(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 2. cikke kimondja, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul.

(2)

A demokráciát védelmezni és ápolni kell. Az EU stabilitásának, biztonságának és jólétének alapját a demokratikus elvek, értékek és intézmények határozott védelme jelenti, azonban egyes kihívások, így a polarizálódás, a burkolt beavatkozás és más beavatkozási módok – például a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, ezen belül a dezinformáció – kiélezettebbé váltak a válságok, többek között a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következtében.

(3)

Az EUSZ 10. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul. Az EUSZ 10. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlament révén valósul meg. Az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése értelmében minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten kell meghozni.

(4)

A tagállamok kiemelt és széles körű felelősséget viselnek a széles körű és inkluzív demokratikus részvétel, valamint a szabad, tisztességes és reziliens uniós választások előmozdítása szempontjából.

(5)

Az európai demokráciákban a politikai pártok kulcsszerepet játszanak a politikai tudatosság kialakításában, a politikai jelöltek népszerűsítésében, a szavazók részvételének ösztönzésében és a polgárok akaratának kinyilvánításában. Az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 12. cikkének (2) bekezdése alapvető szereppel ruházza fel az európai politikai pártokat. Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályát és finanszírozását európai szintű szabályok határozzák meg.

(6)

Az elmúlt években fokozódott a tagállamok közötti együttműködés a szabad, tisztességes és reziliens uniós választások előmozdítása érdekében. A 2019-es európai parlamenti választásokat megelőzően hozott intézkedések eredményeként a C(2018) 5949 bizottsági ajánlással (1) összhangban létrejött egyebek mellett az együttműködés számára keretet adó európai választási együttműködési hálózat . Ez a hálózat ösztönzően hat az együttműködésre, az egymástól való tanulásra és a bevált módszerek megosztására a választási környezetet érintő szabályok nyomon követéséért és érvényesítéséért felelős hatóságok között, ideértve a választási hatóságokat is.

(7)

A C(2018) 5949 ajánlásban a Bizottság arra is ösztönözte a tagállamokat, hogy a választások lebonyolításához használt hálózati és információs rendszerek biztonságát fenyegető kockázatok kezelése érdekében hozzanak megfelelő és arányos technikai és szervezési intézkedéseket.

(8)

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv (2) célja a polgárok szerepvállalásának erősítése és a demokratikus reziliencia növelése Unió-szerte a szabad és tisztességes uniós választások előmozdítása, a médiaszabadság megerősítése és a dezinformáció elleni küzdelem révén. A Bizottság 2021 novemberében intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy megerősítse a választások integritását és a nyílt demokratikus vitát; a csomag a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló jogalkotási javaslatot (3), az európai politikai pártokról szóló jogalkotási javaslatot (4) és a mobilis uniós polgárok szavazati jogaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat (5) tartalmazta.

(9)

Az uniós és nemzetközi normákban meghatározott demokratikus értékek és alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett meg kell erősíteni az Unióban a választási folyamatok rezilienciáját.

(10)

A választási jog stabilitása alapvető fontosságú a választási folyamatok integritása és hitelessége szempontjából. Ha a szabályok gyakran vagy közvetlenül a választások előtt változnak, az összezavarhatja a választókat és a választási tisztviselőket, és előfordulhat, hogy ezek a szabályok torzulnak vagy helytelenül alkalmazzák őket. Ezek a változások egyúttal olyan eszköznek tűnhetnek, amelynek célja a választási eredmények befolyásolása a hivatalban lévő személyek javára. Az Európa Tanács Jog a Demokráciáért Bizottsága (a továbbiakban: Velencei Bizottság) választási magatartási kódexének (6) II.2.b iránymutatásával összhangban a választási jog alapvető elemeit nem helyénvaló a választások előtt kevesebb mint egy évvel módosítani. Ezen alapvető elemek közé tartoznak különösen a szavazatok képviselői helyekké történő átszámítására, a választási bizottságok vagy a szavazást szervező más testületek tagjaira, valamint a választókerületek határainak kijelölésére és a képviselői helyek választókerületek közötti elosztására vonatkozó szabályok. Azzal együtt, hogy a választási jog stabilitásának elve nem jelenthet hivatkozási alapot a nemzetközi választási normákkal ellentétes helyzet fenntartásához, ezen ajánlás egyetlen kitétele sem értelmezhető úgy, hogy a tagállamokat arra szólítja fel, hogy az említett választási magatartási kódex II.2.b iránymutatásába ütköző intézkedéseket hozzanak.

(11)

A magas választási részvételi arány elérésének és a választópolgárok demokratikus folyamatban való széles körű részvételének támogatása érdekében a tagállamoknak – a különböző csoportok, így a külföldön élő polgárok igényeit is figyelembe véve – akadálymentes és felhasználóbarát regisztrációs eszközöket kell kínálniuk a jelöltek és a szavazók számára. A választásokkal összefüggésben alkalmazott regisztrációs eljárások kapcsán – az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és irányelv (7) alkalmazására kellő figyelmet fordítva – nagyobb időbeli rugalmasságot kell biztosítani, vagy ki kell bővíteni a szavazók és a jelöltek elektronikus úton történő regisztrációjának lehetőségeit, ideértve a különleges szavazási módozatok igénybevételének lehetőségével kapcsolatos regisztrációt is. A tagállamoknak ugyanakkor figyelembe kell venniük, hogy különböző csoportok – például az idősek – akadályokba ütközhetnek az internethez és a digitális technológiákhoz való hozzáférés során, vagy esetleg nem rendelkeznek az azok hatékony használatához szükséges készségekkel.

(12)

A választójog hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell az uniós polgárokat a választójoguknak az adott tagállamban történő gyakorlásával kapcsolatos alapvető szabályokról és gyakorlati intézkedésekről. Ezeket az információkat proaktívan, átfogó, világos és egyszerű formában kell rendelkezésre bocsátani. Több információs csatornát kell használni, és az egyes kezdeményezésekbe a helyi szintet is be kell vonni. A szavazók és a jelöltek tájékoztatása érdekében a tagállamok támaszkodhatnak – többféle formátum igénybevételével és több nyelven – a modern kommunikációs eszközökre, például olyan rövid magyarázó videókra, amelyek világos és egyszerű megfogalmazásban nyújtanak gyakorlati információkat. Ezzel kapcsolatban a tagállamok számára hasznos lehet az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) I. mellékletében meghatározott akadálymentességi követelmények alkalmazása.

(13)

A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a tagállamok érdeklődnek a választási részvétel támogatását célzó kiegészítő szavazási módszerek, például az előzetes, a mobil, a levél- és az elektronikus szavazás (a továbbiakban: e-szavazás) bevezetése iránt. Azonban e kiegészítő szavazási módszerek elérhetővé tétele során biztosítékokra van szükség annak érdekében, hogy a demokratikus normák és az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett garantált legyen a választások szabad, tisztességes és reziliens volta. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a hagyományos szavazási módszerek továbbra is rendelkezésre álljanak. Amennyiben ezekkel a szavazási módszerekkel összefüggésben személyes adatok kezelésére kerül sor, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) kell alkalmazni. A Bizottság által a 2023. évi polgársági csomag keretében az e-szavazásról és más infokommunikációs módszerekről elfogadott kézikönyv (10) fontos információkkal szolgál az alkalmazandó jogszabályi keretekről, a szoftverrendszerekről és technológiákról, a tesztelési módszerekről, a funkcionális és a működési folyamatokról, az akadálymentességi jellemzőkről, a veszélyekről és a sebezhető pontokról, valamint a kockázatenyhítő intézkedésekről.

(14)

A kiegészítő szavazási módszereket alkalmazó tagállamoknak a polgárokat megillető választójog tiszteletben tartásának támogatása érdekében biztosítaniuk kell, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak, és megkapják a kiegészítő módszerek igénybevételéhez szükséges támogatást. Fontos továbbá, hogy a választási tisztviselők megfelelő képzésben részesüljenek.

(15)

A Bizottság 2018-ban iránymutatást adott ki az uniós adatvédelmi szabályoknak a választásokkal összefüggésben történő alkalmazásáról, kiemelve a választási folyamatokban részt vevő különböző szereplők – például a nemzeti választási hatóságok, politikai pártok, adatközvetítők és elemzők, közösségimédia-platformok és online hirdetési hálózatok – adatvédelmi kötelezettségeit. Az Európai Adatvédelmi Testület, az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok szintén foglalkoztak az adatvédelem kérdésével a választások összefüggésében (11). Ezeket az iránymutatásokat szükség szerint valamennyi szereplőnek figyelembe kell vennie mind a 2024-es európai parlamenti választásokra készülve, mind pedig a későbbiekben.

(16)

A megfigyelési eszközök és a kémszoftverek alkalmazása nem megengedhető a demokratikus vitába való beavatkozás céljából, különösen akkor, ha politikai szereplőkre vagy újságírókra irányul. A kémszoftverek alkalmazása bizonyos esetekben fontos lehet nemzetbiztonsági szempontból, de politikai előnyszerzésre való alkalmazásuk semmilyen körülmények között sem indokolható nemzetbiztonsági megfontolás alapján. A nemzetbiztonság fogalmát az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban úgy kell értelmezni, hogy az ne akadályozza az uniós jog tényleges érvényesülését.

(17)

Támogatni kell a polgárok valamennyi csoportjának részvételét a választásokban mind választóként, mind pedig jelöltként, figyelemmel sajátos szükségleteikre és az előttük álló kihívásokra. A 2019. évi európai parlamenti választásokról szóló bizottsági jelentés (12) hangsúlyozta egyebek mellett, hogy még van tennivaló annak érdekében, hogy a fiatalok, a nők, a mobilis uniós polgárok és a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított legyen a választások kapcsán az inkluzivitás és a demokratikus részvétel lehetősége. A jelentés rámutatott arra is, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokon megválasztott képviselők körében egyes csoportok – például a fogyatékossággal élő személyek – továbbra is alulreprezentáltak, miközben a választásra jogosultakon belül jelentős részt képviselnek.

(18)

A tagállamok és a politikai pártok a választások inkluzivitását és az összes népességcsoport részvételét olyan konkrét szakpolitikák és intézkedések segítségével támogathatják, amelyek figyelembe veszik az érintett csoportok szükségleteit és a velük kapcsolatos kihívásokat. Ebben az összefüggésben figyelembe vehetik e csoportok demográfiai helyzetét és földrajzi helyét. Az egyes csoportok részvételére vonatkozó adatgyűjtés – az alapvető jogok és az adatvédelmi követelmények teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – segíthet a nehézségek felismerésében és az ezek kezelésére irányuló politikák kialakításában. A tagállamok például célzott, az egyes csoportok igényeit figyelembe vevő tájékoztató kampányokat indíthatnak. A tagállamoknak választási szabályaikkal összhangban támogatniuk kell a harmadik országban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok választási részvételét is.

(19)

A fiatal polgárokat támogatni kell aktív és passzív választójoguk gyakorlásában. Több tagállam már 16 vagy 17 évre csökkentette a választójogi korhatárt, több más tagállam pedig fontolgatja ezt a lépést. A fiatal polgárok – köztük az első szavazók – részvételének támogatása magában foglalhat olyan intézkedéseket, mint például az állampolgári ismeretek oktatásának előmozdítása, a választási szimulációk szervezése az iskolákban, az ismeretek felmérése vagy a választásokkal kapcsolatos művészeti versenyek szervezése, az ifjúságbarát kommunikációs kampányok, a gyermekeket és a tizenéveseket a regisztrációs és a szavazási folyamattal megismertető választási útmutatók, a diákok választási megfigyelővé válásának ösztönzése, valamint olyan kortárs partnerségi programok, amelyekben a fiatal szavazók megoszthatják egymással tapasztalataikat. Választójoguk gyakorlásában a fiatal polgárok támogathatók egyebek mellett készségfejlesztéssel, illetve olyan környezet kialakításával, amelyben szabadon és tisztességes módon szavazhatnak. A tagállamoknak az uniós polgárságról szóló útmutató népszerűsítésével segíteniük kell a fiatal polgárokat abban, hogy megismerjék az uniós polgári jogállásuk alapját képező történelmi eseményeket, értékeket és jogokat, valamint az uniós polgárság előnyeit és azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a jogállás a demokratikus szerepvállalás terén kínál. Támogatni kell a bevált gyakorlat terjesztését.

(20)

Amint azt az uniós romastratégiai keret (13) is kiemeli, ösztönözni kell a romák részvételét a politikai életben helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ez különösen fontos azokban a tagállamokban, amelyekben jelentős lélekszámú roma lakosság él. A Bizottság a rasszizmus elleni cselekvési tervében (14) jelezte, hogy a marginalizálódásra hajlamos csoportok, például a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozók részvételének javítása érdekében együtt kíván működni az európai politikai pártokkal, az európai választási együttműködési hálózattal és a civil társadalommal.

(21)

Az EUMSZ 8. cikke kimondja, hogy az Unió a tevékenységének folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására. A 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiájában (15) a Bizottság vállalta, hogy egyenlő esélyeket biztosít a nők számára, és megvalósítja a nemek közötti egyensúlyt a döntéshozatalban és a politikában. „A nemek közötti egyenlőség az EU-ban” című 2023. évi jelentésében (16) a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a nők és a férfiak egyenlő részvételére van szükség a politikai döntéshozatali pozíciókban annak érdekében, hogy jobban tükröződjön a társadalom összetétele, és megerősödjék a demokrácia az EU-ban. A tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá a nemek közötti egyensúlyt a választási szervek irányító testületeiben, és nyomon kell követniük, támogatniuk kell és rendszeresen értékelniük kell a nemek közötti egyenlőségnek a választójog gyakorlása terén történő megvalósításában elért eredményeket. A tagállamok a választásokhoz való hozzáférés és a választásokon való részvétel tekintetében előmozdíthatják a nemek közötti egyenlőség támogatását célzó intézkedéseket. Ezen intézkedések kidolgozása során építhetnek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelmére és adataira. Az intézkedések között szerepelhet a nők és a férfiak felváltva történő szerepeltetése a jelöltlistákon, más jellegű nemi kvóták alkalmazása, a politikai pártok állami finanszírozásának összekapcsolása a nők politikai részvételének előmozdításával vagy más hasonló intézkedések. A férfiak és a nők közötti egyenlőség támogatása érdekében a politikai pártoknak rendelkezniük kell belső politikákkal a nemek egyensúlyára vonatkozóan, célzott képzéseket kell szervezniük, és törekedniük kell a szemléletformálásra. A politikai pártoknak ösztönözniük kell a nemek közötti egyensúlyt a választási listákon és saját irányító testületeikben. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és a politikai pártokat, hogy hozzanak intézkedéseket a politikailag aktív nőkkel szembeni, a hiteltelenítésüket vagy a politikai részvételtől való visszatartásukat célzó nemi alapú gyűlöletbeszéd hatékony megelőzése és kezelése érdekében.

(22)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelynek – hatáskörén belül – az EU, valamint valamennyi tagállam részes fele, előírja a részes fél államok számára, hogy garantálja a fogyatékossággal élő személyek számára a politikai jogokat, valamint annak lehetőségét, hogy azokat másokkal azonos alapon gyakorolják. Az inkluzív részvétel támogatása érdekében a tagállamoknak – nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban – támogatniuk kell a fogyatékossággal élő személyek aktív és passzív választójogának gyakorlását, és meg kell előzniük, illetve meg kell szüntetniük azokat az akadályokat, amelyekkel a választásokon való részvétel során szembesülnek, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2021–2030-as bizottsági stratégiával (17). A tagállamoknak a vonatkozó uniós joggal és nemzetközi normákkal összhangban felül kell vizsgálniuk az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek választójogtól való általános, egyéni értékelés és bírósági felülvizsgálati lehetőség nélküli megfosztásának lehetőségét. A tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk a „Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című bizottsági közleményben bejelentett, a fogyatékossággal élő polgároknak a választási folyamatban való részvételére vonatkozó helyes tagállami választási gyakorlatokról szóló útmutatóban (18) foglaltakat, és az európai választási együttműködési hálózat keretében – a fogyatékossággal élő személyek érdekképviseleti szervezetei által megfogalmazott vélemények figyelembevételével – folytatniuk kell az együttműködést a Bizottsággal az útmutató tényleges érvényesülésének támogatása érdekében. A tagállamoknak mérlegelniük kell az olyan gyakorlati intézkedések meghozatalát, amelyek – például QR-kódok, Braille-írás, nagy betűméretet alkalmazó feliratok, hangos tájékoztatás, könnyen érthető útmutatók, tapintható szavazólap, nagyítók, többletmegvilágítás, bélyegzők vagy akadálymentes írószerek segítségével – akadálymentessé teszik a szavazóhelyiségeket. Kampányaik során a politikai pártoknak figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit például azáltal, hogy rendezvényeiket akadálymentes helyszíneken szervezik, illetve olyan kommunikációs formákat, eszközöket és módozatokat alkalmaznak, amelyek összhangban vannak az akadálymentességre vonatkozó uniós és tagállami jogszabályokkal. A tagállamoknak és a politikai pártoknak emellett egyéb segítségnyújtási formákat is mérlegelniük kell, ideértve egyebek mellett a telefonos segítségnyújtást, a jelnyelvi tolmácsolást, az akadálymentes közlekedési eszközöket és az akadálymentes szállásfoglalási eljárásokat.

(23)

mivel a politikai pártok és a kampányszervezetek elsődleges szerepet játszanak a választási integritás szempontjából, és ténylegesen elő tudják segíteni az érdemi politikai részvételt, ösztönözni kell őket arra, hogy előmozdítsák a választások integritását és a tisztességes kampányolást, többek között magatartási kódexek vagy a szabad, tisztességes és reziliens választások támogatására vonatkozó vállalások kidolgozása és tiszteletben tartása révén. Ezeknek a magatartási kódexeknek vagy vállalásoknak elő kell mozdítaniuk a magas szintű demokratikus normákat. Ezekben a kódexekben vagy vállalásokban olyan konkrét vállalásokat kell megfogalmazni, mint például hogy előnyért cserébe nem fogadható el pénzügyi hozzájárulás, vagy hogy tartózkodni kell az olyan megnyilvánulásoktól, amelyek konkrét népességcsoportok rovására – különösen nemük, faji vagy etnikai hovatartozásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján – sztereotípiákat erősítenek, diszkriminatív üzeneteket hordoznak vagy elfogultságról tesznek tanúbizonyságot.

(24)

Ezeket a kódexeket vagy vállalásokat a választások időpontja előtt kellő időben elérhetővé kell tenni a szélesebb nyilvánosság számára, s ezt az érintett szervezetek megfelelő figyelemfelhívó tevékenységének kell kísérnie.

(25)

Az európai és nemzeti politikai pártokhoz kapcsolódó vagy azok nevében kampányt folytató szervezetekre, alapítványokra és más jogalanyokra vonatkozó információkat az európai és a nemzeti politikai pártoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük annak érdekében, hogy a polgárok megérthessék az azonos politikai célokat és intézkedéseket szorgalmazó különböző politikai szereplők közötti kölcsönös függőségeket, többek között a politikai reklámokkal összefüggésben. Ezek az információk a felügyeleti hatóságokat is segíthetik abban, hogy áttekintést kapjanak a politikai pártokhoz kapcsolódó különböző szervezetek közötti pénzügyi és strukturális kapcsolatokról.

(26)

Az európai és a nemzeti politikai pártoknak emellett lehetővé kell tenniük a polgárok, a hatóságok és az érdekelt szervezetek számára, hogy betöltsék a demokratikus folyamatban – egyebek mellett a választási folyamatokba való lehetséges beavatkozások vagy manipuláció azonosítása terén – vállalt szerepüket azáltal, hogy weboldalaikon releváns információkat tesznek közzé arra vonatkozóan, hogy miként használják a politikai reklámot, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy mekkora összeget és milyen forrásból fordítanak politikai reklámra. A politikai kampányok fokozott átláthatóságának biztosítása és a politikai reklám alkalmazásával kapcsolatos elszámoltathatóság támogatása érdekében az európai és a nemzeti politikai pártoknak meg kell fontolniuk annak lehetőségét, hogy önkéntes alapon biztosítsák és vállalásaikban és magatartási kódexeikben rögzítsék, hogy politikai reklámjukat egyértelműen akként jelölik meg és megkülönböztetik más hirdetésektől, valamint – a releváns esetekben – más anyagoktól, például a szerkesztőségi tartalmaktól. A pártoknak emellett azt is meg kell fontolniuk, hogy politikai reklámjuk kapcsán tájékoztatást adjanak arról, hogy az adott reklámot melyik politikai párt finanszírozta, és – ha alkalmazandó – érdemi információkkal szolgáljanak arról, hogy hogyan történt a reklám targetálása és az esetleg igénybe vett mesterségesintelligencia-rendszerek felhasználása.

(27)

A választási megfigyelés hatékony módja a polgárok választási folyamatba való bevonásának és a választásokba vetett közbizalom növelésének. Célja, hogy elősegítse a választási folyamatok átláthatóságát, támogassa a szerepvállalást és a részvételt, és előmozdítsa a szabad, tisztességes és reziliens választási folyamatokat. A tagállamoknak – jogi kereteikre és nemzetközi kötelezettségvállalásaikra is tekintettel – ösztönözniük és segíteniük kell a pártatlan és független választási megfigyelést a választási folyamat valamennyi szakaszában, ideértve a polgárok és a nemzetközi szervezetek által végzett megfigyelést is. Ennek ki kell terjednie különösen a szavazók regisztrációja és a szavazatszámlálás megfigyelésére, meghatározott csoportok részvételére, a politikai hirdetések és a finanszírozás nyomon követésére, valamint a választási szabályok internetes alkalmazására.

(28)

A tagállamoknak támogatniuk kell a választásmegfigyelési kapacitások és szakértelem kialakítását, többek között a választási megfigyelők képzésének támogatásával, építve az európai választási együttműködési hálózat keretében megosztott ismeretekre, valamint a nemzetközi normákra és bevált módszerekre, köztük az ENSZ által 2005-ben elfogadott „Nyilatkozat a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről” című dokumentumra (19) és a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által kidolgozott normákra. A fiatal választási megfigyelők számára speciális képzést lehet biztosítani.

(29)

A választási megfigyelést támogató különleges intézkedések közé tartozhatnak a következők: a nemzeti választási hálózatok és megfigyelő csoportok közötti célzott találkozók és konzultációk szervezése, a választások értékelésével foglalkozó közös szemináriumok, valamint a tudatosság növelését és a választások integritását, rezilienciáját és demokratikus jellegét támogató választásmegfigyelési szakpolitikák kidolgozását célzó közös kezdeményezések. A tagállamok által az európai választási együttműködési hálózat keretében a választási megfigyelésre vonatkozó bevált módszerek kapcsán folytatott tapasztalatcserének a választási megfigyelők támogatására és konkrét figyelemfelkeltő intézkedésekre is ki kell terjedniük.

(30)

A politikai pártoknak és a kampányszervezeteknek meg kell könnyíteniük a velük együttműködő választási megfigyelők tevékenységét többek között azáltal, hogy a szükséges körben biztosítják a számukra a választásokkal kapcsolatos tevékenységükre vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

(31)

A stabil, minimális fennakadásokkal működő választási rendszerek és folyamatok a demokráciák alapvető előfeltételét jelentik. Az emberi hibák, az előre nem látható katasztrófák és a különböző váratlan események veszélyeztethetik a választási folyamatokat. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a választási folyamatok rezilienciáját, többek között a választási infrastruktúra különleges védelme, valamint a választások céljára igénybe vett, más ágazatokhoz tartozó létesítmények, berendezések, hálózatok, rendszerek és infrastruktúra tekintetében szükséges intézkedések meghozatala révén.

(32)

Amint azt az európai demokráciáról szóló cselekvési terv is kiemeli, a konkrét fenyegetések kezelésére irányuló erőfeszítéseket hatékonyabbá teheti, ha a választási folyamatokat vagy igazgatásuk egyes vonatkozásait kritikus infrastruktúraként jelölik meg. Ez magában foglalná a választási időszakokkal, a választások megfigyelésével, a független választási felügyelettel és a hatékony jogorvoslatokkal kapcsolatos kihívások kezelését, valamint a (többek között online) nyomon követést, a fenyegetések azonosítását, a kapacitásépítést, a nemzeti választási hálózatok működését és a magánszektorral való együttműködést. A választás támogatása szempontjából szóba jövő infrastruktúrát működtető szervezetek tekintetében adott esetben kellő figyelmet kell fordítani az (EU) 2022/2555 (20) és az (EU) 2022/2557 (21) európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott követelményekre.

(33)

Az (EU) 2022/2555 és az (EU) 2022/2557 irányelv szerinti kötelezettségeken túl a tagállamoknak adott esetben törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a választási infrastruktúrát működtető szervezetek hasonló szintű rezilienciáját kockázatértékelések elvégzése és aktualizálása, vizsgálatok végzése, valamint a választások lebonyolításában jelentős szerepet játszó szervezetek támogatásának és rezilienciájának fokozása révén. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy valamennyi érintett szervezet megfelelő és arányos technikai, operatív és szervezeti intézkedéseket hozzon a természeti, az ember okozta és a kiberbiztonsági események jelentette kockázatok kezelése érdekében. Módszereket és terveket kell kidolgozniuk a válságkezelésre és az ezeket az eseményeket követő gyors helyreállítás biztosítására, és meg kell osztaniuk egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlatukat.

(34)

Különleges intézkedéseket kell hozni a választókat nyilvántartó adatbázisok, az elektronikus szavazási rendszerek, valamint a választási műveletek – például a szavazatszámlálás, a választási eredmények ellenőrzése és megjelenítése, valamint az eredmények hitelesítésére és érvényesítésére szolgáló, a választások utáni jelentéstétel – lebonyolítására használt egyéb információs rendszerek kiberbiztonságának további erősítése érdekében. További intézkedéseket lehet hozni a szavazóhelyiségek és a szavazatszámlálási helyek, valamint a szavazólapok és más kapcsolódó választási anyagok nyomtatására, szállítására és tárolására szolgáló létesítmények, eszközök és rendszerek, például a kifejezetten biztonságos szavazóurnák vagy bélyegzők fizikai biztonságára vonatkozóan.

(35)

A Bizottság 2022 szeptemberében jogalkotási javaslatot terjesztett elő a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra (22) vonatkozóan, amelynek célja, hogy a digitális elemeket, hardvereket és szoftvereket tartalmazó termékek tekintetében közös kötelező kiberbiztonsági követelményeket állapítson meg. A választások fokozott kiberrezilienciája érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a választások során – egyebek mellett az említett jogalkotási javaslat figyelembevételével – biztonságosabb hardver- és szoftvertermékeket alkalmazzanak. A tagállamoknak továbbá figyelembe kell venniük a vonatkozó nemzetközi normákat, például az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az e-szavazás normáiról szóló ajánlását (23) (2017) és az Európa Tanácsnak az információs és kommunikációs technológia választási folyamatokban való alkalmazásáról szóló iránymutatását (24) (2022). Emellett támaszkodniuk kell az e-szavazásról és más infokommunikációs módszerekről szóló kézikönyvre is.

(36)

A választásokkal kapcsolatos infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelme céljából a tagállamoknak a Bizottság támogatásával – többek között a választási rezilienciára irányuló közös mechanizmuson keresztül – különleges intézkedéseket kell hozniuk az európai demokráciáról szóló cselekvési tervvel összhangban. Az európai választási együttműködési hálózat és Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport keretében végzett, a Bizottság által támogatott közös munkára építve a tagállamoknak részt kell venniük a kockázatok és a felkészültség felmérését célzó gyakorlatokban is. A tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben hasznosítaniuk kell a választási rezilienciára irányuló közös mechanizmus keretében 2023. november 21-én tartott döntéshozatali gyakorlat tanulságait. Ennek során figyelembe kell venniük a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport által készített választástechnológiai kiberbiztonsági kézikönyv aktualizált változatában található információkat. A tagállamok választási és kiberbiztonsági hatóságainak – különösen az európai parlamenti választásokra való felkészülés jegyében – folytatniuk kell a releváns információk cseréjét, különös tekintettel az európai választási együttműködési hálózat és a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport közötti közös eszmecserékre. Ennek alapján a tagállamoknak figyelemfelkeltő tevékenységet kell folytatniuk a politikai pártok, a kampányszervezetek, a jelöltek, a választási tisztviselők és a választások lebonyolításában részt vevő más szervezetek által az online biztonságuk javítása és az esetleges kibertámadások mérséklése érdekében megtehető lépésekről.

(37)

A választásokkal kapcsolatos infrastruktúra védelme szempontjából alapvető szerepet játszik az előre meghatározott kockázatelfogadási kritériumokon és előre meghatározott módszertanon alapuló folyamatos kockázatkezelés. Ebben a tekintetben kulcsfontosságúak a kockázatértékelések és a stressztesztek során gyűjtött adatok. Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon – többek között a sikeres innovációkkal kapcsolatban – a tapasztalatok és a szakértelem gyors terjesztésére, a tagállamoknak a Bizottság támogatásával, az európai választási együttműködési hálózat keretében és a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoporttal szoros együttműködésben meg kell osztaniuk egymással a kockázatértékelések és a kockázatcsökkentő intézkedések elvégzésével kapcsolatos releváns gyakorlati módszereket. Ennek az információcserének ki kell terjednie a válságkezelésre és a természeti és az ember okozta váratlan eseményeket, többek között a kiberbiztonsági eseményeket követő gyors helyreállítás biztosítására vonatkozó közös módszertanok és tervek kidolgozására is.

(38)

Az ilyen jellegű fenyegetések elleni megfelelő védekezés érdekében a politikai pártoknak, a politikai alapítványoknak és a kampányszervezeteknek belső tevékenységük és kampánytevékenységük során lépéseket kell tenniük kell a kiberbiztonsági kockázatok kezelésére. A reziliencia biztosítására irányuló figyelemfelkeltő tevékenységek és intézkedések között említhető például a párt tagjai és jelöltjei körében a tevékenységüket és a hozzájuk közel álló szervezetek tevékenységét érintő kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos információk terjesztése, a kiberbiztonsági képzéseken való részvétel, valamint a választási kampányokban igénybe vett digitális platformok és eszközök biztonságának jobb nyomon követése.

(39)

A szavazók megbízható információkkal való ellátásának biztosításához fontos a választásokat övező információs környezet védelme is. A többek között a közösségi médiában, automatikus eszközökkel megvalósított információmanipuláció, beavatkozás és dezinformációterjesztés kedvezőtlen következményekkel járhat a demokratikus diskurzus minőségére, a szavazati jog gyakorlására, valamint a választási folyamattal kapcsolatos választói benyomásokra és hozzáállásra nézve, és hosszú távon befolyásolhatja többek között a jövőbeli választásokon való részvételt. A mesterséges intelligencia felhasználható olyan képek, hanganyagok és videók – úgynevezett „mélykamu” tartalmak – készítésére és manipulálására, amelyek létező személyekre, helyekre vagy eseményekre hasonlítanak, és adott esetben valótlanul hitelesnek tüntethetnek fel egy adott személyt. A politikai reklám a dezinformáció és a külföldi beavatkozás eszköze lehet, különösen akkor, ha a reklám nem fedi fel annak politikai jellegét, szponzorainak és finanszírozóinak kilétét, valamint azt, hogy hol és hogyan targetálták. A Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról, amely közös normákon alapuló, kötelező erejű keretet hoz létre, és lehetővé teszi a polgárok számára a politikai hirdetések felismerését és demokratikus jogaik tájékozott módon történő gyakorlását. A javaslat korlátozni fogja és keretbe fogja foglalni a személyes adatok politikai reklámok targetálására való felhasználását is. A dezinformáció visszaszorítását célzó, 2022-ben megerősített gyakorlati kódex (25) a dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében önszabályozási normákat határoz meg. A Bizottság nemrégiben jogalkotási javaslatot terjesztett elő a mesterséges intelligencia szabályozására, (26) amely biztosítani fogja a mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak címkézését és eredetének megjelölését.

(40)

Az illetékes hatóságok és a politikai döntéshozók támogatása érdekében a tagállamok a közvélemény-kutatásokra és a felmérésekre a választásokkal kapcsolatos kulcsfontosságú dezinformációs üzenetek elterjedtségének és szociodemográfiai eloszlásának nyomon követésére szolgáló eszközként tekinthetnek. Az ilyen jellegű közvélemény-kutatások keretében szerzett információk a kutatók, az újságírók, a választási megfigyelők, a civil társadalom és más érdekelt felek rendelkezésére bocsáthatók.

(41)

A politikai pártok külön felelőssége az is, hogy – az alapvető jogok és a demokratikus értékek teljeskörű tiszteletben tartása mellett – védelmezzék a választások körüli információs környezetet, és ennek érdekében biztosítsák, hogy a szavazók időben, hozzáférhető és érthető módon pontos tájékoztatást kapjanak, illetőleg más érdekelt felekkel együttműködve kezeljék a választásokkal kapcsolatos információmanipulációt, beavatkozást és dezinformációt.

(42)

Annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok jól tájékozottak legyenek és tisztában legyenek azzal, hogy hogyan garantálhatják véleményük szabad kialakítását, elő kell segíteni a választásokba való beavatkozásokkal kapcsolatos reziliencia- és tudatosságnövelést, valamint képzést. A civil társadalom, a médiaszervezetek, a kutatóintézetek és a tudományos körök szerepe a társadalmi tudatosság, a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás fejlesztésében kulcsfontosságú ahhoz, hogy a polgárok rendelkezzenek az ahhoz szükséges készségekkel, hogy a demokratikus szférát érintő összetett helyzetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Ezek a készségek különösen fontosak a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepével összefüggésben, például a választási kampányokban olyan esetekben, amikor a polgárok mesterségesintelligencia-rendszereket vesznek igénybe választási döntéseik megalapozásához. A tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk az információmanipuláció, a beavatkozás és a dezinformáció kezelését célzó, valamint a szabad, tisztességes és reziliens választásokkal kapcsolatos tevékenységre uniós szinten igénybe vehető finanszírozási forrásokat, többek között azáltal, hogy népszerűsítik az (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) létrehozott Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program és az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28) létrehozott Erasmus+ program finanszírozási lehetőségeit. Ennek a tevékenységnek elő kell segítenie a polgárok azzal kapcsolatos ismereteit, hogy miként tudnak a médiához hatékonyan és biztonságosan hozzáférni, illetve azt használni, valamint hogy hogyan lehet médiatartalmakat felelősen létrehozni. A tagállamok ösztönözhetik az iskolákat és a felsőoktatási intézményeket is, hogy beépítsék tanterveikbe a médiaműveltséget, a kritikus gondolkodást, a polgárok politikai jogait és kötelezettségeit, a nemzeti és az uniós szintű demokratikus intézmények és folyamatok működésének megértését és a demokratikus részvétel előmozdítását.

(43)

A választásokkal kapcsolatos információmanipuláció, beavatkozás és dezinformáció megelőzése (pre-bunking) a választási eljárásokra vonatkozó megbízható információk előzetes közzétételén alapul. A választási eljárásokkal kapcsolatos információmanipuláció és dezinformáció leleplezésének (debunking) kulcsa a gyors és megbízható reagálás. A jelenlegi gyorsan változó biztonsági környezetben különös jelentőséget nyernek a választási eljárásokkal kapcsolatos online és offline információmanipuláció, beavatkozás és dezinformáció hatékony megelőzéséről és leleplezéséről a választási és az egyéb illetékes hatóságok részére tartott képzések. A tagállamoknak további kiegészítő intézkedéseket is végre kell hajtaniuk a választásokat zavaró dezinformáció és információmanipuláció ellen. Ennek kapcsán támaszkodhatnak a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjára és annak regionális központjaira, amelyek információforrásként szolgálhatnak a választási folyamatokban részt vevő szervezetek – például választási megfigyelők, felvilágosítást adó szervezetek és egyéb információterjesztők – számára a választásokkal kapcsolatos dezinformáció megelőzésének módjaival kapcsolatban.

(44)

Az (EU) 2018/234 bizottsági ajánlás (29) már arra ösztönzi az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy a tagállami tapasztalatok alapján azonosítsák a választási folyamatot fenyegető, dezinformációból eredő kockázatok azonosítására, mérséklésére és kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatokat. Azóta a biztonsági környezetben a korábbi választásokhoz képest bekövetkezett változások még súlyosabbá tették ezeket a kockázatokat. A nemzeti illetékes hatóságoknak ezért tovább kell fejleszteniük és naprakésszé kell tenniük ezeket a bevált gyakorlatokat, többek között a felderítésre szolgáló mesterségesintelligencia-eszközök használata révén. A nemzeti választási hálózatoknak fokozniuk kell az e téren folytatott együttműködésüket, többek között a bevált módszereknek az európai választási együttműködési hálózat keretében történő cseréje és a riasztási rendszerrel való szoros együttműködés révén. Ez magában foglalhatja a szakértelem kölcsönös megosztását az olyan tagállamok között, amelyek hasonló kihívásokkal küzdenek, többek között földrajzi helyzetük miatt.

(45)

A nemzeti választási hálózatok, az európai választási együttműködési hálózat, a médiaplatformok és a politikai reklámok közzétevői közötti egyértelmű együttműködési csatornák segíthetnek csökkenteni az információmanipuláció és a dezinformáció veszélyét a választások során, különösen a megbízható információk terjesztésének előmozdítására vonatkozó szabványok kidolgozásának támogatásával. A tagállamok már együttműködnek az információmanipuláció és a dezinformáció kezelése érdekében az európai választási együttműködési hálózat, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (30), a riasztási rendszer (31) és más rendszerek keretében, és multidiszciplináris reagálást dolgoznak ki a választási folyamatokban előforduló információmanipulációs, beavatkozási és dezinformációs fenyegetések ellen. E hálózatoknak folytatniuk kell a megfelelő válaszok kidolgozását, többek között a tagállamok közötti együttműködés támogatása révén. Meg kell erősíteni az európai választási együttműködési hálózat és a fentebb említett egyéb, a választási folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységeket folytató európai hálózatok közötti együttműködést, többek között a választási rezilienciára irányuló közös mechanizmus keretében. Támogatni kell a bevált gyakorlatokat, beleértve a különböző hálózatok együttes üléseit, mint amilyen például az európai választási együttműködési hálózat és a riasztási rendszer 2023. december 6-i együttes ülése. Az európai választási együttműködési hálózatnak – a szabad, tisztességes és reziliens európai választásokra vonatkozó átfogó megközelítésének részeként – továbbra is elő kell segítenie az olyan nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, mint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala.

(46)

A harmadik országok részéről nemzeti politikai pártoknak, politikai alapítványoknak, politikai jelölteknek és kampányszervezeteknek nyújtott adományok – különösen, ha azokat nem ellenőrzik – jogosulatlanul befolyásolhatják az Unió demokratikus folyamatait, és a harmadik országok beavatkozásának eszközévé válhatnak. Az ilyen adományok befolyásolhatják a politikai verseny tisztességességét vagy integritását, a választási folyamat torzulásához vezethetnek, torzíthatják az egyenlő versenyfeltételeket a bevételi és kiadási felső határokra vonatkozó szabályok megsértésével, korrupcióhoz vezethetnek, vagy fenyegetést jelenthetnek a tagállam közrendjére nézve. A harmadik országok által politikai pártoknak, politikai alapítványoknak, jelölteknek, kampányszervezeteknek és adott esetben politikai mozgalmaknak nyújtott adományokat ezért korlátozni vagy tiltani kell, és azokra minden esetben átláthatósági követelményeket kell alkalmazni.

(47)

Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) szabályozza az európai politikai pártok finanszírozását, többek között a harmadik országokból származó finanszírozás tekintetében. E rendelettel összhangban az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok nem fogadhatnak el névtelen adományokat vagy hozzájárulásokat valamely tagállam vagy harmadik ország hatóságától, illetve olyan vállalkozástól származó adományokat, amely felett ilyen hatóság közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat tulajdonjoga, pénzügyi részesedése vagy az adott vállalkozásra irányadó szabályok alapján, valamint nem fogadhatnak el adományokat harmadik országbeli magánszervezetektől vagy olyan harmadik országbeli magánszemélyektől, akik nem jogosultak szavazni az európai parlamenti választásokon.

(48)

Az Európa Tanácsnak a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásával kapcsolatos korrupció elleni közös szabályokról szóló ajánlása (33) hangsúlyozza, hogy az államoknak kifejezetten korlátozniuk, tiltaniuk vagy más módon szabályozniuk kell a külföldi adományozók által a politikai pártoknak nyújtott adományokat. A Velencei Bizottságnak a politikai pártok finanszírozásáról szóló iránymutatása (34) kimondja, hogy meg kell tiltani a külföldi államoktól vagy vállalkozásoktól származó adományokat, bár ez a tilalom nem akadályozhatja meg a külföldön élő állampolgároktól származó adományokat. Ezen iránymutatással összhangban más korlátozások is előirányozhatók, nevezetesen az egyes hozzájárulások maximális szintje, az ipari vagy kereskedelmi jellegű vállalkozásoktól vagy vallási szervezetektől származó hozzájárulások tilalma, vagy a választásokon jelöltként indulni kívánó pártok tagjainak a választási ügyekre szakosodott közjogi szervek általi előzetes ellenőrzése.

(49)

A külföldi beavatkozás megakadályozása érdekében tagállamoknak azonosítaniuk és kezelniük kell a harmadik országokból politikai pártok, politikai alapítványok, politikai jelöltek és kampányszervezetek részére nyújtott adományokkal kapcsolatos jogszabályaik és egyéb szabályozási intézkedéseik esetleges hiányosságait. Hatékony megoldást kell találniuk a vonatkozó szabályok megkerülésére, többek között a más személy nevében történő adományozás tilalmának megfontolásával. Adomány alatt értendő bármely készpénzadomány, bármely természetbeni felajánlás, áru, szolgáltatás vagy munkálatok piaci érték alatti nyújtása és/vagy bármely egyéb olyan ügylet, amely gazdasági előnyt jelent az érintett szervezet számára (ideértve a kölcsönöket is), kivéve a magánszemélyek által önkéntesen végzett szokásos politikai tevékenységeket. Ezzel összefüggésben a tagállamok felhasználhatják az OECD vezető állami integritási tisztviselőkből álló munkacsoportjának (35) és az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (36) (GRECO) iránymutatásait.

(50)

A Bizottság a jogállamisági jelentések keretében nyomon követi a tagállamokban a politikai pártok finanszírozásához kapcsolódó korrupció megelőzését, és 2022 óta ajánlásokat ad ki ezzel kapcsolatban.

(51)

A választási folyamat integritásának támogatása és a szabad és tisztességes választásokra gyakorolt tényleges vagy előre látható negatív hatások kezelése érdekében a politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó szervezeteknek értékelniük kell a harmadik országokból származó adományokból és a potenciálisan korrupcióhoz vagy más bűnözői tevékenységekhez kapcsolódó adományokból eredő kockázatokat. Kockázatértékelésük során a politikai pártoknak és kapcsolódó szervezeteiknek fontolóra kell venniük, hogy intézkedéseket hoznak az azonosított kockázatok kezelésére, többek között a donorok megfelelő azonosítása révén, hogy elkerüljék a strómanokon keresztül történő rejtett finanszírozás kockázatát.

(52)

A tagállamoknak fokozniuk kell az európai választási együttműködési hálózat keretében folytatott együttműködést, többek között azáltal, hogy közösen meghatározzák a harmadik országokból nemzeti politikai pártok, politikai alapítványok és kampányszervezetek részére nyújtott adományokra és egyéb támogatásokra vonatkozó közös normákat és referenciákat.

(53)

Az európai parlamenti választások európai jellegének és hatékony lebonyolításának további erősítése érdekében folytatni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy minden polgár részt vegyen az európai parlamenti választásokon, és tovább egyszerűsödjön a kapcsolódó választójog gyakorlása.

(54)

A szavazóhelységek nyitvatartására vonatkozó információknak a választások előtt kellő időben történő terjesztése, valamint a választások – így az európai parlamenti választások – napján a szavazóhelyiségek korai megnyitásának és késői bezárásának biztosítása több polgár számára tenné lehetővé, hogy szavazhasson, különösen azok számára, akik távoli területeken élnek vagy nem szokványos munkaidőben dolgoznak.

(55)

Amint azt a 2019. évi európai parlamenti választásokról szóló jelentés, a 94/80/EK irányelv alkalmazásáról szóló 2018. évi jelentés (37) és az európai polgárságról szóló 2020. évi jelentés (38) is említi, a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell az uniós polgárok választójogának gyakorlását, és elő kell mozdítaniuk a jogaikkal és az alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatos tudatosságot. Foglalkozniuk kell továbbá a mobilis uniós polgárok európai parlamenti választásokon akár választóként, akár jelöltként való részvétele előtt álló lehetséges akadályokkal. A releváns jogokra és az alkalmazandó eljárásokra vonatkozó tájékoztatást elősegíthetné az általánosan rendelkezésre álló digitális eszközök – mint például az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott egységes digitális kapu (39) – igénybevétele, amely hozzáférést biztosít a releváns uniós és nemzeti weboldalakhoz, többek között a választójogra vonatkozóan. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják ki a Bizottság által uniós szinten rendelkezésre bocsátott kommunikációs és problémamegoldó szolgáltatásokat, például a Europe Direct ügyfélszolgálati központot (EDCC) és a SOLVIT-ot annak érdekében, hogy az uniós polgároknak pontos és időszerű tájékoztatást nyújthassanak az állampolgári jogokról és a választási eljárásokról.

(56)

További kommunikációs intézkedések erősíthetnék az európai parlamenti választások európai jellegét. A nemzeti politikai pártoknak a lehető leghamarabb el kell kezdeniük az EP-választási kampányt, mivel ezek a pártok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az uniós polgárok – köztük a mobilis uniós polgárok – figyelme ráirányuljon az európai parlamenti választásokra. Amint az a 2019. évi európai parlamenti választásokról szóló bizottsági jelentésben is szerepel, a különböző uniós intézmények, a tagállamok és a civil társadalom közös kommunikációs erőfeszítései továbbra is kulcsfontosságúak az európai parlamenti választások európai jellegének erősítésében.

(57)

A nemzeti politikai pártok és az európai politikai pártok, illetve az Európai Parlamenten belüli politikai csoportok közötti kapcsolat átláthatóságának további fokozása érdekében a nemzeti politikai pártok számára lehetővé kell tenni, és ösztönözni kell őket arra, hogy a kampány kezdete előtt tegyék közzé, melyik európai politikai párthoz kapcsolódnak, illetve hogy e kapcsolódásuk folyamatban van. A választások európai dimenziójának erősítése érdekében a tagállamoknak ösztönözniük és támogatniuk kell a nyilvánosság ilyen jellegű tájékoztatását. A tagállamok és a politikai pártok más olyan intézkedéseket is támogathatnak, amelyek növelik az európai és a nemzeti politikai pártok közötti kapcsolat átláthatóságát, ideértve például az európai és nemzeti politikai pártokkal közös rendezvények szervezésének támogatását.

(58)

Annak érdekében, hogy az európai politikai pártok betölthessék az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott szerepüket – nevezetesen, hogy hozzájáruljanak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához –, lehetővé kell tenni, hogy Unió-szerte elérhessék tagjaikat és választóikat, többek között azáltal, hogy határokon átnyúló kampányokat folytatnak az Unióban. Az európai parlamenti választások európai jellegének erősítése érdekében a tagállamoknak meg kell könnyíteniük az európai politikai pártok és az Európai Parlament politikai csoportjai számára, hogy eredményes határokon átnyúló kampányokat folytathassanak az Unióban.

(59)

Az európai parlamenti választások integritásának védelme érdekében ösztönözni kell a tagállamokat, hogy továbbra is foglalkozzanak a többszörös szavazás és a többszörös jelöltség veszélyével. E célból a polgárokat tájékoztatni kell a többszörös szavazással kapcsolatos szabályokról és büntetésekről. A tagállamoknak a Bizottság támogatásával időben meg kell osztaniuk egymással a választásokon választóként vagy jelöltként részt vevő mobilis uniós polgárokra vonatkozó pontos adatokat. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak folytatniuk kell a választási ügyekkel foglalkozó szakértői csoport (40) keretében megkezdett előkészületeket annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges adatok hatékony és titkosított cseréjét annak érdekében, hogy a Bizottság által rendelkezésre bocsátott megfelelő biztonságos eszköz segítségével megakadályozzák a többszörös szavazást. A mobilis uniós polgárokat nem szabad a származási országukban tartott választások valamennyi típusa tekintetében törölni a választói névjegyzékből amiatt, hogy felvették őket a lakóhelyük szerinti tagállam választói névjegyzékébe.

(60)

A szabad, tisztességes és reziliens választási folyamatok előmozdítása érdekében az (EU) C(2018) 5949 ajánlásban említett nemzeti választási hálózatokon belüli együttműködést tovább kell erősíteni. A nemzeti választási hálózatok tagjainak tájékoztatniuk kell egymást azokról a kérdésekről, amelyek befolyásolhatják az európai parlamenti választásokat, egyebek között azáltal, hogy közösen azonosítják a fenyegetéseket és a hiányosságokat, megosztják egymással megállapításaikat és szakértelmüket, valamint szükség esetén együttműködési és információmegosztási protokollokat és munkamódszereket hoznak létre a választásokat érintő zavaró események megelőzése, kivédése, az eseményekre való reagálás, hatásaik mérséklése és a helyreállítás érdekében. Amennyiben a bűnüldöző hatóságok nem vesznek részt a nemzeti választási hálózatban, a tagállamok fontolóra vehetik állandó kapcsolat kialakítását a nemzeti választási hálózat és az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságok között, a demokratikus értékek teljeskörű tiszteletben tartásával. A nemzeti választási hálózatok e célból együttműködhetnének más érdekelt felekkel, például kutatókkal, tudományos körökkel, választási megfigyelőkkel és emberijog-védőkkel is. Kapcsolatot kell tartaniuk a nemzeti parlamentekkel is, és velük együtt támogatniuk kell az arra irányuló figyelemfelkeltést, hogy a választási folyamatok integritását meg kell védeni többek között a beavatkozás kockázatával szemben. Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti választási hálózatok megfelelően betölthessék szerepüket és folytathassák tevékenységüket, a tagállamoknak biztosítaniuk kell számukra a szükséges kereteket, erőforrásokat és eszközöket.

(61)

A következő európai parlamenti választások előtti időszakban és a későbbiekben a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti választási hálózataik közötti együttműködést, különösen az európai választási együttműködési hálózat keretében. Ennek során a választásokat érintő kérdésekkel kapcsolatos gyors információcserét támogató mechanizmusokra kell támaszkodniuk,