védelme, valamint a védelmi képességek biztosítása szempontjából. A különböző országok és magánszervezetek által a kvantum-számítástechnikai képességek fejlesztése és a potenciálisan előnyös új lehetőségek kiaknázása érdekében folytatott verseny fenyegetést jelent a jelenlegi kriptográfiai szabványokra nézve. E szabványok kulcsszerepet játszanak az adatok bizalmas jellegének és integritásának biztosításában, az érzékeny kommunikáció védelmében, valamint a hálózatbiztonság alapvető elemeinek támogatásában.

(3)

A mai titkosítás feltörésére képes kvantumszámítógépek jövőbeli potenciális fejlődése szükségessé teszi, hogy Európa erősebb biztosítékokat keressen, biztosítva az érzékeny kommunikáció védelmét és a bizalmas információk hosszú távú integritását, ami a posztkvantum-kriptográfiára való lehető leggyorsabb áttérést jelenti. Ez az új típusú kriptográfia megszünteti a jelenlegi, nyilvános kulcsú kriptográfia ismert sebezhetőségeit, és fokozza a kvantumszámítógépek rosszindulatú használatából eredő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességet.

(4)

A Bizottság több mint egy évtizede finanszírozza a posztkvantum-kriptográfiára irányuló kutatást és fejlesztést, elismerve, hogy a kvantuminformatika veszélyt jelenthet a jelenleg alkalmazott nyilvános kulcsú kriptográfiára.

(5)

A tagállamoknak fontolóra kell venniük, hogy a közigazgatások és más kritikus infrastruktúrák által jelenleg használt digitális infrastruktúráikat és szolgáltatásaikat korszerűsítsék posztkvantum-kriptográfiára, ami alapvető elmozdulást eredményezne a kriptográfiai algoritmusok, protokollok és rendszerek terén. Amint azt a Bizottság nemrégiben kiadott, „Hogyan kezeljük Európa digitális infrastrukturális igényeit?” című fehér könyve is kiemelte, ehhez összehangolt erőfeszítésekre van szükség a kormányzati ügynökségek, a szabványügyi testületek, az ágazati érdekelt felek, a kutatók és a kiberbiztonsági szakemberek bevonásával.

(6)

Ez a bizottsági ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiát a posztkvantum-kriptográfia bevezetésére a különböző tagállamokban és állami szektoraikban megvalósítandó összehangolt és szinkronizált átállás biztosítása érdekében. A stratégiának egyértelmű célokat, mérföldköveket és határidőket kell meghatároznia, amelyek eredményeként közös posztkvantum-kriptográfiai végrehajtási ütemterv kerül meghatározásra. Ennek azt kell eredményeznie, hogy a posztkvantum-kriptográfiai technológiákat az egész Unióban bevezetik a meglévő közigazgatási rendszerekbe és kritikus infrastruktúrákba olyan hibrid rendszereken keresztül, amelyekben a posztkvantum-kriptográfia kombinálható a meglévő kriptográfiai megközelítésekkel vagy a kvantumalapú kulcsszétosztással.

(7)

A posztkvantum-kriptográfiára való hatékony átállás érdekében az összehangolt posztkvantum-kriptográfiai végrehajtási ütemtervnek tartalmaznia kell a tagállamok által végrehajtandó intézkedések listáját – beleértve a posztkvantum-kriptográfiai algoritmusok mérlegelését – a különböző szakaszok és mérföldkövek egyértelmű ütemezésével, figyelemmel azok kölcsönös függőségeire, valamint a bevonandó érdekelt feleket.

(8)

A posztkvantum-kriptográfia Unió-szerte történő harmonizált alkalmazása érdekében alapvető fontosságú a közös európai szabványok kidolgozása, valamint a digitális hálózatokban és szolgáltatásokban Unió-szerte bevezetendő posztkvantum-kriptográfiai algoritmusok azonosítására és kiválasztására szolgáló keret kidolgozása. Az uniós finanszírozású kutatók aktív részvétele révén az Unió már jelenleg is támogatja az esetlegesen szabványként használható posztkvantum-kriptográfiai algoritmusok kidolgozását és tesztelését a nemzetközi posztkvantum-kriptográfiai kiválasztási folyamatokban. Az Unió-szerte harmonizált végrehajtás érdekében ez a bizottsági ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy uniós szinten szorosan működjenek együtt az Unió kiberbiztonsági szakértőivel, a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoporttal és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) a megfelelő posztkvantum-kriptográfiai algoritmusok értékelése és kiválasztása, valamint azok uniós szabványként való elfogadása terén.

(9)

A kommunikáció interoperabilitásának biztosítása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak továbbra is aktívan együtt kell működniük nemzetközi stratégiai partnereikkel a posztkvantum-kriptográfiára vonatkozó nemzetközi szabványok kidolgozásában.

(10)

A tagállamok általi elfogadását követően az összehangolt posztkvantum-kriptográfiai végrehajtási ütemtervnek mintaként kell szolgálnia a posztkvantum-kriptográfiára való nemzeti átállási tervek meghatározásához, illetve – amennyiben már léteznek ilyen nemzeti tervek – azoknak a közös összehangolt posztkvantum-kriptográfiai végrehajtási ütemtervvel való harmonizálásához.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy ezen ajánlás célkitűzései tekintetében előrelépés történjen, a Bizottság szorosan nyomon kívánja követni az ajánlásra válaszul hozott intézkedéseket. A Bizottság ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a szóban forgó nyomon követés biztosítása érdekében a Bizottság kérésére nyújtsanak be minden olyan releváns információt, amely észszerűen elvárható tőlük. Az így szerzett információk és minden egyéb rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság értékelni fogja ezen ajánlás hatásait, majd megállapítja, hogy szükség van-e további lépésekre, többek között kötelező erejű uniós jogi aktusok előterjesztésére.

(12)

Ez a posztkvantum-kriptográfiáról szóló ajánlás az uniós kiberbiztonsági stratégiában a közigazgatások és más kritikus infrastruktúrák által használt uniós digitális infrastruktúrák és szolgáltatások végpontok közötti biztonságának és rezilienciájának javítására vonatkozóan meghatározott szakpolitikai célkitűzésekre épül, a digitális egységes piac és az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közlemény (10919/23) (6) célkitűzéseit szolgálja, továbbá figyelembe veszi a kritikus infrastruktúrák fizikai és kiberbiztonsági kockázatait, valamint a kvantumtechnológiákra vonatkozó, nemrégiben végzett kockázatértékelés (7) keretében azonosított kockázatokat. Tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (7., 8. és 11. cikk) és az emberi jogok európai egyezményében (8. és 10. cikk) elismert elveket, amelyek pozitív kötelezettségeket rónak a kormányokra annak érdekében, hogy minimalizálják az információkhoz való jogosulatlan hozzáférés és az információk feletti jogosulatlan ellenőrzés kockázatát, ami szükségessé teszi a kriptográfiai technológiák védelmét és előmozdítását,