(1)

2005 júliusában a Tanács az 1174/2005/EK tanácsi rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára. Az intézkedések 7,6 % és 46,7 % közötti dömpingellenes értékvám kivetését foglalták magukban (a továbbiakban: eredeti intézkedések).

(2)

2008 júliusában a Tanács a dömpingellenes alaprendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, hivatalból indított részleges időközi felülvizsgálatot követően a 684/2008/EK tanácsi rendelettel (3) pontosította az intézkedések hatályát, és kizárt az eredeti dömpingellenes intézkedések hatálya alól egyes termékeket: a magasemelőket, a rakodógépeket, az ollós emelőket és a mérleges raklapemelőket, amelyek önjárók vagy kézzel mozgathatók, és amelyeket a rakomány mozgatására és emelésére, a rakomány raktározásának segítése céljából, a raklapok egymásra helyezésére, a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelésére vagy a rakomány felemelésére és mérésére használnak, mivel megállapította, hogy ezek a termékek jellemzőiket, sajátos funkcióikat és meghatározott célra történő felhasználásukat tekintve eltérnek a kézi emelőkocsiktól.

(3)

2009 júniusában a Tanács az alaprendelet 13. cikke szerinti kijátszásellenes vizsgálatot követően a 499/2009/EK rendelettel kiterjesztette az 1174/2005/EK rendelettel (4) kivetett, az „összes többi vállalatra” alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kézi emelőkocsikra.

(4)

2011 októberében a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1008/2011/EU végrehajtási rendelettel (5) meghosszabbította a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám alkalmazását.

(5)

2013 áprilisában az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 372/2013/EU végrehajtási rendelettel (6) módosította az 1008/2011/EU rendeletet, módosította a dömpingellenes vámok eredeti mértékét, és 70,8 %-os vámtételt vetett ki a Kínából származó kézi emelőkocsik Unióba irányuló teljes behozatalára.

(6)

2014 szeptemberében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően a 946/2014/EU végrehajtási rendelettel (7) módosította az 1008/2011/EU rendeletet, és a kézi emelőkocsik Ningbo Logitrans Handling Equipment Co. vállalattól érkező behozatalára 54,1 %-os egyedi vámtételt vezetett be.

(7)

2016 augusztusában a Bizottság az alaprendelet 13. cikke szerinti kijátszásellenes vizsgálatot követően az (EU) 2016/1346 végrehajtási rendelettel (8) kiterjesztette a hatályban lévő végleges dömpingellenes vámot a Kínából származó, kismértékben módosított, az alvázba (a villákba) be nem épített „tömegkijelző rendszerrel” felszerelt kézi emelőkocsik behozatalára.

(8)

2017 novemberében a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az (EU) 2017/2206 végrehajtási rendelettel (9) ismét végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat).

(9)

A jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések értékvámot állapítottak meg, amelynek mértéke 70,8 %. A Ningbo Logitrans Handling Equipment Co., Ltd-re 54,1 %-os egyedi vámtétel vonatkozik. (10)

(10)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítésnek (11) az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. A felülvizsgálat iránti kérelmet 2022. augusztus 29-én a Toyota Material Handling Europe és a PR Industrial S.r.l. (a továbbiakban: a kérelmezők) nyújtották be a kézi emelőkocsikkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

(11)

A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna.

(12)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2022. november 29-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból és a Thaiföldi Királyságból származó kézi emelőkocsik Unióba irányuló behozatala tekintetében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (12) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(13)

A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(15)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(18)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a kézi emelőkocsik gyártásának és értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A minta két uniós gyártóból állt.

(19)

A mintában szereplő két uniós gyártó a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelésének több mint 75 %-át és termelési kapacitásának több mint 70 %-át tette ki. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(20)

mivel nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(21)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes ismert független importőrt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A független importőrök közül egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

(22)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban mintavételt végezhet az exportáló gyártók körében.

(23)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi ismert kínai exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Az érintett országban azonban egyetlen exportáló gyártó sem nyújtotta be a kért információkat az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(24)

Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetve vegye fel velük a kapcsolatot. A felkérésre nem érkezett válasz.

(25)

A fentiekre tekintettel és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és erről tájékoztatta a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét. Észrevétel nem érkezett.

(26)

A Bizottság kérdőívet küldött Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. Nem érkezett vissza kitöltött kérdőív.

(27)

A Bizottság kérdőíveket küldött az exportáló gyártóknak, a mintában szereplő uniós gyártóknak, a felhasználóknak és az importőröknek. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (13).

(28)

A mintában szereplő mindkét uniós gyártó válaszolt a kérdőívekre. Az exportáló gyártók, a független importőrök és a felhasználók azonban nem.

(29)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában a dömpingre és a kárra vonatkozó ténymegállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapultak. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét. Észrevétel nem érkezett.

(30)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket.

(31)

Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő uniós gyártók telephelyén került sor:

(32)

A Bizottság ellenőrizte az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott makrogazdasági adatokat a jogi képviselője (White & Case) telephelyén, Brüsszelben.

(33)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 8427 90 00 (TARIC-kódok: 8427900011 és 8427900019) és az ex 8431 20 00 (TARIC-kódok: 8431200011 és 8431200019) KN-kódok alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika.

(34)

2008-ban a Bizottság időközi felülvizsgálatot végzett, és tisztázta, hogy az érvényben lévő intézkedések nem terjednek ki bizonyos termékkategóriákra, nevezetesen a magasemelőkre, a rakodógépekre, az ollós emelőkre és a mérleges raklapemelőkre, amelyek önjárók vagy kézzel mozgathatók, és amelyeket a rakomány mozgatására és emelésére, a rakomány raktározásának segítése céljából, a raklapok egymásra helyezésére, a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelésére vagy a rakomány felemelésére és mérésére használnak.

(35)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(36)

Az intézkedések meghozatalához vezető eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítottakhoz hasonlóan ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is hasonlók:

(37)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(38)

Az Unióba behozott kézi emelőkocsik mennyiségének és árának meghatározásához a Bizottság a behozatali statisztikákra támaszkodik. Az ezekre a behozatalokra vonatkozóan nyilvántartott hivatalos adatok kilogrammban és egységben (darab) vannak megadva.

(39)

Ugyanakkor az összes rendelkezésre álló statisztikai forrásban (Comext, Surveillance 3 és az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésén alapuló adatbázis) következetlenek voltak az adatok az Unióba behozott kézi emelőkocsik mennyiségére vonatkozóan.

(40)

Az importált kézi emelőkocsik kocsinkénti tömege megmagyarázhatatlan ingadozásokat mutatott. Ez nem volt összhangban sem az e vizsgálat során gyűjtött bizonyítékokkal, sem az eredeti vizsgálatban és a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatokban használt importstatisztikákkal, amelyek azt mutatták, hogy a kézi emelőkocsik kocsinkénti tömege alapvetően állandó, és nem változik az évek során vagy az egyes tagállamokban.

(41)

A Bizottság ezért felvette a kapcsolatot az Eurostattal, amely arról tájékoztatta, hogy két tagállam esetében a behozatal volumenére vonatkozó adatokat a jelek szerint nem megfelelően jelentették be, és hogy a bejelentett kilogramm- és darabszámadatok a bejelentett értékük alapján nem tekinthetők megbízhatónak. Az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó adatok az ebbe a két tagállamba történő behozatalt nem számítva koherensnek bizonyultak a tagállamok viszonylatában, és összhangban álltak a korábbi statisztikákkal.

(42)

Ezért a Bizottság kiigazította az Eurostat által a figyelembe vett időszakra vonatkozóan összeállított behozatali adatkészletet, figyelembe véve a (41) preambulumbekezdésben említett két tagállam kivételével az Unióba irányuló összes behozatal darabonkénti árát, és ezt a darabonkénti árarányt alkalmazta az e két tagállamba irányuló behozatal bejelentett értékére annak érdekében, hogy meghatározza e behozatal korrigált volumenét darabszámban.

(43)

Ez a kiigazítás olyan adatkészletet biztosított az Unióba irányuló behozatalra vonatkozóan, amelyben a behozott darabszám és a darabonkénti érték már egységes volt a tagállamok között.

(44)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság ezt a kiigazított adatkészletet használta fel a dömping kiszámításához, valamint az alábbi 2., 3., 4. és 5. táblázatban szereplő különböző kármutatók esetében is.

(45)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását eredményezné-e.

(46)

A (25) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően egy kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat folyamán. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai kormányt, hogy együttműködés hiányában a Bizottság alkalmazhatja az alaprendelet 18. cikkét. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(47)

Ennek alapján a dömping fennállásával és a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különösen a következők:

(48)

Emellett a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Bizottság a 4.2.4. szakaszban kifejtettek szerint a reprezentatív országban rendelkezésre álló adatokat használta fel.

(49)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján megindította a vizsgálatot.

(50)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában említettek szerint a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal.

(51)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül.

(52)

Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni annak megállapításához, hogy fennállnak-e jelentős torzulások Kínában. A kínai kormány ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt.

(53)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság azt is pontosította, hogy ebben az esetben Brazíliát tekinti lehetséges reprezentatív harmadik országnak Kína vonatkozásában, azonban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban más, esetlegesen megfelelő országokat is megvizsgál majd.

(54)

2023. április 3-án a Bizottság feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni (a továbbiakban: a forrásokkal kapcsolatos feljegyzés).

(55)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kénytelen támaszkodni. Ezért a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkat az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján megfelelőnek ítélt egyéb információforrásokkal együtt kívánta felhasználni.

(56)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy Brazíliát kívánja reprezentatív országként figyelembe venni, és azokat a releváns forrásokat is ismertette, amelyeket a Brazíliára mint reprezentatív országra vonatkozó rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a forrásokkal és Brazília reprezentatív országként való megfelelőségével kapcsolatban, illetve javasoljanak más országokat, feltéve, hogy a vonatkozó kritériumok kapcsán elegendő információt nyújtanak be.

(57)

Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országbeli gyártó, a Paletrans Equipamentos Ltda rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. Észrevétel nem érkezett.

(58)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(59)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(60)

Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(61)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (14) során megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn.

(62)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás torzulást eredményez a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest. (15) A Bizottság megállapította különösen, hogy a vizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát – azaz az acélt – előállító acélágazatban nemcsak hogy jelentős a kormányzati tulajdon mértéke az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében (16), hanem hogy – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében (17) – a kínai kormány számára a vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

(63)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy más szempontból politikailag fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (18)

(64)

Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában – különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. (19)

(65)

Hasonlóképpen a Bizottság azt is megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében torzultak a bérköltségek az acélágazatban (20), továbbá hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében torzulások állnak fenn a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor szereplőinek tőkéhez jutása terén (21).

(66)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokra való tekintettel helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(67)

A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (a továbbiakban: a jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és ezen belül a kézi emelőkocsik sajátos piaci helyzetével foglalkozott.

(68)

A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával, melyet a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatban folytatott.

(69)

A felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő állítás szerint a kínai gazdaságot nagymértékben befolyásolják a kínai kormány vagy más hatóságok különféle beavatkozásai, amelyekre a kormányzat és piac különböző szintjein kerül sor. A kérelem a jelentésben foglalt megállapítások alapján felsorolta a kézi emelőkocsik piacát érintő általános torzulásokat, és több további, az acélágazatot érintő állami beavatkozást is felsorolt.

(70)

Először is a kérelem rámutatott arra, hogy a Bizottság a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatában jelen lévő támogatásokra vonatkozó vizsgálata során megállapította a támogatások meglétét (22), kiemelve, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek a kézi emelőkocsik gyártásának fő nyersanyagai. A kérelem kifejti továbbá, hogy a vállalatoknak nyújtott közvetlen pénzbeli támogatásokon kívül a kínai állam az ágazatban kulcsfontosságú nyersanyagok, például a vasérc és a szén árazásába is beavatkozik. A kérelem rámutatott arra, hogy a belföldi acélipar nyersanyagellátásának biztosítása a tizennegyedik ötéves kínai terv (a továbbiakban: ötéves terv) egyik prioritása.

(71)

A nyersanyagárak csökkentése érdekében a kínai állam számos eszközzel – exportkvóták, exportadók, kiviteli engedélyek – rendelkezik. A kérelem azt is kifejtette, hogy 2021 júniusában a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság árképzési osztálya és a piacszabályozásért felelős állami tisztviselő elindította a vasérc azonnali kereskedésének vizsgálatát. A szénárak vizsgálatára is sor került. Ezek az ellenőrzések a kínai állam közvetlen beavatkozását jelentik a kézi emelőkocsik gyártásához felhasznált nyersanyagok árazása tekintetében.

(72)

A kínai államnak az acéliparba történő fenti beavatkozásai mellett a kérelem azt is megerősítette, hogy a kormány azáltal is közvetett támogatást nyújtott az acélágazatnak, hogy – különösen helyi szinten – nem szerzett szigorúan érvényt a környezetvédelmi szabályoknak.

(73)

Végezetül a kérelem megemlítette, hogy a kínai kormány tőkeinjekciókat és konverziókat alkalmaz az acélgyártó vállalkozások támogatására. Tiencsin önkormányzata például a Bohai Steel Group 92 milliárd CNY összegű adósságállományának átstrukturálását tervezte a vállalatcsoport legjövedelmezőbb eszközeinek egy új vállalatba való áthelyezése és a kötelezettségek egy részének kötvényekké alakítása révén.

(74)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a kérelmezők által ezek kiegészítéseképpen benyújtott, jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a szóban forgó ügyben való alkalmazásának indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(75)

Az acélágazatban – az acél a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásának fő nyersanyaga (lásd a (110) preambulumbekezdést) – továbbra is komoly mértékű a kínai kormány tulajdonosi szerepe az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében. Mivel a vizsgált termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, nem lehetett megállapítani a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos arányát. A vizsgálat megerősítette, hogy a kézi emelőkocsik ágazata nagyon széttagolt, és számos kis gyártó van jelen a piacon.

(76)

Ezenfelül figyelemmel arra, a magánvállalatok esetében is általánossá vált, hogy a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP vagy a párt) beavatkozik az operatív döntéshozatalba, és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepre tör, az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az államszervezet és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(77)

A kézi emelőkocsik kínai gyártóinak érdekképviseleti szerve a China Industrial Truck Association (a továbbiakban: CITA) (23), amely a China Construction Machinery Association (CCMA) (24) leányvállalata. A CCMA alapszabályának rendelkezései egyértelműen a párt erőteljes befolyására utalnak. Az alapszabály 2. cikke a CCMA szerepét az alábbiak szerint írja le: „a kormányzatot, az ágazatot, a tagokat és a felhasználókat szolgálja”, továbbá: „[a] szövetség tiszteletben tartja az Alkotmányt, a törvényeket, a rendeleteket és a nemzeti politikákat, végrehajtja a szocializmus alapvető értékeit, előmozdítja a patriotizmus szellemét, tiszteletben tartja a társadalmi erkölcsöt, és tudatosan erősíti az integritás és az önfegyelem kialakítását.”

(78)

A CCMA alapszabályának 3. cikke hangsúlyozza a kormány/pártszervezetben betöltött szerepét: „A Szövetség igazodik a Kínai Kommunista Párt általános vezetéséhez, és a Kínai Kommunista Párt alapszabályának rendelkezéseivel összhangban létrehozza a Kínai Kommunista Párt szervezetét, párttevékenységet folytat, és megteremti a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket. A Szövetség nyilvántartásba vételéért és irányításáért felelős szervezet a Kínai Népköztársaság polgári ügyekért felelős minisztériuma, a pártépítésért felelős szervezet pedig az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága. A Szövetség elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok üzleti útmutatását, valamint az általuk gyakorolt felügyeletet és irányítást”. (25)

(79)

A párt jelenléte a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség (CISA) szintjén is jól látható. Alapszabályának 3. cikke szerint a CISA „igazodik a Kínai Kommunista Párt átfogó vezetéséhez” és „elfogadja a nyilvántartó és irányító szervek, a pártépítő szervek, valamint az illetékes ágazati irányító közigazgatási szervek üzleti útmutatását, valamint az általuk gyakorolt felügyeletet és irányítást”.

(80)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa.

(81)

Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak a vas- és acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló, 2022. évi iránymutatása (26), amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel, vagy a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv (27), amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre”, vagy az acélhulladék-ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, amelynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot”.

(82)

Ami konkrétan a felülvizsgálat tárgyát képező terméket illeti, Shandong és Jiangsu kiadta tizennegyedik ötéves tervét a hajógyártás és a tengerészeti berendezések fejlesztéséről, kifejezetten támogatva a hajógyártási ágazatot és a kapcsolódó acélgyártást, például a kézi emelőkocsik gyártását.

(83)

Más tartományokban is láthatók hasonló példák a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az acélágazat fejlődését, így például Hebei tartományban is, amely „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást” tervezi, „valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” tervezi.

(84)

Az állam befolyása települési szinten, például a Hebei tartományban található Tangshan város 2022. évi vas- és acélipari 1 + 3 cselekvési tervében is megmutatkozik, amelyben különböző települési szervezeteket bíztak meg azzal feladattal, hogy „a régióban elősegítsék a hasonló termékeket gyártó vállalkozások szövetségeinek létrejöttét és a vállalkozások átszervezését”, például a Shougang (Jingtang, Qiangang) és a Tangsteel New District két nagy acélipari csoport feladata, hogy „felkutassák a pénzügyi intézményeket és iránymutatással szolgáljanak számukra annak érdekében, hogy azok a vas- és acélipari vállalkozásoknak alacsony kamatozású hiteleket nyújtsanak, és így lehetővé tegyék számukra az új iparágakra való áttérést, és ugyanakkor […] támogatást nyújtsanak kamatkedvezmények formájában”, valamint „támogassák a termékszerkezet optimalizálását” azáltal, hogy „a bajnoki címet országos szinten újonnan elnyert gyártó vállalatokat és termékeket […] 1 millió jüan, illetve 500 000 jüan, valamint a bajnoki címet tartományi szinten újonnan elnyert gyártó vállalatokat és termékeket 300 000 jüan, illetve 100 000 jüan díjban részesítik”.

(85)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „speciális acélgyártási bázisok építését”, azaz „hat speciális acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhoukouban stb., valamint az ágazat bővítésének, megerősítésének és specializációjának biztosítását. Anyang város nyersvastermelési kapacitása például 2025-re 14 millió tonna alatti szintre, nyersacél-termelési kapacitása pedig 15 millió tonna alatti szintre lesz beállítva”.

(86)

A vizsgálat – a kézi emelőkocsik gyártói és a KKP közötti személyes kapcsolatok fennállását megállapítva – megerősítette továbbá, hogy a kínai kormány az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett állami jelenlét útján beavatkozik az árakba és a költségekbe. A vizsgálat során lehetetlen volt információkat találni az egyes gyártókról, mivel ezek többnyire igen kis méretű vállalkozások. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a KKP fontos szerepet tölt be a kézi emelőkocsik gyártóit képviselő szövetségben, nevezetesen a CCMA-ban, amelynek aktív pártbizottsága van (28). A CITA elnöke egyben a KKP tagja is. (29)

(87)

A fentieken túlmenően a vizsgált termék ágazatában azonosíthatóan jelen vannak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során olyan szakpolitikai dokumentumokat azonosított, amelyekből kiderült, hogy az iparág hasznot húz az acélágazat részét képező vizsgált termékkel kapcsolatos kormányzati iránymutatásokból és beavatkozásból.

(88)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti. Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő. Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, az acélágazatot a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönözni hivatottak az acélágazat fejlődését, köztük a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén megvalósítandó) javítását és a digitális átalakulást.

(89)

A vasérc a vizsgált termék előállításához felhasznált fontos nyersanyag. A vasércet a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv is megemlíti, amelyben az állam előirányozza a következőket: „hazai ásványi erőforrások racionális fejlesztése. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitika alkalmazása, a fejlett technológiák és berendezések bevezetésének ösztönzése a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentése érdekében”.

(90)

A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; annak feltérképezése, mely pénzügyi intézményeket lehet arra ösztönözni, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. Ezzel egyidejűleg a kormány diszkonttámogatásokat fog nyújtani”. Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek arra hivatottak ösztönözni a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a kézi emelőkocsik gyártásához szükséges fő nyersanyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó állami politikai célkitűzéseknek. Ezek az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(91)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a vizsgált termék ágazatában való diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira.

(92)

A kézi emelőkocsik ágazatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a kézi emelőkocsik és azok legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(93)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a vizsgált termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(94)

Végezetül a kézi emelőkocsik gyártásához számos inputra van szükség. Amikor a kézi emelőkocsik gyártói inputokat vásárolnak vagy inputok beszerzésére irányuló szerződéseket kötnek, az általuk fizetett árakra (amelyek költségként jelennek meg náluk) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(95)

Ezért az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a kézi emelőkocsik belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(96)

A jelenlegi vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(97)

Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző termelési és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes termelési és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(98)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(99)

A (54) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2023. április 3-án feljegyzést adott ki. E feljegyzés ismertette a rendelkezésre álló tényeket és a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló bizonyítékokat, továbbá tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Brazíliát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(100)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy érdemi együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodik. A reprezentatív ország kiválasztása a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkon, valamint az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján megfelelőnek ítélt egyéb információforrásokon alapult, ideértve az importstatisztikákat, a reprezentatív ország nemzeti statisztikáit, a piaci hírszerzési forrásokat, a reprezentatív ország közüzemi szolgáltatói által felszámított díjakat és a reprezentatív ország termelőinek pénzügyi adatait.

(101)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság a forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben Brazíliát olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínáéhoz. Brazíliát bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. Ezenkívül Brazília olyan országnak számít, ahol a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelentős mennyiségben és hasonló gyártási eljárás révén állítják elő egy regionális és globális szinten egyaránt versenyképes piacon versenypiacon, valamint hasonló gyártási folyamat keretében. Az is megállapítást nyert, hogy Brazília esetében könnyen hozzáférhetőek a vonatkozó adatok.

(102)

Az érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket a forrásokkal kapcsolatos feljegyzéssel kapcsolatban.

(103)

Végezetül, tekintettel az együttműködés hiányára és miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Brazília megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó mondatával összhangban már nem volt szükség.

(104)

Tekintettel az együttműködés hiányára, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben javasoltak szerint és mivel Brazília teljesítette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumokat, a Bizottság Brazíliát választotta megfelelő reprezentatív országnak.

(105)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához.

(106)

A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő és az energia torzulástól mentes költségeinek kiszámításához az ILO, a brazil Bányászati és Energiaügyi Minisztérium, valamint a brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet adatait fogja felhasználni.

(107)

Végül a Bizottság jelezte, hogy az (54) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bureau Van Dijk Orbis adatbázisát és az érintett termék egy brazil gyártójától származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(108)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés révén a Bizottság megkísérelte összeállítani a termelési tényezők és adatforrások listáját, amelynek segítségével létre lehet hozni a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói által felhasznált összes inputot, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt is feltüntető listát. A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(109)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kézi emelőkocsik előállításához felhasznált egyes tényezőkre vonatkozóan a kérelmező nyújtott be.

(110)

A kérelemben található összes információ, valamint a kérelmező által azt követően benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és a termelési tényezők következő forrásait azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A kézi emelőkocsik termelési tényezői

(111)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(112)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 4.2.2. pontban arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(113)

Ezeket a referenciaárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. A hatályvesztési felülvizsgálat célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni, mivel az csak megnövelné a rendes értéket és ennek következtében a dömpingkülönbözetet.

(114)

A munkaerő referenciaértékének megállapításához a Bizottság a brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística) költségstatisztikáit (34) használta fel a brazíliai bérek meghatározásához. Az Intézet honlapja részletes tájékoztatást nyújt a különböző gazdasági ágazatok teljes éves munkaerőköltségeiről, és a Bizottság a Brazíliában, 2021-ben, a feldolgozóipari ágazatban dolgozók jogszabályban előírt heti munkaidejét és havi bérét, valamint az átlagos heti munkaórák számát használta fel. Ennek alapján a számított óradíj 61,32 CNY/óra.

(115)

A brazíliai vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó villamosenergia-árat a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium teszi közzé. (35) A Bizottság a 2021 októbere és 2022 szeptembere közötti ipari villamosenergia-árakra vonatkozó adatokat használta fel, és az árat 0,944 CNY/kWh szintben állapította meg (a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan).

(116)

A brazil vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített földgázárat a globalpetrolprices.com piaci adatszolgáltató tesz közzé. (36) A Bizottság a felülvizsgálati időszakot lefedő, az ipari felhasználókra vonatkozó megfelelő árképzést vette figyelembe.

(117)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy azok az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(118)

Az SGA-költségek és a nyereség megállapításához a Bizottság a Paletrans Equipamentos Ltda brazil gyártó Orbis adatbázisban szereplő, 2021. évi pénzügyi adatait használta fel. A Bizottság először meghatározta a vállalat SGA-költségeinek és egyéb költségeinek százalékos arányát, amely az értékesített áruk költségének 11,37 %-át tette ki, majd kiszámította a Paletrans Equipamentos Ltda által elért nyereséget, amely az értékesített áruk költségének 14,38 %-át tette ki.

(119)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(120)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmezők nyújtottak be a felülvizsgálati kérelemben a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált minden egyes tényező (az anyagok és a munkaerő) felhasználására vonatkozóan. Ezeket a felhasználási volumeneket megszorozta a 4.2.5. pontban leírtak szerint Brazília vonatkozásában megállapított, torzulástól mentes egységköltségekkel. Hasonlóképpen, ugyanezt a módszert követve a Bizottság megállapította a hulladék és a törmelék torzulástól mentes értékét, és levonta azt a fent megállapított torzulásmentes gyártási költségekből.

(121)

A nyersanyagköltségek meghatározása után a Bizottság a (114), illetve a (115) és (116) preambulumbekezdésben leírtak szerint megnövelte azokat a munkaerőköltségekkel, valamint a villamos energia és a földgáz költségével. A munkaerőköltség magában foglalta a közvetett munkaerőköltség egy részét is, amely a kérelmező szerint a gyártási általános költségeknek felelt meg.

(122)

A Bizottság ezt követően hozzáadta az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott brazíliai SGA-költségeket és nyereséget, amely 11,37 %-ot, illetve 14,38 %-ot tett ki a (118) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(123)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(124)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló behozatal exportárát az alaprendelet 18. cikkével összhangban, az Eurostat statisztikái alapján határozta meg. A kézi emelőkocsik kocsinkénti CIF-árából levonta a tengeri szállítási (31,79 EUR/kézi emelőkocsi) és a szárazföldi szállítási költségeket (5,86 EUR/kézi emelőkocsi). E költségek a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben (37) szolgáltatott információkon alapultak.

(125)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőek szerint megállapított exportárat.

(126)

Ennek alapján a dömpingkülönbözet a CIF uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékaként kifejezve 82,5 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping folytatódott a felülvizsgálati időszakban.

(127)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömpingre vonatkozó megállapításainak megtételét követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a dömping folytatódásának valószínűsége. A Bizottság elemezte továbbá a következőket: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unióba irányuló kivitel exportárai közötti kapcsolat, valamint az uniós piac vonzereje és az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok.

(128)

A (25) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó és a kínai kormány sem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények használhatók fel annak meghatározásához, hogy jelenleg van-e folyamatban dömping, és hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ezek a tények mindenekelőtt a következők:

(129)

A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(130)

A kínai termelést és termelési kapacitást illetően egyéb információforrások hiányában a Bizottság az elemzést a kérelmezők által a vizsgálat során benyújtott adatok alapján végezte el.

(131)

A vizsgálat kimutatta, hogy Kínában a felülvizsgálati időszakban általános kapacitásfelesleg áll fenn a kézi emelőkocsik esetében.

(132)

A kérelmezők piacelemzése szerint a kézi emelőkocsik gyártóit képviselő kínai szövetség által bejelentett termelési kapacitás 2021-ben 3 millió darabot, a tényleges termelés pedig 1,7 millió darabot tett ki.

(133)

Ez alapján a kínai szabad kapacitás mintegy 1,3 millió darabra, azaz több mint 40 %-ra becsülhető. (38) Ez azonban óvatos becslés, mivel a kérelmezők szerint a kézi emelőkocsik számos kisebb kínai gyártója nem tagja a szövetségnek, ezért a Kínában gyártott kézi emelőkocsik teljes száma legalább 10–15 %-kal magasabb, mint a szövetség által bejelentett adatok.

(134)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős, a termelési kapacitás legalább 40 %-át kitevő szabad kapacitással rendelkeznek, amely az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználható lenne az Unióba irányuló export céljára.

(135)

A kínai exportőrök egyéb harmadik országokkal szemben tanúsított magatartása tekintetében nem állnak rendelkezésre statisztikák a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportárára vonatkozóan. A kínai vonatkozó árukódok alá más termékek is tartoznak – konkrétan a „Targonca emelő- vagy szállítószerkezettel, motor nélkül” megnevezésű termékek –, amelyek egységára meghaladja a kézi emelőkocsik egységárát, ami magasabb átlagos exportárat eredményez. Ezenkívül a felülvizsgálati kérelem nem szolgál adatokkal.

(136)

A Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisa használható helyettesítő adatforrásként ahhoz, hogy hozzávetőleges képet lehessen kapni az exportvolumen alakulásának tendenciáiról. Annak megállapítása érdekében, hogy az import potenciálisan hogyan alakulna az intézkedések hatályvesztése esetén, a Bizottság elemezte az uniós piacra irányuló kínai export árait. A Bizottság ezt követően összevetette azokat a felülvizsgálati időszak alatt Kínából származó világszintű exportadatokkal.

(137)

A Globális Kereskedelmi Atlasz adatai azt mutatták, hogy az uniós piac a Kínából érkező kézi emelőkocsik behozatalának második legnagyobb importpiaca volt. Emellett az Eurostat adatai szerint az Unióba irányuló értékesítés átlagos ára darabonként 212 EUR volt, míg a Globális Kereskedelmi Atlasz adatai azt mutatták, hogy ez az ár csak 168 EUR volt a termék legnagyobb exportpiaca, az Egyesült Államok esetében, és 179 EUR a másik 6 fő exportpiacon (Oroszország, India, Törökország, Dél-Korea, Mexikó és Ausztrália).

(138)

A (135) preambulumbekezdésben ismertetett okokból tehát az a következtetés vonható le, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló export ára még alacsonyabb.

(139)

Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kézi emelőkocsik uniós piacra irányuló kivitelének kínai exportárai magasabbak voltak, mint más partnerek, köztük az Egyesült Államok esetében. Ez arra enged következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók valószínűleg az uniós piacra irányítanák át exportjukat.

(140)

A kérelmezők szerint a kínai exportáló gyártók már részben viselik a dömpingellenes vámokat annak érdekében, hogy megőrizzék piaci részesedésüket az Unióban. Ez az Unióba irányuló kínai export árainak (39) az Unióba irányuló egyéb behozatal áraival és a más piacokra irányuló kínai export áraival való összehasonlításából következik. A (135) preambulumbekezdésben kiemelt korlátozások ellenére ez azt jelenti, hogy intézkedések nélkül a kínai kézi emelőkocsik alacsony áron elárasztanák az uniós piacot.

(141)

Hasonlóképpen, amint arra a kérelem is rámutatott, megállapítást nyert, hogy az intézkedések első évtizede során a kínai exportőrök számos módszert alkalmaztak a hatályban lévő dömpingellenes vámok kijátszására. Először thaiföldi átrakodási és összeszerelési műveletekkel kezdték el kijátszani a vámokat ((3) preambulumbekezdés). Ezt követően a kínai exportőrök úgy kezdték megkerülni az intézkedéseket, hogy a tehergépkocsijaikra mérőeszközt szereltek fel, és hamis vámbesorolást alkalmaztak ((7) preambulumbekezdés). Az intézkedések kijátszásának irányuló gyakorlatok azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók érdekeltek abban, hogy korlátozások nélkül hozzáférjenek az uniós piachoz, ami arra enged következtetni, hogy az uniós piac vonzó a kínai export számára.

(142)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(143)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszakban hét ismert uniós gyártó gyártotta, amelyek közül hat támogatta a kérelmet, és makrogazdasági adatokat szolgáltatva működött együtt a vizsgálatban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot.

(144)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 230 000 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazat által kitöltött kérdőívek alapján állapította meg. A mintába felvett két uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 75 %-át képviselik.

(145)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gyártók által értékesített mennyiségek és az Eurostat által a kézi emelőkocsik darabban megadott importadatai alapján állapította meg.

(146)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

A kézi emelőkocsik uniós felhasználása (darab)

(147)

Az uniós felhasználás 2019 és a felülvizsgálati időszak vége között 24 %-kal nőtt, 2020-ban azonban egy időre visszaesett a Covid19-világjárvány alatt. Az uniós felhasználás 2020-ban csökkent, de 2021-ben visszatért a világjárvány előtti szintre, és a felülvizsgálati időszak végéig tovább nőtt.

(148)

A kézi emelőkocsik olyan vagyoni eszközök, amelyeket csak a meglévő eszközök pótlására vagy a tevékenység bővítése céljából vásárolnak. 2020-ban a világjárvány miatt megszakadt a kézi emelőkocsikat igénylő ágazatok bővülése, ami megmagyarázza a fogyasztás ezen időszak alatti átmeneti visszaesését.

(149)

A Bizottság a behozatal mennyiségét és a piaci részesedést euróban és darabban kifejezett importadatok alapján állapította meg.

(150)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozott mennyiség (darab) és piaci részesedés

(151)

A Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban különböző mennyiségben, 45 000 és 70 000 darab közötti sávban folytatódott. Összességében a Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 31 %-kal csökkent.

(152)

A kínai behozatal piaci részesedése 2019 és 2021 között stabil, 11–12 %-os maradt, de a felülvizsgálati időszakban 6 %-ra esett vissza.

(153)

A Bizottság importadatok alapján határozta meg a behozatal árait. A behozatal áralákínálását a Bizottság ezen importadatoknak a mintában szereplő uniós gyártók áraival való összehasonlítása alapján állapította meg.

(154)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/darab)

(155)

A Kínából érkező kézi emelőkocsik importárai 2021 és a felülvizsgálati időszak között 38 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az áremelkedések a 2020-as világjárványt követő gazdasági feltételeknek, nyersanyagár-emelkedésnek és világszintű inflációnak tulajdoníthatók.

(156)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(157)

A Kínából származó kézi emelőkocsik importárának – beleértve a hatályban lévő vámokat is – az uniós gazdasági ágazat áraival való összehasonlítása alapján az importárak nem kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(158)

A Kínán kívüli harmadik országokból származó kézi emelőkocsik behozatala főként Malajziából és Vietnámból érkezett.

(159)

Az Unióba irányuló behozatal mennyisége, valamint az egyéb harmadik országokból érkező kézi emelőkocsik behozatala terén a piaci részesedés és árak tekintetében jelentkező tendenciák a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(160)

A figyelembe vett időszakban a nem Kínából az Unióba irányuló behozatal szinte kizárólag Malajziából és Vietnámból származott.

(161)

A Malajziából származó behozatal mennyisége stabil maradt, míg piaci részesedése 8 százalékponttal csökkent a növekvő piacon.

(162)

A Vietnámból származó behozatal a figyelembe vett időszakban meredeken nőtt, és a felülvizsgálati időszak végére a 2019. évi mennyiség több mint kétszeresére nőtt. Ennek a behozatalnak a piaci részesedése 15 százalékponttal 35 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(163)

A behozatal teljes ára ugyancsak nőtt a figyelembe vett időszakban, mégpedig 30 %-kal.

(164)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(165)

A Bizottság a (17)–(20) preambulumbekezdésben említett módon mintavételt alkalmazott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára.

(166)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok alapján értékelte a makrogazdasági mutatókat. Az adatok valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak.

(167)

A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívekben megadott adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(168)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(169)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(170)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(171)

2019 és a felülvizsgálati időszak vége között az uniós termelés 9 %-kal, a termelési kapacitás pedig 29 %-kal nőtt.

(172)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés mennyisége és piaci részesedés (darab)

(173)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat független vevők részére értékesített mennyisége 7 százalékponttal nőtt. Az értékesítés 2020-ban csökkent, de a világjárvány után visszaállt.

(174)

Az uniós gazdasági ágazat 2019 és 2021 között viszonylag stabilan tudta tartani piaci részesedését is, de az a felülvizsgálati időszakban csökkent. Összességében 2019 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 30 %-ról 26 %-ra csökkent.

(175)

A fentiekben leírtak szerint az uniós felhasználás és az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségei egyaránt nőttek 2019 és a felülvizsgálati időszak vége között. E növekvő tendenciától függetlenül az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt 4 %-ot veszített piaci részesedéséből. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott profitálni a piacnövekedésből, és még fenntartani sem tudta a piaci részesedését.

(176)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a figyelembe vett időszakban a Vietnámból származó behozatal piaci részesedése az uniós piac összes többi szereplőjének kárára nőtt.

(177)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(178)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott alkalmazottak létszáma a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal emelkedett. A termelékenység 2019 és a felülvizsgálati időszak vége között viszonylag stabil maradt.

(179)

A vizsgálat 82,5 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg. A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását esetlegesen enyhíthették a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések, azonban az uniós gazdasági ágazat továbbra sem tudta fenntartani piaci részesedését, amely négy százalékponttal csökkent.

(180)

Bár az uniós gazdasági ágazat árai 9 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban, a kapcsolódó termelési egységköltségek 25 %-kal nőttek.

(181)

Az uniós gazdasági ágazat nem tudta tovább emelni az árakat az alacsony importárak által gyakorolt nyomás, az acél- és villamosenergia-árak jelentős emelkedése, valamint az egyéb költségekre, többek között a munkaerő-költségekre nehezedő inflációs nyomás miatt.

(182)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat kezdte kiheverni a kárt okozó, korábbi dömping hatásait. Mind az értékesítési mennyiségek, mind a piaci részesedések jelentősen nőttek, az ágazat pénzügyi helyzete pedig jelentősen javult.

(183)

A most figyelembe vett időszakban azonban az uniós gazdasági ágazat helyzete ismét olyan mértékben romlott, hogy a gazdasági ágazatot ismét kár érte.

(184)

A mikrogazdasági mutatókat az alábbiakban ismertetjük, index és tartomány formájában egyaránt. Erre a mintában szereplő két uniós gyártó bizalmas adatainak védelme érdekében került sor, mivel a pontos adatok nyilvánosságra hozatala következtében a két gyártó megtudná egymás adatait.

(185)

Az indexek a mutató időbeli alakulását mutatják (a 2019. évi érték: 100). A mutató nagyságának bemutatására szolgálnak a tartományok is.

(186)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/darab)

(187)

A mintában szereplő uniós gyártók uniós piaci értékesítési árai viszonylag stabilak maradtak a felülvizsgálati időszakig. A kézi emelőkocsik olyan vagyoni eszközök, amelyek vásárlásukat követően évekig, sőt évtizedekig is használatban maradhatnak. A termék szükségszerűen szabványos, mivel az emelőkocsi egységes kialakítású maradt annak érdekében, hogy illeszkedjen a szabványos raklaphoz. Ezért nem szokatlan, hogy az árak a figyelembe vett időszak során stabilak maradnak.

(188)

A mintában szereplő uniós gyártók árai azonban 2021 és a felülvizsgálati időszak között 10 százalékponttal emelkedtek.

(189)

A kézi emelőkocsik gyártási költsége lényegében két dologtól függ: az acél és az energia árától. Mindkét költség gyorsan nőtt 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban, aminek következtében jelentősen – 2021 és a felülvizsgálati időszak között 19 százalékponttal – megnövekedtek a gyártási költségek.

(190)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(191)

A munkaerőköltségek 2019 és a figyelembe vett időszak vége között 32 %-kal nőttek, összhangban az inflációs nyomásra válaszul a teljes uniós gazdaságban bekövetkezett bérnövekedéssel.

(192)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(193)

Bár az uniós gazdasági ágazat zárókészletei 38 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, a teljes előállított mennyiséghez képest alacsonyak voltak, és a termelés százalékában kifejezett zárókészlet stabil maradt a figyelembe vett időszakban.

(194)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(195)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(196)

mivel a termelési költségek először 2019 és 2020 között emelkedtek, 2021 és a felülvizsgálati időszak vége között pedig tovább növekedtek, a mintában szereplő uniós gyártók összköltségei nem térültek meg, és 2020-ban nem tudták elérni a 2019. évi nyereségüket. 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat veszteséges volt.

(197)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességének mutatója. A nettó pénzforgalom alakulása összhangban állt azzal, hogy az uniós gyártók a figyelembe vett időszak végén nem tudtak nyereséget termelni.

(198)

A beruházások és a beruházások megtérülése is ugyanezt a tendenciát mutatja, mivel ezek a vállalatok jövedelmezőségéhez és beruházások finanszírozásához szükséges tőkebevonási képességéhez kapcsolódnak. A figyelembe vett időszak végén az infláció és a hitelkamatlábak egyaránt emelkedtek.

(199)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatásaiból bizonytalan volt. A jelenlegi vizsgálatban az uniós gazdasági ágazatot ismét kár érte a figyelembe vett időszakban, különösen 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban.

(200)

Ez a kár az iparág által elszenvedett veszteségekben és a Kínából, Vietnámból és Malajziából származó behozatallal folytatott árverseny szükségességében nyilvánul meg, tekintettel magának a terméknek a szabványos jellegére.

(201)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(202)

A Bizottság azonban megjegyzi, hogy erre a kárra olyan időszakban került sor, amikor a Kínából érkező kézi emelőkocsik importárai nem kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(203)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt nem okozhatta a Kínából érkező dömpingelt behozatal.

(204)

A Bizottságnak a (201) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság azonban nem tudta megállapítani, hogy ez a kár a Kínából érkező dömpingelt behozatallal függött volna össze.

(205)

A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(206)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság a következőket elemezte:

(207)

A (130)–(134) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Kína jelentős termelési kapacitással és kapacitásfelesleggel rendelkezik, melynek segítségével a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növelni tudja az uniós piacra irányuló kivitelt. A (131) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a szabad kapacitást a Bizottság mintegy 1,3 millió darabra becsülte, ami az uniós felhasználás csaknem kétszeresének felel meg. Egyetlen másik fél sem kérdőjelezte meg ezeket az adatokat, és nem tett további észrevételt sem.

(208)

A kapacitáskihasználás a (131) preambulumbekezdésben foglaltak szerint 60 % körül volt, ami azt jelzi, hogy a kínai kapacitás jóval meghaladja a belföldi szükségletet. A kínai piac a növekedéssel kapcsolatos észszerű várakozásokat figyelembe véve sem képes felvenni a teljes szabad kapacitást. Ezért a kínai gyártók erősen érdekeltek abban, hogy más országokba – különösen az uniós piacra – exportálják termékeiket, ami az intézkedések hatályvesztése esetén még inkább igaz lenne.

(209)

A felülvizsgálati kérelem adatokat szolgáltatott a kézi emelőkocsik Kínából más országokba, különösen az Egyesült Államok nagy exportpiacára irányuló kivitelének exportárairól. Ezek az adatok azt mutatják, hogy erre az exportra nagy mennyiségben és az Unióba irányuló export árainál alacsonyabb árakon kerül sor.

(210)

Ezt az adatot a Bizottság (135)–(139) preambulumbekezdésben bemutatott saját elemzése is megerősíti.

(211)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatokra és saját elemzésére támaszkodott, amelyekből kiderül, hogy Kína mekkora áron tud exportálni nagy harmadik országbeli piacokra, köztük az Egyesült Államokba.

(212)

Ezek az alacsony árak arra engednek következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából az EU-ba irányuló import árai ezekre a szintekre csökkennének. Amint azt a 4. táblázat mutatja, a felülvizsgálati időszak alatt a kínai import ára 204 EUR/darab volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint a 9. táblázatban feltüntetett [310–330] EUR/darab átlagos uniós értékesítési ár, és amely az uniós előállítási költségtől [340–370 EUR/darab] is elmarad.

(213)

Ezért valószínűsíthető, hogy dömpingellenes vámok nélkül a kínai behozatal jelentősen alákínálna az uniós áraknak.

(214)

A Bizottság a (141) preambulumbekezdésben megjegyzi, hogy a korábbi vizsgálatok kimutatták a hatályban lévő intézkedések kijátszását.

(215)

Először is megállapítást nyert, hogy az intézkedéseket kijátsszák a Thaiföldi Királyságon keresztül, és az intézkedések továbbra is kiterjednek a Thaiföldön feladott behozatalokra, függetlenül attól, hogy azok Thaiföldről származnak-e vagy sem.

(216)

Másodszor, a kínai exportőrök úgy is kijátszották az intézkedéseket, hogy a kézi emelőkocsikat – az alvázba be nem épített – úgynevezett „tömegkijelző rendszerrel” szerelik fel, és ezáltal a termékeket úgy sorolják be, hogy elkerüljék a vámfizetést.

(217)

Az intézkedések kijátszására vonatkozó bizonyítékok azt mutatják, hogy a kínai gyártók készek voltak kijátszani az intézkedéseket, hogy vámfizetés nélkül értékesítsenek az uniós piacon, ami azt mutatja, hogy az uniós piac vonzó e kínai gyártók számára.

(218)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a Kínából érkező, kárt okozó árszintű, dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt.

(219)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a végfelhasználók érdekeit is.

(220)

A kézi emelőkocsik valamennyi ismert gyártója együttműködött a vizsgálatban. A vizsgálat során a Bizottság két vállalatot vett fel a mintába és látogatott meg, a fennmaradó vállalatok pedig az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró ügyvédeken keresztül szolgáltattak információkat a makrogazdasági mutatókról.

(221)

A Bizottság megállapítja, hogy tekintettel az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszak alatt ért kárra, az intézkedések hatályvesztése esetén ez a kár folytatódna, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tovább romlana.

(222)

Az intézkedések egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálják.

(223)

A vizsgálat során egyetlen importőr vagy felhasználó sem működött együtt.

(224)

A Bizottság az összes korábbi vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem gyakoroltak súlyos hatást sem az importőrökre, sem a kézi emelőkocsik felhasználóira.

(225)

Új bizonyítékok hiányában a Bizottság ezért kitart azon következtetése mellett, hogy az intézkedések fenntartása nem fogja jelentős mértékben érinteni az importőröket vagy felhasználókat.

(226)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(227)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették észrevételeiket.

(228)

Észrevétel nem érkezett.

(229)

A dömping folytatódásának valószínűségével, a kár megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó kézi emelőkocsikra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(230)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(231)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz (40) kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(232)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal egyenlő mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(233)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,