(1)

Az adatokhoz való könnyű és strukturált hozzáférés fontos annak érdekében, hogy a döntéshozók, a szakmai és lakossági befektetők, a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, a társadalmi és környezetvédelmi szervezetek, valamint a gazdaság és a társadalom egyéb érdekelt felei olyan megalapozott, tájékozott, valamint környezeti és társadalmi szempontból felelős befektetési döntéseket hozhassanak, amelyek a piac hatékony működését szolgálják. A megbízható és rendszerezett információforrások biztosítása hasonlóan különös jelentőséggel bír azon kutatók és a tudományos élet azon gyakorlati szakemberei számára, akik a pénzügyi piacokra irányuló empirikus vagy elméleti kutatást végeznek. A nyilvános információkhoz – ideértve az önkéntes alapon szolgáltatott információkat – való könnyebb hozzáférés biztosítására a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedési és láthatósági lehetőségeinek és az általuk megvalósított innováció fokozása érdekében is szükség van. A közös uniós adatterek kulcsfontosságú ágazatokban – többek között a pénzügyi ágazatban – való kiépítése azt a célt szolgálja, hogy könnyű hozzáférést biztosítsanak megbízható információforrásokhoz az említett ágazatokban.

(2)

A „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i közleményében (a továbbiakban: a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv) a Bizottság a jogalanyokra vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása érdekében javasolta egy egységes európai hozzáférési pont létrehozását. A Bizottság „Az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról” című, 2020. szeptember 24-i közleménye (a továbbiakban: a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia) általánosságban határozta meg azt, hogy az Unió hogyan támogathatja a pénzügyi ágazat digitális átalakulását a következő években, különösen pedig azt, hogy hogyan mozdíthatók elő az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatások. Ezt követően a Bizottság „A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” című, 2021. július 6-i közleményében az uniós gazdaság zöld átállása – ami a Bizottság 2019. december 11-i közleményében meghatározott európai zöld megállapodás része – megvalósításának kulcseszközeként a fenntartható pénzügyi szolgáltatásokat helyezte a pénzügyi rendszer középpontjába.

(3)

Az uniós gazdaság zöld átállásának a fenntartható pénzügyi szolgáltatások igénybevételével megvalósuló sikeréhez alapvetően fontos, hogy a vállalkozásoknak a fenntarthatóságával kapcsolatos információi a befektetők számára könnyen hozzáférhetők legyenek és ezáltal azok tájékozottabbak legyenek a befektetési döntések meghozatalakor. Az említett célokból javítani szükséges a jogalanyok, például a társaságok, a vállalkozások és a pénzügyi intézmények pénzügyi és nem pénzügyi információihoz való nyilvános hozzáférést. A megvalósítás egy hatékony eszköze uniós szinten egy központosított platform, az egységes európai hozzáférési pont létrehozása, amely elektronikus úton nyilvános hozzáférést biztosít minden releváns információhoz.

(4)

Az egységes európai hozzáférési pontnak egyszerű, központosított hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára a jogalanyokra és azok termékeire vonatkozó, nyilvánosságra hozott és a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges információkhoz, kivéve a marketinginformációkat. Az ilyen hozzáférésre azért van szükség, hogy ki lehessen elégíteni a befektetésre alkalmas és diverzifikált környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású pénzügyi termékek iránti növekvő keresletet, és hogy a tőkét e termékek felé lehessen terelni. Az egységes európai hozzáférési pontot olyan előremutató platformnak szánják, amelynek lehetővé kell tennie, hogy abba jövőbeli uniós jogalkotási aktusokból, például a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvből származó, a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges, nyilvános információkat is felvegyenek.

(5)

A befektetőknek, a piaci szereplőknek, a tanácsadóknak, a tudományos élet szereplőinek és a széles nyilvánosságnak érdeke fűződhet ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges, az uniós jog által előírtan nyilvánosságra hozandó információktól eltérő információkhoz is hozzá jussanak, amennyiben a jogalany az említett információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Különösen a kkv-k esetleg több rájuk vonatkozó információt kívánnak nyilvánosan hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy láthatóbbá váljanak a potenciális befektetők számára, és ezáltal bővítsék és diverzifikálják finanszírozási lehetőségeiket. A piaci szereplők pedig esetleg az uniós jog által előírtnál több információt kívánnak rendelkezésre bocsátani. Ezért, az egységes európai hozzáférési pontnak hozzáférést kell biztosítania a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok, a fenntarthatóság és a sokszínűség szempontjából lényeges olyan információkhoz, amelyeket egy valamely tagállam joga alá tartozó jogalany önkéntes alapon hozott nyilvánosságra, amennyiben az ilyen jogalany úgy dönt, hogy az említett információkat hozzáférhetővé teszi az egységes európai hozzáférési ponton. Az ilyen információkat önkéntes alapon be lehet nyújtani, amint biztosított az egységes európai hozzáférési pont működési megbízhatósága és hatékonysága, ami mindenképpen az egységes európai hozzáférési pont végrehajtásáról, működéséről és eredményességéről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott bizottsági jelentés benyújtását követően következik be. Az önkéntes alapon benyújtott információkat egyértelműen ilyenként kell megjelölni.

(6)

Az önkéntes alapon benyújtott információknak formátumukat tekintve egységességre kell törekedniük, és tartalmukat, értéküket, hasznosságukat és megbízhatóságukat tekintve pedig összehasonlíthatónak kell lenniük a kötelező jelleggel benyújtott információkkal. Azért, hogy biztosított legyen az egységes európai hozzáférési ponton önkéntes alapon hozzáférhetővé tett információk fokozott összehasonlíthatósága és felhasználhatósága, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: az Európai Bankhatóság, az EBA), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az ESMA) (a továbbiakban együttesen: az európai felügyeleti hatóságok vagy az EFH-k) a vegyes bizottságon keresztül végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyekben meghatározzák az említett információkat kísérő metaadatokat és adott esetben az ilyen információk összeállításához használandó formátumokat vagy sablonokat. A vegyes bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó ágazati uniós jogalkotási aktusokban meglévő standardokat is, különösen a kifejezetten a kkv-k számára kidolgozottakat.

(7)

Az egységes európai hozzáférési pont nem teremthet új közzétételi követelményeket a tartalom tekintetében, hanem az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusokban megállapított, meglévő követelményekre kell építenie. Fontos elkerülni a kétszeri jelentéstételt a jogalanyokra, különösen a kkv-kra nehezedő bármilyen további adminisztratív és pénzügyi teher előírásának megelőzése érdekében.

(8)

Az információk elérhetőségének és összehasonlíthatóságának fokozása érdekében az egységes európai hozzáférési pontnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy múltbeli információkat foglaljon magában. A múltbeli információknak olyan információkat kell takarniuk, amelyeket legkorábban öt évvel azelőtt hoztak nyilvánosságra, hogy azokat kötelező lett volna benyújtani az egységes európai hozzáférési ponthoz. A következetes és teljeskörű múltbeli információkészletek biztosítása érdekében a múltbeli információk egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételének lehetősége továbbra is azon gyűjtőszervezetek előjoga kell, hogy maradjon, amelyek uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek.

(9)

Az egységes európai hozzáférési pontot ambiciózus időkeret szerint kell létrehozni, ugyanakkor – működési megbízhatóságát és hatékonyságát biztosítandó – köztes lépéseket kell tenni. Elegendő időt kell biztosítani különösen az egységes európai hozzáférési pont technikai megvalósítására és a tagállamokban bevezetendő információgyűjtésre. Az egységes európai hozzáférési pont fejlesztésének magában kell foglalnia egy 12 hónapos kezdeti szakaszt azért, hogy elegendő időt biztosítsanak a tagállamok és az ESMA rendelkezésére az informatikai infrastruktúra létrehozására és arra, hogy azt korlátozott számú információáram gyűjtése alapján teszteljék. Ezt követően, az egységes európai hozzáférési pont fejlesztésének idővel fokozatosan további információáramokat és funkciókat kell magában foglalnia, olyan ütemben, amely lehetővé teszi az egységes európai hozzáférési pont megbízható és hatékony fejlesztését. Az egységes európai hozzáférési pont működését megvalósítása és működése során rendszeresen fel kell mérni azért, hogy lehetővé váljék a felhasználóinak az igényeit kielégítő bármely kiigazítás és azért, hogy technikai hatékonysága biztosított legyen.

(10)

Az egységes európai hozzáférési ponton nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információkat a jogalanyok által kötelezően nyilvánosságra hozandó információk gyűjtése céljára kijelölt gyűjtőszervezeteknek vagy a jogalanyok által önkéntes alapon benyújtott információk gyűjtésére kijelölt gyűjtőszervezeteknek kell összegyűjteniük. Az egységes európai hozzáférési pont teljeskörű és költséghatékony működésének biztosítása érdekében a gyűjtőszervezeteknek az információkat automatizált módon, egyetlen alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül kell az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátaniuk. A gyűjtőszervezeteknek a lehető legnagyobb mértékben kell támaszkodniuk a meglévő, uniós és nemzeti szintű információgyűjtési eljárásokra és infrastruktúrára azért, hogy az információkat indokolatlan késedelem nélkül továbbítsák az egységes európai hozzáférési pontnak. Nem szabad kötelezővé tenni az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét azt megelőzően, hogy azokat az alkalmazandó ágazati uniós jogalkotási aktusok alapján nyilvánosságra nem hozták. Az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából a gyűjtőszervezeteknek tárolniuk kell a jogalanyok által benyújtott vagy a maguk a gyűjtőszervezetek által elkészített információkat, kivéve, ha az uniós jog már rendelkezik megfelelő alternatív tárolási mechanizmusokról. A gyűjtőszervezetek nem kötelezhetők arra, hogy új tárolási rendszereket építsenek ki, amennyiben az információk tárolása céljából a meglévő uniós vagy nemzeti mechanizmusokra lehet hagyatkozni. A tagállamoknak ki kell jelölniük legalább egy gyűjtőszervezetet a jogalanyok által önkéntes alapon benyújtott információk gyűjtésére, amely gyűjtőszervezetek azonosak lehetnek a jogalanyok által kötelező jelleggel megküldött információkat gyűjtő szervezetekkel.

(11)

A költséghatékony működés megvalósítása céljából a gyűjtőszervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat harmadik félre ruházzák át. Az ilyen feladatátruházást megfelelő biztosítékokhoz kell kötni, és nem gyakorolható olyan mértékben, hogy a gyűjtőszervezet pusztán „postafiókcéggé” váljon. Nem lehet lehetővé tenni a nyilvánvalóan nem megfelelő, visszaélésszerű vagy az e rendelet hatályán kívül eső információk elutasítására vagy eltávolítására vonatkozó, mérlegelési jogkörbe tartozó döntések meghozatala feladatának átruházását. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az ilyen elutasítást vagy eltávolítást a gyűjtőszervezet mérlegelési jogkörben meghozott döntésének megfelelően a megbízott hajtsa végre.

(12)

Az egységes európai hozzáférési ponton nyilvánosan hozzáférhetővé tett információk digitális felhasználhatósága érdekében a jogalanyoknak az említett információkat az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – amennyiben az uniós jog azt írja elő – géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátaniuk. Az adatok kinyerésére alkalmas formátumok nem feltétlenül kívánják meg azt, hogy az információk olyan módon legyenek strukturálva, hogy azok géppel olvashatók legyenek, míg a géppel olvasható formátumok olyan módon strukturált fájlformátumok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szoftveralkalmazások meghatározott adatokat – ideértve az egyedi ténymegállapításokat – és az említett adatok belső struktúráját könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. Mindkét formátumnak nyíltnak kell lennie a lehető legszélesebb körű felhasználás lehetővé tétele érdekében. Nyílt formátumok alatt azt kell érteni, hogy azok platformfüggetlenek, és a nyilvánosság számára bármely olyan korlátozás nélkül elérhetők, amely akadályozza a bennük foglalt információk további felhasználását. Az EHF-knak – a vegyes bizottság útján – a Bizottságnak történő benyújtás céljából végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyekben meg kell határozniuk a géppel olvasható és az adatok kinyerésére alkalmas formátumok jellemzőit, figyelembe véve bármilyen, folyamatosan változóban lévő technológiai trendet vagy standardot. Azt biztosítandó, hogy a jogalanyok az információkat a megfelelő formátumban nyújtsák be, valamint a jogalanyok által tapasztalt esetleges technikai problémákat kezelendő, a gyűjtőszervezeteknek e rendelettel összhangban automatizált validálásokat kell elvégezniük, és szükség esetén segítséget kell nyújtaniuk az információkat benyújtó jogalanyok számára.

(13)

A gyűjtőszervezeteknek információt és metaadatokat benyújtó jogalanyoknak továbbra is felelősséggel kell tartozniuk az információk pontosságáért és hiánytalanságáért azon a nyelven, amelyen az információkat benyújtották, valamint az említett információkért és metaadatokért. Az adattakarékosság és az adatvédelem elvei alapján a jogalanyoknak biztosítaniuk kell, hogy a benyújtott információk nem tartalmaznak személyes adatokat, kivéve, ha az említett adatok a jogalanyok gazdasági tevékenységeire vonatkozó információk szükséges elemét képezik, ideértve azt az esetet is, amikor a jogalany neve egybeesik a tulajdonos nevével. Amennyiben a benyújtott információk személyes adatokat tartalmaznak, a jogalanyok biztosítaniuk kell azt, hogy az említett személyes adatok közlése az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott jogszerű adatkezelési okok valamelyikén alapuljon.

(14)

Az ESMA célja a közérdek védelme azáltal, hogy az Unió gazdasága, polgárai és vállalkozásai javára hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához és hatékonyságához. Ebben az összefüggésben az ESMA különösen a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályszerű működésének biztosításához járul hozzá. Feladata többek között a befektetők védelmének javítása. Ennek megfelelően az egységes európai hozzáférési pont létrehozását és működtetését az ESMA-ra kell bízni.

(15)

Annak érdekében, hogy a jogalanyok és a nyilvánosság számára lehetővé váljon az egységes európai hozzáférési pont számára információkat szolgáltató gyűjtőszervezetek azonosítása, az ESMA-nak az internetes honlapján közzé kell tennie a gyűjtőszervezetek jegyzékét és e jegyzéket naprakészen kell tartania. Amennyiben szükség van a jegyzék módosítására, e módosításokat a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

(16)

Az egységes európai hozzáférési pontot illetően a titoktartás megsértésével, az integritással és saját maga elérhetőségével, valamint az ott feldolgozott információk elérhetőségével kapcsolatban merülhetnek fel kockázatok. Az említett kockázatok közé többek között a balesetek, a hibák, a szándékos támadások és a természeti események tartoznak, amelyeket működési kockázatoknak kell tekinteni. Az ESMA-nak és a gyűjtőszervezeteknek megfelelő és arányos politikákat – többek között rendszeres felülvizsgálatokat – kell végrehajtaniuk azt biztosítandó, hogy az egységes európai hozzáférési pont a feldolgozott információkat és a funkciókat a legmagasabb megfelelő standard szerint védi.

(17)

Az adatok keresésének, megtalálásának, lekérdezésének és felhasználásának megkönnyítése érdekében az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az egységes európai hozzáférési pont funkciók egész sorát kínálja, többek között keresőfunkciót, gépi fordítási szolgáltatást és az információk kinyerésének lehetőségét, valamint a látássérült és a fogyatékossággal élő, hozzáférési igényekkel rendelkező személyek számára kialakított elektronikus akadálymentesítési funkciókat. A keresőfunkciót az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani, és annak legalább az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusok alapján rendelkezésre bocsátott metaadatokra kell épülnie. Az egységes európai hozzáférési pont felhasználói felületét és a keresőfunkcióját úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legfelhasználóbarátabb legyen és lehetővé tegye az adatok nagyfokú összehasonlíthatóságát, valamint, hogy a potenciális felhasználók széles körét – például a szakmai és lakossági befektetőket, a tudományos intézményeket és a civil társadalmi szervezeteket is – kiszolgálja.

(18)

Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül nyilvánosan hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása javíthatja a belső piac működését, és előmozdíthatja az ilyen információkat összekapcsoló és felhasználó, új szolgáltatások fejlesztését. Ezért, amennyiben azt közérdekű cél indokolja, lehetővé kell tenni az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információknak olyan célokra történő felhasználását és további felhasználását, amelyek eltérnek azoktól a céloktól, amelyekért az információt elkészítették. Az információk ilyen felhasználását és további felhasználását mindazonáltal objektív és megkülönböztetésmentes feltételekhez kell kötni. Ezenfelül az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározottaknak megfelelő olyan feltételek alkalmazandók, amelyek lehetővé teszik, hogy adott esetben az adatok és a tartalom bárki számára szabadon hozzáférhető és bármely célból felhasználható, módosítható és megosztható legyen. Azok a jogalanyok, amelyek információikat gyűjtőszervezetnek nyújtják be az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétel céljából, – a szerzői jogra és más szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – nem korlátozhatják ezen információk szabályozási és nem kereskedelmi célú felhasználását és további felhasználását sui generis jog alapján. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 340. cikkében meghatározott szerződésen kívüli felelősség elvének sérelme nélkül, sem az ESMA, sem a gyűjtőszervezetek nem viselhetnek felelősséget az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információkhoz való hozzáféréséért vagy azok felhasználásáért és további felhasználásáért.

(19)

Az egységes európai hozzáférési ponton rendelkezésre álló információkat kellő időben kell hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára. Ezért a gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési pont számára rendelkezésre bocsátott információkat indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül kell hozzáférhetővé tenni az egységes európai hozzáférési ponton. Az információk egységes minőségének biztosítása érdekében a gyűjtőszervezeteknek automatizált validálásokat kell végezniük, és el kell utasítaniuk azokat a benyújtott információkat, amelyek nem felelnek meg a szükséges követelményeknek. Az automatizált validálások nem vonatkozhatnak az információk tartalmára. Az automatizált validálásokon túlmenően, a gyűjtőszervezeteknek el kell utasítaniuk vagy el kell távolítaniuk az információkat, ha – például valamely érdekelt féltől származó információ beérkezését követően – úgy ítélik meg, hogy az információk nem tartoznak e rendelet hatálya alá, vagy olyan tartalmat foglalnak magukban, amely nyilvánvalóan nem megfelelő vagy visszaélésszerű. A gyűjtőszervezeteknek nem kell manuálisan vagy automatikusan ellenőrizniük, hogy az információk e rendelet hatályán kívül esnek-e, vagy hogy azok nyilvánvalóan nem megfelelőek-e vagy hogy visszaélésszerűek-e. A tartalomért továbbra is a jogalanyoknak kell felelősséggel tartozniuk. Ez a rendelet nem érinti a gyűjtőszervezeteknek az uniós vagy a nemzeti jog egyéb rendelkezései alapján esetlegesen fennálló egyéb kötelezettségeit.

(20)

Az egységes európai hozzáférési pontnak az információkhoz való hozzáférést a felhasználók részére ingyenesen és megkülönböztetésmentesen kell biztosítania, és lehetővé kell tennie a felhasználók számára az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való keresését, elérését és letöltését. Azért, hogy az ESMA-t megvédjék a bármely intenzív felhasználó igényeinek kiszolgálása következtében felmerülő költségekkel kapcsolatos túlzott pénzügyi terhekkel szemben, az ESMA számára meg kell engedni, hogy bevételre tegyen szert. Ezért az információk ingyenes hozzáférhetőségének általános elvétől eltérve lehetővé kell tenni az ESMA számára, hogy díjat számítson fel egyes szolgáltatásokért, ideértve azokat, amelyek a nagyon nagy mennyiségű információkra vonatkozó keresésekből vagy információletöltésekből fakadóan, vagy az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információkhoz való nagy gyakoriságú hozzáférés miatt magas karbantartási vagy támogatási költséggel járnak, különösen ha az ilyen információk felhasználása kereskedelmi célú. Bármely felszámított díj azonban nem haladhatja meg az ESMA-nál az említett, sajátos szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket. Bármely beszedett díjat az egységes európai hozzáférési pont általános működésére kell fordítani. Egyes felhasználók, többek között a tudományos élet szereplői és a civil társadalmi szervezetek esetében nem szabad díjat felszámítani. A díjak kiszámításának átláthatónak kell lennie és világos elveken kell alapulnia.

(21)

Az adatvezérelt innovációnak a pénzügyi szolgáltatások területén való előmozdításához, az uniós tőkepiacok integrációjának elősegítéséhez, a befektetéseknek a fenntartható tevékenységek felé történő tereléséhez, valamint a hatékonyságnak a fogyasztók és a vállalkozások érdekében történő fokozásához az egységes európai hozzáférési pontnak javítania kell az olyan nyilvános információkhoz való hozzáférést, amelyek személyes adatokat tartalmazhatnak. Az egységes európai hozzáférési pontnak azonban csak az olyan személyes adatokhoz való hozzáférést kell javítania, amelyeket jogi kötelezettség alapján nyilvánosságra hozott információk tartalmaznak, vagy amennyiben az információt önkéntesen hozták nyilvánosságra, és olyan személyes adatokra, amelyek kezelése az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogszerű adatkezelési okok alapján történik. A személyes adatoknak az információk egységes európai hozzáférési ponton való biztosításával összefüggésben történő kezelése során az ESMA-nak mint az egységes európai hozzáférési pont adatkezelőjének, és a gyűjtőszervezeteknek biztosítaniuk kell az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) való megfelelést. Az információkat benyújtó a jogalanyoknak felelősséggel kell tartozniuk azért, hogy a benyújtott információkban szereplő személyes adatok jelenlétét azonosítsák, és azért, hogy az ilyen személyes adatok kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogszerű adatkezelési okok valamelyike alapján kerüljön sor. Ha az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusok másként nem rendelkeznek, a gyűjtőszervezetek, vagy az egységes európai hozzáférési pont a szükségesnél hosszabb ideig, de 5 évnél tovább semmiképpen sem őrizhetik meg azon információkat, amelyek az azokat kísérő metaadatok alapján személyes adatokat tartalmaznak.

(22)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 19-én formális észrevételeket tett.

(23)

Az Európai Központi Bank 2022. június 7-én véleményt nyilvánított (9).

(24)

Az egységes európai hozzáférési pont iránti közbizalom kialakítása és fenntartása, és az egyes jogalanyoknak az információik indokolatlan megváltoztatásával szembeni védelme érdekében a gyűjtőszervezeteknek biztosítaniuk kell az adatok integritását és a jogalanyok által benyújtott információk forrásának hitelességét. Konkrétabban, a gyűjtőszervezeteknek biztosítaniuk kell a jogalanyok által az egységes európai hozzáférési ponton történő rendelkezésre bocsátás és hozzáférhetővé tétel céljából benyújtott információk hitelességének, rendelkezésre állásának, integritásának és letagadhatatlanságának megfelelő szintjét. Az információk letagadhatatlansága azt jelenti, hogy a jogalany számára észszerű bizonyosságot kell nyújtani afelől, hogy az információk általa történő benyújtása célba ért, és hogy a címzett igazolással bír a jogalany kilétéről. E célkitűzések eléréséhez a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott minősített elektronikus bélyegző használható. A benyújtott információknak kötelező attribútuma kell, hogy legyen az egyedi jogalany-azonosító, amennyiben rendelkezésre áll.

(25)

Az egységes európai hozzáférési ponton lévő információk időbeli összehasonlíthatósága érdekében a felhasználóknak a korábbi információkhoz is hozzá kell férniük, ideértve a múltbeli információkat is. Az egységes európai hozzáférési pontnak észszerű időn keresztül kell hozzáférést biztosítania az információkhoz, kivéve, ha az e rendelet mellékletében felsorolt uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek. E célból az ESMA-nak biztosítania kell, hogy a személyes adatokat ne őrizzék meg és ne tegyék hozzáférhetővé az egységes európai hozzáférési ponton az uniós jogban előírtnál, de öt évnél semmiképpen sem hosszabb ideig, kivéve, ha az e rendelet hatálya alá tartozó uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek.

(26)

A gyűjtőszervezeteknek tájékoztatniuk kell az ESMA-t a feladataik ellátásával kapcsolatban azonosított minden lényeges gyakorlati nehézségről. Az ESMA-nak az EBA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben nyomon kell követnie az egységes európai hozzáférési pont működését, és erről éves jelentést kell közzétennie az esetleges problémák átláthatóságának biztosítása és szükség esetén a megfelelő lépések megtétele céljából. Az egységes európai hozzáférési pont működéséről szóló éves jelentés ESMA általi, az EBA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben történő elkészítése segíteni fogja az illetékes hatóságok bevonásának biztosítását is, valamint azt, hogy az ESMA által létrehozandó – szükség szerint – ad hoc munkacsoport, csoport vagy bizottság keretében más érdekelt felekkel is konzultáljanak.

(27)

Tekintettel az egységes európai hozzáférési pont végrehajtására, működésére és hatékonyságára vonatkozó, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló bizottsági jelentés jelentőségére egy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetleges elfogadása szempontjából, amely elhalasztja azon információk egységes európai hozzáférési pontra történő felvételét, amelyeket e rendelet értelmében az (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) és az (EU) 2023/2869 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában (12) még nem kötelező benyújtani a gyűjtőszervezeteknek, fontos, hogy a Bizottság felhasználja az egységes európai hozzáférési pont működésére vonatkozó, az ESMA által készített éves jelentéseket, és megfelelő konzultációkat folytasson a gyűjtőszervezetekkel és az érintett szakértői csoportokkal, különösen az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjával. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – amennyiben azt helyénvalónak tartják – tág lehetőséget kell biztosítani a Bizottság jelentésének megvitatására.

(28)

Annak érdekében, hogy szükség esetén el lehessen halasztani bizonyos, az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé teendő információk egységes európai hozzáférési pontra történő felvételét, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra az időpontra vonatkozóan, amelytől kezdve ezeket az információkat az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőség céljából be kell nyújtani. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (13) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(29)

A gyűjtőszervezetekhez beérkező vagy általuk elkészített, az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátott információk zökkenőmentes feldolgozása érdekében olyan világos és részletes követelményeket szükséges megállapítani, amelyek meghatározzák ezen információk formátumát és metaadatait, valamint az információk gyűjtését végző gyűjtőszervezeteket. A gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési pont részére benyújtott információk minőségének biztosítása érdekében meg kell határozni minden egyes, a jogalanyok által a gyűjtőszervezetekhez benyújtott információ vonatkozásában elvégzendő automatizált validálás jellemzőit is, ideértve – amennyiben ezt a gyűjtőszervezet megköveteli – az említett információkhoz mellékelendő minősített elektronikus bélyegző jellemzőit. Az egységes európai hozzáférési pont adatai felhasználásának és további felhasználásának biztosítása érdekében létre kell hozni a kijelölt nyílt standard felhasználási engedélyek jegyzékét. Az adatok megfelelő időben történő rákeresésének, fellelésének és lekérdezésének megkönnyítéséhez az API jellemzőit és az alkalmazandó metaadatokat is létre kell hozni. A hatékony keresőfunkció tekintetében is további követelményeket kell bevezetni, így például a jogalany egyedi jogalany-azonosítója, a jogalany által benyújtott információk típus szerinti besorolása és a jogalany kategóriánkénti mérete tekintetében. Ebből a célból az EFH-knak a vegyes bizottság útján végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk. A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az EFH-knak a vegyes bizottságon keresztül előzetesen konzultálniuk kell a gyűjtőszervezetekkel, és elemezniük kell különösen a lehetséges kapcsolódó költségeket és előnyöket. Emellett az ESMA számára lehetővé kell tenni olyan végrehajtás-technikai standard tervezetek kidolgozását, amelyek részletesen meghatározzák azon sajátos szolgáltatások jellegét és mértékét, amelyekért díj számítható fel, valamint a kapcsolódó díjstruktúrát. Az ilyen végrehajtás-technikai standardtervezetek a jogalanyok információihoz való globális és interoperábilis hozzáférést tennének lehetővé. A fenntarthatósági információkra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok tekintetében az EFH-knak a vegyes bizottságon keresztül párbeszédet kell folytatniuk az EFRAG-gal e standardtervezetek kidolgozásáról. A Bizottságot az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja.

(30)

mivel e rendelet célját, nevezetesen a jogalanyokra és a termékeikre vonatkozó nyilvános információkhoz való egyszerű, központosított hozzáférés biztosítása révén az uniós pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok integrációjához való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Az egységes európai hozzáférési pont a tőkepiaci unióra vonatkozó új cselekvési terv első intézkedése és a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia konkrét megvalósítása. Az egységes európai hozzáférési pont tehát közös európai érdeket szolgáló kiemelkedő jelentőségű projekt a digitális pénzügyi szolgáltatások területén. Ezért a lehető legnagyobb mértékű finanszírozás biztosítására kell törekedni az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Digitális Európa programból, különösen az egységes európai hozzáférési pont korai fejlesztési szakaszaiban, a 2021. november 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott összegekkel összhangban. Ezeket a forrásokat az egységes európai hozzáférési pont korai fejlesztése során rendelik a Bizottsághoz annak biztosítása céljából, hogy bármilyen létrejövő eszköz végső tulajdonosa az ESMA legyen. A Digitális Európa programból származó hozzájárulás kimerítését követően az egységes európai hozzáférési pont finanszírozásának az ESMA számára 2027. december 31-ig biztosított finanszírozás modelljét kell követnie. Az illetékes hatóságok által az említett finanszírozási modell keretében nyújtott hozzájárulások nem haladhatják meg a 6 968 000 EUR-t. A tagállamok általi finanszírozáselosztás azonban nem függ a 2021. november 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott költségbecslések esetleges túllépésétől. Az egységes európai hozzáférési pont 2027 decemberét követő finanszírozását a megfelelő költségvetési eljárás keretében, a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében kell megvitatni annak értékelésekor, hogy az uniós költségvetésből származó nagyobb hozzájárulás helyénvaló lenne-e,

1.

„jogalany” bármely természetes és jogi személy,

2.

„gyűjtőszervezet”: az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok valamelyike vagy a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely tagállam által ilyenként kijelölt uniós szerv, hivatal vagy ügynökség vagy nemzeti szerv, hivatal vagy nyilvántartás;

3.

„adatok kinyerésére alkalmas formátum”: olyan, az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott, az adatok gépi úton történő kinyerését lehetővé tévő, ember által olvasható nyílt formátum, amelyet széles körben használnak, vagy amelynek használatát jogszabály írja elő;

4.

„géppel olvasható formátum”: az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott géppel olvasható formátum;

5.

„minősített elektronikus bélyegző”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott minősített elektronikus bélyegző;

6.

„alkalmazásprogramozási felület” vagy „API”: a gépek közötti (M2M) kommunikációt és a zökkenőmentes adatcserét szolgáló funkciók, eljárások, fogalommeghatározások és protokollok összessége;

7.

„metaadatok”: olyan strukturált információk, amelyek – például az adott információ forrásának leírásával, magyarázatával vagy helyének meghatározásával – megkönnyítik az információ forrásának lekérdezését, felhasználását vagy kezelését;

8.

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

9.

„múltbeli információ”: az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett olyan információ, amelyet az adott információ egységes európai hozzáférési ponthoz való benyújtására vonatkozó követelmény alkalmazásának kezdőnapját megelőző öt évnél nem korábban hoztak nyilvánosságra;

10.

„vegyes bizottság”: az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkében, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkében és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkében említett bizottság.