European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat L


2023/2825

2023.12.18.

A BIZOTTSÁG (EU, EURATOM) 2023/2825 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. december 12.)

a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek kezelésére és végrehajtására vonatkozó szabályok létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 220a. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2022/2434 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) oly módon, hogy a Bizottság által végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek végrehajtására szolgáló egységes finanszírozási módszerként bevezette a diverzifikált finanszírozási stratégiát. A költségvetési rendelet 220a. cikke azokra a pénzügyi támogatási programokra alkalmazandó, amelyek esetében az alap-jogiaktusok 2022. november 9-én vagy azt követően lépnek hatályba. A diverzifikált finanszírozási stratégia nem alkalmazandó azokra a meglévő programokra, amelyek keretében a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveleteket továbbra is a hagyományos back-to-back módszer szerint kell elvégezni, a költségvetési rendelet 220. cikkével összhangban. A back-to-back módszer kivételes esetekben az új pénzügyi támogatási programokra is alkalmazható, viszont minden Euratom-programra alkalmazandó.

(2)

A költségvetési rendelet 220a. cikke értelmében a Bizottságnak kell meghatároznia a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. E szabályoknak irányítási keretből, kockázatkezelési eljárásokból és költségallokációs módszerből kell állniuk, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi támogatással kapcsolatban az Unió részéről felmerült valamennyi költséget a kedvezményezett ország viselje. Ezért meg kell határozni a Bizottság által a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekre és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletekre alkalmazandó szabályokat.

(3)

A Bizottság a diverzifikált finanszírozási stratégiát első alkalommal a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállítás támogatására szolgáló ideiglenes uniós eszköz, a Next Generation EU (Európai Uniós Helyreállítási Eszköz, a továbbiakban: NGEU) keretében végrehajtott hitelfelvételi műveletekre alkalmazta. Ez tette lehetővé az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti vissza nem térítendő támogatások és hitelek, továbbá az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet (4) 2. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb uniós programok célját szolgáló források sikeres bevonását.

(4)

Az irányítási modell és az NGEU keretében a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges folyamatok kialakítása a C(2021) 2502 bizottsági végrehajtási határozattal (5) összhangban történt. Ezek a szabályok többek között irányítási keretet, kockázatkezelési és megfelelési eljárásokat foglalnak magukban. Az (EU, Euratom) 2022/2545 bizottsági végrehajtási határozat (6) keretében egy költségallokációs módszer került kidolgozásra. A költségvetési rendelet 220a. cikke szerinti diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtására vonatkozó szabályokat indokolt az NGEU irányítási modelljére alapozni.

(5)

Bár ezt a határozatot elsősorban a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott műveletekre kell alkalmazni, indokolt az abban meghatározott szabályok egy részét a back-to-back módszer szerint végrehajtott műveletekre is kiterjeszteni. Ez a megközelítés – az alkalmazhatóság mértékéig – biztosítaná az összhangot a különböző programok között. Azt is garantálná, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban valamennyi műveletre a legszigorúbb szabályok vonatkozzanak. Ez vonatkozna a kockázatkezeléssel és a megfelelési eljárásokkal kapcsolatos szabályokra is.

(6)

Az éves forrásbevonási határozatban rögzíteni kell a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek elemeit és egyéves időszakra likviditáskezelési műveletekre vonatkozó engedélyt kell adnia. Elsősorban az elvégzendő hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek méreteit kell megállapítania, az uniós költségvetés és a hitelkedvezményezettek teljes kitettségének meghatározása céljából. E célból a határozatnak meg kell állapítania a hosszú távú finanszírozás maximális kibocsátási összegeinek tartományát az összes célra vonatkozóan, a rövid távú finanszírozás maximális kintlévő összegét, az uniós hosszú távú finanszírozás maximális átlagos futamidejét, a kibocsátásonkénti végleges kintlévő összeg felső határát, valamint adott esetben a Bizottság által saját számlára tartható és kiegészítő finanszírozási forrásként vagy a másodlagos piac támogatására felhasználható kibocsátások maximális összegét. Az éves forrásbevonási határozatnak azt is engedélyeznie kell, hogy a kifizetésekhez szükségesnél nagyobb készpénzállományokat pénzpiaci eszközökbe lehessen befektetni.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolódó pénzügyi támogatási programok keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak, amikor azok fizetése esedékessé válik, a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteit féléves finanszírozási tervek alapján kell végrehajtani. A finanszírozási tervek ezen időszak alatt a kapcsolódó programok végrehajtása érdekében a következő félévben és az azt követő időszakokban teljesítendő kifizetések alapján pontosítanák ezeket a műveleteket. Ezért a finanszírozási műveletek zökkenőmentes tervezésének és szervezésének biztosítása érdekében a finanszírozási terv megalkotása révén többéves alapon biztosítani kell a kapcsolatot a várható kifizetési igényekkel. A hitelfelvételből származó, a további időszakokban várható kifizetési igények teljesítésére szánt bevételek likviditáskezelési műveletek útján kezelhetők. A finanszírozási tervet az éves forrásbevonási határozatban meghatározott határértékek és engedélyek alapján kell kidolgozni. A finanszírozási terv képezi a következő időszakra vonatkozó indikatív finanszírozási tervekről a piaci szereplőknek nyújtandó információk alapját.

(8)

A finanszírozási terv azáltal, hogy általános szabályként hat hónapos időszakra rögzíti az indikatív maximális hitelfelvételi összeget és meghatározza a tervezett műveletek bizonyos egyéb kulcsfontosságú paramétereit, a kibocsátások nagyobb kiszámíthatóságát is biztosítaná, miközben megőrzi a rugalmasságot és biztosítja a piacok átláthatóságát. A megcélzott befektetői bázisnak információkra van szüksége a közelgő kibocsátásokról és az indikatív ütemezésről, hogy elkészíthessék befektetési terveiket. A Bizottság képessége, hogy a finanszírozási tervek végrehajtása során pénzpiaci tranzakciók és adósságkezelési műveletek révén optimalizálja a hitelfelvételi struktúrát, lehetővé teszi számára, hogy előnyösebb eredményeket érjen el, és csökkentse a likviditáshiány kockázatát.

(9)

Az éves forrásbevonási határozatnak és a finanszírozási tervnek a költségvetési rendelet 220a. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére nyújtott tájékoztatás, valamint a piacokkal és a nyilvánossággal folytatott kommunikáció alapjául kell szolgálnia. A Bizottságnak továbbá a költségvetési rendelet 220a. cikkének (2) bekezdésével összhangban átfogó módon és rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájának valamennyi vonatkozásáról.

(10)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében a pontos és érdemi finanszírozási tervek meghatározása attól függ, hogy a pénzügyi támogatási programok végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselők rendszeresen és időben közlik-e az információkat, a kifizetések várható jóváhagyására vonatkozó határidőkön és összegeken belül. Ezt az információt a Bizottság pénzügyi előrejelzési eszközén keresztül közölni kell a Költségvetési Főigazgatósággal mint a finanszírozási tervek meghatározásáért és végrehajtásáért felelős szolgálattal.

(11)

A diverzifikált finanszírozási stratégiának arra kell törekednie, hogy az ügyletek megbízható tervezése és zökkenőmentes végrehajtása révén az Unió számára – az uralkodó piaci körülmények között a lehető legjobb feltételek mellett – a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket teremtse meg. Tekintettel arra, hogy forrásbevonásra van szükség annak érdekében, hogy az adott programok részére teljesíteni lehessen a kifizetéseket, a Bizottság korlátozott mérlegelési jogkörrel rendelkezik a piaci ügyletek időzítését illetően. A diverzifikált finanszírozási stratégia a finanszírozási technikák szélesebb skálájával ruházza fel a Bizottságot, beleértve a rövid távú finanszírozást is, ami lehetővé tenné számára, hogy csökkentse a piaci végrehajtási kockázatot, ha az a kedvezőtlen piaci körülmények miatt szükséges.

(12)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretébe tartozó finanszírozási eszközöknek többek között különböző referenciakötvényeket és uniós kincstárjegyeket kell magukban foglalniuk. A diverzifikált finanszírozási stratégia szerinti hitelfelvételi műveleteket aukciók, konzorciális ügyletek vagy zártkörű kibocsátások formájában kell megszervezni, attól függően, hogy a műveletek mérete és jellege alapján melyik a legmegfelelőbb.

(13)

A diverzifikált finanszírozási stratégiának magában kell foglalnia a rövid távú eszközök kibocsátására és egy likviditási puffer fenntartására irányuló képességet, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy áthidalja a hitelfelvétel és a kifizetés közötti időbeli eltéréseket, és kedvezőtlen finanszírozási feltételek esetén is teljesítse a kifizetési kérelmeket. A rugalmasság és a hatékonyság biztosítása érdekében az uniós kincstárjegyek révén történő rövid távú hitelfelvételi műveleteket rendszeres aukciókon keresztül kell végrehajtani. Ezeket az aukciókat oly módon kell megszervezni, hogy biztosított legyen az Unió kibocsátói státuszának átláthatósága és kiszámíthatósága, valamint a résztvevőkkel szembeni egyenlő bánásmód.

(14)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott adósságkezelési műveletek lehetővé teszik a kamatlábak és más pénzügyi kockázatok jobb kezelését. Ezért indokolt engedélyezni a származtatott ügyletek, például a csereügyletek alkalmazását a kedvezményezett országoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos kamat- vagy egyéb pénzügyi kockázatok kezelése érdekében, mindenkor tiszteletben tartva a költségvetési egyensúly elvét, vagy fedezett vagy fedezetlen pénzpiaci ügyleteket kell kötni a tagállamok adósságkezelő intézményeivel, szupranacionális intézményekkel, nemzeti közszektorbeli ügynökségekkel, központi bankokkal, hitelintézetekkel és megfelelő hitelképességgel rendelkező befektetési vállalkozásokkal vagy központi szerződő felekkel. Ezzel összefüggésben a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy likviditáskezelés és az uniós kötvények piacának likviditásának támogatása céljából visszavásárolja és/vagy tartalékolja saját kötvényeit.

(15)

A likviditáskezelési műveletek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy kedvezőbb feltételeket érjen el a folyósítási előrejelzések teljesítéséhez szükségesnél nagyobb készpénzállományra vonatkozóan. E célból helyénvaló lehetővé tenni a szükségest meghaladó készpénzállomány pénzpiaci eszközök útján történő befektetését, amennyiben ez célszerű. Ilyen lehetőségek merülhetnek fel, ha az előrejelzettektől a várthoz képest elmaradó összegű kifizetések miatt előre nem látható készpénzegyenlegek halmozódnak fel. Alternatív megoldásként a Bizottság – az intenzív folyósítási időszakokra felkészülve – előzetesen is bevonhat forrásokat annak érdekében, hogy elkerülje a műveletek rövid időszakokra történő erőteljes koncentrálódását, és ezzel együtt e műveletek végrehajtásának és árazásának kockázatait. A likviditáskezelési stratégia kidolgozása vagy módosítása során helyénvaló konzultálni a kockázatkezelési igazgatóval és a számvitelért felelős tisztviselővel.

(16)

A hitelnyújtási műveleteket a vonatkozó alap-jogiaktusnak és az adott hitelmegállapodásoknak megfelelően kell végrehajtani. Indokolt meghatározni a hitelek folyósításának minimumfeltételeit. Biztosítani kell továbbá, hogy a kedvezményezett országok viseljék az Unió részéről a hitellel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, a Bizottság által egy külön határozatban meghatározott módszernek megfelelően, amelyet az ilyen költségek kiszámítására vonatkozó részletes iránymutatások egészítenek ki.

(17)

A kedvezményezett országok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a Bizottságot arra, hogy rögzített kamatfedezet mellett nyújtson hiteleket. Ehhez a Bizottságnak adott esetben pénzügyi eszközöket, például kamatláb-csereügyleteket kell alkalmaznia a rögzített kamatozású hitelek nyújtásához. A származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok kezelésének költségeit a kedvezményezett országnak kell viselnie.

(18)

A meglévő pénzügyi támogatási programok keretében a hitelfelvételi műveleteket a 2019-ben létrehozott és 2021-ben aktualizált „EU-Euratom adósságkibocsátási program” (a továbbiakban: adósságkibocsátási program) keretében kell végrehajtani. Ez magában foglalja többek között a kibocsátási körlevelet, amely tartalmazza az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a piacok részére nyújtandó összes információt, valamint a hitelfelvételi tevékenységekhez elengedhetetlen partnerekkel kötött operatív és szerződéses megállapodásokat. A diverzifikált finanszírozási stratégia szerinti hitelfelvételi műveleteket az adósságkibocsátási program keretében kell végrehajtani, a meglévő dokumentáció szükséges módosításainak bevezetését követően.

(19)

A diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési műveleteinek végrehajtása érdekében megfelelő operatív kapacitásokat kell kialakítani, beleértve az ügyleti elszámolási kapacitásokat, egy aukciós platformot, valamint a repoügyletek és a csereügyletek igénybevételének lehetőségét.

(20)

Annak érdekében, hogy a Bizottság végrehajthassa a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési műveleteit és a kapcsolódó hitelnyújtási műveleteket, külön számlákat kell nyitnia kizárólag e műveletek céljaira. Ezekre a számlákra ugyanazoknak a szempontoknak kell vonatkozniuk, mint az NGEU műveleteinek számláira. Kiemelten fontos, hogy az e műveletekből eredő likviditási kockázat kezelése érdekében biztonságos és célhoz kötött prudenciális készpénzállományt kell létrehozni a kifizetésekhez. Az ilyen célzott prudenciális készpénzpuffer tartására vonatkozó követelmény a diverzifikált finanszírozási stratégia kockázatkezelési megközelítésének szerves és nélkülözhetetlen részét képezi. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a kritikus készpénzállományok ne legyenek kitéve a tartalékokkal rendelkező intézmény nemteljesítéséből eredő partnerkockázatnak, elengedhetetlen, hogy ezeket a prudenciális készpénzállományokat valamely jegybanknál tartsák. Az említett készpénzállományokat az Európai Központi Banknál (EKB) vezetett elkülönített számlán kell tartani, és a rövid távon esedékessé váló kifizetések teljesítéséhez szükséges legalacsonyabb szinten kell tartani, de összegük a kibocsátás és a kifizetés ütemezésétől függően változhat. Az EKB-val pénzintézeti szolgáltatásokról szóló szerződést kell kötni, amely lehetővé teszi a kapcsolódó költségek fedezését. A prudenciális készpénzállományt meghaladó bármely egyéb összeg pénzpiaci eszközök révén befektethető, vagy engedélyezett partnereknél vezetett külön számlákon tartható.

(21)

Ezenkívül a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletekre vonatkozó kockázatkezelési és megfelelési keretnek kell biztosítania az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, és garantálnia kell, hogy valamennyi tevékenységet az integritás, a feddhetetlenség, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás legszigorúbb szabályaival összhangban végezzék. E tekintetben a korábban a C(2021) 2502 végrehajtási határozattal létrehozott kockázatkezelési igazgató szerepe kiterjesztésre került az (EU, Euratom) 2022/2544 bizottsági végrehajtási határozat (7) szerinti diverzifikált finanszírozási stratégia hatálya alá tartozó valamennyi műveletre. A kockázatkezelési igazgatót a Kockázati és Megfelelési Bizottság támogatja feladatai ellátásában. Bizonyos változtatások szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy a Kockázati és Megfelelési Bizottság összetétele alkalmas legyen a kockázatkezelési igazgató megfelelő támogatására és összhangban legyen a bevált gyakorlatokkal, valamint hogy a kockázatkezelési igazgató kibővített feladatköre megfelelően figyelembevételre kerüljön. E változtatásoknak magukban kell foglalniuk az uniós programok finanszírozását célzó kibocsátásokért felelős igazgatóság igazgatójának a Kockázati és Megfelelési Bizottság állandó megfigyelő tagjává történő felvételét annak érdekében, hogy a műveletek felügyelete során lehetővé váljon a véleménycsere, továbbá magukban kell foglalniuk legfeljebb három független szakértő kinevezésének lehetőségét, valamint a Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó egyértelműbb követelmények meghatározását.

(22)

A kockázatkezelési igazgatónak a bevált gyakorlatokkal és az elismert nemzetközi standardokkal összhangban magas szintű kockázati és megfelelési politikát kell kidolgoznia, amely a műveletek teljes függetlenség mellett történő végrehajtására vonatkozó kockázati és megfelelési iránymutatásokat tartalmaz. Az adósságkezelési és likviditáskezelési műveletek fokozatos bevezetése további kockázatokkal jár, például partner-hitelkockázattal. Ezek a műveletek a kockázatkezelési igazgató általi további nyomon követést igényelnek annak biztosítása érdekében, hogy azok a magas szintű kockázati és megfelelési politikában meghatározott kockázatkezelési kereten belül maradjanak. E tekintetben a kockázatkezelési igazgatónak e műveletek fokozatos bevezetésével párhuzamosan új kockázati korlátokat és kockázatfigyelési megoldásokat kell meghatároznia.

(23)

A kockázatkezelési igazgatónak különösen arról kell gondoskodnia, hogy a műveletek megfeleljenek a magas szintű kockázati és megfelelési politikának, és hogy az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokat azonosítsák, megértsék, kezeljék és jelentsék a kockázatkezelési igazgatónak. E feladatok ellátása során a kockázatkezelési igazgatót egy megfelelési vezetőnek kell támogatnia, aki közvetlenül a kockázatkezelési igazgatónak számol be a szabályoknak és eljárásoknak való megfeleléssel, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos kérdésekről.

(24)

Az irányítási modell és az NGEU keretében a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges folyamatok kialakítása a C(2021) 2502 végrehajtási határozattal összhangban történt, amelynek helyébe a Bizottság által a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekre és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletekre alkalmazandó szabályokat meghatározó (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat lépett. Ez a határozat az említett végrehajtási határozatokban megállapított elvekre épül. A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott valamennyi műveletre alkalmazandó szabályok egységességének biztosítása érdekében indokolttá vált az (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezése.

(25)

Annak biztosítása érdekében, hogy az éves forrásbevonási határozat elfogadása e határozattal összhangban és azzal párhuzamosan történjen, és kellő időben ahhoz, hogy lehetővé váljon a 2024-ben azonnal elindítandó kötvénykibocsátási program végrehajtása, e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. fejezet

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a határozat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 220a. cikkének hatálya alá tartozó hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési műveletekre irányuló diverzifikált finanszírozási stratégiának, valamint a kapcsolódó hitelnyújtási műveleteknek a végrehajtására vonatkozó szabályokat határozza meg.

(2)   A 4. fejezet a back-to-back módszer szerint végrehajtott hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekre is alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.

„hitelfelvételi műveletek”: piaci műveletek, különösen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelfelvétel céljából történő kibocsátása, beleértve a megújuló hiteleket is;

2.

„adósságkezelési műveletek”: a hitelfelvételi műveletekből eredő adóssághoz kapcsolódó piaci műveletek, amelyek célja a kintlévő adósság szerkezetének optimalizálása, a kamatlábkockázat mérséklése, a másodlagos piaci likviditás támogatása vagy más pénzügyi kockázatok mérséklése;

3.

„likviditáskezelési műveletek”: a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekből származó bevételek be- és kiáramlásának kezelésére irányuló műveletek ezen összegek költséghatékony kezelésének lehetővé tétele érdekében;

4.

„hitelnyújtási műveletek”: a költségvetési rendelet 220. cikke szerinti pénzügyi támogatás céljából nyújtott hitelek és hitelkeretek végrehajtásához kapcsolódó műveletek;

5.

„kifizetés”: a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekből származó bevételeknek a visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás finanszírozása céljából valamely kedvezményezett részére történő folyósítása;

6.

„programengedélyező tisztviselő”: a C(2018) 5120 bizottsági határozattal (8) létrehozott belső szabályok I. mellékletével összhangban valamely pénzügyi támogatási program és az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján finanszírozott – és az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtó – pénzügyi támogatási program költségvetési sorainak végrehajtásáért felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselő;

7.

„prudenciális készpénzállomány”: az EKB-készpénzszámlán egy meghatározott időszakra vonatkozó, soron következő kifizetéseket megelőzően tartandó készpénzösszeg;

8.

„csereügylet”: az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) III. melléklete 1. szakaszának 10. pontja szerinti csereügylet;

9.

„származtatott ügyletek”: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikke 5. pontjában meghatározott származtatott ügyletek;

10.

„repoügylet” vagy „fordított repoügylet”: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 3. cikkének 9. pontjában meghatározott repoügylet vagy fordított repoügylet;

11.

„vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back): az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott vétel-eladás ügylet vagy eladás-visszavásárlás ügylet;

12.

„pénzpiaci eszközök”: a betéteket, ideértve a lekötött letéti jegyeket, a hitelkereteket, a pénzpiaci alapokat, a pénzpiaci indexeket követő tőzsdén kereskedett alapokat, a kereskedelmi értékpapírokat, a kincstárjegyeket, az egy éven belül lejáró kötvényeket, valamint az értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodásokat magukban foglaló eszközök, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában szereplő „pénzpiaci eszközök” fogalommeghatározásával összhangban;

13.

„konzorciális ügylet”: olyan ügylet, amelynek során a hitelezők egy csoportja, azaz a konzorcium egyetlen hitelfelvevőnek nyújt finanszírozást;

14.

„aukció”: az Unió és az Euratom hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak aukciós platformon keresztül végzett, egymással versengő ajánlatokon alapuló kibocsátási folyamata;

15.

„hosszú távú finanszírozás”: hitelfelvételi műveletekkel történő, egy évnél hosszabb futamidejű finanszírozás, a saját számlára tartott összegek kivételével;

16.

„rövid távú finanszírozás”: hitelfelvételi műveletekkel történő, legfeljebb egyéves futamidejű finanszírozás, valamint fedezetlen pénzpiaci ügyletek és fedezett pénzpiaci ügyletek igénybevétele.

2. fejezet

Hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek

1. szakasz

Finanszírozási stratégia

3. cikk

Éves forrásbevonási, adósságkezelési és likviditáskezelési határozat

(1)   A Bizottság forrásbevonási, adósságkezelési és likviditáskezelési határozatot fogad el, amely meghatározza a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekre vonatkozó egyes felső határokat tartalmazó keretet, és engedélyezi az egy naptári éven belül végezhető likviditáskezelési műveleteket (a továbbiakban: éves forrásbevonási határozat).

(2)   Az éves forrásbevonási határozat a következő paramétereket határozza meg:

a)

a hosszú távú finanszírozás maximális éves összege a programok keretében tervezett kifizetések többéves ütemterve és a refinanszírozási igények alapján;

b)

a rövid távú finanszírozás maximális kintlévő összege; e finanszírozás történhet többek között uniós kincstárjegyek kibocsátásával;

c)

a lejáratkor jellemző koncentrációs kockázatot tükröző kibocsátásonkénti maximális végső kintlévő összeg;

d)

a hosszú távú finanszírozás maximális átlagos futamideje;

e)

adott esetben a Bizottság saját számláján tartható és az uniós értékpapírok másodlagos piacának támogatása vagy rövid távú finanszírozás mozgósítása céljából repoügyletek révén a partnerek rendelkezésére bocsátható saját kibocsátások maximális kintlévő összege;

f)

a 8. cikk szerinti pénzpiaci eszközök felhasználásával történő likviditáskezelési műveletek engedélyezése.

(3)   Az éves forrásbevonási határozat előkészítése során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a)

az alapul szolgáló alap-jogiaktusokból, különösen a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdésében említett alap-jogiaktusokból eredő követelmények;

b)

a kintlévő adóssággal kapcsolatos kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségek, az éves munkaprogrammal összhangban és a pénzügyi programozás figyelembevételével;

c)

összeegyeztethetőség az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatban (13) és adott esetben az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (14) meghatározott korlátokkal, valamint az alapul szolgáló alap-jogiaktusban meghatározott maximális időtartammal vagy maximális átlagos futamidővel. A NGEU esetében ezek a korlátok az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 6. cikkében a kiegészítő saját forrásokra vonatkozóan a tagállamok GNI-jének 0,6 százalékpontjában meghatározott felső határral egyeznek meg, az uniós költségvetésből felvett hitelek tervezett visszafizetése esetében pedig az említett határozat 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott korláttal;

d)

a Bizottság és a kedvezményezett ország között létrejött hitelmegállapodásokban meghatározott hitellejáratok;

e)

a vonatkozó szakpolitikai programok keretében történő kifizetések és refinanszírozási igények többéves ütemterve, figyelembe véve a szélesebb körű kínálati és keresleti szempontokat;

f)

a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek meghatározása szempontjából releváns egyéb tényezők.

(4)   Az éves forrásbevonási határozatot a határozat által lefedett időszak kezdete előtt kell elfogadni.

(5)   Az éves forrásbevonási határozat módosítható, különösen abban az esetben, ha komoly a kockázata annak, hogy a maximális átlagos futamidőt nem lehetne betartani, mert nem sikerült teljes mértékben végrehajtani a hosszú távú finanszírozáshoz szükséges kibocsátásokat, vagy mert megváltozott a (3) bekezdésben említett egy vagy több tényező.

(6)   A Bizottság az éves forrásbevonási határozatról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

4. cikk

Finanszírozási terv

(1)   A főszabályként hat hónapos időszakot lefedő finanszírozási terv indikatív célt határoz meg a hitelfelvételi műveletek révén bevonható és az adósságkezelési műveleteken keresztül kezelt forrásokra vonatkozóan.

(2)   A finanszírozási tervben fel kell tüntetni a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtandó tervezett hitelfelvételi műveleteket és adott esetben adósságkezelési műveleteket valamint likviditáskezelési műveleteket. Az éves forrásbevonási határozatban meghatározott kereten belül, valamint figyelembe véve a 3. cikk (3) bekezdésében említett tényezőket, továbbá az elsődleges és másodlagos piacon érvényes pénzügyi feltételeket, a finanszírozási tervnek többek között a következő paramétereket kell tartalmaznia:

a)

az adott időszakra vonatkozó rövid és hosszú távú finanszírozás várható maximális összege;

b)

a végrehajtandó hosszú távú finanszírozás súlyozott maximális átlagos futamideje;

c)

adott esetben a Bizottság saját számláján tartható és az uniós értékpapírok másodlagos piacának támogatása vagy rövid távú finanszírozás bevonása céljából repoügylet révén a partnerek rendelkezésére bocsátható saját kibocsátások maximális kintlévő összege;

d)

adott esetben a finanszírozási terv elfogadásakor érvényes finanszírozási és kifizetési terveket tükröző indikatív összeg vagy összegtartomány, amelyet a 8. cikkel összhangban pénzpiaci eszközökön keresztül kell befektetni a finanszírozási félév során.

A finanszírozási terv kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kockázatkezelési igazgató véleményét.

(3)   A finanszírozási tervet a terv által lefedett időszak kezdete előtt kell elfogadni.

(4)   A finanszírozási terv a 3. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több tényező lényeges megváltozása esetén módosítható.

(5)   Az elfogadott finanszírozási tervről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. cikk

A tervezett kifizetési igények közlése a finanszírozási terv előkészítése és végrehajtása céljából

(1)   A finanszírozási tervet a programengedélyező tisztviselők által a Költségvetési Főigazgatóság rendelkezésére bocsátandó, a várható kifizetések ütemezésére vonatkozó naprakész információk alapján kell elkészíteni, melyek többéves kifizetési igényeket is magukban foglalhatnak. A megadott információknak a lehetséges mértékig pontosnak és megbízhatónak kell lenniük.

(2)   Egy hónappal a finanszírozási terv elfogadása előtt a programengedélyező tisztviselőknek részletes előrejelzést kell készíteniük az adott programok kifizetési igényeiről.

(3)   A programengedélyező tisztviselők lehetőség szerint biztosítják a tervezett kifizetésekre vonatkozó információk rendszeres, pontos és megbízható frissítését, a kifizetések jóváhagyására irányuló eljárások lezárására vonatkozó határidők változásait is beleértve.

(4)   A programengedélyező tisztviselők az e cikk (1)–(3) bekezdésében előírt információk közlése, vagyis a kifizetési előrejelzésekre vonatkozó információk továbbítása céljából a 12. cikk (2) bekezdésének i. pontjában előírt, a tervezett kifizetési igényekre vonatkozó információk közlésére és frissítésére szolgáló elektronikus rendszert használják.

6. cikk

A hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési műveletek végrehajtása

(1)   Az egyes hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési műveleteket a szóban forgó időszakra vonatkozó finanszírozási tervnek a legutóbbi alkalmazandó frissítésével összhangban kell végrehajtani.

Az 5. cikk (3) bekezdés szerinti rendszeres frissítések alapján a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója rendszeresen utasításokat ad ki az adósságkibocsátás révén bevonandó és adósságkezelési és likviditáskezelési műveleteken keresztül kezelendő összegekre vonatkozóan.

(2)   Az utasítások szerinti összegeket a 7. cikkben meghatározott diverzifikált finanszírozási stratégia alkalmazásával kell bevonni, tiszteletben tartva a finanszírozási tervnek a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott paramétereit.

A hitelfelvételi műveleteknek, az adósságkezelési műveleteknek és a likviditáskezelési műveleteknek tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, ami magában foglalja a szerepek és felelősségi körök megfelelő elkülönítését, a független felügyeletnek és elszámoltathatóságnak, valamint az összes ügylet jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását célzó információ- és jelentéstételi folyamatokat. Ezeket a műveleteket a bevált piaci gyakorlatnak megfelelően és a piaci egyezmények tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

7. cikk

Diverzifikált finanszírozási stratégia

(1)   A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása során a Bizottság adott esetben – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett – a következő elveket alkalmazza a szükséges források hitelfelvétel útján történő bevonására a vonatkozó programok visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás iránti igényeinek kellő időben történő kielégítése, valamint az ebből eredő adósság lehető leghatékonyabb és leggyorsabb kezelése érdekében, ugyanakkor törekszik arra, hogy az uniós költségvetés és a kedvezményezett országok számára az uralkodó piaci feltételek mellett a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket érje el, és törekszik a rendszeres tőkepiaci jelenlétre:

a)

hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek az elsődleges piacon, a másodlagos piacon és a pénzpiacokon végezhetők;

b)

a hitelfelvételi műveleteket különböző lejáratú, a rövid távú finanszírozástól a hosszú távú finanszírozásig terjedő egyedi hitelfelvételek révén kell megszervezni;

c)

a hitelfelvételi műveletek konzorciális ügyletek és aukciók, valamint zártkörű kibocsátás kombinációjával szervezhetők meg, mindkét esetben az (EU, Euratom) 2021/625 bizottsági határozattal (15) létrehozott elsődleges kereskedői hálózatban tagsággal rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások szolgáltatásaira támaszkodva;

d)

az ebből eredő adósságot a futamidő kezelése érdekében meg lehet újítani;

e)

a pénzforgalmi meg nem feleléseket és a likviditási kockázatot adósságkezelési műveletekre és likviditáskezelésre irányuló intézkedések révén kell kezelni;

f)

a kamatkockázatok és egyéb pénzügyi kockázatok a (2) bekezdésben leírt adósságkezelési műveletek révén kezelhetők.

(2)   Amennyiben az a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása során felmerülő, kamatlábkockázatok és egyéb pénzügyi kockázatok jobb kezelése érdekében szükséges, a Bizottság olyan adósságkezelési műveleteket alkalmazhat, amelyek magukban foglalhatják származtatott ügyletek, például a kamatlábbal összefüggő vagy egyéb pénzügyi kockázatok kezelésére szolgáló csereügyletek alkalmazását, E célból a Bizottság visszavásárolhatja és birtokolhatja saját kötvényeit. A csereügyleteket különösen csak a hitelben részesített országok által viselt kamatlábkockázatok fedezésére lehet használni. A származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok kezelésének költségeit a kockázatkezelési művelet kedvezményezettje viseli.

8. cikk

Likviditáskezelési stratégia

(1)   A 14. cikk (2) bekezdésében említett prudenciális készpénzállományt meghaladó likviditási egyenlegek pénzpiaci eszközök révén kezelhetők.

(2)   A pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos műveleteket a tagállamok adósságkezelő intézményei, szupranacionális intézmények, nemzeti közszektorbeli ügynökségek, központi bankok, hitelintézetek és megfelelő hitelképességgel rendelkező befektetési vállalkozások, valamint központi szerződő felek hajthatják végre.

(3)   A Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója meghatározza a likviditástöbblet kezelésének alapvető paramétereit előíró likviditáskezelési stratégiát. A stratégia az alábbiakat tartalmazza:

a)

a befektetési célkitűzések;

b)

adott esetben az alkalmazandó referenciamutatók;

c)

a készpénzállományok és -befektetések maximális időtartama;

d)

az ügyletekben részt vevő partnerek kiválasztására vonatkozó alkalmassági feltételek;

e)

az elfogadható pénzpiaci eszközök;

f)

a biztosítékeszközként megvásárolható és/vagy elfogadható eszközök elfogadhatóságára vonatkozó követelmények.

(4)   A likviditáskezelési stratégia kidolgozásakor vagy módosításakor megfelelően figyelembe kell venni a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett kockázatkezelési igazgató véleményét. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével is konzultálni kell.

2. szakasz

Hitelnyújtási műveletek

9. cikk

Hitelnyújtási műveletek

A hitelnyújtási műveleteket a vonatkozó alap-jogiaktusban megállapított különös szabályokkal, valamint a Bizottság és a kedvezményezett ország között a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megkötött hitelmegállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban kell végrehajtani.

10. cikk

Kifizetések és a hitel lejárat előtti visszafizetése

(1)   A hitelrészletek kifizetését a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kell végrehajtani, a finanszírozás rendelkezésre állásától függően. A hitelmegállapodások tartalmazzák a kedvezményezett ország feltétel nélküli és visszavonhatatlan kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy viseli a hitelfelvételhez kapcsolódó valamennyi költséget, beleértve az adminisztratív költségeket is, visszafizeti a tőkeösszeget és a kamatokat, valamint lehetővé tehetik a származtatott ügyletek, különösen csereügyletek alkalmazását.

(2)   Az (EU) 2021/241 rendelet szerinti hitelmegállapodásoknak tartalmazniuk kell egy lejárat előtti visszafizetésre vonatkozó rendelkezést, amely feljogosítja a Bizottságot, hogy többek között az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkének (5) bekezdésével és 24. cikkének (9) bekezdésével összhangban kérje a hitel előtörlesztését, valamint az el nem számolt előfinanszírozás visszafizetését.

11. cikk

A hitel költségei

(1)   A hitelekhez történő forrásbevonással kapcsolatban az Uniónál felmerülő valamennyi költséget – a kamatláb- és egyéb pénzügyi kockázatok kezelésével kapcsolatos költségeket is beleértve – a költségvetési rendelet 220. cikkével és a vonatkozó alap-jogiaktusokkal összhangban a kedvezményezett országok viselik, és azokat az (EU, Euratom) 2022/2545 végrehajtási határozatban meghatározott módszer szerint kell kiszámítani, külön iránymutatásokkal kiegészítve, továbbá az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett.

(2)   A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az Uniónál felmerülő költségeket a kedvezményezett ország viseli.

(3)   A költségeket rendszeresen ki kell számlázni a kedvezményezett országnak.

3. szakasz

Végrehajtás és jelentéstétel

12. cikk

Operatív kapacitások létrehozása

(1)   A diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési műveletei és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek magukban foglalják azon operatív kapacitások létrehozását és kezelését, amelyek biztosítják, hogy a bevezetett rendszerek hozzájáruljanak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, továbbá azokra megbízható kockázatkezelés, valamint a folyamatok és döntések dokumentálása vonatkozzon.

(2)   Az említett operatív kapacitások különösen a következőket foglalják magukban:

a)

az ügyletek elszámolásának lebonyolításához szükséges megállapodások megtárgyalása, felülvizsgálata és aláírása állami vagy magán hitelintézetekkel, valamint nemzeti vagy nemzetközi központi értéktárakkal;

b)

a hitelfelvételi dokumentáció felülvizsgálata, módosítása, megváltoztatása, átdolgozása és véglegesítése, beleértve az adósságkibocsátási program szerinti dokumentációt is;

c)

az aukciók szervezésére vonatkozó rendelkezések és szabályok megállapítása, beleértve a külső rendszerszolgáltatókkal kötött megállapodásokat és az aukciók eredményességének folyamatos felügyeletét;

d)

egyedi hitelfelvételi ügyletek végrehajtása konzorciális ügyletek, aukciók és zártkörű kibocsátások révén;

e)

az uniós költségvetésre és a kedvezményezett országokra terhelendő, a hitelnyújtási műveletekkel összefüggésben felmerült költségek kiszámítása a Bizottság által külön iránymutatásokban meghatározandó módszernek megfelelően;

f)

szabályok megállapítása, valamint a következő ügyletek és eszközök lebonyolításához szükséges megállapodások – többek között a partnerekkel és a kereskedésirendszer-szolgáltatókkal kötött megállapodások – megtárgyalása, felülvizsgálata és aláírása:

i.

repoügyletek vagy fordított repoügyletek, vétel-eladás ügyletek vagy eladás-visszavásárlás ügyletek és egyéb kötelezettségeket keletkeztető ügyletek;

ii.

származtatott ügyletek, például csereügyletek, amelyek célja a kockázatok kezelése és fedezése, kizárólag hitel céljából;

g)

másodlagos piaci ügyletek, fedezetlen és fedezett pénzpiaci ügyletek végrehajtása, beleértve a fenti f) pont i. és ii. alpontjában említett ügyleteket is;

h)

a likviditáskezelési műveletekhez szükséges szervezett rendszerek vagy eljárások kialakítása;

i)

az 5. cikk (4) bekezdésében említett tervezett kifizetési igényekre vonatkozó információk közlésére és frissítésére szolgáló elektronikus rendszer létrehozása és irányítása.

13. cikk

Jelentéstétel a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásáról

A Bizottság évente kétszer jelentést készít hitelfelvételi, adósságkezelési és likviditáskezelési stratégiájának minden vonatkozásáról, például a jogalap, a kötvények és kincstárjegyek kintlévő összegei, a lejárati szerkezet, a kifizetett támogatások és hitelek, a kifizetett hitelek visszafizetésének ütemezése, a finanszírozási költségek és a Bizottság által a következő félévben kibocsátani kívánt összeg tekintetében. A jelentést a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3. fejezet

Számvitel és a számvitelért felelős tisztviselő

14. cikk

A bevételek kezelésére szolgáló számla

(1)   A hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekhez kapcsolódó bevételeket a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által nyitott számlán keresztül kell kezelni. A számvitelért felelős tisztviselő átruházza e számla kezelését a Költségvetési Főigazgatóság illetékes szolgálataira, amelyek azt az e határozatban meghatározott szabályokkal, elvekkel és eljárásokkal összhangban kezelik.

(2)   A számlát az EKB-nál kell vezetni, pénzintézeti szolgáltatási szerződés alapján. A számlát célzott prudenciális készpénzállományokra kell felhasználni, amelyeket a soron következő kifizetések összegéhez kell igazítani.

(3)   A prudenciális készpénzállományok meghatározott időszakra történő kiszámításának módszertanát a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója határozza meg.

15. cikk

A készpénzgazdálkodási és likviditáskezelési műveletek számlái

(1)   A készpénzgazdálkodási és likviditáskezelési műveletekhez szükséges számlákat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője nyitja meg. A számvitelért felelős tisztviselő átruházza e számla kezelését a Költségvetési Főigazgatóság illetékes szolgálataira, amelyek azt az e határozatban meghatározott szabályokkal, elvekkel és eljárásokkal összhangban kezelik. A számvitelért felelős tisztviselő a költségvetési rendelettel összhangban meghatározhatja a számlák kezelésére vonatkozó feltételeket.

(2)   A prudenciális készpénzállományokat és likviditáskezelési műveleteket meghaladó készpénzgazdálkodás céljára szolgáló számlák az EKB-nál vagy bármely más engedélyezett partnernél vezethetők.

16. cikk

Hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletek elszámolása

A számvitelért felelős tisztviselő felel azért, hogy az uniós számviteli szabályokkal és a költségvetési rendelet XIII. címével összhangban biztosítsa valamennyi hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási művelet megfelelő elszámolását.

17. cikk

A pénzügyi kimutatások elkészítése

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő felel a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásoknak az uniós számviteli szabályokkal összhangban és a programengedélyező tisztviselők által szolgáltatott információk alapján történő elkészítéséért.

(2)   Ezek a pénzügyi kimutatások az uniós költségvetés összevont éves beszámolójának részét képezik.

4. fejezet

Kockázatkezelés és megfelelés

18. cikk

A hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletekkel foglalkozó kockázatkezelési igazgató szerepe

(1)   Ki kell nevezni a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletekért felelős kockázatkezelési igazgatót, akinek hatáskörét és feladatait e határozat határozza meg.

(2)   A kockázatkezelési igazgató feladata annak biztosítása, hogy a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásához használt rendszereket, módszereket és folyamatokat úgy tervezzék és valósítsák meg, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletekkel összefüggő hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(3)   A kockázatkezelési igazgató feladatát a műveletek tervezésével, végrehajtásával, lebonyolításával és elszámolásával kapcsolatos funkcióktól és feladatoktól függetlenül kell ellátni. A kockázatkezelési igazgató autonómiát élvez az e fejezetben leírt feladatok és felelősségi körök ellátása során, és biztosítani kell számára a szükséges erőforrásokat.

(4)   A kockázatkezelési igazgató az e fejezetben meghatározott felelősségi körök tekintetében közvetlenül a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának tesz jelentést.

(5)   A megfelelési vezető szerepével megbízott munkatárs közvetlenül a kockázatkezelési igazgatónak tesz jelentést a 19. cikk (4) bekezdésében meghatározott ügyekről.

19. cikk

Magas szintű kockázati és megfelelési politika kidolgozása

(1)   A kockázatkezelési igazgató magas szintű kockázati és megfelelési politikát dolgoz ki, amely azonosítja a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásából eredő, az Unió pénzügyi érdekeit érintő főbb kockázatokat. Ebben az összefüggésben a kockázatkezelési igazgató figyelembe veszi a kockázatfelismerésre és -értékelésre vonatkozó elveket, amelyek mentén hatékony belső kontrollrendszer azonosítja és folyamatosan értékeli a fő kockázatokat.

(2)   A magas szintű kockázati és megfelelési politika meghatározza a stratégiai kockázati célkitűzéseket, és átfogó keretet biztosít a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletekre alkalmazandó kockázatkezelési iránymutatásokhoz.

(3)   A magas szintű kockázati és megfelelési politika azonosítja a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásából eredő valamennyi kapcsolódó kockázatot, beleértve a likviditási, piaci, finanszírozási, hitel-, partner- és működési kockázatokat. A magas szintű kockázati és megfelelési szabályzat minden egyes kockázat tekintetében meghatározza a magas szintű kockázatok vállalására irányuló hajlandóságot, a kockázati kitettség mérésére szolgáló általános módszereket, a nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket, valamint a jogsértések vagy meg nem felelés esetén alkalmazandó eszkalációs mechanizmust. A szabályzat ellenőrzi az említett műveletek feddhetetlenségének, integritásának és átláthatóságának biztosításához szükséges eljárások megbízhatóságát, és megfelelően korlátozza a pénzügyi vagy működési kockázatokat.

(4)   A magas szintű kockázati és megfelelési szabályzat a következő szabályokat és eljárásokat tartalmazza:

a)

a diverzifikált finanszírozási stratégia operatív végrehajtásáért és lebonyolításáért felelős személyek által betartandó szabályok és eljárások; valamint

b)

a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveleteknek az olyan országban vagy területen létesített vagy letelepedett szervezetek általi végrehajtásának a megakadályozására vonatkozó szabályok és eljárások, amely szerepel a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben vagy amelyet az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 9. cikkének (2) bekezdése alapján kiemelt kockázatot jelentő országként azonosított vagy amely ténylegesen nem felel meg az uniós vagy a nemzetközileg elfogadott, átláthatóságra és információcserére, a szankciórendszerek megsértésére és más releváns pénzügyi szabálytalanságokra vonatkozó adózási standardoknak.

(5)   A magas szintű kockázati és megfelelési szabályzatot legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén át kell dolgozni.

(6)   A magas szintű kockázati és megfelelési politikát a kockázatkezelési igazgató benyújtja jóváhagyásra a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának.

20. cikk

A kockázatkezelési igazgató szerepe

(1)   A kockázatkezelési igazgató nyomon követi, hogy a magas szintű kockázati és megfelelési politikát átfogóan és következetesen hajtják-e végre.

(2)   A kockázatkezelési igazgató különösen a következő feladatokat látja el:

a)

véleményt ad ki a finanszírozási terv tervezetéről;

b)

véleményt ad ki a likviditáskezelési stratégia tervezetéről;

c)

felülvizsgálja a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója által az e határozat végrehajtására vonatkozóan kiadott belső szabályokat és iránymutatásokat a magas szintű kockázati és megfelelési politikával való összhang érdekében, és kérheti annak módosítását;

d)

kialakítja és felügyeli a kockázatok azonosítására, számszerűsítésére és nyomon követésére szolgáló megbízható folyamatoknak való állandó megfelelést;

e)

megfelelő kockázati korlátokat határoz meg annak biztosítására, hogy a hitelfelvételi művelet, az adósságkezelési műveletek és a likviditáskezelési műveletek révén vállalt hitelkockázat, piaci kockázat és likviditási kockázat összhangban maradjon a kockázati célkitűzésekkel és a kockázatvállalási hajlandósággal. A kockázati korlátok lehetnek a partnerek és/vagy az eszközök szintjén meghatározott egyedi korlátok, valamint az adósságkezelési és likviditáskezelési műveletekből eredő aggregált kitettségek szintjén megállapított kockázati korlátok.

f)

azonosítja a magas szintű kockázati és megfelelési politika vagy más, kockázattal kapcsolatos iránymutatások, politikák és korlátok esetleges megsértésének eseteit, és javaslatot tesz a szabályok megsértése vagy a meg nem felelés esetén teendő lehetséges lépésekre.

21. cikk

A kockázatkezelési igazgató általi jelentéstétel

(1)   A kockázatkezelési igazgató rendszeresen jelentést tesz a lényeges kockázatokról, valamint a 19. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott szabályok és eljárások betartásáról a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának, a Kockázati és Megfelelési Bizottságnak, a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatójának és a számvitelért felelős tisztviselőnek. A kockázatkezelési igazgató a diverzifikált finanszírozási stratégia operatív végrehajtásáért felelős személyek számára is rendszeres tájékoztatást nyújt a kockázatokról és a korlátokról.

A Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója indokolatlan késedelem nélkül megteszi az említett megállapítások kezeléséhez szükséges intézkedéseket, és magyarázatot ad a meghozott intézkedésekről a kockázatkezelési igazgatónak.

Amikor a kockázatkezelési igazgató jelentést tesz a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának, adott esetben a biztosi testület ezen tagját a második albekezdésben említett megállapításokról és a Kockázati és Megfelelési Bizottság tanácskozásairól is tájékoztathatja.

(2)   A kockázatkezelési igazgató évente egyszer jelentést tesz a Bizottságnak a magas szintű kockázati és megfelelési politika végrehajtásáról.

22. cikk

A Kockázati és Megfelelési Bizottság szerepe

(1)   Létre kell hozni a Kockázati és Megfelelési Bizottságot, amely támogatja a kockázatkezelési igazgatót a feladatainak ellátásában.

(2)   A Kockázati és Megfelelési Bizottság:

a)

fogadja a kockázatkezelési igazgatónak a magas szintű kockázati és megfelelési politikával kapcsolatos konzultációra irányuló megkeresését;

b)

támogatja a kockázatkezelési igazgatót a 20. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említett feladatok ellátásában;

c)

részt vesz a magas szintű kockázati és megfelelési politika végrehajtásával, valamint a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek kockázatkezelésével kapcsolatos gyakorlatok értékelésében, nyomon követésében és jóváhagyásában;

d)

támogatja a kockázatkezelési igazgatót a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekkel kapcsolatban felmerülő kockázati kitettségek értékelésében, és a kockázatkezelési igazgatótól tájékoztatást kap a kockázatok csökkentése érdekében meghatározott korlátok túllépéséről, illetve a magas szintű kockázati és megfelelési politikának és más, kockázattal kapcsolatos iránymutatásoknak, szabályzatoknak és korlátoknak való meg nem felelésről.

23. cikk

A Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjai és szervezete

(1)   A Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjai a kockázatkezelésért felelős igazgató, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, a megfelelési vezető, a kockázatkezeléssel és a pénzügyi piacok felügyeletével foglalkozó főigazgatóságok két munkatársa, valamint a Költségvetési Főigazgatóságnak a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt két munkatársa.

(2)   Az uniós programok finanszírozásához szükséges kibocsátásokért felelős igazgatóság igazgatója szavazati joggal nem rendelkező állandó megfigyelői szerepet kap a Kockázati és Megfelelési Bizottságban.

(3)   A Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjait a kockázatkezelésért és a pénzügyi piacok felügyeletéért felelős főigazgatóságok főigazgatói, valamint a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója jelölik ki. A kijelölt tagoknak megfelelő ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkezniük a Kockázati és Megfelelési Bizottság munkája szempontjából releváns területeken, különös tekintettel a kockázatkezelésre és a pénzügyi piacok felügyeletére.

(4)   A kockázatkezelési igazgató legalább két és legfeljebb három külső szakértőt hív meg a Kockázati és Megfelelési Bizottság ülésein való részvételre. A külső szakértők véleményt nyilvánítanak és szavazati jog nélkül részt vesznek a bizottság elé terjesztett ügyekben folytatott tanácskozásokon.

(5)   A Kockázati és Megfelelési Bizottság lehetőség szerint konszenzus alapján, vagy ha nem sikerül konszenzust elérni, tagjainak egyszerű többségével fogadja el álláspontját. Szavazategyenlőség esetén a kockázatkezelési igazgató szavazata a döntő.

(6)   A Kockázati és Megfelelési Bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

5. fejezet

Záró rendelkezések

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat ezen határozatra való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. december 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 193., 2018.7.30.,1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1046/oj.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2022/2434 rendelete (2022. december 6.) az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek a diverzifikált finanszírozási stratégia mint általános hitelfelvételi módszer bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 319., 2022.12.13., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2434/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj).

(4)  A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2094/oj).

(5)  A Bizottság végrehajtási határozata (2021. április 14.) az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat szerinti hitelfelvételi műveletek kezeléséhez szükséges, valamint az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban nyújtott hitelekhez kapcsolódó hitelnyújtási műveletekhez szükséges szabályok megállapításáról.

(6)  A Bizottság (EU, Euratom) 2022/2545 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteihez kapcsolódó költségek allokációs keretének létrehozásáról (HL L 328., 2022.12.22., 123. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2022/2545/oj).

(7)  A Bizottság (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek kezelésére és végrehajtására vonatkozó szabályok létrehozásáról (HL L 328., 2022.12.22., 109. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2022/2544/oj).

(8)  A Bizottság C(2018) 5120 final határozata (2018. augusztus 3.) az Európai Unió általános költségvetésének (az Európai Bizottságra vonatkozó szakasz) végrehajtására vonatkozó, a Bizottság szervezeti egységeinek figyelmébe szánt belső szabályokról.

(9)  A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 229. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2017/583/oj).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/648/oj).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/2365/oj).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj).

(13)  Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (HL L 424., 2020.12.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/2053/oj).

(14)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj).

(15)  A Bizottság (EU, Euratom) 2021/625 határozata (2021. április 14.) a Bizottság által az Unió és az Európai Atomenergia-közösség nevében végzett forrásbevonás céljából létrehozott elsődleges kereskedői hálózatról, valamint a konzorciális ügyletek vezetőire és társvezetőire vonatkozó jogosultsági feltételekről (HL L 131., 2021.4.16., 170. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/625/oj).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/849/oj).


MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat (2022. december 19.)

Ez a határozat

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

16. cikk

15. cikk

17. cikk

16. cikk

18. cikk

17. cikk

19. cikk

18. cikk

20. cikk

19. cikk

21. cikk

20. cikk

22. cikk

21. cikk

23. cikk


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2023/2825/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)