a)

az irányítási szempontok, e rendelet 2. fejezetével összhangban;

b)

a várható többletveszteség-mérték és a stresszforgatókönyvi kockázati mérték e rendelet 3. fejezete szerinti kiszámításához használt belső kockázatmérési modellhez kapcsolódó szempontok;

c)

a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő szavatolótőke-követelmény e rendelet 4. fejezete szerinti kiszámításához használt nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modellhez kapcsolódó szempontok.

a)

vagy előírhatja, hogy az intézmény távolítsa el az említett termékkategóriáknak megfelelő pozíciókat az adott kereskedési részlegből;

b)

vagy az adott kereskedési részleg tekintetében megtagadhatja a szavatolótőke-követelményeknek a belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámítására vonatkozó engedély megadását.

a)

vagy előírhatja, hogy az intézmény távolítsa el az említett termékkategóriáknak megfelelő pozíciókat az adott kereskedési részlegből;

b)

vagy az adott kereskedési részleg tekintetében megtagadhatja a szavatolótőke-követelményeknek a belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámítására vonatkozó engedély megadását.

a)

nincsenek-e kiszervezve a kockázatellenőrzési részleg számára fenntartott feladatok és felelősségi körök;

b)

a felső vezetés és a vezető testület aktívan részt vesz-e az intézmény által kiszervezett feladatok felügyeletében és az informatikai kockázatkezelési eszközök harmadik felektől történő beszerzésében;

c)

maga az intézmény megfelelő ismeretekkel rendelkezik-e a kiszervezett feladatokról, tevékenységekről vagy funkciókról, valamint a harmadik féltől beszerzett adatok és módszertanok struktúrájáról, és képes-e ellenőrizni a kiszervezett feladatait ellátó harmadik fél munkájának minőségét és eredményeit;

d)

a kiszervezés nem korlátozza vagy akadályozza-e a kiszervezett feladatok, tevékenységek és funkciók intézmény általi belső ellenőrzését és folyamatos nyomon követését;

e)

az illetékes hatóságok teljeskörű hozzáférést kapnak-e az összes releváns információhoz.

a)

meghallgathatják vagy írásbeli nyilatkozatok benyújtására kötelezhetik a következőket:

b)

megvizsgálhatják az intézmény vagy a harmadik fél egyéb vonatkozó dokumentumait.

a)

ellenőrzik, hogy az intézmény a kockázatkezelési rendszerre vonatkozó dokumentációjában ismerteti-e a következőket:

b)

ellenőrzik, hogy a felső vezetés a tagjait a vezető testület alatti legmagasabb hierarchikus szinteket képviselő személyek alkotják-e, és hogy az intézmény meghatározta-e, hogy ki viseli a felelősséget a piaci kockázatra vonatkozó belső modell megfelelő működéséért;

c)

ellenőrzik – a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően –, hogy a vezető testület által a döntéshozatal támogatására létrehozott belső bizottsági struktúra összetétele megfelelő-e;

d)

ellenőrzik – a (3) bekezdésben előírtaknak megfelelően –, hogy a felső vezetés szerepe megfelelő-e;

e)

ellenőrzik – a (4) bekezdésben előírtaknak megfelelően –, hogy a vezető testületnek és a c) pontban említett belső bizottsági struktúrát alkotó bizottságoknak a szerepe megfelelő-e.

a)

a vezető testület egyértelműen meghatározta-e a belső bizottsági struktúrához tartozó bizottságok megbízatását, hierarchiáját, jelentési útvonalait, állandó tagjait, üléseinek gyakoriságát és felelősségi szintjeit;

b)

a belső bizottsági struktúrának van-e olyan bizottsága, amely az új termékek értékelésével, felső vezetés általi jóváhagyásra való előterjesztésével és nyomon követésével foglalkozik, és e bizottságban van-e képviselete a kockázatellenőrzési részlegnek és az intézmény új termék bevezetésével érintett más funkciójának;

c)

a belső bizottsági struktúra irányítása lehetővé teszi-e az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett belső pozíciólimitek hatékony és időben történő ellenőrzését;

d)

a belső bizottsági struktúra irányítása biztosítja-e, hogy a vezető testület az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint aktívan részt vegyen a kockázatellenőrzési folyamatban;

e)

az intézmény a belső dokumentáció keretében dokumentálta-e az a) pontban említett szempontokat.

a)

az intézmény felső vezetése megfelelő korrekciós intézkedéseket hoz-e akkor, ha a következők valamelyike gyengeségek fennállását állapítja meg a belső kockázatmérési modell vagy a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell tekintetében:

b)

az intézmény felső vezetése kap-e tájékoztatást a belső ellenőrzés, a kockázatellenőrzési részleg vagy a validálási funkció által a belső kockázatmérési modell vagy a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell kapcsán tett ajánlásokról, és nyomon követi-e azokat;

c)

az intézmény felső vezetése képes-e biztosítani az intézmény irányításának általános minőségét a belső kockázatmérési modell vagy a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell pozícióinak az értékelése tekintetében.

a)

– a kockázatellenőrzési részleg javaslata alapján – jóváhagyja a belső modell alkalmazására vonatkozó releváns szabályzatokat és eljárásokat, beleértve a megfelelő szervezeti felépítést is, annak biztosítása érdekében, hogy a belső modellt a modell integritását megőrizve alkalmazzák;

b)

– a kockázatellenőrzési részleg javaslata alapján, valamint a validálási eljárás következtetéseinek és ajánlásainak kellő figyelembevételét követően – jóváhagyja a belső modell piaci kockázat értékelésére szolgáló módszereit;

c)

– a kockázatellenőrzési részleg értékelése alapján, valamint a validálási eljárás következtetéseinek és ajánlásainak kellő figyelembevételét követően – jóváhagyja az új termékeket;

d)

– a kockázatellenőrzési részleg javaslata alapján – jóváhagyja és aktualizálja a belső pozíciólimiteket;

e)

– a kockázatellenőrzési részlegnek az elfogadható kockázati szintet megállapító és értékelő javaslata alapján – jóváhagyja az elfogadható kockázati szintet, a belső tőkeallokációt és a kereskedési részlegek költségvetését;

f)

elfogadja a belső pozíciólimitek túllépésének jóváhagyására vonatkozó eljárást;

g)

– a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban – jóváhagyja vagy előírja a kiigazító intézkedéseket a belső pozíciólimiteknek a kockázatellenőrzési részleg által jelzett túllépésével kapcsolatban;

h)

a kockázatellenőrzési részleg javaslata alapján:

a)

teljesen elkülönül-e és független-e a kereskedési üzleti területekért felelős személyzettől és vezetési funkcióktól;

b)

van-e megfelelő képviselete az intézmény döntéshozó szerveiben, és részt vesz-e a döntéshozatali folyamatban, ha az alábbi kérdések bármelyikéről kell dönteni:

c)

megfelelő-e, az intézmény méretéhez és az üzleti tevékenység kockázataihoz mérten arányos-e, és rendelkezik-e a feladatai hatékony ellátásához szükséges erőforrásokkal;

d)

rendelkezik-e kellően tapasztalt, képesített és képzett személyzettel ahhoz, hogy elvégezze a belső modell hatékony kockázatkezeléséhez, valamint más részlegek – különösen a kereskedési üzleti részlegek– intézkedéseinek nyomon követéséhez és kifogásolásához szükséges releváns tevékenységeket;

e)

felelős-e a belső kockázatmérési modellen és a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modellen alapuló számítások eredményéért.

a)

a kockázatellenőrzési részleg az intézmény szervezeti ábráján szereplő egy vagy több különálló szervezeti egységből áll-e;

b)

a kockázatellenőrzési részleg vagy részlegek vezetői az intézmény felső vezetői-e;

c)

a kockázatellenőrzési részlegért felelős személyzet és felső vezetés nem felelős-e valamely kereskedési üzleti tevékenységért;

d)

a kockázatellenőrzési részleg felső vezetői és az üzleti területekért felelős személyek eltérő jelentési útvonalakkal rendelkeznek-e az intézmény vezető testülete felé;

e)

a kockázatellenőrzési részlegért felelős személyzet és felső vezetés változó javadalmazása nem kötődik-e a felügyeletük alá tartozó kereskedési üzleti területekkel kapcsolatos feladatok ellátásához oly módon, hogy az akadályozza vagy gátolja függetlenségüket.

a)

a kockázatellenőrzési részleg dokumentált véleményét abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely kérdés megvitatásra kerül a vezető testületben vagy a belső bizottsági struktúra illetékes bizottságában;

b)

az intézmény vezető testülete vagy a belső bizottsági struktúra illetékes bizottsága által készített jegyzőkönyvet és az abban foglalt intézkedési pontokat;

c)

a kockázatellenőrzési részleg belső pozíciólimitekről és a limittúllépésekre vonatkozó határozatokról szóló jelentéseit;

d)

adott esetben az intézmény személyzete és felső vezetése által szolgáltatott információkat.

a)

független-e a felülvizsgáló;

b)

megfelelőek-e a felülvizsgálathoz rendelt források;

c)

megfelelő-e az intézményen belül a felülvizsgálati ajánlások kezelésére létrehozott eljárás;

d)

a felülvizsgáló legalább évente felülvizsgálja-e a belső kockázatmérési modelleket, és a felülvizsgálat következtetéseit belefoglalja-e a felső vezetésnek és a vezető testületnek benyújtott jelentésbe;

e)

a d) pontban említett jelentés elegendő információt nyújt-e az intézmény felső vezetésének és vezető testületének az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikkének (2) bekezdésében és 325bp. cikkének (7) bekezdésében említett elemekről, és meghatározza-e az éves munkaterv azon területeit, amelyek ezen elemek tekintetében részletesebb megfelelőségi elemzést igényelnek;

f)

a felülvizsgálat megfelelő-e, az érintett portfóliók méretéhez és összetettségéhez mérten arányos-e, és hatékonyan azonosítja-e a hiányosságokat.

a)

a felülvizsgálat arányos-e az intézmény üzleti tevékenységének és szervezeti felépítésének jellegéhez, méretéhez és összetettségéhez és különösen a belső modellek és alkalmazásuk összetettségéhez mérten;

b)

a felülvizsgáló rendelkezik-e a releváns tevékenységek elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal, valamint kellően tapasztalt és képesített személyzettel;

c)

a felülvizsgáló semmilyen szempontból nem vesz-e és nem is vett-e részt a felülvizsgálat tárgyát képező belső modell kialakításában és alkalmazásában;

d)

a felülvizsgáló független-e az üzleti és a kockázatellenőrzési részlegekért felelős személyzettől és vezetői funkciótól;

e)

a felülvizsgálatért felelős személyzet és vezetés változó javadalmazása nem kötődik-e az intézmény kereskedési üzleti területeivel kapcsolatos feladatok ellátásához oly módon, hogy az akadályozza vagy gátolja függetlenségüket.

a)

olyan személyzet végzi-e a validálási eljárást, amely semmilyen módon nem vett részt a validálás tárgyát képező belső modell kidolgozásában;

b)

elegendő erőforrást – többek között tapasztalt és képesített személyzet – vonnak-e be a validálási eljárás elvégzésére;

c)

a validálási eljárásért felelős személyzet és felső vezetők változó javadalmazása nem függ-e az intézmény kockázatellenőrzési vagy üzleti területeivel kapcsolatos feladatok ellátásától oly módon, hogy az akadályozza vagy gátolja függetlenségüket;

d)

tükröződnek-e a validálási eljárásból eredő szükséges korrekciós intézkedések a (2) bekezdésben említett validálási jelentésben, és azokat időben végrehajtják-e;

e)

van-e döntéshozatali eljárás annak biztosítására, hogy az intézmény felső vezetése figyelembe vegye a validálási eljárásból származó megállapításokat és ajánlásokat;

f)

a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felülvizsgáló rendszeresen értékeli-e a 10. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett feltételeknek való megfelelést.

a)

ellenőrzik, hogy a validálási eljárás ajánlásairól, megállapításairól és következtetéseiről szóló validálási jelentés azonosítja és ismerteti-e:

b)

ellenőrzik, hogy a validálási jelentés következtetéseit, megállapításait és ajánlásait közvetlenül közlik-e az intézmény vezető testületével és az figyelembe veszi-e azokat, mielőtt jóváhagyná a szavatolótőke-követelmények kiszámításához alkalmazandó modellt, vagy mielőtt alkalmaznák a későbbi módszertani változtatásokat;

c)

ellenőrzik, hogy a validálási jelentés tartalmazza-e a validálási funkciók által javasolt korrekciós intézkedéseket és a feltárt hiányosságok korrekciójához szükséges megfelelő ütemtervet;

d)

ellenőrzik, hogy az intézmény belső szabályai tartalmaznak-e az említett ütemtervtől elmaradó korrekciós intézkedésekre vonatkozó eszkalációs eljárást, és – a múltbeli tapasztalatokat megvizsgálva –, hogy azt alkalmazzák-e;

e)

értékelik a validálási eljárás eredményének általános minőségét, oly módon, hogy összehasonlítják a belső modell e rendelet szerinti értékelése során feltárt hiányosságokat a validálási eljárás során a validálási részleg által feltárt hiányosságokkal.

a)

minden szempontból, kritikusan felülvizsgálja-e a tőkekövetelmények kiszámításához használt módszertanokat és árazó függvényeket, beleértve az új termékekre alkalmazottakat is, vagyis felméri-e azok erősségeit és gyengeségeit az esetleges alternatív módszerekhez képest;

b)

ellenőrzi-e:

c)

ellenőrzi-e, hogy az alapul szolgáló sztochasztikus folyamatok eloszlásra vonatkozó és egyéb releváns sztochasztikus feltételezései és paraméterei, beleértve a volatilitást és a korrelációt, kellően indokoltak-e, többek között a következők tekintetében:

d)

értékeli-e az 575/2013/EU rendelet 325bh. cikkének (2) bekezdésében említett korlátozás nélküli várható többletveszteség-mérték kiszámításához a tág kockázatitényező-kategóriákon belül és azok között alkalmazott empirikus korrelációk megalapozottságát;

e)

értékeli-e a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények kiszámításakor alkalmazott korrelációs feltételezéseket, beleértve:

f)

értékeli-e azokat a feltételezéseket, amelyeket a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények kiszámítása céljából a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráta megállapítására szolgáló becslésekhez használnak;

g)

értékeli-e azokat a feltételezéseket, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 325bo. cikkében említettek szerint a fedezeti ügyleteknek a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása során történő modellezésével kapcsolatban tesznek;

h)

elemzi-e a stressztesztelési program eredményeit, beleértve a nemteljesítési kockázatra vonatkozó eredményeket, és – ha vannak ilyenek – levonja-e a következtetéseket az egyes piaci forgatókönyvekből eredő módszertani hibákkal vagy gyengeségekkel kapcsolatban;

i)

alkalmazza és elemzi-e az 575/2013/EU rendelet 325bj. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett hipotetikus portfóliókra vonatkozóan kapott eredményeket annak biztosítása érdekében, hogy a belső modell ki tudjon mutatni bizonyos szerkezeti sajátosságokat, beleértve adott esetben a következőket:

j)

ellenőrzi-e a belső kockázatmérési modell informatikai rendszerekben történő alkalmazásának megalapozottságát, és biztosítja-e, hogy az üzleti és támogatási részlegek következetesen és minden releváns földrajzi területre alkalmazzák a módszertanokat;

k)

ellenőrzi-e a helyettesítő értékek megfelelőségét és lényegességét az alábbiak értékelésével:

a)

az intézmény a modell kidolgozását követő kezdeti belső validálás alkalmával a belső modellben alkalmazott összes módszertanra kiterjedő teljeskörű validálási eljárást végzett-e, és azt dokumentálta-e;

b)

az intézmény a rendszeres belső validálás alkalmával teljeskörű validálást végzett-e, vagy a validálást csak a (3) bekezdésben említett, a következők tekintetében bekövetkezett változások miatt validálandó területeken végezte-e el:

a)

ellenőrzik, hogy az intézmény belső szabályai biztosítják-e, hogy a belső rendszeres validálásra legalább évente és minden olyan alkalommal sor kerüljön, amikor a piac alapvető szerkezeti változásai vagy a portfólió-összetétel változásai azt eredményezhetik, hogy a belső modell már nem megfelelő, beleértve a következőket:

b)

ellenőrzik, hogy a belső rendszeres validálás a vezető testület által jóváhagyott munkaterven alapul-e, és hogy a munkaterv meghatározza-e a következőket:

c)

értékelik, hogy a b) pontban említett munkaterv miként biztosítja az átfogó és kockázatorientált belső validálási eljárás elvégzését, valamint azt, hogy a releváns szempontok ne maradjanak ki a belső validálás hatóköréből.

a)

a kockázatkezelési egység koordinálja és megfelelően dokumentálja-e az aktualizálási eljárást;

b)

a kereskedési korlátok aktualizálására irányuló javaslat tükrözi-e a következők változásait:

c)

a kereskedési korlátok aktualizálására irányuló javaslat figyelembe veszi-e az aktualizálás időpontjában alkalmazott kereskedési korlát alkalmazási időszakára vonatkozó következő szempontokat:

a)

az intézménynek van-e egyértelmű és dokumentált eljárása a kereskedési korlátok túllépésének vezető testület általi jóváhagyására;

b)

a vezető testület meghatározott-e olyan lényegességi feltételeket, amelyek értelmében a kereskedési korlátok túllépését mindig a vezető testület felé kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a kereskedési korlátokat milyen szinten hagyták jóvá;

c)

a kockázatellenőrzési részleg dokumentálja-e a kereskedési korlátok túllépéseit, és jelenti-e azokat az illetékes bizottságnak, albizottságnak vagy egyéni vezetőnek;

d)

a c) pontban említett bizottság, albizottság vagy egyéni vezető maga intézkedik-e a kereskedési limit megsértése esetén, vagy azt a b) ponttal összhangban jelenti a vezető testületnek;

e)

a c) pontban említett dokumentáció tartalmazza-e a kereskedési korlát megsértésének nagyságrendjét és fő okait, beleértve a következőket:

a)

az intézmény legalább évente felülvizsgálja-e a stressztesztelési program keretében alkalmazott forgatókönyveket;

b)

a kockázatellenőrzési részleg gyakran és legalább havonta – sőt, amennyiben az intézmény jelentős kereskedési tevékenységet folytat, még gyakrabban – lefuttatja-e a stressztesztelési programban meghatározott stresszteszt-forgatókönyveket;

c)

a stressztesztelési program keretében alkalmazandó forgatókönyvek – a múltban megfigyelt vagy hipotetikus forgatókönyveken kívül – magukban foglalnak-e fordított stressztesztelésből eredő forgatókönyveket és a releváns konkrét kockázati tényezők kezelésére kidolgozott eseti forgatókönyveket;

d)

legalább évente felülvizsgálják-e a c) pontban említett forgatókönyveket.

a)

eseményekből – többek között hitelkockázati eseményekből – eredő veszteségek;

b)

hipotetikus leminősítések;

c)

bizonyos típusú kibocsátókkal kapcsolatos piaci események;

d)

explicit modellezés esetén a kopulafüggvények típusainak és paramétereinek módosítása.

a)

a kockázatellenőrzési részleg a fordított stressztesztet alkalmazza-e eszközként a súlyos események és a kockázati koncentrációk – köztük a környezeti kockázatokból eredő súlyos események és kockázati koncentrációk – intézményen belüli lehetséges kombinációinak azonosítására;

b)

a fordított stresszteszttel végzett elemzés kiegészíti-e a rendszeres stressztesztet;

c)

a kockázatellenőrzési részleg a fordított stressztesztből eredő forgatókönyv vagy forgatókönyvek azonosításakor értékeli-e:

a)

a kockázatellenőrzési részleg felhasználja-e a külön-külön és együttesen is figyelembe vett egyetlen kockázati tényezőkre vonatkozó érzékenységelemzés eredményeit olyan forgatókönyvek azonosítására, amelyek a valószerű kockázati tényezők együttes halmazából eredő stresszt tartalmazzák;

b)

a kockázatellenőrzési részleg az eseti stressztesztelési forgatókönyvek meghatározásakor kifejezetten figyelembe vette-e a következő elemeket:

a)

értékelheti a helyettesítő értékkel értékelt pozíciók fedezésének potenciális kockázatát;

b)

a helyettesítő értékre alkalmazhatja a stresszforgatókönyv szerinti mozgásokat, miközben az illikvid pozíciókon nem változtat.

a)

értékelik az informatikai rendszerek az utolsó 250 munkanap során tanúsított megbízhatóságát;

b)

ellenőrzik, hogy:

a)

ellenőrzi, hogy az intézménynek vannak-e olyan nyilvántartásai, amelyek tartalmazzák:

b)

ellenőrzik, hogy az a) pontban említett nyilvántartásokat legalább évente aktualizálják-e, és hogy az intézmény belső szabályai előírják-e azok külön aktualizálását minden olyan esetben, amikor ez a nyilvántartásokban szereplő információk lényeges változása miatt szükséges;

c)

ellenőrzik, hogy az 575/2013/EU rendelet 325bj. cikkében említett belső validálás részeként sor kerül-e a nap végi érték kiszámításához használt árazó függvények és a belső kockázatmérési modellben használt árazó függvények közötti eltérések validálására;

d)

az eredményvizsgálat eredményei és az utótesztelés eredményei alapján értékelik, hogy vannak-e olyan árazó függvények, amelyek hiányosságokat mutathatnak;

e)

elemzik az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 325bj. cikkében említett belső validálás alkalmával készített legutóbbi jelentésnek a belső kockázatmérési modell pontosságára vonatkozó következtetéseit;

f)

elemzik az intézmény belső kockázatmérési modelljének pontossága tekintetében az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint végzett belső felülvizsgálatról készített legutóbbi jelentések következtetéseit;

g)

ellenőrzik, hogy az intézmény dokumentálta-e a belső kockázatmérési modell és az intézmény által az azonos pozíciókörre vonatkozó belső kockázatkezelésre alkalmazott modellek közötti eltéréseket, és képes-e magyarázatot adni ezekre az eltérésekre;

h)

elemzik az intézmény által a belső validálás részeként annak ellenőrzése érdekében elvégzett tesztek eredményeit, hogy a belső kockázatmérési modellben szereplő feltételezések az 575/2013/EU rendelet 325bj. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említettek szerint megfelelőek-e, és nem becsülik-e alul vagy felül a kockázatot, különösen azon kereskedési részlegek tekintetében, ahol a legnagyobb eltérés mutatkozik az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében említett alternatív sztenderd módszerrel kiszámított szavatolótőke-követelmények és a belső kockázatmérési modellnek megfelelően számított szavatolótőke-követelmények között.

a)

a kereskedési részleg portfóliójának értékében 60 munkanap alatt bekövetkező tényleges, hipotetikus és kockázatelméleti változásokat, a csoporttárs szervezettel kötött fedezeti ügyletek figyelembevétele nélkül;

b)

az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkében említettek szerint a kereskedési részleg szintjén 60 munkanapra számított kockáztatott értéket, a csoporttárs szervezettel kötött fedezeti ügyletek figyelembevétele nélkül;

c)

az eredményvizsgálat eredményeinek és az utótesztelés eredményeinek értékelését az a) pontban említett portfólióérték-változások és a b) pontban említett kockáztatott érték fényében.

a)

a (2) bekezdésben említett utótesztelési programot futtatja-e le vagy más olyan belső utótesztelési programot, amely lehetővé teszi az intézmény számára, hogy azonosítsa a modellezhető és nem modellezhető kockázati tényezők hozzájárulását az utótesztelési eredményekhez;

b)

alkalmaz-e portfólióira a várható többletveszteségre vonatkozó közvetlen utótesztelési módszereket.

a)

a túllépést a HPL MRF értékében bekövetkező olyan egynapos változásként vagy

b)

az APL MRF értékében bekövetkező olyan egynapos változásként azonosítja, amely meghaladja az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett kockáztatott értéket;

c)

a HPL MRF és az APL MRF számítása a következőképpen történik:

ahol:

d)

az intézmény a kockázatmérési modelljének potenciális gyengeségeit az utolsó 250 munkanap a) pont szerint azonosított túllépéseinek összeszámlálásával és az azonosított túllépések összegének az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett küszöbértékekkel való összehasonlításával azonosítja.