(1)

Az Európai Tanács a 2023. június 29-i és 30-i következtéseiben kijelentette, hogy az Unió kész fenntartható katonai támogatást biztosítani Ukrajnának ameddig csak szükséges, nevezetesen az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) és az Európai Békekeret (a továbbiakban: a Békekeret) révén, az Unió azon átfogó erőfeszítéseinek részeként, hogy – a partnerekkel közösen – hozzájáruljon az Ukrajna felé teendő jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokhoz, amelyek hosszú távon segíteni fognak Ukrajnának megvédenie magát.

(2)

Az Európai Tanács a 2023. október 26-i és 27-i következtetéseiben újból megerősítette, hogy továbbra is katonai támogatást kell biztosítani Ukrajnának, nevezetesen a Békekeret és az EUMAM Ukrajna, valamint a tagállamok által nyújtott kétoldalú támogatás révén. Az Európai Tanács hangsúlyozta a tagállamok erőfeszítéseinek fontosságát, továbbá azt, hogy haladéktalanul fel kell gyorsítani az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás célba juttatását az ország sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítéséhez – ideértve a rakétákat és a lőszereket, mindenekelőtt az egymillió darab tüzérségi lőszerre irányuló kezdeményezés keretében, valamint a légvédelmi rendszereket is – a népének, valamint a kritikus és az energetikai infrastruktúrájának a védelme érdekében. Hosszabb távon az Uniónak és tagállamainak – a partnerekkel közösen – hozzá kell járulniuk az Ukrajna felé teendő jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokhoz, amelyek segíteni fognak Ukrajnának megvédenie magát, ellenállnia a destabilizációs erőfeszítéseknek és a jövőben elrettentenie az agressziós cselekményektől.

(3)

Az Európai Tanács a 2023. december 14-i és 15-i következtetéseiben leszögezte, hogy az Unió és tagállamai továbbra is kezelni fogják Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteit. Így különösen, az Európai Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy időben történő, kiszámítható és fenntartható katonai támogatást kell biztosítani Ukrajnának, nevezetesen a Békekeret és az EUMAM Ukrajna révén, valamint a tagállamok általi közvetlen kétoldalú támogatás révén. Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképvielő) javaslatára építve – fokozza a Békekeret reformjával és finanszírozásának további növelésével kapcsolatos munkát.

(4)

Az Európai Tanács a 2024. február 1-jei következtetéseiben áttekintette a Békekeret keretében Ukrajnának nyújtandó katonai támogatással és a Békekeret összesített pénzügyi felső határának javasolt emelésével kapcsolatban a Tanácsban végzett munkát. Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy 2024. március elejéig jusson megállapodásra a (KKBP) 2021/509 tanácsi határozatnak (1) a főképviselő Ukrajnát támogató alapra vonatkozó javaslata és a javasolt fő módozatok alapján való módosításáról, figyelembe véve a tagállamok javaslatait.

(5)

A Békekeret pénzügyi felső határát ezért az ukrán fegyveres erők szükségleteinek folytatódó kezelésére fordított, (folyó árakon) 5 000 millió EUR összeggel meg kell emelni mind halált okozó, mind halált nem okozó katonai támogatás és képzés nyújtására irányuló támogatás révén (a továbbiakban: a célzott összeg).

(6)

E határozat elfogadását megelőzően – a (KKBP) 2021/509 határozat 9. cikkével összhangban – stratégiai iránymutatás nyújtására került sor a célzott összeg tekintetében. A (KKBP) 2021/509 határozat 11. cikke alapján létrehozott Békekeret bizottságának – az említett határozat 2. cikkének (3) bekezdése értelmében – legkésőbb e határozat elfogadását követő egy hónapon belül határoznia kell a célzott összeg felhasználásáról.

(7)

A Békekeret megemelt pénzügyi felső határának végrehajtása során tiszteletben kell tartani a 2024-re megállapított kifizetési felső határokat, és a végrehajtásnak összhangban kell állnia az e határozat (8)-(14) preambulumbekezdésében felvázolt fő elemekkel és módozatokkal.

(8)

A célzott összeg alapján Ukrajnának nyújtott katonai támogatást továbbra is az ukrán fegyveres erők változó szükségleteire építve kell kialakítani, az uniós hozzáadott érték maximalizálására törekedve és a kétoldalú erőfeszítéseket kiegészítve, és e támogatást egy strukturáltabb, hatékonyabb és pragmatikusabb megközelítést követve kell megtervezni, az egyre inkább az európai védelmi ipartól (és Norvégiától) származó közös beszerzések igénybevételével.

(9)

Az Ukrajna szükségleteinek a célzott összeg keretében történő kielégítésére irányuló, megnövelt közös beszerzések során fel kell használni többek között a lőszerekre irányuló háromutas uniós kezdeményezésből levont tanulságokat, ideértve annak fontosságát, hogy kihasználják a jól működő nemzeti beszerzési struktúrákat és a meglévő keretszerződéseket, kiaknázva mind az egy vezető országra épülő megközelítést, mind az Európai Védelmi Ügynökséget (EVA), valamint többek között a szükséges védelmi felszereléseknek az európai védelmi iparból és Norvégiából – ideértve a kis-és középvállalkozásokat is – történő közös beszerzését ugyanakkor lehetővé téve a rugalmasságot az ellátási láncokban, amelyek magukban foglalhatnak az Unión vagy Norvégián kívül letelepedett vagy előállítást végző gazdasági szereplőket is. A szükséges rendelkezéseket az európai védelmi ipartól (és Norvégiától) történő közös beszerzésekre vonatkozó egyedi támogatási intézkedések keretében fogják meghatározni, figyelembe véve az Ukrajna védelmét szolgáló kapcsolattartó csoport keretében működő képességi koalíciókat, és összhangban a Békekeret végrehajtási szabályaival. Elő kell mozdítani az olyan kezdeményezéseket, amelyek összefogják az európai és az ukrán védelmi ipari partnereket, többek között közös vállalkozások révén, figyelembe véve az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit.

(10)

A célzott összeg kimerülésének közeledtével a célzott összeg keretében a készletekből, a piacon forgalmazott felszerelésekre irányuló egyoldalú és közös beszerzésekből, valamint egyoldalú beszerzésekből történő egyéb tagállami szállítások megtérítését egy átmeneti időszakot követően – a Békekeret bizottsága értékelésének függvényében – korlátozni kell, figyelembe véve Ukrajna elsődleges katonai szükségleteit is. Az említett szállítások – a Tanács által a (KKBP) 2022/338 (2) és a (KKBP) 2022/339 tanácsi határozat (3) 2. cikkének (4) bekezdése alapján megállapítandó időpontig – továbbra is támogathatók lesznek, figyelembe véve Ukrajna elsődleges katonai szükségleteit. A fent említett átmeneti időszak alatt az Ukrajna védelmét szolgáló kapcsolattartó csoport keretében létrehozott képességi koalíciók által megkötött közös beszerzésekből történő tagállami szállítások esetében elsőbbséget kell biztosítani az európai védelmi iparnak (és Norvégiának), kivételesen lehetővé téve ugyanakkor a rugalmasságot azokban az esetekben, amikor az nem képes az ukrán szükségletekkel összeegyeztethető időkereten belüli szállításra, összhangban a Békekeret végrehajtási szabályaival.

(11)

A célzott összeg alapján nyújtott katonai támogatásnak biztosítania kell az EUMAM Ukrajna keretében biztosított „kiképzés és felszerelés” folytatását, az ukrán fegyveres erők változó kiképzési szükségleteinek megfelelően.

(12)

A célzott összeg végrehajtása során javítani kell az irányítási intézkedéseket, többek között a következők révén: a készletekből 2024. március 18-tól történő tagállami szállításokra vonatkozó, a Békekeret bizottsága által elfogadandó felülvizsgált értékelési módszertan; rögzített visszatérítési arány megállapítása; valamint azon lehetőség igénybevétele, hogy a valamely tagállam által a Békekeret keretében természetben (4) nyújtott támogatásért járó visszatérítés értékét beszámítsák az ugyanazon évben esedékes rendes pénzügyi hozzájárulásaival szemben, a Békekeret végrehajtási szabályaival, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Az egyik tagállam tekintetében alkalmazott beszámítás nem érinti más tagállamok hozzájárulásait vagy a Békekeret likviditását.

(13)

A katonai támogatást bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának teljes mértékű tiszteletben tartásával fogják nyújtani, biztosítva a Békekeretből finanszírozott támogatás átláthatóságát és nyomonkövethetőségét, továbbá figyelembe véve a biztonsági és védelmi érdekeket valamennyi tagállamban.

(14)

Kivételesen, amennyiben valamely tagállam az EUSZ 31. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében formális nyilatkozatot tett, és tartózkodott valamely, e célzott összegből finanszírozandó támogatási intézkedés elfogadásától, az említett tagállamnak nem kell hozzájárulnia az említett intézkedés költségeihez. Ehelyett az említett tagállamnak más támogatási intézkedésekhez kell kiegészítő összeggel hozzájárulnia.

(15)

Az ukrán szükségletek alapján és a Tanács általi politikai iránymutatásra is figyelemmel, 2027-ig további hasonló éves emeléseket lehet előirányozni.

(16)

A (KKBP) 2021/509 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 73. cikk (10) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

3.

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép: