(1)

A szellemitulajdon-jogok hatékony rendszere minden stabil iparpolitikai stratégia alapvető eleme. A szellemi tulajdont intenzíven felhasználó iparágak kiemelkedő szerepet játszanak a reziliens, zöld és versenyképes gazdaság támogatásában az EU-ban, mivel a teljes GDP 47 %-át és a teljes foglalkoztatás közel 40 %-át teszik ki. Az európai kreatív és innovatív iparágak élen járnak a zöld technológiák és a fenntartható termékek terén. Világviszonylatban a környezetbarát szabadalmak jelentős részét birtokolják, és erős szellemitulajdon-portfóliókkal rendelkeznek az olyan technológiák terén, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint a víz- és hulladékkezelés (1). Ugyanakkor az elmúlt évtizedben az EU-ban jelentősen nőtt a bejegyzett zöld védjegyek száma (2). A szellemitulajdon-jogok védelme méltányosan megnyilvánul a gazdasági tevékenység, a beruházások, a foglalkoztatás és a termelékenység fokozódásában, többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is (3).

(2)

A szellemitulajdon-jogokkal védett termékek jelentős piaci értéke vonzónak bizonyult a bűnözői hálózatok számára, ami a hamisított áruk számának növekedéséhez és a kalóztevékenységek fokozódásához vezetett. A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló 2021–2025-ös uniós stratégia (4) . – amelynek célja a bűnözői hálózatoknak és azok üzleti modelljének a felszámolása – a hamisítást jelentős hatással járó bűncselekményként határozza meg. Amellett, hogy ez a bűnözői tevékenység bevételkiesést okoz a szellemitulajdon-jogok jogosultjai (a továbbiakban: jogosultak) számára, jelentős kockázatot is jelent a fogyasztók biztonságára, a közegészségre és a környezetre nézve. A Covid19-világjárvány idején az online értékesítés megugrása és az alapvető termékek hiánya miatt új lehetőségek nyíltak arra, hogy a hamisított és kalózáruk beszivárogjanak a piacra. Ez életeket veszélyeztető eseményekhez vezetett, például amikor kalóz félvezető alkatrészeket használtak fel az automata külső defibrillátorokban (5). Ezenfelül hamisított csapágyak szivárogtak be több ágazatba, veszélyeztetve például az energiaágazatot és a szélturbinák megfelelő működését. Szükség van tehát a hamisítás és a kalóztevékenység elleni küzdelemre irányuló stabil politikára a szellemitulajdon-jogokban rejlő lehetőségek teljeskörű kihasználásának biztosításához az innováció, a versenyképesség, valamint a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaság támogatása érdekében.

(3)

A hamisított árukkal és a kalózkodással kapcsolatos, szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek a visszaszorításukra irányuló erőfeszítések ellenére is egyre erősödő jelenségnek számítanak, és az EU-ban súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak a foglalkoztatásra és a növekedésre nézve (6). A szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek veszélyt jelentenek számos iparágra és különböző típusú árura, ideértve az általános fogyasztási cikkeket és a vállalkozások közötti termékeket is. És ami a legfontosabb, ezek a tevékenységek szorosan kapcsolódhatnak a bűnözői magatartáshoz (7). A szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekményekben részt vevő bűnözői hálózatok beszivárognak az ellátási lánc minden szakaszába, a bűncselekményeket pedig nehéz kivizsgálni, mivel az EU-n belül forgalmazott hamisított áruk többsége külföldről származik, ami megnehezíti a legfontosabb érdekelt felek felderítését. A szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek tehát aláássák az európai egységes piacot és a fogyasztási cikkekre vonatkozó környezetvédelmi, biztonsági és etikai előírásokkal kapcsolatos uniós szabályokat. Emellett jelentős hatással vannak az európai vállalatokra, különösen a kkv-kra, amelyek túlélési esélye 34 %-kal csökken a szellemi tulajdonukkal való visszaélés esetén.

(4)

A Bizottság a szellemi tulajdonra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervében (8) elkötelezte magát a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb érvényesítése mellett először is az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásával (9), amely jelentős előrelépést jelent a jogellenes online tartalmak elleni küzdelemben, másodszor pedig a hamisítás elleni uniós eszköztár létrehozásával, amelyet ezzel az ajánlással együtt fognak elfogadni. Az eszköztárnak elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a jogosultak, a közvetítő szolgáltatók és az illetékes hatóságok közötti hatékony együttműködést, további célja pedig, hogy ösztönözze a bevált gyakorlatokat, valamint a megfelelő eszközök és új technológiák alkalmazását. Az Európai Parlament (10) és a Tanács (11) üdvözölte ezt a kezdeményezést.

(5)

Ez az ajánlás a 2021 óta lefolytatott széles körű konzultáció eredményeire épül. Ennek részét képezték többek között az érdekelt felek 2021-ben és 2022-ben szervezett munkaértekezletei, a 2022. évi véleményezési felhívás (12) nyomán beérkezett hozzászólások, a Thierry Breton biztos által 2022 júniusában szervezett magas szintű kerekasztal-megbeszélés, a szakértői csoportok ülései, valamint a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó, 2023 júniusában tartott nemzetközi csúcstalálkozó. Ez a széles körű konzultáció rávilágított az összes érdekelt fél – különösen a hatóságok, a jogosultak és a közvetítő szolgáltatók – közötti együttműködés és információcsere fokozásának fontosságára. A konzultáció során felismerték továbbá annak a fontosságát, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó jövőbeni politikát a meglévő eszközökre és a meglévő uniós jogszabályokra kell építeni, nevezetesen a következőkre: i. (EU) 2022/2065 rendelet a digitális szolgáltatásokról; ii. (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) az EU egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről; iii. 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről, valamint a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről, továbbá 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) az Uniós Vámkódex létrehozásáról.

(6)

A 2004/48/EK irányelv az uniós jog és/vagy az érintett tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó valamennyi szellemitulajdon-jogra alkalmazandó, a 2. cikkben meghatározottak szerint. Célja, hogy magas, egyenlő és egységes szintű védelmet biztosítson az egységes piacon, tükrözve a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló általános gyakorlatok szükségességét. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének e koherens megközelítését követve ez az ajánlás kiterjed a szellemitulajdon-jogokat sértő, üzletszerűen elkövetett cselekményekre, amelyeket közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előny céljából követnek el. Ezen ajánlás alkalmazásában a szellemitulajdon-jogokat sértő, üzletszerűen elkövetett cselekmények egyaránt lehetnek hamisított és kalózáruk és -tartalmak, amelyek esetében védjegyet, földrajzi árujelzőt, szabadalmat, formatervezési mintát vagy szerzői jogot érintő jogsértésre került sor. A sport- és más élő eseményeket érintő online kalózkodás elleni küzdelemről szóló (EU) 2023/1018 ajánlásban (17) tárgyalt szempontok sérelme nélkül, az ezen ajánlás keretében kidolgozott vezérelvek, bevált gyakorlatok és eszközök többsége releváns lehet a szellemitulajdon-jogokkal védett online tartalmakat érintő jogsértő tevékenységek elleni fellépés szempontjából is, például az online közvetítők által hozott önkéntes intézkedések, az illetékes nemzeti hatóságok közötti megerősített együttműködés, valamint az információk és adatok megosztása terén.

(7)

Az (EU) 2022/2065 rendelet a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet megteremtését célzó harmonizált szabályokat ír elő. Ezzel összefüggésben az (EU) 2022/2065 rendelet a jogellenes tartalom példájaként megemlíti a jogellenes tevékenységekre – például hamisított termékek értékesítésére – vonatkozó információkat, és konkrét kötelezettségeket ír elő az online közvetítő szolgáltatók bizonyos kategóriái számára. E kötelezettségek némelyike fontos szerepet játszik a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem fokozásában. Ez a helyzet áll fenn például a következők tekintetében: i. kapcsolattartó pontok és jogi képviselők kijelölése; ii. a feltételekre vonatkozó követelmények; iii. az átláthatósági jelentéstételre vonatkozó kötelezettségek; iv. a bejelentési-cselekvési mechanizmusok; v. panasztételi és jogorvoslati mechanizmus; vi. a megbízható bejelentőket támogató mechanizmus; vii. a visszaéléssel szembeni intézkedések és védelem; viii. a kereskedők nyomonkövethetőségét előíró intézkedések – az úgynevezett „ismerd az ügyfeledet” kötelezettségek; és ix. kockázatértékelési és -csökkentési intézkedések.

(8)

A Bizottság támogatja a hamisított áruk internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: hamisításról szóló egyetértési megállapodás), valamint az online reklámozásról és a szellemitulajdon-jogokról szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: hirdetésről szóló egyetértési megállapodás) végrehajtását. Mindkettő önkéntes eszköz, amely nyitva áll a jogosultak, az online platformok és a vállalkozói szövetségek számára. Ezen egyetértési megállapodások résztvevői vállalják, hogy követik az egyetértési megállapodásokban meghatározott elveket és végrehajtják az azokban foglalt intézkedéseket, beleértve a kétoldalú együttműködést és az információcserét. Az egyetértési megállapodások sikeres ágazati kezdeményezéseknek bizonyultak. Az (EU) 2022/2065 rendelet hatálybalépése ugyanakkor lehetőséget kínál az egyetértési megállapodások jövőjének átgondolására annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is megfeleljenek a céljuknak. Ezért el kell indítani az egyetértési megállapodások korszerűsítésének a folyamatát, és arra kell ösztönözni az összes aláírót és más érdekelt feleket, hogy aktívan vegyenek részt ebben a folyamatban. Jelentőséggel bír az (EU) 2022/2065 rendelet 45. cikke, amely lehetővé teszi önkéntes magatartási kódexek uniós szintű kidolgozását az (EU) 2022/2065 rendelet megfelelő alkalmazásához való hozzájárulás érdekében. A 46. cikk rendelkezik továbbá az online hirdetésekre vonatkozó magatartási kódexekről az átláthatóság előmozdítása érdekében az online hirdetések értékláncában résztvevők számára. Végezetül a 2004/48/EK irányelv 17. cikke is ösztönzi magatartási kódexek kidolgozását a szabályozási keretet kiegészítő eszközként, a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb érvényesítése érdekében.

(9)

A jogosultak egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy észleljék, azonosítsák és bejelentsék a hamisított vagy kalózárukra vonatkozó, szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységeket. Az ágazat irányítása alatt álló, hamisításról szóló egyetértési megállapodás aláírói az évek során jelentős szakértelemre és tapasztalatra tettek szert, és rendszeresen tesznek olyan bejelentéseket, amelyekkel indokolatlan késedelem nélkül foglalkozni kell az egyetértési megállapodásban foglalt elvekkel összhangban. Ezen túlmenően az egyetértési megállapodás aláírói kötelezettséget vállaltak arra, hogy megteszik a felelős és pontos módon, valamint kellő pontossággal történő bejelentéshez szükséges, kereskedelmi szempontból észszerű és lehetséges lépéseket a hamisított áruk azonosítása, valamint az indokolatlan, megalapozatlan és visszaélésszerű bejelentések elkerülése érdekében. Ezért azok a jogosultak, akik az egyetértési megállapodás aláírói, mérlegelhetik a megbízható bejelentői státusz kérelmezését annak érdekében, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 22. cikkében meghatározott különleges elbánásban részesülhessenek. E tekintetben a digitális szolgáltatási koordinátoroknak értékelniük kell, hogy a kérelmező megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 22. cikkénem (2) bekezdésében előírt kritériumoknak, nevezetesen, hogy i. rendelkezik-e szakértelemmel és hozzáértéssel a jogellenes tartalom észlelése, azonosítása és bejelentése terén, ii. független-e bármely online platformot üzemeltető szolgáltatótól, és iii. tevékenységét kellő gondossággal, pontosan és tárgyilagosan végzi-e a bejelentések benyújtása céljából. A Bizottság a Digitális Szolgáltatások Egyesületével folytatott konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki az (EU) 2022/2065 rendelet 22. cikke szerinti megbízható bejelentői mechanizmus alkalmazásáról.

(10)

Az együttműködés és a fokozott információmegosztás alapvető fontosságú, és azt az uniós joggal összhangban minden szinten továbbra is elő kell mozdítani a személyes adatoknak és a vállalkozás szabadságának védelme érdekében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikke szerint. A bevált gyakorlatokat azonosítani kell, és azokat javasolni kell minden szereplő számára, beleértve az online piactereket, a szállítási és logisztikai szolgáltatókat, a pénzforgalmi szolgáltatókat, a közösségimédia-szolgáltatókat, a doménnév-szolgáltatókat stb. Másodsorban pedig ösztönözni kell a további együttműködést és információmegosztást. Ez valamennyi illetékes hatóságra vonatkozik, beleértve a piacfelügyeleti hatóságokat is, amelyek jelenleg még talán nem rendelkeznek hatáskörrel a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek tekintetében, valamint magában foglalja az olyan, célzott eszközök használatának a további előmozdítását, mint a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló portál (IPEP), a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) és a Safety Gate biztonsági riasztórendszer azon veszélyes termékek vonatkozásában, amelyek hamisítványok lehetnek.

(11)

A szállítási és logisztikai szolgáltatók kulcsszerepet játszanak az áruk értékesítésében és forgalmazásában, és elengedhetetlenek a megbízható ellátási láncok megőrzéséhez. A jogsértők azonban visszaélhetnek a szállítási és logisztikai szolgáltatásokkal.

(12)

Hasonlóképpen, bár a pénzforgalmi szolgáltatások központi szerepet játszhatnak a jogosultak tevékenységeiben, felhasználhatók a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek támogatására is. Bizonyos esetekben a különböző pénzforgalmi szolgáltatások használata lehetővé teheti olyan gyakorlatok kialakulását, amelyek: i. bonyolultabbá teszik a pénzeszközök áramlásának nyomon követését; és ii. megnehezítik a pénzforgalmi szolgáltatások szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységekhez való esetleges felhasználásának az észlelését.

(13)

A közösségi média egyre népszerűbbé válásával új stratégiák kidolgozására kerül sor, amelyek még inkább lehetővé tehetik a közösségi médiával való visszaélést a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek végzése céljából. Ez új kihívásokat támaszt a közösségimédia-szolgáltatók, a jogosultak és az illetékes hatóságok számára, és felhívja a figyelmet az együttműködésen alapuló erőfeszítések szükségességére. Ebben az összefüggésben a bevált gyakorlatoknak a kulcsfontosságú közvetítő szolgáltatók körében történő ösztönzése hozzájárulhat a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek elleni koherens politika támogatásához.

(14)

Bár a doménnevek kiemelkedő fontosságúak az online környezetben, felhasználhatók a szellemitulajdon-jogokat sértő online tevékenységek támogatására. Ez a helyzet áll fenn akkor, amikor éppen a domén nevében élnek vissza a szellemitulajdon-jogokkal (pl. doménnév-kalózkodás vagy elgépelés kiaknázása), vagy ha a doménnév olyan weboldalhoz vezet, amely szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértéseket támogat. A doménnév-nyilvántartási adatok (WHOIS-adatok) kritikus fontosságúak a doménnév-rendszer biztonsága, stabilitása és rezilienciája szempontjából. Ezért az (EU) 2022/2555 irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy előírják, hogy a legfelső szintű doménnév-nyilvántartók és a doménnév-nyilvántartási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek gyűjtsék és kezeljék a pontos és teljes doménnév-nyilvántartási adatokat egy erre kijelölt adatbázisban, amely lehetővé teszi a doménnevek tulajdonosainak azonosítását és a velük való kapcsolatfelvételt. A jogosult hozzáférés-igénylők jogszerű és kellően indokolt kérésére betekintést kell biztosítani meghatározott doménnév-nyilvántartási adatokba. Minden hozzáférési kérelmet meg kell válaszolni indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a kézhezvételtől számított 72 órán belül. Az (EU) 2022/2555 irányelv értelmében jogosult hozzáférés-igénylőnek tekintendő minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az uniós vagy a nemzeti jog alapján kérelmet nyújt be. A doménnév-nyilvántartási adatok pontossága és teljessége a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében is központi szerepet játszhat. Csak akkor lehetséges az elszámoltathatóság a jogsértések és a releváns károk tekintetében, ha a feltételezett jogsértő személyazonossága és elérhetőségei közzétehetők az uniós joggal összhangban és különösen a személyes adatok védelmével, a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető joggal és a vállalkozáshoz való joggal összhangban. Ez nem érinti a védelemhez való jogot, figyelembe véve a kérdéses ügy körülményeit, valamint azokat a garanciákat, amelyek szükségesek az alperes oldalán felmerült költségek és okozott kár fedezésére, a 2004/48/EK irányelv 9. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

(15)

A szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek online piacterének megfigyelése költséges és erőforrás-igényes feladat lehet a jogosultak számára. Ezért ki kell terjeszteni az önkéntes bevált gyakorlatokat, mint például a jelenlegi doménnév információs és riasztási rendszer a.eu felső szintű doménnév tekintetében, amelyet az European Registry for Internet Domains (EURid) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) működtet. Ennek az együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a tudatosságot az uniós védjegytulajdonosok szellemitulajdon-jogainak védelme érdekében, valamint megbízható tájékoztatást nyújtson a.eu doménnevekről és azok rendelkezésre állásáról.

(16)

Az állami és magánszereplők közötti együttműködés alapvető fontosságú a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek elleni küzdelemben. Az együttműködés kialakításának egyik első akadálya, hogy nincs olyan meghatározott kapcsolattartó pont, amely foglalkozna a valamely tagállamban vagy határokon átnyúlóan a szellemitulajdon-jogokkal és a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő témákkal. A kapcsolattartó pont hiánya megakadályozza a szellemitulajdon-jogok gyors és agilis érvényesítését, és kihat az érdekelt felek közötti együttműködésre. Amint azonban azt a véleményezési felhívásra adott válaszokban is kiemelik, ez a probléma könnyen orvosolható lenne a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó egyedüli kapcsolattartó pont kijelölésével.

(17)

A koordinációt és az információcserét jelentősen javítaná, ha az érintett gazdasági szereplők és illetékes hatóságok szélesebb körben használnák a meglévő eszközöket – mint például az ICSMS, a Safety Gate és az IPEP – a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek elleni küzdelemben. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló portált (IPEP) az EUIPO fejleszti, és az lehetővé teszi a jogosultak és az illetékes hatóságok közötti biztonságos kommunikációt, például a szellemitulajdon-jogokat feltételezhetően sértő árukkal kapcsolatos vámhatósági intézkedések iránti kérelmek elektronikus kezelésével. Egyes tagállamok ugyanerre a célra a gazdasági szereplőknek szóló saját portált is létrehoztak. Ezek az eszközök megkönnyítik mind a jogosultak, mind a vámhatóságok munkáját azáltal, hogy valamennyi tagállamban központi beléptetési pontokat biztosítanak a jogosultak számára a szellemitulajdon-jogok védelmével kapcsolatban. Az EUIPO elindította az IPEP-platform bővítését, és hozzáférhetővé tette azt a közvetítők számára, kezdve az online piacterekkel. Ez azt jelenti, hogy az online piacterek most már könnyen ellenőrizhetik a szellemitulajdon-jogokat, és szükség esetén kommunikációt kezdeményezhetnek az érintett jogosultakkal. Az ebben az eszközben rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázása érdekében, a jogosultaknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak még inkább magukévá kell tenniük az eszközt.

(18)

Számos piacfelügyeleti hatóság nem tesz lépéseket, amikor feltehetően hamisított vagy kalózárukra utaló bizonyítékot talál, például úgy, hogy i. a megállapításaikat bejelentik az ICSMS-ben; ii. együttműködnek a jogosultakkal vagy az illetékes hatóságokkal az IPEP platformján, vagy iii. veszélyes termékekre vonatkozó riasztásokat adnak ki a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül, ami az EU gyorsriasztási rendszere veszélyes, nem élelmiszer jellegű termékekkel, köztük hamisítványokkal kapcsolatos riasztások kiadására. Így elszalasztják a lehetőséget arra, hogy előmozdítsák a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek elleni küzdelem ügyét. Emellett számos piacfelügyeleti hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére, annak ellenére, hogy kulcsfontosságú szerepük lehet a hamisítás elleni küzdelemben (18). A hamisítványokat sok esetben a határokon foglalják le, de azok az ellátási lánc mentén is észlelhetők, például a minőség-ellenőrzések során. A tagállamoknak ezért elő kell mozdítaniuk a piacfelügyeleti hatóságok szerepét a hamisítványok elleni küzdelemben. A piacfelügyeleti vagy más végrehajtó hatóságok kapacitásának megerősítése érdekében, valamint valamely tagállam kérésére technikai támogatás nyújtható a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban.

(19)

Az EUIPO együttműködik több részt vevő nemzeti szellemitulajdonjog-védelmi hivatallal a tagállamokban a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatban hozott kulcsfontosságú nemzeti ítéletek gyűjteményének létrehozása érdekében. 2014 óta a részt vevő hivatalok az EU Közösségi Növényfajta-hivatalával együtt részt vesznek az eSearch esetjogi adatbázisban rendelkezésre bocsátott kulcsfontosságú végrehajtási ítéletek szisztematikus gyűjtésében. Ez a gyűjtemény tartalmazza a szellemitulajdon-jogok valamennyi típusára vonatkozó kulcsfontosságú ítéleteket minden tagállamból, és polgári és büntetőügyekre egyaránt kiterjed. Az ítéletek azért tekinthetők „kulcsfontosságúnak”, mert új irányt vagy fejleményt jelentenek az ítélkezési gyakorlatban. A büntetőügyeket a szellemi tulajdonnal foglalkozó ügyészek európai hálózata keretében is figyelemmel kísérik. A tudatosságnak, a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalok rendszeres hozzájárulásainak és az ilyen adatbázisok szélesebb körű használatának előmozdítása nagymértékben javíthatja a szellemitulajdon-jogok érvényesítését.

(20)

Az EUIPO és az uniós végrehajtó szervek közötti folyamatos együttműködés fontos a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni erőfeszítések egységesítése érdekében. Ez magában foglalja olyan együttműködési erőfeszítések támogatását, mint az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT), amely a tagállamok által irányított együttműködési platform, amelynek célja a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés, például a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények által jelentett veszélyek azonosítása, rangsorolása és kezelése. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó közösségnek ki kell használnia ezt a multidiszciplináris együttműködési platformot.

(21)

Az alternatív vitarendezési eljárások költséghatékonyabb, gyorsabb és hatékonyabb alternatívát kínálnak a hagyományos jogi eljárásokkal szemben, különösen a határokon átnyúló jogviták és a kkv-k tekintetében. Az alternatív vitarendezési eljárásokhoz való hozzáférést ezért ki kell terjeszteni a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták valamennyi típusára, beleértve a doménnévvel kapcsolatos vitákat is.

(22)

A 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) és a 2004/48/EK irányelv lehetővé teszi, hogy a jogosultak ideiglenes intézkedést kérelmezhessenek olyan közvetítő szolgáltatóval szemben, amelynek a szolgáltatásait harmadik személy szellemitulajdon-jogaik megsértése céljából veszi igénybe. A 2004/48/EK irányelv is rendelkezik ideiglenes jogorvoslati eljárásról, amennyiben fennáll a jogsértés veszélye. Előírja, hogy amennyiben bírósági határozat szellemitulajdon-jog megsértését állapítja meg, a bíróságok a jogsértőt eltiltó határozattal további jogsértéstől eltiltsák. A bíróság által elrendelt dinamikus ideiglenes intézkedések mindezidáig csak néhány tagállamban állnak rendelkezésre. A bíróság által elrendelt eltiltó határozatok hatálya és előírásai joghatóságonként eltérőek, beleértve azt is, hogy a bírósági végzés milyen mértékben határozhat meg konkrét technikai intézkedéseket az eltiltó határozat végrehajtása érdekében (21). 2017-ben a Bizottság „A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes vonatkozásaival kapcsolatos iránymutatás” című, 2017. november 29-i közleményében (22) jelezte, hogy bizonyos esetekben a bíróság által elrendelt eltiltó határozatok hatékonysága csökkenhet az eltiltó határozat tárgyát érintő változások miatt. Ez a helyzet állhat fenn például akkor, amikor a „tüköroldalak” más doménnevek alatt jelennek meg, és így nem érinti őket az eltiltó határozat. Ennélfogva – bizonyos biztosítékok mellett – a dinamikus ideiglenes intézkedések hatékony eszközt jelenthetnek a szellemi tulajdont érintő jogsértések online és offline folytatódásának megakadályozására. A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban (23) a dinamikus ideiglenes intézkedések meghozatalakor figyelembe kell venni az alapvető jogokat, nevezetesen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot a Charta 11. cikke alapján, valamint a vállalkozás szabadságához való jogot a Charta 16. cikke értelmében.

(23)

A szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek gyakran több joghatóságot érintenek, és különböző típusú közvetítő szolgáltatásokra terjednek ki, online és offline egyaránt. Ebben az összefüggésben az információkhoz való hozzáférésnek – és ezen információk megosztásának – az elősegítése az összes érintett érdekelt fél körében a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének teljes ciklusa során elengedhetetlen a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek azonosításához, kivizsgálásához és üldözéséhez, feltéve, hogy az ilyen hozzáférésre és megosztásra az uniós joggal teljes összhangban kerül sor, beleértve a személyes adatok és a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmét is. A 2004/48/EK irányelv 8. cikke már rendelkezik a jogsértő áruk vagy szolgáltatások eredetére és terjesztési hálózataira vonatkozó tájékoztatáshoz való jogról a szellemitulajdon-jogokat sértő, üzletszerűen elkövetett cselekményekkel kapcsolatos ügyekben. Ez a jog csak a szellemitulajdon-jog üzletszerűen elkövetett megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben és a felperes indokolt és arányos kérelmére alkalmazandó. A tájékoztatáshoz való jog fontosságát nem szabad alábecsülni. Amint arra a Bíróság nemrégiben emlékeztetett (24), a tájékoztatáshoz való jog szerepet játszik a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesítésében, és így biztosítja a tulajdonhoz való alapvető jog hatékony gyakorlását a Charta 17. cikke alapján, amely magában foglalja a szellemitulajdon-jogot.

(24)

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során azonban az érdekelt felek rámutattak a tájékoztatáshoz való jog területén fennálló bizonytalanságra, és további iránymutatást kértek arra vonatkozóan, hogy mely feltételek, tájékoztatási típus és adatvédelemmel való kapcsolat keretében lehetne javítani a tájékoztatáshoz való jogot a jogosultak és a közvetítők között.

(25)

A Bíróság a C-597/19. sz. ügyben kimondta, hogy a 2004/48/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében a jogosult javára biztosított tájékoztatáshoz való jog a jogsértési eljárástól elkülönülő, önálló jellegű eljárás tárgyát képezi. Ez külön eljárásban is előterjeszthető, mivel nem mindig lehet minden releváns információt bekérni azon eljárás keretében, amelynek végén megállapítást nyert, hogy szellemitulajdon-jogot sértettek meg. A szellemitulajdon-jog jogosultja csak ezen eljárás végleges befejezését követően szerezhet tudomást e jog megsértésének mértékéről (25). A 2004/48 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt, tájékoztatáshoz való jog gyakorlása nem korlátozódik a szellemitulajdon-jog megsértésének megállapítására irányuló eljárásokra. Az irányelv 8. cikke szerinti, tájékoztatás iránti kérelem célja más, mint a szellemitulajdon-jog megsértésének megállapítására irányuló kereseté. A C-628/21. sz. ügyben a Bíróság megállapította, hogy ha erre a tájékoztatás iránti kérelemre ugyanazok a bizonyítási küszöbök vonatkoznának, mint a szellemitulajdon-jog megsértésének megállapítására irányuló keresetre, akkor az irányelv 8. cikkével bevezetett, az uniós jog sajátosságának minősülő önálló eljárás sokat veszítene gyakorlati hasznosságából. Ezért a 2004/48/EK irányelv 8. cikke szerinti, tájékoztatás iránti kérelem funkcióját meg kell különböztetni a szellemitulajdon-jogok megsértésének megállapítása iránti kereset funkciójától.

(26)

A 2004/48/EK irányelv 13. cikkében előírtak szerint a szellemitulajdon-jogok megsértésének bírósági ténymegállapítása esetén a megfelelő kártérítés megfizetése a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó politika másik kulcsfontosságú eleme. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során az érdekelt felek kijelentették, hogy a kártérítés sok esetben nem alkalmas a jogosult által elszenvedett tényleges kár orvoslására. Amint azt a Bíróság a C-99/15. sz. ügyben megállapította, a nem vagyoni kár, mint pl. a mű szerzője jóhírnevének megsértése– feltéve, hogy azbizonyított – a jogosult által ténylegesen elszenvedett kár egyik összetevője lehet (26).. A 2004/48/EK irányelv függetlenül alkalmazandó többek között a nemzeti jogszabályokban előírt eszközöktől, amennyiben ezek az eszközök esetleg kedvezőbbek a jogosultak számára. A 2004/48/EK irányelv minimumszabályokat állapít meg a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozóan, és nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy nagyobb védelmet nyújtó intézkedéseket határozzanak meg, feltéve, hogy azok összhangban vannak az uniós joggal. Ezért az, hogy a 2004/48/EK irányelv nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy „büntető jellegű” kártérítést írjanak elő, nem akadályozhatja meg ilyen intézkedés nemzeti szintű bevezetését.

(27)

A 608/2013/EU rendelet a jelenleg felülvizsgálat alatt álló 952/2013/EU rendeletben meghatározott általános szabályokkal együtt lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy a feltehetően szellemitulajdon-jogokat sértő árukat visszatartsák vagy lefoglalják. A 2004/48/EK irányelv lehetővé teszi az áruk más illetékes hatóságok általi lefoglalását mint a bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedést, és a bíróság elrendelheti ezen áruk megsemmisítését érdemi határozat alapján. A vámhatóságok által lefoglalt áruk esetében, ha az áruk birtokosa vitatja a megsemmisítést, és a jogosult bírósági eljárást indít, az árukat a teljes eljárás során raktáron kell tartani. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során a jogosultak kifejezték aggályaikat a vámhatóságok és más illetékes hatóságok által lefoglalt vagy visszatartott áruk tárolásának és megsemmisítésének a költségeivel kapcsolatban. Ezek a költségek nem korlátozódnak a tárolásra és a megsemmisítésre, hanem egyéb kapcsolódó költségeket is magukban foglalnak, például kezelési, ellenőrzési és szállítási költségeket. Előfordul, hogy ezeket a költségeket a jogosultak túl magasnak tartják, és ezért esetleg úgy döntenek, hogy nem érvényesítik szellemitulajdon-jogaikat (27).

(28)

A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk megsemmisítésének egyik fontos aspektusa a megsemmisítés környezeti költségeihez kapcsolódik. Fontos, hogy a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk tárolása és megsemmisítése ne veszélyeztesse az emberi egészséget, és ne károsítsa a környezetet. A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk környezetvédelmi szempontból biztonságos ártalmatlanítása továbbra is kiemelt helyen szerepel a Szellemi Tulajdon Világszervezetének napirendjén. Emellett a Vámigazgatások Világszervezete iránymutatásokat dolgozott ki a szellemitulajdon-jogokat sértő lefoglalt áruk környezetbarát ártalmatlanítására vonatkozóan. Az EU-ban a vámhatóságok által lefoglalt, szellemitulajdon-jogokat sértő áruk újrafeldolgozására vagy ártalmatlanítására a vámhatóságok döntése és a kapcsolódó vámalakiságok elvégzése függvényében kerül sor. Ehhez a jogosult beleegyezésére is szükség van. Az érdekelt feleknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk környezetvédelmi szempontból biztonságos és megfelelő ártalmatlanításának biztosítása érdekében.

(29)

A szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek jövedelmező üzletnek számítanak a szellemi tulajdonhoz köthető nagy érték miatt, továbbá azért, mert viszonylag alacsony a kockázat szintje a felderítés és a jogérvényesítés valószínűségét illetően. Ez azt eredményezheti, hogy a bűnszervezetek más bűncselekmények – például pénzmosás, adókijátszás, emberkereskedelem és kényszermunka – mellett folytatnak szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységeket is.

(30)

A Bíróság a C-655/21. sz. ügyben kimondta (28), hogy amennyiben a tagállamok a Kereskedelmi Világszervezet szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásából (TRIPS-megállapodás) eredő kötelezettségeiket hajtják végre, ideértve az e megállapodás 61. cikkében előírt kötelezettségeket is, úgy kell őket tekinteni, mint amelyek a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós jogot hajtják végre. A tagállamok között különbségek vannak a TRIPS-megállapodás 61. cikke szerinti, szándékos védjegyhamisítás vagy üzletszerű szerzői jogi kalózkodás esetén alkalmazott büntetőjogi szankciók tekintetében. A szabadságvesztés maximális időtartama eltérő az EU-ban az ilyen bűncselekmények legsúlyosabb formái, vagyis a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (29) 1. cikkében foglalt meghatározás szerinti bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények esetében. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a hatékony végrehajtás biztosítása és az arányosság elvének tiszteletben tartása érdekében értékeljék újra, hogy az ilyen bűncselekmények esetére a nemzeti jogukban rendelkezésre álló büntetőjogi szankciók elegendőek-e a hasonló súlyú bűncselekmények esetén alkalmazott szankciók szintjével összhangban álló elrettentéshez, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, ideértve a C-655/21. sz. ügyet. Felkéri továbbá a tagállamokat annak értékelésére, hogy az ilyen bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciók kellőképpen megfelelnek-e az okozott kárnak, biztosítva ugyanakkor az alkalmazandó uniós és nemzetközi jogi szabályoknak való megfelelést, többek között az összes érintett fél alapvető jogainak védelme tekintetében.

(31)

Egyes tagállamok továbbá nem rendelkeznek a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó, bűnüldözési vagy ügyészségi szakosodott egységekkel. Ez akadályozza a hatékony, határokon átnyúló együttműködést a végrehajtás terén, és megnehezíti az illetékes hatóságok számára az ismeretek megőrzését. A titkos nyomozati eszközök alkalmazása (pl. telefonon és adatkifürkészéssel, valamint fedett műveletek során) – az alkalmazandó uniós szabályoknak és a nemzetközi jognak való megfelelés biztosítása mellett, többek között az összes érintett fél alapvető jogainak védelme tekintetében is – hatékonyabbá teheti a bűnszervezetek által elkövetett bűncselekményekkel szembeni, határokon átnyúló nyomozásokat. Hasonlóképpen nagy jelentőséggel bírnak a pénzügyi nyomozások – ideértve az online hirdetési gyakorlatokkal és a kriptovaluták (30) használatával kapcsolatos vizsgálatokat –, valamint az illetékes nyomozóegységek és ügyészek megfelelő szakosodása. A tagállamok megfelelő nyomozóegységeinek szakosodása megkönnyítené a rendőrség, a vámhatóságok és az ügyészek uniós szintű fókuszcsoportjainak létrehozását a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Eurojusttal együttműködve. Ezért határozottan ösztönözni kell a megfelelő erőforrásokkal rendelkező szakosodott nyomozóegységek alkalmazását, biztosítva ugyanakkor az uniós és a nemzetközi jog alkalmazandó szabályainak betartását, többek között az összes érintett fél alapvető jogainak védelme tekintetében.

(32)

A kialakulóban lévő és gyorsan fejlődő technológiák kihívásokat jelenthetnek, és új lehetőségeket teremthetnek a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére. Az MI-rendszerek, például az automatizált tartalomfelismerő rendszerek és a gépi tanulási algoritmusok felhasználhatók a hamisított vagy kalóztermékek, illetve az ilyen termékek promóciójához vagy terjesztéséhez kapcsolódó mintázatok felismerésére, és bennük rejlik az a lehetőség, hogy kulcsfontosságú technológiákká váljanak a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek elleni küzdelem során. A Bizottság arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy körültekintően használják az MI-rendszereket, és kerüljék a nyilvánosságra nem hozott bizalmas információk, know-how vagy üzleti titkok bemenetként való megadását a rendszerben, mivel ez esetleg megakadályozhatja őket abban, hogy egy későbbi szakaszban szellemi tulajdonra irányuló védelmet szerezzenek az ilyen információk tekintetében. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelése nehézséget jelenthet, különösen a kkv-k számára. A Bizottság ezért arra ösztönzi a tagállamokat és az ágazati érdekelt feleket, hogy vegyenek részt egy olyan átfogó ellenőrzőlista kidolgozásában, amely értékes információkkal, iránymutatásokkal és gyakorlati stratégiákkal látja el a kkv-kat, előmozdítja az innovációt, védi a szellemi tulajdont, és biztosítja az MI-technológiák felelősségteljes bevezetését az uniós üzleti környezetben.

(33)

A hamisítás és a kalózkodás elleni technológiák piaca összetett, és gyorsan változik. A jogosultak kihívásokkal szembesülhetnek e piac irányítása és a megfelelő műszaki megoldások vagy technológiaszolgáltatók megtalálása során. Mindazonáltal az olyan erőforrások, mint az EUIPO hamisítás és kalózkodás elleni technológiai útmutatója, támogathatják a hamisítás elleni technológiákat használni kívánó jogosultakat. A megosztott főkönyvi technológia (ideértve, de nem kizárólagosan a blokklánc-alapú technológiákat) alkalmas az ellátási lánc nyomonkövethetőségének és átláthatóságának növelésére a digitális termékútlevéllel párhuzamosan (31), ami segíthet a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek azonosításában és megszüntetésében. Az áruk ellátási láncának a blokkláncon rögzített tokenizált nyilvántartásai megváltoztathatatlanok és átláthatóak, dokumentálják a termékekkel végzett összes tranzakciót és a termékek mozgását, és a nemzeti eljárásjoggal összhangban bizonyítékként benyújthatók.

(34)

Az európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra (EBSI) a blokklánc-alapú szolgáltatási infrastruktúrát működtető összekapcsolt csomópontok nyilvános, egyenrangú résztvevők együttműködésén alapuló (peer-to-peer) hálózatából áll. Az EBSI kialakítása ismétlődő jellegű, vagyis néhány konkrét felhasználási esetre (alkalmazásra) összpontosít, amelyek idővel bővülnek. Idővel magánvállalatok és -szervezetek is csatlakozhatnak majd az EBSI-hez, és szolgáltatásként használhatják azt.

(35)

Az EUIPO európai termék- és logisztikai szolgáltatási hitelesítője (European Product and Logistic Service Authenticator – EBSI-ELSA) egy olyan blokklánc-alapú rendszerhez szolgáló kísérleti program, amely összekapcsolná az összes érdekelt felet és azok rendszereit a termék eredetiségének biztosítása érdekében a teljes ellátási lánc mentén és azon túl is. Amikor az árukat összekötik a blokathon-infrastruktúrával, digitális iker jön létre, amely tárolja az azok eredetiségét igazoló információkat. Ez lehetővé teszi az érdekelt felek számára az áru átadását annak virtuális megfelelőjével együtt, amelyet a márkatulajdonos megváltoztathatatlan digitális aláírással lát el. A rendszer lehetővé teszi továbbá digitális információk megosztását a logisztikai láncban részt vevő felekkel, ideértve a közvetítőket és az illetékes hatóságokat.

(36)

A web 4.0-áról és a virtuális világokról szóló közelmúltbeli közlemény (32) felvázolja az EU stratégiáját a web 4.0-ra vonatkozóan, amely egy olyan világ felé vezető úttörő technológiai átmenet, amelynek minden alkotóeleme zökkenőmentesen összekapcsolódik. A virtuális világok fejlődésének előrehaladtával várhatóan új kihívások jelennek majd meg a szellemitulajdon-jogok érvényesítése és a feltételezett jogsértők azonosítása terén, például a nem helyettesíthető tokenhez (NFT) kapcsolódó szellemitulajdon-jogok érvényesítése terén. Ezek a kihívások további nyomon követést és az érdekelt felek közötti párbeszédet tesznek szükségessé.

(37)

Az NFT olyan digitális eszköz, amely egy adott digitális elem vagy tartalom egyediségét és eredetiségét jeleníti meg blokklánc-technológia alkalmazásával. Minden NFT egyedi kriptográfiai azonosítóval rendelkezik, amely megkülönbözteti azt a többitől, és egyedivé és ellenőrizhetővé teszi. Az NFT-k többek között lehetővé tehetik a szerzők számára, hogy tokenizálják és értékesítsék (digitális vagy fizikai) alkotásaikat, miközben bizonyítékot szolgáltatnak a vevők számára a termék egyediségéről, valamint arról, hogy képesek ezeket az eszközöket online platformokon biztonságos és decentralizált módon forgalmazni vagy bemutatni. Az NFT tulajdonjoga azonban nem jelent tulajdonjogot a benne található vagy hivatkozott mögöttes eszköz felett. Míg az NFT birtoklása általában kizárólagos jogokat biztosít a tulajdonos számára maga az NFT felett (ezáltal jogot biztosítva az eszköz tokenizált megjelenítésének az átruházására, értékesítésére vagy megjelenítésére), nem feltétlenül keletkeztet jogokat az eredeti fizikai vagy digitális eszköz tekintetében, mivel ezek továbbra is különálló jogi fogalmak maradnak.

(38)

2021. január 1-jén a Bizottság és az EUIPO elindította a kkv-alapot (33), amely pénzügyi támogatást nyújt a Covid19 és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által érintett kkv-k számára azzal a céllal, hogy segítse a kkv-kat szellemitulajdon-portfólióik kezelésében. 2024-ben a kkv-k számára a szellemitulajdon-jogaik érvényesítéséhez nyújtott további támogatás érdekében a kkv-alap megtéríti a nemzeti szellemitulajdonjog-védelmi hivatal által kijelölt, szellemitulajdon-jogokra irányuló előzetes diagnosztikai szolgáltatást (IP Scan) végző jogérvényesítési szakértő (34) által nyújtott előzetes tanácsadás költségeit is (IP Scan jogérvényesítési dokumentum). Ez a tanács vagy iránymutatás tartalmazza a javasolt intézkedéseket a szellemitulajdon-jogok fennálló megsértésének rendezése, valamint az esetleges jövőbeni jogsértések megelőzése érdekében. Az IP Scan jogérvényesítési dokumentum nem foglal magában hivatalos jogérvényesítési tevékenységeket, mint például a jogsértés abbahagyására irányuló felszólító levelek megszövegezése vagy kereset iránti kérelmek benyújtása. Ezzel a kiegészítő eszközzel a kkv-k tanácsot vagy iránymutatást kapnak az alábbi helyzetekben: i. ha egy kkv tudomást szerez szellemitulajdon-jogának harmadik fél általi megsértéséről; ii. ha fennáll annak a kockázata, hogy egy kkv-t valamely harmadik fél megvádol a harmadik fél szellemi tulajdont képviselő eszközeivel kapcsolatban elkövetett jogsértéssel; vagy iii. ha a kkv-nak megelőző intézkedéseket kell hoznia a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatban.

(39)

A világgazdaság fokozódó digitalizálódásával megnőtt a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) kibertámadások révén történő jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának és felfedésének a kockázata. Az ilyen kibertámadások között megemlíthető olyan üzleti titkok megszerzésére irányuló gazdasági tevékenység folytatása, amelyek a későbbiekben jogosultak lehetnek szellemitulajdon-jogi védelemre. A kkv-k a kiberbiztonsággal kapcsolatos tájékozatlanságuk és a kiberbiztonsági intézkedéseik elégtelensége okán jobban ki vannak téve a kibertámadásoknak, mint a nagyobb vállalatok. A kibertámadások emellett súlyos gazdasági károkat okoznak a kkv-knak, és aláássák azok általános versenyképességét. A szellemi tulajdonra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság tájékoztató eszköztárat készít a kkv-k számára, hogy segítse őket az üzleti titkokkal szemben elkövetett kibertámadások megelőzésében, illetve az azokra való reagálásban.

(40)

Az európai polgárok többsége azt állítja, hogy tisztában van a szellemitulajdon-jogok fogalmának jelentésével, és még nagyobb többségük (93 %) fontosnak tartja a szellemitulajdon-jogok védelmét. Az európai polgárok körében továbbá széles körben ismertek a hamisítás negatív hatásai, és az európaiak nagy többsége (körülbelül 80 %-a) úgy véli, hogy a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek: i. támogatják az etikátlan magatartást és a bűnszervezeteket; ii. hatással vannak a vállalkozásokra, és veszélyeztetik a munkahelyeket; valamint iii. veszélyt jelentenek az egészségre, a biztonságra és a környezetre. Ennek ellenére az európaiak több mint egynegyede (15–24 éves kor között) szándékosan vásárolt már legalább egy hamisított terméket az interneten (35), ami azt jelzi, hogy célzott intézkedésekre van szükség e tendencia visszaszorítása, valamint a hamisított termékek megvásárlásával felmerülő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal kapcsolatos adatgyűjtés és tudatosság további fokozása érdekében. Ezzel összefüggésben az EUIPO a tagállamok oktatásügyi minisztériumainak szakértőiből és a nemzeti szellemitulajdonjog-védelmi hivatalok képviselőiből álló hálózatot hozott létre azzal a céllal, hogy összehozza az érintett döntéshozókat, és közös megközelítést alakítson ki a szellemi tulajdonnal kapcsolatban az oktatás terén. A hálózat egyik leglátványosabb eredménye az „Ideas Powered @ School” projekt, amely a szellemi tulajdonnal kapcsolatos oktatási és képzési anyagokat állít elő és gyűjt.

(41)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok, például a vámhatóságok, a rendőrség és az ügyészség hatékonyan és eredményesen működjenek, rendelkezniük kell a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos szükséges mélyreható ismeretekkel, és mindig naprakésznek kell lenniük az e területen tapasztalható legújabb tendenciákkal és technológiai fejlődéssel kapcsolatban. E tekintetben az EUIPO és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) már létrehozta a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó virtuális képzési központot a vámhatóságok, a rendőri hatóságok, az ügyészségek és a piacfelügyeleti hatóságok számára. Az EUIPO és a CEPOL testre szabott képzési erőforrásokat és anyagokat is létrehozott e csoportok számára. Valamely tagállam kérésére továbbá az (EU) 2021/240 rendeletnek megfelelően technikai támogatás nyújtható az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(42)

Az elmúlt években fokozódott a hamisított gyógyszeripari termékek kereskedelme az EU-ban (36), és 2020-ban a gyógyszerek alkották az EU külső határain a hetedik leggyakrabban lefoglalt termékkategóriát. A hamisított gyógyszeripari termékeket emellett széles körben reklámozzák és kínálják online értékesítésre. Sok esetben ezek mérgező összetevőket, rossz minőségű összetevőket vagy nem megfelelő dózisú összetevőket tartalmaznak, ezért a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (37) értelmében hamisított gyógyszereknek is minősülnek. A fogyasztókat segíteni kell a hamisított gyógyszeripari termékeket online értékesítő weboldalak azonosításában. Annak ellenére, hogy a 2001/83/EK irányelv 2011 óta egységes logóra vonatkozó szabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a jogszerű online gyógyszertárak azonosítását, a fogyasztók tájékozottsága továbbra is nagyon alacsony szintű ezen a területen.

(43)

A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelméről és érvényesítéséről szóló bizottsági jelentés (38) célja, hogy tájékoztassa a jogosultakat, különösen a kkv-kat a szellemitulajdon-jogaikat érintő lehetséges kockázatokról, amikor bizonyos nem uniós országokban üzleti tevékenységeket folytatnak. Arra törekszik tehát, hogy lehetővé tegye számukra olyan üzleti stratégiák és műveletek kialakítását, amelyek védik immateriális eszközeik, például szellemi tulajdonuk értékét. A Bizottság szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó kkv-segélyszolgálatokat hozott létre Kínában, Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Indiában és Afrikában, hogy támogassa azokat az uniós vállalatokat, amelyek szeretnék megvédeni és érvényesíteni szellemitulajdon-jogaikat ezekben a régiókban. Ezek a szolgálatok segítik az uniós gazdasági szereplőket abban, hogy megismerjék a jogi környezetet, mielőtt üzleti tevékenységbe fognak ezekben a régiókban.

(44)

A Bizottság termékhamisítási és szellemitulajdonjog-sértési figyelőlistája példákat tartalmaz azokra a bejelentett piacterekre vagy szolgáltatókra, amelyek üzemeltetői vagy tulajdonosai az EU-n kívül találhatók, és amelyek feltételezhetően hamisítást és kalózkodást folytatnak, támogatnak, illetve abból előnyt szereznek. E figyelőlista célja, hogy ösztönözze az üzemeltetőket és a tulajdonosokat, valamint az illetékes nemzeti hatóságokat és a kormányokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket és intézkedéseket a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk és szolgáltatások e piacokon való elérhetőségének a csökkentése érdekében. A figyelőlista célja továbbá, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a potenciálisan problémás piacterekről történő vásárlás környezeti, termékbiztonsági és egyéb kockázataira. A figyelőlista összeállítására az Europollal és az EUIPO-val együttműködve kerül sor, amelyek szakértelme – különösen a közösségi média és az online platformok terén – hozzájárul a harmadik országbeli online szolgáltatásokkal kapcsolatos kalózkodás és hamisítás tekintetében jelentkező tendenciák és kihívások, valamint a meghozott intézkedések mélyrehatóbb elemzéséhez.

(45)

Az EU-n kívüli szabadkereskedelmi övezetek számának növekedése megkönnyítheti a feltételezhetően hamisított és kalózáruk értékesítését, mivel a szabadkereskedelmi övezetek: i. mentességet biztosítanak az adók és illetékek alól; ii. egyszerűbb közigazgatási eljárásokkal rendelkeznek; és iii. lehetővé teszik nyersanyagok, gépek, alkatrészek és berendezések vámmentes behozatalát. Egyes gazdasági szereplők kihasználhatják a szabadkereskedelmi övezetekben tapasztalt nem megfelelő felügyeletet, nem megfelelő ellenőrzéseket és az átláthatóság hiányát, és a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységeket végeznek. A helyzet javítása érdekében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Tanácsa 2019-ben elfogadta az „Ajánlás a tiltott kereskedelem elleni fellépésről: a szabadkereskedelmi övezetek átláthatóságának fokozása” című ajánlását. Az ajánlás egyik melléklete tartalmazza a tiszta szabadkereskedelmi övezetek magatartási kódexét, amely ajánlásokat tartalmaz a szabadkereskedelmi övezetek üzemeltetői számára arra vonatkozóan, hogy miként csökkenthető a tiltott áruk elérhetősége a szabadkereskedelmi övezetekben. A későbbiekben tanácsi határozattal jóváhagyták az OECD-ajánlást (39). Az EU-ban lévő jogosultaknak és fogyasztóknak egyaránt érdeke, hogy az EU-ban lévő szabadkereskedelmi övezetek üzemeltetői: i. betartsák a tiszta szabadkereskedelmi övezetek magatartási kódexét; ii. javítsák szabadkereskedelmi övezeteik átláthatóságát; és ezáltal iii. segítsenek csökkenteni a szellemitulajdon-jogokat feltételezhetően megsértő áruk szabadkereskedelmi övezeteikben való elérhetőségét.

(46)

Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és az érdekelt felek megosszák egymással az ezen ajánlás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó releváns információkat. Az EUIPO-nak, amely központi szerepet játszik a hamisítás elleni küzdelemre és a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb érvényesítésére irányuló uniós erőfeszítésekben, támogatnia kell ezen ajánlás terjesztését, végrehajtását és nyomon követését. Az EUIPO-t arra kell ösztönözni, hogy széles körű szakértelmével, valamint köz- és a magánszektorbeli képviselőinek hálózata révén segítse az információgyűjtést, a bevált gyakorlatok nyomon követését és a hálózatával való kapcsolattartást az összes érdekelt fél közötti, határokon átnyúló jogérvényesítési együttműködés fokozása érdekében. Tekintettel arra, hogy az alternatív vitarendezési eljárás egyszerű, gyors és alacsony költségű peren kívüli megoldást kínál a szellemi tulajdonnal kapcsolatos vitákra, ki kell terjeszteni és ösztönözni kell annak alkalmazását. Az EUIPO Közvetítő Központja hatékonyan láthatná el ezeket a feladatokat.

(47)

A természetes személyeket megillető, a személyes adatok kezelése és a személyek szabad mozgása tekintetében történő védelemhez való alapvető jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az ezen ajánlás érvényre juttatása céljából hozott intézkedésekkel összefüggésben végzett személyesadat-kezelés során maradéktalanul be kell tartani az adatvédelmi szabályokat, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (40) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (41), és az illetékes felügyeleti hatóságoknak figyelemmel kell ezt kísérniük.

(48)

Ez az ajánlás támogatja az alapvető emberi jogokat, és betartja a Chartában elismert alapelveket. Ez az ajánlás különösen a Charta 8., 11., 16., 17., 47. és 49. cikkének való teljeskörű megfelelést szorgalmazza.

(49)

Az ezen ajánlás, az (EU) 2022/2065 rendelet és az (EU) 2023/1018 ajánlás egymást kiegészítő jellege miatt ezen ajánlás hatásait az EUIPO megállapításainak kellő figyelembevételével értékelni kell legkésőbb ezen ajánlás elfogadásától számított három éven belül,