(1)

A „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i közleményében (a továbbiakban: a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv) a Bizottság bejelentette arra irányuló szándékát, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy folyamatos és élő, elektronikus adatáramlás létrehozására, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a kereskedési helyszíneken Unió-szerte kereskedett részvényeknek és részvényjellegű pénzügyi eszközöknek az árairól és a volumenéről (a továbbiakban: összesítettadat-szolgáltatás). A tőkepiaci unióra vonatkozó bizottsági cselekvési tervről szóló 2020. december 2-i következtetéseiben a Tanács arra bátorította a Bizottságot, hogy az adatok rendelkezésre állásának és átláthatóságának javítása révén ösztönözze az Unión belül a befektetési tevékenység fokozását, tovább vizsgálva, hogy miként háríthatók el az összesítettadat-szolgáltatás létrehozása előtt álló akadályok az Unióban.

(2)

„Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. január 19-i közleményében a Bizottság megerősítette azon szándékát, hogy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) felülvizsgálatának részeként javítja, egyszerűsíti és tovább harmonizálja az értékpapírpiacok átláthatósági keretét. A Bizottság – az euro nemzetközi szerepének megerősítésére irányuló erőfeszítések részeként – azt is bejelentette, hogy egy ilyen reform magában foglalja majd az összesítettadat-szolgáltatás kialakítását és végrehajtását, különösen a vállalatikötvény-kibocsátások esetében, azzal a céllal, hogy növekedjen az euróban denominált, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal való másodlagos kereskedés.

(3)

A 600/2014/EU rendelet mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében rendelkezik az összesítettadat-szolgáltatókra (a továbbiakban: CTP-k) vonatkozó jogszabályi keretről. Az említett CTP-k felelősek jelenleg azért, hogy a kereskedési helyszínektől és a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoktól (a továbbiakban: APA-k) összegyűjtsék a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési jelentéseket és azokat egy olyan, folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamba vonják össze, amely pénzügyi eszközönként nyújt árfolyam- és volumenadatokat. A CTP-k bevezetése mögött húzódó elgondolás az volt, hogy a kereskedési helyszínektől és az APA-któl származó adatokat összevont formában, az Unió valamennyi kereskedési piacát belefoglalva, azonos adatcímkék, formátumok és felhasználói felületek használatával tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára.

(4)

A mai napig azonban egyetlen felügyelt szervezet sem kérelmezte a CTP-ként való működés engedélyezését. A kereskedés előtti és utáni adatok árainak alakulásáról, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó összesítettadat-szolgáltatásról szóló, 2019. december 5-i jelentésében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (EÉPH) három olyan fő akadályt azonosított, amelyek megakadályozták a felügyelt szervezeteket abban, hogy CTP-ként való engedélyezésüket kérelmezzék; először is, nem egyértelmű, hogy a CTP hogyan nyer adatokat a különböző végrehajtási helyszínektől vagy az érintett adatszolgáltatóktól; másodszor, az említett végrehajtási helyszínek által jelentett adatok – a harmonizáció szempontjából – elégtelen minőségűek ahhoz, hogy költséghatékonyan összevonhatók legyenek; harmadszor, hiányoznak a CTP-ként való engedélyezés kérelmezésének üzleti ösztönzői. Ezért az említett akadályokat el kell hárítani. Ez azt követeli meg, hogy valamennyi kereskedési helyszín és APA (a továbbiakban: adatközlők)adatokat továbbítson a CTP-k számára, és másodszor, hogy az adatközlők által a CTP-k adatközpontjainak benyújtandó adatjelentések harmonizálásával javuljon az adatminőség.

(5)

A 2014/65/EU irányelv 1. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy az olyan rendszereknek és mechanizmusoknak, amelyekben több harmadik fél pénzügyi eszközökre vonatkozó vételi és eladási szándéka hozható össze (a továbbiakban: multilaterális rendszerek), a szabályozott piacokra, a multilaterális kereskedési rendszerekre (MTF-ek) vagy a szervezett kereskedési rendszerekre (OTF-ek) vonatkozó követelményekkel összhangban kell működniük. Az említett követelménynek a 2014/65/EU irányelv hatálya alá vonása az említett követelmény eltérő értelmezésére adott teret, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetett a szabályozott piacként, MTF-ként vagy OTF-ként engedélyezett és az ilyenekként nem engedélyezett multilaterális rendszerek között. Az említett követelményt – annak egységes alkalmazása érdekében – át kell helyezni a 2014/65/EU irányelvből a 600/2014/EU rendeletbe.

(6)

A nem nyilvános kereskedés a kereskedés előtti átláthatóság nélküli kereskedés, amelynek során a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mentességet (a továbbiakban: referenciaárral kapcsolatos mentesség) és az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott mentességet (a továbbiakban: az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség) veszik igénybe. Mindkét mentesség alkalmazását korlátozza a kettős volumenkorlát, amely egy, a nem nyilvános kereskedés szintjét a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel folytatott teljes kereskedés bizonyos hányadára korlátozó mechanizmus. Először is, a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközzel egyetlen helyszínen folytatott, nem nyilvános kereskedés szintje nem haladhatja meg az említett eszközzel az Unióban folytatott kereskedés összvolumenének 4 %-át. Amikor az említett küszöbértéket túllépik, akkor az említett helyszínen az ezen eszközzel folytatott kereskedés felfüggesztésre kerül. Másodszor, egy tulajdonviszonyt megtestesítő eszközzel az Unióban folytatott nem nyilvános kereskedés szintje nem haladhatja meg az említett eszközzel az Unióban folytatott kereskedés összvolumenének 8 %-át. Amikor az említett második küszöbértéket túllépik, akkor az említett eszközzel való összes, nem nyilvános, mindkét mentesség alkalmazásával folytatott kereskedés felfüggesztésre kerül. Az első, nevezetesen a helyszínspecifikus küszöbérték a második, nevezetesen az uniós szintű küszöbérték túllépéséig teret hagy az említett mentességek további alkalmazására olyan egyéb helyszíneken, amelyeken az említett tulajdonviszonyt megtestesítő eszköz kereskedését még nem függesztették fel. Ez bonyolultabbá teszi a nem nyilvános kereskedés mértékének nyomon követését és a felfüggesztés érvényesítését. A kettős volumenkorlát – hatékonysága megőrzése melletti – egyszerűsítése érdekében az új egységes volumenkorlátnak kizárólag egy 7%-ban megállapított uniós szintű küszöbértékre kell hagyatkoznia, amely csak a referenciaárral kapcsolatos mentesség alapján folytatott kereskedésre alkalmazandó, nem pedig az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség alapján folytatott kereskedésre. Az EÉPH-nak rendszeresen értékelnie kell a volumenkorlát-küszöbértéket, figyelembe véve a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megfontolásokat, a nemzetközi bevált gyakorlatokat, az uniós vállalkozások versenyképességét, a piaci hatás jelentőségét és az árképzés hatékonyságát, és be kell nyújtania a Bizottságnak egy, a javaslatait tartalmazó jelentést. Ennek alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén igazítsa ki a volumenkorlát-küszöbértéket. Az EÉPH-nak értékelnie kell a volumenkorlát megfelelőségét is, valamint azt is, hogy szükséges-e azt megszüntetni vagy kiterjeszteni más olyan kereskedési rendszerekre vagy végrehajtási helyszínekre, amelyek áraikat referenciaárból származtatják.

(7)

A 600/2014/EU rendelet 8. cikke kereskedés előtti átláthatósági követelményeket határoz meg a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében, a kereskedési rendszertől függetlenül. Az említett követelmények előnyei egyértelműek voltak azon piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára, amelyek központi limitáras ajánlati könyvet vagy időszakos aukciós kereskedési rendszert működtetnek, ahol az ajánlatok névtelenek, határozottak és valóban sokoldalúak. Más kereskedési rendszerek, különösen a telefonos kereskedési és a jegyzéskérési kereskedési rendszerek a kérelmezők számára igényre szabott jegyzést biztosítanak, amely más piaci szereplők számára marginális információs értékkel bír. Az ilyen piacműködtetőkre és befektetési vállalkozásokra rótt szabályozási terhek csökkentése és az alkalmazandó mentességek egyszerűsítése érdekében a kötelező érvényű vagy indikatív jegyzések közzétételére vonatkozó követelményt csak a központi limitáras ajánlati könyvekre és az időszakos aukciós kereskedési rendszerekre kell alkalmazni. A kereskedés előtti átláthatóságnak a központi limitáras ajánlati könyvekre és az időszakos aukciós kereskedési rendszerekre történő korlátozása lehetővé tételének érdekében módosítani kell a 600/2014/EU rendelet 9. cikkében említett mentességekre vonatkozó követelményeket. A jegyzéskérési rendszerek és a telefonos kereskedési rendszerek esetében a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend felett rendelkezésre álló mentességet meg kell szüntetni.

(8)

Jelenleg a származtatott termékek a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök átláthatósági rendszerének hatálya alá tartoznak, amely a pénzügyi eszközök különböző típusait, egyrészt többnyire értékpapírokat (kötvényeket), másrészt főként szerződéseket (származtatott termékeket) ötvözi magában. A nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök átláthatósága, akárcsak a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöké a „kereskedési helyszínen kereskedett” koncepcióra támaszkodik. Egyes származtatott termékek esetében az említett koncepció a helyettesíthetőségük hiánya és a megfelelő azonosító referenciaadatok hiánya miatt problematikusnak bizonyult. Ezért, a származtatott termékek átláthatósága hatókörének nem a „kereskedési helyszínen kereskedett” koncepcióra, hanem a származtatott termékek előre meghatározott jellemzőire kell támaszkodnia. Az átláthatósági követelményeket a származtatott termékekre arra való tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy azokkal helyszínen vagy azon kívül kereskednek-e. Az átláthatósági követelményeket azokra a származtatott termékekre kell alkalmazni, amelyek kellően szabványosítottak ahhoz, hogy a velük kapcsolatban közzétett adatok a szerződő feleken kívüli más piaci szereplők számára is jelentőséggel bírjanak. Ez azt jelenti, hogy minden tőzsdén kereskedett származtatott termékre a továbbiakban is alkalmazni kell az átláthatósági követelményeket. Az egyéb származtatott termékekre akkor alkalmazandók az átláthatósági követelmények, amennyiben azok a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti elszámolási kötelezettség (a továbbiakban: elszámolási kötelezettség) hatálya alá tartoznak, amelynek előfeltétele bizonyos fokú szabványosítás, és amennyiben azok központilag elszámoltak. Ez biztosítja azt, hogy az elszámolási kötelezettség szempontjából alkalmatlannak tekintett ügyletekre, például a csoporton belüli ügyletekre ne legyenek alkalmazandók az átláthatósági követelmények. Nevezetesen, az átláthatósági követelmények hatálya alá csak a legstandardizáltabb és likvid pénznem- és futamidő-kombinációval rendelkező származtatott kamatügyletek tartozhatnak. Továbbá, a közelmúlt piaci eseményei megmutatták, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra hivatkozó vagy az ilyen bankokból álló indexre hivatkozó egyes hitel-nemteljesítési csereügyletek átláthatóságának hiánya az ilyen bankok hitelképességére vonatkozó spekulációhoz vezethet. Az ilyen hitel-nemteljesítési csereügyletekre ezért akkor is vonatkoznia kell az átláthatósági követelményeknek, ha azokat központilag számolják el, még akkor is, ha nem vonatkozik rájuk az elszámolási kötelezettség. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az átláthatósági követelmények alá tartozó származtatott termékek meghatározásának feltételeit, amennyiben a piaci fejlemények ezt szükségessé teszik.

(9)

A 600/2014/EU rendelet 10. cikke arra vonatkozó követelményeket tartalmaz, hogy a kereskedési helyszíneknek közzé kell tenniük a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel folytatott ügyletekkel kapcsolatos információkat, ideértve az árat és a volument is. Az említett rendelet 11. cikke meghatározza, hogy az illetékes hatóságok milyen esetekben engedélyezhetik ezen adatok halasztott közzétételét. Az ilyen halasztott közzététel akkor megengedett, amennyiben az ügylet nagyságrendje meghaladja a nagy nagyságrendi küszöbértéket, és olyan eszközre vonatkozik, amelynek nincs likvid piaca, vagy – amennyiben az ügylet likviditásszolgáltatók részvételével jár – amelynek nagyságrendje meghaladja a pénzügyi eszköz küszöbértékére jellemző nagyságrendet. Az illetékes hatóságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a halasztások időtartama és az ügyletekre vonatkozó adatok közül a halasztottan közzéteendők meghatározását illetően. E mérlegelési jogkör eltérő tagállami gyakorlatokhoz vezetett, és a kereskedés utáni átláthatósági rendszer eredménytelen és bonyolult lett. Az átláthatóságnak a befektetők valamennyi típusa tekintetében történő biztosítása érdekében uniós szinten szükséges harmonizálni a halasztás rendszerét, megszüntetni a nemzeti szintű mérlegelési jogkört és megkönnyíteni az adatok összevonását. Helyénvaló ezért a kereskedés utáni átláthatósági követelményeket megerősíteni az illetékes hatóságok mérlegelési jogkörének megszüntetése útján.

(10)

A megfelelő szintű átláthatóság biztosítása érdekében a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és kibocsátási egységek tekintetében végrehajtott ügyletek árát és volumenét a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban kell közzétenni. Annak érdekében, hogy az ilyen ügyletek tekintetében a likviditásszolgáltatók ne legyenek indokolatlan kockázatnak kitéve, lehetővé kell tenni az ügyletekre vonatkozó egyes adatok közzétételének halasztását. Az ügyletek azon kategóriáit, amelyek tekintetében a halasztások megengedettek, az ügyletek nagyságrendjének és az érintett pénzügyi eszközök likviditásának figyelembevételével kell meghatározni. A halasztási rendszer pontos részleteit szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni, amelyeket rendszeresen felül kell vizsgálni az alkalmazandó halasztási időtartam fokozatos csökkentése érdekében. A stabilabb átláthatósági rendszer érdekében a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és kibocsátási egységek, valamint azok kategóriái tekintetében a likviditás statikus meghatározására van szükség. Az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteknek meg kell határozniuk, hogy mely kibocsátási nagyságrendek felelnek meg a kötvények vagy kötvénykategóriák likvid vagy illikvid piacának a lejáratukig, hogy a likvid vagy illikvid kötvény esetében az ügyletek milyen nagyságrendjétől lehet halasztást alkalmazni, és hogy e rendelettel összhangban milyen időtartamú legyen az ilyen halasztás. A fedezett kötvények megfelelő szintű átláthatósága érdekében helyénvaló az ilyen kötvények kibocsátásának nagyságát az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) megállapított kritériumokkal összhangban meghatározni. A strukturált pénzügyi termékek és a kibocsátási egységek tekintetében az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a likvid vagy illikvid piaccal rendelkező eszközök vagy eszköz-kategóriák meghatározása céljából. Az EÉPH-nak meg kell határoznia a halasztások alkalmazandó kategóriáit és időtartamát. Helyénvaló, hogy az EÉPH a kötvények, kibocsátási egységek és strukturált pénzügyi termékek likvid és illikvid piacainak meghatározását a kereskedés előtti átláthatósági mentességre is alkalmazza. Nem helyénvaló, hogy az említett meghatározás gyakori értékelésekre támaszkodjon. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy meghosszabbítsák a tagállamuk által kibocsátott állampapírok tekintetében végrehajtott ügyletekre vonatkozó adatok halasztott közzétételére vonatkozó időszakot. Helyénvaló, hogy az ilyen kiterjesztés az Unió egész területén alkalmazandó legyen. A nem a tagállamok által kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos ügyletek tekintetében az ilyen kiterjesztésekre vonatkozó határozatokat az EÉPH-nak kell meghoznia.

(11)

A származtatott termékek heterogenitásának olyan halasztási rendszert kell eredményeznie, amely elkülönül az egyéb, nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozóktól. Míg a halasztások időtartamát szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni az ügylet nagyságrendje és a származtatott termék kategóriájának likviditása alapján, az EÉPH-nak meg kell határoznia, hogy mely eszközök vagy kategóriák likvidek, melyek illikvidek, és hogy milyen ügyleti nagyságrendtől kezdve lehet halasztani az ügyletre vonatkozó adatok közzétételét. Helyénvaló, hogy az EÉPH a likvid és illikvid piacok meghatározását alkalmazza a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességre is.

(12)

A 600/2014/EU rendelet 13. cikke előírja, hogy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekre vonatkozó, kereskedés előtti és a kereskedés utáni információkat méltányos üzleti alapon tegyék a nyilvánosság számára elérhetővé, és biztosítsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést ezen információkhoz. E cikk célkitűzései azonban nem valósultak meg. A kereskedési helyszínek, APA-k és rendszeres internalizálók által méltányos üzleti alapon nyújtott információk nem teszik lehetővé, hogy a felhasználók megértsék az adatpolitikákat és azt, hogy az adatok ára hogyan kerül meghatározásra. 2021. augusztus 18-án az EÉPH iránymutatásokat adott ki arra vonatkozóan, hogyan kell alkalmazni „a méltányos üzleti alap” koncepcióját. Ezen iránymutatásokat jogi kötelezettségekké kell átalakítani és meg kell erősíteni annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedési helyszínek, APA-k, CTP-k és rendszeres internalizálók ne tudjanak az adatokért az adatok által egyes felhasználók számára képviselt értéknek megfelelően díjat felszámolni. A „méltányos üzleti alap” koncepciójának meghatározásához szükséges adatok nagyfokú részletessége és az alkalmazandó szabályoknak a gyorsan változó adatkörnyezet alapján történő módosításához szükséges rugalmasság miatt az EÉPH-t fel kell hatalmazni arra, hogy olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek meghatározzák azt, ahogyan a „méltányos üzleti alap” koncepcióját alkalmazni kell, tovább erősítve ezáltal a 600/2014/EU rendelet 13. cikkének harmonizált és következetes alkalmazását. Ezen túlmenően, az EÉPH-nak nyomon kell követnie és értékelnie kell az adatpolitikák és az ármeghatározás piaci alakulását. Az EÉPH-nak értékelése alapján napra késszé kell tennie az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

(13)

Az árképzési folyamat megerősítése, valamint a kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében a 600/2014/EU rendelet 14. cikke előírja, hogy a rendszeres internalizálók a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében tegyék közzé valamennyi jegyzésüket, amennyiben e rendszeres internalizálók a szokásos piaci nagyságrendet meg nem haladó nagyságrendben kereskednek. A rendszeres internalizálók, amennyiben a szokásos piaci nagyságrend legalább 10 %-át jegyzik, szabadon dönthetnek jegyzéseik nagyságrendjéről. E lehetőség a rendszeres internalizálók által a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében biztosított kereskedés előtti átláthatóság nagyon alacsony szintjeihez vezetett, és akadályozta az egyenlő versenyfeltételek megteremtését. Ezért meg kell követelni, hogy a rendszeres internalizálók egy, szabályozástechnikai standardok útján meghatározandó minimális jegyzési nagyságrend alapján közzétegyék a kötelező érvényű jegyzéseket. E szabályozástechnikai standardok kidolgozásakor az EÉPH-nak helyénvaló figyelembe vennie a következő célkitűzéseket: a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kereskedés előtti átláthatóságának növelése a végső befektetők javára; egyenlő versenyfeltételek fenntartása a kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók között; a végső befektetők számára a kereskedési opciók megfelelő választékának biztosítása; és annak biztosítása, hogy az uniós kereskedelmi környezet mind belföldön, mind nemzetközi szinten vonzó és versenyképes maradjon. A rendszeres internalizálók versenyképességének növelése érdekében lehetővé kell tenni számukra, hogy bármilyen méretű megbízásokat középértéken párosítsanak.

(14)

A 600/2014/EU rendelet 18. és 19. cikke kereskedés előtti átláthatósági követelményeket állapít meg a rendszeres internalizálók számára a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében, amikor ügyfeleiknek kötelező érvényű vagy indikatív jegyzéseket nyújtanak. E jegyzések egyéni ügyfelekre szabottak, más ügyfelek számára marginális információs értékkel bírnak. Ezért, az említett követelményeket meg kell szüntetni. Mindazonáltal a rendszeres internalizálók önkéntes alapon eleget tehetnek a kereskedés előtti átláthatósági követelményeknek, például lakossági ügyfeleik igényeinek kielégítése érdekében.

(15)

A jelenlegi jogi keretrendszerben, ha az ügylet feleinek egyike rendszeres internalizáló, a rendszeres internalizáló köteles jelenteni a kereskedést egy APA-nak, míg a másik szerződő fél nem köteles ezt megtenni. Ez számos befektetési vállalkozást a rendszeres internalizáló státuszának választására késztetett, különösen abból a célból, hogy ügyfeleik tekintetében jelentsék a kereskedéseket, amíg nem saját számlára kereskednek rendszeres alapon, ami aránytalan követelményeket támasztott az ilyen befektetési vállalkozásokkal szemben. Ezért helyénvaló bevezetni a kijelölt közzétételi szervezet státuszát, hogy a befektetési vállalkozás úgy felelhessen az ügylet APA-n keresztül történő közzétételéért, hogy közben nem szükséges a rendszeres internalizáló státuszát választania. Továbbá, az illetékes hatóságoknak – az említett befektetési vállalkozások kérésével összhangban – biztosítaniuk kell a befektetési vállalkozások számára a pénzügyi eszközök meghatározott kategóriái tekintetében a kijelölt közzétételi szervezet státuszát, és az ilyen kéréseket közölniük kell az EÉPH-val. Az EÉPH-nak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie az ilyen kijelölt közzétételi szervezetekről pénzügyieszköz-kategóriánként, annak érdekében, hogy a piaci szereplők azonosítani tudják azokat.

(16)

A piaci szereplőknek piaci alapadatokra van szükségük ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni. Jelenleg az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó adatoknak a közvetlenül az adatközlőktől való beszerzéséhez a CTP-knek külön engedélyező megállapodást kell kötniük ilyen adatközlőkkel. E folyamat nehézkes, költséges és időigényes. Ez volt az egyik akadálya annak, hogy bármely eszközkategóriában kialakulhassanak a CTP-k. Ezen akadályt fel kell számolni, hogy a CTP-k hozzájuthassanak az adatokhoz és leküzdhessék az engedélyezési nehézségeket. Az adatközlőktől meg kell követelni azt, hogy adataikat benyújtsák a CTP-knek és azt, hogy ezt kiváló minőségű adatokat biztosító standardokat tiszteletben tartó, harmonizált sablonok alkalmazásával tegyék. Az adatközlőknek szabályozási adatokat is rendelkezésre kell bocsátaniuk azért, hogy folyamatosan tájékoztassák a befektetőket a megbízásokat párosító rendszer státuszáról, például piaci leállás esetén, valamint a pénzügyi eszköz státuszáról, például felfüggesztés vagy a kereskedés leállítása esetén. Csak az EÉPH által kijelölt és engedélyezett CTP-k gyűjthetnek – a kötelező adatközlési szabálynak megfelelően – adatokat az egyes adatközlőktől. Azért, hogy az adatok hasznosak legyenek a befektetők számára, az adatközlőktől meg kell követelni, hogy az adatokat a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban továbbítsák a CTP-knek.

(17)

A 600/2014/EU rendelet II. és III. címe előírja a kereskedési helyszínek, APA-k, befektetési vállalkozások és rendszeres internalizálók számára, hogy tegyék közzé a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedés előtti adatokat, ideértve a vételi és eladási árakat, valamint az ügyletekre vonatkozó kereskedés utáni adatokat, ideértve azt az árat és volument, amelyen az adott eszközre az ügyletet megkötötték. A piaci szereplők nem kötelesek felhasználni a CTP által szolgáltatott piaci alapadatokat. A kereskedési helyszínek, APA-k, befektetési vállalkozások és rendszeres internalizálók számára előírt, a kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok közzétételére vonatkozó követelményt ezért továbbra is alkalmazni kell azért, hogy a piaci szereplők hozzáférhessenek az ilyen adatokhoz. Az adatközlőkre nehezedő indokolatlan terhek elkerülése érdekében azonban helyénvaló – amennyire csak lehetséges – összehangolni az adatközlőkkel szembeni, adatközzétételre vonatkozó követelményt és a CTP-k részére történő adatközlés követelményét.

(18)

A kis szabályozott piacok és a kkv-tőkefinanszírozási piacok olyan kereskedési helyszínek, amelyek olyan kibocsátók részvényeit vezetik be, amelyek esetében a másodlagos piacon folytatott kereskedés általában kevésbé likvid, mint a nagyobb szabályozott piacokra bevezetett részvényekkel folytatott kereskedés. Az összesítettadat-szolgáltatás által a kis kereskedési helyszínekre esetlegesen gyakorolt negatív hatás elkerülése érdekében – bár az összesítettadat-szolgáltatásba való bevonásuk kedvező hatással lehet életképességükre és az említett helyszíneken kereskedett értékpapírok likviditására – létre kell hozni egy részvételi mechanizmust. E részvételi mechanizmust a kkv-tőkefinanszírozási piacokat működtető befektetési vállalkozásokra és azokra a piacműködtetőkre kell alkalmazni, amelyek éves részvénykereskedési volumene az Unió éves részvénykereskedési volumenének legfeljebb 1%-át teszi ki. Az 1%-os küszöbértéket két alternatív feltételnek kell kiegészítenie: a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem része az 1%-os küszöbértéket meghaladó, valamely befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt magában foglaló vagy ilyenek valamelyikével szoros kapcsolatban álló csoportnak, vagy pedig a kereskedés koncentrációja nagyon magas az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett helyszínen, azaz a teljes éves részvénykereskedési volumen 85%-ával kereskednek azon a kereskedési helyszínen, ahol azokat eredetileg kereskedésre bevezették. Csak néhány kereskedési helyszín felel meg e kritériumoknak, és ezért az Unióban folytatott kereskedésnek csak kis százalékától nem kellene megkövetelni a CTP részére történő adattovábbítást. Mindazonáltal az említett kritériumoknak megfelelő befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek lehetőségük lenne arra, hogy részt vegyenek, és az erről szóló döntésükről értesíteniük kell a CTP-t és az EÉPH-t. Egy ilyen döntés visszavonhatatlan lenne, és az összes adat – mind a részvények, mind a tőzsdén kereskedett alapok vonatkozásában – az összesítettadat-szolgáltatás részét képezné később.

(19)

Az adatok változó minősége miatt a piaci szereplők számára nehéz az ilyen adatokat összehasonlítani, ami az adatösszevonást megfosztja hozzáadott értéke nagy részétől. A 600/2014/EU rendelet II. és III. címében meghatározott átláthatósági rendszer megfelelő működése, valamint az adatoknak a CTP-k általi összevonása szempontjából rendkívül fontos, hogy a CTP-knek továbbított adatok kiváló minőségűek legyenek. Ezért helyénvaló előírni, hogy az említett adatok mind tartalmi, mind pedig formai szempontból kiváló minőségű adatokat biztosító standardoknak feleljenek meg. Azért, hogy a változó piaci gyakorlatok és ismeretek figyelembe vehetők legyenek, lehetővé kell tenni az adatok tartalmának és formátumának rövid időn belül történő megváltoztatását. Ezért az adatok minőségére és tartalmára vonatkozó követelményeket szükség esetén szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni, és az említett követelményeknek figyelembe kell venniük az ágazatban uralkodó szabványokat és gyakorlatokat, a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten elfogadott standardokat, valamint a Bizottság által létrehozott és az adatok minőségével és tartalmával, valamint a továbbítási protokoll minőségével kapcsolatban tanácsot adni hivatott, elkötelezett, érdekelt felekből álló szakértői csoport tanácsát. Az EÉPH-t szorosan be kell vonni az érdekelt felekből álló szakértői csoport munkájába.

(20)

A jelentendő események jobb nyomon követése érdekében a 2014/65/EU irányelv harmonizálta a kereskedési helyszínek és azok tagjai számára az üzleti órák összehangolását. Azt biztosítandó, hogy az adatok összevonásával összefüggésben a különböző szervezetek által jelentett időbélyegzőket érdemben össze lehessen hasonlítani, az üzleti órák összehangolásának harmonizálására vonatkozó követelményeket helyénvaló kijelölt közzétételi szervezetekre, APA-kra és CTP-kre kiterjeszteni. Az összehangolt üzleti órák alkalmazására vonatkozó követelmények meghatározásához megkívánt technikai szakértelem szintje miatt az EÉPH-t fel kell hatalmazni arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki azon pontossági szint meghatározása céljából, amelynek megfelelően az üzleti órákat össze kell hangolni.

(21)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikke előírja, hogy a részvényekkel folytatott kereskedés nagyobb részére kereskedési helyszíneken vagy rendszeres internalizálókon kerüljön sor (a továbbiakban: „részvénykereskedési kötelezettség”). Ez a követelmény nem vonatkozik az olyan részvényügyletekre, amelyek nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori jellegűek. Jelenleg nem kellően világos, hogy ez a mentesség mikor alkalmazandó. Az EÉPH ezért tisztázta a hatályát a részvények között, a nemzetközi értékpapír-azonosító számuk (ISIN) alapján történő különbségtétel révén. E különbségtétel szerint csak az európai gazdasági térségbeli ISIN-nel rendelkező, kereskedési helyszínen kereskedett részvények tartoznak a részvénykereskedési kötelezettség hatálya alá. E megközelítés egyértelmű helyzetet teremt a részvényekkel kereskedő piaci szereplők számára. Az EÉPH jelenlegi gyakorlatát ezért bele kell foglalni a 600/2014/EU rendeletbe, ezzel egyidejűleg azonban meg kell szüntetni a nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori jellegű részvényügyletekre vonatkozó mentességet.

(22)

A pénzügyi piacokon történő jelentéstétel – különösen az ügyletjelentés – már nagymértékben automatizált, és az adatok meglehetősen szabványosítottak. A keretrendszerek közötti egyes következetlenségeket a 648/2012/EU rendelet, az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) és a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) már orvosolta. Az EÉPH felhatalmazásait össze kell hangolni annak érdekében, hogy az EÉPH feladata legyen a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása, és a nagyobb következetesség biztosítása az említett rendeletek és a 600/2014/EU rendelet keretrendszerei között az ügyletjelentésben. Ez javítani fog az ügyletekre vonatkozó adatok minőségén és el fogja kerülni a szükségtelen többletköltségeket az ágazat számára. Ezen túlmenően az ügyletjelentésnek lehetővé kell tennie az ügyletekre vonatkozó adatok széles körű cseréjét az illetékes hatóságok között annak érdekében, hogy megfelelően tükrözze az utóbbiak változófélben lévő felügyeleti igényeit a legfrissebb piaci fejlemények és a potenciális kapcsolódó kockázatok nyomon követésére.

(23)

Jelenleg a befektetési vállalkozások kötelesek jelenteni illetékes hatóságaiknak az olyan pénzügyi eszközökben folytatott ügyleteiket, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, vagy amennyiben az alapul szolgáló eszközzel kereskedési helyszínen kereskednek, vagy ha az alapul szolgáló eszköz olyan pénzügyi eszközöket tartalmazó kosár vagy index, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, függetlenül attól, hogy az ügyletet a helyszínen vagy azon kívül hajtják-e végre. A „kereskedési helyszínen kereskedett” koncepció problematikusnak bizonyult a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletjelentés alkalmazása tekintetében, ugyanezen okból bizonyult problematikusnak az átláthatósági követelmények alkalmazása tekintetében is. Ezért a származtatott termékekre vonatkozó ügyletjelentés új hatálya egyértelművé teszi, hogy a helyszínen végrehajtott, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket jelenteni kell, és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatban a helyszínen kívül végrehajtott ügyleteket csak akkor kell jelenteni, ha azok átláthatósági követelmények hatálya alá tartoznak, vagy ha az alapul szolgáló eszközzel kereskedési helyszínen kereskednek, vagy az alapul szolgáló eszköz olyan pénzügyi eszközökből álló index vagy kosár, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek.

(24)

A kereskedési helyszíneket kötelezni kell arra, hogy átláthatósági célokra azonosító referenciaadatokat, ideértve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azonosítóit, bocsássanak az EÉPH rendelkezésére. A származtatott termékekhez jelenleg használt azonosító, nevezetesen az ISIN nehézkesnek és hatástalannak bizonyult a nyilvános átláthatóság szempontjából, és e helyzetet egy globálisan megállapodott egyedi termékazonosítón, mint például az ISO 4914 szabvány szerinti egyedi termékazonosítón (UPI) alapuló azonosító referenciaadatok felhasználásával kellene orvosolni. Az UPI-t a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azonosítására szolgáló eszközként fejlesztették ki azzal a szándékkal, hogy fokozott átláthatóságot és adatösszesítést vigyenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek globális piacaira. Lehetséges azonban, hogy az említett egyedi azonosító nem elegendő, és azt további azonosító adatokkal kell kiegészíteni. Ezért a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meg kell határoznia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében használandó azonosító referenciaadatokat, ideértve az egyedi azonosítót és bármely más releváns azonosító referenciaadatot is. A 600/2014/EU rendelet szerinti ügyletjelentés céljára használandó azonosítóra vonatkozóan a Bizottságnak kell meg határoznia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek legmegfelelőbb azonosítóit, amelyek eltérhetnek az átláthatósági követelmények tekintetében meghatározott azonosítótól, figyelembe véve e követelmények eltérő céljait, különösen a piaci visszaélések illetékes hatóságok általi felügyelete tekintetében.

(25)

A CTP-k közötti verseny biztosítja, hogy az összesítettadat-szolgáltatás a leghatékonyabb módon és a felhasználók számára a legjobb feltételek mellett valósuljon meg. Eddig azonban egyetlen szervezet sem kérelmezte a CTP-ként való működés engedélyezését. Helyénvaló ezért felhatalmazni az EÉPH-t arra, hogy időszakonként szervezzen versenyeztetésen alapuló kiválasztási eljárást egyetlen olyan szervezet kiválasztására, amely az egyes meghatározott eszközkategóriákra vonatkozóan korlátozott időtartamra biztosítani képes az összesítettadat-szolgáltatást. Az EÉPH-nak először a kötvények tekintetében kell megindítania az összesítettadat-szolgáltatásra vonatkozó kiválasztási eljárást. Az említett kiválasztási eljárás megindításától számított hat hónapon belül az EÉPH-nak meg kell indítania a részvények és tőzsdén kereskedett alapok tekintetében a CTP kiválasztására irányuló eljárást. Végül az EÉPH-nak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megfelelő azonosítóját átláthatósági célokból meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától számított három hónapon belül, de legkorábban a részvények és tőzsdén kereskedett alapok tekintetében a CTP kiválasztására irányuló eljárás megindításától számított hat hónappal meg kell indítania a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a CTP kiválasztására irányuló eljárást.

(26)

A kiválasztási eljárás célja az, hogy öt éves időtartamra odaítélje az összesítettadat-szolgáltatás működtetésének jogát. A kiválasztási eljárás a (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) megállapított szabályok hatálya alá tartozik. Az EÉPH-nak a jelöltet minden kategória esetében az összesítettadat-szolgáltatás működtetésére való technikai képességei alapján kell kiválasztania, ideértve az üzletmenet folytonosságának és rezilienciájának biztosítására való képességét, valamint a modern interfésztechnológiák használatára való képességét, irányítási és döntéshozatali folyamatainak szervezését, az adatminőség biztosítására szolgáló módszereit, az összesítettadat-szolgáltatás kifejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges költségeket, a felhasználók által a piaci alapadatok és a szabályozási adatok fogadása érdekében beszerzendő licencek egyszerűségét, ideértve a felhasználás különböző eseteire vagy a különböző felhasználókra vonatkozó engedélyezési típusok számát, a felhasználóknak felszámított díjak mértékét és az energiafogyasztás mérséklésére szolgáló eljárásaikat. Kifejezetten a kötvényekre vonatkozó CTP esetében az EÉPH-nak a CTP kiválasztásakor figyelembe kell vennie a bevételek újraelosztására vonatkozó, tisztességes és méltányos intézkedések meglétét. Helyénvaló, hogy az ilyen intézkedések elismerjék a kis kereskedési helyszínek abbéli szerepét, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük legyen adósságot kibocsátani azért, hogy tevékenységeiket finanszírozzák. Részvények és tőzsdén kereskedett alapok esetében a CTP-knek a legjobb európai vételi és eladási ajánlatot kell megjeleníteniük, a helyszín piacazonosító kódjának terjesztése nélkül. A Bizottságnak 2026. június 30-ig értékelnie kell a kereskedés előtti információk e szintjét az uniós piacok működése és versenyképessége szempontjából, és adott esetben az említett értékelést az összesítettadat-szolgáltatás kialakítására vonatkozó jogalkotási javaslattal kell kísérnie.

(27)

A kiválasztott kérelmezőnek indokolatlan késedelem nélkül engedélyezés iránt kell folyamodnia az EÉPH-hoz. Az ilyen kérelemtől számított 20 munkanapon belül az EÉPH értékeli, hogy a kérelem teljes körű-e, és erről megfelelően értesíti a kérelmezőt. Az EÉPH-nak a teljes körű kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül indokolással ellátott határozatot kell elfogadnia az engedély megadásáról vagy elutasításáról. Az EÉPH-nak az említett, indokolással ellátott határozatot az arra vonatkozó értékelésére kell alapoznia, hogy a kérelmező ésszerű időn belül képes-e valamennyi követelménynek megfelelve összesítettadat-szolgáltatást működtetni. Az EÉPH indokolással ellátott határozatában meg kell határozni az összesítettadat-szolgáltatás kérelmező általi működtetésére alkalmazandó feltételeket, különösen a felhasználóknak felszámított díjak mértékét. A működtetés szabályos megkezdésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni az EÉPH számára, hogy az engedély megadását követően észszerű időt biztosítson a kérelmezőnek az összesítettadat-szolgáltatás kialakításának befejezésére.

(28)

Az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálatban bemutatott adatok alapján az összesítettadat-szolgáltatás vonatkozásában a várható bevételtermelés valószínűleg az összesítettadat-szolgáltatás pontos jellemzőitől függően változik majd. A CTP-k nem akadályozhatók abban, hogy az életképes üzleti modell fenntartásához észszerű árrésre tegyenek szert. Az adatokat kutatási célokra felhasználó tudományos szakemberek és civil társadalmi szervezetek, az adatokat a szabályozási és felügyeleti hatáskörök gyakorlására felhasználó illetékes hatóságok és a lakossági befektetők díjmentes hozzáféréssel kell rendelkezzenek a piaci alapadatokhoz és a szabályozási adatokhoz. A CTP-nek gondoskodnia kell arról, hogy a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátott információk könnyen hozzáférhetők legyenek és felhasználóbarát és ember által olvasható formátumban jelenjenek meg.

(29)

A részvényekkel való kereskedést a kereskedés előtti átlátható ajánlati könyv útján megkönnyítő kereskedési helyszínek az árképzési folyamatban kulcsszerepet játszanak. Ez különösen igaz a kis szabályozott piacokra és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra, nevezetesen azokra, amelyek éves részvénykereskedési volumene az éves uniós részvénykereskedési volumen legfeljebb 1%-át teszi ki (a továbbiakban: kis kereskedési helyszínek), amelyek általában az általuk kereskedésre kínált értékpapírok fő likviditási központjai. A kis kereskedési helyszínek által az összesítettadat-szolgáltatáshoz közölt adatok ezért meghatározóbb szerepet játszanak a kis kereskedési helyszíneken piacra bevezetett részvények árképzésében. Annak ellenére, hogy egyes adatközlőknek lehetőségük van nem hozzájárulni az összesítettadat-szolgáltatáshoz, a kis kereskedési helyszínek abban való segítése érdekében, hogy helyi portfólióikat fenntartsák, valamint a gazdag és élénk ökoszisztémának a tőkepiaci unió célkitűzéseivel összhangban történő megóvása érdekében helyénvaló kedvezményes elbánásban részesíteni azokat az adatközlőket, amelyek úgy döntenek, hogy a részvényekre és a tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatásból származó bevételek újraelosztása tekintetében részt vesznek az összesítettadat-szolgáltatásban.

(30)

A részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó CTP-nek egy három kritériumon alapuló újraelosztási rendszerrel összhangban kell újraelosztania egyes kereskedési helyszínek között az összesítettadat-szolgáltatás által generált bevételének egy részét. E kritériumok súlyozását szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni. A kis kereskedési helyszínek arra való ösztönzése érdekében, hogy a részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozóan az összesítettadat-szolgáltató felé történő kötelező adatközlésben való részvétel mellett döntsenek, a legnagyobb súlyozást a kis kereskedési helyszínek teljes éves kereskedési volumenére kell alkalmazni. A második legmagasabb súlyozással azokat az adatközlőket kell díjazni, amelyek 2019. március 27-én vagy azt követően a részvények vagy tőzsdén kereskedett alapok piacra történő kezdeti bevezetését biztosították. Figyelembe véve a kis kereskedési helyszíneken történő jegyzések korlátozott számát, a CTP-nek az ilyen helyszínek teljes éves kereskedési volumenére vonatkozóan kell a releváns súlyozást alkalmaznia, míg más helyszínekre vonatkozóan a CTP-nek a 2019. március 27-én vagy azt követően eredetileg bevezetett részvényekhez és tőzsdén kereskedett alapokhoz tartozó kereskedési volumenre kell alkalmaznia. A három kritérium közül a legalacsonyabb súlyozásnak a kereskedés előtti átláthatóságot biztosító kereskedési rendszerben folytatott és a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség alá nem tartozó megbízásokból eredő kereskedést kell díjaznia.

(31)

Az összesítettadat-szolgáltatás hatékonysága az adatközlők által az ahhoz továbbított adatok minőségétől függ. A magas adatminőségi szint biztosítása érdekében az EÉPH-nak meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek mellett a CTP ideiglenesen felfüggesztheti a bevételek újraelosztását abban az esetben, ha a CTP bizonyítja, hogy az adatközlő súlyosan és ismételten megsértette az e rendeletben meghatározott adatkövetelményeket. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett adatközlő megfelelt az említett adatkövetelményeknek, az adatközlőnek meg kell kapnia a bevétel azon részét, amelyre jogosult volt, a kamatokkal együtt.

(32)

A piaci szereplőknek az összesítettadat-szolgáltatásban fennálló folyamatos bizalma megőrzése érdekében, a CTP-eknek időszakosan jelentéseket kell közzétenniük az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek való megfelelésről, nevezetesen az adatminőségre és az adatrendszerekre vonatkozó teljesítménystatisztikákról, valamint váratlan eseményekről szóló jelentéseket. Az említett jelentések erősen technikai jellege miatt, a jelentéstételi kötelezettség tartalmát, időzítését, formátumát és terminológiáját szabályozástechnikai standardok révén kell meghatározni.

(33)

Jelenleg valamennyi kereskedési helyszínre, APA-ra és CTP-re vonatkozik az a követelmény, hogy a kereskedési jelentéseket 15 perc elteltével díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani. A CTP-k esetében e követelmény akadályozza a potenciális CTP üzleti életképességét, mivel egyes potenciális ügyfelek inkább megvárják a díjmentes piaci alapadatokat, mint hogy összesítettadat-szolgáltatás felhasználóivá váljanak. Ez különösen igaz a kötvényekre és tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyekkel általában nem kereskednek gyakran, és amelyek esetében az adatok gyakran 15 perc elteltével is őrzik értékük túlnyomó részét. Ezért, míg a kereskedési helyszínek és az APA-k esetében továbbra is fenn kell tartani azt a követelményt, hogy a kereskedési jelentéseket 15 perc elteltével díjmentesen kell szolgáltatni, a CTP-k esetében üzleti életképességük biztosítása érdekében ettől el kell tekinteni.

(34)

A 600/2014/EU rendelet 28. cikke előírja, hogy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kereskedési helyszíneken kell kereskedni (a továbbiakban: származtatott-termék-kereskedési kötelezettség). Az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította a 648/2012/EU rendeletet (11) azért, hogy csökkentse az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó jogalanyok körét. Az elszámolási kötelezettség és a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség közötti szoros kapcsolódásra tekintettel, valamint a nagyobb mértékű jogi koherencia biztosítása és a jogi keret egyszerűsítése érdekében szükséges és helyénvaló a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget a származtatott termékekre vonatkozó elszámolási kötelezettséghez újra hozzáigazítani. E hozzáigazítás nélkül egyes kisebb pénzügyi szerződő feleket és nem pénzügyi szerződő feleket az elszámolási kötelezettség már nem, de a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség továbbra is terhelne.

(35)

A kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a kockázatkezelés alapvető eszközei. A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások olyan technikai ügyletekre támaszkodnak, amelyek előre egyeztetettek, árat nem képeznek és a piaci kockázat szempontjából semlegesek, valamint amelyek a portfóliók mindegyikében csökkentik a kockázatot. A portfóliótömörítési szolgáltatások, amelyek jelenleg mentesülnek a megbízásoknak a 2014/65/EU irányelv 27. cikkében meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek melletti teljesítésére vonatkozó kötelezettség alól (a továbbiakban: legjobb végrehajtás) és az átláthatósági követelmények alól, a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások alkategóriáját képezik. Technikai és árat nem képző jellegükre tekintettel a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások eredményeként létrejött és létrehozott, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nem szabad, hogy azok a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozzanak. Azt a tényt figyelembe véve, hogy a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem teszik lehetővé több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándékának összehozását, azok nem tekinthetők multilaterális rendszer működtetőinek. Hasonlóképpen kell mentesíteni őket a kereskedés előtti és utáni átláthatósági, valamint a legjobb végrehajtás ellenőrzésének követelmények alól. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza azt, hogy a 600/2014/EU rendelet alkalmazása tekintetében mi minősül kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásnak, valamint a nyilvántartandó ügyletek részleteit.

(36)

A 648/2012/EU rendelet 6a. cikke rendelkezik az elszámolási kötelezettség ideiglenes felfüggesztésére szolgáló mechanizmusról arra az esetre, ha már nem teljesülnek azok a kritériumok, amelyek alapján a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáit az elszámolási kötelezettség hatálya alá vonták, vagy ha ilyen felfüggesztést tekintenek szükségesnek az Unió pénzügyi stabilitására nézve komoly fenyegetettség elkerüléséhez. Az ilyen felfüggesztés azonban megakadályozhatja, hogy a szerződő felek teljesíteni tudják a származtatott-termék-kereskedési kötelezettségüket, mivel az elszámolási kötelezettség a kereskedési kötelezettség előfeltétele. Ezért meg kell állapítani, hogy amennyiben az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség kritériumainak lényeges megváltozásához vezetne, lehetővé kell tenni a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség egyidejű felfüggesztését a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriái tekintetében, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztése vonatkozik. Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy kérje a Bizottságot a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztésére, amennyiben ilyen felfüggesztés szükséges a likviditásra gyakorolt kedvezőtlen hatások vagy a pénzügyi stabilitásra nézve komoly fenyegetettség elkerülése vagy kezelése, valamint az uniós pénzügyi piacok szabályos működésének biztosítása érdekében.

(37)

Eseti felfüggesztési mechanizmusra van szükség annak biztosítására, hogy a Bizottság képes legyen gyorsan reagálni a piaci feltételek olyan jelentős változásaira, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a származtatott termékek kereskedésére és az ilyen kereskedésben részt vevő szerződő felekre. Amennyiben ilyen piaci változások következnek be, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére az elszámolási kötelezettség bárminemű felfüggesztésétől függetlenül felfüggessze a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget. A származtatott-termék-kereskedési kötelezettség ilyen felfüggesztését arra az esetre kell lehetővé tenni, amennyiben egy EGT-beli befektetési vállalkozásnak az EGT-n kívüli szerződő féllel folytatott tevékenységeit indokolatlanul érinti a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya, és amennyiben a befektetési vállalkozás a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékek kategóriájában árjegyzőként jár el. Az egymást átfedő származtatott-termék-kereskedési kötelezettségek kérdése különösen égető abban az esetben, ha a kereskedésre olyan harmadik ország joghatósága alá tartozó szerződő felekkel kerül sor, amely a saját, származtatott-termék-kereskedési kötelezettségeit alkalmazza. Az említett felfüggesztés azt is elősegítené, hogy az EGT-beli pénzügyi szerződő felek versenyképesek maradjanak a globális piacokon. A származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztéséről való döntés során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az ilyen felfüggesztésnek az elszámolási kötelezettségre gyakorolt hatását.

(38)

A tőzsdén kereskedett származtatott termékekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó rendelkezések csökkenthetik az új termékekbe való beruházás vonzerejét, mivel a versenytársak előzetes befektetés nélkül is szert tehetnek hozzáférésre. A 600/2014/EU rendelet 35. és 36. cikkében, a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott megkülönböztetésmentes hozzáférési rendszer alkalmazása korlátozhatja tehát az ilyen termékekbe való beruházást azáltal, hogy felszámolja a szabályozott piacok számára az arra való ösztönzőket, hogy új, tőzsdén kereskedett származtatott termékeket hozzanak létre. Ezért tehát úgy kell rendelkezni, hogy az említett rendszer a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében nem alkalmazandó az érintett központi szerződő felekre (CCP) vagy az érintett kereskedési helyszínre, ezáltal előmozdítva az Unióban az innovációt és a tőzsdén kereskedett származtatott termékek kifejlesztését.

(39)

A pénzügyi közvetítőknek törekedniük kell arra, hogy az ügyfeleik nevében végrehajtott ügyletek esetében a lehető legjobb árat és a lehető legmagasabb teljesítési valószínűséget érjék el. E célból, a pénzügyi közvetítőknek kizárólag az ügyfeleik számára legjobb végrehajtás megvalósításának szem előtt tartásával kell kiválasztaniuk az ügyfeleik ügyleteinek végrehajtására szolgáló kereskedési helyszínt vagy szerződő felet. Nem egyeztethető össze a legjobb végrehajtás elvével, ha a pénzügyi közvetítő, amikor lakossági ügyfelei vagy a 2014/65/EU irányelvben említett szakmai ügyfelekre vonatkozó rendszerben való részvételt választó ügyfelei nevében jár el, ezen ügyfelektől származó megbízások egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtásáért vagy ezen ügyfelek megbízásainak egy meghatározott végrehajtási helyszínen való végrehajtása céljából történő továbbításáért díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli juttatásban részesül bármely harmadik féltől. A befektetési vállalkozások számára ezért meg kell tiltani, hogy ilyen kifizetésben részesüljenek. Erre a tilalomra az illetékes hatóságok által, a 2014/65/EU irányelv 27. cikkében, a legjobb végrehajtásra vonatkozóan meghatározott követelmények alkalmazása és felügyelete terén Unió-szerte megvalósított széttartó gyakorlatokra tekintettel van szükség. Lehetővé kell tenni azon tagállam számára, amelyben a befektetési vállalkozások 2024. március 28. előtt ilyen tevékenységet folytattak, hogy 2026. június 30-ig mentesíthesse a joghatósága alá tartozó befektetési vállalkozásokat az említett tilalom alól, amennyiben az említett befektetési vállalkozások ilyen szolgáltatásokat nyújtanak az említett tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfeleknek.

(40)

A pénzügyi piacok fejleményeihez való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmasság biztosítása és a 600/2014/EU rendelet egyes technikai elemeinek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a volumenkorlát küszöbértékének kiigazítása; az átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározására vonatkozó feltételek módosítása; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében használandó azonosító referenciaadatok meghatározása; annak meghatározása, hogy a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában mi minősül kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásnak, valamint a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások és piacműködtetők által nyilvántartandó ügyletek részleteinek meghatározása; továbbá az ügyletek jelentésére vonatkozó kötelezettség kiterjesztése azokra az ABAK-okra és alapkezelő társaságokra, amelyek befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végeznek, és amelyek pénzügyi eszközökkel hajtanak végre ügyleteket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (12) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41)

A 600/2014/EU rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztése tekintetében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(42)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következők tekintetében: a központi limitáras ajánlati könyvek és az időszakos aukciós kereskedési rendszerek jellemzői; a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel folytatott ügyletekre vonatkozó halasztási rendszer pontos jellemzői; ésszerű üzleti alapon történő információszolgáltatás; a rendszeres internalizálókra vonatkozó, kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek alkalmazásának küszöbértéke és a rendszeres internalizálók minimális jegyzési nagyságrendje; az adattovábbítási protokoll minősége, a hibás kereskedési jelentéstétel kezelésére irányuló intézkedések és az adatminőséggel kapcsolatos végrehajtási standardok, ideértve az adatközlők és a CTP közötti együttműködésre vonatkozó mechanizmusokat, valamint szükség esetén az összesítettadat-szolgáltatás működtetéséhez szükséges adatok minősége és tartalma; az a pontossági szint, amelynek megfelelően a kereskedési helyszínek, a rendszeres internalizálók, a kijelölt közzétételi szervezetek, az APA-k és a CTP-k összehangolják az üzleti órákat; az egyes ügyletek összekapcsolásának feltételei és az ügylet végrehajtását eredményező összesített megbízások azonosításának eszközei; az ügyletekre vonatkozó adatok és a referenciaadatok jelentésének határnapja; a CTP-ként való engedélyezést kérelmezők által szolgáltatandó információk; a bevétel-újraelosztási rendszer alkalmazására vonatkozó kritériumokhoz rendelt súlyozás, az említett rendszer keretében az adatközlők között újraelosztandó bevétel összegének kiszámítására szolgáló módszer, és azon kritériumok, amelyek alapján a CTP ideiglenesen felfüggesztheti az adatközlők részvételét az említett rendszerben; valamint a CTP-k jelentéstételi kötelezettségének tartalma, időzítése, formátuma és terminológiája. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(43)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EÉPH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a rendszeres internalizáló fogalommeghatározásának megfelelő vállalkozások által az illetékes hatóságnak benyújtandó értesítés tartalma és formátuma; valamint a CTP-ként való engedélyezést kérelmezők tekintetében az információszolgáltatásra és értesítésekre szolgáló formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások tekintetében. A Bizottság az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fogadja el.

(44)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az egyes eszközkategóriák tekintetében az összesítettadat-szolgáltatások létrejöttének elősegítését és azt, hogy a pénzügyi eszközök piacai átláthatóságának javítása, valamint a szabályozott piacok és a rendszeres internalizálók közötti egyenlő versenyfeltételek további javítása és az Unió tőkepiacai nemzetközi versenyképességének fokozása érdekében a 600/2014/EU rendelet egyes vonatkozásai módosításra kerüljenek – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok terjedelmük és hatásaik miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és követi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen a vállalkozás szabadságát és a fogyasztóvédelemhez való jogot.

(46)

A 600/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

6.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

7.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

9.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

10.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

11.

A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

15.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

16.

A 17a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

17.

A (18) és a (19) bekezdést el kell hagyni.

18.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

20.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

21.

A 22. cikk (1) bekezdésében, a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények, valamint a 3–11a. cikkben, a 14–21. cikkben és a 32. cikkben említett, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési kötelezettségek meghatározására szolgáló számítások elvégzése érdekében, valamint a Bizottság számára a 4. cikk (4) bekezdésének, a 7. cikk (1) bekezdésének, a 9. cikk (2) bekezdésének, a 11. cikk (3) bekezdésének és a 11a. cikk (1) bekezdésének megfelelően jelentések készítése érdekében az EÉPH és az illetékes hatóságok információt kérhetnek a következőktől:”.

22.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

23.

A 23. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

24.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

25.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

26.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

27.

A 27d. cikk a következőképpen módosul:

28.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

29.

A 27e. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

30.

A 27f. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

31.

A 27g. cikk a következőképpen módosul:

32.

A 27h. cikk helyébe a következő szöveg lép:

33.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

34.

A 27i. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

35.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

36.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

37.

Az 32. cikk a következőképpen módosul:

38.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

39.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

40.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

41.

A 38. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

42.

A 38g. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben az EÉPH megállapítja, hogy egy, a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személy nem felelt meg a 22–22c. cikkekben vagy a IVa. címben meghatározott követelmények egyikének sem, a következő egy vagy több intézkedést hozza:”.

43.

A 38h. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben az EÉPH – a 38k. cikk (5) bekezdésével összhangban – megállapítja, hogy egy, a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személy – szándékosan vagy gondatlanságból – nem felelt meg a 22–22c. cikkekben vagy a IVa. címben meghatározott követelmények egyikének sem, az e cikk (2) bekezdésével összhangban pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.”

44.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

45.

Az 50. cikk a következőképpen módosul:

46.

Az 52. cikk a következőképpen módosul:

47.

Az 54. cikk a következőképpen módosul: